LATIN MONDATTAN ÉS STILISZTIKA I-IV.

1. Latin mondattan és stilisztika I-IV. LATIN MONDATTAN ÉS STILISZTIKA I-IV. Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 8 Heti óraszám: 2 A stílusgyakorlatok során a hallgatók elsajátítják a latin nyelvnek a magyarétól eltérı jellemzıit, s így alkalmassá válnak arra, hogy a magyar stíluskövetelményeknek megfelelıen fordítsanak bármely latin szöveget magyarra, s hogy rövidebb latin szövegeket fogalmazzanak önállóan. Külön hangsúlyt kap a latin mondattan. A tárgy magában foglalja a latin nyelvi sajátosságokat: fınév- és melléknévhasználat, singularis és pluralis használata, névmások használata, absztrakt és konkrét megfogalmazás, a különféle participiumos szerkezetek, mondatfajták, alá- és fölérendelés, a latin szónoki stílus alapelemei, a latin nyelvő fogalmazás szerkezeti felépítése, a legelemibb rétorikai alakzatok használata stb. Szeminárium Évközi ellenırzés: dolgozatok Félév végén: félévzáró dolgozat R. Menge, Repertorium der lateinischen Syntax und Stilistik, München 1960. Hofmann, J. B. Szantyr, A.: Lateinische Syntax und Stilistik. München 1972 2. Kühner, R. Stegmann, C. Thierfelder, A.: Ausführliche Grammatik der lateinischen Sprache. II. Satzlehre (1-2). Darmstadt 1962 4. P. Mayer E. Töttössy Cs.: Latin mondattan és stilisztika. Kézirat. Budapest 1988. Vayer L.: Latin stilisztika 1. A beszédrészek használata. Budapest 1925. M. Nagy I. Nagyillés J. Tar I.: Cicerótól az élı latinig 1. Szeged 1997. Cornificius, A Herenniusnak ajánlott rétorika. Ford., jegyzetek, bevezetés: Adamik T. Akadémiai Kiadó, Budapest 1987. M. Fabi Quintiliani Institutionis oratoriae libri XII. Ed. E. Radermacher. Lipsiae 1965. Adamik T., Antik stíluselméletek Gorgiastól Augustinusig. Seneca Kiadó, Pécs 1998. Szemináriumi terem, tábla, táblafilc, írásvetítı

2. Auctorolvasás LATIN AUCTOROLVASÁS Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 16 Heti óraszám: 4 Ezeken az órákon a szöveg fordítása, grammatikai, stilisztikai és tárgyi értelmezése mellett a hallgatók megismerkednek azoknak a szerzıknek, akiktıl a szemelvényes formában vagy teljes egészében olvasott mővek származnak, irodalmi interpretációjával és a munkásságukra vonatkozó tudományos kutatások legfontosabb kérdéseivel. Mesterképzésben a hallgatók a következı auktorokat olvashatják: Vergilius: Georgica Horatius összes mővei Tacitus: Annales, Agricola Lucretius: De rerum natura Seneca: De clementia Egyéb ókori keresztény, középkori vagy humanista szerzık. Szeminárium Évközi ellenırzés: dolgozatok Félév végén: félévzáró dolgozat Az adott auktor külön meghatározott szövegkiadása. Az auktorhoz kapcsolódó szövegkiadások, kommentár illetve szakirodalom. Tanterem, tábla, laptop, projektor.

3. A latintanítás elméleti háttere A LATINTANÍTÁS ELMÉLETI HÁTTERE Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 Az elıadás célja, hogy a hallgatók megismerjék a latin nyelv és irodalomoktatás koronként különbözı jellemzıit és formáit. Tisztában legyenek a latintanítást meghatározó jogi és pedagógiai dokumentumok tartalmaival és szándékaival. Kitekintésük legyen a latinoktatás nemzetközi jellemzıire, különös tekintettel az Európai Unióra. A tárgy a pedagógiai folyamat tervezése, a tanulók mőveltségének, készségeinek, képességeinek fejlesztése, szakmai fejlıdésben elkötelezettség, önmővelés, szakmai együttmőködés, kommunikáció tanári kompetencia megszerzéséhez segít hozzá. A latintanítás története A klasszika-filológia és társtudományai hatása az oktatásra A latinoktatás jelenlegi tartalmának kialakulása A latin kerettanterv A latin kétszintő érettségi általános és részletes követelményei, vizsgatípusai A latinoktatás nemzetközi jelentısége, formái Elıadás Félév végén: aláírás, kollokvium A latin tantárgy kerettanterve, érettségi követelményei Borzsák István: Kell-e a latin. Budapest, Gondolat 1990. 11-147. Gloviczki Zoltán: A latinoktatás változásairól. In: Mester és Tanítvány 8. 96-104. Balassa Brúnó: A latintanítás története Magyarországon. Budapest 1930. Ritoók Zsigmond: A középiskolai latintanítás helyzete Magyarországon 1945-1995 között. In: Valóság 43 (2000)/7. 46-63. Ritoók Zsigmond: Az ókortudomány fogalmának változásai. In: Bevezetés az ókortudományba (szerk.: Havas László). Debrecen, Csokonai Kiadó 1996. 7-36. Szilágyi János György: Szirénzene. Ókortudományi tanulmányok. Budapest, Osiris 2005. 7-14., 405-424., 489-518. Projektor, laptop

4. A latintanítás gyakorlati háttere A LATINTANÍTÁS GYAKORLATI HÁTTERE Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A szeminárium célja, hogy a hallgatók képesek legyenek alkalmazni a latintanítást meghatározó jogi és pedagógiai dokumentumok tartalmait és szándékait. Megismerjék a latinoktatás céljait, külsı méréseit, s képesek legyenek tervezni az ezekre történı felkészítést. A tárgy a pedagógiai folyamat tervezése, a tanulók mőveltségének, készségeinek, képességeinek fejlesztése, szakmai fejlıdésben elkötelezettség, önmővelés, szakmai együttmőködés, kommunikáció tanári kompetencia megszerzéséhez segít hozzá. A latintanár tervezımunkája A latintanár munkájának iskolán belüli és iskolán kívüli szabályozóinak hatásai Helyi tanterv, tanmenet Érettségi tételsorok és feladatsorok Az érettségi vizsgáztatás Felkészítés versenyekre, illetve egyes vizsgatípusokra Szeminárium Félév végén: gyakorlati jegy Félév során: projektmunka A latin tantárgy kerettanterve A latin nyelv általános és részletes érettségi vizsgakövetelményei és vizsgaleírása Gloviczki Zoltán: A latinoktatás változásairól. In: Mester és Tanítvány 8. 96-104. Szıke Ágnes: Latin feladatgyőjtemény a középfokú nyelvvizsgához. Budapest, Tankönyvkiadó 1992. Ferenczi Attila Kendeffy Gábor: Latin a szóbeli nyelvvizsgán. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 1999. Dér Katalin Keresztény Éva rimócziné Hamar Márta: Latin nyelvi versenyfeladatok. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 1996. Dr. Nagy Ferenc: A latintanítás módszertana. Budapest, Tankönyvkiadó 1965. Projektor, laptop

5. A latintanítás módszereinek elmélete A LATINTANÍTÁS MÓDSZEREINEK ELMÉLETE Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 : Az elıadás célja, hogy a hallgatók megismerjék a latin nyelv és kultúrtörténetoktatás gyakorlatának sarkalatos problémáit és ezek megoldási lehetıségeit. Megismerjék a legmodernebb tananyagok és taneszközök szaktárgyi alkalmazási lehetıségeit. A tárgy a pedagógiai folyamat tervezése, a tanulók mőveltségének, készségeinek, képességeinek fejlesztése, szakmai fejlıdésben elkötelezettség, önmővelés, pedagógiai értékelés tanári kompetencia megszerzéséhez segít hozzá. A latin nyelvtan tanításának problémái A latin lexika tanításának problémái A latin nyelvő mővelıdéstörténet tanítási problémái Élı nyelvi stratégiák a latinórán Játék és kommunikációs stratégiák a latinórán Vizuális és akusztikus eszközök a latinoktatásban Az internet és a számítógép alkalmazási lehetıségei a latinoktatásban Kurrens tananyagok, tankönyvcsaládok bemutatása Elıadás Félév végén: aláírás, kollokvium Dr. Nagy Ferenc: A latin tanításának módszertana. Budapest, Tankönyvkiadó 1965. Medgyes Péter: A nyelvtanár. Budapest, Corvina 1997. 9-27., 85-143. Legalább egy-egy kurrens tankönyvcsalád illetve számítógépes tananyag felhasználói szintő ismerete Gedeon Éva N. Tóth Zsuzsa Rádai Péter: 165 ötlet nyelvtanárok számára. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. Gedeon Éva Lengyel Zsuzsa Rádai Péter: Még 135 ötlet. Budapest, Helikon 1998. Révay József: Ókori író, mai olvasó. Budapest, Parthenon 1941. Valamennyi forgalomban lévı latin nyelvoktatási taneszköz Projektor, laptop DVD- illetve video-lejátszó, televíziókészülék CD-lejátszó Magnetofon Számítógép, internet összeköttetéssel

6. A latintanítás módszertani gyakorlata A LATINTANÍTÁS MÓDSZERTANI GYAKORLATA Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A szeminárium célja, hogy a hallgatók a latin nyelv és kultúrtörténet-oktatás sarkalatos kérdéseinek az elméleti oktatás során megismert stratégiáit alkalmazni tudják, illetve saját stratégiák kidolgozását kezdeményezzék. A tanári tervezı munkában és órai keretek között is fel tudják használni a legmodernebb tananyagokat és taneszközöket. A tárgy a pedagógiai folyamat tervezése, a tanulók mőveltségének, készségeinek, képességeinek fejlesztése, szakmai fejlıdésben elkötelezettség, önmővelés, pedagógiai értékelés tanári kompetencia megszerzéséhez segít hozzá. Egyes tankönyvi egységek megközelítési lehetıségei A latinóra tervezése Számonkérés a latinórán Értékelés a latinórán Kommunikációs stratégiák alkalmazása a latinórán A latintanár személysége Audiovizuális eszközök és a számítógép alkalmazása a latintanításban Múzeumpedagógia és tanórán kívüli foglalkozások Szeminárium (gyakorlat) Félév végén: gyakorlati jegy Félév során: projektmunka Dr. Nagy Ferenc: A latin tanításának módszertana. Budapest, Tankönyvkiadó 1965. Medgyes Péter: A nyelvtanár. Budapest, Corvina 1997. Legalább egy-egy kurrens tankönyvcsalád illetve számítógépes tananyag felhasználói szintő ismerete Carol H. Weiss: Értékelés. Budapest, OKI, 2005. Devecseri Gábor: Ókortudós mesterek. In: Antik tanulmányok II. Mőhely és varázs. Budapest, Szépirodalmi 1981. 326-359. Gedeon Éva N. Tóth Zsuzsa Rádai Péter: 165 ötlet nyelvtanárok számára. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998. Gedeon Éva Lengyel Zsuzsa Rádai Péter: Még 135 ötlet. Budapest, Helikon 1998. Révay József: Ókori író, mai olvasó. Budapest, Parthenon 1941. Valamennyi forgalomban lévı latin nyelvoktatási taneszköz Projektor, laptop, DVD- illetve video-lejátszó, televíziókészülék, CD-lejátszó, magnetofon, számítógép, internet összeköttetéssel

7. Római történetírás RÓMAI TÖRTÉNETÍRÁS Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a görög és latin nyelvő történetírás kezdeteit, az arany- és ezüstkor nagyjait, valamint a késı császárkori munkákat, ezen belül egyes mőfajokat (életrajz, chronica, Annales etc.), valamint a legfontosabb szakmunkákat, kiadásokat (Jacoby, Peter, etc.). Külön hangsúly helyeztetik az egyes szerzık rendelkezésére álló és felhasznált korábbi forrásokra az annalista hagyománytól kezdve. A római történetírás kezdetei, az arany- és ezüstkori nagyjai, valamint a késı császárkori munkák, ezen belül egyes mőfajai (életrajz, chronica, Annales etc.), valamint a legfontosabb szakmunkák, kiadások (Jacoby, Peter, etc.). Elıadás ek Félév végén: kollokvium M. v. Albrecht, A római irodalom története I-II. Budapest 2003-2004.egyes fejezetei Ammianus Marcellinus. Ford. Muraközy Gy. Budapest 1993. E. Cary, Dio s Roman history I-IX. London 1954-19693 Császárok története (Historia Augusta). Debrecen 2003. Eutropius, A rómaiak rövid története tíz könyvben. Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Klima Lajos. Besztercebánya 1905. Florus, Római háborúi..ford. Havas L. Budapest 1979. Fontes Pannoniae Antiquae 1-2. Ed. Fehér B. - Kovács P. Budapest 2003-2004. Fontes Pannoniae Antiquae ab a. D. CLXVI usque ad a. D. CXCII. Ed. Kovács P. Budapest 2006. Fontes Pannoniae Antiquae in aetate Severorum. Ed. P. Kovács. Budapest 2007. Héródianos, A római birodalom története Marcus Aurelius halálától. Ford. G. Nagy I. - Fehér B. - Kovács P. Az utószót és a jegyzeteket írta Kovács P., Budapest 2005. Historia Augusta. Válogatás. Ford. Hahn I. Budapest 1968. Iordanes, Getica. A gótok eredete és tettei. Szerk. Kiss. M. Pécs 2002. Julius Caesar, A gall háború. Fordította Szepessy Tibor, a jegyzeteket írta Boronkay Iván. Budapest 1964 Julius Caesar, A polgárháború. Fordította Ürögdi Gy. Budapest 1966. Justinus: Világkrónika a kezdetektıl Augustusig (Fülöp királynak és utódainak története. Marcus Iunianus Iustinus kivonata Pompeius Trogus mővébıl. Fordította Horváth János, sajtó alá rendezte Bollók János, az utószót Borzsák István írta. Budapest 1992. Livius I-IV. Ford. Muraközy Gy. Budapest 1982. F. Millar, A study of Cassius Dio. Oxford 1964.

Plutarchos, Párhuzamos életrajzok. Ford. Máthé E. Budapest 1978. Tacitus összes mővei I-II. Ford. Borzsák I. Budapest 1980. + Pauly-Wissowa Realenzyklopädie, Der Kleine Pauly, Der neue Pauly lexikonok és a Cambridge Ancient History, Aufstieg und Niedergang der römischen Welt sorozatok egyes kötetei Szemináriumi terem, tábla, táblafilc, írásvetítı

8. A középkori és humanista irodalom története A KÖZÉPKORI ÉS HUMANISTA IRODALOM TÖRTÉNETE Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 Az elıadás célja, hogy a hallgatók vázlatosan megismerkedjenek a középkori és humanista latin irodalom egyes korszakainak sajátosságaival és jellemzıivel, valamint behatóbban a latin irodalomtörténet tényeivel a 16. századig, megalapozott ismereteket szerezzenek az irodalomtörténet módszertanáról és vizsgálati szempontjairól. Az elıadás kronológiai rendben, földrajzi megoszlás szerint ill. mőfaji csoportosításban ismerteti az európai középkori irodalom legfontosabb mőfajait és egyes darabjait. Súlyt helyez a szerzık képzettségének, korhoz ill. intézményhez kötöttségeinek, továbbá nyelvi jellemzıinek, valamint a mővek szerkezeti felépítésének és eszmetörténeti beágyazottságának bemutatására. A kurzus célja annak a folyamatnak a bemutatása, mely az antikvitás irodalmaitól azok újraéledéséig húzódik töretlen ívben. Nem mellékes cél a latin nyelvőségnek a népnyelvő (vulgáris: neolatin, német, angol) irodalmakkal való folytonos szembesítése annak bemutatása érdekében, milyen hatással volt a latinság a nemzeti kultúrák kifejlıdésére, köztük a magyarra, valamint az egyes mőfajok magyarországi képviselıinek ismertetése (levél- és történeti irodalom, értekezések, költészet stb.). Elıadás Évközi ellenırzés: - Félév végén: kollokvium szóban BURCKHARDT, J.: A reneszánsz Itáliában. Ford.: Elek A. (Képzımővészeti Zsebkönyvtár). Budapest 1978. DELUMEAU, J.: Reneszánsz. (Európa Kultúrtörténete). Budapest 1997. FINÁCZY E.: A középkori nevelés története. Budapest 1926. (Reprint 1985.) KARDOS T.: Középkori kultúra, középkori költészet. (A magyar irodalom keletkezése). Budapest 2006. KRISTELLER, P. O.: Szellemi áramlatok a reneszánszban. (Gyorsuló idı). Budapest 1979. KULIN K.: A középkor újlatin nyelvû irodalmai. Budapest 1996. REDL K.: Az égi és a földi széprõl. Források a késõantik és a középkori esztétika történetéhez. Budapest 1988. BRUNHÖLZL, FR.: Geschichte der lateinischen Literatur des Mittelalters. I-II. München 1975-1992. CURTIUS, E. R.: Europäische Literatur und lateinisches Mittelalter. Bern 1948. NORDEN, E.: Die antike Kunstprosa vom VI. Jahrhundert v. Christ bis in die Zeit der Renaissance. I-II. Stuttgart 1958 3. Elıadóterem, projektor, laptop, tábla.

9. Város az ókorban VÁROS AZ ÓKORBAN Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a Római birodalom városainak típusait, szerkezetét, fejlıdésük és kutatásuk történetét. Ezen belül természetesen a legnagyobb hangsúly Roma városára esik. A Város az ókorban címő elıadás részletesen bemutatja a római városépítkezés legfontosabb vonásait, a római városszerkezet legalapvetıbb sajátosságait, majd a városok fejlıdésének általános és egyéni jellemzıjét. Ezen belül részletesen foglalkozik az elıadás Róma városának fejlıdésével, hogyan lett az egykori településmagból az ókori világ elsı számú városa. Melyek legjelentısebb közmővei, középületei. A másik csomópontja az órának a pannoniai városok fejlıdéstörténete, településszerkezete és egyéb sajátosságaik. Elıadás. Félév végén: kollokvium szóban A. van Heck, Breviarium urbis Romae. Leiden-Boston-Köln, 2002. S. Pescarin, Róma. Az örök város régészeti emlékei. Budapest, 2000. Alföldy G., Római társadalomtörténet. Budapest, 2000. Artner E., A keresztény ókor régiségei. Budapest, 1958. R. Bianchi Bandinelli, Rome the centre of power: Roman art to AD 200. London, 1970. R. Bianchi Bandinelli, Rome, the late empire, Roman art AD 200-400. London, 1971. J. Bleicken, Die Verfassung der römischen Republik. München, 1978. J. Bleicken, Verfassungs- und Sozialgeschichte des römischen Kaiserrreiches. München, 1995. Castiglione L., A római mővészet világa. Budapest, 1974. T. Cornell-J. Matthews, A római világ atlasza. Budapest, 1991. Hajnóczi J. Gy., Klasszikus kultúrák. Az építészet története. Ókor II. Budapest, 1991. T. Lorenz, Römische Städte. Darmstadt, 1987. Vanyó L., Az ókeresztény mővészet szimbólumai. Budapest, 1988. + Pauly-Wissowa Realenzyklopädie, Der Kleine Pauly, Der neue Pauly lexikonok és a Cambridge Ancient History, Aufstieg und Niedergang der römischen Welt sorozatok egyes kötetei Elıadóterem, térképek, laptop, projektor.

10. Görög-római vallástörténet GÖRÖG-RÓMAI VALLÁSTÖRTÉNET Az értékelés formája: kollokvium A tárgyhoz rendelt kredit: 2 Heti óraszám: 2 A görög-római vallástörténet tantárgy célja, hogy a hallgató mélyebb ismeretekre tegyen szert a görög és római vallásról, hiszen enélkül az antik kultúra érthetetlen, a ránk maradt irodalmi emlékek nagy része gyakorlatilag értelmezhetetlen. A tantárgy oktatásában egyforma hangsúlyt kap a konkrét mitológiai, a rituáléra, szent térre stb. vonatkozó ismereteken túl azok tudományos értelmezése módszereinek-iskoláinak-irányzatainak bemutatása is. A görög és római szakrális élet jellemzıi, a homéroszi hitvilág és a homéroszi istenek, az olimposzi istenekrıl alkotott képzetek változása, a római vallás sajátosságai, a misztériumvallások, a római császárkultusz, a kereszténység és a pogány vallás, a pogány vallás ókori kritikája, vallás és politika, költészet és vallás, a filozófia tanítása az istenekrıl. Elıadás Évközi ellenırzés: - Félév végén: kollokvium szóban Thomas Köves-Zulauf: Bevezetés a római vallás és monda történetébe. Budapest 1995. Angelo Brelich: Introduzione alla storia delle religioni (Bevezetés a vallások történetébe). Roma 1966. (Magyar fordítása tervbe véve.) A görög és római fejezetek. Walter Burkert: Greek Religion. Cambridge Massachusetts 1985. (transl. John Raffan) = Griechische Religion der archaischen und klassischen Epoche. Stuttgart 1977. Robert Parker: Athenian Religion. A history. Oxford 1996. Mary Beard John North Simon Price: Religions of Rome. Vol. I-II. Cambridge 1998. Elıadóterem, tábla, táblafilc, laptop, projektor.

11. Csoportos gyakorlat A tantárgyfelelıs neve: Dr. Hoffmann Rózsa Az oktató neve: gyakorlóiskolai vezetı tanár CSOPORTOS GYAKORLAT A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Pedagógiai Intézet Az értékelés formája: gyakorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: 3 Óraszám: 60 A tantárgy elıfeltételei: Iskolában, szakos vezetıtanár közvetlen irányítása mellett, a Pedagógiai Intézet ellenırzésével a tanárjelölt felkészül a 11. félévben következı egyéni gyakorlatára mindkét szakképzettségi területén. A tanítási gyakorlat, az órákra való elızetes felkészülés és óramegbeszélések, a hospitálások és célzott iskolai megfigyelések eredményeképpen fejlıdnek és erısödnek a pályaismereti gyakorlaton és az egyetemi gyakorlati foglalkozásokon szerzett tanári kompetenciái. Kompetenciák: a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók mőveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése, az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése: a tanulási folyamat szervezése és irányítása, a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása. A hallgató mindkét szakjából 60-60 óra idıkeretben végzi gyakorlatát a PPKE BTK gyakorló- vagy bázisiskoláiban. Munkáját a gyakorlatot kísérı útmutató segíti, amelynek követése az iskolai vezetıtanár számára is követendı. A gyakorlat részben egyéni, részben csoportos. A tanítási órák zömét a tanárjelölt egyedül tartja, több, azonos iskolában gyakorlatot végzı hallgató esetén egy-két alkalommal a közös óratartásban is kipróbálják magukat. A tanítási órák tematikáját az adott iskola helyi tanterve és a kijelölt osztály számára készült tanmenet határozza meg. A gyakorlat során a tanárjelölt a következı feladatokat végzi a vezetıtanár irányítása mellett. - a tanítási gyakorlat megkezdése elıtt egy hétig 15 órát hospitál saját szaktárgyából ill. a gyakorlatra kijelölt osztályban, - 15 órát tanít a kijelölt osztályban ill. csoportban, - a tanítási órákra ill. foglalkozásokra óravázlattal felkészül, amelyet a vezetıtanár hagy jóvá, - a tanítási órákat követıen megbeszélést folytat a vezetıtanárral és a foglalkozást látogatókkal, - az óravázlatához utólag észrevételeket főz, és írásban rögzíti a kapott észrevételeket, javaslatokat, - amennyiben több hallgató végzi gyakorlatát ugyanabban az iskolában, egymás óráit látogatják és az óramegbeszéléseket közösen tartják, - választott témában vizsgálatot folytat, - tanulmányozza az osztályfınökök munkáját, részt vesz tanításon kívüli iskolai programokban,

- a gyakorlótanítás ideje alatt vagy azt követıen még további 5 órát ill. foglalkozást látogat, köztük természettudományos tárgyakból is, - részt vesz az iskolában mőködı szakkör, felzárkóztatás vagy egyéb tanórán kívüli foglalkozás szervezésében és vezetésében, - készíti a saját gyakorlati fejlıdését dokumentáló portfoliót Gyakorlati képzés Évközi ellenırzés: gyakorlatot kísérı dokumentáció folyamatos bemutatása a vezetıtanárnak és a gyakorlatot ellenırzı Pedagógiai intézeti tanárnak. Félév végén: gyakorlati jegy Hoffmann Rózsa Somogyi Tóth Katalin: Útmutató tanárjelöltek számára. PPKE BTK 2007. A Pedagógiai Intézet könyvtárában található korábbi tanári szakdolgozatok a hallgató választása szerint. A gyakorlat helyszínéül szolgáló intézmény valamennyi tanterme és taneszköze, a hallgató rendelkezésére álló személyi számítógép, könyvtár

SZAKTERÜLETI ISMERETEKET SZÁMON KÉRİ ZÁRÓ SZIGORLAT Az értékelés formája: szigorlati jegy A tárgyhoz rendelt kredit: - A tantárgy elıfeltételei: A 10. félév végéig elıírt 37 kredit megszerzése A vizsgabizottság gyızıdjön meg róla, hogy a tanárjelölt rendelkezik mindazzal a tudással és képességgel, amelyek birtokában alkalmas latin nyelv és irodalom szakos tanárként, a közoktatás 5-12. évfolyamán, 13. évfolyamán és a szakképzési évfolyamon, tetszıleges intézménytípusban szakmailag kompetens munkavégzésre. A vizsga két részbıl áll: a) Írásbeli vizsga, mely elsısorban a jelölt szaktárgyi-diszciplináris tudásának mélységét, alkalmazásának szakszerőségét vizsgálja. b) Szóbeli vizsga, amelynek célja annak feltérképezése, hogy a jelölt hogyan, milyen színvonalon tudja szaktárgyi-diszciplináris és tantárgypedagógiai tudását ötvözni és a gyakorlatban együttesen alkalmazni. A szóbeli vizsga tematikáját és tételeit a diszciplináris modulok oktatói és a tantárgypedagógusok közösen dolgozzák ki, törekedve arra, hogy a komplex kérdések a diszciplináris tudás átadásának módszereire, a tanulási folyamat segítésének, a tanulásszervezésnek az adott témakörhöz és a tanulók életkori sajátosságaihoz jól illeszkedı módozataira vonatkozzanak. A vizsga értékelése egy érdemjeggyel történik, amely a két részjegy átlagából adódik. - A részben elıre kézhez kapott, részben a helyszínen feltett kérdésekre adott szabatos, a szaktárgyi-diszciplináris, illetve a pedagógiai szaknyelvben és kompetenciákban való jártasságot bizonyító írásbeli és szóbeli válaszra kapott vizsgajegy. Nincs Nincs Elıre berendezett vizsgaterem, tanári bírálati lap, hallgatóhoz eljuttatott kérdések, jegyzıkönyv

A tantárgyfelelıs neve: Dr. Hoffmann Rózsa Takács László Az értékelés formája: záróvizsga-jegy A tárgyhoz rendelt kredit: - TANÁRI ZÁRÓVIZSGA A tantárgyért felelıs szervezeti egység: Pedagógiai Intézet A tantárgy elıfeltételei: Abszolutórium + szakdolgozat A vizsgabizottság gyızıdjön meg róla, hogy a tanárjelölt rendelkezik mindazzal a tudással és képességekkel, amelyek birtokában nagy valószínőséggel alkalmas lesz önálló pedagógusi munkavégzésre a közoktatás 5-12. évfolyamán, 13. évfolyamán és a szakképzési évfolyamon, tetszıleges intézménytípusban. A tanári záróvizsgán a jelölt megvédi a tanári szakdolgozatát és szóbeli vizsgát tesz tételsor alapján. A vizsga két részbıl áll: a) A szakdolgozat védése: a jelölt összefoglalja a három gyakorlat tanulságait, bemutatja saját pedagógiai kompetenciái fejlesztési tervét, és válaszol a szakdolgozattal kapcsolatban feltett, írásban elıre megkapott 4-5 kérdés közül a bizottság döntése szerint néhányra (általában kettıre). b) Szóbeli vizsga, amelynek célja annak feltérképezése, hogy a jelölt hogyan, milyen színvonalon tudja kiterjedt szaktárgyi-diszciplináris tudását az iskolai oktatás gyakorlatában alkalmazni. A vizsgázó bemutatja a saját pedagógiaipszichológiai olvasmánylistáját, amellyel kapcsolatban a vizsgáztatók elıre nem egyeztetett kérdésre adott válasz alapján gyızıdnek meg a jelölt szakmai olvasottságáról. A szóbeli vizsga tematikáját és tételeit a diszciplináris modulok oktatói és a tantárgypedagógusok közösen dolgozzák ki, törekedve arra, hogy a komplex kérdések a diszciplináris tudás átadásának módszereire, a tanulási folyamat segítésének, a tanulásszervezésnek az adott témakörhöz és a tanulók életkori sajátosságaihoz jól illeszkedı módozataira vonatkozzanak. A tételek lehetıséget adnak a jelölt által már elsajátított tanári kompetenciák színvonalára vonatkozó következtetések levonására is. A TZV értékelése egy érdemjegyyel történik, amely az alábbi részjegyek átlagából tevıdik össze: - a szakdolgozat érdemjegye, - a szakdolgozat védésének érdemjegye, - a szóbeli vizsga érdemjegye, - a csoportos gyakolat érdemjegye, - az egyéni gyakorlat érdemjegye. Az oklevél minısítését a TZV, valamint a két szaktudományi zárószigorlat érdemjegyeinek átlaga adja. A TZV értékelésekor a bizottság azt mérlegeli, hogy a jelölt mennyire látja át a pedagógiai munka összefüggéseit, mennyire képes szabatosan, szaknyelven érvelni pedagógiai kérdésekrıl, és hogy rendelkezik-e mindazokkal a kompetenciákkal, hivatástudattal, amelynek birtokában vélhetıen sikeresen megállja majd a helyét a közoktatás intézményeiben.

- A részben elıre kézhez kapott, részben a helyszínen feltett kérdésekre adott szabatos, a pedagógiai és pszichológiai szaknyelvben és kompetenciákban való jártasságot bizonyító szóbeli válaszra kapott vizsgajegy. Nincs 8. Ajánlott irodalom Nincs 9. Az oktatás tárgyi szükségletei és ellátottsága Elıre berendezett vizsgaterem, benyújtott szakdolgozat, tanári bírálati lap, hallgatóhoz eljuttatott kérdések, jegyzıkönyv