A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója II. kötet: Koncepció Gyır, 2005. október

Szerzık: Buza Veronika külsı munkatárs Dr. Hardi Tamás tudományos munkatárs Ivány Viktória kutatásszervezı Mészáros Virág külsı munkatárs Nárai Márta tudományos segédmunkatárs Dr. Prileszky István tanszékvezetı egyetemi tanár Közremőködı: Lados Lilla külsı munkatárs Minden jog fenntartva. A kötet egészének vagy részeinek másolása és sokszorosítása csak a megbízó és a készítık engedélyével lehetséges. 2 MTA RKK NYUTI 2005

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 5 2. A térségre vonatkozó eddig elkészült koncepciók listája 7 3. Tervezett beruházások a településeken 9 4. A települési polgármesterek javaslatai alapján a térségi fejlesztési feladatok 17 5. SWOT analízis 23 6. Jövıkép 25 7. Horizontális prioritások 27 8. Prioritások, intézkedések 29 9. Az intézkedések illeszkedése más fejlesztési dokumentumokhoz 37 MTA RKK NYUTI 2005 3

4 MTA RKK NYUTI 2005

1. BEVEZETÉS A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet készíti el a kistérség területfejlesztési koncepcióját. A Koncepció két részbıl áll: egy felmérı anyagból, amely a kistérség jelenlegi állapotát elemzi a gazdaság és társadalom különbözı vetületeiben, valamint egy fejlesztési koncepció részbıl, amely e felmérés eredményeire alapozva összefoglalja a térség jellegzetességeit, megalkotja a jövıképet, s az ehhez elvezetı fı irányokat (prioritások és intézkedések). Jelen dokumentáció a fejlesztési koncepció egyeztetési változata. Célja, hogy a koncepcióval kapcsolatos véleményeket összegyőjtsük, a hiányzó információkat pótoljuk. Felméréseink alapjául másodlagos adatforrások (korábbi koncepciók, programok, KSH, APEH, Közútkezelı stb.) adatok, valamint elsıdleges, saját adatgyőjtések szolgálnak. Ez utóbbi a települési önkormányzatoknál, valamint gazdasági szervezeteknél, hivataloknál folytatott személyes interjúk, valamint az önkormányzatoknál kérdıíves megkeresés formájában valósult meg. A Gyıri kistérség Magyarország egyik legfejlettebb, dinamikus térsége, amely besorolható az ország regionális szintő urbánus térségei közé. Fejlıdését meghatározza a határokhoz való közelsége, s annak lehetısége, hogy bekapcsolódjon Európa egyik legdinamikusabb nagyrégiójának fejlıdésébe. Ehhez egy erıs, gazdaságában és társadalmában fejlıdı kistérség kialakítása lehet a cél. Ehhez kiválóak az alapok. Rendkívül fontos a fejlesztı munka során szem elıtt tartani azt a tényt, hogy a város és vidék kapcsolata már nem a hagyományos vidéki város falu kapcsolatrendszerrel írható le, hanem a városfejlıdési folyamatoknak köszönhetıen kialakult egy agglomeráció, egy urbánus térség, amely sajátos fejlıdési folyamatokkal rendelkezik. Valójában nem Gyır, hanem ez az agglomeráció lehet az, amely akkora súlyt képvisel, hogy Magyarországon belül egy regionális központtá, s a közép-európai centrumtérség aktív pólusává válhat. Jelen dokumentum az alábbi fı fejezeteket tartalmazza: A Bevezetés után bemutatjuk a figyelembe vett, már elkészült, a térséget vagy annak egyes részeit érintı fejlesztési dokumentumok listáját. Mindemellett természetesen figyelembe vettük a készülı második Nemzeti Fejlesztési Terv megismerhetı, ide vonatkozó részeit is. Munkánk során összegyőjtöttük a települések beruházási terveit, amelyeket a 3. és 4. fejezetben sorolunk fel. A térségi fejlesztési célok súlyozásához összegyőjtött véleményeket is közöljük egy grafikon formájában. Az 5. fejezet a felmért tapasztalatok alapján összeállított SWOT analízist foglalja magába. A 6. fejezetben bemutatjuk a tervezett fejlesztési koncepciót, amely a prioritások szintjén elemzi a tevékenységek szükségességét, s a prioritáson belül intézkedéseket, s ezekhez javasolt programokat tartalmaz. Mindezekhez igyekeztünk hozzárendelni azokat a projektjavaslatokat, amelyeket a települések képviselıi megneveztek, így MTA RKK NYUTI 2005 5

több programjavaslatunkhoz már rendelkezésre is állnak ötletek, amelyek megvalósíthatók. A sor természetesen nem teljes, de ez nem is feladata egy koncepciónak. A koncepció egy olyan váz, amely a kistérséget segíti a késıbbi fejlesztési tevékenységében, a pályázati források elnyerésében, ezért a programnak alkalmazkodnia kell a megyei, regionális és országos tervezési dokumentumokhoz. Ezért a koncepció végén közöljük azokat a mátrix táblázatokat, amelyek az egyes fejlesztési dokumentumok és a jelen koncepcióban bemutatott intézkedések összhangját mutatja. 6 MTA RKK NYUTI 2005

2. A TÉRSÉGRE VONATKOZÓ EDDIG ELKÉSZÜLT KONCEPCIÓK LISTÁJA 1. Gyır-Moson-Sopron Megye Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja 2. EDEN üdülési turisztikai potenciál felmérés és környezetterv 2002 3. A Pannonhalma-Sokoró kistérség komplex térségfejlesztési koncepciója 4. Nyugat-Dunántúli Régió turisztikai koncepciója és fejlesztési programja 5. A térségfejlesztés komplex feltételei az Alsó-Szigetköz településeiben 6. Gyır- Moson- Sopron megye területfejlesztési programja 7. Szigetközi térség és a Mosoni- Duna területfejlesztési koncepciójának aktualizálása, 2003 8. A térségfejlesztés társadalmi- gazdasági feltételei Rábcatorok településeiben 9. Alsó-szigetközi Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása 10. Bakonyér Térségi Önkormányzati Társulás Térségfejlesztési Koncepciója 11. A Nyugat- Dunántúli régió területfejlesztési programja 2000-2006 12. A Nyugat-Dunántúli régió területfejlesztési programja 2007-2013 13. Gyır megyei jogú város településfejlesztési koncepció és stratégiai program 14. A településfejlesztési koncepció munkarészének felülvizsgálata 15. A nyugat-dunántúli kistérségek sajátosságai, a régió helyzetelemzése térségi megközelítésben 16. Nyugat-Dunántúl. Munkaanyag az Országos Területfejlesztési Koncepció készítéséhez 17. Gyır Pér repülıtér fejlesztési koncepciója 2005 2013 18. Az egyes települések eddig elkészült településrendezési dokumentumai MTA RKK NYUTI 2005 7

3. TERVEZETT BERUHÁZÁSOK A TELEPÜLÉSEKEN A települések jövıre vonatkozó fejlesztési tervei helyi szinten (Magyarázat a prioritási fok értékeihez: 5- legfontosabb, 1- legkevésbé fontos) Fejlesztési terv Abda Közösségi ház felépítése ill. faluközpont kialakítás- civil szervezeteknek hely biztosításával Helyi általános iskola épületének felújítása (mőszaki dokumentáció) Sürgısség, tervezett megvalósítás Becsült forrásigény Millió Ft 2 éven belül 200 5 2005-tıl 13 5 részben pályázatból Helyi napközis óvoda épületének felújítása 8 5 Szabad strand kiépítése az abdai Kavics-bánya tónál 5-7 éven belül 40 3 Sportcsarnok építése a helyi általános iskolához (tanulmányi terv) 5-7 éven belül 300 4 A meglévı sportcentrum (tenisz, minigolf, ill. tekepálya) 5-7 éven belül 50 3 Holt-Rábca revitalizációja 5-7 éven belül 100 3 Belvízvezetési rendszer kiépítése (tanulmányterv) 5-7 éven belül 140 4 Bıny Belterületi utak felújítása folyamatos 150 5 Építési telkek kialakítása 2 éven belül 50 5 Témapark (szabadidıpark) építése 2 éven belül 100 4 Jelenlegi épületek, kúriák felújítása, falu arculatának kialakítása 3 éven belül 200 4 Szélerımő park építése 3-5 éven belül 1000 4 Oktatási rendszer vonzóbbá tétele uszoda építésével 5 éven belül 250 3 Börcs Peryche Rekreációs Park létrehozása, Nyugdíjasház összekapcsolva az Erdei Iskolával, bıvítés és háttérlétesítmények (tanulmány terv készen van) 2006-2009 800-1000 5 Közlekedési infrastruktúra javítása belterületi részeken 2005-tıl 30 5 Prioritási fok (ahol adott) MTA RKK NYUTI 2005 9

Közlekedési infrastruktúra külterületen településeket 30-40 5 összekötı út kiépítése Börcs Ikrény között 4 tantermes általános iskola felújítása, tetıátépítés, födémszerkezet 2006-2007 85-100 4 megerısítés és részleges csere, tetıtér beépítésével (terv kész, építési engedéllyel rendelkeznek) Volt szolgálati lakás átalakítása közösségi célú felhasználásra (Teleház 2005-2006 10-15 4 bıvítése, más civil szervezetek elhelyezése) (a vásárlás megtörtént) Településközpont rendezése falukép megújítás Római katolikus 35-40 4 templom tetıszerkezet felújítás - csere 2006-2009 Rábca holtág rehabilitáció sportolási, szórakozási, szabadidı 2006-tól 20-30 4 eltöltési lehetıségek kialakításával Szabadidıközpont bıvítése, felújítása- gázbekötése, melegvíz + főtési 2005-2007 5-7 4 célokra (gáztervek készen vannak) orvosi rendelı bıvítése 1 rendelı + védınıi + fiókpatika, tetıcsere, 2006-2009 30-35 3 meglévı rész felújítása, (kapcsolódó beruházás a Lébény Kunszigeti Takarékszövetkezet új szolgáltatóháza) Önkormányzati épület bıvítése, közösségi terek kialakítása, 2006-2009 40-45 3 házasságkötı terem + kiegészítı helyiségek Dunaszeg Mosoni-Duna partrendezés 2-3 év 57 4 Községközpont kialakítása 1-2- év 60 3 Útfelújítás 1-4 év 70 3 Csapadékvíz-elvezetés azonnali 260 2 Egészségügyi központ építése 1-2 év 60 2 Iskola tetıfelújítás 1-2 év 20 2 Dunaszentpál Állandó védvonal elkészítése a Mosoni-Duna mentén azonnal 2-3 milliárd Ft 5 Építési telkek kialakítása a falu belterületén azonnal 20 5 A település belterületi útjainak felújítása 2-3 év 23 4 A falu központjában lévı régi anyagnyerı helybıl, többcélú, sportolásra, pihenésre alkalmas park kialakítása 2-4 év 15 4 10 MTA RKK NYUTI 2005

Enese Sportcsarnok építése 450 5 Úthálózat 60 4 Napközis nyugdíjas otthon 30 4 Ifjúsági klub, civil ház 25 3 Faluszépítés évente 5-10 3 Telekkialakítás folyamatos 3 Gönyő Öbölkikötı 5 Erımő 5 Gyırladamér Tornacsarnok építése (a terv elkészült) 2-3 éven belül 200 5 Utak folyamatos karbantartása folyamatos 60 5 Kavicsbánya rehabilitációja (szabadidı központ létesítése) 1-2 éven belül 37 4 Faluház, könyvtár, öregek napközije a régi Óvoda átépítésével 1-3 éven belül 70 3 Folyamatos telek kialakítás folyamatos 50 3 Falukép megújítás,járdák, játszótér kialakítása 1-2 éven belül 20 Sportöltözıben gázfőtés kialakítása azonnal 2 Csapadékvíz elvezetése belterülete 2-3 éven belül 100 Gyırújbarát Önkormányzati úthálózat teljes körő rendbetétele azonnal 5 Orvosi centrum kialakítás azonnal 5 Saját járda-és kerékpárút hálózat kialakítása azonnal 5 Uszoda építése azonnal 4 Önkormányzati tulajdonú vízelvezetı hálózat teljes körő rendbetétele azonnal 3 Kerékpárút építés azonnal 3 Gyırújfalu 1401-es számú út felépítése, gyalogos aluljáró építése (tervvel a következı 5 évben 5 rendelkeznek) A ravatalozó felújítása, a temetı bıvítése (megvalósítás pályázati pénzbıl) a következı 5 évben 5 MTA RKK NYUTI 2005 11

Tornaterem építése az iskolához a következı 5 évben 4 A labdarúgó pályán az öltözı korszerősítése, panzió kialakítása (tervvel a következı 5 évben 4 rendelkeznek) Mőfüves futballpálya, teniszpálya kialakítása (pályázatból) a következı 5 évben 4 A Dunalapos-ér rekreációja, pihenıpark kialakítása a következı 5 évben 3 Fásítás, parkosítás, a falusias jelleg megırzése a következı 5 évben 3 Falumúzeum kialakítása a következı 5 évben 2 Gyırzámoly Nincs adat Ikrény Önkormányzati tulajdonú utak felújítása folyamatos 2-300 4 Óvoda bıvítése 2-3 éven belül 100 3 Építési telkek kialakítása folyamatos 5-600 3 Ipari terület kialakítása folyamatos 8-900 3 Járdák építése 5-10 éven belül 100-150 3 Civilház felújítása 2-3 éven belül 10-15 3 Falugondnoki feladat erısítése folyamatos 20-25 3 Általános iskola felújítása 2-5 éven belül 80-100 3 Kisbajcs Vízelvezetı árkok kiépítése 5 Útfelújítás, járdaépítés, felújítás 4 Közösségi ház felépítése 50 3 Koroncó Belvízelvezetı rendszer kiépítése 2-3 éven belül 200-300 5 Belterületi úthálózat, hidak felújítása 5-10év 100-200 4 Iskola felújítása, átalakítás folytatása (kistérségi összefogással) 3-5 év 150 4 Vállalkozói terület kialakítása 1-2 év 50 4 Közösségi épület létrehozása 5 év 100 4 Gyıri út felújítása (8418 sz.) 2-3 év 5 Koroncó Gyırszemere összekötı út megépítése 2-3 év 100 5 Kunsziget 12 MTA RKK NYUTI 2005

Kunsziget termálfalu projekt azonnal 800 5 Úthálózat felújítása 2 év 100 5 Római İrtorony kutatása 2-3- év 5 Natúrpark kialakítása (Térség települései) 2-3 év 5 Építési telkek kialakítása önállóan azonnal Mezıörs Egységes arculatú faluközpont kialakítása (buszvárók építése, 3-4 éven belül 6, 5 4 szemétgyőjtık kihelyezése) Belterületi utak kiépítése, karbantartása azonnal 50 5 Temetı infrastruktúrájának javítása 3-4 éven belül 7 4 Orvosi rendelı átalakítása 3-4 éven belül 10 4 Nagybajcs Nincs adat Nagyszentjános Szennyvízcsatorna kiépítése azonnal 5 Tornacsarnok építése (úszómedencével) 2-3 éven belül 4 Mővelıdési ill. kultúrház építése 2-3 éven belül 4 Nyúl Idısek otthonának kialakítása 3 éven belül 100 5 A községben ifjúsági klub és könyvtár létrehozása 5 éven belül 100 4 Öttevény Utak, járdák felújítása, építése azonnal 5 Közösségi tér (mővelıdési ház vagy közösségi ház, könyvtár) építése 5 Kerékpárút Öttevény Kunsziget között azonnal 5 Közvilágítás korszerősítése 4 Faluszépítés, világosítás 4 ÖKTV korszerősítése 4 Idegenforgalom fellendítése 3 1. sz. fıút tehermentesítése, közlekedésbiztonság 3 Játszótér 3 Iskola, óvoda technikai 3 MTA RKK NYUTI 2005 13

Idısek otthona 3 Térinformatikai rendszerek 3 Intézményeink, szolgálati és bérlakások korszerősítése 3 Illegális szemétlerakás megszüntetése 3 Belsı vízelvezetı rendszer kiépítése, javítása 3 Temetık szépítése 3 Teleház, e Magyarország pont 3 Pér Reptérfejlesztés azonnal 5 Utak azonnal 5 81-es elkerülı szakasza 5 Tornaterem 2-3 éven belül 4 Óvodakonyha azonnal 4 Új Polgármesteri Hivatal 10 éven belül 4 Rábapatona Csapadékvíz és belvíz elvezetés azonnal 154 5 Utak, járdák építése, felújítása azonnal 200 5 A faluközpontban körforgalom kiépítése 3 éven túl 30 5 A Rákóczi utcában kerékpárút megépítése 3 éven túl 50 5 Sportöltözı építése azonnal 50 5 Idısek Napközi-otthona építése azonnal 100 5 Építési telkek kialakítása azonnal 40 5 Belterületi utak felújítása 5 hónapon belül 5 5 Parkok, játszóér kialakítása, utcák, terek fásítása 2-3 év 40 4 Információs táblarendszer kialakítása 2-3 év 5 4 Autóbusz megállóhelyek kialakítása 2-3 év 50 4 Sportcentrum létesítése 3 éven belül 10 4 Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás számítógépes 2-3 év 15 3 feltételeinek megteremtése Polgárır Egyesület személygépkocsi beszerzés azonnal 2 3 Egységes arculatú faluközpont kialakítása 5 éven belül 5 3 14 MTA RKK NYUTI 2005

Szabadidı park létrehozása 3 éven belül 2 3 Rétalap Töltéstava Nincs adat Vámosszabadi A belterületi utak teljes felújítása azonnal 250 5 Közösségi ház építése (tervvel rendelkeznek) 3 éven belül 65 5 65 db építési telek kialakítása 1 éven belül 135 5 Óvoda bıvítése 5 éven belül 15-20 5 Szabadi utcai járda építése (tervvel rendelkeznek, a forrás fele 2 éven belül 18 4 rendelkezésre áll) Tornaterem építés 5 éven belül 4 Csapadék és belvíz elvezetés megoldása a belterületeken 3 éven belül 130 3 Külterületi utak karbantartása azonnal 20-25 3 Vének Nincs adat MTA RKK NYUTI 2005 15

4. A TELEPÜLÉSI POLGÁRMESTEREK JAVASLATAI ALAPJÁN A TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI FELADATOK A települések jövıre vonatkozó fejlesztési tervei kistérségi szinten (Magyarázat a prioritási fok értékeihez: 5- legfontosabb, 1- legkevésbé fontos) Fejlesztési terv Abda Gyır- Abda Kunsziget kerékpárút kiépítése (engedélyezési terv folyamatban) Gyır- Abda egy napos csónakázási program megvalósításához Sürgısség, tervezett megvalósítás Tervezett költség Millió Ft azonnal 60-70 5 5-7 éven belül 5-8 3 csónakkikötı kialakítása a Rábca folyónál Öttevényi csatorna - Holt- Duna- rehabilitációjának folytatása az abdai szakaszon Bıny Kulturális rendezvények összhangja Marketing tevékenységek összhangja Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyőjtés Börcs Nincs adat Dunaszeg Turisztikai iroda kialakítása 4 Gyır Vámosszabadi Medve kerékpárút építés 3 Szigetközi elkerülı út építése 2 Bolgányi híd felújítása 2 Dunaszentpál A Duna védvonal megépítése azonnal 5 A Mosoni-Duna rehabilitációja azonnal 5 A területen folyó mezıgazdálkodás tervezhetı, kiszámítható kialakítása 5 Az alternatív energia-források kihasználásának, újra gondolása a azonnal 5 Prioritási fok MTA RKK NYUTI 2005 17

Szigetközben, szélerımő telepítése (Mosoni síkság folytatása) Vízpótló rendszerek, Mosoni-Duna felıli térségben történı elkészítése 5-10 év 5 Enese Úthálózat, aszfaltozás mindenütt nagyon sürgıs 5 Szelektív hulladékgyőjtés 4 Munkahelyteremtés 4 Gönyő Nincs adat Gyırladamér Elkerülı út mielıbbi megépítése, 1401-es út mentesítése 2-3 éven belül Kerékpárúthoz tartozó pihenı helyek kialakítása (kerékpárkölcsönzı) Duna rehabilitációja (csónakkikötık, strandok) Gyırújbarát Kerékpárút építése (Ménfıcsanak - Pannonhalma) sürgıs Települések közötti útkapcsolatok kialakítása Gyırújfalu 1401-es számú út felújítása Dunaszegig a következı 5 évben 5 Gyırzámoly Nincs adat Ikrény Településközi összekötı utak megépítése sürgıs Kisbajcs Nincs adat Koroncó Belvízelvezetı rendszer kiépítése (kistérségi összefogással) 2-3 éven belül 200-300 5 Koroncó Gyırszemere összekötı út megépítése 2-3 év 100 5 A térségközpont tárgyi és technikai feltételeinek kialakítása 5 éven belül 5 Összekötı úthálózat felújítása, a hiányzó kapcsolatok megteremtése 5-10 5 Belvízelvezetés megoldása 3-6 5 A térség önkormányzatait összekötı számítógép rendszer megvalósítása - egységes adatbázis (rendezési tervek, önkormányzati tulajdonú 1-3 5 18 MTA RKK NYUTI 2005

ingatlanok) - hozzáférés a földhivatali adatokhoz - egységes térinformatikai rendszer létrehozása - közösen mőködtethetı feladatellátás (adóügy, útügy, belsı ellenırzés...) Iskola felújítás, átalakítás folytatása (kistérségi összefogással) 3-5 év 150 4 Gazdasági adatbázis létrehozása (turisztika, munkaerı, vállalkozások) 1-2 év 4 Kunsziget Mosoni-Duna rehabilitációja azonnal 100 5 Kunsziget Gyır kerékpárút és lassúforgalmi út megépítése azonnal 80 5 Római İrtorony kutatása, hozzávezetı út kialakítása, pihenıhelyek 2-3- év 5 létesítése Csapadékvíz elvezetés (árokrendszer kialakítása) azonnal 100 5 Alternatív energiahasznosítás Marketing biztosítása Mezıörs Rétalapi összekötı út szélesítése Iskolabuszjáratok indítása Nagybajcs Nincs adat Nagyszentjános Nincs adat Nyúl Nyúl Écs községeket elkerülı út, 82. sz fıút, valamint az ehhez kapcsolódó kerékpárút megépítése Öttevény Kunsziget Öttevény kerékpárút megvalósítása 1. sz. fıút tehermentesítése vagy legalább közbiztonsági védelme, a kamion és személygépkocsi forgalom mérséklése Települések térinformatikai rendszerének kialakítása (rendezési terv, közmőtérkép, nyilvántartások...) Idegenforgalmi k, közösségi programok összehangolása a max. 5 éven belül 5 MTA RKK NYUTI 2005 19

településeken (szállás, programok, sport, kirándulás, horgászat, kerékpártúrák...) A szociális védıháló térségi szinten. napközbeni és egész napos (idısek otthona) elhelyezése. Pér A községet elkerülı 81-es számú fıút Rábapatona Településközi utak megépítése, a helyközi személyszállítás korszerősítése Korszerő telefonhálózat kiépítése, ADSL internet elérhetıség biztosítása Regionális hulladékgyőjtés megszervezése Rétalap Infrastruktúra Környezetvédelem: szelektív hulladékgyőjtés Töltéstava Nincs adat Vámosszabadi A térséget összekötı településközi utak megépítése A tömegközlekedés biztosítása a térség települései között Vének Nincs adat 20 MTA RKK NYUTI 2005

Mire költenének el a polgármesterek 100 egységnyi, térségi fejlesztési forrást? Az interjú kérdések összesítése alapján a 100 egység felosztásának aránya 2% pályázatok 1% közbiztonság 2% civil szféra 5% környezetvédelem 32% közlekedés 6% kultúra és sport 7% egészségügy 8% egyéb infrastruktúra 10% gazdaság 15% idegenforgalom 12% oktatás közlekedés (belterületi utak, településközi utak építése, 1. karbantartása, kerékpárút teljes kiépítése) 31,36% idegenforgalom (idegenforgalmi infrastruktúra és 2. marketing) 14,77% 3. oktatás (óvoda, általános iskola,felnıttképzés) 12,05% gazdaság (gazdaság erısítése, munkahelyteremtés, 4. vállalkozások) 9,55% egyéb infrastruktúra (a még hiányzó infrastruktúra, elektronikus infrastruktúra kiépítése, Péri reptér, 5. belvízelvezetés, intézmények) 8,19% 6. egészségügy 7,27% 7. kultúra és sport 6,36% 8. környezetvédelem (Mosoni-Duna, tájrehabilitáció) 5,23% 9. civil szféra 2,27% 10. pályázati forrásokhoz önerı 2,27% 11. közbiztonság 0,68% 100% MTA RKK NYUTI 2005 21

5. SWOT ANALÍZIS Erısségek Társadalom Gyengeségek Vándorlási nyereség Aktív korúak magas aránya Alacsony öregedési index Magas képzettségi mutatók Országos átlagnál nagyobb népsőrőség Népesség-koncentráció figyelhetı meg a térségben Az országos átlagnál jobb természetes szaporodási mutatók Lehetıségek Családosok betelepülésének ösztönzése Országosan javuló demográfiai mutató következményeinek kihasználása Gyermekkorúak csökkenı aránya Romló öregedési index Alacsony átlagos gyermekszám Veszélyek Külföldi munkavállalás miatti kitelepülés A szuburbanizáció erısödésével a város korszerkezete romlik Országos szinten romló korszerkezet Erısségek Turizmus Gyengeségek Természeti környezet Jó megközelíthetıség Jelentıs belsı piac Kerékpárutak Sokszínő kínálat Termálvízkincs és a ráépült infrastruktúra Borturizmus Regionális repülıtér megléte Gyırben a vendéglátó ipari szektor fejlett Gyır nagyszámú épített vonzerıvel rendelkezik világszínvonalú különleges sportpályák megléte (agár-verseny pálya, vízisípálya, sportrepülıtér, vízi sportpálya) Gyırben a kulturális kínálat fejlesztésének lehetıségei adottak Lehetıségek Nemzeti Park kialakítása Közeli nagy népességcentrumok, mint piacok kihasználása (Pozsony, Bécs, Budapest) A turisztikai infrastruktúra (kerékpárutak, vízi sport, infrastruktúra) összekapcsolása a határ másik oldalával A turisztikai marketing tevékenység élénkítése Szálláshelyek földrajzi és strukturális megoszlása rossz Közutak állapota nem megfelelı Gyenge turizmusra irányuló marketing tevékenység Gyır központú a program kínálat Hiányzik a hagyományos falukép A kerékpárút hálózat teljessé tétele, kiegészítése elmaradt A tömegközlekedési infrastruktúra, különösen a Vasútállomás nem alkalmas a külföldi vendégforgalom fogadására A vízi adottságok kihasználatlanok A vendéglátóipar több településen fejletlen Veszélyek Hasonló struktúrájú kínálat a Duna szlovákiai oldalán A határ másik oldalán kiépítettebb kerékpár és vízi sport infrastruktúra áll rendelkezésre A közvéleményben a Szigetköz imázsába beépültek a természeti károk és a politikai problémák MTA RKK NYUTI 2005 23

Erısségek Nagy közlekedési tengelyek keresztezik a térséget Megépült kikötı Megépült repülıtér Távvezetékek megléte Vízi út jelenléte Települések nagy része teljesen közmővesített Vonalas infrastruktúra kiépült Infrastruktúra Gyengeségek A településközi utak állapota folyamatosan romlik Hiányzó településközi úthálózati elemek Belterületi utak állapota rossz A tömegközlekedés több irányban alacsony színvonalú megállóhelyek állapota gyakran nem megfelelı A tömegközlekedésben nincs összehangoltság Nagyon gyorsan növekvı gépkocsiforgalom Lehetıségek Az Uniós forrásokból finanszírozhatóak a nagy közlekedési tengelyek, és az azokra való csatlakozás Tovább fejleszthetı a repülıtér A regionális repülıforgalom jelentıségének a növekedése A Duna vízi útjának rendbetétele A multimodális szállítás RO-RO-ról RO-LA jelentıségének a növekedése Veszélyek Az átmenı forgalom növekedése Önkormányzatok költségvetési helyzetének romlása Demográfiai helyzet miatt egyes intézmények mőködtetésének ellehetetlenülése Településközi utak felújításának elmaradása Erısségek Gazdaság Gyengeségek Gazdasági szuburbanizáció megindulása Alacsony munkanélküliség Magyarország legnagyobb vidéki ingázó vonzáskörzete Hagyományos munkakultúra Különbözı ágazati klaszterek megjelenése Fejlett ipar területek A vidéki térségben is jelentıs az ipari tevékenység Jó adottságú mezıgazdasági területek (kertészet, borászat) Fejlett szolgáltató szektor K+F megjelenése a térségben Megjelentek alternatív mezıgazdasági kultúrák Kitőnı logisztikai, földrajzi helyzet Energetikai szektor számára kitőnı telepítési tényezık Lehetıségek Energetikai szektor jelentıségének növekedése Növekvı energia igény és alternatív energiák fokozott használata Határ menti helyzet, munkaerı tartalékok a határ szlovákiai oldalán Textilipari szektor válsága Élelmiszeripar válsága A munkaerı képzettségi struktúrája nem felel meg a gazdaság követelményeinek Veszélyek A tényezıorientált ipar mobilitása Makrogazdasági dekonjuktúra A közeli centrumok erıs versenyhelyzetet teremtenek (Pozsony, Nagyszombat, Komárom, Tatabánya) 24 MTA RKK NYUTI 2005

6. JÖVİKÉP A Gyıri kistérség egy integrált, a városban és a többi településen magas életminıséget biztosító urbánus régióvá válik, amelyben a város és agglomerációjának fejlıdése összehangolt. A térség belsı infrastruktúrája fejlett, alkalmas arra, hogy a belsı kohézióhoz hozzájáruljon, különösen a közlekedési infrastruktúra révén. A gazdasági tevékenység, a foglalkoztatás erısödik az agglomerációban, foglalkoztató alközpontok (Kunsziget, Töltéstava, Gönyő) erısödnek meg, illetve alakulnak ki. Természeti és kulturális értékeinek megırzése mellett azok erısíti a térségi identitástudatot. A térség központja lesz egy tágabb, államhatáron is átnyúló területnek, s a szomszéd térségekkel együttmőködve továbbra is attraktív befektetési célpont marad, erısödı logisztikai szerepkörrel, s a szomszéd térségekkel közös turisztikai kínálatával színvonalas rekreációs, kulturális és üzleti turisztikai desztinációvá válik. Kialakul egy hatékony agglomerációs együttmőködés a megerısödött, színvonalas szolgáltatásokat nyújtó Gyır és a települések között. A térség települései magas színvonalú lakossági szolgáltatásoknak, intézményeknek adnak helyet, amelyek egy-egy kisebb térség (mikrotérség) népességét szolgálják ki. Gyır és agglomerációja Magyarországon belül az egyik (negyedik) regionális léptékő központi városi térséggé alakul. Jelentısen nınek a felsıoktatási és kutatási kapacitások a térségben, s ezek kapcsolata a gazdaság szereplıivel tovább erısödik, új intézmények jönnek létre. A térség gazdasági és szolgáltatási tere kinyúlik a szomszédos szlovákiai térégre is, amellyel szoros kapcsolatban áll. Mindemellett a térség aktivitása és jelentısége növekedik a Bécs Pozsony Gyır nagy, határon átnyúló urbánus térségben is. MTA RKK NYUTI 2005 25

7. HORIZONTÁLIS PRIORITÁSOK: A horizontális prioritások alapvetı funkciója, hogy bemutatja azokat az elveket, amelyek a koncepció prioritásainak, intézkedéseinek összeállítása, illetve végrehajtásuk során feltétlenül érvényesülnek. Így tehát horizontálisan átszövik a teljes koncepciót. Öt horizontális prioritást jelöltünk ki. A) Térségi hálózatok kialakítása: az intézkedéseknek elı kell segíteniük a térség belsı integrációját, a kohézió növekedését valamennyi témakörben. Ahhoz, hogy a térség sikeresen betöltse szerepét, beváltsa a hozzá főzött reményeket, erısíteni kell azoknak a szolgáltatásoknak és funkcióknak a szerepét, amelyek térségi szinten racionalizálják a mindennapi életünket és a fejlesztési tevékenységeket. Ehhez minden tevékenységnél tisztázni kell, hogy melyek azok a funkciók, amelyek térségi hatáskörbe tartoznak, s melyek azok, amelyek a települési szint, vagy megyei, regionális szint feladatai lesznek. Az eredményes tevékenység érdekében erısíteni kell a térségi szint elfogadottságát, a térségi tudatot, törekedni kell a térségen belüli konfliktusok oldására. Az egyes térségi szolgáltatásoknak, tevékenységeknek összehangoltaknak kell lenniük, hálózatos formában kell megvalósulniuk vagy ebbe az irányba fejlıdniük. Ezek a hálózatok vonatkozhatnak a térség egészére, vagy ha ez nem ésszerő, akkor a települések érintett csoportjára, egy-egy mikrotérségre is. B) Egy mőködı urbánus térség kialakítása: figyelembe kell venni, hogy ez a térség Magyarországon belül egy fejlett, hagyományos urbánus kultúrát képvisel. A városfejlıdési folyamat a szuburbanizáció szakaszába ért, Gyır körül kialakult egy agglomerációs övezet, amelyet részben lefed a kistérség területe. A lakosságszám növekedés színtere az agglomeráció, s a városfejlıdési folyamatok természetes velejárója, hogy a lakossági kitelepülést a gazdasági tevékenység, a foglalkoztatás szintjének emelkedése is követi az agglomerációs településeken. Kialakulnak alközpontok, amelyek városi funkciókat vesznek át. Mindez a város és a térség egyre erısebb szimbiózisát váltja ki. A város és agglomerációja, mint település együttes a településhálózaton belül egy magasabb minıségő kapcsolatrendszert képvisel, mint a hagyományos város-vidék együttélés. Itt a környezı települések a város szerves folytatásának tekinthetık, azzal egy funkcionális egységet alkotnak. Erıs az egymásra utaltság valamennyi fél részérıl. C) Környezeti és gazdasági fenntarthatóság: A koncepció egyes részeinek nem szabad a környezet elemeire negatív hatást gyakorolniuk, sıt a környezeti állapot hosszabb távú javulását kell szolgálnia. Fıként a turizmus fejlesztésére irányuló tevékenységek érintenek érzékeny természeti környezetet. Másrészt a városi k, illetve a városkörnyéki települések nem mehet a környezet minıségének rovására, sıt több intézkedésnek kell szolgálnia a természeti környezet állapotának javítását is. Gazdasági értelemben pedig olyan rendszert kell létrehozni, amely az egészet tekintve fenntartható, üzemeltethetı. D) Együttmőködés a szomszédos térségekkel és a szlovákiai járással: A térségi rendszerek egy jelentıs része nem zárul le a térség határainál. A térség gazdasági életét nem csupán a térségbıl bejáró munkaerı élteti, hanem egy szélesebb övezeté. Az agglomeráció túlnyúlik a kistérség határain, így az agglomerációs rendszerek kiépítése, az egyeztetések nem állhatnak meg a kistérség határainál. A turisztikai vonzerık is a szomszédos térségekkel együttmőködve alakíthatók igazi vendégcsábító turisztikai termékké (Pannonhalma, Sokoró, Szigetköz, Csallóköz). A határon átnyúló együttmőködés a szomszédos szlovákiai területekkel hasonlóan fontos, mint a szomszédos hazai területekkel. Gyır mára egy jelentıs szlovákiai (munkaügyi, kereskedelmi, szolgáltatási) vonzáskörzetre tett szert, s a gazdasági élet szereplıi MTA RKK NYUTI 2005 27

között is erısödnek a kapcsolatok. Az uniós csatlakozással térségünk egy különleges határ menti helyzetbe került: az államhatár ma már könnyen átjárható, a szomszéd oldal lakosságának többsége magyar anyanyelvő, a gazdasági fejlıdés a szomszédban gyors. Így az együttmőködés lehetısége és a versenyhelyzet együtt jelentkezik. E) Erısödı szerep a nagy közép-európai közlekedési és városhálózatban: A térséget egy európai értelemben fontos, hazai értelemben pedig elsıdleges közlekedési korridor vágja át. Másrészt a közelben (Bécs, Pozsony) fontos európai szintő közlekedési csomópont közvetlen közelében helyezkedik el, ami Európán belül rendkívül jó helyzeti elınyöket jelent számára. Ez az energikus földrajzi helyzet egy dinamikus, határon átnyúló térséget alakít ki, Bécs központtal. A térség ennek az európai fejlıdı régiónak a részese, a fejlıdés tervezésekor figyelembe kell venni ennek a régiónak fejlıdési irányait is. Erısíteni kell a kapcsolatokat a központi városokkal (Bécs és Pozsony), amelyek fontos piacot is jelenthetnek, továbbá a hasonló gazdasági szerkezető és funkciójú Nagyszombattal és térségével is fejleszteni kell a kapcsolatokat, hiszen ezen határon átnyúló régión belül ez a két város adja a városhálózat regionális szintjét a fıvárosok mellett. A koncepciónak hozzá kell járulnia a kistérség jelentıségének növekedéséhez ebben a régióban és a regionális (itt a határon átnyúló régióra gondolunk) városhálózatban. 28 MTA RKK NYUTI 2005

8. PRIORITÁSOK, INTÉZKEDÉSEK 1 Prioritás: A térségi kohéziót szolgáló infrastruktúra megteremtése, A térség funkcionális egysége, az erıs nagyváros révén adott. Erıs a város és a térség településeinek egymásra utaltsága, jelentısek a térséget szerves egységgé kovácsoló társadalmi és gazdasági folyamatok. A szuburbanizáció és az agglomeráció kialakulása a huszonegyedik század elejének legjellemzıbb fejlıdési folyamata a kistérségen belül. Ennek során jelentıs lakossági kiköltözés tapasztalható a Gyır környéki településekre. Mindemellett tovább tart a lakónépesség beáramlása az ország más területeirıl a térségbe. Az országon belül tehát a térség népességkoncentrációja növekszik, miközben a térségen belül a lakónépesség dekoncentrációja valósul meg. Mindez együtt egy gyorsan növekvı agglomerációs fejlıdést indukál. A fejlıdés megfelelı mederben tartása, s a vele járó problémák kezelése csak a város és a térségi települések kölcsönös elınyökkel járó együttmőködésére alapozható. A térség esetében ennek még nagyobb a jelentısége, mint más, vidéki térségek esetében. A lakosságszám növekedése mellett végbemenı térségen belüli dekoncentráció lehetıvé teszi a városi szolgáltatások egy részének dekoncentrációját középtávon. Pl. középfokú oktatás, uszoda létesítése az agglomerációban stb. Mindehhez szoros térségi együttmőködés, a problémák közös kezelése szükséges, a térségi tudat és bizalom erısítésével. A térség kohéziójának megteremtéséhez tehát a városfejlıdési folyamatokból eredı konfliktusok oldására, s a folyamatokat elısegítı, vagy azok negatívumait ellensúlyozó infrastrukturális kre van szükség. 1.1 Intézkedés: Közlekedésfejlesztés A településeken átvezetı és a településközi utak rehabilitációja, a hiányzó elemek megépítése, beleértve az elkerülı szakaszokat is Belterületi utak felújítása (pl. Bıny, Börcs, Dunaszentpál, Ikrény, Koroncó, Kunsziget, Mezıörs, Öttevény, Pér, Rábapatona, Vámosszabadi) Utak karbantartása (Gyırladamér, Gyırújbarát, Mezıörs) Közlekedési infrastruktúra külterületen településeket összekötı út kiépítése vagy (Börcs Ikrény között, Koroncó Gyırszemere összekötı út megépítése (Koroncó) Nyomvonal korrekció Koroncó Rábapatona között (Koroncó) 1. sz. fıút tehermentesítése, a közlekedésbiztonság növelése (Öttevény) Elkerülı út mielıbbi megépítése, 1401-es út mentesítése (Gyırújfalu Gyırladamér) 1401-es számú út felújítása Dunaszegig 1401-es számú úton gyalogos aluljáró építése (Gyırújfalu), Nyúl Écs községeket elkerülı út, 82. sz fıút megépítése Az elıvárosi tömegközlekedés korszerősítése A városi kötöttpályás tömegközlekedés megteremtése A ritkán lakott területeken igényvezérelt tömegközlekedési rendszer megvalósítása A tömegközlekedés biztosítása a térség települései között (Vámosszabadi) A hátrányos helyzető csoportok (mozgáskorlátozottak, idısek, betegek tömegközlekedésének biztosítása) Mikrotérségi szinten iskolabusz hálózat megteremtése Gyırben P+R parkolók kialakítása, illetve rendbetétele, Tömegközlekedést népszerősítı kampány kezdeményezése, utas-orientált tömegközlekedési szemlélet elterjesztése MTA RKK NYUTI 2005 29

1.2 Intézkedés: Közösen használt intézmények A települési intézmények közül azok, amelyek térségi vagy mikrotérségi szerepkört töltenek be Általános iskola épületének felújítása (pl. Abda, Börcs, Dunaszeg, Ikrény) A szolgáltatásokhoz való hozzájutás színvonalának (lásd. a tömegközlekedés fejlesztését célzó részeket: igényvezérelt közlekedés, iskolabusz) Térségi szinten közös szakemberek alkalmazása (pedagógiai tanácsadás, belsı ellenırzés, kulturális szervezés stb.) Az intézményk térségi szintő összehangolása Iskola felújítás, átalakítás folytatása- kistérségi összefogással (Koroncó) A szociális védıháló térségi szinten- idısek otthona (Öttevény) A közösségi terek hálózatának megteremtése, a szakmai, technikai és program lehetıségek összehangolása Városi funkciót ellátó intézmények (pl. középiskolai képzés) létrehozása a vidéki településen Az e-közigazgatás térségi szintő Teleház, e-magyarország pontok Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás számítógépes feltételeinek megteremtése A térség önkormányzatait összekötı számítógép rendszer megvalósítása közösen mőködtethetı feladatellátás ADSL internet elérhetıség biztosítása 1.3 Intézkedés: Agglomerációs területrendezés A lakóövezetek, lakótelkek fejlesztésének egyeztetése térségi szinten A térség egyes közlekedési szektorainak lakosságszám növekedésének figyelembe vétele a közlekedésfejlesztésnél Az ipari és szolgáltatási területek és az intézmények fejlesztésének térségi szintő egyeztetése Térségi szintő területrendezési terv készítése 1.4 Intézkedés: Kistérségi szervezetfejlesztés A kistérség közös menedzsmentjének, munkaszervezetének megerısítés A térség fejlesztésében érintett köz-, magán- és civil szféra képviselıivel egy érdekegyeztetı fórum létrehozása 30 MTA RKK NYUTI 2005

2 Prioritás: A térség turisztikai szerepkörének erısítése A térség belsı fejlıdési lehetıségei közül a turizmus még számos kihasználatlan potenciált rejt magában. A viszonylag rossz turisztikai mutatók javítása a térségi gazdaság erısítésének lehetıségei közé tartozik. Számos lehetıség adott: a térség megközelíthetısége Magyarországról és külföldrıl egyaránt elsırangú. A rekreációs, a kulturális, a sport, a vízi és a termál turizmus, valamint a városi (konferencia és üzleti) turizmus fejlesztéséhez infrastruktúrafejlesztésre, valamint a turisztikai termékek megszervezésére egyaránt szükség van. A már meglévı, különleges sportok őzésére épített pályák (agárverseny, kajak-kenu pálya, sportcsarnok) világversenyek megrendezésére is alkalmasak. Szükségessé vált ezek karbantartása, minıségük szinten tartása, valamint a hazai és nemzetközi sportrendezvények idejére a térségi programok szervezése, összehangolása. A térség nagy turisztikai elınye vízhálózat, amely kiválóan alkalmas víztúrák lebonyolítására, ehhez azonban infrastrukturális k szükségesek, hasonló elıny a kiépült kerékpárút, amely a Duna menti kerékpárútvonal része, nagy nemzetközi forgalommal. Sajnos a kerékpárút csak Gyırig vezet, összeköttetése a szlovákiai hálózattal, s a leágazások kiépítése hiányzik, hasonlóképpen a kiszolgáló kerékpáros létesítmények sem léteznek (kerékpártárolók, kerékpárszerviz kitáblázása stb.). A kijelölt kerékpárutak nagy része sem alkalmas kerékpározásra a növekvı autóforgalom miatt, s a gátak koronája murvás, ami rossz terep a kerékpár számára. A természeti környezet kiválóan alkalmas gyalogos és kerékpár túra útvonalak kijelölésére. Mind a vízi, mind a kerékpáros, mind a gyalogos turizmus szempontjából igaz, hogy hiányoznak a megfelelı színvonalú turistatérképek, és a túraútvonalak kijelölése. A jelenleg létezı innovatív térképek csak az általános tájékozódást szolgálják, a gépkocsi forgalom számára tartalmaznak információt, a természetközeli turizmus formákhoz ennél részletesebb térképekre van szükség. (A szlovák oldal nagy elınye, hogy ott ez az infrastruktúra már hagyományosan kialakult.) A fürdı és a konferencia turizmushoz a kiszolgáló létesítmények, elsısorban a szállodai kapacitás hiányzik. A lovas és kulturális turizmus hiányossága a turisztikai termékké szervezés térségi szinten. A kulturális örökség nagyobb mértékő bevonása a turizmusba megvalósul a mővészeti értékek kezelésén keresztül. Fejleszteni kell azonban a feltárt régészeti emlékek bemutatását a feltárás helyszínen, ahol ez lehetséges, valamint szinte teljesen hiányzik a térség kereskedelmi és ipari múltjának közkelető bemutatása (termékek, egykori ipartelep, Gyır-Gyárváros), ami a térség gazdasági jelentıségének identitás növelı szimbóluma is lehetne egyúttal. Mindemellett rendkívül fontos a térség dinamikus bevezetése a hazai és a közép-európai turisztikai piacra. A kistérségen belüli lakosság is jelentıs és stabil piacot jelent elsısorban a rekreációs, a sport és a kulturális kínálat számára, azonban ehhez elsısorban a térségen belüli marketing erısítésére van szükség. A turizmus területén erısíteni kell a térség belsı kohézióját, a város és a térség turisztikai menedzsmentjének összekapcsolását. 2.1 Intézkedés: Turisztikai infrastruktúra és vonzerıfejlesztés Csónakkikötık, jachtkikötı Öbölkikötı és fenékküszöb létesítése (Gönyü) Csónakikötı a Duna-ágak mellett a Rába, Rábca, Marcal folyókon A kerékpárutak hiányzó szakaszainak és infrastrukturális elemeinek pótlása, a meglévık javítása Kerékpárút- hálózat kialakítása (Gyır Abda Kunsziget vonalon, Öttevény Kunsziget között, Gyır Vámosszabadi Medve útvonalon, Gyırújbarát, Rábapatona) A dunai kerékpárút folytatása MTA RKK NYUTI 2005 31

Új turisztikai elemek létrehozása Témapark, szabadidıpark építése (Bıny) Kunsziget termálfalu projekt (Kunsziget) Peryche Rekreációs Park létrehozása (Börcs) A Dunalapos-ér rekreációja, pihenıpark kialakítása (Gyırújfalu) Marcal Bornát-ér összefolyásánál szabad strand kiépítése (Koroncó) A kulturális örökség bemutathatóságának a feltárt régészeti emlékek in situ bemutatóhelyeinek létrehozásával, a térség kereskedelmi és ipari múltjának, termékeinek bemutatásával Római İrtorony kutatása (Kunsziget) Gyır-Ménfıcsanak ásatások eredményeinek bemutatása A gyıri ipari fejlıdés emlékeinek bemutatása (Rába-múzeum, textil múzeum stb.) A meglévı sportlétesítmények Tenisz, minigolf, ill. tekepálya (Abda) Agráversenypály világításának korszerősítése (Rábapatona) A szálláshely kapacitás : Gyırben magas színvonalú szálláshelyek a fürdıturizmus és a konferencia turizmus kiszolgálására 2.2 Intézkedés: Térségi marketing megteremtése Az információ szolgáltatás megvalósítása Gyırön kívül A kiépülı közösségi Internet hozzáférési helyek bevonása a turisztikai információ szolgáltatásba. Egységes turisztikai termékek megalkotása a térségen belül, illetve a szomszédos térségekkel együtt A térségen belüli termékek eladásának, illetve a vendéglátásban történı felhasználásának népszerősítése (halak, kecske-tejtermékek, lekvár, méz, szörp, bor stb.). A térségen belüli marketing erısítése (pl. térségi újság megteremtése) 2.3 Intézkedés: Turisztikai programszervezés összehangolása Térségi programterv készítése Idegenforgalmi k, közösségi programok összehangolása a településeken (szállás, programok, sport, kirándulás, horgászat, kerékpártúrák stb.) A gyıri programokhoz térségi helyszínek kapcsolása és viszont Jellegzetességek, térségi hagyományok kihasználása programfejlesztésre 2.4 Intézkedés: Több térségre kiterjedı magyar szlovák turisztikai program készítése Turisztikai program készítése a térségre, bevonva a szomszédos hazai és szlovákiai térség kínálatát is A turisztikai információ csere megvalósítása a hazai és szlovákiai szomszéd térségekkel 32 MTA RKK NYUTI 2005

3 Prioritás: Új gazdasági ágazatok és terek intézményi és humán hátterének A térség Magyarország egyik leginkább fejlett gazdasági övezete. Alacsony munkanélküliségi mutatókkal rendelkezik, s továbbra is jelentıs befektetések valósulnak meg, elsısorban Gyır területén. A gazdaság állapota stabilnak mondható. A fejlıdés egyik akadálya lehet ugyanakkor a humán erıforrás viszonylag magas kihasználtsága, a csekély tartalékok. Ez a rendelkezésre álló munkaerı számszerő és strukturális hiányosságait jelenti. Így elsısorban a képzés további, a gazdaság követelményeihez igazítása lehet a feladat. A határon átnyúló munkavállalás kettıs hatást is kifejt a térségben: a hazai munkaerı Ausztriában talál munkát, miközben itthon számos szakmában szakemberhiány van, ezzel egyidejőleg 6 7000 szlovákiai m unkavállaló jár át a gyıri és Gyır környéki üzemekbe dolgozni. Ezek az áramlások természetesek, szükségesek, viszont a folyamatok összehangolatlanok, ezért a munkaerıpiacon nehézségeket okoznak. A térség másik fontos munkaerıpiaci jellemzıje az a szuburbanizációhoz kapcsolódó természetes jelenség, hogy az agglomeráció egyes települései erısítik foglalkoztató szerepkörüket, akár a városi telephelyek kihelyezésével, akár új telephelyek létrehozásával. A továbbfejlıdés szempontjából fontos a gazdasági tevékenység Gyır centrikusságának oldása, az agglomerációs telephelyek létrejöttének és fejlıdésének támogatása. A térség közlekedésföldrajzi elhelyezkedésébıl származó további fejlıdési lehetıség a logisztikai szerepkör erısítése, valamint az energetikai beruházások megtelepítése. A térség Európa egyik fontos közeledési csomópontja (Bécs és Pozsony térsége) közelében helyezkedik el, ahol magas színvonalú logisztikai egységek (repülıterek, kikötık, autópályák, vasutak) találkoznak egymással. Ráadásul alacsonyabb (nagy-regionális) hierarchia szinten a csomópont jelleg a térségen belül megismétlıdik, s hozzá hasonlóképpen autópálya, vasút kapcsolat kötıdik, s folyamatosan fejlıdik a kikötıi és a légi közlekedési kapacitás. Mindezek együtt a kistérséget (Budapest és agglomerációja után) a Kárpát-medence második legfontosabb logisztika központjává avatják, amelynek kihasználásához infrastrukturális kre van szükség. Ez a szerep a térség hagyományos, történelmi szerepe is a medencén belül. A térség új gazdasági ágazat lehet az energiatermelés. Az adottságok megfelelıek a szélerı kihasználására, ugyanakkor a modern biodízel üzemanyagok, valamint a földgáz alapú villamos-energia elıállítására. A földrajzi adottságok mellett fontos, hogy a szállító kapacitás (földgáz-vezeték és villamos távvezeték) rendelkezésre áll. A térség elınye, hogy a gazdaság közvetlen követelményeit kiszolgáló K+F kapacitás rendelkezésre áll, s az innováció áramláshoz szükséges intézményi feltételek is adottak. Ezek azonban szükséges. Tovább kell erısíteni a társadalomtudományok és a gazdaság kapcsolatát, s az ilyen típusú K+F kapacitást. 3.1 Intézkedés: Munkaügyi fejlesztés (munkaügyi stratégia, szlovákiai partnerek bevonásával) Térségi munkaügyi egyeztetı fórum létrehozása a munkaügyi szervek, a munkaadók, a képzık és a szakszervezetek bevonásával Foglalkoztatási koncepció készítése a térség munkaügyi vonzáskörzetének területére, beleértve a szlovákiai térséget is 3.2 Intézkedés: Felsıoktatás, kutatás és a gazdaság kapcsolatának javítása Kutatóbázis Gyırben Többéves tudományos konferencia-program beindítása A tudományos kutatás humán-kapacitásának bıvítése 3.3 Intézkedés: A térség logisztikai szerepkörének erısítése Kikötı és logisztikai bázis Gönyőn MTA RKK NYUTI 2005 33

Repülıtér és kiszolgáló logisztikai infrastruktúra Péren 3.4 Intézkedés: Az energetikai szektor szerepének Gázüzemő erımő létrehozása Gönyőn Szélerımővek építése (Bıny, Dunaszentpál, Gyır) Biodízel üzemanyag elıállításához finomító (?) kapacitás kiépítése (Gönyő) 3.5 Intézkedés: A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok Szlovák magyar kamarai tagozatok létesítése Hármashatár üzletember-találkozók, vásárok rendezése 34 MTA RKK NYUTI 2005

4 Prioritás: A társadalmi jólét és a környezet harmonikus A gazdasági fejlıdés biztosítja a társadalmi jólét megteremtésének anyagi oldalát. Ennek köszönhetıen a térség életszínvonala Magyarországon belül jónak mondható, viszonylag magas átlagkeresetekkel, s magyar viszonylatban széles társadalmi középréteggel. A gazdasági fejlıdést azonban harmóniába kell hozni az egyenletes társadalmi fejlıdéssel, elsısorban a leszakadó rétegek társadalmi integrációjával, s hátrányos helyzető csoportok esélyegyenlıségének biztosításával. Ugyanakkor a térség egyenletes fejlıdéséhez szükséges, hogy a viszonylag távolabb esı településeken is biztosítsuk a megfelelı színvonalú szolgáltatások igénybevételének lehetıségét. Az átlagos életminıség eléréséhez az esélyegyenlıséget tehát nem csak a társadalom különbözı csoportjai között, hanem földrajzi értelemben is biztosítani kell. A szociális háló erısítésében és a hátrányos helyzetőek foglalkoztatásában szerepet vállalhat a térség, fıleg civil szervezetekkel karöltve. A prioritás másik fontos iránya a természeti és kulturális örökség védelme, megırzése és. A természeti örökség védelme különösen a Szigetköz természetvédelmi szintjének emelésével valósítható meg. Ennek törvényi megfogalmazása, a védettségi szint meghatározása a természetvédelmi szakemberekre vár (nemzeti park vagy natúrpark státusz). Térségi szinten az ehhez alkalmazkodó területhasználat biztosítása a fı feladat, elsısorban a turizmus-szervezés és a mezıgazdasági termelés terén. Továbbá ide kapcsolódik még a Mosoni-Duna, valamint a Rába és a Marcal rehabilitációja is, amelyrıl külön fejlesztési koncepció rendelkezik, amely a kérdéssel kapcsolatos feladatokat kijelöli. A térség falvainak településképe és tájképe megszenvedte a Duna áradásait, valamint a folyamatos népességnövekedést. Így hagyományos faluképpel ritkán találkozhatunk. A településképi értékek védelmének így egyrészt az épített örökség megmaradt elemeire kell koncentrálnia (pl. Bıny kúriák; Gönyő postakocsi állomás. Más mőemlékek, szobrok, keresztek stb.). Másrészt a szuburbanizáció elırehaladásával védenie kell a falusias jelleg megırzését. Jelentıs kulturális örökséggel bír Gyır belvárosa, amelynek felújításában, turisztikai hasznosításában további feladatok rejlenek. Különösen fontos, s az egész térség turizmusa szempontjából meghatározó lehet a kereskedelmi és ipari múlt örökségének hangsúlyozása érdekében a Dunakapu tér és a Széchenyi tér rendbetétele. 4.1 Intézkedés: Egészségügyi ellátás, különösen a várostól távolabb esı településeken Az orvosi ügyelet rendezése mikrotérségi összefogással Orvosi centrum kialakítás (Gyırújbarát) Tanácsadó szolgáltatások térségi összehangolása Szőrések térségi szervezése, mozgó szőrıállomásokkal 4.2 Intézkedés: a leszakadó helyzetben lévık társadalmi integrációjának segítése Civil szervezetek bevonásával a szociális ellátás térségi szervezése (pl. hajléktalan ellátás, a fogyatékosok családjainak segítı támogatása) A nonprofit szféra foglalkoztató szerepének erısítése (hátrányos helyzetőek foglalkoztatása, a munkapiaci (vissza) integráció szervezeti feltételeinek megteremtése A gyógypedagógiai osztályok és fejlesztı programok elérhetıségének biztosítása minden érintett kisgyermek és családjaik számára MTA RKK NYUTI 2005 35

4.3 Intézkedés: A Duna ágak rehabilitációja, a Rába és Marcal program végrehajtása A fejlesztési tervvel kapcsolatos tevékenységek térségi támogatása Állandó védvonal elkészítése a Mosoni-Duna mentén (Dunaszeg) Öttevényi csatorna - Holt- Duna- rehabilitációjának folytatása az abdai szakaszon (Abda) Fenékküszöbök építése (Mosoni-Duna, Rába) Kotrási munkálatok 4.4 Intézkedés: A nemzeti park vagy natúrpark létrehozásához kapcsolódó területhasználat elısegítése a Szigetközben A mezıgazdasági területhasználatban a biogazdálkodási technikák elterjesztése A turisztikai programszervezés összehangolása az érzékeny területek követelményeivel 4.5 Intézkedés: Falusi településkép védelme Az épített örökség meglévı elemeinek rehabilitációja Településközpont rendezése falukép megújítás Római katolikus templom tetıszerkezet felújítás (Börcs) Az új beépítések tájképi, faluképi követelményeinek kidolgozása térségi szinten 4.6 Intézkedés: Gyır városképének javítása A belváros még nem kielégítı állapotú részeinek rehabilitációja Burkolatok javítása, agóra fejlesztés A Mosoni-Duna part városképi rendezése 36 MTA RKK NYUTI 2005