KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

M4 Autópálya Törökszentmiklós Kelet Püspökladány közötti szakasz KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Megbízó: Budapest -2014-

UTIBER Kft.: Uvaterv Zrt.: Roden Kft.: Szentes László, Jurassza Karolina Utiber Kft. Talaj, felszíni és felszín alatti vizek Vidéki Róbert Király Gergely Doronicum Kft. Környezeti Projekt Kft Élővilágvédelem. Jeszenszky Anna, Bozsó István Utiber Kft Hulladékgazdálkodás. Hernádyné Láng Judit Uvaterv Zrt. Talaj, felszíni és felszín alatti vizek Vidéki Róbert Uvaterv Zrt. Élővilágvédelem. Hernádyné Láng Judit Uvaterv Zrt. Hulladékgazdálkodás Aurer Jolán Roden Kft. Király Gergely Talaj, felszíni és felszín alatti vizek Vidéki Róbert Király Gergely Doronicum Kft. Környezeti Projekt Kft Élővilágvédelem. Aurer Jolán Roden Kft. Hulladékgazdálkodás. PROJEKTEVZETŐ: Hegyi Zoltán Környezetvédelmi Igazgató UTIBER Kft. Szakály Krisztina, Bozsó István Utiber Kft Levegő, zaj és rezgés Jeszenszky Anna Utiber Kft Táj, Épített környezet Fekete Nagy Ádám Utiber Kft Vízépítés. Tomán Lajos, Iványi Rita Utiber Kft Úttervek. Lévay Zoltán Uvaterv Zrt. Úttervek Kovács Márton Roden Kft. Úttervek. Hernádyné Láng Judit Uvaterv Zrt. Levegő, zaj és rezgés Szilágyiné Gárdonyi Réka Uvaterv Zrt. Táj, Épített környezet Hernádyné Láng Judit Uvaterv Zrt. Vízépítés Aurer Jolán Roden Kft. Levegő, zaj és rezgés Táj, Épített környezet,. Aurer Jolán Roden Kft. Vízépítés. 2

TARTALOMJEGYZÉK 1 ELŐZMÉNYEK... 5 2 A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNY ISMERTETÉSE... 7 2.1 A létesítmény alapadatai... 7 2.2 A tevékenység volumene... 23 2.3 Építés és forgalomba helyezés várható időpontja... 23 3 HATÁSTERÜLET BEMUTATÁSA... 24 3.1 Közvetlen hatásterület... 25 3.2 Közvetett hatásterület... 26 4 A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁS ISMERTETÉSE... 28 4.1 Forgalmi vizsgálat eredményeinek bemutatása... 28 4.2 Talaj, felszín alatti víz... 37 4.3 Felszíni víz... 44 4.4 Levegővédelem... 48 4.5 Élővilág... 52 4.6 Tájvédelem... 55 4.7 Épített környezet... 61 4.8 Zaj és rezgésvédelem... 63 4.9 Hulladékgazdálkodás... 68 5 KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA... 72 5.1 Talaj, felszín alatti víz... 72 5.2 Felszíni víz... 72 5.3 Levegővédelem... 73 5.4 Élővilág... 73 3

5.5 Tájvédelem... 85 5.6 Épített környezet védelme... 96 5.7 Zaj- és rezgésvédelem... 96 5.8 Hulladékgazdálkodás... 97 4

1 ELŐZMÉNYEK A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a Fegyvernek-Püspökladány Konzorcium készíti az M4 Autópálya Törökszentmiklós Kelet - Püspökladány közötti szakaszának környezeti hatástanulmányát. A környezeti hatástanulmány Törökszentmiklós Kelet Kisújszállás elkerülő közötti szakaszát a Roden Mérnöki Iroda Kft, a Kisújszállás elkerülő szakaszát az Uvaterv Út-, Vasúttervező Zrt., míg a Kisújszállás elkerülő Püspökladány közötti szakaszát az Utiber Közúti Beruházó Kft készíti. A konzorciumvezető az Utiber Közúti Beruházó Kft. A terepbejárással egybekötött élővilág felmérést a Környezeti Projekt Kft. és a Doronicum Kft. végezte el. 2008-ban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a Roden Kft. készítette az M4 Autópálya Abony - Fegyvernek közötti szakaszára vonatkozó környezeti hatástanulmányt (KHT), mely benyújtásra került az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (OKTVF). Az OKTVF a 14/960-59/2009. számú határozatában kiadta a teljes szakaszra a környezetvédelmi engedélyt, amely a főfelügyelőség 14/960-60/2009 sz. határozatában jogerőssé vált. 2011-ben az útépítési engedélyezési tervek készítése során a környezetvédelmi engedély egyes pontjait módosítani kellet ezért a Roden Kft az engedélyes megbízásából egy módosító kérelmet nyújtott be az eljáró főfelügyelőséghez, mely alapján módosító engedélyt adott ki 14/4335-46/2011 sz. határozatában. A főfelügyelőség a környezetvédelmi engedélyt 14/02393-28/2013 sz. határozatában visszavonta. Az újraengedélyezési eljárásban az engedélyt az Abony - Törökszentmiklós Kelet szakaszra kérték meg így a Törökszentmiklós Kelet Fegyvernek szakasznak jelenleg nincs környezetvédelmi engedélye, ezért ezen szakaszt is jelen eljárásban kívánjuk vizsgálni, és engedélyeztetni. 2009-ben a Roden Kft készítette a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a Fegyvernek Püspökladány szakaszra az Előzetes Vizsgálati dokumentációt mely benyújtásra került az eljáró Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (OKTVF). A főfelügyelőség 14/3928-46/2009 számon határozatot adott ki A tervezett nyomvonal az M4 Autópálya Törökszentmiklós Kelet csomópontjától kezdődik, innen a 2011-es EVD-ben szereplő lila nyomvonalon vezet az M4 Autópálya Kisújszállás elkerülő szakaszának kezdő csomópontjáig. A Kisújszállás elkerülő szakasz fél pályán már megépült, a nyomvonalvezetése adott. A Kisújszállás elkerülő csomópontjától a tervezési szakaszhatárig két új nyomvonal változat kerül bemutatásra a Karcag térségében található természetvédelmileg jelentős területek miatt. A tárgyi útszakaszra vonatkozó korábban elkészült tervek és engedélyek a következőek: 5

Törökszentmiklós kelet Fegyvernek közötti szakasz 2008-ban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a Roden Kft. készítette az M4 Autópálya Abony - Fegyvernek közötti szakaszára vonatkozó környezeti hatástanulmányt (KHT), mely benyújtásra került az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (OKTVF). Az OKTVF a 14/960-59/2009. számú határozatában kiadta a teljes szakaszra a környezetvédelmi engedélyt, amely a főfelügyelőség 14/960-60/2009 sz. határozatában jogerőssé vált. Az autópálya szakasz engedélyezési- és kiviteli tervének elkészítésére a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közbeszerzési eljárás eredményeként a pályázat nyertesével, a RODEN Mérnöki Irodával kötött szerződést. 2011-ben az útépítési engedélyezési tervek készítése során a környezetvédelmi engedély egyes pontjait módosítani kellet, ezért a Roden Kft az engedélyes megbízásából egy módosító kérelmet nyújtott be az eljáró főfelügyelőséghez, mely alapján módosító engedélyt adott ki 14/4335-46/2011 sz. határozatában. A főfelügyelőség a környezetvédelmi engedélyt 14/02393-28/2013 sz. határozatában visszavonta. Az újraengedélyezési eljárásban az Abony Törökszentmiklós kelet közötti szakasz kapott környezetvédelemi engedélyt. Előzménytervek:,,M4 autópálya három megyére kiterjedő nyomvonal vizsgálata és megvalósíthatósági tanulmánya" című dokumentáció (Planing Tervező és Vállalkozó Kft., 1999. április) Az M8-M4 autópálya Tisza-hídjának hidraulikai modellvizsgálata (VITUKI Rt. 2002-2004) M4 Autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakasz tanulmányterve (Roden Mérnöki Iroda Kft. 2006. december) M4 Autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakasz, Környezetvédelem, Előzetes vizsgálati dokumentáció (Roden Mérnöki iroda Kft. 2007. március) M4 Autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakasz részletes környezeti hatástanulmánya, valamint örökségvédelmi hatástanulmánya (Roden Mérnöki Iroda Kft. 2008. december) M4 Autópálya Abony-Fegyvemek közötti szakasz nyomvonal kijelölési dokumentáció (Roden Mérnöki Iroda Kft. 2009. július) M4 Autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakasz engedélyezési és kiviteli terv (Roden Mérnöki Iroda Kft. 2011. június) Fegyvernek Püspökladány közötti szakasz Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a Roden Kft. készítette az M4 gy Autópálya Abony - Fegyvernek közötti szakaszának tanulmánytervét és előzetes vizsgálati dokumnetációját. 6

Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján az eljáró hatóság az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/3928-46/2009 számon határozatot adott ki, melyben környezeti hatástanulmány készítését írta elő az alábbi változatra: 1. A nyomvonal kiindulási pontja a megelőző szakasz I (Z-K-P)" változata, C" jelű kék változat, a Kisújszállást elkerülő nyugati becsatlakozásig tartó szakaszon. 2. Az 53+870-63+610 km szelvények között az építési engedéllyel rendelkező Kisújszállást elkerülő út. 3. A Kisújszállást elkerülő útszakaszt követően vizsgálni kell a zöld színű A" változatot és a Karcag Város Rendezési Tervében szereplő barna színű E" változatot is, a szakasz végéig. 2 A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNY ISMERTETÉSE A Környezeti Hatástanulmány tárgyát az M4 autópálya Törökszentmiklós kelet Püspökladány közötti szakaszának tervezett nyomvonala képezi, az előre nem valószínűsíthető események (balesetek, nem természeti eredetű haváriák és természeti csapások), továbbá a felhagyást követően várható környezeti hatások és következmények vizsgálatával együtt. A Környezeti Hatástanulmány célja a tervezett gyorsforgalmi út és a forgalomváltozás környezeti hatásainak becslése és vizsgálata, a káros hatások lehetőség szerinti minimumra csökkentésére irányuló javaslatok megfogalmazása, valamint a telepítést környezetvédelmi szempontból esetlegesen kizáró okok felderítése. 2.1 A létesítmény alapadatai Helyszínrajzi vonalvezetés A tervezési szakasz elején a 125+000 km szelvényben csatlakozik a jelenleg építés alatt lévő Abony Törökszentmiklós autópálya szakaszhoz, illetve annak tervezett kialakításához (RODEN Kft. Tsz: 1110.) A csatlakozás a Törökszentmiklós Kelet csomópont gyorsító, illetve lassító sávok után történik, 26,60 m koronaszélességgel, egyenes vonalvezetésű szakaszon. A 125+050 km szelvényben található, jelenleg 42101 j. Bartapuszta bekötő út átvezetése a csomópont kialakítása során az előző szakasz kivitelezése során kiváltásra kerül, így ebben a fázisban erről már nem kell gondoskodni. A nyomvonal szántó területen halad tovább egyenesen, majd egy R=2000 m sugarú ívvel észak-kelet irányába fordul. Közben a földút korrekcióval külön szinten átvezetésre kerül a 0237 hrsz-ú önkormányzati út. A nyomvonal a 126+470 127+100 km szelvények között keresztezi a Polgár-legelőt. A legelőt elhagyva a 128+000 km szelvényben egyenes szakaszon létesül egy egyszerű pihenőhely. 7

A 128+535 km szelvényben különszintű átvezetés létesül a 0266/2 hrsz-ú földút keresztezésében. Itt lép be a nyomvonal Fegyvernek közigazgatási területére. A 130 km szelvényt követően egy R=6000 méter sugarú jobb ívvel a nyomvonal keleti irányba fordul. A 130+580 km szelvényben keresztezi a Surjányi-tápcsatornát, illetve a vele párhuzamosan haladó önkormányzati földutat. A földút átvezetése külön szinten történik. A Bödös-éri-főcsatorna keresztezése a 131+780 km szelvényben történik. A 4202. j. út keresztezésénél ( 131+950 km sz.) különszintű forgalmi csomópont létesül, ahol a közút az autópálya felett kerül átvezetésre. A nyomvonal a csomópontot követően lineár öntöző rendszerrel ellátott területen halad keresztül. A csatornák átereszekben kerülnek átvezetésre. Az öntözött terület után R=8000 m sugarú ívvel észak-kelet irányba fordul. Az ív során keresztezi a Nagykunsági főcsatornát, mely vadátjáróként is fog üzemelni (134+630 km sz.). A 135+460 136+560 km szelvények között ismét lineár öntözött területen halad a nyomvonal. A 136+560 km szelvénynél a Fegvernek és Kenderes közigazgatási területének határán lévő 0129/4, illetve 06/7 hrsz-ú földút külön szinten átvezetésre kerül. A nyomvonal szántó művelésű területen halad tovább, a tőle északra lévő lineár területet, illetve a délre lévő öntözött területeket elkerülve. A 139+270 km szelvényben külön szinten kerül átvezetésre a 42304. j. közút. A nyomvonal a 139+860 km szelvényben éri el Kisújszállás közigazgatási területét, ahol közvetlenül a XXXII. sz. mellékcsatornával párhuzamosan halad tovább. A 139+860 140+650 km szelvények közötti szakaszon öntözött terület található, melyet a lehető legkisebb mértékben érinti a nyomvonal, mivel ez az öntözött terület legészakibb része. A csatornával párhuzamos szakaszon szántó területen halad a nyomvonal, ami egy R=20000 m sugarú ívvel csatlakozik a meglévő Kisújszállás elkerülő szakaszhoz. A 4-es számú főút keresztezése a 143+300 km szelvényben található. A főút külön szinten kerül átvezetésre, ahol forgalmi csomópont létesül. A csomópont kialakítása lehetővé teszi egy komplex pihenőhely létesítését a közút számára kialakításra kerülő területen belül. Speciális a tervezett nyomvonalszakasz 144+000 és 152+300 km sz-ek közötti szakasza. Itt a távlati közúthálózat-fejlesztési tervekben szereplő M4 autópálya nyomvonalán a korábbiakban megvalósult félautópálya mellett tervezett. Azaz a 26,6 méteres korona szélességű autópályává bővíthető jelenleg 14,75 m korona szélességű 2x1 sávos balpálya mellé mint főútként üzemelő szakasz mellé, az autópálya jobb pályája épül ki, ezzel lehetővé téve a teljes értékű autópálya üzemet. Emiatt a szakaszon nyomvonal változatok nem vizsgáltak. Vonalvezetést a meglévő pálya adottságai szabták meg. Emiatt a következő vízszintes vonalvezetési adatokkal kell számolni: 8

144+000-144+888,03 egyenes L= 888,03 SZAKASZ KEZDETE 144+888,03-145+117,85 Jobb átmeneti ív P=999, L=249,80 145+117,85-148+121,69 Jobb ív R=3994,5 L=3003,8 148+121,69-148+371,51 jobb átmeneti Ív P=999, L=249,80 148+371,51-152+300 egyenes L= 3928,49 SZAKASZ VÉGE Keresztmetszetben az új jobb pálya tengelye a meglévő pálya tengelytől 5,55 m-re alakul ki.. Egyenesben és R=3994,5 m jobb ívben jobb oldali keresztesés 2,5 %-ot alkalmaztunk. Túlemelésre nem volt szükség. Az autópálya nyomvonal szakasz átereszekkel keresztez számos belvíz- és öntöző csatornát, valamint földalatti gázvezetéket és elektromos szabadvezetéket keresztez. Felüljáróval keresztezi a 144+474 kmsz-ben a MÁV 102.sz. Kál - Kálkápolna Kisújszállás vv. 123+80 hmsz-ét, valamint a 151+531 kmsz.-ben a MÁV 100.sz. Budapest-Szolnok- Debrecen vv. 150+40 hmsz-ét. 148+125 kmsz.-ben aluljáróval keresztezi a 0126 hrsz. földutat. Ezen földút keresztmetszeti kialakítása lehetővé teszi, hogy a Kunmadarasi volt katonai reptérhez kapcsolódó és a térség fejlődését jelentős mértékben előremozdító ipari- logisztikai fejlesztés Kisújszállás irányából megközelíthető maradjon az autópálya üzembelépése után is. A nyomvonal mellett keresztmetszetben több helyen sor került öntöző illetve belvízcsatornák párhuzamos vezetésére, valamint a földutak párhuzamos vezetésére. Ezek jellemzően a főpályával párhuzamosan, keresztszelvény szerint kerülnek kialakításra. A párhuzamosan vezetett és keresztezett földutak és csatornák tervezett helyzete egyeztetésre került a helyi önkormányzattal, földhasználókkal és vadásztársaságokkal is. Az autópálya alatt egy helyen kiemelten biztosított a hüllő átjárás, azonban a számos öntözőcsatorna átvezetés ugyancsak biztosítja a kisállatok, hüllők keresztező mozgását. A földút átvezetések egyben lehetővé teszik a gazdálkodók és a vadak átközlekedését is. Erre a vasútvonalak mellett, a felüljárók alatt vezetett földutak, és a külön szinten átvezetett földút esetében is lehetőség van. A Kisújszállás keleti csomópont környezetében, a Kisújszállási Magyar Közút telephelyét átköltöztetve és bővítve, a szakaszt is kiszolgáló Mérnökségi telep tervezett. Kisújszállás keleti csomópont után válik szét a két nyomvonal változat, melyek Kisújszállás, Karcag, majd Püspökladány közigazgatási területén haladnak tovább a 42 sz. főúti vécsomópontig. Az I. nyomvonalváltozat (lila) a csomópont után észak-keleti irányba fordul, ahol mezőgazdasági területeken haladva éri el a Villogó-csatornát. A vízfolyás mellett mindkét oldalon párhuzamos földútátvezetést illetve vadátjáró kialakítást biztosítottunk. A műtárgy keresztezési szöge 60 -os. A Villogó-csatornát követően a nyomvonalon a 159+000 km sz. környezetében egy egyszerű pihenőhely került kialakításra. A mezőgazdasági repülőteret illetve a Karcag-II.- mellékcsatornát délről megkerülve éri el a nyomvonal a Karcag-I-főcsatornát. A vízfolyás mellett mindkét oldalon párhuzamos földútátvezetést illetve 9

vadátjáró kialakítást biztosítottunk. A nyomvonal ezután közel 1400-1500 m hosszon Natura 2000 területen halad és Karcagtól délre keresztezi a 4206 j. Karcag-Bucsa közötti összekötő utat, ahol különszintű csomópont került kialakításra. Észak-kelet felé továbbhaladva keresztezi a nyomvonal az NK-III-2-12. fürtcsatornát, mely vízfolyás korrekcióra kerül. A műtárgy alatt a csatorna mindkét oldalán párhuzamos földút kerül kialakításra. Keletre fordulva az Apavári-erdőt délről elkerülve érjük el a tervezési szakasz legjelentősebb vízfolyását a Hortobágy-Berettyó-főcsatornát. A műtárgy alatt párhuzamos földutak illetve vadátjáró kialakítását is biztosítottuk. A nyomvonal 90 -os szögben keresztezi még a Békéscsaba-Püspökladány vasútvonalat. A műtárgy kialakításánál villamosított űrszelvény kialakítását terveztük illetve biztosítottuk a vasút melletti földút átvezetést is. A tervezési szakasz vége a 42 sz. főúti különszintű csomópont, mely után csatlakozik az M4 autópálya Püspökladány-Berettyóújfalu közötti szakaszhoz. A 42 sz. főúti csomópontban kerül kialakításra a Püspökladány-i komplex pihenő. A II változat (piros) a Kisújszállás elkerülő szakasz meglévő nyomvonalának mentén halad tovább, majd az I. változattól délebbre keresztezi, szintén 60 -os szögben a Villogó-csatornát. A vízfolyás mellett mindkét oldalon párhuzamos földútátvezetést illetve vadátjáró kialakítást biztosítottunk. A Villogó-csatornát követően a nyomvonalon a 160+500 km sz. környezetében egy egyszerű pihenőhely került kialakításra. A Karcag-I sz.-főcsatorna keresztezésénél a műtárgy kialakításánál párhuzamos földútátvezetést illetve vadátjáró kialakítást biztosítottunk. A nyomvonal ezután keresztezi a 4206 j. Karcag-Bucsa közötti összekötő utat, ahol különszintű csomópont került kialakításra. A csomópont után közel 600-650 m hosszon a nyomvonal Natura 2000 területen halad. Észak-kelet felé továbbhaladva keresztezi az NK-III- 2-12. fürtcsatornát, mely vízfolyás korrekcióra kerül. A műtárgy alatt a csatorna mindkét oldalán párhuzamos földút kerül kialakításra. A 171+611 km szelvényben éri el a tervezési szakasz legjelentősebb vízfolyását a Hortobágy-Berettyó-főcsatornát. A műtárgy alatt párhuzamos földutak illetve vadátjáró kialakítását is biztosítottuk. A nyomvonal 90 -os szögben keresztezi még a Békéscsaba-Püspökladány vasútvonalat. A műtárgy kialakításánál villamosított űrszelvény kialakítását terveztük illetve biztosítottuk a vasút melletti földút átvezetést is. A 178+500 km szelvény után ismét az I. változattal közös nyomvonalon halad. Magassági vonalvezetés A tervezett autópálya jellemzően min. 2 m-es töltésben halad, a keresztező utak és földutak az autópálya fölött kerülnek átvezetésre. A tervezéssel érintett ingatlanok elérése a tervezett (és meglévő) földúthálózaton keresztül történik. A tervezési feladat készítése során a helyszíni bejárást követően a jellemző helyeken geodéziai felmérés és talajmechanikai szakvélemény készült. A hossz-szelvényt jelentősen befolyásolták még a keresztező vízfolyások, domborzati elemek, valamint a keresztező létesítmények magassági elhelyezkedése. Tekintettel arra, hogy a tervezési szakasz síkvidék jellegű ezért a tervezett hossz-szelvény hosszesései minimálisak az egyenes szakaszokon. A magassági vonalvezetés kialakítása a tervezési sebességnek megfelelő paraméterek betartásával készült. 10

M4 autópálya Tervezési osztály: K.I.A. - v t =130 km/h e-ut 03.01.11:2008 szerint minimálisan alkalmazandó paraméterek Tervezés során alkalmazott Maximális hosszesés (%) 4 2 Minimális domború lekerekítő ív (m) 15500 15500 Minimális homorú lekerekítő ív (m) 8000 8000 Minimális oldalesés (%) Oldalesés egyenesben (%) 2,5 2,5 Maximális túlemelés (%) 7 4 Tervezési paraméterek Az ÚT 2-1.201:2004 Közutak tervezése című Útügyi Műszaki Előírás alapján jelen tervezési feladatban a Megbízói döntéseknek, valamint a korábbi tanulmányoknak megfelelően az M4 autópálya tervezési osztálya és tervezési sebessége: Tervezett út Tervezési osztály Környezeti körülmény Tervezési sebesség M4 autópálya K.I. A 130 km/ó Keresztmetszeti kialakítás Az autópálya a K.I.A tervezési osztálynak (UME 2004 szerint) megfelelő 2x2 forgalmi sávval épül ki 26,60 m koronaszélességgel. A forgalmi sáv 3,75 m, a leállósáv 3.0 m szélességű. Főbb geometriai adatok: Forgalmi sáv szélesség: Száma: Középső elválasztósáv szélessége: A belső biztonsági sáv szélessége: A külső biztonsági sáv szélessége: Burkolat szélessége Üzemi sáv szélessége: 3,75 m 2x2 3,60 m 0,50 m 0,25 m 2x11,00 m 3,00 m Padka Üzemi sáv mellett: 1,00 m 11

Gyorsító-lassítósáv mellett: 2,00 m Korona szélesség: üzemi sáv esetén: gyorsító-lassítósáv esetén: 26,60 m 30,10 m I. rendű keresztező főutak: tervezési sebesség: 90 km/h koronaszélesség: 12,00 m Keresztező mellékutak: tervezési sebesség: 90 km/h koronaszélesség: 11,00 m Földútátvezetések: 4 sz. főút (143+300, 153+000 km sz.) 42 sz. főút (I. változat:180+921, II. változat:181+697 km sz.) 4204 j. összekötő út (131+950 km sz.) 42304 j. összekötő út (139+270 km sz.) 4206 j. összekötő út (I. változat:164+312, II. változat:164+875 km sz.) 4211 j. összekötő út (I. változat:177+374, II. változat:178+143 km sz.) A keresztező illetve párhuzamos terület kiszolgáló földúthálózatot az érintett önkormányzatok bevonásával, majd a Megrendelővel egyeztetve alakítottuk ki. I.változat: II.változat: tervezési sebesség: 30 km/h koronaszélesség: 8,00 m 126+400, 128+535, 130+580, 136+560, 148+125, 153+955, 159+612, 168+977, 173+452, 178+790 km sz. Aluljáró önkormányzati út alatt 126+400, 128+535, 130+580, 136+560, 148+125, 153+955, 155+924, 159+088, 161+765, 166+980, 174+080, 179+560 km sz. Aluljáró önkormányzati út alatt 12

Tervezett keresztező földutakat burkolattal alakítottuk ki, a műtárgy fel- és lehajtó rámpáin 8,00 m széles koronával 5,50 m széles aszfaltburkolatot terveztünk. Kisebb területmegközelítő földutakat 4,00 m széles koronával 4,00 m széles stabilizált burkolattal terveztük, 300 m-enként kitérővel. Párhuzamos területmegközelítő gyűjtő földutakat 5,50 m széles koronával 5,50 m széles stabilizált burkolattal terveztük. Csomópontok A tervezett autópályán az alábbi különszintű csomópontok kerülnek kialakításra: 131+950 km sz. M4 autópálya és 4204 j. összekötő út csomópontja 143+300 km sz. M4 autópálya és 4 sz. főút csomópontja 153+000 km sz. M4 autópálya és 4 sz. főút csomópontja I. változat:164+312 km sz, II. változat:164+875 km sz.: M4 autópálya és 4206 j. összekötő út csomópontja I. változat:180+921 km sz, II. változat:181+697 km sz.: M4 autópálya és 42 sz. főút csomópontja Műtárgyak Az M4 autópálya vizsgált szakaszán a következő táblázatban felsorolt műtárgyak épülnek, dőlt betűvel emeltük ki a már megépült műtárgyakat: Műtárgy neve M4 autópálya Fegyvernek-Püspökladány közötti szakasz I.-II. változat Megnevezés Szelv. H-1.1 Aluljáró önkormányzati út alatt (vadátjáró is) 126+400 H-1.2 Aluljáró önkormányzati út alatt 128+535 H-1.3 Aluljáró önkormányzati út alatt 130+580 H-1.4 Aluljáró 4204. j. út alatt 131+950 H-1.5 Felüljáró Nagykunsági-főcsatorna felett 134+630 H-1.6 Aluljáró önkormányzati út alatt (vadátjáró is) 136+560 H-1.7 Aluljáró 42304 j. út alatt 139+270 H-1.8 Aluljáró 4 sz. főút alatt 143+300 H-2.1 Felüljáró MÁV Kál-Kápolna-Kisújszállás vasútvonal felett 144+474 H-2.2 Aluljáró 0126 hrsz-ú földút alatt 148+125 H-2.3 Felüljáró MÁV Budapest-Szolnok-Debrecen vasútvonal felett 151+531 13

Műtárgy jele Szelvény Megnevezés Típus Hossz (m) Szélesség (m) I. nyomvonal változat H-3.1 153+000 Aluljáró 4 sz. főút alatt Aluljáró 54,8 13,63 H-3.2 153+955 Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H-3.3 156+478 Felüljáró Villogó-csatorna, földút és vadátjáró felett Felüljáró 34,6 28,23 H-3.4 159+612 Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H-3.5 162+650 Felüljáró Karcagi 1. sz. főcsatorna, földút és vadátjáró felett Felüljáró 31,6 28,23 H-3.6 164+312 Aluljáró 4206 j. út alatt Aluljáró 54,8 12,63 H-3.7 166+190 Felüljáró NK-III-2-12. fürtcsatorna felett Felüljáró 31,6 28,23 H-3.8 168+977 Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H-3.9 171+065 Felüljáró Hortobágy-Berettyó, földút és vadátjáró felett "A" Felüljáró Hortobágy-Berettyó, földút és vadátjáró felett "B" Felüljáró Hortobágy-Berettyó, földút és vadátjáró felett "C" Felüljáró 102,4 28,23 102,6 28,23 153,8 28,53 H-3.10 173+452 Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H-3.11 175+980 Felüljáró Békéscsaba-Kötegyán--Vésztő- Püspökladány vv., földút és vadátjáró felett Felüljáró 96,4 28,23 H-3.12 177+374 Aluljáró 4211 j. út alatt Aluljáró 54,8 12,63 H-3.13 178+790 Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H-3.14 180+921 Aluljáró 42 sz. főút alatt Aluljáró 54,8 13,63 II. nyomvonal változat H-3.1 153+000 Aluljáró 4 sz. főút alatt Aluljáró 54,8 13,63 H-3.2 153+955 Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H-3.20 155+924 Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H-3.21 158+378 Felüljáró Villogó-csatorna, földút és vadátjáró felett Felüljáró 34,6 28,23 14

Műtárgy jele Szelvény Megnevezés Típus Hossz (m) Szélesség (m) H-3.22 159+088 Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H-3.23 161+765 Aluljáró önkormányzati út alatt Felüljáró 54,8 8,13 H-3.24 163+270 Felüljáró Karcagi 1. sz. főcsatorna, földút és vadátjáró felett Aluljáró 31,6 28,23 H-3.25 164+875 Aluljáró 4206 j. út alatt Felüljáró 54,8 12,63 H-3.26 166+980 Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H-3.27 168+908 Felüljáró NK-III-2-12. fürtcsatorna felett Felüljáró 31,6 28,23 H-3.28 171+611 Felüljáró Hortobágy-Berettyó, földút és vadátjáró felett "A" Felüljáró Hortobágy-Berettyó, földút és vadátjáró felett "B" Felüljáró Hortobágy-Berettyó, földút és vadátjáró felett "C" Felüljáró 102,4 28,23 102,6 28,23 153,8 28,53 H-3.29 174+080 Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H-3.30 176+760 Felüljáró Békéscsaba-Kötegyán--Vésztő- Püspökladány vv., földút és vadátjáró felett Felüljáró 96,4 28,23 H-3.31 178+143 Aluljáró 4211 j. út alatt Aluljáró 54,8 12,63 H-3.13 179+560 Aluljáró önkormányzati út alatt Aluljáró 54,8 8,13 H-3.14 181+697 Aluljáró 42 sz. főút alatt Aluljáró 54,8 13,63 Környezetvédelmi műtárgyak: Javasolt zajárnyékoló falak: Az egyes változatok esetében az alábbi zajfalakat terveztük: I. változat 4 m magas zajfal, 300 m hosszan a 162+395-162+695 km sz. között a pálya jobb oldalán, a Karcag 01571 hrsz. ingatlan védelmére 3 m magas zajfal, 300 m hosszan a 164+439-164+739 km sz. között a pálya jobb oldalán, a Karcag 01915/1 hrsz. ingatlan védelmére 5 m magas zajfal, 300 m hosszan a 177+429-177+729 km sz. között a pálya bal oldalán, a Püspökladány 0287/18 hrsz. ingatlan védelmére II. változat 15

2 m magas zajfal, 350 m hosszan a 165+100-165+4540 km sz. között a pálya bal oldalán, a Karcag 1822/4 hrsz. ingatlan védelmére 3 m magas zajfal, 400 m hosszan a 178+258-178+658 km sz. között a pálya bal oldalán, a Püspökladány 0287/18 hrsz. ingatlan védelmére A zajfalak pontos hossza, magassága és elhelyezkedése az úttervek és a geodéziai állományok pontosítása után adható meg, az engedélyezési tervi fázisban. Védőkerítés A tervezett autópálya mindkét oldalán a terepszint felett 1,80 m magas, 30 cm mélyen a földbe süllyesztett kerítés építése szükséges az ÚT 2-1.305 Útügyi műszaki előírásnak megfelelően. Ideiglenes védőkerítés javasolt helye: Ahol a gyorsforgalmi út Natura 2000 területen vagy annak határán halad át, az út mindkét oldalán minimum 1,5 m magas ideiglenes védőkerítést kell létesíteni a munkálatok teljes időtartamára. A kivitelezési munkákat csak az ideiglenes védőkerítés megépítése után lehet megkezdeni. I. változat II. változat 163+720 165+162 km sz. között a kisajátítási határ vonalában 166+046 166+688 km sz. között a kisajátítási határ vonalában Hüllő és kétéltűátjárók javasolt helyei: Szelvényszám Vízfolyás neve I. változat 130+518 054/2 csat. 130+996 Büdös-éri-VI. 131+827 Büdös-éri főcsatorna 132+501 Üzemi csatorna 132+912 Üzemi csatorna 133+392 Üzemi csatorna 133+842 Üzemi csatorna 133+867 Üzemi csatorna 134+589 Nagykunsági főcsatorna jobb parti szivárgó 134+660 Nagykunsági főcsatorna 134+736 Nagykunsági főcsatorna bal parti szivárgó 136+37 Üzemi csatorna 140+247 Üzemi csatorna Terelő elemek kialakítására javasolt helyszínek 134+489 134+660 134+660 134+836 16

Szelvényszám Vízfolyás neve Terelő elemek kialakítására javasolt helyszínek 140+725 Üzemi csatorna 143+005 Kisújszállási-XXXII-1. csatorna 142+995 143+105 144+581 öntözőcsatorna 144+205 Kétéltű átjáró 143+950 144+305 145+360 kétéltű átjáró 145+260 145+460 146+171 Kakat-éri csatorna 146+071 146+271 146+726 csatorna 146+738 NK III.22-6 sz. öntöző csatorna 146+757 csatorna 147+340 csatorna 147+574 XXVIII. sz. belvízcsatorna 148+143 belvízcsatorna 148+517 XXVII. sz. belvízcsatorna 148+896 csatorna 148+912 csatorna 149+294 XXV. sz. belvízcsatorna 149+672 csatorna 149+695 csatorna 150+073 csatorna 150+083 csatorna 150+449 csatorna 150+466 XXIV. sz. belvízcsatorna 150+848 vízfolyás keresztezése, csatorna 151+231 vízfolyás keresztezése, csatorna 151+616 XXII. sz. belvíz csatorna 152+082 csatorna 151+982 151+182 152+444 árok 152+744 árok 153+903 üzemi csatorna 154+345 Kisújszállási XIX-2.-csatorna 154+435 üzemi csatorna 154+826 üzemi csatorna 155+134 üzemi csatorna 155+350 Villogó magasvezetésű öntözőcsatorna 156+476 Villogó-csatorna 156+376 156+576 156+522 árok 156+679 üzemi csatorna 157+218 IV-8. csatorna 157+345 IV-csatorna 157+374 árok 158+335 árok 158+355 árok 159+660 üzemi csatorna 159+671 árok 17

Szelvényszám Vízfolyás neve Terelő elemek kialakítására javasolt helyszínek 160+095 üzemi csatorna 160+796 üzemi csatorna 161+410 üzemi csatorna 162+645 Karcagi I.-csatorna 162+678 árok 163+200 Karcagi III-1.-csatorna 163+726 árok 164+178 üzemi csatorna 164+563 árok 165+182 Karcagi III.-csatorna 166+097 NK-III-2-12. fürtcsatorna 166+628 üzemi csatorna 167+192 Karcagi V-7.-csatorna 167+477 Karcagi III-6.-csatorna 168+158 árok 169+123 árok 170+536 Karcagi V-2.-csatorna 171+035 Hortobágy-Berettyó jp-i töltés 170+935 171+063 171+063 Hortobágy-Berettyó 171+145 Hortobágy-Berettyó bp-i töltés 171+063 171+245 172+778 Kettősérszigeti-csatorna 173+456 útárok 173+469 útárok 173+637 árok 174+699 Álomzugi-csatorna 175+209 K-IX-8-csatorna 175+968 árok 175+992 árok 176+415 árok 176+446 árok 177+414 árok 177+432 árok 177+583 Alsófutaki-csatorna 178+505 árok 178+756 árok 178+772 árok 178+783 útárok 178+801 útárok 179+000 árok 179+096 árok 180+083 Alsófutaki-csatorna 180+227 Alsófutaki-csatorna 180+352 árok 180+608 árok 18

Szelvényszám Vízfolyás neve Terelő elemek kialakítására javasolt helyszínek 180+870 árok 180+885 árok 180+909 Naményaljai csatorna 180+935 árok 181+535 árok II. változat 152+444 árok 152+744 árok 153+903 üzemi csatorna 154+338 Kisújszállási XIX-2.-csatorna 154+465 üzemi csatorna 154+773 üzemi csatorna 155+010 üzemi csatorna 155+209 Kisújszállási XIX-3.-csatorna 155+900 Villogó magasvezetésű öntözőcsatorna 156+357 Kisújszállás-XVII-csatorna 156+828 árok 157+312 Kisújszállás-XXVI-csatorna 157+928 árok 158+344 Kisújszállás-XVII-3. csatorna 158+378 Villogó-csatorna 158+278 158+478 158+418 árok 158+696 árok 158+870 árok 158+902 árok 158+931 árok 158+974 árok 159+192 árok 159+416 árok 159+646 árok 159+944 árok 160+258 árok 160+300 IV-6. csatorna 160+913 árok 162+541 IV-11. csatorna 163+101 Karcagi I.-csatorna 162+986 árok 163+225 árok 163+268 Karcagi I-csatorna 163+820 Karcagi III-1. csatorna 164+373 árok 164+885 Karcagi III. csatorna 165+142 Karcagi III-4. csatorna 166+617 árok 19

Szelvényszám Vízfolyás neve Terelő elemek kialakítására javasolt helyszínek 166+635 árok 167+324 árok 167+783 Karcagi III-5. csatorna 168+667 árok 168+686 árok 168+810 NK-III-2-12. fürtcsatorna 170+760 Karcagi III-6. csatorna 171+203 Karcagi V-2.-csatorna 171+581 Hortobágy-Berettyó jp-i töltés 171+581 171+608 171+608 Hortobágy-Berettyó 171+691 Hortobágy-Berettyó bp-i töltés 171+608 171+691 172+711 árok 174+069 útárok 174+082 útárok 174+301 Újkővágói-csatorna 175+045 Álomzugi - csatorna 175+092 árok 175+975 K-IX-8-csatorna 176+733 árok 176+745 árok 176+779 árok 177+082 árok 177+317 árok 177+324 árok 178+211 árok 178+227 árok 178+293 Alsófutaki-csatorna 179+277 árok 179+528 árok 179+544 árok 179+554 útárok 179+570 útárok 179+773 árok 179+869 árok 180+855 Alsófutaki-csatorna 180+999 Alsófutaki-csatorna 181+124 árok 181+379 árok 181+641 árok 181+657 árok 181+684 Naményaljai csatorna 181+711 árok 182+307 árok 182+826 árok 20

A Villogói-csatorna két oldalán lévő, rizstermesztésben vont árasztott területek vonalában a kétéltű és hüllő fajok védelme érdekében az alábbi nyomvonal szakaszok teljes hosszában vízfolyáshoz való bekötéssel terelő elemek kialakítása javasolt: I. változat II. változat 156+250 157+550 155+500 160+500 Kisemlős átjárók javasolt helyei: I. változat II. változat 128+520-130+500-131+780-140+160-165+000-175+385 175+800 179+350 - Madárvédő fal javasolt helyszíne I. változat II. változat 156+530 158+800 156+000 160+300 Védőerdősáv javasolt helyszíne I. változat. Oldal Km sz. jobb és bal 167+000 169+000 jobb 169+000 171+000 jobb és bal 171+000 173+450 II. változat. Oldal Km sz. jobb és bal 167+000 174+000 Kombinált vadátjárók javasol helyei: I. változat. 21

Helyszín Km sz. Aluljáró önkormányzati út alatt (vadátjáró is) 126+400 Nagykunsági-főcsatorna 134+630 Felüljáró Villogó-csatorna, földút és vadátjáró felett 156+478 Felüljáró Karcagi 1. sz. főcsatorna, földút és vadátjáró felett 162+650 Felüljáró Hortobágy-Berettyó, földút és vadátjáró felett 171+065 Felüljáró Békéscsaba-Kötegyán-Vésztő-Püspökladány vv., földút és vadátjáró felett II. változat. 175+980 Helyszín Km sz. Aluljáró önkormányzati út alatt (vadátjáró is) 126+400 Felüljáró Nagykunsági-főcsatorna felett 134+630 Felüljáró Villogó-csatorna, földút és vadátjáró felett 158+378 Felüljáró Karcagi 1. sz. főcsatorna, földút és vadátjáró felett 163+270 Felüljáró Hortobágy-Berettyó, földút és vadátjáró felett 171+611 Felüljáró Békéscsaba-Kötegyán-Vésztő-Püspökladány vv., földút és vadátjáró felett 176+760 A vadmozgás biztosítására javasoljuk még további egy földút átvezetés különszintű csomópontjának vadátjárásra alkalmassá alakítását a földút átvezetésre tervezett út műszaki paramétereinek megtartása mellett. A vadmozgás biztosításához a különszintű csomópontok útjai mellé vizuálisan rávezető fa- és cserjesorokat kell telepíteni, valamint a pálya feletti szakaszon a 2 m-es tömör hangszigetelő falat kell alkalmazni. I. változat II. változat 130+580 - Pihenők javasolt helyei: 2014. augusztus 12-én megtartott egyeztetésen a KKK, NFM, Magyar Közút NKht. és a NIF Zrt. részvételével a teljes M4 ap. szakaszon meghatározásra kerültek a tervezett mérnökségi telepek, egyszerű és komplex pihenők helyei. Ennek megfelelően a tervezési szakaszon az alábbi pihenőhelyek kerültek kialakításra: 128+000 km sz. Egyszerű pihenő (Törökszentmiklós térségében) 143+300 km sz. Komplex pihenő (és különszintű csomópont Kenderes térségében) I. változat: 159+000, II. változat: 160+500 km sz: Egyszerű pihenő (Karcag térségében) I. változat: 180+921, II. változat: 181+697 km sz: Komplex pihenő (és különszintű csomópont Püspökladány térségében) 22

Mérnökségi telep javasolt helye Kisújszállás térségében (új mérnökség létesítése) 2.2 A tevékenység volumene A tervezett nyomvonal az M4 autópálya Törökszentmiklós Kelet csomópontjától kezdődik, innen a 2011-es EVD-ben szereplő lila nyomvonalon vezet az M4 autópálya Kisújszállás elkerülő szakaszának kezdő csomópontjáig. A Kisújszállás elkerülő szakasz fél pályán már megépült, a nyomvonalvezetése adott. A Kisújszállás elkerülő csomópontjától a tervezési szakaszhatárig két új nyomvonal változat kerül bemutatásra a Karcag térségében található természetvédelmileg jelentős területek miatt. Jelen dokumentációban a teljes szakaszon autópálya paramétereknek megfelelő kiépítés és a kapcsolódó létesítmények (csomópontok, műtárgyak, útkorrekciók stb.) környezeti hatásait vizsgáljuk. A tervezett nyomvonal teljes hossza: nyomvonalváltozattól függően ~56 km 2.3 Építés és forgalomba helyezés várható időpontja Építés várható időpontja: 2018 Forgalomba helyezés várható időpontja: 2020 A tervezett szakasz építésének és forgalomba helyezésének várható időpontja a beruházás fedezetére fordítható forrás (megvalósíthatósági költség) függvénye. Az építési idő és a forgalomba helyezés időpontjának bizonytalansága tehát fennállhat. 23

3 HATÁSTERÜLET BEMUTATÁSA A tevékenység szakaszai szerint vizsgálva az alábbiakra bonthatók a beruházás hatásai: - Építés meghatározott ideig tartó tevékenység, melynek hatásai a munkaterületen belül (kisajátításra kerülő terület), annak közvetlen környezetében, illetve a szállítások által a terület úthálózatán és a környező településeken jelentkezhetnek. - A létesítmény hatása elsősorban a területfoglalásban és az elválasztó hatásban jelentkezik. A hatások a létesítmény létrejöttével a forgalomtól függetlenül fennállnak. - A létesítmény üzemelésének hatása a forgalom által létrejövő hatások, melyek elsősorban a gépjárművek zaj- és légszennyező anyag kibocsátásával függnek össze. - A létesítmény üzemeltetésének hatása a fenntartási és karbantartási folyamatok által létrejövő hatások - Felhagyás autópályák, autóutak esetén nem jellemző a tevékenységre. Ezért a továbbiakban nem kívánunk vele foglalkozni. A hatótényezők könnyebb meghatározásához érdemes a beruházást konkrétabb lépcsőkre, fázisokra bontani, melyekből a környezeti hatások elindulnak. Ezek a következők: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.) h.) i.) j.) k.) l.) nyomvonal-változat(ok) kijelölése ingatlan kisajátítás, területfoglalás anyagnyerőhelyek kialakítása földmunkák, tereprendezés, útalapok építése új út és kapcsolódó műtárgyak építése vízelvezető, víztelenítő rendszer építése és működése közlekedési csomópontok, műtárgyak építése növények telepítése környezetvédelmi létesítmények építése forgalom a működés alatt forgalomváltozás más közlekedési pályákon működőképesség fenntartása (pl. útkarbantartás, téli sózás) 24

m.) n.) kapcsolódó létesítmények működése balesetek, nem természeti eredetű haváriák A hatásterület az a terület, ahol a hatások a jogszabályokban rögzített mértékben érzékelhetők. A hatásterület lehatárolásánál a 314/2005. (XII.25) Kormányrendelet 7. sz. mellékletében foglaltakat vesszük figyelembe. 3.1 Közvetlen hatásterület Közvetlen hatásterület a 314/2005. (XII.25) Kormányrendelet 7. Melléklete szerint "az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag-, vagy energia-kibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei." Talaj A gyorsforgalmi út nyomvonala többnyire mezőgazdasági területeken halad keresztül és elkerüli a jelenlegi nyomvonal által érintett településeket. A közvetlen hatásterületen a talaj vonatkozásában a nyomvonal teljes építési területét értjük, beleértve a csapadékvíz levezető árkokat és az anyagnyerő-helyeket. Ezen a területen belül érheti közvetlen hatás a talajt az építés stádiumában, és ezen a területen belül érheti közvetlen szennyezés havária esetén az üzemelés időszakában. A környezetszennyező hatáson kívül meg kell említeni az útpálya és a kapcsolódó járulékos létesítmények által okozott termőföld kivonását és felszín-roncsolást, valamint az építési munkálatokkal kapcsolatos terület igénybevételt (anyagnyerőhelyek, deponálóhelyek területe). Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a létesítés, és az üzemeltetés időszaka alatt ne lépjen fel a környező mezőgazdasági területek további művelhetőségét, az eredményes gazdálkodást akadályozó tényező. A kivitelezés során a kialakítandó pályatest mellett rendszeresen nagy tömegű munkagépek elhaladásával, ennek következtében kedvezőtlen mértékű talajtömörödéssel kell számolni. A munkák befejezését követően, a munkaterület átadását megelőzően el kell végezni az érintett mezőgazdasági területek rekultivációját, a talaj fellazításával, korábbi állapotának helyreállításával. Víz A felszíni vizek esetében a közvetlen hatásterületet a közúti forgalom emissziói és a havária helyzetek határozzák meg. Ezen a területen a lefolyó csapadékvizekkel bemosódó felszíni szennyezések hatásai érvényesülhetnek. A felszíni vizeket érintő hatásterület a nyomvonal és a járulékos létesítmények mentén kialakított csapadékelvezető árokig, valamint a befogadó vízfolyások 100 m-es szakaszáig terjedhet. 25

A felszín alatti vizek tekintetében közvetlen hatásterület nem jelölhető ki. A burkolt útpálya, a vízelvezető árkok, szikkasztók és anyag-nyerőhelyek területein a beszivárgási viszonyok változnak meg, amelyek közvetett hatásként a talajvíz után-pótlódásban eredményeznek módosulást. Ez a hatás azonban a vonalas létesítmény esetében minimális, nem, vagy alig érzékelhető. A felszín alatti vizek vizsgálatával elsősorban a szennyeződésre érzékeny területeken kell foglalkozni. Levegő A levegőszennyezettség hatásterületét a járműforgalom nagyságából, összetételéből adódó károsanyag-kibocsátás és a terjedési törvényszerűségek alapján - amit számos tényező befolyásol (a szél sebessége, iránya, a légkör stabilitása, diffúzió, a terület beépítettsége) - lehet becsülni. A közvetlen hatásterület a tervezett útszakaszon, a rávezető utakon, csomópontokban az eddigi méréseink és számításaink szerint: nagy mértékű (határérték feletti) terhelés: max. 10-20 m (a hatásterület nagysága a levegőminőség számításnál pontosításra kerül), kis mértékű terhelés: 50-100 m a tengelytől számítva. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint autópálya, autóút vonalforrás létesítése esetén - az autóút és autópálya működésével összefüggő építmény kivételével - a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület. Zaj Zajterhelés szempontjából közvetlen hatásterület a tervezett nyomvonal környezetében lévő védendő terület, azaz lakó-, intézmény-, üdülő- és védett természeti terület. Ezek pontos kijelölése a Zajvédelmi fejezetben történik. A közlekedésből származó zajra vonatkozó határértéket kell figyelembe véve a hatásterület 100-200 m között várható (a hatásterület nagysága a zajimmisszió számításnál pontosításra kerül). Élővilág A közvetlen hatásterület a beruházás során a területfoglalással érintett területek; útpálya, rézsű, anyagnyerőhelyek által okozott élőhely-szétválasztás/elfoglalás, illetve az út közvetlen környezetét érintő zajterhelés által okozott zavarás és az állatelütések jelentik. Jelen beruházás közvetlen hatásterület meghatározását az Élővilág fejezet részletesen tartalmazza. 3.2 Közvetett hatásterület A fent említett rendelet szerint "A közvetett hatások területei a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt tovább terjedő hatásfolyamatok terjedési területe, amelyeket valamely hatásfolyamat érint." 26

Talajok és vizek közvetett szennyezése pl. haváriás talajvíz, ill. felszíni víz szennyezésből származhat, hatásterülete nehezen becsülhető. Levegőszennyezés és zajterhelés esetén közvetett hatásterületként értelmezhető a meglévő úthálózat melletti azon védendő terület, ahol a tervezett út építése, forgalom átrendeződés következtében levegőszennyezettség, zajterhelés változás (csökkenés, vagy növekedés) várható. Élővilág szempontjából közvetett hatásoknak tekinthetők a levegő- és talajszennyezés hatása az út melletti területek növényvilágára és a helyhez kötött állatfajokra. Tájesztétikai értelemben mindazon terület hatásterület, ahonnan a nyomvonal látható. Tájhasználati szempontból a hatásterületbe tartozik a nyomvonal, mint nagyrészt művelésből, vagy más hasznosításból kivont terület, továbbá azok a térségek, ahol a használatok valamilyen módosítására kerül majd sor. A továbbiakban környezeti elemenként mutatjuk be a tervezési terület jelenlegi helyzetét, ismertetjük az építés működés hatásait. Az előzetesen becsült hatásterület állapotát környezeti elemek és rendszerek bontásban mutatjuk be. Az alapállapot rögzítése a beruházás okozta változások mértékének becsléséhez, a változások minősítéséhez szolgáltat viszonyítási alapot. Az állapotleírás nem törekszik minden terület minden környezeti eleme és rendszere állapotának regisztrálására, csak az adott területen ténylegesen érintetteket veszi tekintetbe. 27

4 A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTVÁLTOZÁS ISMERTETÉSE 4.1 Forgalmi vizsgálat eredményeinek bemutatása Az M4 autópálya forgalmi elemzéséhez szükséges vizsgálatok elvégzéséhez közlekedési modell létrehozására van szükség, mely egyaránt tartalmazza a közlekedési igényeket, illetve a közlekedési hálózatot mind a jelenlegi, mind távlati állapotban. Így lehetőség van a jelenlegi helyzet elemzésére, valamint a jövőbeni fejlesztések hatásainak vizsgálatára is. A forgalmi modellezés, illetve forgalom becslés eredményeként jönnek létre közlekedési hálózati szinten az alábbi adatok: forgalomnagyság járműtípusonként, utazási idő járműtípusonként, sebesség, futásteljesítmény járműtípusonként, amelyek a pénzügyi illetve a közgazdasági költség-haszon elemzés bemenő adataiként szolgálnak. A feladat kidolgozása során a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) elkészítése című projekt keretében a STRATÉGIA konzorcium (Vezető: FŐMTERV, Tagok: FORRÁS UNIÓ, KÖZLEKEDÉS, KTI Közlekedéstudományi Intézet, TRENECON COWI, UNITEF, UTIBER, UVATERV) által kidolgozott összközlekedési modellből indultunk ki, mely tartalmazza a közúti- és vasúti hálózatot és forgalmi adatokat, szokásokat egyaránt. A számítógépes modellezéshez a nemzetközileg akkreditált és széles körben használt EMME 4 programcsomagot használtuk. A hatásterület lehatárolásánál és a modell felépítésénél az alábbi, KHE útmutatóban szereplő szempontokat vettük figyelembe: Az Útmutató a külterületi közúthálózati fejlesztések költség-haszon vizsgálatához (I. belső hatások, II. külső hatások) (továbbiakban GKM útmutató) iránymutatásai szerint az elemzést készítőnek gondoskodnia kell a hatásterület megfelelő behatárolásáról. Ennek során biztosítani kell azt, hogy mindazok a hálózatrészek szerepeljenek az elemzésben, amelyeknek a projekt megvalósítása következtében várható forgalomváltozása eléri a 10%-ot. A hatásterület lehatárolása több lépésben történhet, a forgalmi vizsgálatot nagyobb területre kell elvégezni, és ezen belül lehet a hatásterületet azonosítani. Ha azonos célra készült különböző projektváltozatokat vizsgálunk, a hatásterületet azonosan kell felvenni. A vizsgált hálózatnak összefüggőnek, a vizsgált vonal közvetlen sávjában teljes körűnek és paramétereit tekintve reálisnak kell lennie. Fontos megtalálni a helyes mértékű vizsgált hatásterület beosztást, hiszen a nem elegendően 28

részletes felosztás hamis eredményekre vezethet, ugyanakkor a túlságosan sok szakasz a munka mennyiségét növelheti jelentősen. A fenti kitételeknek megfelelően a kialakult hatásterület látható az alábbi ábrán (1. ábra). - 1. ábra: M4 Fegyvernek-Püspökladány autópálya fejlesztésének hatásterülete Forrás: saját szerkesztés Hosszú és nagytávú hálózati modellek Az egyes időtávokban a forgalmi modellezéshez országos közúthálózat elemei meghatározásánál a hatályos országos hálózatfejlesztési terveket, koncepciókat kell figyelembe vennünk: A nagytávú (2050 körül) hálózatnál az aktuális Országos Területrendezési Tervről (az országgyűlés a 2008. L. törvényben módosította) rendelkező 2003. évi XXVI. Törvényt. A törvény 2. számú melléklete az ország szerkezeti terve tartalmazza a nagytávú közlekedési hálózatokat és intézményeket. A 3. ábra a térség közúthálózatát ábrázolja. Hosszútávra a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) mutatja a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programját és nagytávú terveit 29

- 2. ábra: Az Országos Területrendezési Tervben a térségre közúton javasolt fejlesztések Forrás: OTrT alapján saját szerkesztés 30

- 3. ábra: A Nemzeti Közlekedési Stratégiában a térségre közúton javasolt fejlesztések Forrás: KKK Forgalmi helyzet, szolgáltatási színvonal A jelenlegi és különösen a jövőbeni forgalmi igény a másik tényező, ami megalapozza a fejlesztési igényt. Az alábbi ábrákon az látható, hogy a térségben kelet és dél felé haladó autópályák (M3 és M5) mellett a 4. sz. főút tengelyében is jelentős fogalom bonyolódik Debrecen, illetve az országhatár felé. A 4. sz. főút az ország leginkább leterhelt útjai közé tartozik, a tehergépjármű arány meghaladja a 30%-ot. Az M4 autópálya 4. sz. főút tengelye annak ellenére is nagy forgalmat bonyolít, hogy az utóbbi évek fejlesztései során az M3 autópálya lassan eléri az ukrán határt, amely a gyorsabb elérhetősége miatt forgalmat vonz el a 4. sz. főútról. A nehézjármű forgalom egyértelműen tranzit jelleget mutat, Budapesttől egészen az országhatárig szinte semmit nem csökken a nagysága. 31

Nyomvonalváltozatok forgalmi terhelése A két nyomvonalváltozat között lényegi forgalmi eltérés nincs, hálózati szerepük azonos, csak a vonalvezetésük tér el egymástól. - 4. ábra: Az M4 Fegyvernek Püspökladány szakasz nyomvonal változatai Forrás: saját szerkesztés 32

- 1. ábra: Jelenlegi forgalom járműkategóriánként 33

- 2. ábra: Távlati forgalom járműkategóriánként (NÉLKÜLE eset) 34

- 3. ábra: Távlati forgalom járműkategóriánként (piros változat) 35

- 4. ábra: Távlati forgalom járműkategóriánként (sárga változat) 36

4.2 Talaj, felszín alatti víz Talaj vonatkozásában A hatástanulmány készítése során a következőket vizsgáltuk meg: - A tervezési terület természetföldrajzi adottságai - Az érintett terület geológiai és hidrogeológiai alakulása - A tervezési terület építésföldtani jellemezői - A tervezési terület jelenlegi földtani állapota, felépítése - Talajféleségek és jellemző területhasználatok a nyomvonal mentén - Öntözött területek a tervezéssel érintett területen - A közvetlen és közvetett területen a beruházás területigénye, ideiglenes és végleges területfoglalás, nyersanyagszükséglet és források - Monitorozás szükségessége Vizsgálatainkhoz a következőket használtuk fel: - Előzetes vizsgálati dokumentáció - A korábbi tervekhez készült talajmechanikai vizsgálatok eredményei - Fellelhető szakirodalom, adatok és térképek a tervezési területről - A tervezési terület agrotopográfiai térképe - Genetikus talajtérképek - Az előzetesen megkért szakhatósági állásfoglalások, vélemények és adatszolgáltatások - A témában fellelhető egyéb szakirodalom - A feladat keretében végzett, a felső talajréteg feltáró vizsgálatinak mintavételi, valamint vizsgálati jegyzőkönyvei 37