XI. Évfolyam. Budapest, 1901. május hó 25. 41. (1000.) szám. KÖZTELEK

XI. Évfolyam. Budapest, 1901. május hó 25. 41. (1000.) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési ölj: Egész évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 5 korona. Közel tiz év után elértük, hogy ma: piros pünkösd napján a Köztélek" Ezredik számát bocsájtjuk a magyar gazdaközönség kezébe. Nem hivságoskodá.sból, vagy ünneplési viszketegből irunk erről ma, hanem a jól betöltött kötelességek önérzetével, mely a tiz év alatt teljesitett munka eredményeiből fakad. Az elmúlt tiz év a magyar mezőgazdaság történetének legnehezebb napjaiból állott; de ez az idő hozta egyúttal a magyar gazdasági törekvések fölébredését csirázásba, hogy egy jobb jövőnek bekövetkeztét előkészítse. Ebben a munkában az OMGE. hivatalos közlönyének, a Köztelek"-nek kezdettől fogva előkelő szerepe jutott, mert fegyverül és pajzsul szolgált a gazdáknak a mezőgazdaság érdekeiért folytatott küzdelmében. A Köztelek u megalapítása előtt az OMGE. és ezzel együtt a gazdák egész társadalmi szervezete nélkülözte a nyilvánosság azon tekintélyes közlönyét, amely a mezőgazdaság érdekei tolmácsának méltán lett volna tekinthető. Az egyesületi élet terén felmerült eszméket és törekvéseket igazi mivoltukban a nagy közönséggel közölni nem volt mód. Viszont nem volt eszköz, amelylyel a törvényhozás, a kormányzat és a közigazgatás terén felmerült intézmények és a köz- Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona. Az egyesületi tan&os felügyelete alatt: Főszerkesztő é> kiadásért felelős: Forater G«z» az OMGE. igazgatója. Ezredik: széiri ). gazdasági mozgalmak gazdai szempontból nyilvános bírálat tárgyává tehetők lettek volna, vagy a gazdák közvéleménye irányukban megnyilatkozhatott volna. Hiányzott ezzel együtt az a kapcsolat, a melyet a gazdatársadalomban az egymás megértésének, a nézetek kölcsönös kicserélésének és megegyeztetésének önként kell előidéznie. Nem volt meg a gazdatársadalom törekvéseinek egységes irányitója és hiányzott a gazdai tudományok haladását és vívmányait állandóan figyelemmel kisérő és a gazdák részére hozzáférhetővé tevő szakközlöny. Mindeme hiányon egy csapásra segített az OMGE. a Köztelek" megalapításával. Hatalmas fegyvert teremtett a gazdai érdekek megvédelmezésére és diadalra juttatására. Ennek a fegyvernek a pengéje sokszor villant meg, hogy igazságos ügyünknek utat törjön a gazdai érdekekkel szemben álló ellenséges falanx soraiban. Eszmei harczaink nem voltak sem haszontalanok, sem dicsőségnélküliek. Haszna van küzdelmeinknek abban, hogy a gazdatársadalmat lethargiájából fölébresztettük s a gazdaközönség társadalmi szervezeteinek zászlói körül nemcsak valóban nagy számban csoportosul/ hanem társadalmi működése az egyesületek körében minden vonalon 1 annyira Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest (Köztelek), ÍUlői-út 35. szám Kéziratokat a szerkesztőség n élénkült, amennyit egy évtized előtt nem is remélhettünk. Hasznot eredményezett azzal, hogy a gazdatársadalmi működést állandó figyelemmel kisérve, folytonosan megbízható forrásul szolgált törekvéseink ismeretéhez és igy sohasem engedte, hogy a gazdai törekvések elhomályosittassanak, félremagyaráztassanak, hanem közreműködött arra, hogy a gazdák törekvéseit a közvélemény igazi mivoltukban megismerhesse. Hasznukat látjuk abban, hogy egy évtized alatt kialakult egy oly egységes agrár-közvélemény, a mely ma már sokkal erősebb, semhogy azt egyszerűen elhanyagolni vagy lenézni lehetne, sőt olyan, amelylyel ma már az irányadó tényezőknek minden téren számitaniok kell. És végül a gyakorlati mezőgazdaság fejlődésére is jótékony befolyást gyakorolt az OMGE. közlönye, amidőn a gazdaközönséget nemcsak buzdította a jobb és okszerűbb gazdálkodásra, hanem szakczikkeivel közvetlenül tanította is. Méltán kérdezheti bárki: nem szerénytelenség-e a felhozott eredményekkel dicsekednünk? Azt hiszszük nem. Mert bár igaz, hogy az elvetett mag kicsirázásához, növekedéséhez, lombosodásához, virágzásához és gyümölcsérleléséhez talaj, nap, levegő, víz és sok egyéb természetes tényező szükséges, de talán a ker- = I.oitdoni rézjegyzéshez alkalmazkodva a mai naptól visszavonásig- -- LESZÁLLÍTOTTUK a vegytiszta au^^igi és Hungária" rézgálicznak nagyobb mennyiség vételénél 64 koronára kisebb -- " - 6 5 IOO kgr.-ként ab budapesti raktárunk árát MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE" Budapest, Y AMmáiiy-n. 31, Mai számunk 28 oldal.

tésznek is van némi érdeme abban, hogy j a magot illő helyre elveti, a zsenge palántát gondozza, védi, vadhajtásait nyesegeti, törzsét egyenesen neveli, koronáját arányosra fejleszti, gyökerét ha kell mesterségesen is tápiálja. Mi magunknak tehát ép ugy mint a kertész az eredmények gyümölcséből szerénytelenség nélkül méltán részt követelhetünk. De azt kizárólagosan magunknak nem tulajdonítjuk. Igenis, a mai eredmények magvát egyesületünk vetette, el, midőn közlönyét megalapította, folytonosan táplálja is eszméivel és gondozza törekvéseivel. De hogy valóban nagygyá lett ez a gyümölcsöző fa, azt köszönhetjük az egész gazdaközönségnek, amely felkarolta és nemcsak anyagi eszközeivel segiti, hanem főként azzal, hogy eszméi közzétételére használja. Gazdasági tudós, közgazdasági iró és gyakorlati gazda Magyarországon, ha tollat forgat, alig van egy is, aki a Köztelek" hasábjait eszméi közlésére ma igénybe ne venné. És ez a mi erősségünk, ez a mi dicsősségünk, hogy zászlónk közé tudtuk csoportosítani hazánk egész gazdaközönségét, mely a magyar gazdaközvéleménynek legigazibb képviselője. A legnagyobb eredménynek azt tekintjük, hogy közlönyünk utján a magyar gazdatársadalom tagjainak együvétartozandósági érzetét nemcsak fölébresztettük, hanem állandóan növeljük is, hogy a közös czélra valamennyi meglevő őserő együtt működjék. És következzék el bármily kedvezőtlen idő és támadjon TÁRCZA. A földmivelő' nép madarairól. ' Hasznukról és kárukról. A természet bájos dallosairól, a gazdaember hűséges barátjairól és munkásairól irt könyvet Hermán Ottó, ez a törzsökös magyar tudós, aki ugy szereti a madarakat, mint szereti azt a népet, akinek lelke, egész melegével csüng a természet dalosain. Egy bokrétát kötött meg s beleszedte abba a madár életének minden poézisét. Szüztiszta magyar nyelven mondja el, amit a madárról tud, ugy amint ott hallotta és tanulta a falu, a tanya világában, az erdőn, a mezőn, a pásztortüzek mellett, cserényben, kontyos kunyhóban, a földmivelő nép körében. Azt mondja könyvének elüljáró beszédében, hogy rég tul van életé delelőjén, megette kenyerének javát s már beesteledett nékie, csakhogy épen nem harangoznak; harangszóig még egy kötelességet ró le, azt a sok virágot, mit a magyar nép barátságos tűzhelyeinél szedett, bokrétába köti s arról amihez lelke szeretete fűzi: az ég madarairól, könyvet ir. írjon még száz másról azt kívánjuk, elég változatos a magyar nép élete, poéta lélek a lelke, sok virág terem meg abban, talál ő még ott, arassa le azokat is és szedje bokrétába. Teli képes könyv a Hermán Ottó könyve, teli virágos beszédű,hasznos, mulattató és 12 KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ 25. 41. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. törekvéseinknek bármily számos ellenese, félelemre okunk nem lehet; mert közlönyünk, mint a jő damaszkusi penge a küzdelemben nem csorbul, hanem csak jobban fényesedik s ha mi valamennyien, akik ma igazságos ügyünk érdekében fegyverül használjuk, a küzdők sorából egykor kidőlni vagyunk kénytelenek, nálunknál is ügyesebb és gyakorlottabb bajvívóknak adhatjuk át nemes fegyverünket. De a gazdatársadalom az a támogatása, mely közlönyünk nagyra növekedését lehetővé tette s amely megérni engedte, hogy lapunknak már első ezredik számánál oly felemelő eredményekre mutathatunk reá, azt a kötelességet is rójja reánk, hogy a bennünket támogató gazdatársadalmat a jövőre sem hagyjuk cserben és a megkezdett és már jól kitaposott uton törhetetlen buzgósággal haladjunk továbbra is előre és igaz ügyünket a sors szeszélyes játékának soha át ne engedjük. Ezzel a szándékkal, ezzel a fogadalommal kezdünk hozzá az ujabb ezredik számhoz. Szüassy Zoltán. Hieronymi a csatornákról. Az osztrák csatornatervekről és vizi utaink fejlesztése körül való feladatainkról értekezett Hieronymi Károly a magyar közgazdasági társaság f. hó 14-én tartott fölolvasó ülésén. Ismertetvén az osztrák kormány javaslatát és annak előzményeit, annak a kérdésnek a fejtegetésébe bocsájtkozott, hogy minő befolyással lesznek az Ausztriában tervezett csatornák hazánk áruforgalmára? A tervezett csatorna-hálózat gerinczei a duna-oderai és a Dunát az Elbával összekötő csatornák. tanulságos is. Szép madárképei fölébe, amelyeket egy a természetet szerető ifjú művész, Gsörgey Titusz rajzolt meg oda van irva: hasznos", káros", vagy közömbös", aszerint amint az a madár jó, avagy rossz a gazdaembernek. Már ezekből a képekből is sokat tanulhat a gazda, hát még a leírásokból! Szereti a magyar nép a természetet s szereti a madarat is, kintlakó mind a kettő, együtt kelnek, együtt térnek nyugalomra ő és a földmivelő. Példabeszédeiben a madár életének hűséges megvigyázása nyilvánul, szavainak értelmezése pedig olyan, mintha az a madár másként se szólna csiripelne, vagy pityeregne, mint magyarul. A fésűs galamb is azt mondja a nép szerint: van borunk! van borunk! s a torkos kacsa rákiáltja: csak csapra! csak csapra! sa kis czinege bogárkeresgélés közben, ha nem talál, igy szól : nincs, nincs, nincs itt! ha pedig nagy helyett csak iczi-piczi hernyócskát lel, azt mondja: lácsit ér, kicsit ér! Arról a haszonról és kárról, amit a madár csinál; a védelemről és pusztításról okkal-móddal tanít a könyv és egy-egy madárnak hasznát és kárát szembeállítva, arra inti a gazdát, hogy addig, amig annak a madárnak élete módját jól ki nem ismerte, ne törjön az élete ellen. Mert csak ott lehet káros és hasznos madárról beszélni, ahol az emberi kéz, a munka megbolygatja a természet szüziességét; ahol pedig még érintetlen, olyan; amilyennek Isten teremtette, ott nincsen sem hasznos, I sem káros madár, ott csak szükséges van. A duna-oderai csatorna Bécsből indul ki és Angernnél talál összeköttetést a Morva folyóval, mely folyó Prerauig csatornáztatnék; Preraunál a vonal a Morva medrét elhagyva, egy ideiga Becsva medrét követné s aztweisskirchen táján elhagyva, a Becsva és Odera közötti vízválasztón át építendő. csatornával Oderberget érné el, hol egyelőre egy kikötőben végződnék. A német kormánynyal létesítendő megállapodások után és ha ezeknek megfelelően az Odera medre Coseltől az osztrák halárig csatornáztatnék, a Dunától Stettinig szakadatlan ut állana a hajózás rendelkezésére. E csatorna Morvaország és Szilézia keleti szélét érinti; de rendkívül fontos, mért a sziléziai gazdag kőszénvidékeket köti össze Bécscsel és Alsó-Áusztriával és ezen iparvidéket a mostaninál sokkal olcsóbban fogja kőszénnel ellátni. A vizi ut Bécstől Oderbergig 275 km., Budapesttől Oderbergig 563 km. és Budapesttől Stettinig 1322 km. A másik csatorna a Dunát az Elbával fogja összekötni. Ezen vonalra több terv van. Valamennyi a Moldva medrét csatornázza Budweistól Prágán át Melnikig, ahol a Moldva az Elbába ömlik; Melniktől pedig az Elba medrét a szász határig, ahonnan az Elba már már hajózható. A Moldvának Budweistól a Dunával való összekapcsolására három alternatív terv áll készen. Az első szerint a csatorna Budweistól Krumauig a Moldva völgyét követné; onnan Haslachon és Neufelden át vezetne és. Neuhaus mellett köttetnék össze a Dunával, 35 kilométerrel Linz felett. E csatorna Budweistól a Dunáig 93 kilométer. A másik Budweistól Bosenbergig felhasználja a Moldva medrét és azt csatornázza; innen vezeti a csatornát Linzig a vízválasztón át. Ezen vonalon a csatornázandó Moldva Bosenberg és Budweis között 50 kilométer; az újonnan ásandó csatorna 49 km., az egész vonal Budweistól Linzig 99 kilométer. A harmadik csatornaterv abból indul ki, hogy a Dunán Bécstől Linzig különösen kis viz mellett a hajózásnak sok akadálya van s ennélfogva Budweistól Gmünden át Bécsig épít csatornát, melynek hossza 210 kilométer. Prágától Melnikig a Moldva csatornázása és Melniktől a szász határig az Elba csator- A varjú ha megszállja a friss vetést, vagy a zsenge kukoriczát elég kárt okoz, de azért nem kell mindjárt öldöklő fegyvert fogni reá, mert akkor, a mikor az eke vasa belehasit az anyaföldbe és felfordítja a rögöt, az a sok csimaz, kukacz, pajor, a mely a szántóvető ember legnagyobb ellensége volna ha kikelne, mindennapi eledele annak a varjúnak, épugy, mint a szántóka madárnak, a barázda-billegetőnek. Szerelmes, párját szerető lény a madár, családi élete hasonlatos a magyar nép családi életéhez. Kicsike kis fészekben elfér, de azt gondosan rakja meg és tisztogatja, kikölti és szeretettél ápolja fel pelyhes fiait; örül, danol ha szeretheti és nyugodtan nevelheti fel őket, de sir, zokogj ha elveszítette párját vagy szeretteit. Milyen gyönyörű tünemény mindez, az emberre olyan nagyjelentőségű és oktató külömben is, hát még ugy, a hogy Hermán Ottó mondja el. Egy kedves, megható része a könyvnek a' madárvonulásról irt szakasz. Amikor őszre kelve a daru, a gólya, a füsti fecske szárnyrakap és délfelé repül, a magyar ember szive bánata kiséri őket utj okban s amikor kitavaszodik, megenyhül a lég és visszaszállnak azok a kedves madarak, öröm fogja el a gazdát s elsimul a fecske, gólya jöttén homlokán az a mély barázda, amelyet rajt' a tél nehéz gondja szántott. Miért van mindez? azért, mert szeretet fűzi ahoz a madárhoz. A lelke, a szive érzelmei, szokásai összenőttek vele. Azért lesz ez a könyv kedves a gazdának,

41. SZÁM 11 IK ÉVFOLYAM- KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ 25. 853 názása, már folyamatban van; ezen munkák 13 millió forint költségét a Reichsrath és a cseh tartománygyülés megszavazták. Akármelyik épül ki, az áruk viziuton eljuthatnak a Dunából Csehországnak északnyugati legsűrűbben lakott és iparilag legfejlettebb részébe és minthogy az.elba a szász határtól már hajózható, a spree-elbai uj vizi uton Berlinbe és az Elbát követve Hamburgba. A távolságok e vizi uton: Bécstől Prágáig 585 km., Bécstől a szász határig 743 km., Budapesttől Prágáig 877 km., Budapesttől a szász határig 1035 km., Budapesttől Berlinig 1332 km. A tervezett többi csatorna közül még a duna-oderai csatornától az Elbáig tervezett csatorna bir reánk fontossággal, amennyiben Morva- ős Csehországot szeli és segélyével akár a duna-elbai, akár a duna-oderai csatornán át Morva- és Csehországnak majd minden pontjáig eljuthatunk. Ellenben a duna-oderai csatornából kiágazó és a Visztula völgyébe és onnan a Dniesterig tervezett hajózó utak hazai forgalmunkra kevésbé fontosak. Az a nagy átalakulás, melyet a vasutak épitése az áruforgalomban okozott, három körülménynek tulaj donitandó: 1. a vasutak az áruknak addig nem ismert nagy tömegekben való szállítását tették lehetővé; 2. az áruk szállítása sokkal olcsóbb a vasúton, mint fuvarokkal; 3. a szállítás rendkívül gyors. A csatornákon még nagyobb tömegben szállíthatók az áruk. Egyetlen uszályban elszállítható 600 tonna, ami egy egész vonatnak felel meg és minthogy a csatornákon egy gőzös rendszerint 2 uszályhajót vontat, egy ilyen hajócsoport szállítási képessege két vonatnak felel meg. S ha a csatornán a hajók egymásnak bárhol kitérhetnek, a csatorna szállítóképességét csak a zsilipezésre szükséges idő korlátozza. Nem igy áll a szállítás gyorsasága. Mig a tehervonatok a vasutakon 30 35 km. sebességgel, megszakítás nélkül éjjel és nappal haladva, 24 órában 700 egész 800 km. utat tehetnek meg, a csatornákon a hajók által órankint megtett ut hossza alig öt kilométer s ennélfogva, ha a hajózási üzem csak a nappali órákra van szorítva, az egy nap alatt megtett ut mintegy 60 km. A csatornákon való szállításraezért csak a nyerstermények alkalmasak, memert barátjairól beszél; azért, meg hogy megtanítja ápolni, gondozni, védeni és még jobban szeretni őket. Igen, védeni a hasznosakat. Mert megszámlálhatatlan az á kincs, amit a madarak szorgalma a gazdának jövedelmez. Az a haszon, amit a madár függve, bujkálva, kopácsolva, kapdosva tesz, éles szemmel figyelve kukaczot, tücsköt-bogarat, hogy elkaphassa, másképen soha el nem vón' érhető. Madár, nélkül a föld egy franczia tudós számításai szerint kilencz esztendő múlva kopár maradna, nem nőne fü, nem aratnánk, mert kilencz esztendő múlva a bogarak milliárdjai minden vegetácziót lehetetlenné tennének. A madarak gondozása főleg abban állna, hogy télen, a mikor a hó betemeti a földet, a zúzmara belepi a fákat; a patakot, folyót vastag jégkéreg vonja be s a madarak beszorulnak a falukba, a szérűskert sövényére, az udvarokba, ennivalót találjanak, száraz, védett helyen; fűmagot, kölest, rostaalját. Minden gazdaembernek a szivén kell hogy feküdjön ez, mert ő érzi meg legelőbb a kárát annak, ha a tél hidege megveszi a szegény madárkák életét. A madár küllemének leírására, egyes testrészei, termete van még a könyv elejében megírva, gondosan és tanulságosan. A mi azután jön az egy változatos képsorozat, nyolczvan, a gazda által legjobban ismert madárnak jól megrajzolt képe egyik oldalon, vele szemben pedig leírása, élete módja, haszna, vagy kára. S annak a bokrétának, amely ennyi virágból van összekötve értem annak a könyvnek a rózsavirágjai azok a példabeszédek lyeknél a sebesség nem szükséges; iparczikkek csak kivételesen, mert ezen czikkeknél, nagy. értéküknél fogva, a szállítás gyorsasága szerepet játszik. Ami a szállítási költségeket illeti, a vasutakon a C. és a 2-ik külön dijszab. oszosztályba tartozó áruknak (fémeknek és fának) fuvardija: kezelési illeték (100 kg.) bármely távolságra 8 fillér, ezenkívül 1 200 kilométerig minden kilométerre 0'32 fillér, további 201 400 kilométerig minden kilométerre 0'26 fillér, 400 kilométeren tul minden további kilométerre 0-18 fillér. Az 1-ső külön dijszab. osztályba tartozó áruknak, a (gabonának és lisztnek) fuvardija (100 kg.) bármily távolságra 10 fillér kezelési illeték, ezenkívül 1 200 kilométerre... 0-54 fiil., további 201 400 kilométerre... 0"30 400-on tul minden további kilométerre 0'20 A 3-ik külön dijszab. és I. kiv. dijszab. osztályba sorozott áruknak (szénnek és érczeknek) fuvardija (100 kg.) bármily távolságra 6 fillér kezelési illeték, ezenkívül 1 200 kilométerre... 0'26 fül., további 201 400 kilométerre... 0'20 400-on tul minden kilométerre.. 0*14 A II. kiv. díjszabás szerint a kezelési illeték 6 fillér. ezenkívül 1 200 kilométerre... 0'22 fill., további 201 400 kilométerre. \. 0'18 400-on tul minden kilométerre.. 0;12 A csatornákon való szállítás költségeikét főcsoportra osztandók: 1. azok a költségek, melyek a hajóknak ki- és berakodása idején át való veszteglésből, a ki- és berakodás költségeiből és a kikötődijakból, karópénzekből stb. származnak; 2. az utazás alatt felmerülő költségek, vontatás és a csatornadijak. A kiadásoknak első csoportja, ugy mint a vasutaknál a kezelési illeték, független a megtett úttól, mig a másik csoport az ut hosszával növekedik. A csatornákon való viteldijak nagysága függ a hajók nagyságától és a szedett dijaktól. A szállítás annál olcsóbb, mennél nagyobbak a hajók, melyek a szállításra használtatnak és a madárról, a miket Hermán Ottó a nép ajkáról gyűjtött össze. Kezdve az ökörszem madártól, a fecskéről, fülemiléről, párját szerető galambról, kakukról, varjúról, gólyáról egész sor madárról tud a magyar ember példaszót, szebbnél-szebbet..hírmondó fecske tavaszt énekel Szereti, mint a galumb a búzát", Sokszor hallott már kahikszót" Elvitte kedvét a gólya", milyen szép szólásmódok; bennök nyilvánul meg a magyar ember lelke világa. Hároszázharmincznégy madarat sorol fel végül a tudós, mint olyat, amelyek hazánknak télen, vagy nyáron vendégei, vagy állandó lakói. Köszönjük Hermán Ottónak, hogy ezt a szép könyvet megirta és hogy ugy irta meg, szívhez szóló hangon, mint egy édes-bus nótát. Szerettük mi a madarakat eddig is, a fecskét, a gólyát, a kis szántóka madarat, a gerliczét, hiszen az ő életüket' példázza a mienk; igen szerettük eddig is, de elolvasva ezt a könyvet, lelkünk egész melegével, még jobban fogjuk szeretni őket, ugy a hogy ott tanuljuk. És köszönettel tartozunklegislegelső sorban Darányi földmiveléstigyi -miniszternek, aki megíratta ezt a könyvet, akinek nemes szive, gyöngédsége védelmet ny'ujt az elhagyottaknak s a kit mint Hermán Ottó is mondja a könyvében habár magasra emelt a sors kegye, de azért még sem emelte oly magasra, hogy ne lássa, ne ismerje meg a magyar nép szükségét, okulásra törekvő vágyát."' Hálás lesz ezért Magyarország földmivelő népe, mert ebből a könyvből megtanulja mennyit köszönhet kedves madarainak. Ágh Endre. mennél alacsonyabbak a csatornadijak. A csatornának építési költsége azonban annál nagyobb, mennél nagyobb hajók járatására rendezik be; a nagyobb építési költségek pedig nagyobb kamatozást és ennélfogva nagyobb csatornadijakat vonnak maguk után. Ezidőszerint a magyar Dunán közlekedő hajók nagyobb részének hordképessége 320 tonna; vannak azonban 600 tonnás hajók is forgalomban. Az osztrák csatornák oly mértékkel fognak épülni, hogy azokon 600 tonnás hajók közlekedhetnek; a magyar hajózási vállalatok kénytelenek lesznek tehát versenyképességük fentartására hajóállományukat átalakítani, hogy uszályaik nagyobb része 600 tonnás hajókból álljon. Ezért a csatorna-szállitás költségei azzal a feltevéssel számitandók, hogy a szállítás 600 tonnás hajókon történik. A csatornaszállitási költségeknek a szállítási távolságtól független része 100 kilogrammonkint 16 fillér, tehát a vasutak által beszedett kezelési illetéknél jóval magasabb; a megtett ut távolsága arányában felmerülő költségek 100 kilogrammonkint és kilométereykint 0"036 fillért és ha a csatornailleték Ausztriában is ugy a mint Németországban terveztetik, 100 kilogrammonkint és kilométerenkint 0'06 fillér lesz, 0'096 fillért tesznek, vagyis a legolcsóbb vasúti díjtételnél sokkal alacsonyabbak. A Ferencz-csatornán, ugy mint" a vasutakon, a különböző áruk szintén osztályokba vannak sorozva: a gabonanemüek a II., földnemüek a III., fa, homok tégla stb. a IV. osztályba. A 113 kilométer hosszú fővonalon a szállítást költségek, a vontatási költségeket és csatornadijakat is beleértve, 100 kg. a II. osztályú árukért 10"5 fillér a III., 6-3 a IV., 5-7 vagyis 100 kg. és kilométerenkint a II. osztályú árukért. 0"085. fillért a III., 0'051 * a IV. 0-046 A fennebb közölt számítási alapon a szállítási költségek a Ferencz-csatorna 123 kilométerl-hosszu vonalán tennének 100 kg. és km.-kint 0-23 fillért. A Ferencz-csatornán való tényleges szállítási költségek tehát csak harmadát teszik annak a költségnek, melyet Hieronymi kiszámít. Számításai szerint azonban a csatornán való szállítás rövid távolságokra nem olcsóbb a vasúti szállításnál, hanem drágább s a csatornán való 'szállítás kétségtelen előnye csak a 100 kilom.-nél kezdődik. A gabonanemüeknek hajón szállításánál, melyeknek fuvardíja a vasutakon az 1-ső külön díjszabás díjtételei szerint számíttatik, azoknál a távolságoknál, amilyenek a buza kivitelénél előfordulnak, a megtakarítás igen jelentékeny; igy pl. 700 km. távolságra vasúton a dijtétel 237 fillér, csatornán 83 fillér, tehát a megta* karitás 154 fillér, vagyis a vasúti szállítás költségeinek 65 /o-a. Azok a viszonylatok, melyek gabonakivitelünk szempontjából a legfontosabbak: Távolság Budapest-Prága 695 Budapest-Berlin 1332 Budapesten-Stettin... 1322 Budapest-Hamburg 1466 Budapest-Mannheim 1416 Szállítási Leendő Át- dij szállítási rakodás költség és hajón csatornán Bécs... 244 83 Laube 398 144 Boroszló ' 382 144 Laube 352 156 - Regensburg 410 154 Szállítási díj fillérben 256 422 436 482 518 161 254 238 196 256

23 KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ 25. 41. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. a 'megtakarítás tehát a csatornák megépítése után 100 kilogrammonkint 1'5 2'5 kor. lesz. Magyarország terményeinek fölöslegét határán tul kénytelen értékesíteni, mig ipari szükségleteit a külföldről hozza ; a csatornákon való szállitásra pedig főleg a nyerstermények alkalmasak, mig az ipari czikkek jövőre is túlnyomóan vasúton fognak behozatni: a csatornák által nyújtott előnyök tehát főleg kiviteli kereskedésünkre lesznek befolyással, mely gabonanemüekből állatokból, fából és érczből áll. Gabonanemüekben kivitelünk (1895 1899.) öt év átlagában volt: 20.755.000 métermázsa: 369.913,000 K. értékben. Ebből Ausztriába és Németországba irányult 18,211.000 mm. 336.087,000 K. értében, vagyis suly szerint 92%. Hogy Ausztriának melyik tartományába mennyi magyar gabona megy, pontosan nem tudjuk, de minthogy Alsó-Ausztria, Csehország, Morvaország és Szilézia Ausztriának legsűrűbb népességgel biró tartományai és az osztrák örökös tartományok állami szolgáltatásaihoz mintegy 80%-al járulnak, gabonakivitelünk 70 80%-a, tehát mintegy 13 millió mm. gabona valószínűleg az északi tartományokba vitetik ki vagyis azokba, melyekkel a csatornák megépítése után közvetlen vizi összeköttetésünk lesz. Fel lehet továbbá venni, hogy a Németországba kivitt lisztnek és árpának igen jelentékeny része a vizi utat fogja választani, 1 mihelyt a Duna a német csatornahálózattal a közvetlen összeköttetésbe lesz hozva. A gabonanemüeken kivül Németországba kivitt oly áru (vasércz, cserzőhéj, donga, aszalt szilva, faáruk), mely bizonyára az olcsóbb vizi utat fogja használni, az utolsó öt év átlagában 2.486,000 mm, (14.390,000 kor.) volt. Bár nem valószínű, hogy a Magyarországból a Cseh- és Morvaországba kivitt összes gabonamennyiség a csatornákon fog szállittatni, azért nem vérmes számitás, hafelteszszük, hogy az Ausztriába exportált magyar nyersterményekből mintegy tízmillió mm., a Németországba exportált nyersterményekből pedig mintegy hárommillió mm. fog a csatornákon szállittatni. Világos, hogy a két csatorna reánk nem egyenlő fontosságú; mert mig a duna-elbai csatorna Alsó-Ausztriát és Csehországot, tehát Ausztriának ezen tartományait, ahová kiviteli forgalmunk irányul, középen szeli át, addig a duna-oderai csátornak Sziléziának csak keleti szélét érinti. E szempontból döntendő el vájjon hasznos vagy szükséges lenne-e, ha mi a Dunát az Oderával a Vágvölgyön át kötnők össze. Egy magas vízválasztót kellene áthágni, a mi a csatorna épitését felette költségessé tenné : de azokat a vidékeket, a hová kivitelünk irányul, ezen csatornavonallal el nem érhetjük. A dunaoderai csatornának a Vág völgyén való megépítése s Szilézián át Oderbergig való folytatása birna ugyan azzal az előnynyel, hogy a sziléziai kőszén olcsóbban jutna el hozzánk s a német piaczokra az Oderának a határtól Coselig való csatornázása után olcsó ut nyilnék ; de tekintettel arra, hogy kivitelünk nagyobb Ausztriába, mint Németországba, csak azon esetben lenne megépítendő, ha érdekeink az osztrák csatornák utján kielégítést nem találnának. A. sziléziai szén olcsóbb behozatala alig indíthat arra, hogy ezen költséges csatornát megépítsük; inkább a Dél-Magyarországon lévő széntelepeket, melyek ma megközelithetetlenek, látnók el közlekedési eszközökkel. Az a haszon, melyet a duna-elbai csatornán az által.érünk el, hogy búzánkat vizi uton szállíthatjuk Budapestről azokba a tartományokba, melyek búzánknak ma legnagyobb és legbiztosabb fogyasztói, igen jelentékeny. A közös vámterület a gabona behozatala ellen vámokkal van védve. A vámok hatása azonban nem egyforma a vámterület minden buzapiaczán. Az osztrák tartományok sohasem termesztenek annyi gabonát, a mennyi szükségletük kielégítésére elegendő ; ellenben Magyarországnak mindig van fölöslege. Ezért a gabonavédvám a maga teljességében a cseh gabonapiaczokon érvényesül, mig a magyar piaczokon az árak annyival alacsonyabbak, a mennyi a szállítási költség a magyar piaczról a fogyasztó piaczig. Budapesten épen a szállítási költség összegével olcsóbb a buza, mint Prágában, mert különben nem Budapestről, hanem máshonnan látná el magát a prágai piacz. Ha tehát a szállítási költség Budapestről Prágáig csökken, a buza ára Budapesten emelkedik. A viszonyok kivételesen alakulhatnak ugy is, hogy a szállítási költség csökkenésének haszna nem a maga teljességében érvényesül a magyar piacz javára; hanem hogy a buza Prágában a szállítási költségkulömbözet egy részével olcsóbb lesz ; de bizonyos, hogy a magyar piaczokon a buza a szállítási költségnek legalább egy részével, sőt valószínű az egész külömbözettel drágább lesz. Magyarországból Ausztriába és Németországba a csatornákon kiszállítandó gabona és liszt évenkint mintegy 13 millió mm., a szállítási költségekben való megtakarítás mm.-ként mintegy 2 korona; az ebből Magyarországra háramló haszon azonban nemcsak a tényleg kivitt gabona szállítási költségeinél elért megtakarításban fog állani, hanem abban is, hogy a piaczra kerülő összes buza ára felmegy, ami évi 25 30 millió mm. piaczra kerülő termésünknél számba menő összeg. Hogy az osztrák csatornák esetleg kárunkra lesznek, mert a tengerentúli gabonát olcsóbban lehet majd Ausztriába behozni, azért nem áll, mert Hamburgtól a cseh határig az Elba máris hajózható és ennek daczára a tengerentúli gabona a gabonavédvám folytán Csehország határszéli részeibe sem jut el. Sőt az, hogy a szász határtól a vizi ut Prágáig már készül és ennélfogva a tengerentúli buza szállítása Hamburgból Prágába átrakodás nélkül hajón s ennélfogva a mostaninál olcsóbb áron történhetik, reánk nézve nagyon kívánatossá teszi, hogy a duna-elbai csatorna mielőbb megépüljön és s magyar buza szállítása a tengerentúlival ^szemben hátrányban ne legyen. Nyers terményeket kivivő államoknak nagy érdeke, hogy terményeiknek a fogyasztási piaczokra való szállítási költségei minél alacsonyabbak legyenek. Az exportáló állam a szállítási költségek egy részét minden körülmények között sőt abban az esetben, amelyben mi vagyunk, hogy a beviteli vámok nekünk Ausztria piaczát biztosítják, azoknak egészét meg fogja nyerni a termények emelkedő árában. Ezért feladatunk hazánk termelő vidékeinek helyzetét azzal javítani, hogy csatornák építése által az olcsó szállítás előnyeiben ré- szesítsük.- Az osztrák csatornák lehetővé teszik, hogy a hazai csatorna-hálózatot haszonnal létesítsük. Gabonatermő vidékeinkről a fogyasztó piaczokra való szállításnál ezidőszerint csak kivételesen és az útnak egy részére vehető igénybe a hajószállítás, mert a Tiszának és Dunának főiránya északról délre van; a Dunának csak a Budapest feletti része folyik nyugatról keletre; a n > hosszabb folyóink, nevezetesen a Maros és a Körösök ez időszerint nem hajózhatók. A hol a vizén való szállítás lehetséges, igy különösen a Duna alsó vidékeiről és a Tisza alsó szakaszáról érkező gabona ezidőszerint is a viziszállitást veszi igénybe ; de a viziut csak Bécsig használható, honnan a vasúton történik a szállítás Cseh- és Morvaországba. A legtöbb búzát termő vidékekről Jász-N.- Kun-Szolnok, Csongrád, Békés, Csanád, Arad és Bihar megyékből a viziszállitás nem lehetséges, mert a Körös és Maros nem hajózhatók és a Tiszából a Duna valamely állomására csak a Ferencz-csatornán át, vagy a Tisza torkolatáig menő kerülővel lehet jutni. Másként fognak a viszonyok alakulni, ha hazánk gabonatermő vidékeit látjukj el csatornákkal, melyek lehetővé fogják tenni, hogy a gabonát az Alföld szivéből a Dunán és az osztrák csatornákon a fogyasztó piaczokig átrakodás nélkül hajón szállítsák. Ha Szatmártól Budapestig építtetnék csatorna s a gabonaszállítás Szatmárról és aközbeneső állomásokról nemkülömben Temesvárról és Aradról Csehországba hajón történhetnék, minő változás állana be kereskedelmi viszonyainkban. A szállítási díjtételek tesznek, illetve fognának a csatorna létesítése esetére tenni: Sz atmár Budap est- Bécs Prága Debreczen Budapest Bécs... Prága... Gyoma Budapest._. Bécs...... Prága Csongrád Budapest Bécs... Prága... Temesvár Budapest Bécs... Prága... Arad Budapest Bécs i-. l Prága <ü1i s 3 P a s T j! p l 186 362 51 135 244 654 79 165 385 1029 115 270 126 332 48 78 214 624 76 138 365 990 111 254. 94 232 38 56 182 524 56 126 339 899 102 237 94 162 32 62 182 454 60 122 339 829 96 243 150 372 52 98 212 664 80 132 378 1039 116 262 135 308 46 89 223 600 74 149 371 975 110 261 A megtakarítás, ha a szállítás hajón átrakodás nélkül közvetlen a fogyasztó piazokra történik, 2 2 1 /2 K. métermázsánkint s a buza a feladási állomásokon ugyanazon összeggel drágább lesz. De nemcsak gabonát, hanem fát, bort, szóval valamennyi terményt olcsóbban lehet szállítani s mindé terményeknek piaczi ára a termesztési helyen emelkedni fog. Ellenben kőszenet, vasat stb. e vidékek olcsóbban fognak beszerezni. Természetszerűleg a duna-tiszai csatorna megépítése az első lépés; mert a tiszántúli alföldi csatornáknak a Tiszába kell torkolniok és ha a Közép-Tisza a Dunával csatornával össze nem köttetik, a hajóknak a Ferenczcsatornán át nagy kerülőt kellene tenmök. Köztudomásu, hogy a kormány a dunatiszai csatornának terveit készítteti és e czélra a kereskedelmi miniszter külön osztályt szervezett. A duna-tiszai csatornának forgalmi tekintetben legelőnyösebb vonala a Dunából Budapesten ágaznék ki és Szolnok torkollanék a Tiszába. E vonalnak azonban rendkívüli akadálya a Czegléd vidékén levő magaslat. Beszédes terve szerint a csatorna a budapesti soroksári Duna-ágból Harasztinál térne ki, Némedi, Ócsa, Vári s Dabas községek alatt vonulna el és Kerekegyháza, Ágasegyháza, Bugacz-Szt-László és Galambos pusztákon át Félegyháza alá fordul, honnét Csongrád felé folytatja útját, a hol a Tiszába torkollik. Kívánatos, hogy a duna-tiszai csatornának a Tiszába torkolása a Közép-Tiszának minél feljebb fekvő pontján történjék, nehogy a keleti irányból jövő és a Felső-Dunára törekvő hajók délfelé nagy kerülőt legyenek kénytelenek tenni ; helyes vonala tehát a budapestcsongrádi azért is, mert a Körösök, melyek Békéstől, esetleg Gyulától Csongrádig hajózhatóvá teendők, hogy a szatmár-csongrádi csatornának kiegészítő részét képezzék Csongrádnál ömlenek a Tiszába. A szatmár-csongrádi csatorna Szatmár- Németinél ágaznék ki a Szamosból és Nagyr Majtény és Nagy-Károly alatt a debreczeni

41. SZÁM 1.1-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ. 25. 24 határt annak a déli részén szelné át, azután lefordulna B.-Újfalu felé és a Berettyó medrét követve Békés és Gyoma körül torkollanék a Körösökbe, melyek egész a Tiszába ömlésükig hajózhatóvá lennének teendők. Ily módon szakadatlan hajózási ut létesíttetnék Szatmártól és ' Debreczentől Budapestig s tovább a Dunán -egész az osztrák csatornákig. E csatorna tápvizét a Szamosból, nyerné és sehol nehézségekbe nem ütköznék. A Szamos vizszinének magassága kis vizállásnál 119'56 m. az Adria szine felett; Debreczenben a terepmagasság 112 m., a csatornának tehát ezen a vonalon 7 a -/a m. esése lesz. Berettyó-Újfalunál a kis viz szine 89'3 m., tehát a csatorna vize a Szamosból ezen pontig elegendő eséssel vezethető le. Berettyó-Újfalutól már a Berettyónak és Körösnek természetes esése van s ezen folyók medrébe mozgó gátak építendők, melyek a vizet felduzzasztván, a hajóknak elegendő -vízmennyiséget biztosítanak ; árvizek közeledtével pedig felnyittatnak. Minden ilyen mozgó gát által okozott esésen a hajók zsilippel haladnak át. A Körösnek hajózhatóvá tételére vonatkozó terveket a földmivelésügyi miniszter ur már el is készitteté. A másik osatorna állana a temesvár-perjámosi csatorna-szakaszból, a hajózhatóvá tett Maros-szakaszból Aradtól Szegedig, onnan a hajók a Tiszán mennének Csongrádig s a csongrád-budapesti csatornán haladnának tovább. Ezen csatorna-vonalnak azért kellene Perjámos- nál és nem Aradnál a Marosból kiágazni, mert az arad-temesvári vonalon a vingai magaslaton kellene a csatornának áthaladnia. E csatorna létesítésének sincsenek akadályai : mert a Maros kis vízállása Perjámosnál 91'16 méterrel, a Béga kis vizszine Temesvárnál 84'0 méterrel magasabb a tenger színénél s ennélfogva a csatorna - a Marosból táplálható vízzel. Temesvár eddig a Béga-csatorna hajózhatóvá tételét kérelmezte, mig Hieronymi azt javasolja, hogy a Maros Aradtól a Tiszába torkollásáig hajózhatóvá tétessék és Temesvártól Perjámosig építtessék csatorna; mert ezen vonal összes hossza Budapestig 312 kilóméter, ellenben Temesvárról a Béga-csatornán Titelig, s onnan Szlankaménen át Budapestig a megtett ut 600 kilométert tesz : s mig a perjámosszegedi vonalon a szállítási költség 52 fillér, a kerülőn át 74. A budapest-fiumei csatorna az első sorban megépítendők közé nem helyezhető. Fiúmén át irányuló tengerentúli kivitelünk oly áruczikkekből áll, melyeknél a szállítás olcsó volta nagy szerepet játszik ; ilyen különösen a liszt, mely Fiúméba vezető csatorna létesítése után kétségtelenül hajón szállitatnék oda, de a vasúton már ma is oly olcsó díjtétel mellett szállíttatik, melynél a csatornán való szállítás nem lenne sokkal olcsóbb. (?) A beviteli czikkek között, első sorban a bor szerepel, mely nagy tömegben árasztja el az országot; bevitelét elősegíteni alig lehet közgazdasági politikánk feladata. Ezektől eltekintve, tengeri bevitelünk 3V2 és 4 millió mm., kivitelünk pedig 5 6 millió mm., tehát ószak-nyugotra irányuló kivitelünknél kisebb fontosságú. Hieronymi javaslata az, hogy a budapestcsongrádi csatornán kivül a szatmár-debreczengyoma-csongrádi csatornavonal és a temesvárperjámos-szeged-csongrádihajózási vonal építése minél előbb foganatba veendő. E csatornák építési költségeit ma biztosan nem tudjuk, mert terveink nincsenek. A költségek mindenesetre jelentékenyek lesznek, mert 500 km. viziut, létesítéséről van szó, mely csak kisebb részben csatornázandó folyó. Távolról sem lesznek azonban oly nagyok, mint az osztrák csatornáké ; mert mig ezek magas vízválasztókon át építendők, a magyar csatornák az alföldi rónákat fogják szelni, a hol az építésnek akadályai nincsenek. Az építkezések befejezése csak évek sora múlva várható, ennélfogva a költségek nem egyszere, hanem hosszú időre elosztva fogják az országot terhelni. Bármily nagyok legyenek is a költségek, hibának tartaná Hieronymi ha azoktól visszariadnánk. Minő helyzetben lenne ma az Alföld, ha az érdekeltek a negyvenes években a gróf Széchényi kezdeményezte Tiszaszabályozástól a költségek nagy volta miatt visszariadtak volna. ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Kovácay Béla. A La Plata-államok állattenyésztése. Irta : Cselkó István. 2. A juhtenyésztés gyakorlata. Előbbi közleményünkben a La Plataállamok juhtenyésztésének fejlődési történetét ismertettük, nem lesz érdektelen, ha most azzal foglalkozunk, hogy mikép tenyésztik ott a juhot s hogyan értékesitik a gyapjút, mig a hizott juhok értékesítésével a marhatenyésztés és a hizott marha, értékesítésének megbeszélése után szándékozunk foglalkozni. A juhtenyésztés leginkább a nagy földbirtokosok és néhány társulat kezében van, kik közül egy angol tőkével alakított társaság tartja a legtöbb juhot, t. i. 300.000 darabot, de a magánbirtokosok között is vannak olyanok, kiknek 100.000 drbnál jóval több juhuk van, habár sokkal nagyobb azoknak a száma, kiknek juhállománya csak 50.000 és 100.000 drb között változik, sőt a legtöbb tenyésztő csak néhány tízezer juhval rendelkezik. Ellenben néhány ezer drb juhot főleg csak a bérlők tartanak, kik többnyire olyan szerződéses viszonyban állanak a földbirtokossal, hogy a földbirtokos a bérbe adott legelőn ugyanannyi juhot tartva, a kettős juhászat jövedelmén osztozkodik a bérlővel, vagy ha jobb a legelő, a jövedelem bizonyos hányadát adja neki, mely esetekben tehát a bérlő vagy csak a földbirtokos juhászata körül teljesített munkájával fizeti meg juhai legelőbérét, vagy saját juhai termékeinek (gyapjú, dögbör, szaporulat és állateladás) egy részével is, de a nyírással s a gyapjú kezelése s eladásával járó kiadásokat kivétel nélkül mindketten viselik és pedig juhaik számaránya szerint. Ezek a kistenyésztők többnyire ugy jutottak juhaik birtokába, hogy a nagybirtokosok ezelőtt nem készpénzzel fizették juhászaikat,. hanem évi bér fejében a konvenczión kivül bizonyos számú juhot adtak nekik s midőn a juhászok igy néhány ezer darab juhot összeszedtek, akkor bérlőkké lettek. Ez igen megkönnyítette ezelőtt a szegény bevándorlóknak a vagyonszerzést, mert a bér fejében kapott juhokat nem lehetett oly könnyen elkölteni mint a készpénzfizetést, de ujabban ott is mindinkább a készpénzzel való fizetés kap lábra, mi a kisjuhászatok számát idővel okvetlenül apasztani fogja. A juhászok havi bére most többnyire 30 korona körül változik, a konvenczió pedig néhány kiló maté-théján, czukron, rizsen ós són kivül 8 vagy több levágható juhból áll, de miután a juhászok igy igen sok hust pocsékolnak el, némelyek inkább 2 kg. friss hust adnak nekik naponkint. A juhok a La Plata-államokban egész évben a legelőn táplálkoznak. Ezek a legelők némely birtokon paddockokra, azaz csupa sodronykeritéssel határolt hosszúkás négyszögekre vannak fölosztva, melyek mindegyikén más nyáj legel; a legtöbb birtokon azonban szabad területet. alkotnak, s ekkor a juhászoknak kell arra ügyelni, hogy a nyájak össze ne keveredjenek. Ha a sodronykerités olcsóbb volna, akkor az Ausztráliában szokásos és onnét átvett paddockok a La Plata-államokban is gyakoribbak lennének, miután azonban az 5 7 huzatból álló sodronykerités folyó kilométerje mintegy 550 650 koronába kerül, főleg csak a már régebben gyarmatosított, tehát a legjobb legelőkkel rendelkező vidékeken találhatók. Ugyanis a paddockokban való legeltetésnek az a nagy előnye, hogy a nyájak nem keveredhetnek össze, minélfogva több juhot lehet egy emberre bizni. A szabad legeltetésnél csak 1000 2000 db juhot kap a juhász, s habár a paddockokban is rendszerint csak ekkorák a nyájak, a juhász 2 4 paddockot, tehát 5000 6000 db juhot vagy többet kap őrzésre, és csak elletéskor kap egy bojtárt segítségül. JL L J: C p- r Q r r. 108. ábra. Paddockokra fölosztott legelő a La Plataállamokban. Kutakra nagy szükség van Argentiniában, kevésbbé Uruguayban, mert amott nagyon kevés gazdaság rendelkezik álló vagy folyóvízzel. A juhásznak különben a paddock-rendszernél is elég dolga jut, mert nemcsak hogy nyájait kell folyton szemmel tartania, hanem azonkívül ivóvizet is kell azok számára naponkint merítenie, s a dögök lenyuzása, a beteg állatok gyógyítása s a sodronykerités javítása is kötelességei közé tartozik. Éjjelre rendszerint karámba kerülnek a nyájak, részint hogy a La Plata-államokban nagyban és szemtelenül űzött állatlopástól óvják, részint pedig, hogy a juhok a hidegebb évszakokban csak akkor legelhessenek, midőn a nap már fölmelegítette a deres füvet; akik pedig nem tartanak karámot, ami azonban ritka, azok is a juhászok házacskája közelében éjjeleztetik a nyájakat. Az éjjeleztetésnek e nemei nem olyan előnyösek, mint azon ausztráliai- szokás, mely szerint a juhok a paddock-okban éjjel-nappal magukra vannak hagyatva, mert nemcsak, hogy a karám pénzbe kerül, de a gyapjú is piszkosabb lesz akkor, ha a juhok mindig ugyanazon a helyen töltik az éjjelt, mert ott sok ganaj gyiil össze s" végre az is nagy baj, hogy igy nem legelhetnek a juhok éjjel, amit pedig nagy melegben szívesen megtennének. A kosok, melyekre 30 50 anyát számítanak, azelőtt egész évben az anyákkal együtt voltak, most azonban többnyire csak két hónapot töltenek az anyákkal, de némelyek tavaszszal s őszszel elletvén, két izben bocsájtjálí a kosokat az anyákhoz. A vélemények nagyon elágazók, hogy a tavaszi, vagy őszi elletés előnyösebb-e; sokan elvetik a tavaszi elletést azért, mert a bárányok gyapja a nemsokára bekövetkező nyírásig nem képes kellően megnőni, mások meg az őszi elletést vetik el, mert a szabadon telelő őszi bárányok közül több pusztul el, mint a tavasziakból. Argentiniának' melegebb északi részein különben rendesen őszszel, a hidegebb déli részeken pedig inkább tavaszszal, de némely helyeken mindkét évszakban is elletnek, hogy igy nagyobb szaporulatot érjenek el. A bárányok az első időben igen nagy veszélyeknek vannak kitéve, mert a hideg viharok, záporesők, féregnyavalyák, aszályok, E E

25 KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ 25. 41. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. ragadozó madarak, rókák sokat pusztítanak el közülük és mert sok bárány elveszti anyját, vagy az anyja nem hagyja szopni. Ezért a tenyésztők nagyon meg vannak elégedve, ha a mintegy 60% anyát tartalmazó nyájak 30 35%-nyi szaporulatot érnek el, de gyakran 20%-ra se tudják azt vinni. A merinönyájakban átlag 20 22%, a rosszabb legelőn tartott lincolnnyájakban 22 24, a jobb legelőn tartott lincolnoknál pedig 25 27% szaporulatra szokás számítani. Rossz legelőn azért érnek el csekélyebb szaporulatot, mert a leromlott anyáknak kevés a tejük, hamar apasztanak el, a bárányok pedig nehezen fanyalodnak arra, hogy a tej mellett a rossz füvei is táplálkozzanak s így sok bárány éhen vész. A bárányokat öt hónapos korukban szokták elválasztani, de már 4 8 hetes korukban a füleiket jegyzik s ugyanekkor a farkukat is kurtítják s a kosbárányokat kiherélik. Elválasztáskor a nyájakat is alakítják, vagyis most szokták a jerke-s ürübárányokat, toklyókat s anyákat külön-külön nyájakba összeverni. A nyírást a La Plata-államokban évenkint csak egyszer végzik s nyirás csakis kézzel történik, mert a munkások a szakmánybani (darabszám szerinti) nyirást megszokva, a géppel r következőkép történik. A bundát egy asztalon 2 3 részre szaggatják, s a részeket egymásra rakva s a hulladékgyapjut a közepére téve, összegöngyölitik és zsineggel keresztbekötik; ezután 8 12 vagy több bundát vászonkendőbe takarnak, s igy csomagolva exportőrök, ügynövaló nyírásnál is oly díjazást követelnek, mint a kézzeli nyírásnál. A nyirást mindig csak a birtok főállomásán, valami pajtában eszközlik s a munkások minden nyirott juhért egy, a kosért két bárczát kapnak, melyeket később a kialkudott árban beváltanak. Egy ügyes munkás 40 70, kivételesen 100 juhot képes egy nap géppel megnyírni ; lincolnjuhot többet, merinót kevesebbet, mert a merinónak tömöttebb gyapja megnehezíti a nyirást. Ezt a nagy rekordot azonban csak azáltal érik el a nyirok; hogy a tulajdonosnak mindenféle segédszemélyzettel kell őket ellátni, nevezetesen oly emberekkel, kik a nyírandó juhokat megkötözve a kezükbe adják s a nyirottakat elveszik tőlük, kik a juhok sebeit kulimászszal kenegetik, a lenyírt gyapjút összeszedik, a bárczákat kiosztják, a tompa ollókat megköszörülik stb. A nyirás ideje rendszerint október és november, mely hónapok az ottani nyárnak felelnek meg. Csak a tavaszi bárányok nyírását szokták deczemberre, januárra elhalasztani, de az őszi bárányokat a rendes időben nyirják. A tavaszi bárányok tehát csak X U évesek, az ősziek pedig 3 A évesek midőn nyirják. Már a nyirás alkalmával vagy legkésőbb annak teljes befejeztével a juhok selejtezése is megtörténik. Az anyák rendesen hat éves korban selejteztetnek, miután pedig 2 éves korban ellenek először, rendesen 5 bárányt hoznak; a keményfüvü rossz legelőkön azonban jobban kopván a juhok fogai, gyakran már 5 éves korban selejtezik az anyákat. Miután a rüh a la-platabeli juhok között nagyon el van terjedve, egy hónappal nyirás után és két héttel később másodszor okvetlenül megfürösztik őket. A fürdőt dohányfőzettel, mészszel és kénporral vagy a nálunk is ismeretes cöoper-féle porral készítik el, de a rühöt sohase fogják a juhoknál kiirtani, mert a nyájak mindig ugyanazon a helyen éjjeleznek s igy fürösztés után újra fölszedik a rühatkákat. A rüh különben nem az egyedüli nyavalya, mely a nyájakat éri, mert erős nyarakon a körömrothadás, férges tüdőnyavalya s a májmétely is sok kárt tesz bennük, mely betegségek iránt különösen a merinójuhot tapasztalták fogékonynak, mig a downjuhok jobban s a lincolnok még jobban ellentállnak nekik, mert a lineolnjuh eredeti hazája is Angolország legnedvesebb partvidéke, minélfogva már megszokták a nedves legelőket. Csapás a tenyésztőkre nézve az is, ha őszszel tartós szárazság után hirtelen hideg esők s kötegelve (bálozva) és viharok tárnádnak, melyek a kiaszott legelőkön elgyengült juhokat halomra döglesztik. Ilyen kalamitások ellen most ugy védekeznek egyesek, hogy nyáron, midőn a fü jobbban nő, heverni hagynak egy darab legelőt s télen ezen tartják a jnhokat. Eféle tartaléklegelőket, melyek gyakran luczernával vannak bevetve, különösen a szoptatóanyák számára szeretnek készletben tartani és pedig főleg oly vidékeken, ahol az őszi etetés divik, mert igy kevesebb bárány pusztul el. Néhány gazda némi réti vagy luczernás szénát is készit nyájai teleltetésére, sőt egyes gazdaságokban még gyeppel födött félszereket is építettek, de azok igen ritkák, mert a legtakarékosabb építkezés is nagyon megdrágítja a juhtartást, a mennyiben ugyanis a félszerekbe fektetett tőke ott mintegy 4 koronát tesz ki juhonkint. Ellenben több helyen megteszik azt, hogy a hideg téli viharok s a nyári forróság ellen néhány holdas facsoportokat létesítenek, melyek eucalyptus-, ákácz-, nyár-, füz- és cziprusfákból létesítve, 4 évig sodronykeritéssel záratnak el s azután szabadon bocsájtatnak a juhok számára. A juhtenyésztés ezen megbeszélt primitív nemétől meg kell különböztetnünk azon bár elég tekintélyes számú, de kis juhászatokat, melyek értékesebb tenyészanyagot nevelnek eladásra, melyek tehát körülbelül azzal a szereppel birnak ott, mint Európában a törzsjuhászatok. Ezeknek a számáról pontosabb adatokkal nem szolgálhatunk, de érdekesnek tartjuk annak közlését, hogy mig Zeballos, argentiniai gazdasági iró 1888-ban megjelent juhtenyésztési munkájában 72 ilyen tudomására jutott nyájról tesz emiitőst, melyek közül 50 merinó (15 negretti, 35 rambouillet) és 22 angol vérű volt, addig a Buenos-Ayres szomszédságában 1897-ben tartott mezőgazdasági kiállításon csak 67 ilyen nyáj szerepelt ugyan, de azok közül már csak 13 képviselte a merinó vért, mig a többi 54 nyáj az angol vért karolta föl és pedig 44 nyáj a lincolnt és 10 nyáj a downvért; ez a kiállítás tehát élénken tanúskodik amellett, hogy a lincolnvér már nagyon túlsúlyba jutott a La Plata-államok juhászataiban. Ezen európai anyaggal létesített nyájak csakis a La Plata-államok áldott vidékein fordulnak elő s az ottani viszonyokhoz mérten elég gondosan kezeltetnek, mert a tenyésztők még rendes istállókat is építettek nekik és szükség esetén mesterséges takarmányozásban (széna, szemes tengeri) részesitik őket. Egyébiránt azon tenyésztők is, kiknek anyagi ereje vagy csekély szakismerete nem engedi meg, hogy ilyen juhászatot alapítsanak, gyakran megteszik azt, hogy saját anyajuhaik javából egy kisebb nyájat alakítanak, melyet vásárolt kosokkal látva el, arra használnak, nogy kosokat produkáljon s az ilyen nyájat jobban tartják, mint többi juhaikat. A La Plata-államokban azonban nemcsak tenyésztik, de hizlalják is a juhot, és pedig főleg a kiviteli piaczok közelében fekvő kitűnő gyeplegelőkön és luczernásokon. Ezzel ugy a nagybirtokosok, de még inkább szegényebb vállalkozók foglalkoznak, kik bérelt legelőkön eszközlik azt, sőt a kishizlalók száma mindinkább szaporodik, mi annak tulaj donitható, hogy az élőjuhkivitel föllendülése óta aránylag nagy legelőbért fizettetnek, minélfogva a nagybirtokosok kényelmesebbnek találják legelőik parczellázását és bérbeadását. Európai fölfogás szerint a bérbeadott legelőparczellák persze épen nem mondhatók kicsinyeknek, mert azok területe általán V3, vagy 1 legua. Ugyanis a La Plata-államokban az óriási földbirtokoknak ez a területegysége, mely a mi földegységünk szerint 2700 hektárnak, vagy közel 4700 kat. holdnak felel meg. A nagy földbirtokok terjedelme pedig néhány száz ilyen leguára terjed s miután a leguáért fizetett évi legelőbér 8000 12,000 korona között változik, nem csoda, ha a nagybirtokosok inkább a főváros örömeit keresik föl és másokra bizzák a fáradságos kenyérkeresetet. A legelőkön rendesen 2 éves ürüket, de kivételesen selejtezett anyákat is hizlalnak s a hizlalást többnyire a tavasztól őszig űzik, mert ha a tél száraz és hűvös, akkor kevés fü terem a legelőn. Legjobban gyarapodnak a juhok tavaszszal s őszszel; nyáron a nagy meleg, télen' pedig a már emíitett ok szokta a hizlalást kevesbbé eredményessé tenni. A hizlalás tartama többnyire csak 2 3 hónap, mely idő alatt a merinóürü 35 kg.-ról 45 50 kg.-ra, az angol ürü 45 kg.-ról 60 s több kg.-ra hizik meg. Európába azonban csak olyan juhok szállíthatók, melyek legalább 55 60 kg. súlyúak, mert a. kivitel csak ettől a súlytól kezdve válik jövedelmezővé. Még csak a nyirott gyapjúról óhajtunk néhány szóval megemlékezni. A La Plata-államokban kivétel nélkül szennyesen nyirják és exportálják a gyapjút, hogy azonban a gyapjú tulpiszkos ne legyen, néhány nappal vagy héttel nyirás előtt a kolonczokat vágják le a juhokról. A lenyirott bundák csomagolása pedig

41. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900. MÁJUS HÓ 25. 857 kök vagy közvetítőknek adják el, kik most a bundákat osztályozzák, sajtolják és zsákokban bálokká alakítják. A sajtolás czélja a gyapjú térfogatát csökkenteni, mert a hajókon nem suly, hanem térfogat szerint kell a szállítási dijat fizetni; ezért ujabban mindinkább hydraulikus vagy gőzsajtókkal préselik a gyapjút, mert azokkal jobban lehet a térfogatát csökkenteni, mint a járgánynyal hajtott régi sajtókkal. A bálok súlya 450 kg. A szennyes la plata-gyapju rendementjét normálisnak tekintik akkor, ha az a lincoln-gyapjunál 50%, a rambouilletgyapjunál 36 38%. A gyapjúért fizetendő kiviteli vám a gyapjú értékének 4%-ában van megállapítva, a szállítási dij Európába pedig köbméterenkint (mintegy 5 q. gyapjúért) 9 10 korona. A gyapjukivitel már évek óta meghaladja a 2 millió q.-t, vagyis az ausztráliai gyapjuprodukezió 2 /3-nál valamivel nagyobb. A juhok nyírási súlya eszerint nagy átlagban 2'5 kg.-ra tehető. A la plata-gyapju főfogyasztói Franczia- és Németország, mely államok pl. 1896-ban a kivitt gyapjú 70%-át vitték át; jelentékeny fogyasztó még Belgium is (14 20%), ellenben a többi európai államok csak kevés la platagyapjut fogyasztanak. dohánytermesztés: Rovatvezető: Kerpely Kálmán. A párisi kiállitás dohányai és dohánygyártmányai. Irta: Kerpely Kálmán. VIII. Floridában havanna- és szumatra-dohányt termesztenek oly eredménynyel, hogy az északamerikai Egyesület-Államok dohányai között az első helyet vivta ki magának. A legjobb havanna-dohányt Floridának homokos márgás talajain termesztik. Figyelemre méltó azon tapasztalati tény, hogy a dohánynak korai és alacsony lebugázását a lehetőségig mellőzik, mert ez esetben a levelek tulnagyokká s durvákká lesznek; rendesen 14 16 levelet hagynak meg. A leveleket az érés arányában külön törik le s 120 130 cm. hosszú pórékra felfűzve, a pórékat botokra kötik s igy aggatják a szárító pajtákba. A sarjudohányt ellenben rendesen tövestől vágják le s szeges exikatorokra felszurva szárítják; kedvező időben a sarjudohány igen jó belet szolgáltat. Esős időben a dohányt faszén-tüz felett szárítják meg. A szumatra-dohány részére lehetőleg márgás talajú, erdei irtásföldet használnak, melyen tapasztalatilag a legjobb eredményeket nyerik. Miután a szumatra-dohánynál a lehető gyors növekedés, a finom levél előállításának egyik főfeltételét képezi, a dohányföldet a lehetőségig erősen megtrágyázzák guanóval, gyapotmag, hulladékliszttel stb. Ennek figyelembevételével azután sűrűbben is ültetnek s későn bugáznak, egy-egy tövön 24 26 levelet hagyva. Sőt az igen gazdag talajokon egyáltalában nem bugáznak s tapasztalatilag igen finom leveleket nyernek, melyek a valódi szumatrával minden tekintetben kiállják a versenyt. A levelek szedését szintén az érés arányában eszközlik részletenként, de a leveleket mindig az érés legkezdetén törik, mert ez esetben finomabb anyagot kapnak, a levélerek pedig nem ugranak össze kigyószerüen. A dohány osztályozása, fermentálása, csomózása és bálozása, teljesen oly módon történik, mint az Kuba és Szumatra szigetén szokásos. A Floridában termelt havanna-dohányt tartják az Egyesült-Államok legjobb dohányának, 8 10 évi utántermelés mellett is megtartotta, a szumatra-dohány ellenben 2 3 év multán a kuba-dohány jellegeit kezdi felvenni. Éppen ezen oknál fogva az a szokás kapott lábra, hogy az eredeti szumatra első vagy második évi utánterméséből annyi magot szednek, hogy az 8 10 éven át vetőmagul szolgáljon, mely eljárást hazai jövedékünknek, a brazil-dohány termesztésénél is melegen ajánlom.. A floridai havanna-dohány leginkább szivarbélanyagot ad ; nyernek belőle szivartakarót is, mely igen közel áll az eredeti havannához, mégis bizonyos idegenkedéssel fogadják, : ' mert takaróképessége nem oly g jr-* nagy. A dohányt általában igen nagy gonddal fermentálják s nagy szakértelemmel osztályoz- i zák, szín, tartalom és hosszúság szerint; csomózása s kötegelése (bábozása)is ép olyan, mint az eredeti havannadohányé s nem ritkán, mint ilyen kerül piaezra. Az amerikai kereskedelemben különben igen jó fogadtatásra talált s a szivarbélanyagot adó belföldi dohá^ nyok közül, ennek van a legnagyobb ára ; az elsőrendű szivarbél ára 10 kg.ként 160 200 korona, a takarólevélért pedig 300 640 koronát fizetnek 100 kg.-ként. A Floridában termesztett szumatra-dohány kiválóan szép takarólevelet ad, szakszerű termesztésében és kezelésébenegynéhány év alatt nagyott haladtak. Mig az első években csak 15 20% szivartakaró levelet kaptak, ennek mennyisége jelenleg már 60-70%-ra ment fel. E tekintetben az érdem első sorban a nagy dohánytermesztő-társaságokat illeti; ezek tapasztalatai s sikerei nyomán indultak azután a farmerek is. Kitűnt ugyanis, hogy az erdei irtásföldeken abban az esetben nyerik a legjobb eredményeket s a legfinomabb anyagot, ha helylyel-közzel árnyékoló fákat hagynak meg. Ezen az alapon, a közönséges szántóföldön termesztett dohány fölé 9 láb magas oszlopvázon nyugvó vászon-sátrakat (lugasokat) emeltek s kitűnt, hogy ezen eljárással igen finom szövetű s bordájú dohány állitható elő. Hasonló eredményeket értek el azon esetben, midőn a 9 láb magas oszlop vázra 5 cm. széles lécztetőt szereltek olyformán, hogy a léczek egymástól 5 cm. távolságban állottak. Az előbbi teljes- és az utóbbi fél árnyékos rendszer alkalmazása, ma már Floridában több ezer holdon látható, sőt a gyors növekedés biztosítására, a dohányföld mesterséges öntözése is mindinkább terjed. A kiviteli. dohányok legnagyobb részét Kentucky, Tennessee és Virginia szolgáltatja. A dohányt vásárló országoknak eltérők az igényei s bár a különbségek külsőleg gyakran csekélyeknek látszanak, az osztályozó munkásoknak igen nagy jártassággal kell birniok, hogy az anyagot megfelelően szétosztályozzák s oly állapotba hozzák, mint a minőnek azt a vásárló állam megkívánja és megszokta. A kiállitás-. nak az export dohányokat magában foglaló része l ezen szempontból igen tanúságos és. érdekes volt. Angolország például nagy leveleket kiván olajbogyó (oliv) zöld színnel s oly erősen füstölve a szárítás alkalmával, hogy az a leveleken érezhető legyen. A kivánt zöldes szint ugy adják meg, hogy a ieveleket közvetlen érésük előtt törik le. Az angolok számára megfelelőnek ígérkező dohányt jóval előbb törik, mint bármely más ország számára valót- másrészt az angol nagy behozatali vám miatt a dohányt A floridai szumatra-dohány igen megközelíti az [eredetit nagyság, szín, érték, rugalmasság Stb. dolgában; a legkereset- lll. ábra. Dohánytermesztés Floridában. Ponyvatakarókkal fedett dohányföld tebb " " hosszúság " 14, 16 és 18 ~ finomlevelü dohány előállítására. hüvelyk, a legjobb minőségű levelekből 200 megy 1 fontra (45 deka) és 2 előbb kibordázzák s igen száraz állapotban font (90 deka) betakar 1000 drb szivart. A csomagolják. gyáros részére ezen nagy takaróképessége teszi Ausztria pl. két fajta levelet kiván, az viszonylag olcsóvá magas ára daczára is, mely Ausztria A jelzésűt, mely körülbelül 26 hüvelyk 100 kgronként 640 800 korona között ingadozik. hosszú, világosbarna szinü s az Ausztria B, Észak-Amerika dohánykereskedelmére nézve mely 22 hüvelyt hosszú. fontos országok a fogyasztás sorrendjében a Olaszország 4-féle osztályú dohányt kiván ; melyet, még a Zimmer-Spanish fölé is helyeznek, következők: Anglia, Németország, Olaszország, az olasz A olyan mint az Ausztria A, de södeti mert minőségében igen közel áll az ere- Kanada, Francziaország, Spanyolország, Ausztétebb szinü s ugyanolyan czélnak, t. i. szivar- havannához. Jellegző alakját s tulajdonságait tria és Magyarország, Belgium, Hollandia, Afrika, takarónak szolgál. Az olasz B olyan mint az az eddigi tapasztalatok szerint Mexikó, Közép- és Dél-Amerika. előbbi, de rövidebb, az olasz C 1 sötétbarna

KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ 25. 41. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. színű nehéz, zsiros dohány vágóanyagnak, mig az olasz 0 2 kisebb értékű homoklevelekből áll. Francziaország 3 minőséget kiván. Az A jelzésű 20 hüvelyk hosszú, melyet Virginiában egészen fekete szinüre páczolnak, a B jelzésű olyan mint előbbi, de 18 hüvelyk hosszú, a G jelzésű pedig könnyű homoklevél főképen burnót készítésre. Afrikába pl. hosszú, keskeny, zsiros, egészen feketére, páczolt levelet kell szállítani. Az összes kiviteli sötétszinü dohányok keményfatüz felett szárittatnak s e tekintetben a virginiai, kentucky-i és tennessee-i kiviteli dohányok között kevés a különbség. A virginiai általában jobb mint a kentucky és tennessee-i dohány. Tekintettel azon körülményre, hogy az egyedárusággal biró országok rendesen magas beviteli vámmal sújtják a dohányt s viszonylag keveset fizetnek, a jobb minőségű dohányok általában a belföldön maradnak és szivargyártási czélokra nyernek felhasználást. A termesztők dohányukat alj-, anya- és hegylevélre osz- ismerete hiányában az alantiak tájékoztatásul szolgálnak és könnyű lesz ennek alapján a helyi viszonyok összévetésével a kivánt megoldást megtalálni. Zabosbükköny, lóhere, luczerna, és csalamádé képezik a nyári etetésnek takarmánynövényeit, melyet az őszi rozs szokott megnyitni. Ha ezen növények ott mind jól díszlenek, a nyári etetés folytonossága biztosítva van. Hogy ne kelljen' sokáig rozsot etetni, mely már kb. két hét alatt amugyis elvénül és hogy. legyen fehérjedús takarmány még a luczerna első kaszálása előtt, esetleg ha a luczerna tán ott nem diszlenék, hogy azt részben pótolja, felkarolható a szöszös bükköny termesztése, mikor is a takarmánynak szánt rozsot nem egymagában, hanem szöszosbükkönynyel keverten vetjük és pedig szeptember közepe táján, ugy hogy a rozs súlyaránya legyen a bükkönyéhez,mint 4 : 5, legfeljebb, mint 4 : 6. A szöszösbükköny a homok legbiztosabb takarmánynövénye, sohasem fagy ki és kitűnően birjaa szárazságot: hátránya azonban, Ha netán a zabosbükköny termesztéséve a talaj homokos, száraz volta miatt nem lenne megelégedve, helyette homoki borsóskeveréket lehetne vetni, e borsót zabbal vagy árpával keverten, teljesen ugy, mint a zabosbükkönyt szokás. Csak minél korábban, kitavaszodás után azonnal kell vetni, mert a homoki borsó vegetácziós ideje hosszabb a zabosbükkönyénél., mért ha késve vetjük, kaszálási ideje könnyén beleesik az aratásba. Terem annyit, mint a hogy miután nehezen köt magot, magja kétszer olyan drága, mint - ábra._dohánytermesztés Floridában. A levelek felfűzése s botokra valí a közönséges bükkönyé aggatása (háttérben a szárító pajtával). zama akkora, mint a zabosbükkönyé jó talajon. Miután szénát nem ad jót, zabosbükköny jó talajon, de homokon nagyon csak annyi vetendő belőle, amennyi legfeljebb jó szénát ad, nehezebben szárad ugyan, mint két hét alatt földen feletethető. Ha két hétig a zabosbükköny, de levelei nem peregnek oly akarjuk zölden etetni, valamivel még virágzása könnyen, s 1 héttel is tovább etethető zölden előtt kell vágni kezdeni, mert teljes virágában nagyon is feltűnik szőrössége, amely miatt azután az állatok.nem eszik. Miután szöszösbükköny a zabosbükkönynél. Ha luczerna, lóhere ott nem sikerül jól, helyette baltaczim termeszthető, mely után egy rendszerint már a luczerna előtt, április teljes kaszálás várható, de ha nagyon ked- végén vagy május első felében kaszálható, vező az időjárás, kivételesen kettőjs/virágzása tályozva adják el ugyan, de az exportra való teljes osztályozást, ezen czélra betanított osztályozók végzik, kik egyúttal kijelölik azt is, hogy a különböző minőségű dohányok, mely ország kívánalmainak felelnek meg. Ha a elöli 2. Dohánytermesztés Floridában. A ponyvasátor alatt nőtt sumatra fajtájú dohány érett állapotban. hányt sötétíteni kell, a kivánt színárnyalatot vagy különleges ízt különböző manipulácziókkal és csomagolási módokkal adják meg. TAKARMÁNYOZÁS. Rovatvezető : Cselkó István. Folytonosság a zöldtakarmányban. Az alábbi kérdést vettük : * Jász-nagykun-szolnokmegyei homokos talajú gazdaság takarmányozási tervezetét óhajtanám elkészíteni, erre hézve óhajtanám tudni, hogy a legkorábban mikor volna Ott; talán őszszel vetett, zöldtakarmány etethető, meddig tartanának az egyes zöldtakarmányok és minő sorrendben jöhetnének egymás után, hogy elérhetnők a czélt, hogy a tehenészéttel minél korábban kezdhetnénk és minél tovább etethetnénk zöldet?" Az általánosságban felvetett kérdésre határozott választ adni annyiban bajos, mert kér-.désttevő a termesztési viszonyairól csak annyit.tüdat, hogy homokos talajon gazdálkodik, de hogy mily takarmányféléket szokott ott termeszteni és hogy melyek díszlenek legjobban, nem tesz említést. A helyi viszonyok közelebbi 114. ábra. Virginia-export dohány. 1., 2. Angol igények szerint olívzöld szinti; 3 Ausztrio. Minta A. utána azon a táblán, hacsak nem abnormis az idő, csalamádé, vagy ha az nem, mohar vethető takarmánynak, ha nem akarunk őszszel még sarjút levenni a szöszösbükkönyről. Ilymódon kettős termesztés űzhető. Ott,, hol az évelői pillangós takarmánynövények nem sikerülnek, vagy legalább is nem ugy díszlenek, hogy azokra lehetne helyezni a nyári etetés fősulyát, ott szoktak őszi borsót vagy őszi bükkönyt is vetni, melyeknek azonban az a hátránya, hogy könnyen kifagynak, amiért is inkább ' ajánlatos a szöszösbükköny termesztése.'! május vége felé vagy junius hó első felében I áll be; kaszálható még teljes virágzásban is, mert nem fásul el, tehát tovább tart a luczernánál. A pillangós takarmánynövények etetése közt hézagpótlóul szerepel a csalamádé. Hogy mindenkor álljon használásra csalamádé rendelkezésre, vagy ugy járnak el, hogy kétheti időközökben vetnek csalamádét, a míg lehet, vagy ha a száraz idő ezt nem tenné lehetségessé, többféle tengerit vetnek t. i. korai, közepes és későn érő tengerit. I A zabosbükkönyetetést is ki lehet húzni

41. SZÁM 1.1-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ. 25. 28 oly módon, ha több részletben lesz vetve. A csalamádét mennyiben lehet borsó közbevetésével javítani, azt a Köztelek" mult évfolyamában megjelent és a borsós csalamádét ismertető' czikkben találja meg. Kérdésttevőnek ez elmondottak alapján azt hisszük, nem fog nagy nehézséget okozni, a helyi viszonyok ismerete alapján megállapítani azon módot, melylyel a takarmányozás folytonosságát biztosithatja. A gazdaságban eddig termesztett növények fogják a nyári takarmányozásnak alapját képezni és ahol hézagot venne észre, a fentemiitett növények közül a leginkább beleillőt felveheti a termesztésbe. Akkor etethet zöldtakarmányt április közepétől, mikor is rozson kezdheti egész októberig, mikor répalevéllél átmehet a téli etetésre. Kettős termesztés űzhető szöszösbükkönyön kivül biborherével is, mely augusztus közepe táján vetve, május végén, junius közepe elején használható és utána még csalamádé vethető. Csakhogy az nem biztos takarmány, egyrészt a szárazság miatt kritikus a vetési ideje, másrészt szenvedhet a tél fagyától. Gyárfás József. Miután az Alföldön a nyári etetés főtámaszait a luczerna, zabosbükköny és csalamádé képezik, nem lesz érdektelen, ha adatokat szolgáltatunk arról, hogy az évnek körülbelül mely napjain szoktuk azokat etetni. Ezt illetőleg, nem rendelkezek ugyan az Alföldön gyűjtött adatokkal, de ha elmondom, hogy pl. M.-Óvárott mikor etettük a luczernát stbit, s ha hozzágondoljuk azt, hogy az Alföldön valamivel korábban tavaszodik, elég jó képet nyerhetünk a zöldtákarmányetetés folytonosságáról. Följegyzésem szerint M.-Óvárott április 22-én kezdtük a zöldtakarmányetetést és szept. 22-ig folytattuk azt, amely naptól kezdve fokozatosan átmentünk.a téli etetésre; a folytonossági sorrend pedig a következő volt: április 22-től május l-ig rozs; május' 1-től május 15-ig luczerna (I. kaszálás); május 15-től junius 4-ig baltaczim. junius 4-től junius 13-ig luczerna (II. kaszálás); junius 13-tól julius l-ig zabosbükköny; julius 1-étől szept. 27-ig csalamádé ; julius 11-től kezdve a csalamádéval vegyest luczerna (III. kaszálás); augusztus 18-tól kezdve a csalamádéval vegyest luczerna (IV. kaszálás). Iiovátvezető. NÖVÉNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Kerpety Kálmán. Hazai talajaink foszforsavszükségletéről és a kémiai elemzés jelentőségéről. Sokan talán e czim elolvasásakor azt fogják mondani, hogy régen elcsépelt dolgokat kivánok felújítani, mert hiszen a nálunk divó gabona-gazdálkodási rendszernek természetes folyománya az, hogy talajaink foszforsavkészlete mindjobban fogyóban van. Mások pedig azt mondhatják, hogy már bizony őket többé a foszforsavtrágyával lépre nem viszik, mert volt alkalmuk tapasztalni saját gazdaságukban, hogy a drága trágya nemcsak hogy a tiszta jövedelmet nem fokozta, hanem még kárral is járt. Végre talán még olyanok is akadnak olvasott gazdáink közt, kik a külföldi szakirodalom alapján azt mondják, hogy a kémiai elemzésnek a talaj foszforsav szükségletére vonatkozólag semmi jelentősége sincs. Hiszen többek közt Maereker hallei tanár volt az ki legutóbb a német gazdáknak üy értelemben nyilatkozott a talaj kémiai elemzéséről. Mult évben e helyen éppen Maerckernek ezen előadásáról irtam 1 ) és habár elismertem végső kijelentésének helyességét, hogy t. i. ez idő szerint a talaj elemzésből annak foszforsavtrágya szükségletét általában meghatározni nem tudjuk: már akkor kifejtettem azon nézetemet, hogy ebből még nem következik ám, hogy ez a kérdés a jövőben megoldásra ne jusson. Azóta éppen ezen kérdésnek beható tanulmányozásával voltam elfoglalva. Sikerült is igen érdekes tapasztalatokat szereznem e téren, de tanulmányom még nincs abban az állapotban, hogy azt a gyakorlatnak szabad kezére bocsáthassam. 2 ) Nem tartom azonban feleslegesnek e helyen felhívni a figyelmet ezen kérdésre s ezzel kapcsolatban kissé közelebbről is kifejteni, hogy hogyan lehet az, hogy egyik gazda feldicséri a foszforsavtrágyát, a másik pedig csak keserű tapasztalatokra hivatkozhatik ezen műtrágya említésekor. Annyi tagadhatlan s már többszörösen bizonyították, hogy az egyoldalú gabonatermesztés első sorban a talaj foszforsavkészletét veszi igénybe. Tudjuk, hogy a talajban előforduló foszforsavnak aránylag csak kis része van olyan állapotban, hogy gazdasági növényeink könnyen értékesíthessék. Minden valószínűség arra mutat,, hogy ezek a foszforsavvegyületek a könnyebben oldhatók csoportjába tartoznak és hogy gazdasági növényeink savanyu gyökérváladéka az, ami ezen könnyebben oldható vegyületeket előbb feloldja, hogv azután a haj szálgyökerek sejtfalain át felszívódjék. 3 ) Ha tehát ez a könynyen oldható foszforsavkészlet megfogyott a talajban, akkor a nehezebben oldhatókra lesz utalva a növény. Mily mértékben képesek gazdasági növényeink ezen nehezebben oldható vegyületeket is értékesíteni, azt ez időszerűit nem tudjuk határozottan megállapítani. Annyi azonban a trágyázási tapasztalatokból következtethető, hogy ezeket nehezebben értékesitik a gazdasági növények s ezért fejlődésükben szenvednek, hacsak megfelelő mennyiségű könnyen felvehető foszforsavas vegyületet nem adunk a talajba trágya alakjában. Arra nézve is alig birunk támpontokkal, hogy mily mértékben alakulhatnak át ezek a nehezen oldható vegyületek könnyebben oldhatókká. A növényi és állati maradványokkal a talajba kerülő foszfor a korhadás illetőleg rothadás folyamata közben átalakulhat könnyen oldható foszforsavas vegyületté, hacsak a talajban előforduló egyes alkatrészek pl. a vas ugy nem hatnak, hogy mindjárt nehezen oldható foszforsavas vegyületté alakuljon. Hogy vájjon az ilyen ásványi nehezen oldható foszforsavas vegyületekből képződhetik-e valaha könnyebben oldható, erre nézve tudomásom szerint még egyáltalán nem végeztek kísérleteket, pedig talán nem volna érdektelen ezen talajismereti kérdés tanulmányozása sem. Itt ezt csakis azért említem, hogy rámutassak mennyi szabad és hálás tér nyilik az agrikultur chemiának ezen ágazatában. De ettől érthetővé lesz az is, hogy miért oly nehéz ezen a téren pozitív gyakorlati eredményekhez jutni. A fenforgó viszonyok oly sokoldalúak, hogy midőn azokat megismerjük, első pillanatra önkéntelenül kishitűek leszünk és talán azt mondjuk, hogy a kémiai elemzéstől éppen ezen okokból nem várható, hogy a talaj foszforsav trágyaszükségletéről felvilágosítást adjon. Éppen azon kísérletek azonban, melyeket utóbbi időben az Orsz. m. leír. növénytermesztési kísérleti állomáson végeztem, támogatva egyes külföldi hasonló irányú szakemberek tapasztalataival, arról győztek meg, hogy a kérdés nem megoldhatlan. Nevezetesen egy módszert sikerült kidolgoznom, melynek eredményeit >) Köztelek" 1900. évf. I. félév 943. lapon. 2 ) Tanulmányaim első része megjelent a Kisértetügyi Közlemények 1900. évf. 6. füzetében. Második része legközelebb fog ugyanott megjelenni. 8 ),Mezőgazdasági Szemle: A növénygyökerek váladékának jelentőségéről, a talaj és növények trágyaszükségletét illetőleg.* dr. 'Sigmond Elek, 1899. évf. 446. lap. a trágyázási kísérletekkel egybevetve arra az eredményre jutottam, hogy 1. ezen módszerrel meg lehet határozni azt, hogy mikor van oly sok foszforsavkészlet a talajban, hogy a foszforsavtrágyázástól nem várható eredmény. 2. Meglehetős valószínűséggel megmondhatjuk azt is, hogy mikor várható foszfortrágya hatása. Ha tehát módszeremnek érvényessége a továbi kísérletek folyamán is igazolást nyerend, akkor talán sikerülni fog azon gazdák számát csökkenteni, akik keserű tapasztalatok árán győződtek meg a foszfortrágya hatástalanságáról illetve könnyen fog vállalkozni a gazda, hogy a foszfortrágyával kisérlezzék, ha erre nézve szakszerű tanácsot kaphat. Amig azonban ujabb széleskörű vizsgálatokkal igazolva nem látom, hogy az eddig tapasztalt törvényszerűség általános érvényű, vagyis meg nem győződtem arról, hogy módszeremnek csakugyan meg van az a gyakorlati értéke, a mi az eddigi kísérletekből valószínűnek látszik: addig én is mégcsak azt állithatom, hogy ezidőszerint ezen kérdésekre egyedül a tenyészedény-kisérlet adhat felvilágosítást és mindenesetre óvakodni fogok egyelőre tisztán ezen eljárás alapján gyakorlati tanácscsal szolgálni. Azt hiszem azonban, hogy az eddig szerzett tapasztalatok alapján jogosan állithatom, hogy nem kell feladnunk nekünk agrikultur kémikusoknak ezt a tért. És határozottan állitom, hogy Magyarországon ezen kérdésnek mielőbbi tisztázása égető szükség. Ezt kívánom következőkben még közelebbről kifejteni és tapasztalati számokkal igazolni. Ha átvizsgáljuk az Orsz. m. kir. növénytermesztési kísérleti állomás évi j elentéseit 1895-től kezdve, elég bő adatokat találhatunk ezen bizonyításokhoz. Lássuk ezen kísérletek végeredményének táblázatos összelállitását:.11 Is 1894/5. őszi gabona (buzaésrozs) 247 173 70"0 1896/7. buza 85 70. 84"3 1896/7. rozs 29 26 89'6 1894/5. tav. árpa 56 35 62"6 1894/5. zab 22:. 14 63"6 1894/5. kapások (burgonya, czukorrépa, tak.-répaés tengeri) 20 17 80"5 1895/6. burgonya kötött talajon 20 13 65"0 burgonya homok talajon 19 15 78'9 1894/5. rét 40 33 82"5 1895/6. rét 27 21 777 Ezen táblázat adataiból kitűnik: 1. hogy hazai talajaink igen sok esetben mutatnak foszforsavtrágya-szükségletet. 2. Az őszi gabonafélék, kapás növények és rét aránylagosan biztosabban hálálja meg a foszforsavtrágyát, mint a tavaszi gabonafélék. 3. Nem hanyagolható el azonban azon esetek száma sem, mikor hatás nem mutatkozott. Kérdés tehát ilyen esetekben: mondhatjuk-e azt, hogy a foszforsavtrágya hatása azért maradt-e el, mivel nem volt a talajnak reá szüksége? Ezt nem mondhatjuk, mert a foszforsavtrágya hatása más okok miatt is elmaradhatott. És minő tényezők hiúsíthatják meg leggyakrabban azt, hogy a talaj foszforsavszükséglete mutatkozzék? Egyik ok lehet a kedvezőtlen időjárás, amely szélsőséges és sok helyen nagy szárazságra hajló éghajlatunk alatt nem is oly ritkán fordul elő. A korai szárazság annyira árthat a. termésnek, hogy előfordultak esetek, mikor a

trágyázott kevesebbet termett a trágyázatlannál. A trágyázott ugyanis erőteljesebb fejlődésnek indult, bókrosodása dúsabb volt s ezzel kapcsolatban a vizelpárolgási felület is nagyobb. Ezért a szárazságot, ha az igen korán jött, jobban megsinlette a trágyázott, mint atrágyázatlan. Ezért van az, hogy a tavaszi gabonafélék aránylagosan kisebb mértékben hálálták meg a foszforsavtrágyát az őszieknél. Ahol feltehető tehát, hogy az időjárás oka a hatás elmaradásának, ott ujabb egy évi kísérletre van szükség. Ilyen esetben tehát nagy szolgálatot tehetünk a gazdának, ha egy egyszerű meghatározássál annyit mondhatunk biztonsággal, hogy nincs a talajnak foszfortrágya-szükséglete, fölösleges tehát a további kísérletezés, iuetöleg a kémiai eljárásból kifolyólag valószínűnek mondható, hogy a talajnak van foszforsavszükséglete, azaz érdemes a kísérletezést folytatni. Elmaradhat azonban a foszfósavtrágya hatása azért is, hogy egyik vagy a másik szükséges tápanyagban szükölködhetik a talaj. Tudjuk, hogy talajainknál csak a foszforsav, nitrogén és káli azon szükséges növényi tápanyagok, melyek visszapótlást igényelnek, a mész nagyobbára fizikai hatásánál fogva szükséges. Ugyancsak az Orsz. m. kir. növénytermesztési kísérleti állomás tapasztalataiból kitűnt, hogy pl. homoktalajon, ha a rozs alá Thomassalakon kivül kainitot is adtunk, a terméstöbblet nagyobb és a hatás gyakoribb volt, mint az egymagában alkalmazott foszforvastrágyánál. Még szebb eredményre vezettek a zöldtrágyázással összekötött kálifoszfortrágyázási kísérletek. Ennek magyarázata az, hogy homok talajaink rendesen nemcsak foszforsavban, hanem káliban és nitrogénben is szűkölködnek, ha tehát s foszfortrágya hatását teljes mértékben akarjuk elérni, gondoskodnunk kell a másik két tápanyagról is. Előfordulhat ilyenkor az is, hogy a foszforsavtrágya teljesen hatástalan marad a mig a nagyobb mértékben hiányzó másik tápanyaghiányt nem pótoljuk. Hasonló eredmények mutatkoztak a burgonyánál és a réteknél is. A rétnél azonban nitrogénszükséglet nem jő számításba, mert a kálifoszfortrágyázás fokozza a pillangósokat s ezeknek nitrogéngyüjtőképessége gazdagítja a talaj nitrogénkészletét a levegő nitrogénjének rovására. Ilyen esetekben tehát a gazda szintén egy évi kísérletből és egyoldalú foszforsavtrágyázási kísérletből nem ítélheti meg, hogy van-e talajának foszforsavszükséglete. Ezen esetekben is tehát ujabb kísérletezésre van szükség s most már esetleg több évire, mert nemcsak az időjárás, hanem a másik két fontos tápanyag is tekintetbe veendő. Világos ebből, hogy ilyenkor még inkább szüksége lehet a gazdának arra, hogy talajának nincsen egyáltalán foszforsavszükséglete, vagy valószínűleg feltehető, hogy van. Még többet érne, ha azt is megmondhatnék, hogy a foszforsavon kivül káli vagy nitrogénszükséglet várható. A káliszükségletet a homokos talajokra nagy valószínűséggel előre feltételezhetjük és erre nézve, miként többek közt Maercker is emiitett előadásában kifejtette a kémiai, sőt még inkább a mechanikai elemzés is felvilágosítást adhat. 2 KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ 25. 41. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. A nitrogénszükségletre nézve azonban nem igy állunk. Mert épen Maercker hangsúlyozza, hogy ezen kérdés még bonyolultabb a foszforsav szükségleténél, mivel itt talajbakteriológiai viszonyok is közreműködnek. Azon kísérletekből, melyeket utóbbi időkben végeztem, kilátásom van arra is, hogy a nitrogénszükségletet azon esetekre nézve meghatározzam kémiai uton, mikor a foszfortrágya e miatt egyáltalán nem tud érvényesülni. Látnivaló tehát, hogy nem kellelcsüggednünk, mert van reménység a megoldásra, csak idő és törekvés kell hozzá. Az elmondottakat összefoglalva, látjuk, hogy a talaj foszforsavszükségletének mily nevezetes közgazdasági jelentősége van Magyarországon. Ennek megerősítésére nézve még felemlíthetem Cserháti Sándornak a Köztelek"-ben. A szegényedő magyar föld" czimü czikkét,*) melyben kiemeli, hogy az okszerüüenül alkalmazott belterjesebb gazdálkodás sokszor még jelentékenyebben rabolja ki a talaj tápanyagkészletét, mint a régi kiilterjesebb, mert éppen az előbbinél a visszapótlás fokozottabb mértékben szükséges. A talaj trágyaszükségletéről felvilágosítást adhat a tenyészedény-kisérlet, de ez igen sok időt igényel és sokszor a legnagyobb gond daczára hasznavehetetlenné válik. Szükség van tehát egyszerűbb és biztosabb módszerre. Ha a növénytermesztési kísérleti állomásnak feladatát képezte eddig, hogy megmutassa a gazdáknak, hogy az egyes trágyafélék miként értékesíthetők s ezen kísérletek folyamán kitűnt, hogy hazánkban a foszforsavszükséglet mily fontos szerepet játszik: ugy bizonyára ugyanezen állomás vegyészének feladatát képezheti most alkalmas kémiai módszer után látni, hogy majd a gazdának tanácsot adhasson. Ezek tehát azon rugók, melyek engemet, mint nevezett kísérleti állomás vegyészét ily irányú kísérletek kezdeményezésére sarkaltak. Belátva a kérdés nagy közgazdasági értékét ós biztatást nyerve az eddig elért eredményekből, szándékom a kérdés gyakorlati oldalát is minél előbb és általános érvénynyel tisztázni. S habár eddigi tapasztalataim nem elégségesek arra, hogy azokról itt bővebben említést tehetnék mert épen nem óhajtom, hogy időelőtt megtéveszszem bármi tekintetben a gazdaközönséget : azt hiszem nem volt felesleges már most felhívnom a figyelmet ezen fontos kérdésre és kifejtenem, hogy ez a kérdés tanulmányozás alatt áll és remélhető, hogy hasznavehető eredményekhez juthatunk. Dr. 'Sigmond EleTc. LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 307. kérdés. Egy körtefaágacskát mellékelek, melyen ugy a levélzet, mint a gyümölcs valamely gomba által meg van támadva. Két kis fám annyira meg volt támadva, hogy midőn a beteg leveleket és gyümölcsöket róluk leszedtem, csaknem egészen csupaszok maradtak, egy harmadikon 10 beteg levelet leltem, azt is leszedtem. Kérem a Feleletek" rovatában engem értesíteni, mi a betegség oka, helyes volt-e a beteg részek leszedése és elégetése, avagy van-e más védekezés ellene? K. J. 308. kérdés. Az elmúlt év tavaszán ugy magam mint többek lóhere-vetőmagszükséglelét Klein Vilmos szatmári lóheremagkereskedőnek Király-Daróczon lakó bizományosától szereztem be. Már az aratás alkalmával gyanús volt előttem, hogy a heremag nem hazai, hanem amerikai termény s ezen gyanúm most már teljes igazzá lett. A mag nem csak hogy nagyon ritkán kelt, hanem teljesen satnya, nem fejlődik, a szárai bolyhosak, mi kétségtelen jele az amerikai herének. A kik nem Kleinféle magot vetettek, azoknak herésök szépen díszlik, a miénk oly gyenge, hogv a kasza sem tudná összehordani. Méltóztassék engem útbaigazítani, hogy mi alapon és módon tudnám én kártérítési igényeimet érvényesíteni. Ha perre terelem a dolgot, lehet reményem, hogy azt megnyerem, a kártérítési igényem meglesz-e ítélve? Remélhető-e, hogy ezen amerikai mag annyira fejlődik a mi éghajlatunk alatt, hogy szénának kaszálható lesz s vájjon magot hoz-e s ha igen, elárusítható-e az? nem fogna engem is terhelni felelősség. K.-Szt-Miklós, (Szatmárm.) Cé. S. *),Köztelek" 1900. évf. 2. félév. 309. kérdés. Kezelésem alatt lévő gazdaságban van 2 tehén, melynek egy egyéves borjúja van és szintén kijár az anyjával a legelőre, ahol a borjuk az anyjokat megszopják. Minden óvintézkedést megpróbáltam már amit eddig ismertem, megjegyzem, hogy állandóan szegekkel kivert szij is van az orrukon. Mivel lehetne a szopást meggátolni és mi az eljárás? Szűcsi. K. B. 310. kérdés. Szíveskedjék felvilágosítást adni, hogy a községi közmunka kivetéséhez mi szolgál alapul, az igavonók darabszámja-e, beleértve a futólovakat is, vagy pedig az egyenes adó? Mennyit kell e czimen szolgálni természetben, ha az igavonók alapján vettetik ki? lehet-e ezt és mennyiért megváltani? Végre nagyobb birtokos, aki alig használja a községi utakat, ép annyival tartozik-e a községi közmunkához járulni, mint a község lakosai? D. J. 311. kérdés. Márczius hó 26-án eladtam két lovat vásáron, amelyeknek tudomásommal semmi hibájuk nem volt. Április hó 30-án egy ügyvédtől levelet kapok, amely április hó 28-áról van keltezve, azon tudósítással, hogy egyik eladott ló,, amelyet vevő tőlem vásárolt, miként a tegnapi napon (tehát április 27-én) megejtett vizsgálatonkonstatálták, havi vakságban szenved s felkér ez ügynek három napon belőli rendezésére. Én a jelzett lovat lvs évig kocsiban használtam, a lovak mellett megbízható egyén volt alkalmazva, sem én, sem kocsisom a ló szemén hibát nem vettünk észre, sőt a ló a kocsiba befogva a legkisebb tárgytól olykor megugrott; egyszóval soha legkisebb jelenség sem mutatta, hogy a ló szeme hibás lett volna. Kérdem tehát, vájjon a lónál a havivakság azon idő alatt, tehát 32 napon belől, kifejlődhetett-e? s azon esetre, ha per útjára kerülne ez ügy, miután vevő engem nem 30 napon belül értesített, hanem csak 32-ik napon, ezen körülményt a bíróság figyelmen kivül hagyhatja-e? Megjegyzem azt is, hogy a jelzett ló anyja nálam használatban van, szemén semmi hiba sincs ugyszinte apja, egy közellevő fedeztetés! állomáson, egy jelentékeny lótenyésztő községben van használatban. H. 1. 312. kérdés. Alkalmazható-e, az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló 1900. évi XVIII. t. cz. végrehajtása iránt kiadott 1900. évi 95000. számú m. k. földmivelésügyi miniszteri rendelet 181. -a V. b. pontjában megállapított díjszabás, a diagnosticus tuberculin ojtásra is, vagy létezik-e erre vonatkozólag külön rendelkezés és esetleg minő? B. K. Felelet. Beteg körteág. {Felelet a 307. sz. kérdésre) Ama körteágon, amelyet K. 1. küldött be, az elvirágzott virágok nyeleinek egyik oldalán feketés, elszáradó sávok láthatók, ugyanilyen szinü és száraz, csakhogy nem hosszúkás foltok lepik el a fejlődés kezdetén tönkrement piczi gyümölcsöt. Egyes leveleken nagyobb barna, elszáradt foltokat találni, a legtöbb levél pedig azzal tűnik fel, hogy tele van apró hólyagokkal, illetve bibircsekkel. E bibircses levelek itt-ott zöldek, de nagyobbrészt szintén el vannak barnulva s barnásszinüek maguk a hólyagok is. Semmi parazita gombát találni nem lehet. A bibircses levelek eltorzulását egy atka, a I'hytoptus piri okozza, mely életének nagyrészét bent tölti a körte levelének belsejében. A gyümölcs és nyelének feketés foltjait azonban nem okozta az atka, hanem valószínűleg a fagy, legalább erre a következtetésre kell jutnom onnét, hogy sem a gyümölcsön, sem benne semmiféle parazita nyomára nem akadni. Ama levelek száradó foltjait, amely leveleken a bibircsek nem mutatkoznak, szintén nem tudom másból, mint fagykárból megmagyarázni, sőt bizonyos, hogy a bibircses levelek is siralmas kinézésüket nem kizárólag Phytoptus vitisnek köszönik. A beteg levelek kezelése hasznos dolog

41. SZÁM 1.1-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ. 25. 3 volt, mert ezzel gátat vetett a levélatkák nagyobb elszaporodásának. M. Gy. Kártérítési igény ameríkai heremagszállitás miatt. {Felelet a 308. kérdésre.) Ha Klein Vilmos szatmári kereskedő magyar heremag helyett amerikait szállított, akár a saját ezége alatt, akár bizományosa által, ezért föl kell őt jelenteni a főszolgabírói hivatalnál, a hol az 1895-ik évi XLVI. t.-cz. végrehajtási utasítása értelmében majd elbánnak vele, mert amerikai heremagot más név alatt még a kereskedők egymásközti forgalmában sem szabad eladni, gazdának termesztés czéljából annál kevésbé. A bizonyítás Klein Vilmos ellen igen könnyű lesz, mert hisz ismeretes dolog, hogy ő tavaly vagy 200 métermázsa amerikai herét tartott raktáraiban, azt magyar maggal keverve hozta forgalomba s ezáltal nagy kárt okozott a szatmárvidéki birtokosságnak. De nemcsak amerikai magvakat hozott forgalomba Klein, hanem az u. n. ó-franczia* magvakat is, ami csiraképtelen, vagy csirázóképességében igen megfogyott heremag, ezt keverte a magyar lóhere közé s e miatt nagyon sok szatmármegyei gazdának rosszul kelt a herevetése, de ezen a czimen elkövetett kihágásért el isitélte a hatóság. Nem csupán a gazdákat károsította meg Klein ilyen módon, hanem a vidékebeli kiskereskedőket is, akik tőle szerezvén be készletüket, szintén büntetésben részesültek a Kleinféle rossz magvak miatt. A silány herevetéseket szakértőkkel kell hivatalosan megvizsgáltatni még a kaszálás előtt és a károkat fölbecsülni. Azután ami kevés mégis termett a földeken, azt takarmánynak kell lekaszálni, magot venni róla nem tanácsos, mert a silány növényeknek ivadéka is silány lesz. Persze mindez nagy kár, de majd megfizeti Klein Vilmos! És ha sokan megfizettetik Kleinnal és a hozzá hasonló kereskedőkkél a kárukat és sokszor megbünteti őket a hatóság, utóvégre mégis csak le fognak szokni a maghamisitásról. Nagyrabecsülendő hazafias cselekédet az, midőn a község lelkésze híveinek anyagi jólétét is előmozdítani iparkodik, de miután a szép szándék balul ütött, a további lépés már most az, hogy azok a szegény kisgazdák kártérítést kapjanak. E lapok szerkesztősége továbbra is készséggel támogat minden ilyen irányú lépést. Thaisz Lajos. Szopósborju elválasztása, (felelet a 309. kérdésre.) Elég gyakori eset, hogy az anyával közösen legelőre járó borjú a legeltetés egész tartama alatt szopja anyját, daczára annak, hogy anya tejére már semmi szüksége nincs s igy csak fölösleges módon zsarolja anyját. Ezen a bajon rendesen ugy vélnek segíteni, hogy a borjú orrára szegekkel ellátott szíjat alkalmaznak, amely eljárás pedig a szóban forgó esetben is czéltalan volt, de azért sem helyes, mert a szegekkel anyjában s más állatokban könnyen kárt tehet a borjú. Legegyszerűbben a kérdés persze ugy volna megoldható, ha a borjú 10 14 napig nem járna anyjával közös legelőre, ez azonban sok helyt nehézségbe ütközik, mert külön pásztorolást, vagy kezelést igényel. Meg kell kísérelni tehát a következő elég egyszerű eljárást: nem nagyon durva vászonból két zsebkendő nagyságnyit levágunk, akkorát tehát, hogy az a tőgyet bőven és elég jól eltakarja. Ezt a vásznat most már olyan módon kötjük fel az állatra, hogy az az egész tőgyet eltakarva, arról ne csuszon el se előre se hátra. Nevezetesen mellső és hátsó csücskeire olyan hosszú szalagot varrunk, hogy azok az állatot átérve a háton, illetőleg az ágyékon összeköthetők legyenek, emellett a hátsó csücsköket a czombokhoz, vagy a czombok között felvitt szalag segélyével az ágyékon összeköttött szalaghoz erősítjük, hogy a tőgyön levő vászonfelkötés ne csúszhasson előre. Ez a kötelék nem gátolja a tehenet a járásban s ha jól és feszesen van megkötve, mindenesetre megakadályozza a szopás lehetőségét. Ezen köteléknek 10 14 napig való használata mellett le fognak szokni a szopásról. Községi közmunka. (Felelet a 310. sz. Tcérdésre.) Vonó-állatok tulajdonosai községi igás közmunka teljesítésére köteleznék; vonóállatok alatt minden néven nevezendő igásmarha, a lovak pedig kivétel nélkül értendők. Minden egyes vonó-állat után évenkint legfeljebb két igásnapszám szólgáltatik; minélfogva minden egyes vonó-állat egyes, vagy kettős fogatban aszerint, amint rendesen használtatik, közmunkára évenkint legfeljebb kétszer kiállítandó, 1igy azonban, hogy a közmunkára kiálló hármas, vagy négyes fogatok csak kettős fogatnak számithatók. A községi igás közmunkatartozás mennyisége tehát egyedül a vonóállatok számától függ. Ezenkívül községi kézi-közmunkára a községnek minden lakosa köteles, aki 18-ik életévét betöltötte és a 60-at még tul nem haladta. Ezen kézi-közmunka-kötelezettség alól fölmentvék a nők, ha csak házuknál egykenyéren élő és munkára alkalmas férfi családtag, vagy szolga nem létezik, mely esetben ezek a megszokott napszámot amazokért teljesitik. Fölmentvék továbbá a most említett családtagok, a szolgák, papok, tanítók, katonák, köztisztviselők és szolgák, pénzügyőrök, csendőrök, pályaőrök, fegy- és fogházőrök, erdő- és mezőőrök. Minden a községben divó módon épült közönséges lakóház birtokosa tekintet nélkül arra, egy vagy több ház birtokosaje évenkint legfeljebb négy, kő-, vagy téplaépület tulajdonosa legfeljebb hat, minden emelet utáni még további legfeljebb két-két kézinapszámot szolgál; idegen házban lakó egyének évenkint egy-egy kézi napszám teljesítésére kötelesek. Családtagok akár önjoguak, akár nem, rendszerint mindkét esetben évenkint egy kézi-nápszamot szolgálnak és ha számuk háromnál nagyobb lenne is, akkor se tehet a kötelezettség egy családnál összesen 3 napnál többet. Községi közmunkatartozását mindenki tetszése szerint természetben dolgozhatja le, vagy megválthatja. A váltságárat a község képviselőtestülete a helyi árak szerint állapítja meg, melynek határozata ellen az alispánhoz s végső fokon a közigazgatási bizottsághoz lehet felebbezni. Ez áll ugy. az igás, mint a kézi-közmunkára nézve. Azon a czimen, hogy valamely birtokos a községi közutakat, vagy azoknak valamely részét kevésbbé, vagy egyáltalán nem használja, a községi közmunkatartozást mérsékelni egyáltalán nem lehet. Dr. Sz. Lovak havivaksága. (Felelet a 311. sz. Tcérdésre) A havivakság, ha nem az első izben fellépett gyuladásos rohamról, hanem már állandósult elváltozásról van szó, a szemben egy hónap alatt nem fejlődhetik ki. Az a körülmény, hogy a vevő értesítésekor már elmúlt a harmincz nap, nem fosztja meg a vevőt az igénykeresetjogától, mert a hazai joggyakorlat szerint ugy az általános szavatossági határidő, mint az elévülési határidő hat hónap. Ha azonban a vevő csak harmincz nap múlva értesítette az eladót, illetőleg nyújtotta be a kártérítést, akkor csak abban az esetben érvényesítheti kártérítés iránti igényeit, ha nemcsak azt igazolja tényleges adatokkal, hogy a ló valóban havivakságban szenved: hanem azt is, hogy a vétel idejében is már szenvedett ebben a betegségben. (Harmincz napon belül az utóbbi körülmény igazolása nem szükséges, mert ekkor magából a betegség fenforgásának tényéből is lehet jogosan következtetni, hogy a bántalom a vételkor is létezett, az eladót természetesen megilleti az ellenbizonyítás joga.) A szülők szembajtól mentessége nem zárja ki azt, hogy az illető ló havivakságban szenved, mert ez a betegség rendszerint nem átöröklés, hanem a születés után történt külső fertőzés következtében fejlődik. y Tuberkulin-ojtások díjazása. (Felelet a 312. Tcérdésre.) Az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló törvény végrehajtására kibocsátott miniszteri rendelet 181. -ának V. szakasza kizárólag a védöojtások díjazásáról szól és nem alkalmazható a diagnosztikus czélból végzett ojtásokra. Az előbbieknél ugyanis a munka csak- az ojtóanyag beojtásában áll és ezzel be is van fejezve s ennek felelnek meg az első tekintetre alacsony dijak is; ellenben a tuberkulin-ojtás esetén az állatorvos a tuberkulin befecskendésén kívül még 24 órán keresztül észlelni tartozik az állatokat, ami, a tetemes időveszteség mellett, meglehetősen fáradságos dolog is és ehhez képest a díjazásnak is másnak kell lennie, olyannak, mely az időveszteséggel és a munkával arányban álljon. Miután a tuberkulin-ojtások kérdése ezidőszerint egyáltalán nincsen szabályozva, azért azok díjazására nézve sincsen még megfelelő árszabály és a dijak megállapítása teljesen a felek kölcsönös szabad egyezkedésáre van bízva, Csak nagyjában való tájékoztatás czéljából megjegyezzük, hogy pár év előtt a tuberkulinkérdés tárgyában készült egy javaslat a dijakra vonatkozólag a következő kulcsot ajánlotta: Az ojtással megbízott hatósági állatorvosnak legyen igénye, a fuvarköltség megtérítésén, illetőleg természetben szolgáltatott fuvaron kivül, a következő díjazásra : 10 állat beojtásáért és észleléseért 30 korona, 11 20 állat beojtásá'ért és észleléseért darabonkint 3.. 21 50 állat beojtásáért és észleléseért további darabonkint 2. 50-nél több állat beojtása és észleléseeseténminden további darabért 1 Ezekbe a dijakba az előzetes helyszíni szemle, a beojtás, a hőmérés és észlelés, valamint a további teendőkre vonatkozó javaslatok megtételének munkadija is be van foglalva. y Gazdasági egyesületek mozgalma, Rovatvezető: de Pottere Brúnó. A Barsvármegyei gazdasági egyesület folyó hó 12-én délelőtt 10 órakor tartotta meg évi közgyűlését Léván az állami tanitóképezdében. Az igen látogatott ülésen Dus Jenő alelnök elnökölt s azon a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége képviseletében Bubinele Gyula a Szövetség titkárja is résztvett. A közgyűlés jóváhagyta a számvizsgáló-bizottság által megvizsgált mult évi zárszámadásokat és vagyonmérleget és tudomásul vette a terjedelmes elnöki jelentést is, amely az egyesületnek multévi működéséről számol be. Ezen működés keretében különösen kiemelendő az egyesületnek a háziipar fejlesztése körül kifejtett működése, amely az egyesületi működésnek a jövőben is egyik kiváló programmpontját fogja képezni. Hozzájárul a közgyűlés az igazgató-választmánynak azon előterjesztéséhez, hogy a jövő évben Pozsonyban rendezendő mezőgazdasági országos kiállításban az egyesület résztvesz gyűjteményes kiállítással a mezőgazdasági termények, szőlő és gyümölcskiállitásban, továbbá ugyancsak gyűjteményes kiállításban mutatja be a megye állattenyésztését is ; elhatározta a közgyűlés, hogy a rendezési költségek fedezésére 4 koronát fog kérni a megye törvényhatóságától. Hozzájárult a közgyűlés a választmány azon előterjesztéséhez is, hogy az egyesület és a mezőgazdasági bizottság működése között kapcsolat létesíttessék, amely olyképp jutna kifejezésre, hogy a megyei gazdasági egyesület a mezőgazdasági bizottság tagjait saját tagjai sorából választaná. A Gazdák Biztosító. Szövetkezete képviseletének elvállalása ügyében a közgyűlés akként határozott, hogy miután 1903. év végéig, le

van kötve, ez idő szerint a szövetkezet képviseletét el nem vállalhatja, de már most is kijelenti, hogy a szerződés lejártával a Gazdák Biztosító Szövetkezete képviseletének elvállalálását erkölcsi kötelességének tartja. Elhatározta a közgyűlés, hogy az aranyos-maróthi járásban is egy paraszt-mintabirtokot fog szervezni. A választások megejtése után az indítványok kerültek tárgyalásra, amelyek közt a legérdekesebb az, amely a gazdatársadalomnak a közelgő választások alkalmával való szervezkedését javasolja, A közgyűlés hosszabb és érdekes eszmecsere után egyhangú lelkesedéssel mondta ki, hogy az ország gazdaközönsége szervezkedését a képviselő-választások alkalmára szükségesnek tartja oly irányban, hogy a gazdaközönség csakis oly képviselő-jelölteket támogasson szavazatával, akik a mezőgazdaság jogos érdekeit készek a jövő parlamentben érvényre juttatni. Ugyancsak elhatározta a közgyűlés, hogy hasonértelmü állásfoglalásra kéri fel az összes társegyesületeket és a Szövetség - központját is. A Sárosvármegyei gazdasági egyesület mult hó folyamán tartotta rendes tavaszi közgyűlését Pillér Kálmán elnöklete alatt. Az elnöknek nagy lelkesedéssel fogadott megnyitó beszéde után Lukovics Aladár titkár terjesztette elő az egyesületnek mult évi működéséről szóló jelentését. A jelentés bevezetésében Pillér Kálmán egyesületi elnök lelkes szavakkal felhívja gazdatársaink figyelmét a Sárosvármegyei gazdatársadalomnak* annyi gondot okozó bajára, az amerikai kivándorlási mozgalomra, melynek jövőbeli méggátlására egyedül a kormány hathatós közbenjárását tartja eredményre vezethetőnek. Az egyesület mult évi zárszámadása szezint a bevételek 11,379 koronát, a kiadások 10,613 koronát tettek ki s igy a pénztári maradvány '765 korona volt. A jövő évi költségvetésben bevételnek 7940 korona, kiadásnak 12,815 korona van előirányozva, a 4874 korona hiány kiegészítésére az egyesület a földmivelésügyi kormányt reméli megnyerhetni, mely eddig is jelét adta nagy áldozatkészségének. Az egyesület tagmozgalma az 1900-ik évben következőleg alakult: meghalt összesen 9 tag, kilépett 9 tag, belépett 44 tag, szaporodás 26 tag; összes taglétszám 1900. végén 610. A jelentés elsősorban a Sárosvármegyei gazdasági egyesületnek a kassai országos gazdakongresszuson való részvételéről számol be, mely kongresszuson az egyesület mintegy 70 tagja vett részt. A megyei gazdaközönség szakismereteinek fejlesztése czéljából az egyesület ugy a szakképzett gazdák, valamint a kisbirtokosok részére számos gazdasági előádást tartott. így az 1900. évi február hó 25., 26. és 27. napján az egyesület az OMGE.-vel karöltve a müveit gazdaközönség részére Eperjesen gazdasági szakelőadásokat rendezett. Az előadásokat közel száz, nagyobbára intelligens gazdákból álló közönség hallgatta, azok előadói nagyrészt a kassai gazdasági tanintézet tanárai voltak. A népies gazdasági szakelőadások rendezésében az egyesület az elmúlt évben az eddiginél fokozottabb mérvű tevékenységet fejtett ki. Az ezen népies előadások költségeire a földmivelésügyi miniszter 2400 kor. államsegélyt engedélyezett. Az előadásokat Lukovics Aladár egyesületi titkár tartotta 24 községben 4 KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ 25. 41. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. Havas Jakab egyesületi állatorvos közreműködése mellett. A kisgazdák is fokozottabb érdeklődést tanúsítottak ezen szakelőadások iránt, mert mig azokon 1898-ben csak 1570 hallgató volt jelen, a lefolyt évben az előadásokon 2246 hallgató vett részt, vagyis 676 kisgazdával több az előző évnél. Az előadások tót nyelven folytak és azok ugyanazon nyelven füzetekben kinyomattak és összesen 2400 példányban a hallgatók közt ingyen kiosztattak; Ezen előadásokon kivül Füredy Lajos lentermesztési szaktanár a lentermesztésről és a, lenkikészitésről 10 községben tartott előadást, melyeket mintegy 400 kisgazda hallgatott. A szarvasmarhatenyésztés emelése czéljából az egyesület mult év folyamán Héthárson és Felső-Szvidiken 2 állatdijazást rendezett, melyek dijai számára a földmivelésügyi minisztérium 650 koronát bocsájtott az egyésület rendelkezésére. Mind a két verseny ugy a résztvevők számát, valamint a felhajtott állatok minőségét tekintve, váratlanul jól sikerült és bizonyságot tett arról, hogy az ország szegény vidékein a szarvasmarhatenyésztés helyes irányban fejlődik és hogy azon tenyészirány, melyet a vármegye törvényhatósága a szarvasmarhatenyésztésre vonatkozó vármegyei szabályrendeletben kitűzött, teljesen megfelelő a vármegye állattenyésztési viszonyainak. A mult év folyamán márezius hó 31 Hői julius hó 8-ig az egyesület a földmivelési kormány anyagi támogatása mellett Eperjesen lópatkolási tanfolyamot rendezett, melynek vezetésével Havas Jakab állatorvos bízatott meg, ki az elméleti előadásokat tartotta, mig a gyakorlati részt Kovács Sándor állatorvos vezette. A tanfolyamon 41 a vármegyében működő önálló kovácsmester és kovácssegéd vett részt; a junius 8-án megtartott vizsgán az 5 legszorgalmasabb hallgatónak 20 20 koronás jutalomdíj osztatott ki. A mult év folyamán az egyesület következő fontosabb közgazdasági tevékenységet fejtett ki : 1. A földmivelésügyi miniszter felhívására az uj autonom vámtarifa-tervezet kidolgozásához szükséges, a megye területére vonatkozó áruforgalmi és egyéb mezőgazdasági vonatkozású statisztikai adatokat az egyesület összegyűjtötte és a földmivelésügyi kormány rendelkezésére bocsátotta. 2. Az egyesület állást foglalt a tőzsdetanács azon határozatával szemben, mely szerint a gabonanemüeknél az eddigi 1Q0 kg.-os súlyegységet 50 kgramra szállította le s ez ellen való tiltakozásával együtt az OMGE.-et a tőzsdének ezen túlságos nagy jogkörét bizonyító elhatározásából kifolyólag a tőzsde törvényhozási uton való rendszabályozásának sürgetésére kérte fel. 3. A földmivelésügyi miniszterhez felterjesztést intézett az egyesület az iránt, hogy mindenképen megakadályozni igyekezzék Bécs városának azon tervét, mely szerint a bécsi piaczra kerülő állatok után a fogyasztási adót ne a vevő, hanem a termelő fizesse. 4. Az egyesület átiratilag felkérte a vármegye törvényhatóságát arra, hogy a vármegyei alapok és pénzek legalább egy részének az Országos Hitelszövetkezetnél való elhelyezését a törvényhatósági közgyűlésnek javasolja; mely kérelemnek a vármegye közönsége eleget is tett. 5. A mult év folyamán határozta el az egyesület, hogy a Gazdák Biztosító Szövetkezetének képviseletét elvállalja" s a képviselet teendőivel ez egyesület titkárját bizta meg s egyidejűleg a szövetkezetnél 1000 koronás alapítványt jegyzett. 6. A Biharvármegyei gazdasági egyesület megkeresésé»e tárgyalta a gabonahatáridőüzlet szabályzatának módosítására vonatkozó javaslatát, melyre nézve az egyesület választmánya oly határozatot hozott, mely szerint a Biharvármegyei gazdasági egyesület azon állásfoglalásával, hogy a gabona határidőüzletnek csupán egyes szabályai módosításával nem azonosíthatja magát, mivel véleménye az, hogy a gabona-határidőüzletnek nemcsak szabályai módositandók, de maga a gabona-határidőüzlet, mint a gazdaközönség érdekeit minden tekintetben veszélyeztető intézmény, teljesen eltörlendő. Az egyesület ily értelemben intézett felterjesztést a földmivelési és kereskedelmi miniszterekhez. A jelentés ezek után beszámol az egyesületnek az egyes művelési ágak terén kifejtett működéséről. Így a mult év folyamán különösen a növénytermesztés fejlesztése érdekében- arra törekedett, hogy a kisgazdákat intenzivebb gazdálkodásra, a talajnak jobb megmunkálására s az ipari növények felkarolására birja. Ezen czélja elérésére a népies gazdasági szakelőadásokon különösen a növénytermesztés és' talajmivelés helyes módjainak ismertetéséről gondoskodott s végül az ipari növények meghonosítása czéljából a földmivelési miniszter közbenjárásával a kisgazdák közt 50 mm. kedvezményes áru rigai lenmagot osztott ki. Az erdőgazdaság fejlesztésére^ kedyező hatással volt Dessewffy Pálnak az egyesület alelnökének 1898-ban erdősítési jutalmakra tett alapítványa, mely különösen több ; kisgazdát ösztökélt arra, hogy eddig kopár, hasznevehetetlen területeket beerdősitettek, kik közül az alapítvány kamatjait 75 koronát Urbán István nagysárosi kisgazda nyerte jutalomdijul. A középbirtokok területén is jelentékeny, befolyások történtek az utóbbi években. A gyümölcstermelés emelése érdekében az -égyesület a földmivelési kormány közreműködésével 3500 drb kedvezményes áru és 3500 drb ingyenes gyümölcsfa csemetét osztott ki községeknek és egyes kisgazdáknak. A mult évre tervezett gyümölcskiállitásról a késői fagyök következtében tönkrement gyümölcstermés miatt az egyesület kénytelen volt lemondani, illetve azt elhalasztani. A szarvasmarhatenyésztés terén az egyesület a mult év folyamán nagy tevékenységet fejtett ki. A két állatdijazáson kivül az egyesület a mult év őszén a földmivelésügyi miniszter részéről nyújtott 40 ezer korona segély felhasználása mellett 81 drb telivér pinzgaui tehenet és üszőt hozott be, melyekét kisgazdák között kiosztott. Üdvös hatással lesz a szarvasmarhatenyésztés további fejlésztésére a földmivelési kormány azon intézkedése, mely szerint állattenyésztési felügyelők utján a vármegye nagyobb tenyésztő gazdáival az általuk nevelendő bikák megvételét a jövőben szerződésileg fogja, biztosítani. A lótenyésztés emelése czéljából rendezte az égyesület a földmivelésügyi kormány közreműködésével 'a már említett lópatkolási tanfolyamot. A rég tervbevett csikólegelőt azonban az egyesület alkalmas legelőterület hiányában a mult év folyamán sem létesíthette. A güfc és sertéstenyésztés emelésére az egyesület közbenjárt, hogy a kassai állattenyésztésügyi felügyelő a köztenyésztési czélokra kedvezményes áru rambouillet kosokát oszszón ki. Kedvező hatással lesz a vármegye juh- és sertéstenyésztése további fejlesztésére az egyesület igazgató-választmányának azon határozata, mely szerint az egyesület a jövőben minden év augusztus havában Eperjesen kos- és kan vásárt fog rendezni, az első vásár folyó év augusztusban fog Eperjesen megtartatni. Megjegyzendő még, hogy az egyesület kezdeményezésére a vármegyei sertéstenyészirány a hússertésben állapíttatott meg, mely megállapodást a vármegye törvényhatósági bizottsága is magáévá tette. A baromfitenyésztés további fejlesztésére az egyesület a földmivelésügyi kormány közreműködésével 200 drb különböző fajú baromfikakast osztott ki csere utján a vármegye területén. Azon nagy kárnál fogva, melyet a lefolyt ( évben a különböző kártékony rovarok, kűlönö-' sen a cserebogárpajorok a veteményekbén okoztak, az egyesület a cserebogár irtásának országos szervezése tárgyában felír a földmivelésügyi kormányhoz, felhívta ez ügyre a társegyesületek figyelmét és saját tagjait is felszólította és buzdította arra, hogy a kártékony rovarok hathatós pusztítására minden rendelkezésre álló eszközt alkalmazzanak. A szesztermelés mint.a vármegye legvirágzóbb iparága érdekében az egyesület a mult évben is nagy tevékenységet fejtett ki és midőn a Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete megkeresésére a pót-kontingens felosztú-

41. SZÁM 1.1-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ. 25. 863 sára, vonatkozó pénzügyminiszteri tervezetet az egyesület szesztermelési szakosztálya tárgyalta az ügy beható vizsgálata után külön átiratban foglalta össze a pót-kontingens kérdésében elfoglalt álláspontját, melylyel a Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete ez irányban kifejtett akczióját hathatós támogatásban részesítette. A mult évi rossz burgonyatermés következtében az egyesület a szeszgyárakban való felhasználás végett szállítandó tengeriküldemények után a kereskedelmi minisztériumtól mérsékelt ára díjtételek alkalmazását kérette. Az egyesületet a kereskedelem és közvetítés terén az általa nemrég alapított Sárosvármegyei Gazdák Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezete helyettesíti. A Szövetkezetnek jelenleg 36 szövetkezet tagja van, melyeken kivül 7 önálló szövetkezetet, melyek tagokul beléptek, lát el raktárából. Tagjai létszáma 1900. végén 2696, jegyzett üzletrészek száma 4087, az üzleti forgalom 714,375 kor., melyből a bevételre 362,145 korona, a kiadásra 352,229 kor. esik, ugy hogy a tiszta jövedelem megközelíti a 10 ezer koronát. E számok világosan mutatják mily fontos szerepet játszik e Szövetkezet a Sárosvármegyei gazdák különböző kereskedelmi! igényeinek kielégítésében. Az egyesület 1899-ben megalakította az eperjesi tejcsarnokot, mely szintén gyors fejlődésnek örvend. Az elmuit év folyamán 18 birtokos 610 db tehén után 685,555 liter tejet szállított be. A vállalkozó fél évig a téli hónapban 10 fillért, a nyári hónapokban 9 fillért fizet a beszállított tejért. E tejből naponkint körülbelül csak 3 400 liter lesz a helybeli piaczon értékesítve, a tej többi részé sajt és vajjá lesz feldolgozva és külföldre kiküldve. A tejcsarhokkal kapcsolatos hizlalóban állandóan 120 150 sertés hizlaltatik sertéshulladékokkal. Tavaly a vármegye törvényhatóságával megegyezés történt arra nézve, hogy a gazdasági egyesület a vármegyei mezőgazdasági bizottsággal olyformány egyesittessék, hogy a bizottság teendői a jövőben az egyesület igazgató-választmányára ruháztassanak át. Az egyesület a mult év folyamán a földművelésügyi kormány részéről 3950 koronányi segélyben részesült s ez képesítette az egyesületet arra, hogy mult évi működéséről oly szép eredménynyel beszámolhasson, mi annál figyelemreméltóbb, mert működése az ország oly vidékére terjed ki, mely mostoha természeti és gazdasági viszonyainál fogva közismeretes. A magyar gépek pártolása és terjesztése. Hazai gépgyárosaink körében általános az a panasz, hogy gazdáink a külföldi gyártmányokkal minden tekintetben teljesen versenyképes hazai gyártású gépeinket elhanyagolják és minden igaz ok nélkül külföldi gyárakból fedezik szükségletüket. A magyar gépgyárosoknak ezt a pana- be. A kormány intencziói tehát csak igen keveset lendíthettek a hazai gépek elterjedésén, pedig ez által tetemes" anyagi kár háramlik az országra. Kétségtelen, hogy akkor, a mikor a magyar ipar fejlesztése érdekében sokan, legjobbjaink fáradoznak, méltányolnunk kell a magyar gépgyárosok panaszát és gondolkodnunk is kell a fölött, hogy mely megfelelő módokkal lehetné e bajon is enyhíteni. A megrendelések gyűjtését tárgyazó törvényes rendelkezés módosításáról szóló 1900. XXV. t.-cz. ez év julius hó 1-én* lép életbe. Valamelyes javulást varunk ugyan ettől is, mert a vetőgépeknél kisebb gépekre nézve a a megrendelések gyűjtését nem engedi meg; de azt hiszem, hogy akkor, a mikor az a külföldi czég a nagyobb gépekre gyűjti megrendeléseit, el fog ez alkalommal csúsztatni egy pár kisebb gépre szóló megrendelést is, a "melyet aztán az ületékes közigazgatási hatóságnál persze nem mutat majd be. De várjuk be, mit hoz a gyakorlat. Elvégre ha ezzel javul is valamennyire a helyzet, ez még vajmi kevés ahhoz, hogy hazai gépgyárosaink a külföldi ' versengésnek reájuk nézve végzetesen' káros eredményeit ne éreznék. Az ő érdekükben épugy, mint hazai iparunk terjedése és az ezzel kapcsolatos számtalan előnyök érdekében a nehéz kérdésnek oly reális megoldási módjának megteremtéséről kell gondoskodni, amely a teljes sikert biztosítsa a külföldi verseny veszedelmes tevékenységével szemben. Oly megoldásról tehát, amely a hazai gyártmányok terjedését, kelendőségét biztosítsa a nélkül, hogy veszedelmet vagy kárt okozhatna az egyik vagy másik érdekelt félnek. Miről van szó? Arról, hogy a gépgyáros valahogyan, ha olcsón is, de biztos pénzen eladhassa gépeit, és ne 'dolgozzon raktárra, hanem forgalmat csináljon és arról, hogy a magyar gazda magyar géppel láttassék el és ne külföldit vegyen, de esetleg hitelre is vásárolhasson. Ennek a megoldása látszólag alig lehetséges és mégis de hát persze megint csak a kormány áldozatkész támogatásával megoldható ez a kérdés is. Megengedem, hogy eszmém, ha nem is furcsa, de kissé szokatlan én azonban ugy fogom fel a dolgot, hogy ha arról van szó, hogy valami bajon segítve legyen és más mód erre nincsen, ugy a szokatlanhoz is hozzá kell törődnünk; hiszem még azt is, hogy a gépgyárosok maguk részéről talán meg is hökkennek a gondolattól, sőt talán elfogadhatlannak is fogják azt tartani, de erre meg azt mondom, hogy ilyen üzletet csinálni amely elvégre teljesen szolid s a milyennél különbet a mai viszonyok.mellett ők maguk' sem igen kívánhatnak még mindig jobb, mint emilyent se csinálni, mint. a hogy nem csinálnak ma. Javaslatom szem előtt.tartja az. igaz érdekeket és alkalmas arra, hogy a bajokon alapjában segítsen és mert megfontolva a körülményeket az egyedüli megoldásnak tartom, merem ajánlani a földmivelési és kereskedelemügyi. magy. kir. miniszter urnák jóakaratú figyelmére és a gépgyárosok megfontolására egyaránt. A részletek nehézségei ne riaszszák el az érdekelteket attól, hogy az inditványnyal behatóan foglalkozzanak. áruval készpénben és az illető vevőnek ésetleg jótálással is ellátott váltójával tartozzanak beszámolni (ezért a közbenjárásért esetleg illesse meg őket a vételárnak fél- vagy 1%-a jutalék fejében, amely összeg a gépnek amúgy is elég olcsó vételárába betudandó lenne). A hitelre eladott gépnek vételára után vevő ha a hitelt kamatmentesen nem élvezhetné tartozzék 4 /o-nál nem magasabb kamatot fizetni és tartozzék a vételárat a gép és annak ára szerint 3 5 éven belül (őszi terminusokban) törleszteni; netáni- késedelmes fizetés esetén és akkor, ha a gazdasági egyesület és iltetve a gazdasági tudósító jelentése nyomán az egyébként kivételesen' engedélyezendő fizetési halasztás a késedelmes adósnak nem engedélyezhető, akkor az esedékes részlet a fedezeti váltó alapján kincstári követelés gyanánt rövid uton lehetőleg ne költséges perléssel az állami végrehajtó utján hajtassák be. A többi az már részletkérdés, igy részletkérdésnek tartom, többek közt azt is például, hogy az egyes gazdasági egyesületeknek elárusitás czéljára rendelkezésre bocsájtandó gépekből csak 1 2 drb küldessék el minta gyanánt az egyesület Székhelyére vagy vidékerikénti telephelyére, nehogy raktárhelyiségek fentartásával a gép ára emeltetvén, a vevő ezzel megterheltessék; a többi megvásárolt gép pedig álljon az illető 'gépgyárosnál, (az állami tulajdont jelző pecséttel ellátva) rendelkezésre a gazdasági egyesület rendelkezése szerinti elszállításra készen. Ilyen módon a gépgyáros eladja ha olcsón bár, de nem kái'ral gépeit, amelyeket a gazda is jutányosabban szerezhet meg, a külföldi verseny pedig hovatovább zárt kapukra fog találni ott, ahol eddig sem volt semmi keresni valója. Ezek volnának a körvonalai annak a képnek, amelyet javaslatommal a hazai gépipar fellendülése érdekében egyfelől, a gazda érdekében pedig a gépek elterjedése szempontjából másfelől meg akartam rajzolni megvilágításául annak, hogy a baj orvosolható ugy, hogy a közvetlen érdekeltségnek inkább előnye, mint hátránya domborodjék ki. A részletkérdésekkel más helyen szándékozom foglalkozni akkor, ha már tapasztaltam azt, hogy elvi szempontból a dolognak ilyetén k - resztülvihetősége ellen akadályok nem merü e - nek fel. Ezzel kapcsolatban időszerűnek tartom felhozni azt is, hogy a megrendelések gyűjtéséről szóló törvénynek módosítása nemcsak kívánatossá, de elkerülhetetlenné teszi azt, hogy a gépipar üzleti forgalmassága érdekében a gépgyárosok a maguk részéről is komolyan hozzálássanak azoknak a módoknak megteremtésé--: hez, amelylyel a hazai gépek jobb terjedése lehetővé válik. Gondosködniok kellene például egy közös központi mintacsarnoknak létesítéséről, amelynek vezetésére meg kellené nyerniök egy üzleti, szempontból teljesen független és semleges testületet például az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet, amely testület gondoskodni lesz képes arról, hogy a hazánkban használatban levő gépeket befogadó mintacsarnok szát jogosnak tartjuk, mert mérhetetlen áldozatok árán tartják fenn gyáraikat, csakhogy az czéljának megfeleljen; gondoskodni lesz képes üzemet szégyenszemre ne kelljen teljesen megszoritaniok, hogy munkásaikat a nehéz megélheban vidékenként létesítendő fiók-mintatelepek, arról, hogy a mintacsarnokkal kapcsolattési viszonyokban ne kelljen szélnek ereszteniök amelyekben azok.a gépek nyerjenek elhelyezést, és hogy a külföld előtt ne kelljen az üzem Körülbelül igy vélem a dolgot: A szakminiszter urak eszközöljék ki egy nagyobb- viszonyainak legjobban megfelelnek oly telep- amelyek az azon vidék talaj és termesztési redukeziójával azt bizonyitaniok, hogy Magyarországon csak a külföldi ipar bodogulhat. Hogy összegü mondjuk 2 3 milliós kamatmentes kölcsönnek folyósítását, amely összegket a gazda is szívesen fog felkeresni és helyeivé váljanak hazai gépgyárosainak, amelye- ez ne igy legyen, áldoz az állam, áldoznak a gyárosok, vállalkozók, de eddig minden nevezetesebb eredmény nélkül. Azért, hogy hazánk- számlái, amelyes a versenytárgyalás alapján az és kevesebb költséggel mint ma élénk forből fedezetet nyerhessenek a hazai gépgyárosok amelyek segítségével az eladás is könnyebb ban a mezőgazdaság érdekében is a nagyobb államnak szállított hazai gyártású gépeik szállításából erednek. Ezeket a különféle, nagy- és dekében tehát egyesülniök kellene az összgsf galmat fog létrehozni. Ennek a létesítése ér- gépek gyártása és kelendősége lehetővé váljék, törvényes rendelkezés is alkottatott például kis gazdasagi gépeket bocsássa a kormány a hazai gépgyárosoknak, félretéve azokat az esetleges aggályokat, amelyek az egyesek érdeké- arról, hogy mezőgazdasági szeszfőzde csak megyei gazdasági egyesületek rendelkezésére, azzal a kifejezett feltétellel engedélyeztetik, hogy amelyek azokat az illetékes m. kir. iparfelügyelő ből folyólag a.-közös érdeket szolgálni hivatott a birtokos a gépberendezést hazai gyárból és illetve gazdasági tudósítók közbenjötte mellett intézmény létesítését netán akadályoznák. Az szerzi be, de a legtöbbje ezeknek az ujabb az egyes gazdáknak elárusítják, részben készpénzért, részben hitelre váltók ellenében. A a mintacsarnokok üzleii szempontból páratlan egyesek érdeke kielégítést nyerne abban, hogy mezőgazdasági szeszfőzdéknek még az utóbbi időben is külföldi gyárak gépeivel rendeztetett gazdasági egyesületek az általuk eladott gépek vezetés alatt állván,, az árusítás is ugy foly-

KÖZTELEK, 864 hat le, hogy az egyes gyárosok üzleti érdeke mindenképen kiegyenlítést nyerhetne, a hitelew zések körüli kérdések is könnyebben megoldathatnának, a mellékkiadások leszállása pedig. lehetővé tenné azt, hogy a gépgyárosok gyártmányaik kelendőségének propagálására is meghozhatnák azokat az áldozatokat, melyeket például a külföldi gyárosok meghoznak. Mert tény az, hogy gépgyárosaink hibát követnek el a saját maguk k á r á r a abban, hogy a sajtó utján propogálást elhanyagolják. Ugy mint a KödeleJc" például nagyon szívesen megteszi azt, hogy a gazdasági gépekről ismertetéseket. hoz, ugy megtenné ugyanezt bármelyik más szaklap, csakhogy e részben egy bizonyos fokú elzárkózottság tapasztaltatott a gépgyárosok részéről. Tévednek a gépgyárósok abban, hogy a lapok e tekintetben üzleti czélokat keresnek. Megvan. a lapokban a telj e s készség arra nézve, hogy iparunk fellendítése érdekében a maguk részéről is h o z z á j á r u l j a n a k ; ám a gépgyárosok válogassák meg, hogy e. tekintetben ne üljenek fel egyik-másik zuglap revolverező alkalmatlankodásának, h a n e m válaszszák meg maguknak azokat az organumokat, amelyek az ő érdekkörükben elterjedtségnek,. olvasottságnak örvendenek s ezeket vegyék igénybe érdekeik minél szélesebb körű terjesztéséhez. A hozott áldozat bőven meghozza az eredményeket, amire elég példa a külföldi gyárosok magatartása, akik a hazai lapokkal szemben a legmesszebbmenő előzékenységet tanúsítják, mert jól tudják, hogy megélhetésüknek ez a legfontosabb előfeltétele. Tudom, hogy erre nézve is' vannak talán a gépgyárosoknak mentő érveik, csakhogy ezek ismerve őket mind elenyésznek és kicsinyesnek bizonyulnak akkor, amikor arról van szó, hogy hazai iparunk fejlesztése érdekében m i n d e n lehetőt és szükségeset megtegyünk és arról, hogy a gépgyárosok saját magasabb érdekeiket is érvényre juttassák. Zórád István. VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal OMGE. közleményei ~ 851 Ezredik szám 851 Hieronymi a csatornákról 852 Gazdasági egyesületek mozgalma 862 A magyar gépek pártolása és terjesztése 863 Tárcza. A földmivelő nép madarairól..... 852 Állattenyésztés. A La Plata-államok állattenyésztése 855 Dohánytermesztés. A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. 857 Takarmányozás. "Folytonosság a zöldtakarmányban 858 Növénytermesztés. Hazai talajaink foszforsavszükségletéről és. a kémiai elemzés jelentőségéről. _ 859... - -...SüO Vegyesek. 864 Kereskedelem, tőzsde. 866 Szerkesztői üzenetek. :... 867 A K ö z t e l e k " legközelebbi száma, tekintettel a kettős pünkösdi ünnepekre, nem szerdán, h a n e m csak szombaton, j n n i u s 1-én fog m e g j e l e n n i ; s ezért mai számunk a r e n d e s n é l bővebb t a r t a l o m m a l j e l e n i k m e g. Kinevezések. A m. kir. földmivelésügvi miniszter Toldi Szabó László sárvári tejgazdasági szakiskolai igazgatót, szolgálati beosztásának érintetlenül ' hagyásával a VIII. fizetési osztályba, Tar Gyulát a pápai földmivesiskola vezetésével megbízott gazdasági vándortanárt, gazdasági tanintézeti segédtanárrá, Ejury Lajost a kassai gazdasági tanintézethez beosztott tanársegédet, gazdasági tanintézeti segédtanárrá és Valgóczy Imre oki. állatorvost a budapesti állatorvosi főiskola bakteorológiai intézetéhez két év t a r t a m á r a II. tanársegéddé nevezte ki. 1901. MÁJUS HÓ 25. Gazdasági t u d ó s í t ó k. A földmivelésügyi miniszter Daróczy Zoltán földbirtokos paksi lakost Tolna vármegye dunaföldvári, Elelc Ernő nagy-kanizsai lakost Zala vármegye Nagy-Kanizsa r. ' t. város és Scopián Sándor köpcsényi lakost Moson vármegye rajkai j á r á s á r a nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. A S á r o s v á r m e g y e i gazdák f o g y a s z t á s i és é r t é k e s í t é s i szövetkezetének működését a földmivelésügyi miniszter is m'éltatván, a szövetkezetet 2000 korona állami segélyben r é s z e s í tette. A megyében a szövetkezetek mint értesülünk folytonos alakulásban vannak s egyes községek 160 200 tag teljesen befejezett részvénytőkével csatlakoznak az anyaszövetkezethez, sőt egyes parasztgazdák, kik amerikáhan pénzt gyűjtöttek, felesleges pénzüket 4 % kamat mellett helyezik el a szövetkezet részvénytőkéjébe. A sárosvármegyei gazdák fogyasztási és értékesítő szövetkezetébe most már 36 fiókszövetkezete van, ezenkívül pedig 7 önálló szövetkezetet lát el a raktárából. Tagjainak száma volt a mult év végén 2696, a jegyzett üzletrészeké 4087, a tényleg befizetett részvénytőke 31,841 korona, a szövetkezet egész üzleti forgalma 714,375 korona. A szövetkezetnek m á r saját h á z a is van, mult évi fölöslege pedig 6296 korona. A h o n v é d e l m i m i n i s z t e r és a k a t o n a i l ó s z ü k s é g l e t. Báró Fehérváry Géza honvédelmi miniszter a Temesvárott pünkösdkor rendezendő mezőgazdasági kiállítás elnökségéhez leiratot intézett, melyben azon régi óhajának ad kifejezést, hogy a katonaság, illetvé honvédség lószükségletét a jövőben a JcözvetitőJc mellőzésével egyenesen a lótenyésztő gazdáktól szerezze be s e czélból utasította a szegedi 3. honvéd huszárezred parancsnokát, melynek pótló-beszerzési kerületéhez Arad, Temes, Torontál és KrassóSzörény vármegyék tartoznak, hogy a kiállítást megtekintse, a közvetlen bevásárlást nehezítő akadályok elhárításának módozataira nézve az egyesület elnökségével érintkezésbe lépjen és az egyesület által rendezendő lóvásárok ügyében katonai véleményét nyilvánítsa. Hiszszük, hogy a vásárlások ilyentén lebonyolítása semmi akadályokba ütközni n e m fog s ugy a gazdák, mint a katonai közegek megelégedésére a lovak közvetlen beszerzése ezek után az egész országra lesz kiterjeszthető. G a z d a s á g i kiállítás K e c s k e m é t e n. Már irtunk arról, hogy Pest vármegye gazdasági egyesülete a kecskeméti iparkiállitással egyidejűleg augusztus 20 25-ig baromfikiállitást rendez. Mint értesülünk ezen kiállítás augusztus 11 25-ig tartó időszakban gazdasági gép- és eszközkiállítással is lesz egybekötve, amelyen a fősuly a hazai gyártmányok bemutatására lesz fektetve. Permetezőgép-kiállítást és versenyt is tartanak ugyanekkor, tisztán hazai gyárosok és iparosok közreműködésével. A bejelentési határidő junius 15-ike. Nemzetközi k e r t é s z e t i kiállítás lesz Budapesten 1902 m á j u s 3 12 közt a városligeti nagy iparcsarnokban és az előtte elterülő korzón. A kiállítást az Országos Magyar Kertészeti Egyesület rendezi, melynek kiállítási rendezőr nagybizottsága a kiállítás védnökéül Darányi Ignáez földmivelésügyi minisztert kérte fel, a M a kiállítás eszméjét helyeslőleg tudomásul véve, a védnökséget elfogadta. A kiállítás elnöke : Emich Gusztáv udv. tanácsos, egyesületi elnök, a jury-bizottság elnökei : MatleJcovits Sándor v. b. t. tanácsos és Tormay Béla miniszteri tanácsos lettek. A földmivelésügyi minisztert Molnár István kir. tanácsos, orsz. gyüm. miniszt. biztos képviseli. A nemzetközi osztályban melegházi növények, hidegházi növények, virághagymák, szabadföldi növények, rózsák, faiskolai termények és 'kertészeti ipari termékek állíthatók ki,- a magyar osztályban pedig melegházi, hidegházi és szabadföldi növények, rózsák, gyümölcsfák és bokrok, lombosfák, örökzöld fák, hajtató cserjék, áttelelt, hajtatott és feldolgozott gyümölcs, hajtatott konyhakerti növények, magvak, virágkötési munkák 41. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM.,tájkertészet és egyéb diszitmény, végül kertészeti ipari termékek. A kiállítás iránt érdeklődőknek az Orsz. magy. kert. egyesület titkári hivatala (Budapest, IV., Koronaherczeg-utcza 16. sz.) szívesen küld programmot, valamint egyéb felvilágosítást is szívesen megad. Mintagazdaságok. Üdvös munkát végez a földmivelésügyi kormány azzal, amikor a nép tanítására s a helyes gazdálkodás bemutatására a m á r meglévő mintagazdaságok számát szaporítja. Különösen az erdélyi vármegyék érezték ezek hiányát s csak megelégedésünkre szolgál az, hogy u j a b b a n a földmivelésügyi miniszter a brassómegyei Hosszufalu és Földváron szervezett mintagazdaságokat s ezzel a mintagazdaságok számát az országban hetvenre emelte. Különben Földvár helyett, hol most is szászok, tehát mintagazdák, laknak, inkább az elhanyagolt székelység között lett volna helyén a mintagazdaság. Szükség volna továbbá a mintagazdaságok körzetéből azok megtekintésére kirándulások rendezése utazási kedvezménynyel. A nép, a látottakból többet tanul, mint ezernyi könyvből. A felvidéki m a r h a t e n y é s z t é s é r d e k é b e n. Darányi földmivelési miniszter rendeletére Liska Sámuel, a földmivelési minisztériumhoz beosztott állatorvos Tirolban, Vorarlbergben és Salzburgban 300 darab pinzgaui és borzderes szarvasmarha apaállatot vásárolt, melyeket Árva, Liptó, Turócz, Zólyom, Bereg, Ung és Mármaros vármegyékben fognak szétosztani. Ez évben az itthon vásárolt tenyészapaállatokkal együtt 3000 darabot vásároltatott már. a földmivelési miniszter mintegy másfél millió korona vételáron; ezek az országban köztenyésztési czélokra kedvezményes áron osztattak ki a közönségnek. Tenyészlódijazás. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye Gazdasági Egyesülete Törökszentmiklóson junius 16-án a földmivelésügyi miniszter anyagi támogatásával tenyészlódij ázást, ugyanaznap délután pedig lóversenyt, rendez. A versenyrendezés költségeit a gazdasági egyesület, a.tiszteletdijakat pedig a vármegye közönsége fedezi. G y ü m ö l c s é r t é k e s i t ö szövetkezet és gyüm ö l c s v á s á r P o z s o n y b a n. A pozsonyvármegyei gazdasági egyesület mozgalmat indított egy pozsonyi gyümölcsértékesitö szövetkezet létesítésére. E szövetkezetet a kitűnően bevált tejszövetkezetek mintájára fogják szervezni s állandó gyümölcsvásárral fogják egybekapcsolni, hol a Kis-Kárpátok aljának ritka' szép gyümölcstermését megfelelően értékesíthetik a legkisebb termelők, is. Csinkvántinó-tengeri-vétel. Egy nagykereskedő-czég évenkinti, mintegy 12 15 vaggonra terjedő csinkvántinó-tengerimagszükségletét, melyet eddig Amerikából fedeztetett a jövőben hazai termelőktől kívánja beszerezni. Csinkvántinót termelő gazdatársainkat felkérjük tehát, ha eladásra szánt ilyen tengeriféleségük volna, hogy-ez irányban az OMGE. ipari és kereskedelmi szakosztályához forduljanak. Pályázat. Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye gazdasagi egyesülete a vármegye. területén nagyban való termelésre ajánható gyümölcsös szőlőfajták és ezek mivelésének népies nyelven való ismertetését tárgyaló szakmunkák megírására pályázatot hirdet. Kívántatik: I. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye homokvidékein.jól bevált s igy nagybani termelésre ajánlható csemege- és borszőlőfajtáknak ismertetése. II. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén jól bevált s nagybani termelésre ajánlható gyümölcsfajták ismertetése. Egy-egy pályamunka megírásáért 200 200 korona pályadíj tüzentik ki. A pályamunkák idegen kézzel irva, jeligés levél kíséretében, f. évi október hó l-ig PestPilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesülete titkári hivatalához ajánlott levélben küldendők be. A Magyar F o l y a m - és T e n g e r h a j ó z á s i R é s z v é n y t á r s a s á g igazgatósága közhírré teszi, hogy Budapest Visegrád és Dömös között f. é.

41. SZÁM 1.1-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ. 25. 865 május hó 26-ától kezdve péntek kivételével még egy másik hajót is fog járatni. Az emiitett naptól kezdve tehát a gőzösök a következő menetrend szerint fognak közlekedni: Felfelé: Indulás Budapestről d. e. 10 órakor és d. u. 3 órakor, érkezés Dömösre d. u. 2 óra 10 perez és este 7 óra 10 perczkor. Lefelé: Indulás Dömösről reggel 4 óra 45 perczkor és d. u. 5 óra 30 perczkor. Érkezés Budapestre reggel 7 óra 45 perczkor és este 8 óra 30 perczkor. A Budapestről az első járatban 10 órakor délelőtt felfelé és Dömösről 5 óra 30 perczkor d. u. lefelé induló gőzös pénteken nem közlekedik, vasár- és ünnepnapokon pedig ezen gőzös a kirándulókra való tekintettel d. e. 10 óra helyett már reggel 8 órakor fog indulni Budapestről s csak Nagy- Marosig közlekedik, honnan este 6 óra 45 perczkor indul lefelé és 9 óra 35.perczkor érkezik Budapestre. Borértékesitési szövetkezet Tokaj-Hegyalján. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület szőlőszeti szakosztályának kebeléből egy 20 tagból álló bizottság küldetett ki a borértékesitési kérdések tanulmányozására, mely bizottság tagjainak teljes számban való megjelenése mellett, Láczay László szakosztályi elnök elnöklete alatt e hó 14-én Sátoraljaújhelyben értekezletet tartott, mely értekezlet érdekességét növelte az, hogy azon megjelent Szinnyei Merse István oroszországi gazdasági tudósító is, ki a borértékesítés terén munkálkodását felajánlotta a szakosztálynak és tájékoztatta az értekezletet a magyar boroknak Oroszországban való kismérvű értékesítési viszonyairól. Az értekezlet általános helyesléssel kimondta, liogy a borértékesitési szövetkezeteket a Tokaj- Hegyalján megalapítják, a végből egy bizottság küldetett ki az alapszabályok kidolgozására, valamint a tokajhegyaljai borok piaczainak biztosítása érdekében felirat a szakosztálylyal a földmivelési kormányhoz és lépéseket tesz külföldi góczpontokon létesítendő bodegák felállítása érdekében, továbbá a gönczi hordók forgalomba hozatalára szabadalmat kér és az oross kormány figyelmét felhívja az üres tokajhegyaljai hordóknak hamisítási czélokra való kiszállítását illetőleg és a német bortörvényken a tokaji bornak hamisítását kizárni kéri. Hibaigazítás. A Köztelek" mult számában közölt igazgatóválasztmányi jegyzőkönyvbe két értelemzavaró hiba csúszott be. Az egyik az, hogy az igazatóválasztmány a levágásra szánt állatok vasúti szállításánál az állatorvosi vizsgálatot szükségesnek nem tartja. Nem levágásra szánt állatokról általában volt szó, hanem csupán a fogyasztásra Jcerülő szopós állatokról (borjú, malacz, bárány), melyek kötelező állatorvosi megvizsgálására vonatkozó rendeletet a mimszter hatályon kivül kívánja helyezni. A kivándorlási-bizottság javaslatai között az olvasható, hogy az erdélyi turistikát az ottani kereskedelmi testületek ezt a szép feladatot a turistikai testületek teljesitik. A baromfitenyésztés a legjövedelmezőbb foglalkozás. Olvasva a mult évi hivatalos statisztikai kimutatást, látjuk, hogy hazánkból a lefolyt évben " 72 millió korona értékű baromfit vittek ki. Tehát a kivitt és a külföldi nagy piaezokon értékesített baromfiért, tojásért és tollért több pénzt kaptunk, mint a kivitt buzatermékekért, ki hitte volna, ezt csak pár év előtt is, hogy baromfitenyésztésünk oda fog fejlődni, hogy ősi foglalkozásunk legszámottevőbb tenyésztés ágában a kivitelünket pénzértékben tul fogja szárnyalni. Pedig az így van, ez megdönthetetlen tény. A kereslet baromfi és ezek termékeit képező élelmi és használati czikkek iránt folyton fokozódik, a mi annyit jelent, hogy baromfit okszerűen tenyészteni, egy meghatározott és jól átgondoldolt irány szerint, minden kapkodás és kísérletezés mellőzésével, igen érdemes, sőt a legjövedelmezőbb foglalkozás. Minden kétséget kizáró dolog, hogy hazánk baromfitenyésztésének gyors fellendülésénél igen lényeges szerepe volt a Hreblay Emil kir. állattenyésztési felügyelő által irt és több, mint 10,000 példányban kiadott és igen kedvelt baromfitenyésztési szakmunkáknak,, melyek közül különösen a Tyuktenyészté-4" és a Pulykatenyésztést" tárgyaló kiváló kőt műre hívjuk fel tisztelt olvasóink, figyelmét. E két munka egyenként 2 korona beküldése ellenében kapható. a m. kir. állami melyhez a gömörmegyei fenyvesek csatlakoznak. baromfitenyésztő-telep kezelőségénél Gödöllőn. Ezen beláthatatlan erdőségekben mindenütt, a A madarak hasznáról és káráról. A fürdőigazgatóság által legjobb karban tartott földmivelésügyi miniszter megbízásából és kiadásában Hermann Ottó egy különösen a dett helyen 4 fekszik, levegője ózondus, tiszta. remek sétányok vezetnek. A fürdő nagyon vé- gazdára nézve hasznos könyvet irt, a honi Vize hegyi forrásvíz. A modernül berendezett madarak hasznos ós káros voltáról. A terjedelmes, majdnem háromszáz oldalra terjedő felügyelet alatt van, mig a szórakozó részére kétrendbeli hideggyógyintézet állandó orvosi könyvben, amely illusztrálva is van, 80 külömböző hazai madár van feltüntetve életmódjával tennis-pálya rendelkezésre áll. Égyszóval Igló- olvasó terem, társalgóterem, croquet- és lawn- s különös sulyfektetéssel arra, hogy az kártékony, füreden ugy beteg mint egészséges ember avagy hasznos-e a mezőgazdaságra nézve. A könyv minden gazdálkodó embernek fontos, mert belőle egyrészt megismerni tanulja barátait, másrészt üldözheti azokat, amelyek ő neki csak kát okoznak. Ára a könyvnek 1 korona s egyszerű levélbélyegben megrendelhető a m. kir. földmivelésügyi minisztérium VI. főosztályában, avagy az Eggenberger-féle könyvkereskedésben, Kecskeméti-utcza 3. Magyar Folyam- é> Tengerhajózási részvénytársaság igazgatósága közhírré teszi, hogy a magas viz miatt megszüntetett Illók" állomás f. é. május 11-én ismét megnyílik. Útmutatás a káposztapillangó hernyójának irtására. A földmivelésügyi miniszter kiadásában a káposztapillangó életmódja és az ellene követendő védekezésre és irtására hasznos kis füzet jelent meg, melyet a m. kir. rovartani, állomás irt meg. A füzetet az OMGE." 3 fillér levélbélyeg ellenében portómentesen lriildi meg. Útmutatás a must és bor okszerű kezelésére német és román nyelven. A földmivelésügyi miniszter tekintettel az ország nem magyar ajkú szőlősgazdáira a must és bor okszerű kezeléséről irott népies kézikönyvet német, román, szerb és tót nyelvekre forditatta le. Ezen fordításokból a német és tornán füzet fejlesztik, holott' most jelent meg s példányonként 50 fillér beküldése ellenében az 0MGE. a -nél is beszerezhetők. A fürdőző közönség szives figyelmébe. Általánosan hangoztatott panasz a magyar fürdőző közönség részéről, hogy azért kénytelen külföldi fürdőket felkeresni, mivel hazai fürdőink állítólag nem nyújtják a fürdővendégeknek a megkívánt kényelmet,, másrészt pedig túlságos drágák volnának. Bár nem vitatjuk, hogy ez egyik-másik esetben talán igy van, nekünk mégis amint megelégedéssel mondhatjuk gyakrabban alkalmunk volt meggyőződni, hogy ezen váddal minden fürdő általánosan nem sújtható. Most is azon szerencsés,, helyzetben vagyunk tisztelt olvasóközönségünk figyelmét egy olyan hazai fürdőre, névszerint Iqlófütedre felhívni,. mely fürdő ugy kényelem és elsőrangú modern berendezése, de olcsósága és jutányos árai, valamint gyönyörű vidéke és az igazgatóság által a fürdőközönség jrányában mindenkor tanúsított legnagyobb előzékenysége és szolgálatkészsége miatt, hazai fürdőink között elsőrangú helyet foglal el s méltán megérdemli a magyar közönség pártolását. Iglőfüred hidegvizgyógyin- ' tézet, klimatikus gyógy-és nyaraiéhely melynek prospektusát t. olvasóink mai számukhoz mellékelve találják Szepesmegyében Igló városához közel fekszik, körülövezve a városnak mintegy 15,000 holdnyi területű fenyves erdője által, bizonyára megtalálja azt a mit keres és eléri fürdőzése által azon czélt, melyet elérni óhajt még pedig ami kiemelendő ahogyan azt a fürdő mellékelt tájákoztatója is bizonyítja jutányos, olcsó árak mellett. Ezért ne keressük fel többé a külföldi fürdőket ha vannak hazánkban is olyan fürdőhelyek, mint Iglófüred is,. melyek a magyar közönség pártolását és látogatását minden tekintetben méltán megérdemlik. Olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a A. G. Stahlwerke Weissenfels elektromos uton forrasztott lánczokat hozott, forgalomba, mely lánczok teljesen aczélból vannak készítve és az eddigi lánczokat felülmúlják egyenletességük, megbízhatóságúk és törésmentességük által. A czég kívánatra készséggel szolgál árjegyzékkel és prospektussal. Viharágyuzás. A páduai (Olaszország) II. nemzetközi viharágyu-kongresszus beküldött jelentésében olvassuk, hogy a viharágyukat készítő gyárosok között első helyen Farkas és Faragó budapesti gyári czég- van említve és kitüntetésben részesítve. A czég ágyuja a versenyen kitűnőnek találtatott, amennyiben a lövések legnagyobb hatásuk mellett a legolcsóbban és legegyszerűbben oldják meg azon feladatot, hogy ágyujok kezelését egy ember könnyen végezheti, holott a nálunk és külföldön eddig használatban levő. gzujtózsinóros és patrónos viharágyukhoz mindig 2 ember kellett. M A U T H N E R D O N -. J L S a j f i - BUDAPESTEN, VII., Roitenbilier-utcza 33. sz., VI., Andrássy-ut 23. sz. I f & S Z : homok (szöszös) bükkönyt (vicia vmosa> minden mennyiségben* i ^ í d í V t l biborherét, mnharma^ot, pohánkát, mustármagot, tengeri félékből: m J Í I j I Í I alcsuthit, székelyt, Plg-nolettot, Cinquantinot, továl tabarmányrépamagot, mint: obemdlorfíf, eckendorfat, olajbogyőalakuij rafflaháncsot és rézg-áliczot legelsőrendü minőségben, a legjutányosabban

866 KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ 25. 41. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. NYILTTER.*) ^superfoszfátot, kén saras-kálit, kénsavas-ammont, K o v a s a v a s - k á l i t, (dohánytrágy ázásra) 1470 koronás készpénzárakat jegyzünk, azonnali szállításra készpénzárakat értve. Takarmányárpában gyenge a kínálat, a hangulat szintén csendes. Helyben 13 koronát, jobb áruért 13-20 komnál lizeinek. Zabban az irányzat kellemes és az árak változatlanul tartottak. Minőség szerint helyb n 14'40 koronáig jegyzünk. Tengeri korlátolt érdeklődés mellett változatlan maradt. Azonal szállítandó áruért 10-60 korona érhető el budapesti egyenértékben ; Kőbányán 1070 knronáig fizetnek- Jegyzéseink 50 klgrammonként Budapesten Vörös lóhere elsőrendű öregszemű 62 66 korona Vörös lóhere középminőségü 50 54 Vörös lóhere gyengébb minőségű... 48 50 Luczerna magyar elsőrendű 42 44 Luczerna magyar középminőségü... 42 46 Luczerna franczia... 65 70 Luczerna olasz 50 52 Muharmag 9" 9-50, Baltaczim..... 13 14", Bükköny _, C h i l i s a l é t r o m o t, E a i n i t o t, 40 i 0-os k á l i t r á g ' y & s ó t és egyéb mütrágyaféléket elismert kitűnő minőségben legolcsóbban szállít HUNGÁRIA" műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság BUDAPEST, V. ker., Fürdö-utcza 8. szám. KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Outtmann és Wáhl budapesti terménybizományi czég jelentése.) Napijelentés a gabonaüzletről. 1901. május 24. Egy-két nap óta különösen a Tisza vidékéről gyengébb vetési jelentések érkeznek, helyenként már nagyban panaszkodnak a tartós szárazság miatt s ugylátszik egy kis jó esőre volna szükségünk. Ma már esconmtálták is a gabonacsarnokban ezen hireket és bár a határidők visszafelé mentek (most délben 15-36' korona az októberi buza) a készbuzákat 10 fillérig magasabb árakon adták-vették. A külföldi jelentések a tegnapelőtti porosz vetési jelentés kivételével igen jók. Porozsországban az őszibuzákat legnagyobbrészt kiszántották, a meghagyottakat 3'8-al, tehát rossznak jelzi a miniszteri tudósítás. Készbuza ma jé kínálat, de gyenge vételkedv mellett szilárdabb irányt követ; elkelt összesen körülbelül 9000 métermázsa, tiz fillérig magasabb árakon. Mai eladások : Tiszavidéki : 200 mmázsa 80 kg. 16.10 korona 3 hóra. 100 795» 16., 100 79» 15.85 150 785 150 mmázsa 78 kg. 15.60 kor 150 *' -77 15.40*, 100 76'» 15.40 Pestvidéki : 100 79 15.50, 150 78, 15.50, 200 77 3, 15.25 50 78» 15.10, 50 75» 15.10, 150 77-15.40 300 77» 15.10, 77., 15.10, 100 15.10 Verbászi : 1000 750 1600 758 l 15.30 l Bajai : 2000 731, 14.80, Bácskai : 100 77 > 15-60 200 74» 15.05 480 75» 15.15 200 15.45 Raktár: 750 76 3-15. Rozsban az irányzat nyugodt, kelt. árak ne m változtak. Helyben értékre 14-5) koron;';!. elsőrendű ' Szeszüzlet. A szeszüzletben e héten az üzletmenet valamivel gyérebb volt, de a szeszárak a korlátolt forgalom daczára változatlanul jegyeznek. Elkelt finomított szesz nagyban 115-50 116.50 K. adózva és 46. 46.50 K. adózatlanul szabadraktárra szállítva. Élesztőszesz nagyban felsőmagyarországi vevők által vásárolva 117.25 117.50 K adózatlanul 47. 47.50 K. kelt. Az adózott nyersszesz változatlanul, denaturált szesz nagyban 35.50 36. K. jegyeztetik. Vidéki szeszgyárak részéről több kocsirakomány finomított szesz ab állomás. 44 44.50 K. kelt el szaluulraklái'osok ' < szwzkeri^k.-.lök állal vásárolva. Mezőgazdasági szeszfőzők részéről kontingens nyersszesz e héten gyérekben vojt ajánlva és nagyobb vételkedv folytán több tétel 40. 40.50 K. lett zárulva azonnali és májusi szállításra. Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42. 42-50 K. Bécsi jegyzés 40.80 41. korona kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 111.25. korona adózott és 38.25 -. korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 16.50 17. korona kiviteli szeszért, 90% hektoliterje. Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben korona korona Finomított szesz 115.50 116-50 117.50 118.50 Élesztőszesz._ 117.-' 117.50 118. 119. Nyersszesz adózva... 114. 114-50 115.50 116.50 Denaturáltszesz 35.50 36. 36.50 37. Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők. Vetőmagvak ólomzárolása. *) Budapest, 1901. május 24. A budapesti m. kir. állami vetőmagvizsgáló állomás az 1900 1901. idényben, azaz 1900. évi julius hó- 1-étől a mai napig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő vetőmagmennyiségeket ólomzárolta: Mauthner Ödön, Budapest M. Mezőgazdák Szöv., Budapest Haldek Ignácz, Budapest Frommer A. H. ut., Budapest... Deutsch Gyula, Budapest Klein Vilmos, Szatmár Ifj. Freund Sámuel, Szatmár... Boross és Szalay, Budapest Kohn Mór fiai, Uzon Arnstein éshandley, Szombathely Beimel és fia, Budapest Lamberger Károly, Budapest... Kramer Lipót, Budapest 2248 5001 2037 276 3209 1632 15 3154 1314 2158 59 743 802 328 413 741 11 327 338 49 283 332 160 155 315 106 184 290 68 217 285 Felsenburg Tivadar, B.-Gyarmat 44 üü4 l 26B Funkelstein József, Arad 78 171 249 Singer Zsigmond, Budapest 71 95 166 Badwaner és Hónai, Budapest... 82 81 163 Szávoszt Emil, Budapest 80 63 143 Gróf Teleki Arvéd, Drassó 25 99 5 129 Klein Vilmos örökösei, Temesvár 10 110 120 Schmeichler testvérek, Bécs... 60 60 Nöthling Vilmos, Budapest...... 12 11 23 46 Weisz Albert, Ököritó 1 10 11 Hummer Mihály, B.-Gyarmat ' 2 2 Összesen 7834 11991 320 20145 a káros amerikai hereamás nem ólomzárolja. Ár : Kor. 24.25 23.50 22.70 22,20 21 Köleskása! Szám Ar: Kor. 25. 24. 23. 22. 20.50 Rizstakarmányliszt Királymalmi dercze Takarmánydara 10.20 K. 10.80 K. 9.80 K. Áraink 100 kg.-ként, helyben, elegysuly tisztasulyvéve, zsákkal együtt értendők. az Erzsébet Gözmalom-Társagóg üzleti tudó«. tása *.Köztelek" részére. Budapest, 18G1 május 23 án Köieltaettség nélküli árak 100 kilónkint, tsljsulyt tiszti súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajóiliomaeho* szállítva: Szám: 0 1 2 3. 4 5 8 1 7 l /s >0 22 60 22.20 21 60 2: Lujza gőzmalom r.-t. jelentése a Köztelek' részére. Budapest, 1901. május 23-án. Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. Szám: 0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Ár K.: 24-60 23-60 22-60 22-10 21-81 11-40 20-40 18-6Í 7V2. 10-50 Ár korona: Rozslisztárak : 0 0/1. I. FR. H/b. III. Rkorpa - 24. 23.40 22.80 22. 1 Á központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. A hét első felében nevezetesebb esemény nem fordult elő. A hozatalok egyaránt kielégítők, 'kivéve húsféléket, melyekből a vidéki felküldések csökkentek. A vételkedv általában jó, fokozott érdeklődés tojás és vajnál mutatkozott és ezek ára ismételten valamivei emelkedett. Eladásra került: Príma teavaj 2-20 2'iO, másodrendű 200, főzővaj 1-70 1-80, édes tehéntúró 24 28, másodrendű 16 20 filléren kgként. Élő baromfiból elkelt rántani való csirke 1'60, sütni való 2'00 2'40, első rendű tyúk 2-40 2-50 filléren párja. Zöldségféléből : Szóló-spárga 100 130, középminőségü 70 90, levesnek való 50-60 filléren fogytak a nagy mennyiségben beérkezett tételek. Salátának való ugorka 20 30, apró 10 16, tök 40 100 filléren kelt el darai ként. Válogatott rózsa-burgonya 3-20 3-40, apró, hizlalási czélokra 1-80 2-00 koronáért értékesíttetett, vagononként és 100 klgként. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1901. május 24-én. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a Köztelek" részére.) Felhozatott a szokott községekből 152 szekér réti Vetőmagvak. (Mautner Ödön tudósítása.) széna, 21 szekér muhar, 21 szekér zsupszalma, 16 szekér A vetömagforgalom már nagyon is nyugodt. Vörösheremag mér alig kerestetik, luczermag ellenben még 5 szekéregyéb takarmány (lóhere,zabosbükköny, sarjú stb.) alomszalma, takarmányszalma, szekér tengeriszár, mindig vásároltatott ha kiseb9 mennyiségben is. Jelenleg leginkább zöldtakarmánvozási magvak iránt mutat- A forgalom közepes. 400 zsák szecska. kozott az érdeklődés és az e c élra alkalmas trm/rrifrlél; Árak fillérekben q-ként a következők: réti széna továbbá pohánka stb. elég élénkpn kerestettek. Muharmag is eléggé kelt. Utánvetéshez répamag is élénken szalma 240 300, takarmányszalma, tengeri- 360 580, muhar 540 620, zsupszalma 380 440, alom- forgalmaztatott. szár, egyéb takarmány, zabosbükköny

41. SZÁM 1.1-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ. 25. 9 460 460, lóhere 400 400, luczerna, köles, sarjú 440 480, szalmaszecska 360 400. összes kocsiszám 219. Összes suly 273750 kg. Állatvásárok. Budapesti szurómarhavásár. 1901. május hó 23-án. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése. Felhajtatott : belföldi 1675 db, eladatott db, galicziai drb, eladatott drb, tiroli drb, eladatott drb, növendék élőborju 21 db, eladatott Felhajtatott összesen 520 db. Eladatott 258 drb. e.) drb, élő bárány db, eladatott db ; ölött belföldi Jobb minőségű lovakból (hátas) 6 db, eladatott 2 db, drb, eladatott drb, galicziai drb, eladatott 280 340 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 20 drb, drb, tiroli drb, eladatott drb, bécsi ölött drb, eladatott 8 drb, 400 520 K.-ért, nehezebb kocsiló eladatott drb, növendék borjú drb. eladatott (hintós) 12 drb, eladatott 5 drb 300 360 K.-ért, igás drb, ölött bárány drb, eladatott drb, élő kocsiló (nehéz nyugoti faj) 40 drb, eladatott 10 darab kecske gödölye dri, eladatott 1 drb. 200 250 K.-ért, ponny drb, eladatott 0 drb A vásár lefolyása lauyha volt. koronáért. Középminőségü lovakból: nehezebb félék Árak a következők : Élő borjuk : belföldi (fuvaros ló stb.) 120 db, eladatott 70 db 120 200 K.-ért, koronáig, kivételesen koronáig dbonkint, 60 84' könnyebb félék (parasztló stb.) 260 drb,. eladatott 125 koronáig, kivételesen 88 koronáig sulyta, galicziai darab 70 110 K.-ért; alárendelt minőségű : lovakból, kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli koronáig kiv. - koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú, koronáig, kiv. koronáig drbkint, - 36 46 koronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú : belföldi koronáig kiv.. koronáig súlyra, galicziai koronáig kiv. koronáig súlyra, tiroli. koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig súlyra, kecske r koronáig, kiv. - koronáig páronkint,. élő bárány O' koronáig p'áronkint, ölött bárány ' koronáig párja. Budapesti juhyásár. (1901. május hó 23-án. A s?ékesfővárbsi közvágóhid és marhavásár igazgatóságának jelentése a Köztelek" részére).- A vásár hangulata lanyha volt... Felhajtatott: Belföldi hizlalt' ürü 418 darab, eladatott 418 drb, feljavított juhok drb, eladatott Felhajtás: Belföldről -861 darab, Szerbiából 3339 drb, drb, kisorolt kosok 10 drb, eladatott 10 darab, Romániából darab, egyéb államokból darab, kiverő juh drb, eladatott drb, bárány drb, összesen 4206 drb. Főösszeg: 58954 drb. Állomány eladatott, kecske db, eladatott db, boszniai : í-!.:,.. j, eladatott db, szerbiai, eladatott db. fogyasztásra (I X. kerület) 1844 drb, belföldre Budapest angol keresztezés, eladatott db, romániai, környékére 1151 darab, Bécsbe 783 drb, osztrák tartományokba 429 drb, Ausztriába drb, Német biroda- durvaszőrü db, eladatott db. lomba darab, egyéb országokba darab, összesen Árak a következők : Belf. hizl. ürü 42 43. ( ) K- páronkint, 43 ( ) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavított juhok K. páronkint, ( ) K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt ' kosok 35 38 K.-ig páronkint, 40 42. K.-ig 1Ö0 kiló élő suly szerint, kiverő juh K.-ig páronkint, K.-ig 100 kl. élős. sz., bárány K, kecske K. páronkint, durvaszőrü. K. páronkint, K.-ig 100 kiló élősúly szerint, szerbiai K. páronkint, ángol keresztezés K.-ig élősúly szerint, K. páronkint, romániai K. páronkint, anyajuhok 34-40'- K. - páronkint, 38. 45. K.-ig 100 kiló élősúly szerint. Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1901. évi május hó 23-án. (A budapesti közvágóhid és marhavásárigazgatóság jelentése a Köztélek"- részére.) Felhajtatott: 313 drb, úgymint: jármos ökör első minőségű 24 drb, közép 50 darab, alárendelt darab. Fejőstehén: fehér 0 drb, tarka 192 darab, tenyészbika drb, tarka tinó drb, fehér darab, jármosbivaly 6 drb, bonyhádi 41 darab, hizlalni való ökör - darab, üsző fehér darab. Jármosökrök iránt az érdeklődés élénkebb, fejős tehenek iránt gyengébb. Következő árak jegyeztettek i Elsőrendű jármos ökör 750 840 K.-ig, középmin. jármos ökör 640 730 K.-ig pár.-kint, alárendelt minőségű jármos ökör K.-ig páronkint, jármos bivaly 600 K. é. s. mm., K.-ig páronkint, jobb minőségű jármos ökör K.-ig é. s. mm.-kint, tarka bekötni való ökör 550 K.-ig é. s. mm. Fejőstehenekért és pedig: Fejősszőrű magyar tehén koronáig darabonkmt, tarka kevert származású tehén 150 230 K.-ig darabonkint,' bonyhádi tehén 240 330 K.-ig, kiv. korona darabonkint. Budapesti vágómarhavásár. 1901. május 23-án. (A budapesti közvágóhid és marhavásárigazgatóság jelentése a Köztelek" részére.) Felhaj tali uha, nevezetesen : 977 darab magyar és tarka ökör, 691 darab magyar és tarka tehén, 872 drb szerbiai ökör, 34 drb szerbiai tehén, drb boszniai ökör, drb boszniai tehén, 197 drb bika és 58 drb bivaly. Minőség szerint: 33 darab elsőrendű hízott, 89 drb középminőségü és 86 drb alárendelt min. bika, 515 drb elsőrendű hizott ökör, 1297 drb középminőségü ökör és 48 drb alárendelt minőségű ökör; 104 darab elsőrendű hizott tehén, 581 drb középminőségü tehén, 76 darab alárendelt minőségű tehén. A vágómarha felhajtás 697 darabbal nagyobb volt, mint a multhéten, mivel. azonban a szükséglet is nagyobb, a vásár élénk s a multheti árak változat- Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 60.- 68., kivételesen 74.. K, hizott magyar ökör középminőségü 54. 58., kiv., alárendelt minőségű magyar ökör 48. 52., jobb minőségű magyar és tarka tehén 44. 64., kivételesen tarka tehén 68., magyar tehén középminőségü * -44, 64^, kiv. 68., alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 44. 64., kiv. 68., szerbiai ökör jobb minőségű 52. 60., minőségű 44.- 50., kiv..., szerbiai ökör alárendelt minőségű.,.kiv.., szerbiai bika 46. 64., kiv. 67., szerbiai bivaly 38. 46., kiv.., magyar legelömarha I. rendű., kiv.., II. rendű.., kiv.. koronáig métermázsánkint, élősúlyban. 62 drb, eladatott 38. drb 20 48 K.-ért. Bécsi vágóra vásároltatott 38 drb, az állatkert részére vásároltatott 1 drb, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott darab, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott darab, takonykor miatt a gyepmesterhez küldetett drb. Kőbányai sertésvásár. 1901. évi május hó 24-én. (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefonjelentése a Köztelek" részére.) Az üzlet lanyha volt. Heti átlag-árak: Magyar válogatott 320 380 kilogrammos nehőz 86^-88 fillér, 280 300 kgrammos nehéz 88 90 fillér, öreg 300 kg. tuli 78 80 fillér, vidéki sertés könnyű fii., szerb 78 84 fillér, román fii., tiszta kgr. páronkint 45 kgr. életsulylevonás és 4o/o engedmény szokásos. Eleségárak: Tengeri (ó) 11'30 korona, árpa (ó) 13'80 korona Kőbányán átvéve. 4234 drb. A szappangyárakban feldolgoztatott 9 darab, szállásokban elhullott darab, waggonokból kirakott....... darab. Maradt állomány 54716 darab. A részvény szállásokban 16381 darab van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt május 17-én 4165 darab. Felhajtás: Szerbiából 3339 drb, Romániából drb, összesen 7507 darab. Elhajtás: 2321 darab, maradt állomány 5183 darab és pedig 5183 darab szerb és drb román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 143 darai a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Ingatlanok árverései (40,000 korona becsértéken felül.) (Kivonat a hivatalos, lapból.) Május 18. Budapesti atkviha- Nobel 236421 kir. tvszék tóság Fülöp Május 28. Tasnádi atkviha- Helley 42489 kir. jbiróság tóság Ágnes Május 28. Május 28. Május é0. Kir. j Május 30. Bpesti-I III.k. atkviha- Susa 79896 kir. jbiróság tóság Manóné s 7. M.-csáthi atkviha- Czukor 144906 ldr. jbiróság tóság Sámuel s 8. Budapesti atkviha- Berger Mór 44599 kir. tvszék tóság Károly s 10. Budapesti atkviha- Tyrolcz 47600 ldr. tvszék tóság Irma s 11. Budapesti atkviha- Prohászka 402297 kir. tvszék tóság Ferencz s 11. M.-halmágyi atkviha- Schweiger 81996 kir. jbiróság tóság József s 11. Zilahi atkviha- Kethely 94388 kir. tvszék tóság István s 12. Bpesti I III. k. atkviha- Molnár János kir. jbiróság tóság és neje 56320 s 12. Budapesti atkviha- Krell 130204 ldr. tvszék tóság István s 12. Debreczrn i /ikszay 688694 kir. tvszék tóság Gyula 3 14. Budapesti atkviha- BuehmüHer 145109 kir. tvszék tóság Ferdinánd Junius 17. Budapesti kir. tvszék Junius 17. Budapesti kir. tvszék Junius 17. Budapesti kir. tvszék Julius 13. Eperjesi kir. jbiróság Szept. 2. Tornaaljai. kir. jbiróság atkviha- Pártos 249269 tóság Gyula atkviha- Grünfeld 2(9216 tóság Bernátné atkviha- Szametz 49843 tóság Márkus a tkvi ha- Keczkés 118000 tóság Gyula atkviha- Nehrer 118573 tóság László Szerkesztői üzenetek. R. M. urnák Tisza-Beő. A beküldött alaprajzot becses sorai kíséretében elküldötlük a rovatvezetőhöz; ha annak véleményét megkaptuk, ugy közölni- fogjuk azt önnel. Sz. Gy. urnák Brassó. A gazdasági tanintézetet.- r ' végzett egyének az államnál (jsakis a gazdaságokban, vagy gazd. iskolákban nyernek alkalmazást, még ha szolgálattételre a minisztei-iumba rendeltetnek is be. Cs. J. urnák Nagy-Majtény. Becses kérdésére a választ a legközelebbi számba adjuk meg; kérjük addig is szives türelemmel lenni. E. A. urnák Bodajk. A gazdatiszti törvény életbeléptetésére és végrehajtására, vonatkozó rendelet amellett, hogy a hivatalos lapban közöltetett valamennyi vármegyének megküldetett megfelelő eljárás végett s tudomásunk ' szerint az alispánok tovább is adták a rendeletet a járási főszolgabiráknak. Ezt abból is tudjuk, hogy több czimhasználati kérvény tárgyalásáról van már tudomásunk. Ha tehát az ön járási főszolgabirája mit sem tud még a rendeletről, annak az oka nem az, hogy a minisztérium nem küldte volna meg a rendeletet. Előfizető. A vadrepcze irtásáról bővebb felvilágo- : sitást nyerhet a Köztélek" 1899. év márczius 18-án megjelent számában. G. D. urnák Vajta. A Köztelek" 1900. év : J * augusztus 15-iki számában a Kapált árpa termesztése, a deczember 19-iki számában a. Sürü és ritka gabonavetés jelentősége czimen jelentek' meg a kérdezett irányú czikkek ; kérjük tudatni, melyik a megfelelő? L. M. urnák. A szemen észlelhető kóros elváltozások ismerete nélkül nem mondhatunk véleményt arról, hogy a baj mi okból jött létre és lehet-e azt elmulasztani. Hályog alatt köznyelven többféle szembetegséget értenek, nevezetesen ugy a szaruhártyának, valar, II :.... lom pedig egészen eltérő beszámítás alá esik. Véleményadása végett szükséges tudni, hogy a szem egyes részei, a szaruhártya, a szivárványhártya és a jéglencse minő állapotban vannak; ennek konstatálása azonban már ina ) I kulin 1 i.1.1 igényel. Legjobb lesz tehát a csikót állatorvosnak bemutatni és tőle kérni tanácsot. " Mezőgazdát figyelmébe! " Elismert kitűnő hazai gyártmány! 1600 gözcséplőkészlet üzemben! ELSŐ MAGYAR gazdasági gépgyár RÉSZVÉNYTÁRSULAT BUDAPESTEN, VÁCZl.UT 10. SZÁH. 2V-2, 31/a, 4, 41/2, 6, 8, 10, 12 lóerejüek. Magánjárók (uti mozdonyok,) Kérjük minden szakbavágó kérdéssel blzalommal hozzánk fordulni, készséggel adunk kimeritő és felvilágosító választ. Árjegyzék kivi n küldetik. S

868 KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ 25. 41. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. Legújabb és Importált eredeti a n g o l b o s o M PICK Földbirtokosok, kaphatók: OSWALD-nál BUDAPEST, VIII., Külső-Kerepesi-ut 1. sz. gazdák és raktár- Tállalatok stb, figyelmébe. Ausztria-Magyarországon általam bevezetett s min< mindenki által hasznosnak elismert ponyva-kölcsönző intézmény ajánl igen csekély kölcsöndij mellett 96 mtr. és 48 mtr. nagyságú télitett k a z a l p o n y v á k a t, mezw termékek és vasúti waggonok betakarásához, továbbá 12 mtr. nagyságú, behordáshoz alkalmas szekér ponyvákat, miáltal saját ponyvák költséges beszerzés megtakarittatik. ügyszintén zsákok is kölcsönöztetnek igen olcsá árak és előnyős leltételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők he* aj és használt 726 telített ponyvák, (gaa $hr g/% Bmt minden nemben, gabona, faszén, liszt és M. & &M Hiú -W M korpás zsákok stb. L e g o l c s é b b b e s z e r z é s i f o r r á s. Ócska zsák és ponyva miniéin mennyiségben a legmagasabb áron megvétetik. NAGEL ADOLF Budapest,,. Arany-János-utcza 12. T E L E F O N. Sürgőny-czim: 3 5-93. Nage! Adolf, Budapest. s z a b a d. H Y D R A " v o t ő g é p t ö l c s ó r hajlékony aczéltömlőből, mely végét jelenti a vetőgéptölcséreknél eddig előfordult kellemetlenségeknek. Szafcériófc yéleménye szerint a legezélszertl és leitartósalili tölcsér. Hajlékony mint a gummi, ruganyosabb mint bármely más vetögéptölcsér. Soha sem törik vagy szakad és ellentáll minden elgörbiilésnek. A tömlő fala teljesen zárt lévén, a vetőmag csakis a rendeltetési helyére juthat. Ezen tölcsérekkel felszerelt vetőgépek kaphatók : Nicholson gépgyár r.-t.-nál Budapest, VI., Kttlső Váczi-ut 5., Kühne E. ur gépgyárában Moson Budapest. Ezenkívül a tölcsérek minden nagyobb műszaki üzletben beszerezhetők. Nagybani eladás: Pforzheimi fémtömlőgyár társ. Magyarországi vezérképviselőjénél F O D O R ÖDÖN műszaki Irodájában 1399 Budapest, VII., Kertész-utcza 41. Leírások kívánatra készséggel küldetnek. Most jelent meg. A Szarvasmarhák vágóhídi statisztika alapján pályadíjjal jutalmazott ér- Breuer Albert közvágóhidi felügyelő állat- (A Magy. Orsz. Állatorvos- Egyesület kiadványa). Ara 1 korona portómentes megküldéssel l Kor. 10 flll. Megrendelhető a»köztelek» kiadóhivatalába.. A baromfi felneveléséhez nem létezik jobb tápszer, mint Fattinger husrostos csirketáplálék. Ki ezen ' libái felneveléséhez hasz- (pás nálja, az ezek fejlődése ^ iránti némely gondtól mentve' bizonyára többé más it nem fog használni. _ kg-. 22 korona,, kg-, postacsomag bérmentve 3 korona. Fettinger husrostos baromfieledele, LZ^eUsmert^legjobb és lesfej^esztöb^ tápszer^ ^ojótyú- 0 kor. ei Fattinger e MrmeDtve - Óvakodjunk utánzat, i - á v. V. V...- % BUDAPEST, V. KER., VÁCZI - U T 12. SZ. ( %'»» «9 * 8 é. m > A * A *, >» «*! v X v Y ^ y y y t t f f t t t f t f V > X j B E N Z I N - ffl 0 T O R O K > : : % % McCOEüIMM H A R V E S T Ö e MACMINE COMPANT (Chicagói aratógépgyár.) Kévekötő araíógép Daisy" marokrakó aratógép Fükaszálógép Szénagyüjtő gereblye és 2 KöszörükészüSék Kévekötöfonal gyártmányai. 3 Ne vásároljon, mig- gépeinket nem látta s 3 árainkat nem kérdezte! j Olcsó tartalékrészek óriási raktára. Tessék mintakönyvet kérni! William J. Stillmaxi Budapest, V., Váczi-ut 30. igazgató

41. SZÁM 1.1-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ. 25. 11 Olcsó Ikeritések! Olcsó kerítések! : és kerités-gyára I Árjegyzék és költségvetés ing-yen. Jutányos és pontos líiszolg-álás. Nyári évad. i ^ í f ^ M M S 1 1 T SZIVATTYÚK **» w. GARVENS, Wien, ^ ÉRLEGEK, minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és Ipari Ltgjebh g a m na i- és kender tsnlik.. ' '< - gsk irérlcgek házifcasználatrs,km Htnftenréle cuörrk. \ gek. Commandít-térsaság Mlvaitya- ét ingyen és bérmentre. Nyári 6vad - Alakult 1856. L\_ djlf Jl'_LÍ Smm Mult 1856. GAZDASAGI ajánlja : G É P G Y Á R A Legjobb kézi és lókapálókat) ré >V" r!! oni,a..?/.. Fr«es kukoricza Toltogetoket J mepivelésre, Osborne-féle hírneves fűkaszálókat, aratógépeket és kévekötőket, szénagereblyéket, járgányos csépiekészleteket, rostákat, konkolyozókat. Főraktár: BUDAPEST, VI., Váczi-körut 57/a. MT X.cgujahl> árjegryaéfc kívánatra Ingyen. MOSONBAN SohwM'ieMbwfh it. W E I S E R J. C. gazdasági gépgyára NAGY-KANIZSÁJV. Ajánlja egyetemes egyes és kétvasu aczélekéit legkiválóbb anyagból és legjobb kivitelben, az egyetemes ekékhez alkalmazható összes felszerelvényeit, boronált és egyéb tasajmivelö eszközeit. If^YlPlk "ÜTIT W slk és üepyes talajhoz 9 9 G B s M M h 6 1? t m m M b W M i M ^ M e M egyarant almias, Magyarország legjobb sorvetögépeit, szabadalm. kiváltható kapacsuklyokkal. Homokos talajhoz a ZALA DRILL" különösen e czélra készített és kitűnőnek bizonyult vetösarukkal lesz ellatva. "DT A T\T li, 'l,< rdsz. egykrekü kézi kapái,-t X J J Q l X töltögetőit 20 korona á Faragó-féle Oslidsömlli 1 - kenőcs. Biztos hatású szer, csüdsömör, hám és nyeregtürés ellen. Faragó-féle Uepsenyf luid. Izom, izület-rándulás, valamint rokkantság esetében kitűnőnek bizonyult. 1258 Mindkét szer, több nagyobb uradalomnál, valamint kisebb gazdáknál kipróbálva; már több év óta igen jó eredménynyel használtatik. Kapható a feltaláló és készítőnél FARAGÓ ÖDÖN gyógyszerésznél Tőt-Kcmlés Békés-megye. 1 nagy tégely Csüdscmörkenecs _ ~ 2 korona. 1 kis I. 1 üveg Versenyfluid 3 deciliter 2 Másolat. Caicatpányi Jínos nyug^t'é's'k'r. Állatorvos Br. Jnkey Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető A sertés javítása és hizlalása OB gazdák és hizlalók használatára n Irta K.. Kuffy Pál. Ara portómentes küldéssel I forint 10 krajjorár. Kvizda-féle szab. gummi csülök-horzsszalag. A szab. horzs-szalagok szürke, barna, fekete és fehér szinben, 4-féle»asy»tsban készülnek és pedig külön a jobb-, külön mustrált árjegyzék Kwizda szab. gummi védő észiiíékeirél a lovak lábaira ingyen és bérmentve. FŐRAKTÁR: Kwizda Ferencz János cs. és kir. osztr. magy. román kir. és bolgár fejedelmi udv. szállító gyógyszerész, KORNEUBURG, Bécs mellett.

É lelmi szerek értékesítését eszközlik az előirt»/ mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nynjt tagok és nem tagoknak. HATÓSÁGI 13 KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ 25. 41. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. ^ Magyar Gazdák ^T Értékesítésre elfogad: Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete Zalavármeg-yei gazdasági egyesület. 901. sz. Pályázati hirdetmény. i. zalavármegyei gazdasági egyesületnél rendszeres titkári állomásra minőségű utazási k81tsések megtérítése és kihi megállapított napidíjakkal javadalmazott állon elnökséghez intézett a okmányilag felszerelt foly az egyleti titkári hivatal utján - Zala-Egersz későbben a f. é. juniu* 10-éig benyújtsák. Az illeték okmányilag tartoznak igazolni, hoi zettségüket a magyar-ővárl gazdasági akadémi egszerezték és gyak Egyenlő minősité; őnyben részei tyvtaek, kik hasonml l8ban kellő gyakorlal saját helyiségében KÖZVETÍTŐ BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKÁBAN. ^ Sürgönyczim: Aurára Budapest. Hnsnemüket, füstölt hnst, vadakat, szárnyasokat élő és leölt állapotban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb. STAHEL LERER TRIEURGYÁR, K MJ^ Ajánljuk tri««rjeiikel minden gabona tiastitására Lekopott trieurköpenyt jyorssn és olcsón ujjal feleseié- Hfcnk. tiván»tr» képi. iij^pékm eaolgáhiak bismeotts. Jutalék meistt w& tómtsttk aflutaadtei Nagy birtok önkéntes árverés. Egy tagban 1448 hold, á 1200 négyszögöl, melyből 73 príma rét, 345 prima szántó, 1030 hold 40 éves szép zárt cser- és tölgyerdö, melyből 400 hold irtható. Kitűnő szállítási viszony. Vasút, országút helyben. Jó gazdasági épületek, szép vidék, jó vadászat. 200.000 korona teher ; f. év junins hó 20-án önkéntes árverésen 250.000 korona kikiáltási ár mellett eladásra kerül. Ezen birtokhoz még 2000 holdtól 8000 holdig összefűggőleg vehető. Bármikor megtekinthető. Bővebbet Kedvező alkalom" jelige alatt Mezei Antai hirdetési irodája Budapest, IV., EskU-ut 3920 5. sz. (Klotild palota) továbbit. Qazdák, Iparosok!! JIYEÜ E a Fiai 50 év <Sta fennálló motorgépgyár malomíplusz.tl ozé Szombathelyen, (Magyarország). Saját gyártmánya, felülmulhatlan ben*ln-locomobllj.lk I í Mindennemű tornaszereket és legjobb minőségű gazdasági kötélnemüeket,, ; B L E I E R é s W E I 8 Z, J kötélgyártó czég- Budapest., Raktár és iroda: HÁROLY-KÖRÜT 7. SZÁM. Ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszközök, Cocos fatőszönyegek, lábtörlők, ruhaszárító kötelek, halhálók, kézitáskák stb. továbbá gazdasági czikkek u. m.: istráng, kötőfék, rudalő gabonazsákok, vízhatlan ponyvák, itató és tűzi vedrek, kendertömlők, hevederek, kender, kócz stb. a legjutányosabb eredeti gyári árban Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Kalmár Vilmos Budapest, 1 kerttlvt, Teréz-kirut 3. szán. a CMhorKági Thomas-mövek aagyarorszáp rezérképviaetóje ajánl: T&omsfossfátllsztet (Tkmwiik), m Büart«lllii" dekányiirágf át, Eainitoi i ' ' «' A Műtrágyák béltartalmáért szavatolok, nmmm Legújabb szerkezetű kitűnő trágyaszóró gépek a legolcsóbb áron. Futti é«lelkuineretm kiszolgálás. Raktár: Budapest, V., I>ipót-körnt 18. H i r d e t é s e k felvétetnek; a kiadóhivatalban Budapest, IX., Üllői-út 25. szám Köztetek. minőségű bácskai kenderből kézzel fonott dieiiányzsinór és gazdasági kötéláru alanti ipartelepen szerezhető be legolcsóbban, úgyszintén a számító gazdának a 20-dik században nélkülözhetetlen segédeszközzé vált PT KÉVEKÖTÉL" -sw is, melylyel géparatás mellett, ha marokrakóval aratunk és a gabonát a Bellán féle kévekötelekbe kötözzük, 33 /o aratási költség megtakarítás érhető el a kévekötff-aratógép munkájával szemben, mert a fenti kéveköteleknek használata 78%-al olcsóbb, mint a kévekötő-aratógéphez szükséges manilla zsineg. De nagy a megtakarítás a kézi aratásnál is, mert a Bellán-féle kötelek 85%-al olcsóbbak a zsuppkötőknél és 97%-al olcsóbbak a gabonából csavart kötőknél. Csak az a gazda használ tehát mai napság még zsupp vagy gabonakötőket, a ki a Bellán-féle köteleket nem ismeri, vagy nem számol a költségekkel. A számok ugyanis, melyek e tárgyban kiadott prospectusomban minutiosus gonddal és a gyakorlatnak is teljesen megfelelőleg állíttattak össze, fényesen bizonyítják a fentebbi állítást és kéveköteleim fölényét. Tessék prospektust és árjegyzéket kérni. Kimerítő árjegyzéket dohányzsineg és az összes gazdasági kötélárukról u. m. istrángok, kötőfékek, rudalókötelek, zsákok és ponyvákról (háziipari készítményekről is) készségggel és ingyen küld, nagyobb megrendeléseknél jutányos* ajánlatot tesz BELLÁN MÁTYÁS kender- és kötéláru ipartelepe BACS-CSÉB.