Közgyűlés 2012. május 8. 9.00, Díszterem 2. napirendi pont, 1. számú melléklet Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2011. évi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről Budapest, 2012.
Közgyűlés 2012. május 8. 9.00, Díszterem 2. napirendi pont, 1. számú melléklet Tartalomjegyzék BEVEZETŐ... - 5 - ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK... - 6 - I. AZ AKADÉMIA FEJEZETRE VONATKOZÓ KIEMELT TELJESÍTÉSI ADATOK.. - 8-1. KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS... - 8-1.1. A 2011. évi az Országgyűlés által elfogadott támogatás...- 8-1.2. A támogatás mértéke ténylegesen...- 10-1.3. Támogatás a központi költségvetési kiadás %-ában...- 12-1.4. Az államnak visszafizetett adók, járulékok befizetési kötelezettségek alakulása és a támogatáshoz viszonyított aránya...- 12-2. BEVÉTELEK... - 14-2.1. Tervezett saját bevételek...- 14-2.2. A tényleges saját bevételek...- 15-2.2.1. A tényleges saját bevétel mértéke...- 15-2.2.2. A tényleges saját bevételek intézménycsoportonkénti és jogcímenkénti megbontása...- 16-3. KIADÁSOK... - 17-3.1. Kiadási struktúra...- 17-3.2.1. A tényleges intézményi kiadások mértéke...- 17-3.2.2. A tényleges kiadások intézménycsoportonkénti és jogcímenkénti megbontása...- 18 - II. AZ AKADÉMIAI KÖZTESTÜLETI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSE...- 19-1. KUTATÓINTÉZETEK GAZDÁLKODÁSÁT JELLEMZŐ ADATOK ÉS PÉNZÜGYI MUTATÓK... - 19-1.1. Bevételi struktúra...- 20-1.2. Kiadási struktúra...- 21-1.3. Létszámhelyzet... - 22-1.4. Feladatellátással kapcsolatos gazdálkodási kérdések...- 22-1.5. A gazdálkodásból származó maradványok alakulása...- 24-2. TÁMOGATOTT KUTATÓCSOPORTOK IRODÁJA... - 25-2.1. Bevételi struktúra...- 28-2.2. Kiadási struktúra...- 29-2.3. Létszámhelyzet... - 30-2.4. Feladatellátással kapcsolatos gazdálkodási kérdések...- 30-2.5. A gazdálkodásból származó maradványok alakulása...- 31-3. MTA TITKÁRSÁGA... - 31-3.1. MTA Titkárság igazgatása...- 33-3.1.1. Bevételi struktúra...- 33-3.1.2. Kiadási struktúra...- 34-3.1.3. Létszámhelyzet...- 35-3.1.4. Feladatellátással kapcsolatos gazdálkodási kérdések...- 35-3.1.5. A gazdálkodásból származó maradványok alakulása...- 35-3.2. Doktori Tanács Titkársága...- 36-3.2.1. Bevételi struktúra...- 38-3.2.2. Kiadási struktúra...- 39-3.2.3. Létszámhelyzet...- 39-3.2.4. A gazdálkodásból származó maradványok alakulása...- 40-3.3. Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások...- 40-3.3.1. Bevételi struktúra...- 41-3.3.2 Kiadási struktúra...- 41-3.3.3. Létszámhelyzet...- 42-3.3.4. A gazdálkodásból származó maradványok alakulása...- 42-3.4. MTA Köztestületi feladatok...- 42-3.4.1. Bevételi struktúra...- 44-3.4.2. Kiadási struktúra...- 45 -
3.4.3. Létszámhelyzet...- 45-3.4.4. A gazdálkodásból származó maradványok alakulása...- 46-3.5. Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Titkársága...- 46-3.5.1. Bevételi struktúra...- 47-3.5.3 Kiadási struktúra...- 48-3.5.3. Létszámhelyzet...- 49-3.5.4. Feladatellátással kapcsolatos gazdálkodási kérdések...- 49-3.5.5. A gazdálkodásból származó maradványok alakulása...- 49-4. MTA KÖNYVTÁRA... - 49-4.1. Bevételi struktúra...- 52-4.2. Kiadási struktúra...- 53-4.3. Létszámhelyzet... - 54-4.4. A gazdálkodásból származó maradványok alakulása...- 54-5. MTA TERÜLETI BIZOTTSÁGOK TITKÁRSÁGAI... - 54-5.1. Bevételi struktúra...- 56-5.2. Kiadási struktúra...- 57-5.3. Létszámhelyzet... - 58-5.4. Feladatellátással kapcsolatos gazdálkodási kérdések...- 58-5.5. A gazdálkodásból származó maradványok alakulása...- 58-6. MTA LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT... - 59-6.1. Bevételi struktúra...- 62-6.2. Kiadási struktúra...- 63-6.3. Létszámhelyzet... - 64-6.4. Feladatellátással kapcsolatos gazdálkodási kérdések...- 64-6.5. A gazdálkodásból származó maradványok alakulása...- 64-7. MTA KUTATÁSSZERVEZÉSI INTÉZET... - 65-7.1. Bevételi struktúra...- 67-7.2. Kiadási struktúra...- 67-7.3. Létszámhelyzet... - 68-7.4. A gazdálkodásból származó maradványok alakulása...- 68-8. MTA JÓLÉTI INTÉZMÉNYEK... - 69-8.1. Bevételi struktúra...- 71-8.2. Kiadási struktúra...- 71-8.3. Létszámhelyzet... - 72-8.4. Feladatellátással kapcsolatos gazdálkodási kérdések...- 72-8.5. A gazdálkodásból származó maradványok alakulása...- 73-9. OTKA IRODA... - 73-9.1. Bevételi struktúra...- 75-9.2. Kiadási struktúra...- 75-9.3. Létszámhelyzet... - 76-9.4. Feladatellátással kapcsolatos gazdálkodási kérdések...- 76-9.5. A gazdálkodásból származó maradványok alakulása...- 77 - III. FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK TÖRVÉNYSORONKÉNTI ALAKULÁSA.. - 78-1. RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS... - 78-2. FELHASZNÁLÁSI JOGCÍMEK... - 78-3. MARADVÁNYOK... - 85-3.1. Az intézmények előirányzat-maradványának alakulása...- 85-3.2. Fejezeti maradvány alakulása...- 85 - IV. VAGYONI HELYZET ALAKULÁSA... - 87-1. A 2011. ÉVI ÁTFOGÓ VAGYONI HELYZET BEMUTATÁSA... - 87-2. AZ EGYES VAGYONELEMEK ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS ÁLLOMÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA... - 88-2.1. Az immateriális javak értékének alakulása...- 88-2.2. Az ingatlanok értékének alakulása...- 88-2.2.1. Változások az ingatlanállományban...- 88-2.2.2. Az ingatlanok összesített értékének változása a felújítások és beruházások értékével...- 88-2.3. Az egyéb tárgyi eszközök értékének alakulása...- 88-3. GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKBAN LÉVŐ RÉSZESEDÉSEK ALAKULÁSA... - 90 - - 3 -
3.1. Az Akadémia közvetlen tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok 2011. évi helyzetének alakulása, üzletrészek vétele és értékesítése... - 90-3.2. Az Akadémia által alapított költségvetési szervek részvétele vállalkozásokban... - 91-4. A FORGÓESZKÖZÖK ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA... - 91 - V. MELLÉKLETEK... - 93 - - 4 -
Bevezető Az Akadémia Közgyűlésének a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló többször módosított 1994. évi XL. tv. (a továbbiakban MTAtv.) 9. (2) bekezdés f) pontja szerint a Felügyelő Testület jelentése alapján jóvá kell hagynia az Akadémia előző évről szóló költségvetési beszámolóját. A költségvetési beszámolónak tartalmaznia kell a) a szakmai tevékenységről és b) az előző évi költségvetés végrehajtásáról, a gazdálkodásról szóló beszámolókat. Az Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek és a központi feladatok finanszírozását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok 2011. évi költségvetésének felhasználásáról készített összefoglaló beszámolót a jelen összeállítás tartalmazza, beleértve a kutatóintézeti körbe nem tartozó költségvetési szervek szakmai tevékenységéről szóló beszámolót is. - 5 -
Összefoglaló megállapítások Az Akadémia 2011. évi költségvetésének végrehajtásáról készült fejezeti szintű, illetve egyedi, intézményi számszaki beszámolók adatainak elemzése során a következő főbb megállapítások tehetők: A 2011. évi költségvetés biztosította az Akadémia és az irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek szakmai feladatellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek pénzügyi fedezetét, a kutatás, a fejlesztés és az innováció a gazdaság és társadalom kiemelt területévé vált, ezáltal hozzájárult a gazdasági és társadalmi célok megvalósításához. Az MTA fejezet 2011. évre jóváhagyott költségvetési támogatása 37 167,9 millió Ft volt. Ebből az OTKA programokra 5 436,0 millió Ft-ot hagyott jóvá az Országgyűlés. A Kormány által év közben elrendelt intézkedésekkel, illetve jogszabályi változásokkal összefüggésben a 2011. évi költségvetési támogatás összege 2 424,8 millió Ft-tal csökkent, így a támogatás összege 34 743,1 millió Ft-ra módosult. Ez 2,1%-kal volt kevesebb, mint a 2010. évi költségvetési támogatás. Az MTA 0,4%-os részesedést képviselt a központi költségvetésben 2011-ben. Az előző évhez képest az arány nem módosult. Az Akadémia részére az OTKA programok és az OTKA Iroda költségvetése nélkül biztosított költségvetési támogatás kétharmada (65,5%) közvetlen akadémiai kutatási célokat szolgált (kutatóintézetek, támogatott kutatócsoportok, fiatal kutatók támogatása, Lendület program stb.). Az országos kutatás- és tudóstámogatás (tiszteletdíjak, nemzetközi kapcsolatok, határon túli magyar tudósok támogatása stb.) céljára 22,3% került felhasználásra. A 2010. évhez képest csökkent, így 9,2% volt az igazgatási, kutatásszervezési, területi bizottsági, jóléti és egyéb feladatokra felhasznált összeg aránya. A saját bevétel összege 2011-ben 22 392,0 millió Ft-ot tett ki. Ez az összeg 2,5százalékkal magasabb, mint 2010-ben volt. A növekedés jórészt a nagyobb pályázati bevételeknek tulajdonítható. A saját bevételek jelentős részt képviselnek az intézmények gazdálkodásában. Az átlaglétszám 2010-ben 5 486 fő volt, ez 2011-re 207 fővel csökkent. A kutatók száma 2 340 fő volt 2010-ben, és 2 324 fő 2011-ben, vagyis gyakorlatilag szinten maradt. A létszámcsökkentés jellemzően a funkcionális igazgatási területen valósult meg. - 6 -
A 2011. évi költségvetésről szóló törvény alapján 9 427,6 millió Ft (a teljes keret 25,4%-a) a központilag kezelt feladatok (ide értve az OTKA-programokat is) megvalósításának pénzügyi forrását jelentette. Ez az összeg az előző évihez képest 8%-kal magasabb, amelyen belül azonban az OTKA Kutatási témapályázatok támogatása azonos szinten maradt. A 2011. évi költségvetési irányelvekben megfogalmazott többletforrások az alábbiak szerint kerültek felhasználásra: o a Lendület Program folytatására 602,4 millió Ft került biztosításra, melyből el lehetett indítani a program 3. ütemét. Az egyetemeken is létrehoztak lendületes kutatócsoportokat; o elindulhatott a kutatóhálózati infrastruktúra fejlesztése, melyhez a 2011. évre 300 millió Ft, majd a 2012. évre 2.000 millió Ft támogatást lehet szétosztani az intézetek között; o a tiszteletdíjakhoz kapcsolódó járulékfizetési kötelezettség teljesítését a fedezetre nyújtott 500 millió Ft-tal sikerült rendezni; o a tudományos könyvek kiadására 50 millió Ft többlettámogatásban részesült az Akadémia. Szerkezeti változás volt, hogy a Gazdasági és Szociális Tanács Titkárságának működtetését a hozzá kapcsolódó támogatással együtt átvette a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Megkezdődött az MTA-Q2 Program második szakasza megvalósításának előkészítése. Az Akadémia gép-műszer állományának használhatósági (korszerűségi) szintje összességében szinten maradt, az évek óta meglévő csökkenő tendencia megállt, a teljesen leírt eszközök állományának növekedése lelassult. A 2011. évi akadémiai költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló az előző megállapítások részletes alátámasztását tartalmazza. - 7 -
I. Az Akadémia fejezetre vonatkozó kiemelt teljesítési adatok 2010. év 2011. év adatok millió Ft-ban A 2011. év adata a 2010. évhez Kiadás 60 995,3 53 151,5 87,1 Bevétel 21 687,1 22 392,0 103,3 Maradványok igénybevétele 10 684,0 6 371,3 59,6 Költségvetési támogatás 35 474,8 34 743,1 97,9 Átlaglétszám 5 486 5 279 96,2 1. Költségvetési támogatás 1.1. A 2011. évi az Országgyűlés által elfogadott támogatás Az Akadémia és az irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek (kutatóintézetek, egyéb intézmények), a támogatott kutatóhelyek részére, valamint a központilag kezelt feladatokra 2011-ben az Országgyűlés által elfogadott költségvetésben 37 167,9 millió Ft támogatás szerepelt, amelyből az OTKA-programok támogatása 5 436,0 millió Ft volt. A működési és felújítási célt szolgáló támogatásból 27 740,3 millió Ft (a teljes keret 74,6%-a) átkerült az intézményekhez. A fennmaradó 25,4% a központilag kezelt feladatok (ide értve az OTKA-programokat is) megvalósításának pénzügyi forrását jelentette. Az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetési keretszámok az előző évhez képest a következő jogcímeken változtak: Jogcímek millió Ft-ban 2010. évi eredeti támogatási előirányzat 36 554,7 Jutalom elvonása támogatásarányosan - 429,1 Cafeteria rendszer egységesítése miatti támogatáselvonás - 12,3 Dologi kiadásokhoz kapcsolódó támogatáselvonás - 196,3 Állományba nem tartozók juttatásainak csökkentése miatti támogatáselvonás - 223,9 Egészségügyi hozzájárulás megszűnése miatti támogatáselvonás - 7,6 Lendület Program többlettámogatása + 602,4 Központi kiadványok többlettámogatása +50,0 Domus Hungarica működtetése támogatásának átvételei a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól + 30,0 Infrastrukturális fejlesztés többlettámogatása +300,0 Tiszteletdíjak járulékának többlettámogatása +500,0 Az Országgyűlés által elfogadott 2011. évi költségvetési támogatás összesen: 37 167,9-8 -
A jóváhagyott költségvetési támogatás egyrészt a Kormány által elrendelt intézkedések, másrészt jogszabályi változásokkal összefüggésben 2 424,8 millió Ft-tal csökkent, így a 2011. évi költségvetési támogatás összege 34 743,1 millió Ft-ra módosult. A költségvetési támogatást érintő évközi változások jogcímei a következők voltak: Jogcímek millió Ft-ban 1.) Jogszabályi változással összefüggő módosítások: Más fejezetek részére támogatásátcsoportosítás (átadás) OTKA-témapályázatokból átcsoportosítás - 2 651,4 Országgyűlés 0,7 Honvédelmi Minisztérium 2,5 Központi Statisztikai Hivatal 7,1 Külügyminisztérium 1,0 Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2,6 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 22,8 Nemzeti Erőforrás Minisztérium 2 539,7 Vidékfejlesztési Minisztérium 75,0 Szakmai feladatokból átcsoportosítás - 3,6 (idős akadémikusok támogatása, Vámbéry Ármin-emléktábla) Könyv- és folyóirat-kiadásból átcsoportosítás - 2,7 Összesen: - 2 657,7 Más fejezetektől kutatási támogatás átvétele Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól 2,0 Vidékfejlesztési Minisztériumtól 16,9 Összesen: 18,9 2.) Kormányintézkedésekkel összefüggő módosítások A 2011. évi adókompenzáció támogatása 195,9 Prémiumévek program kiadásainak támogatása 18,1 Összesen: 214,0 Változás összesen - 2 424,8-9 -
1.2. A támogatás mértéke ténylegesen adatok millió Ft-ban Intézmények Fejezeti kezelés Összesen Az Országgyűlés által jóváhagyott támogatás 27 740,3 9 427,6 37 167,9 Tényleges támogatás 31 733,6 3 009,5 34 743,1 Változás 3 993,3-6 418,1-2 424,8 Változás % 114,4 31,9 93,5 Az akadémiai intézmények támogatásának részletezését a 4/e. számú mellékle tartalmazza. A támogatás felhasználási jogcímei A 2011-ben az Akadémia részére OTKA-programok és Iroda költségvetése nélkül biztosított működési és felújítási célú költségvetési támogatás felhasználásának alakulását a következő mutatószámokkal lehet jellemezni: 2010. év 2011. év Felhasználás iránya % % Közvetlen akadémiai kutatási célokra 67,6 65,5 Országos kutatás- és tudóstámogatásra 20,4 22,3 Infrastrukturális célokra 2,1 2,0 Igazgatási, kutatásszervezési, területi akadémiai 9,4 9,2 bizottságok, jóléti és egyéb feladatokra Kötelezettségvállalásokkal terhelt fejezeti maradvány 0,5 1,0 Összesen 100,0 100,0 1. ábra: A költségvetési támogatás felhasználásának alakulása - 10 -
Közvetlen akadémiai kutatási célokra felhasznált költségvetési támogatás (65,5%) Ebbe a körbe tartozik: kutatóintézetek működési és beruházási célú támogatása, támogatott kutatócsoportok támogatása, tudományos társaságok támogatása, fiatal kutatók pályázati támogatása, európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrása, Lendület program, közel-keleti kutatások támogatása. Országos kutatás- és tudóstámogatás (22,3%) Ebbe a körbe tartozik: akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások, doktori tiszteletdíj, nemzetközi kapcsolatok, Nagy Imre Emlékház működtetéséhez alapítványi támogatás, határon túli magyar tudósok támogatása, Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása, Bolyai Műhely Alapítvány támogatása. Infrastrukturális célok (2,0%) Ehhez a területhez sorolható: könyvtári támogatások, felújítási támogatások, könyv- és folyóirat-kiadás támogatása Akadémián kívüli nem költségvetési szerveknek, központi kiadványok támogatása Akadémián kívüli nem költségvetési szerveknek, a Magyar Tudomány folyóirat támogatása. Igazgatási, kutatásszervezési, egyéb kutatást kiegészítő, kisegítő és jóléti feladatok (9,2%) Ebbe a körbe a következő feladatok sorolhatók: szolgáltató kutatást kiszolgáló - szervezetek, jóléti intézmények, területi akadémiai bizottságok működtetése, Titkárság működtetése, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia működtetésének támogatása. Szakmai feladatok fejezeti maradványa 1,0% - 11 -
1.3. Támogatás a központi költségvetési kiadás %-ában Az Akadémia támogatásának a központi költségvetés főösszegéhez viszonyított aránya az elmúlt években folyamatosan csökkent. 2010-hez nincs jelentős változás. 2. ábra: A Magyar Tudományos Akadémia támogatásának alakulása a központi költségvetés kiadási százalékában (1999-2011) 1.4. Az államnak visszafizetett adók, járulékok befizetési kötelezettségek alakulása és a támogatáshoz viszonyított aránya A központi költségvetést és a társadalombiztosítási alapokat megillető, teljesített befizetési kötelezettségek és adók az alábbiak szerint alakultak: - 12 -
adatok millió Ft-ban Jogcímek 2010. év 2011. év Társadalombiztosítási járulék 5 398,6 5 182,4 Korkedvezmény-biztosítási járulék 64,1 84,4 Munkaadót terhelő egyéb járulék - 0,5 Egészségügyi hozzájárulás 1 261,4 1 351,5 Nyugdíj-biztosítási járulék 1 810,3 2 123,0 Egészségbiztosítási járulék 1 206,1 1 096,0 Magánnyugdíj-pénztári tagdíj 640,6 74,3 Munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó Munkavállalót terhelő személyi jövedelemadó 211,5 153,2 6 372,0 4 469,1 Táppénz-hozzájárulás 16,1 10,9 Rehabilitációs hozzájárulás 140,1 182,2 Helyi adók, egyéb vám-, illeték- és adójellegű befizetések 36,0 21,6 Díjak, egyéb befizetések 95,9 69,0 Áfa különbözet 1915,9-39,0 Összesen 19 168,6 14 779,1 Ezek a befizetési kötelezettségek az Akadémia teljes kiadásainak 28,8%-át, a költségvetési támogatás 46,6%-át teszik ki. 3. ábra: Az Akadémia teljes kiadásának szerkezete - 13 -
2. Bevételek 2.1. Tervezett saját bevételek Kiadási jogcímek 2011. évi tervezett összeg 2011. évi tényleges összeg* adatok millió Ft-ban A tényleges a tervezetthez Működési, szolgáltatási bevétel 3 875,5 6 112,9 157,7 Kamatbevételek, árfolyamnyereségből származó bevétel 271,3 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 869,2 Átvett pénzeszközök 2 413,0 4 528,7 187,7 Támogatásértékű bevételek 2 635,1 6 875,0 260,9 Előző évi előirányzat-maradvány átvétele 918,7 Áfa bevételek 983,4 2 452,1 249,4 Kölcsönbevételek 30,9 66,1 213,8 Intézményi bevételek összesen 9 937,9 22 094,0 222,3 Fejezeti bevételek (OTKA-bevételek nélkül) 4 400,0 148,0 3,4 OTKA-bevételek 79,7 Mindösszesen 14 337,9 22 321,7 155,7 * A tényleges bevételek összege nem tartalmazza a maradvány-igénybevételt. Az intézményi tényleges saját bevételek a maradványok igénybevétele nélkül 122,3%- kal meghaladták a tervezett mértéket, melynek okai: az intézményi bevételek jelentős mértékben alultervezettek, mert kizárólag a tervezés idején ismert bevételi tételeket tartalmazza; az intézetek sikeres szerepelése miatt évközben több európai uniós, valamint hazai pályázati bevétel folyt be; a pályázatok terhére történő kifizetések az előző időszaki teljesítésekhez képest felgyorsultak. - 14 -
2.2. A tényleges saját bevételek 2.2.1. A tényleges saját bevétel mértéke Az intézmények a 2011. évben is jelentős volumenű saját bevétellel járultak hozzá szakmai feladataik teljesítéséhez. Az intézményi saját bevételek a 2011. évben 22 094,0 millió Ft-ot tettek ki, ez az összeg 4,8%-kal magasabb, mint az előző időszak teljesítménye. A bevételek közül a felhalmozási bevételek volumene nőtt a legnagyobb mértékben. A bevételi jogcímek nagy részénél emelkedés tapasztalható, ám jelentős csökkenés volt az előző évi maradványátvételnél. Magyarázata: a Természettudományi Kutatóközpont (MTA Q2 program) létrehozására 2011-ben a Kémiai Kutatóközpont részére mindössze 0,1 milliárd Ft-os támogatás átutalása történt meg. A bevételek jogcímenkénti összetételét és az ezekhez kapcsolódó mutatószámokat a 2. számú melléklet részletezi. 4. ábra: A 2011. évi saját bevételek összetétele A pályázati bevételek két jelentősebb forrása: Különböző központi programokból átvett támogatási forrást nem érintő pénzeszközök (pl. a korábban az NKTH, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által - 15 -
kezelt célú támogatása, OTKA, fejezeti programok). Ezek a pályázati bevételek 2011. évben 6 035,6 millió Ft-ot tettek ki, ami 58,3%-os növekedést jelent az előző évhez. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől az Innovációs Alapból származó bevételek nagyságrendje is nőtt. A külföldről kapott megbízások összege a 2011. évben 4 123,6 millió Ft-ot tett ki. Ez az összeg 7,0%-kal emelkedett az előző évi összeghez képest. A külföldről átvett pénzeszközökből 2 563,0 millió Ft az európai uniós pályázatokból, 1 560,6 millió Ft nemzetközi szervezetektől és külföldi magánszervezetektől származik. Ez az összeg nem tartalmazza a strukturális alapokból származó bevételeket. A működési, szolgáltatási bevételeknél a beszámolási időszakban 5,9%-os növekedés következett be. Ezek a bevételek az intézmények alap- és vállalkozási tevékenységével összefüggésben keletkeztek, nem központi programokból származnak. Itt jelennek meg az intézmények által végzett egyéb tevékenységek (pl. bérbeadás) és a továbbszámlázott szolgáltatások bevételei is. A devizaszámlák kamatbevételeinek volumene 2011-ben jelentősen, 35,6%-kal növekedett. Az előző évi maradványok igénybevétele 25,4%-kal csökkent a 2010. évi teljesítéshez. A maradványok igénybevétele az áthúzódó feladatokkal volt összefüggésben. 2.2.2. A tényleges saját bevételek intézménycsoportonkénti és jogcímenkénti megbontása A 2011. évi tényleges saját bevételek intézményenkénti és jogcímenkénti alakulását a 4/d. mellékle tartalmazza. - 16 -
3. Kiadások 3.1. Kiadási struktúra Kiadási jogcímek 2011. évi tervezett összeg 2011. évi tényleges összeg adatok millió Ft-ban A tényleges a tervezetthez Személyi juttatások 23 792,4 25 453,7 107,0 Munkaadókat terhelő járulékok 6 048,9 6 629,6 109,6 Dologi kiadások 5 990,7 13 140,3 219,3 Beruházások 1 017,1 3 473,7 341,5 Felújítások 656,7 875,8 133,4 Kölcsön 30,9 66,5 215,2 Pénzeszközátadások 141,5 1 528,9 1 080,5 Alaptevékenységre felhasznált vállalkozási maradvány 70,3 Intézményi kiadások összesen 37 678,2 51 238,8 135,8 Fejezeti bevételek (OTKAbevételek nélkül) 8 391,6 1 172,3 14,0 OTKA-bevételek 5 436,0 740,4 13,6 Mindösszesen 51 505,8 53 151,5 103,1 3.2.1. A tényleges intézményi kiadások mértéke Az intézmények tényleges pénzforgalmi - alaptevékenységre felhasznált vállalkozási maradvány nélküli - kiadásai 51 168,5 millió Ft-ot tettek ki, ez az összeg 8,9%-kal alacsonyabb, mint az előző évben volt. Az intézmények legjellemzőbb összehasonlítható kiadási jogcímei a következők voltak: Kiadási jogcímek 2010. év 2011. év adatok millió Ft-ban A 2011. év adata a 2010. évhez Személyi juttatások 25 769,3 25 453,7 98,8 Munkaadókat terhelő járulékok 6 756,5 6 629,6 98,1 Dologi kiadások 14 742,6 13 140,3 89,1 Összes pénzforgalmi kiadás 56 137,6 51 168,5 91,1-17 -
5. ábra: Kiadási jogcímek alakulása az Akadémia intézményeiben (2007-2011) A személyi juttatási kiadások és a hozzá kapcsolódó járulékok az előző évivel szinte azonos szinten maradtak. A dologi kiadásoknál jelentősebb csökkenés mutatkozik, itt az előző évi csökkenés tovább folytatódott. 3.2.2. A tényleges kiadások intézménycsoportonkénti és jogcímenkénti megbontása A 2011. évi tényleges kiadások intézményenkénti és jogcímenkénti alakulását a 4/c. mellékle tartalmazza. - 18 -
II. Az akadémiai köztestületi költségvetési szervek működési költségvetése Ebben a fejezetben az akadémiai köztestületi költségvetési szervek egyes csoportjainak főbb gazdálkodási adatait mutatjuk be. Az kerültek megjelenítésre, mert egyes intézményi adatoknál a millió Ft-ban történő összehasonlítás nem értelmezhető. 1. Kutatóintézetek gazdálkodását jellemző adatok és pénzügyi mutatók (matematikai és természettudományi, élettudományi, valamint társadalomtudományi kutatóintézetek) A kutatóintézetek főbb adatainak alakulását az alábbiak szerint mutatjuk be: Eredeti Módosított Teljesítés * előirányzat előirányzat Kiadás 24 579 000 42 162 672 36 433 793 Bevétel 9 253 700 19 617 536 20 330 028 Maradvány-igénybevétel 3 912 847 3 920 642 Költségvetési támogatás 15 325 300 18 632 289 18 632 289 Átlaglétszám 4 606 4 444 4 268 * alaptevékenységre felhasznált vállalkozási maradvány nélkül - 19 -
1.1. Bevételi struktúra Bevétel fajtája 2010. év 2011. év A 2011. év adata a 2010. évhez Működési, szolgáltatási bevétel 4 693 217 5 354 987 114,1 Kamatbevételek, árfolyamnyereségből származó bevétel 199 954 263 885 132,0 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 81 511 867 902 1 064,8 Átvett pénzeszközök 3 934 140 4 311 410 109,6 Támogatásértékű bevételek 3 090 857 6 498 813 210,3 Előző évi előirányzat-maradvány átvétele 3 109 527 743 190 23,9 Áfa bevételek 2 015 439 2 229 087 110,6 Kölcsönbevételek 43 802 60 754 138,7 Összesen: 17 168 447 20 330 028 118,4 Költségvetési támogatás 20 261 039 18 632 289 92,0 Tartalékok igénybevétele előirányzat-maradvány 4 951 237 3 896 394 78,7 vállalkozási maradvány 62 595 24 248 38,7 alaptevékenységre felhasznált vállalkozási maradvány 54 837 70 319 128,2 Együtt 42 498 155 42 953 278 101,1-20 -
1.2. Kiadási struktúra Kiadások fajtája 2010. év 2011. év A 2011. év adata a 2010. évhez Személyi juttatások 16 223 685 16 184 181 99,8 Munkaadókat terhelő járulékok 4 273 342 4 209 523 98,5 Készletbeszerzések 2 203 363 2 184 988 99,2 Szolgáltatások 3 849 503 3 751 412 97,5 Kiküldetések (napidíjak nélkül) 839 058 788 808 94,0 Egyéb dologi kiadások 1 704 618 1 612 456 94,6 Folyó kiadások (adók, egyéb befizetések) 490 570 566 766 115,5 Áfa kiadások 1 917 508 2 052 725 107,1 Beruházási kiadások 5 559 708 3 106 505 55,9 Felújítások 542 870 569 996 105,0 Egyéb felhalmozási kiadások Támogatásértékű és egyéb pénzeszközátadások, maradványátadások 448 758 1 345 218 299,8 Kölcsönök 49 552 61 215 123,5 Alaptevékenységre felhasznált vállalkozási maradvány 54 837 70 319 128,2 Együtt 38 157 372 36 504 112 95,8 Az intézmények kiadási jogcímeinek megoszlása a következő: Megoszlás Megoszlás Kiadások fajtája 2010. év * %-a 2011. év * %-a Személyi juttatások 16 223 685 42,6 16 184 181 44,4 Munkaadókat terhelő járulékok 4 273 342 11,2 4 209 523 11,5 Dologi kiadások 11 004 620 28,9 10 957 155 30,1 Beruházási kiadások 5 559 708 14,6 3 106 505 8,5 Felújítások 542 870 1,4 569 996 1,6 Támogatásértékű és egyéb pénzeszközátadások, 448 758 1,2 1 345 218 3,7 maradványátadások Kölcsönök 49 552 0,1 61 215 0,2 Pénzforgalmi kiadások együtt 38 102 535 100,0 36 433 793 100,0 * Az alaptevékenységre felhasznált vállalkozási maradványhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadást nem tartalmazza. - 21 -
1.3. Létszámhelyzet 2010. év 2011. év adatok fő-ben A 2011. év adata a 2010. évhez Engedélyezett létszám 4 612 4 444 96,4 Teljes átlaglétszám 4 402 4 268 97,0 Teljes munkaidőben foglalkoztatottak 3 972 3 862 97,2 Részmunkaidőben foglalkoztatottak 384 389 101,3 Állományba nem tartozók 46 17 37,0 Az átlaglétszámból kutatói létszám 2 340 2 324 99,3 Fokozat szerinti megoszlás Akadémikusok 72 66 91,7 Doktorok 378 362 95,8 Kandidátusok és PhD/DLA fokozattal 1 178 1 214 103,1 rendelkezők Fokozattal nem rendelkezők 712 682 95,8 Korcsoport szerinti megoszlás (fiatal kutatói keret terhére foglalkoztatottak létszáma nélkül) 30 év alattiak 230 214 93,4 31 40 év között 662 644 97,3 41 50 év között 413 437 105,8 51 60 év között 460 443 96,3 61 70 év között 312 299 95,8 71 év felett 47 52 110,6 1.4. Feladatellátással kapcsolatos gazdálkodási kérdések Szervezeti változások o A Kémiai Kutatóközpontban a régi Nukleáris Kémiai Laboratórium a megszűnt; a Nanokémiai laboratórium befejezte önálló működését; az NMR Laboratórium 2011 évben osztállyá alakult, elnevezése NMR Spektroszkópiai Osztály; a Kutatóközpont központi egységeinél alakították ki az MTA-Q2 beruházás - 22 -
projektmenedzsmentjét, amely az új MTA Kutatóközpont építésével kapcsolatos feladatok elkülönített nyilvántartását teszi lehetővé. o A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben új osztályként létrejött a Tisza-kutató Osztály, telephelye: Tiszafüred. o Az Akadémia megalapította a Duna-kutató Intézetet, mint önállóan működő köztestületi költségvetési szervet, melynek gazdálkodási feladatait a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet látta el. Az intézet korábban az Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet szervezeti egységeként, Duna-kutató Állomás néven működött. o A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben továbbra is öt tudományos osztály működik, azonban egy osztályon belül újabb kutatócsoportot hoztak létre a Lendület program, valamint egy jelentős külföldi forrás megszerzése révén. o A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban a Főigazgató csoporton belül, illetve a Genetikai Intézetben egy-egy új témacsoport kezdte meg működését. A fenti szervezeti változások mellett a kutatóhálózat megújítása révén megkezdődtek a 2012. január 1-jével felálló új szervezeti struktúra kialakításának, a kutatóközpontok létrehozásának előkészítő munkálatai, valamint a gazdasági és műszaki szervezet teljes átalakítása. Az átalakuláshoz kapcsolódó tényleges szervezeti változásokat majd a 2012. évről szóló beszámolóban mutatjuk be. A 2011. évi gazdálkodást befolyásoló intézkedések o a korábbi NKTH-pályázatokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium feloldotta a kifizetési stopot, hosszú idő után átutalásra kerültek az intézetek részére a pályázati források. o 2011-ben zárolás történt az államháztartási egyensúly megőrzése miatt. A zárolás a személyi kiadásokat és a kapcsolódó munkaadói járulékot érintette. Hatása az intézeti létszámok alakulásában nyomom követhető. o Az MTA elnöke 2011. szeptember 1-jétől 5%-os létszámcsökkentést rendelt el. Az intézetek többsége a létszámcsökkentést a nyugdíjas munkatársak felmentésével oldotta meg. - 23 -
1.5. A gazdálkodásból származó maradványok alakulása Költségvetési maradvány 2010. év 2011. év Kiadási megtakarítás/túllépés 4 847 242 5 640 092 Bevételi lemaradás/túlteljesítés - 1 071 112 573 111 Összesen 3 776 130 6 213 203 Vállalkozási tevékenység maradványából alaptevékenységre felhasznált összeg Önrevíziós tétel 54 837 70 319 A 2011. év adata a 2010. évhez Előző évek fel nem használt maradványa 34 347 16 398 Összes előirányzat-maradvány 3 865 314 6 299 920 163,0 Vállalkozási maradvány 2010. év 2011. év A 2011. év adata a 2010. évhez Vállalkozási tevékenység bevételei 1 204 413 1 142 187 94,8 Vállalkozási tevékenység kiadásai 561 390 909 376 162,0 Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi maradványa 643 023 232 811 36,2 Alaptevékenységre felhasznált maradvány 54 837 70 319 128,2 Vállalkozási tevékenységet terhelő befizetési kötelezettség 67 660 Vállalkozási tartalékba helyezhető összeg 520 526 162 492 31,2 A kutatóintézetek közül négy intézet végzett ténylegesen vállalkozási tevékenységet: az Atommagkutató Intézet, a Kémiai Kutatóközpont, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet és a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet. A vállalkozási maradvány 86,1%-a a matematikai és természettudományi kutatóintézeteknél keletkezett: legjelentősebb a Számítástechnikai és Automatizálási - 24 -