Hazai kutatási anyag Kivonat a Tanácsadás, konzultáció A fiatal felnőtt korosztály számára a tanácsadó és konzultációs központok létrehozásának szükségessége- ről készült diploma munkából ( Fehérné Domokos Ildikó 2013) Vizsgálati anyag és módszer A társadalomkutatás módszertana abban segíti a kutatókat, hogy jobban megismerhessék a valóságot. A társadalom jelenségeit olyan eszközökkel, mint az adatgyűjtés, ismeretgyűjtés. a legkézenfekvőbb módszer a tapasztalati megfigyelés lehet, amely azonban az egyszerűsége és könnyedsége mellett rengetek veszélyt is magában rejt. Hiszen a hiteles alátámasztott eredményekért, a társadalomban tömegek kell megvizsgálni, elemezni ahhoz, hogy releváns következtetéseket tudjunk levonni. i Szakdolgozatomban a Kvalitatív kutatás módszerét alkalmaztam, ami a vizsgált jelenség pontosabb megértését szolgálja. A kvalitatív kutatás elsősorban, a mi, hogyan, miért, kérdésekre fókuszál inkább, mint a mennyiségi kérdésekre. A módszereket tekintve, két módszert használtam, a tematikus kvalitatív interjút és a tartalomelemzést. A tematikus kvalitatív interjút készítettem 7 szolgáltatóval, és a minisztérium ifjúsági osztályának vezetőjével. A kvalitatív interjúzás olyan félig strukturált beszélgetés, amely valamilyen jelenség feltárására irányul. Az interjú célja az, hogy leírja az egyén esetemben a szolgáltató tapasztalatait, a az egyén perspektívájából. (Szokolszky Á. 2004) ii A másik a tartalomelemzés, melyből a pragmatikus és szemantikai elemzési típust használtam. A pragmatikus tartalomelemzés módja szerinti vizsgálatban azt néztem meg, hogy a magyarországi törvények, stratégiák cselekvési tervek, milyen hatást váltottak ki a gyakorlatban. A szemantikai tartalomelemzés módja szerint, pedig azt vizsgáltam, hogy az alaptörvényben és az idevonatkozó sarkalatos törvényben, hányszor fordul elő az ifjúság szó és ezen szinonimái. (Kippendorf, K. 1995) iii 3.1. A mintaválasztás módjának meghatározása A mintaválasztás módját tekintve nem valószínűségi minta kiválasztását használtam a hólabda módszer technikájával.
Mivel a kutatási kérdésben meghatároztam, hogy a szolgáltatók szempontjából vizsgálom a kérdést, így először az ifjúsági szervezetek adatbázisát tekintettem át. Ezek az adatbázisok, sajnos még nem voltak frissítve, így a hólabda módszerrel jutottam el a megkérdezett szolgáltatókhoz. 3.2. Elemszám meghatározása Az elemszám 7 szolgáltató és egy minisztériumban az ifjúsági főosztály osztályvezetője. 3.3. A vizsgálat helye, ideje A szolgáltatók a következőek: Civil szervezetek Név: Elérhetőség: (cím, telefonszám, Az Ideje honlap). A vizsgálat helye intézmény vezetője: Iránytű Ifjúsági és Budapest, 1132. Visegrádi utca Szabó 02. mentálhigiénés 29. fsz. 1. Tel: 06-20-325-98- Gábor 26. Alapítvány 92 www.iranytu.net Kapocs Ifjúsági Önsegítő 1089 Budapest, Mátyás tér 14. Elnök: Szolgálat Tel: 06-468-3113 Kraiciné 02. 28. www.kapocsalapitvany.hu Dr.Szokoly Mária Titkár: Szabó András Jövőbarát Alapítvány 1033 Budapest, Pethe Ferenc Dr. tér 1-3. Horváth 03. 14. www.ejsport.hu Piroska
Alap ellátás: Gyermekjóléti Szolgáltatások: Név: Elérhetőség: (cím, Az Ideje telefonszám, honlap). A intézmény vizsgálat helye vezetője: Budapest XV kerület Fióka 1155 Budapest, Kolozsvár u. Dr. Révész Gyermek és Ifjúságjóléti Központ 4/b. Magda 02. 27. Tel./Fax: 410-0001 http://fioka.eszixv.hu/ Óbudai Családi Tanácsadó és 1035 Váradi u. 9-11 Zanáné Gyermekvédelmi Központ - Tel: 06-1- 250-19-64 Haleczky 03. 05. Családsegítő és Gyermekjóléti Katalin Szolgálat Önkormányzati Ifjúsági szervezetek: Név: Elérhetőség: (cím, telefonszám, honlap MUFTI 1156 Budapest, Kontyfa u. 3. Tel./Fax: 418-2025, Zuglói Ifjúsági Centrum 1145. Budapest Úzsoki u. 47 Tel: Az intézmény vezetője: Takács Péter Szenyán Sápi Zsófia Ideje 03. 20. 03. 01
Szociális, Család- és Ifjúságügyért felelős Államtitkárság. Ifjúságügyi Főosztály Név: Elérhetőség: (cím, Beosztás Ideje telefonszám, honlap). Az vizsgálat helye Majzik Balázs 1054. Budapest, Szociális, Hold u. 1. Család- és 03. 20. Tel: 06-1-795-3248 Ifjúságügyért www.nefmi.gov.hu felelős Államtitkárság. Ifjúságügyi Főosztály, osztályvezető 3.4. Adatgyűjtési módszerek és eszközök Tematikus kvalitatív interjú, saját kérdések alapján. A kérdések az 7. 1. sz. mellékletben található.
1. Eredmények A kutató kérdésemre az információkat, mint már fentebb említettem, elsősorban az ifjúsági korosztálynak nyújtott szolgáltatásokat szerettem volna félig strukturált interjúkkal megtudni. Ehhez először is fel kellet térképeznem a Budapesten található ifjúsági szerveteket. Ebben a segítségemre a Budapesti Ifjúsági Irodák Szövetségének honlapja és a Mobilitás volt. Összesen Budapesten 16 db szolgáltatást találtam. Ebből 3 ról nem lehetet információt szerezni, mert semmilyen elérhetőségük nem volt, 10 szolgáltató vagy nem volt elérhető, vagy nem válaszolt a telefonos és az elektronikus megkeresésre, vagy nem vállalta az interjút. Végül 7 szolgáltatóval sikerült elkészíteni az interjút 3 szolgáltató a Budapesti Ifjúsági Irodák Szövetségének listájáról, a többit pedig hólabda módszerrel találtam. Alapvető kérdésem az volt, hogy az alapellátásban résztvevő állami és civil fenntartású intézmények milyen mértékben vannak felkészülve a speciális helyzetben levő, 15-25 éves korosztály problémaival való foglalkozásra. Ennek értelmében a további kutatói kérdések is erre irányultak: A 15 25 éves korosztálynak szolgáltatásokat nyújtó intézmények közül kiválasztott 8 szolgáltató esetében: a szolgáltatások milyen programokat tudnak nyújtani a 15-25 éves korosztály számára mit gondolnak a szolgáltatók, szükséges-e a terület specializálása szükségesnek tartják-e, hogy ezen a területen készüljenek szakmai szabályzó anyagok A félig strukturált interjú első kérdésére 1 adott válaszok alapján elmondható, hogy a civil és az önkormányzat által működtetett szolgáltatások igen alacsony dolgozó létszámmal működnek. Általánosan elmondható, hogy ezen, szolgáltatások esetében az főállásban dolgozó szakemberek száma 2.(1. sz. táblázat). A szakemberek végzettségét tekintve, inkább szociális végzettségűek. Az alapellátás tekintetében csak abban a tekintetben láthatunk eltérést, hogy az ifjúságnak nyújtott szolgáltatások a gyermekjóléti szolgálatok esetén egy egy programban nyilvánulnak, meg. A programokban dolgozó szakemberek száma itt is 2, de a teljes szolgálatban főállásban foglalkoztatottak száma, jóval magasabb (2.sz. táblázat) 1 Az interjú kérdései az 1 számú mellékletben található
a civil fenntartású szolgálatoknál a szakember hiányt önkéntesekkel próbálják pótolni. Az önkéntesek általában terepgyakorlatról maradnak ott a szolgálatoknál. Ettől eltér a Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálatnál, ahol a Kapocs Szisztémának az alapvetése, hogy: a segítő feladatok nagy részét azok az emberek végzik, akik egészben vagy részben érintettek. Ebben az értelemben az a dolog két világ együttműködéséről szól. A kapocs szisztéma szerint 1.sz. táblázat 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 civil alapellátás önkorm. Ernyő 2. sz. táblázat
30 25 20 15 10 5 0 Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Budapest XV kerület Fióka Gyermek és Ifjúságjóléti Központ A következő kérdésem a finanszírozásra irányult. A civil szolgáltatások esetében a szervezetek a programjaikat pályázati finanszírozással oldják meg, állami finanszírozásuk nincs. Önkormányzati támogatással jelenleg csak egy szervezet rendelkezik a Jövőbarát Alapítvány, aki szponzori támogatást is magáénak tudhat. Az Iránytű Ifjúsági Mentálhigiénés Alapítvány évekig a Budapest XIII. kerületi Önkormányzat támogatásával működött, akkor még Iránytű Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda ként, 2012. február 1-től új helyszínen, lakásgaléria keretében, már alapítványként és önkormányzati támogatás nélkül folytatja munkáját. A Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat pedig a pályázatokon kívül, adományokból és az adók 1%-ból próbálják fenntartani magukat. elmondásuk alapján, a mostani pénzügyi számítások szerint még három hónapig tudnak működni. Az alapellátásként működő Gyermekjóléti szolgáltatások által nyújtott programok a szolgáltatások költségvetési terhére működnek, amit az önkormányzat finanszíroz. Az önkormányzat által létre hozott szolgáltatásokat szintén az önkormányzat finanszírozza. A XV. kerületben található Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája (MUFTI) a családsegítő szolgáltatások oldalága ként működik. A XIV. kerületben található Zuglói Ifjúsági Centrum az önkormányzat által létrehozott Zuglói Cserepes Kulturális Non profit Kft üzemelteti. Itt is volt egy váltás az önkormányzat részéről. Eredetileg, Cserepesház Zuglói Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodaként működött. Melynek alapszolgáltatásai közé tartozott többek közt az információnyújtás, az egyéni tanácsadások, szabadidős lehetőségek, Eurodesk szolgáltatás, internet hozzáférés. Tartottak önismereti csoportokat, iskolai drogprevenciós és kompetenciafejlesztő csoportokat, szakmai fórumokat, és agressziókezelést. A ZIFI professzionális segítő hely volt, mely
elsősorban 12 és 30 év közötti fiatalok számára, tanácsadó és közösségi színtérként üzemelt, ahol a betérő fiatal maga jelölhette ki a segítségnyújtás módját. Egy klub vagy teázó, ahol társasjátékozhattak, ping-pongozhattak. Szakmai iránytű volt a fiatalokkal, gyerekekkel foglalkozó szakembereknek. A XIV. kerületi önkormányzat 2011. januárjában megszüntette a ZIFI-t és létrehozta a Zuglói Ifjúsági Centrumot (ZIC) új helyre költöztette, és egy teljesen más profillal működteti. A harmadik kérdés alapján elmondható, hogy nem lehet éles határvonalat húzni a korosztályok között a szolgáltatásba érkezők tekintetében. Mind három szolgáltatási forma esetében elmondható, hogy éppen úgy megtalálható az óvodás korú gyermek, mint a 25 éves fiatal szülő is. A szolgáltatók esetében, mint fogalmaztak A gyakorlatban teljesen vegyes van, hogy a 10 éves hozza magával a kisebb testvérét és nyilván nem fogjuk elküldeni ( ) és az éjszakai programunkra is van, hogy a 18 19 éves magával hozza a kisebb testvérét és őt sem küldjük el. (Jövőbarát Alapítvány) Az átlag korosztály ott a fiúk esetében 12-13 év a lányoknál pedig kisebb 10 év az átlag. De a lányokból előfordul a 15-16-17 éves korosztály is megjelenik, ők a kistestvérrel érkeznek, és ott maradnak (Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat) 21 év alatt mindig más és más korosztály. A mostani érdekli vagy általában? Általában a megszületéstől a családalapításig minden korosztály (Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat) A negyedik kérdés a szolgáltatásokban megjelenő fiatalok probléma körét hivatottak feltérképezni. Sajnos ezeket az adatokat a szolgáltatók nem tudták számszerűsíteni, így mérhető adat arról, hogy a problémák milyen arányban és hogyan oszlanak meg a szolgáltatást igénybevevő fiatalok között, így statisztikát készíteni nem lehetet. A kérdésekre adott válaszok értelmében azt tudom elmondani, hogy a szolgáltatók véleménye alapján, a fiatalok komplex diffúz problémákkal jelentkeznek. Kiemelésre kerültek a magatartásiviselkedési- szocializációs- mentálhigiénés és pszichés problémák.
Igazából a pszichés problémák annyira nem jönnek elő, inkább viselkedésbeli problémák vannak a srácoknál. Magatartás vagy hiperaktivitás, vagy szocializációs problémák, ami magával vonz egyéb dolgokat. (Jövőbarát Alapítvány) Nem jól körülírható problémával jönnek. Hanem inkább komplex, diffúz problémával jönnek (MUFTI) A következő kérdés a szolgáltatások által nyújtott programokra irányult. A szolgáltatókról összességében elmondható, hogy inkább közösségi tereket működtetnek, és ezekben a terekben nyújtanak segítő beszélgetéseket a fiataloknak. De kifejezetten mentálhigiénés ellátás, ami alatt az egyéni pszichológiai terápiát vagy konzultációt értem, nem tudnak működtetni. A segítségnek ez a formája csak az alapellátás ként működő Gyermekjóléti szolgálatoknál találhatóak meg. De itt a szolgáltatások vezetői elmondták, hogy a kollegák leterheltsége már a tűréshatáron is túlmutatat. Ha azt nézem, hogy a pszichológusaink és a terapeutáink milyen szinten vannak leterhelve, teljesen egyértelműen nagyrészt ők fedik le. (Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat) és mindenki nagyon le van terhelve (FIÓKA) Nekem az a bajom, hogy erről baromi nehéz beszélni, hiszen 21 év óta más problémák jelennek meg. 21 év óta 21 féle probléma jelenik meg. Az akkori és a mostani felnövő fiatalok között nagy különbség van. Akkortájt még azt is lehetett mondani kiszámíthatóbb volt és beláthatóbb volt ez az út, amit megjártak. Ma erről már szó sincs. Ha valaki ma felnőtté akar válni az a véletlentől függ, hogy milyen lesz. Nincsenek fogódzók nincs egymást követő lépcsősor. Mindig azokkal a problémákkal foglalkozunk, amit ide hoznak, amiben élnek. És úgy foglalkozunk velük, ahogy arra minket felhatalmaznak. Így nem tudok konkrétumokat mondani. Aki a kapocshoz fordul az mindig egyedi és egyéni kapcsolattartást kap. Mi azt szeretnénk, hogy a fiatalok nálunk is ápolhassák azokat a kapcsolataikat, amiket egyébként is ápolnak. Azt lehet mondani, hogy Magyarországon nagyon kevés olyan hely van, ahol jól lehet ápolni a kapcsolatokat. Itt nálunk lehet. Kínálunk segítő találkozásokat kínálunk önkéntes lehetőséget, egymást támogató feladataiba lehet belekapcsolódni. Kínálunk önkifejezési lehetőségeket. Egy ember nem attól érdekes, hogy milyen problémái vannak, hanem attól érdekes, hogy szépen mond verseket, vagy tud hátraszaltózni, énekelni, vagy a csoda tudja. De a gyerekek sok mindent tudnak, de az ő akadályaik, terheik, megakasztják
őket. És a kapocs dolga nem más hogy visszasegítse őket. És erre kínálunk alternatívákat. (Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat) két programunk van, a délutáni krém ez a kreatív élő műhely,, ahol a kisebb tinik 10-18 éves korú fiatalok járnak,. És van az éjszakai programunk, ez a péntek szombat este 7-től kifulladásig ameddig van gyerkőc, itt a nagyobbak 26 a felső korhatár (.) Abszolút mindenben próbálunk nekik segítséget nyújtani, van duma kuckónk is, van erre egy kialakított helyiség, ahol kettesben, négyesben, tudunk beszélgetni. Ha esetleg olyan kérdésük van amit nem szeretnének mindenki előtt feltenni. Ha mi esetleg nem tudunk nekik segíteni, akkor megkeressük az illetékest (Jövőbarát Alapítvány) a MUFTI jelenleg átalakulóban van, szervezetileg is szolgáltatási profil is. ez egy nagy és hosszú távú fejlesztés, de jelen pillanatban a munkanélküliek vannak a központban, de szélesedik a repertoár. Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy szélesebb profilt szeretnénk, ahol hangsúlyosan megjelenik az életvezetés a mentálhigiéné, az iskolákkal való szorosabb kapcsolattartás. Fizikai értelemben is tervezünk változást, elköltözünk. Önkéntesség lakóhely bevonását is tervezzük a részletek kidolgozás alatt van. Jelenleg álláskeresést biztosítunk, telefon internet használat, kompetenciákat, készségeket fejlesztünk, skilleket erősítünk, önéletrajz, motivációs levél. Próbálunk egyéni életvezetési tanácsadás. (MUFTI) A 15-25 éves korosztály mentálhigiénés ellátásának specializálásának szükségességére vonatkozott a következő kérdés. Általánosan elmondható, hogy az összes szolgáltató azt mondta, hogy igen. Külön érdekesség, hogy több szolgáltató is összekötötte ezt a kérdést a finanszírozással! Nem tudom, hogy ez a jó szó-e rá. Azt tudom, hogy nagyon sok olyan fiatal van, akiket nem érnek el se a gyerekjóléti szolgálatok se az iskolai szociális munkások ő rájuk hogy lehetne valami normatívát kitalálni?... (Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat) Szerintem lenne rá szükség, azért is kritikus ez a korosztály, mert nehezen tudnak az iskola után elhelyezkedni, munkát találni, ha egyáltalán befejezik az iskolát. Ha meg nem nagyon soknak nincs érettségije szakmája, nem tud, magával mit kezdeni nem találja a helyét
a világban, otthonról sem kapta meg a kellő támogatást, tehát igen szükség van erre (Jövőbarát Alapítvány) Biztos, hogy igen például a kamasz mediáció az egy fontos dolog és az nálunk van is. Nem sok, de van. Kétfelé veszem a kérdést. Ha azt kérdezed, hogy szükség van-e a szolgáltatásra, akkor azt mondom, hogy egyértelműen igen, mert ma a kamasz gyerekek mentálisan nagyon sérültek egyrészt a környezetük másrészt az iskola harmadrészt a család okán. És sokszor úgy kerül be hozzánk a család, hogy a gyermekkel serdülővel ilyen jellegű probléma van. Azt hogy milyen formában, hogy milyen szervezeti keretek között meg hogy hol az már más kérdés és azt gondolom, hogy kerülete meg stb. válogatja. De mindenekelőtt, meg kell előznie egy kutatásnak. Ami szerintem az alapja. Tehát nagyon sok gyerek van az én rendszeremben, de nem azért mert ő besétált, hanem mert a szülővel érkezik be. Nagyon ki kell találni azt a szolgáltatást, hogy elérje azt a célcsoportot, akinek erre szüksége van. Nagyon komoly probléma a szülők mentális megbillenése, ami lecsapódik a gyerekeken. És ezek után jelzi az iskola, hogy baj van (Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat) Igen kell. A korábbi életszakaszok megváltoztak, az ifjúkor időben is kitolódott. sok olyan kérdés, amit meg kell oldani későbbre tolódott. Így ez is azt bizonyítja, hogy kell. Ha van gerontológia az időseknek, akkor igen kell lennie a fiataloknak is. És persze ezeknek a szolgáltatási szinten is meg kell jelennie (MUFTI) Ugye most új lap van nyitva, mert 16 éves korban megszűnik a tankötelezettség. Én azt mondom, hogy egy 16 éves gyerek az még nem felnőtt. Nagyon - nagyon sok alternatív program, iroda közösségi terek, kéne a gyerekeknek főleg, ha már nem járnak iskolába. Az mindig egy nagy probléma, hogy külön intézmények legyenek-e vagy nem. Én azt gondolom, ha egy intézménynek van arra kapacitása ötlete és gyerekanyaga, hogy foglalkozzon a 16 éven felüli korosztállyal akkor azt nagyon meg kéne becsülni és fizetni. És én azt sem tartanám egy elvetemült ötletnek, hogy egy iskola csináljon programot a saját volt diákjainak, mert ha szerettek iskolába járni, akkor van annak realitása, hogy ők be tudják szippantani valamilyen programra a gyerekeket. Nagyon erősen kellene, hogy foglalkozzunk velük, mert ebből nagyon nagy baj lesz, hogy nem tesszük velük. Csináld meg a programot legyen meg a gyerekanyagod, és finanszírozza meg a kormányzat. (FIÓKA)
Az utolsó kérdés a terület szabályozására irányult, hogy mit gondolnak a szolgáltatók arról, hogy legyen-e szükséges-e ennek a területnek szakmai szabályzó anyagokat készíteni. A válaszok megoszlottak. Két szolgáltató egyértelműen ellenezte, két szolgáltató egyértelműen azt gondolta, hogy igen, négy szolgáltató pedig fenntartással, de azt gondolta, hogy szükséges a területen a szabályozás. Hiszen a feladataik annyi félék ahányan vannak. Ki emiatt ki amiatt maradt ki az ellátó rendszerből. Ki ilyen ki olyan személyiség terhekkel van megáldva. Mik azok a szakmai keret rendszerek, amelyek különböző helyzetben élő fiatalok beleférnének az irányelvek Feladat finanszírozással vagy programfinanszírozással. Ami nem igényel sztenderdeket és mégis finanszírozható. A kapocs nem végez szolgáltatást nekünk nem klienseink vannak nincs mögöttünk dokumentáció ilyen szempontból nálunk szolgáltatás jellegűek a tevékenységek. Nálunk egy egészen másfajta összefüggési rendszer jellemzi a mi munkánkat. A szolgáltatási típusok, ágazatiak szoktak lenni. És ezt nem tudom, hogy ez milyen módon szolgálná valakinek a felnőtté válását. Az amit mi csinálunk egy klasszikus elérési munka a segítő beszélgetések az érintettek közreműködésével zajlik. Egy csomó segítő beavatkozás úgy történik, hogy nem is látjuk. (Kapocs Ifjúság Önsegítő Szolgat) Egyértelműen szükséges lenne. Azért mert látom, hogy a gyakorlatban is szükséges lenne. a szakmai elismertség, miatt. (Jövőbarát Alapítvány) Nincs Ifjúsági törvény. Nem innen kellene kezdeni a szabályozást.(...) Ha nem alapfeladata sem államnak se önkormányzatnak, ha nem adnak rá pénzt, akkor, hogy lehetne számon kérni. Az kérje számom, aki hajlandó hozzá valamit adni. A szakma maga számon kér. Kétségeim vannak, hogy a gyakorlatot kell-e csinálni és abból kell elméletet csinálni, meg számon kérő rendszert csinálni. ( )Én mindig a mellett voltam, hogy a gyakorlatot kell csinálni, ha valaki leül x diplomával íróasztalhoz gyártani, biztos tudnak valamit csinálni, mint ahogy van is példa rá, aminek nem lehet megfelelni. Ezt nem tartom jónak (Iránytű) Hogyne persze illetve igen azt mondom alapvetően, hogy igen mert attól professzionális egy szakma ami rendelkezik egy egyfajta szakmai protokollal a pszichológusoknak az orvosoknak van protokolljuk jelen pillanatban én azt teszem hogy az ő protokolljukat alkalmazom erre a tevékenységre ilyen keretek között. Nekem ezt már nem kell gyártanom hozzá, mert vannak már szakmai protokollok annyi a dolgom, hogy hogy tudom kapcsolni a
különböző szolgáltatásokat. Kvázi hogyan integrálom össze hogy megfelelő hatékonyságú legyen. (Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat) részben igen, részben szkeptikus is vagyok. Ha ezt egy szélesebb értelmezési keretbe tesszük és nem csak a szolgáltatók szintjéről közelítjük meg, hanem megnézzük a közigazgatási jogi szintjét, meg az egyes szakmák történeti fejlődési szintjét akkor azt látjuk, hogy sok szakma el akar határolódni a többitől azon keresztül is próbálja meghatározni magát, ez sokszor a képzésekben megjelenik és ez nem a gyakorlat felé mutat, másfelől sokszor elbürokratizálódnak a területek, ami megint rányomja a bélyegét a gyakorlatra. Fontos lenne, hogy legyen protokoll ifjúsági törvény, hogy a szociális oktatási mentálhigiénés ellátásának összetalálkozása. (MUFTI) Igen kellene szabályozni, de szkeptikus vagyok a szabályozással kapcsolatban. Én mindig azt tapasztalom, hogy bármilyen jó szándékkal és átlátási képességgel kezdenek el szabályozni, abból mindig egy túlszabályozás lesz szépen lassan pl. a gyerekvédelmi törvény. Ilyen értelemben, ha túl van szabályozva az nem is jó de ahhoz, hogy pénzt kapjanak akik a szolgáltatást nyújtják ahhoz szabályozni kell de nem szabad hagyni, hogy belemacskáljon a politika. (FIÓKA) i Earl Babbie 2003 A társadalomtudományi kutatás gyakorlata Balassi kiadó ii Szokolszky Á. 2004 Kutatómunka a pszichológiában Osiris kiadó Budapest iii Krippendorff, K. 1995: A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Balassi kiadó Budapest