9. Vig Zoltán Tantárgyi honlapok alkalmazása Az internettel támogatott oktatásnak léteznek és terjednek az egész képzést felölelı, integráló megoldásai, de sok esetben ilyen rendszer megvalósítására nincs lehetıség, sıt néha szükség sem. Ilyen esetekben jelenthet megoldást az adott témakör, tantárgy támogatására tantárgyi honlap készítése, amely a tananyag elektronikus publikációja mellett egyedi lehetıségeket kínál a tanár diák és a diákdiák interakció megvalósítására. 9.1. Tantárgyi honlapok lehetıségei és korlátai Tantárgyi honlapokat olyan célcsoport számára érdemes készíteni, amelyekben a többség számára adottak az Internet elérésének technikai feltételei adottak és informatikai írástudásuk lehetıvé teszi ennek használatát. Ez napjainkban leginkább a felsıoktatás hallgatóira mondható, el de az Internet penetráció hazai növekedésével a korhatár egyre lejjebb tolódik a középiskolás korosztály felé. A honlapok alkalmazásával a tanárnak lehetısége nyílik: Aktuális segédanyagok közzétételére Tankönyv jegyzet helyettesítésére. A tanulási folyamat ütemezésére pl.: a tananyagrészletek folyamatos közzétételével Hirdetmények, határidık gyors kényelmes közzétételére Kommunikációra, konzultációra a diákkal Egyéni vagy csoportos feladatok kiadására, konzultációjára, teljesítésének ellenırzésére Elektronikus vizsgáztatás megvalósítására Eredmények közzétételére A diákok szempontjából elınyt jelentenek az alábbi tényezık: Jegyzetek, segédanyagok egyszerő beszerzése Idıben kötetlen kommunikáció A tanárral A többi diákkal Csoportmunkában való részvétel Tudásellenırzés lehetısége Kényelmi szempontok Az elınyök mellet nem célszerő tantárgyi honlap kialakítása abban az esetben ha: A célcsoport kis arányban éri el az Internetet Elutasító az Internettel szemben Információs írástudása nem megfelelı Kis létszámú csoport (a honlap készítésre fordított munka nem térül meg) A digitális szakadék körüli vita megjelenése egyidıs az információs társadalom kialakulásával. Bár magát az eredeti digital divide fogalmat elıször a kilencvenes évek közepén használták az Egyesült Államokban, gyakorlatilag már a nyolcvanas évektıl folyt az info-rich - info-poor (információ gazdagok - információ szegények) párbeszéd ugyanerrıl a kettısségrıl, amely az új technológiák jelentette egyenlıtlenségeket állította a középpontba. A fogalom fokozatosan terjedt el az újságírói és politikai közbeszédbıl a tudományos orgánumok felé, hogy késıbb a gondolatmenetek kölcsönösen áthassák egymást. Napjainkban - miközben a tudósok, kutatók próbálnak hatni a politikai és az újságírói megszólalások tartalmára -, a politikusok is újfajta érvkészlettel jelennek meg. A digitális szakadékot illetıen a legalapvetıbb kérdés az, hogy a már meglévı egyenlıtlenségek mellett egyszerően csupán egy újfajta mennyiségi egyenlıtlenségrıl (mennyiségi változásról) - vagy inkább az egyenlıtlenségek teljes átrétegzıdésével egy egészében újfajta minıségi egyenlıtlenségi rendszerrıl (minıségi változásról) van-e szó az információs -nak tekinthetı, vagy annak közelébe jutott társadalmak javára. Azaz, a digitális szakadék kíván-e újfajta fellépést, paradigmaváltást a kapcsolódó szereplık részérıl, tehát az egyenlıtlenségek új rendszere miatt ide kapcsolható-e lassacskán minden korábbi egyenlıtlenség, ahogy az információs társadalom új egyenlıtlenségrendszere megformálódik (minıségi szemlélet); vagy elégséges a digitális szakadék bizonyos szintő-mélységő technikai kezelése, és nincs szükség az átfogóbb vizsgálatára, mert egyrészt úgysem lehetséges a megszüntetése, másrészt tıle függetlenül és sokkal fontosabb társadalmi egyenlıtlenségek is léteznek (mennyiségi szemlélet). A digitális szakadék kutatása többé már nem akkora divat, mióta politikus körökbıl jelezték, legfeljebb Mercedes divide -ról beszélhetünk: mindenki szeretne Mercedest, csak sokan nem engedhetik meg maguknak, - ellenben autót bárki vehet, elérhetı áron. Vagyis, hogy a digitális szakadék terén sem lesz egyenlıség sem egyazon társadalmon belül, még kevésbé társadalmak közt, és végeredményben az egyenlıtlenségek újratermelıdnek. Csakhogy, amíg a digitális szakadék elismert probléma volt, addig pénzt is szívesen áldoztak rá. Most hogy nem annyira aktuális, hiába vannak továbbra is fontos problémák,a pénz és az agyi tıke (brain capital) más, legalább is pillanatnyilag gyorsabban megtérülı területekre áramlik. A kutatások kalapján megállapítható, hogy a digitális szakadék kialakulása és természete sajátos képet mutat. Az információs írástudás megszerzésében elmaradó csoportok vizsgálta több okra vezethetı vissza. Természetesen ezen okok egyike az anyagi források hiánya. Nem képzelhetı el jelentıs fejlıdés azon csoportokban, ahol a létfenntartás alapvetı infrastruktúrája is hiányos, azaz a napi létfenntartás igényinek kielégítése megelızi az informatikai tudás megszerzéséhez szükséges infrastruktúra kialakítását- fenntartását. A másik fı az elmaradást konzerváló tényezı abból adódik, hogy egy-egy embercsoport attitődje elutasító, illetve saját helyzetének megítélése nem reális. Ebben az esetben az anyagi források rendelkezésre állnak az adott infrastruktúra kialakításához, fenntartásához, de az így vélekedık ezt nem tartják szükségesnek. Ez a megközelítés már kivezet a digitális szakadék = Mercedes-szakadék szemléletbıl, mert itt lenne pénz a Mercedesre. Ez más problémákkal is kapcsolatban áll. E csoportok tagjainak véleménye szerint számukra nincs szükség korszerő (elektronikus) IKT eszközökre ill. ezek használatára mert eddig is jól megvoltak nélküle. Az eszközhasználat és az ebbıl származó ismeretek hiányából adódó információs világ különbségét a csoport tagjai érzékelik, és különállásuk attitődjükben is rögzül általában még inkább elutasítást szülve a korszerő IKT iránt. Akármely okból alakuljon ki a digitális szakadék gondolhatnánk, ez a lemaradás könnyedén behozható. A digitális világ berobbanása életünkbe mindössze néhány éve történt, így használható informatikai írástudás összeszedése nem nagy feladat. Amennyiben egyenletes fejlıdésrıl lenne szó, ez a megközelítés megállná a helyét. 120 121
A fejlıdés üteme, így az ismeretek elsajátításának sebességigénye viszont folyamatosan nı. Azok számára akik már rendelkeznek alapvetı informatikai írástudással, használják az így elérhetı forrásokat, ez az ütem érzékelhetı és követhetı. A tanulás, ismeretszerzés számukra nem az életút egy szakaszát hanem folyamatos (napi és élethosszig tartó) tevékenységet jelent, még ha ez nem is formalizáltan (pl. egy tanfolyamon) megy végbe. A tanulásról korábban kialakult attitőd lassan átalakul, biztosítva az ismeretek folyamatos frissen tartásának igényét. Az elmaradó csoportok esetében így két, egyenként is nehezen teljesíthetı feladat áll: az ismeretek megszerzése és a folyamatos aktualizálási igény kialakítása. E feladatok volumenének helyes felmérése sokszor nem történik meg, amikor a felzárkóztatásra gondolunk, így az ilyen programok paradox módon mélyíthetik a digitális szakadékot, a benne részt vevık kudarcélménye tovább erısítheti az amúgy is kialakult elutasító hozzáállást. A fentiekben csoportokról beszéltünk általában és nem régiókról, szakmákról, iskolai végzettségekrıl. A digitális szakadék ugyanis több szinten jelenik meg. Az egyik megjelenési forma az adott ország, régió általános IKT ellátottságának függvényében értelmezhetı. Talán nehéz elképzelni, amikor kontinensek között cserélünk információt pillanatok alatt az Interneten, hogy a Föld lakosainak mintegy kétharmada még életében egyszer sem telefonált. Azokon a területeken, ahol viszont az IKT ellátottság fejlettebb, a digitális szakadék társadalmat megosztó szerepérıl beszélhetünk. Ennek indikátorai az egyes területeken eltérıek lehetnek. Sok esetben az elmaradás mértéke összefügghet az iskolai végzettséggel, a település méretével, az életkorral, vagy akár a munkavégzés jellegével. Ahhoz hogy képet alkothassunk tágabb és szőkebb környezetünk helyzetérıl az európai és magyarországi kutatások néhány, fontosabb eredménye is segíthet. E kutatások jellemzı indikátornak tekintik az Internet-használatot.. Az Európai Unió által az 1990 es évek második felében elvégeztetett felmérés szerint érzékelhetı szakadék van az Internet-használat tekintetében az európai lakosság csoportjai között, amelyek elsısorban az életkor, a jövedelem és az iskolai végzettség alapján különülnek el. Az Eurostat, az EU statisztikai hivatala mind a 25 tagállamra kiterjedıen végezte a felmérést, és arra jutott, hogy a legnagyobb különbség a fiatalok és az 50 év felettiek között van. A 16-24 éves középiskolás, illetve egyetemista vagy fıiskolás diákok közül ugyanis 85% internetezik rendszeresen, az 55 és 74 év közöttiek esetében azonban ez az arány mindössze 13%. Az iskolai végzettség egyébként is fontos: a felsıfokú diplomával rendelkezık körében 77%, az érettségizetteknél 52%, a középiskolát nem befejezık között viszont csak 25% a világhálót rendszeresen használók aránya. A harmadik, jövedelmi tényezı szintén tetten érhetı a felmérés eredményében: a munkahellyel rendelkezıknek 60, a munkanélkülieknek azonban csak 40%-a szokott internetezni. Ami a nemzetközi összehasonlítást illeti, az EU átlag 47%; az Egyesült Államokban hasonló módszerrel végzett felmérés 2003-ban 55%-ról számolt be. Az Eurostat adatai szerint Európában az északi országok járnak az élen: Svédországban 82%, Dániában 76%, Finnországban pedig, 70% a rendszeres internetezık aránya a 14 év feletti korosztály körében. A legalacsonyabb, 20%-os arányt Görögországban mérték, de Magyarország sem végzett túl elıkelı helyen a maga 28%-ával. A diákok körében regisztrált 87% viszonylag jónak mondható, hiszen ezzel megelızzük például Olaszországot (74%) és Írországot (57%) is. A digitális szakadék viszont éppen emiatt igen széles: a felnıtt munkavállalóknak ugyanis csupán 33, a munkanélkülieknek 17, a nyugdíjasoknak pedig mindössze 3 százaléka látogatja nálunk a világhálót. Ami a végzettséget illeti, a diplomásoknak 68, az érettségizetteknek 45, a 8 általánossal rendelkezıknek pedig 13 százaléka internetezik rendszeresen hazánkban. Más felmérések szerint Magyarországon a 15-29 éves korosztályból interneteznek a legtöbben, ebben a korosztályban a rendszeres Internethasználók aránya 48 százalék. A következı idıszakban a szélessávú kapcsolaton keresztül történı digitális mősorszórás megjelenésével, valamint a felhasználók számának kritikus tömeg felé növekedésével ugrásszerő Internet-penetrációt prognosztizálnak a kutatók. Az információs társadalom nyújtotta lehetıségek kétszeres elınyt jelentenek a hátrányos helyzető csoportok számára: egyrészt az információkhoz való hozzáférés egyre jelentısebb szerepet játszik a mindennapi életben, a munkához jutásban, az élethosszig tartó tanulásban, a kulturális identitás megırzésében, másrészt az információs társadalom biztosította lehetıségek éppen a hátrányos helyzetbıl fakadó esélycsökkenést képesek ellensúlyozni. Például egy rossz közlekedéső kistelepülésen élı embernek megszőnik a távolság, amikor ügyeit az emagyarország- pontokon Interneten keresztül intézheti, egy látássérült teljes értékő munkát vállalhat látássérültek, esetleg még vakok számára is technikailag megfelelıen kialakított számítógépes konfiguráció és megfelelı szoftver segítségével, a települési helyzet (pl. a közlekedési viszonyok) miatt hátrányos helyzető felnıtt középiskolai tanulmányokat folytathat a digitális középiskolában úgy, hogy csak havonta kell elutaznia az iskola településére, miközben akár naponta konzultálhat a tanárával. 9.2. Megvalósítás és feladatok A tantárgyi honlapok megvalósításánál két fı megoldás közül választhatunk. Egyrészt a honlapot egyedileg készíthetjük, így egyszerőbb honlapokat, illetve egyedi igényeknek megfelelı funkciókat valósíthatunk meg. Másrészt választhatunk valamely tartalomkezelı rendszert (Content/Course Management System CMS), amelybe a beépített lehetıségek használatával feltölthetjük az információkat. Esıként az egyedi honlapok készítésének feladatait tekintsük át. Ebben az esetben tipikusan html nyelvő oldalak létesítésérıl van szó. A szerkesztés technikai ismereteinek elsajátítási alapjait az Interneten számos oldalon megtalálhatjuk, ezért ezt itt nem részletezzük. A honlap tervezésénél határozzuk meg a feladatokat, hogy ui. mire szeretnénk használni a honlapot. A struktúra kialakításánál célszerő a különbözı típusú adatokat rendezetten (külön mappában) tárolni. Ez a késıbbiekben megkönnyíti a fejlesztést és az átalakítási munkát. Bár a szélessávú Internetet használók száma növekszik, törekedjünk minél kisebb fájlméretekre. Ez elsısorban a képek és letölthetı tananyagok méretének optimalizálásával, valamint oldalaink html kódjának szőrésével oldható meg. A felhasználói felületet úgy alakítsuk ki, hogy a látogató mindig tudja, a honlap mely részén jár, hogyan tudja a fıbb funkciókat elérni. Ennek megvalósítása legelterjedtebben menürendszer alkalmazásával oldható meg. A felhasználói felület kialakításakor a korábbi fejezetekben már említett összefüggések használhatók. Ennek értelmében a menüelemek számát tartsuk 7 alatt, formai, ergonómiai szempontok tekintetében pedig, kövessük a prezentációknál leírtakat (színek betőtípusok megválasztása, egységesség kialakítása). Mivel a honlap dinamikus 122 123
médium, tartalma folyamatosan változik, célszerő minden oldalon megjeleníteni az utolsó módosítás idejét. A nyitólapon mindenképpen szerepeljenek az aktuális információk ill. a legfrissebb oldalakra mutató linkek. A tartalom kialakításánál célszerő oldalt ill. oldalakat létrehozni a tananyag letölthetı segédanyagainak. Ezeknek a formátumát úgy válasszuk meg, hogy mindenki számára megjeleníthetı legyen. Célszerő html vagy pdf formátumot használni. A tartalmi kialakításkor ajánlatos a témakörhöz kötıdı linkgyőjtemény kialakítása. Ebben segítségünkre lehetnek saját diákjaink is. A határidıket, kötelezettségeket szintén külön lapon szokásos megjeleníteni, de ezek teljesítésének közeledtével a nyitóoldalon is célszerő feltüntetni. A hallgatók egymás közti és a tanár közti interakciójának megvalósítására ideális megoldás a fórum vagy levelezılista alkalmazása. Amennyiben ezzel mégsem élnénk egy a tárgynak fenntartott e-mailcímet mindenképpen szerepeltessünk. A honlapok fejlesztésének még számos további lehetısége adott amelynek az oktatói igény és fantázia illetve a diákok aktivitása szabhat határt. Így megvalósított honlapokat például a http://avfitok.educonsult.hu/ oldalon találhatunk A másik megoldási lehetıség a tartalomkezelı rendszer. Ezek feladata több felhasználó által készített dokumentumok rendszerezett tárolása és általában egy internetes vagy intranetes felület felé való publikálása. Amennyiben CMS-t használunk a honlap elkészítéséhez, szélesebb eszköztárral dolgozhatunk. A hallgatók azonosítása, egyedi beléptetése, a fórumok használata, a tesztek készítésének lehetısége a legtöbb rendszerben megoldott. Üzemeltetésükhöz viszont egyedi szerverszolgáltatások (általában php és adatbázis kezelı) szükségesek. Az általános célú rendszerek alkalmasak más jellegő honlapok készítésére is. Ilyenek: Plone Xaraya PHPNuke PostNuke webgui Typo3 Drupal Textpattern A választék ennél szélesebb. További rendszereket a http://www.cmsinfo.org/ címen találunk, a rendszerek funkcióinak összehasonlítását pedig a http://www.cmsmatrix.org/ címen tekinthetjük meg. Az általános célú tartalomkezelık mellett vannak kifejezetten oktatási célú megoldások is. Ilyen a széles körben elterjedt Moodle (http://moodle.org). Ez tipikusan kurzuskezelı rendszer amelyet napjainkban mintegy 70 nyelven 130 országban használnak. Másik oktatási célra is jól használható CMS a szabadon szerkeszthetı és írható lexikont megvalósító Wikipedia. Az akár saját szerveren üzemeltetett rendszer integráns részét képezi a világ többi Wikipedia rendszerének, így e sorok írásakor angolul 900.000 magyarul 23.000 szócikket tartalmaz (http://hu.wikipedia.org/ ) A felsorolt tartalomkezelı rendszerek nagy elınye, hogy oktatási és magánjellegő felhasználásuk legtöbb esetben ingyenes. Így ár-érték arányban messze felülmúlják a funkcionalitásukban teljesebb rendszert adó e-learnig rendszereket. Másik elınyük, hogy forráskóduk nyitott és elérhetı, így az esetleges programhibák feltárása könnyebb, könnyebben javítható. Ennek a fejlesztési koncepcciónak köszönhetıen a nyelvi változatok elkészítése is könnyebb, a legelterjedtebb rendszerek esetén magyarul is elérhetı. Természetesen ingyen. 9.3. Üzemeltetés, vizsgálatok, mérések A tantárgyi honlapok webszerveren történı elhelyezés elıtt célszerő mérlegelni az alábbi két lehetıséget. Mindkét lehetıség egyaránt jelent elınyöket és hátrányokat, mérlegelni a honlap egyedi preferenciái alapján érdemes. Elınyök Hátrányok Elhelyezés az oktatási intézmény szerverén Általában ingyenes A hallgatók könnyebben megjegyzik, megtalálják Egyes esetekben intranet alapú speciális funkciók megvalósíthatók Esetenként önálló szerver mőködtethetı, igény szerinti szolgáltatásokkal Egyes esetekben a hardver infrastruktúra, vagy az Internetkapcsolat nem megfelelı, nem megbízható. A hozzáférési jogok korlátozottak lehetnek Szerverszolgáltatások hiányozhatnak Elhelyezés külsı szolgáltató szerverén Jó szolgáltatási minıség (rendelkezésre állás, sebesség) Nem kell a szerver üzemeltetésével foglalkozni Költségekkel jár(hat) A honlap címe a hallgatók számára nem egyértelmő A honlap közzététele után nem zárul le az üzemeltetés feladata. Rendszeres legalább hetenkénti aktualizálásával motiválhatók a hallgatók rendszeres látogatására. Fontos emellet, hogy a honlap készítıje képet kapjon az elkészített rendszer hatékonyságáról, látogatottságáról. A látogatottság mérésének fontosságát indokolja: Visszajelzés a hatékonyságról Az egyes oldalak hasznosságának meghatározása Navigációs problémák feltárása Navigációs utak feltérképezése A mérés kiterjedhet: Szummatív forgalommérésre Idıbeli eloszlás mérésére 124 125
Hibadetektálásra Összehasonlító mérésekre Bejárási utak feltérképezésére Ezen feladatok megoldására számos lehetıség adódik. A legegyszerőbb megoldás a honlap oldalain elhelyezett publikus vagy nem publikus számlálók alkalmazása.. Ezek az oldalba beépített kód segítségével számolják az adott oldal letöltéseit Ezek az értékek általában más szervereken kerülnek rögzítésre, így a legszerényebb webszolgáltatások mellett is gond nélkül használhatók. Az egyszerőbb számlálók csak az oldalletöltések számát adják meg, mások részletesebb statisztikákat szolgáltatnak, például a látogatottság idıbeli eloszlásáról. Más analitikai módszerrel dolgoznak az ún. log analizátorok. Ezek a saját szerveren futó alkalmazások a szerveren egy fájlban regisztrált oldallátogatásokat elemzik, majd szöveges és grafikus formában jelentést készítenek errıl. Bár részletes adatokkal szolgálnak, hátrányuk, hogy a webszerveren futó alkalmazások, amelynek konfigurálása ennek megfelelı felhasználói jogokat és ismereteket igényel. A webrögzítık lehetıvé teszik, hogy egy felhasználó böngészési útvonalát detektáljuk. Így feltárhatók a tipikus útvonalak, a leginkább vagy legritkábban látogatott oldalak. Létezik mind a felhasználói mind a szerver oldalon futó változatuk is. Alkalmazásuk a felhasználói oldalon etikailag aggályos, mert a felhasználó teljes internetes aktivitását képesek rögzíteni, így személyiségi jogokat sérthet. A szerveroldali megoldás hasonlóan a log analizátorokhoz speciális felhasználói jogokat igényel Az analitikai lehetıségek negyedik csoportja az analitikai szolgáltatások használata. Ezekkel a számlálókhoz hasonló kódrészlet az oldalba illesztésével a szolgáltatás regisztrálja az oldalletöltéseket és ezekbıl részletes elemzéseket készít. Egyes megoldásaikkal szerveroldali programfuttatás igénye nélkül kifinomult statisztikákhoz juthatunk Az alábbi táblázatban az weboldal analitikai lehetıségek kerültek összefoglalásra. Analitik a Számlálók Log analizátorok Jellemzık Általában ingyenesek Nem igényelnek szerveroldali programfuttatást Szummatív eredményeket szolgáltatnak Szerveroldali programfuttatást igényelnek Feltárhatók: Idıbeli eloszlás Hibák az oldalakon Oldalak forgalmának összehasonlítása példa Site meter http://sitemeter.co m/ Webalizer http://www.mrunix. net/webalizer/ Webrögzítık Analitikai szolgáltatások Kliens és szerveroldali változatuk létezik A kliensoldali szoftverek használata etikai és jogi szempontból aggályos lehet Feltárható az egyes felhasználók böngészési útvonala Nem igényelnek szerveroldali programfuttatást Feltárhatók: Idıbeli eloszlás Hibák az oldalakon Oldalak forgalmának összehasonlítása Részben a böngészési útvonal Célfüggvények, szőrık definiálhatók Snarf Google analytics https://www.google.com/analytics/ A példaként felsorolt szolgáltatások magán és oktatási célra ingyenesen használhatók. 126 127
9.4. Ellenırzı kérdések Ismertesse a tantárgyi honlapok alkalmazása milyen lehetıséget jelent az oktatók számára! Ismertesse a tantárgyi honlapok alkalmazása milyen lehetıséget jelent a tanulók számára! Melyen feltételek esetén nem javasolt tantárgyi honlap alkalmazása Soroljon fel weblap-analitikai módszereket, értékelje azokat. Definiálja a cms fogalmát, mondjon példát alkalmazásukra. 128