VIZIKÖZMŐ ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG MAGYAR VÍZIKÖZMŐ SZÖVETSÉG VÍZÜGYI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE VÍZIKÖZMŐ ÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZİDÉS 2006. évi módosítás (Az 1992-ben megkötött Vízügyi Ágazati Keretszerzıdés módosítása, egységes szerkezetbe foglalva) (A javaslat kidolgozása a Magyar Víziközmő Szövetség véleményére és a VKDSZ módosító javaslataira, valamint a munkáltatók észrevételeire épül. ) I. fejezet Általános rendelkezések A szerzıdés a Víziközmő Ágazati Párbeszéd Bizottság keretében - a Magyar Víziközmő Szövetség és a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége között jött létre tagszervezeteinek meghatalmazása alapján. Szerzıdı felek kinyilvánítják, hogy ágazati kapcsolatukat a hosszú távú együttmőködés szándékával, szabályozott keretek között kívánják fejleszteni, különös tekintettel a már mőködı Víziközmő Ágazati Párbeszéd jogintézményére. A foglalkoztatási feltételek közös szabályozásában kifejezésre kívánják juttatni a közüzemi jellegbıl adódó sajátosságokat. Így különösen a felek nagy hangsúlyt fektetnek az ügyelet, készenlét, megszakítás nélküli üzemmenet, egészségre kockázatot jelentı foglalkoztatási körülmények alakítására, ágazati szintő szabályozására, valamint az ágazathoz való munkavállalói kötıdést erısíteni kívánják. Felek kinyilvánítják arra irányuló szándékukat, hogy a szerzıdés hatályba léptetése, illetve hatályban tartása érdekében minden tılük elvárhatót megtesznek.
2 1. Az Ágazati Kollektív Szerzıdés hatálya: 1.1. Az Ágazati Kollektív Szerzıdést a reprezentatív munkavállalói érdekképviseleti szervezet a tagszervezeteik nevében, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet pedig a víziközmő üzemeltetı tevékenységet végzı tagszervezeteik nevében, az erre konkrét felhatalmazást adó tagszervezeteikre kiterjedı hatállyal kötik. 1.2. Az ÁKSZ-hez a létrehozásában részt nem vevı szervezetek is csatlakozhatnak. 1.3. Az ÁKSZ hatálya alá tartozókat, valamint az azokhoz csatlakozókat az ÁKSZ melléklete tartalmazza, az eredeti okmányok egyidejő ırzésével. 1.4. Az ÁKSZ hatálya kiterjed az 1.1. pontban meghatározott munkáltatók valamennyi munkaviszonyban álló munkavállalójára. 1.5. Az ÁKSZ-t az aláíró felek határozatlan idıtartamra kötötték. 1.6. Az ÁKSZ kiterjesztése a megkötését követıen, a közzétevı Közlöny kihirdetési megjelenése napján lép hatályba. Az utóbb csatlakozók tekintetében az ÁKSZ-t a csatlakozó okirat keltét követı naptól kell alkalmazni, a felek közös kérelmére. 1.7. Az ÁKSZ hatálya alá tartozó munkáltató átalakulása esetén az ÁKSZ hatálya a jogutód szervezetekre változatlanul fennmarad. 2. Az ÁKSZ módosítása 2.1. Az ÁKSZ-t aláíró felek megállapodnak abban, hogy jelen szerzıdést minden év március 1. napjáig felülvizsgálják. Az évközi jogszabály változás esetén a törvény módosítás kihirdetését követı 30 napon belül a felek egyeztetnek a szükséges ÁKSZ módosítás érdekében. 2.2. Az ÁKSZ módosítására az annak hatálya alá tartozó bármely munkáltató, szakszervezet, illetve munkavállalói közösség javaslatot tehet, amelyet az aláíró felek bármelyikéhez írásban be lehet nyújtani. A javaslatot átvevı köteles azt a másik aláíró félhez a beérkezést követı 8 munkanapon belül megküldeni. A módosítási javaslatokat a szerzıdést aláíró felek azok beérkezésétıl számított 60 napon belül érdemben kötelesek elbírálni és az érintetteket írásban tájékoztatni. 2.3. A módosító rendelkezés hatályba lépésérıl minden esetben külön kell rendelkezni. Errıl az érintetteket írásban tájékoztatni szükséges.
3 3. Az ÁKSZ felmondása 3.1. Az ÁKSZ 6 hónapos felmondási idıvel a naptári év végére felmondható. 3.2. Aláíró felek kötelezik magukat arra, hogy felmondás esetén annak kézhezvételét követı 8 munkanapon belül egyeztetnek, ennek során tisztázzák a felmondás okait, körülményeit és törekednek arra, hogy az ÁKSZ hatálya az esetleges módosítások mellett továbbra is fennmaradjon. 4. Az ÁKSZ és a Kollektív Szerzıdések kapcsolata 4.1. Az ÁKSZ-tıl az annak hatálya alá tartozó munkáltatóknál kötött kollektív szerzıdések, belsı szabályzatok, illetve a munkavállalókkal kötött munkaszerzıdések csak a munkavállalók javára térhetnek el. 4.2. Érvénytelen mindazon szabályozás, illetve szerzıdési kikötés, amely az 4.1. pontba ütközik. Ez esetben az érvénytelen elıírás helyett jelen ÁKSZ elıírásai az irányadók. 4.3. Az ÁKSZ részben vagy egészben történı módosítása a munkahelyi kollektív szerzıdések, valamint a munkaszerzıdések hatályát nem érinti. 4.4. Az ÁKSZ módosítása esetén, az annak hatálya alá tartozó munkáltatók az általuk kötött kollektív szerzıdést a módosítás hatályba lépését követı 60 napon belül felülvizsgálják és az abban szükségessé váló változtatásokat kezdeményezik. A munkahelyi kollektív szerzıdés módosításának megfelelıen a munkavállalókkal kötött munkaszerzıdéseket fenti határidın belül felülvizsgálják, és a szükséges változtatásokat végrehajtják. 5. Szerzıdı felek együttmőködése, egyeztetések 5.1. A felek az ÁKSZ-ben eddig elért jogok, jogosultságok és kötelezettségek szintjét tekintik egymás között tárgyalási alapnak. 5.2. Szerzıdı felek kötelezettséget vállalnak, hogy az ÁKSZ elıírásai az annak hatálya alá tartozó munkáltatóknál maradéktalanul érvényesüljenek. Saját irányításuk, koordinálásuk alá tartozó szervezetek figyelmét felhívják, ha a szabályozási elvek az adott munkáltatónál nem érvényesülnek megfelelıen. 5.3. Szerzıdı felek az ÁKSZ hatályosulását folyamatosan figyelemmel kísérik. Kötelezik magukat arra, hogy haladéktalanul a másik fél tudomására hozzák mindazokat a tényeket, körülményeket, amelyek annak hatályosulását akadályozzák.
4 5.4. A szerzıdı felek az együttmőködés hatékonyságának biztosítására az alábbi Eseti Egyeztetı Bizottságot hozzák létre: 5.4.1. Az Eseti Egyeztetı Bizottságba a felek a feladathoz illeszkedı azonos számú, de legalább 2-2 fı tagot delegálnak, akik maguk közül választanak elnököt, többségi szavazat alapján. 5.4.2. Az Egyeztetı Bizottság álláspontja elsısorban ajánlás az egyezkedı feleknek. 5.6. Az együttmőködés és egyeztetés fıbb területei a következık: a) - ÁKSZ létrehozása, módosítása, felmondása, b) - sztrájkok, munkahelyi konfliktusok kezelése, c) - munkavállalókat és a munkáltatókat alapvetıen érintı jogi szabályozással kapcsolatos közös álláspont kialakítása, d) - az ágazat helyzetét, a munkavállalói és munkáltatói érdekeket jelentısen érintı intézkedési tervezetek véleményezése, illetve intézkedések esetén a közös álláspont kialakítása, e) - megállapodás az évenkénti ágazati béremelés javasolt mértékében, a besorolási- és tarifarendszer módosításában, 5.6. A szerzıdı feleket közös fellépésük, kötelezettség-vállalásuk során a Magyar Víziközmő Szövetség Elnöke - munkáltatói felhatalmazás alapján -, vagy az egyes munkáltatók önállóan, valamint az ÁKSZ-t aláíró VKDSZ Elnöke képviseli. 6. Munkahelyi szintő egyeztetés rendszere 6.1. Az ÁKSZ-t aláíró, illetve az ahhoz csatlakozó munkáltatók kötelezik magukat arra, hogy a szakszervezet (érdekképviselet) munkahelyi szervezetével vitássá váló kérdéseket egymás között egyeztetéssel kísérlik meg rendezni, a vitás kérdések felmerülésétıl számított 5 munkanapon belül. Az egyeztetés módját a munkahelyi Kollektív Szerzıdésnek kell tartalmaznia. 6.2. Amennyiben a munkahelyi egyeztetés nem vezet eredményre, a felek az Eseti Egyeztetı Bizottság közremőködését veszik igénybe.
5 II. fejezet A Szakszervezet jogai 7. Információhoz való jog 7.1. A munkáltatók, a munkavállalók érdekében végzett érdekképviseleti munkához, a képviselettel rendelkezı szakszervezet részére biztosítják azokat az információkat, amelyek a munkavállalók nagyobb csoportját érintıen a munkaviszonnyal összefüggı gazdasági, szervezeti és szociális érdekeivel kapcsolatosak. (Mt. 22. ) 7.2. A munkáltatók vállalják, hogy az Mt. 21.. (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségüknek eleget tesznek, az intézkedésük megtétele elıtt. 7.3. Az intézkedést megelızı tájékoztatás a munkáltatók részére akkor kötelezı, ha a munkavállalók, illetve az adott telephely munkavállalóinak az intézkedést megelızı féléves átlagos statisztikai létszáma közvetlenül érintett az alábbi mértékekben: a) 20-nál több és 100-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 10 fı, b) 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók 10%-a, c) 300, vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 fı. 8. Véleményezési és konzultációs jog 8.1. Munkáltató köteles döntése elıtt a munkahelyi szakszervezet véleményét kikérni, valamint a konzultációs igénynek eleget tenni, ha a tervezett intézkedés a munkavállalók nagyobb csoportját érinti átszervezés, átalakítás, szervezeti egység önálló szervezetté alakulása, privatizáció következményeként. 8.2. A nagyobb csoport alatt a munkáltató minden olyan telephelyét (részlegét) kell érteni, ahol az elızı bekezdésben rögzített munkáltatói intézkedési jogok a telephely (részleg) vezetıjét részben vagy egészben megilletik, valamint az azonos tevékenységet végzı legalább 10 fıs csoport. 8.3. Munkáltató biztosítja, hogy az Mt. 15/B. -ban foglalt feltételek szerint a munkahelyi szakszervezetek kezdeményezhessék, és érdemben gyakorolhassák a konzultációhoz való jogukat. 8.4. Szakszervetek vállalják az Mt. 22/A. -ban foglalt feltételek szerinti, üzleti titoktartási kötelezettség betartását.
6 9. Egyetértési jog A munkáltató segíti a szakszervezet egyetértési jogának érvényesülését. A szakszervezet munkahelyi szervének egyetértése szükséges mindazon belsı szabályzatokat illetıen, amelyek a szakszervezeti szervekkel való együttmőködésre vonatkoznak. 10. Sztrájk-jog 10.1. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a vitás kérdéseket elsısorban békés úton rendezik, a sztrájkot lehetıleg elkerülik. 10.2. Felek vállalják, hogy a munkaügyi konfliktusuk rendezésére az MKDSZ közremőködését igénybe veszik. 11. A szakszervezeti munka feltételeinek biztosítása A munkahelyi szociális párbeszéd keretében a munkáltatói jogkör figyelembevételével a felek szabályozzák a különbözı szintő együttmőködést. 11.1. A munkáltató köteles biztosítani annak lehetıségét, hogy a szakszervezet az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos, vagy más megfelelı módon közzétegye. Biztosítja továbbá a munkáltató az Internet és a belsı információs hálózathoz való hozzáférést. 11.2. A szakszervezet joga, hogy munkaidı után, illetve munkaidıben a munkáltatóval történt megállapodás szerint a munkáltató helyiségeit érdekképviseleti tevékenysége céljából, térítésmentesen használhassa. 11.3. A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselıje számára munkaidıkedvezményt biztosítani. A munkaidı-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselıt figyelembe véve összesen minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás idıtartama nem számít be. A munkaidı-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást elıre be kell jelenteni, a munkahelyi sajátosságnak megfelelıen szabályozott módon, az Mt. 25. alapján. Munkáltató a szakszervezeti szövetség választmányi ülésén való részvételt egy fı részére a szövetség elızetes írásos kikérıje alapján köteles biztosítani. 11.4. A munkavállalók részére a Munkahelyi Kollektív Szerzıdésben és/vagy bérmegállapodásban biztosított éves átlagos béremelés mértéke, valamint a természetbeni juttatások a függetlenített szakszervezeti tisztségviselıt, illetve
7 a választott vezetı tisztségviselıt (titkár, elnök) az éves átlagos béremelés mértéke, amennyiben ezt a munkateljesítményük is alátámasztja, megilleti. 11.5. A munkáltató térítésmentesen biztosítja a szakszervezetek mőködéséhez szükséges alapvetı tárgyi feltételeket. A munkáltatóval való tárgyalások feltételeit és költségét a munkáltató köteles biztosítani. 11.6. A munkáltató, a fel nem használt szakszervezeti munkaidı kedvezményt eltérı megállapodás hiányában a Munka Törvénykönyve szerinti mértéknek megfelelıen köteles pénzben megváltani és azt a szervezet számlájára átutalni. A munkáltató és a helyi szakszervezet Kollektív Szerzıdésben vagy egyéb megállapodással rendelkezhet arról is, hogy a szakszervezeti tisztségviselıknek járó munkaidı kedvezmény fel nem használt részét, a törvényi kötelezettségen felül is pénzben megváltja meghatározott jóléti célra, utólagos beszámolási kötelezettség kikötése mellett. 11.7. A munkavállalók részére a Munkahelyi Kollektív Szerzıdésben biztosított természetbeni juttatások a függetlenített szakszervezeti tisztségviselıt is megilletik, amelynek fedezetét a munkáltató biztosítja. 11.8. A munkáltató vállalja a munkaviszonyt érintı szakszervezeti munka végzése érdekében a szakszervezeteknél felmerült közlekedési- és más költségek fedezetét, amelynek mértékét külön megállapodásban vagy a munkahelyi Kollektív Szerzıdésben kell szabályoznia. 11.9. A függetlenített szakszervezeti tisztségviselıket a választási ciklus lejártával a munkáltató köteles foglalkoztatni szakmai végzettségének és felkészültségének megfelelı munkakörben. A munkahelyi szakszervezetnél fennállott munkaviszonyt úgy kell tekinteni, mint ha azt a tisztségviselı az adott munkáltatónál töltötte volna. 12. A szakszervezeti tisztségviselı munkajogi védelme 12.1. A közvetlen felsıbb szakszervezeti szerv elızetes egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltı munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérı kiküldetéséhez, az Mt. 150. (1) bekezdésén alapuló más munkáltatónál történı foglalkoztatásához, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történı megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselıvel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás elıtt elızetesen ki kell kérni a megfelelı szakszervezeti szerv véleményét, illetve az Mt. 109. szerinti jogkövetkezmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselı más munkahelyre való beosztásáról a megfelelı szakszervezeti szervet elızetesen értesíteni kell.
8 12.2. Az Mt. 28. -a alkalmazásánál a VKDSZ Országos Választmányának tagjai, az OESZB elnöke és tagjai, a munkahelyi szakszervezet elnöke és titkára esetében a közvetlen felsıbb szakszervezeti szerv a VKDSZ Országos Választmánya (cím: 1146 Budapest, Borostyán u. 1/b.). A VKDSZ titkára a választást, illetve változást követı 15 napon belül, de minden év január 31.-ig köteles tájékoztatni a munkáltatókat a védett tisztségviselık nevérıl. III. fejezet Munkaviszony 13. Munkaviszony létesítése 13.1. A munkaviszony létesítését és módosítását, továbbá a tervezett létesítés (elıszerzıdés) feltételeit az alapbéren, a munkakörön, a munkavégzés helyén kívül a munka végzéséhez kapcsolódó egyéb feltételeket is írásba kell foglalni: - próbaidıt, - foglalkoztatás idıtartamát, - változó munkahely alkalmazását, - munkakör betöltéséhez szükséges végzettség, képesítés. 13.1.1. A változó munkahely fogalma és alkalmazása Változó munkahelyre alkalmazott munkavállalót a munkáltató az egyéni munkaszerzıdésben meghatározott munkakörben, a foglalkoztatás helyeként megjelölt munkahelyen kívül a munkáltató bármelyik telephelyén foglalkoztathatja, ha a munkavállalónak a másik munkahelyen való foglalkoztatása nem tilos. 13.2. A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége munkaviszony létesítéskor A munkáltató az Mt. 76. (7) bekezdésében megfogalmazott tájékoztatási kötelezettség keretében írásban közli a munkavállalóval, hogy reá a Vízügyi Ágazati Kollektív Szerzıdés és/vagy a helyi kollektív szerzıdés vonatkozik, azokat betekintés céljából biztosítja. 13.2.1. A munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a munkaszerzıdés megkötésére jogosított munkaügyi szakember a munkavállalóval a munkaviszony létesítésében és az alkalmazás feltételeiben történt megállapodás elıtt köteles szóbeli tájékoztatást adni az alábbiakról a munkavállalónak: - munkarendje - egyéb bérelemek - bérfizetési nap
9 - munkába lépés napja - rendes szabadság mértéke, kiadási módja - felmondási idı - Kollektív Szerzıdés hatálya alá tartozás /helyi és/vagy ágazati/ - a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezet megnevezésérıl, illetıleg arról, hogy a munkáltatónál mőködik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott). - részmunkaidıs foglalkoztatás esetén, a béren kívüli juttatások esetleges arányosításáról A munkaszerzıdést írásba kell foglalni legkésıbb a munkába lépés napján. A munkaviszony létesítéséhez kötıdı szóbeli tájékoztatást a munkáltató a munkaszerzıdés megkötésétıl számított 30 napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére átadni. 13.2.2. Munkáltató egyéb tájékoztatási és nyilvántartási kötelezettségei: A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkáltatónál alkalmazott egészségre ártalmas technológiák alkalmazásáról, a használt egészségkárosító különösen a rákkeltı anyagok felhasználásáról és a veszélyek elkerülésének lehetıségeirıl. A munkaviszony lényeges elemeiben történı megállapodás elıtt a munkavállalót tájékoztatni kell az alkalmazási feltételekrıl, lehetıség szerint meg kell gyızıdni az alkalmasságáról, s ha erre mód van a szakértelmérıl is. Munkáltató köteles a munkavállaló munkakörét jellemzı foglalkoztatási feltételekrıl, a korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkakörülményekrıl és az ott munkában töltött idırıl névszerinti, tételes nyilvántartást vezetni. 13.3. Munkavállaló tájékoztatási kötelezettségei: A munkavállaló nem hallgathat el a munkáltató elıtt olyan tényt, körülményt, vagy állapotot, amely alkalmazását akadályozza, vagy jogellenessé teheti. A munkavállaló a megtévesztı információból eredı következményeket és károkat maga tartozik viselni. A munkaviszony létesítésekor nyilatkozatban köteles a munkavállaló a munkáltatót tájékoztatni az önálló tevékenységének gyakorlásáról és az esetleges további munkaviszonyáról. A nyilatkozat átvételét követı 15 napon belül van a munkáltatói jogkört gyakorlónak joga a tevékenység, illetve további jogviszony gyakorlását megtiltani vagy korlátozni, ha a munkaszerzıdésben ezen tevékenységek gyakorlása eleve nem tilos.
10 13.4. Elınyben részesítési kötelezettség: A munkaviszony létesítésénél azonos alkalmazási feltételek esetén elınyben kell részesíteni: - a legalább 10 éve vízügyi ágazatban dolgozó munkavállalók családtagjait, ha az alkalmazási feltételeknek egyébként megfelelnek, - a munkáltatónál munkabalesetet vagy foglalkozási betegséget szenvedett és újra munkaképessé vált munkavállalót. - azt a munkavállalót, akinek a munkaviszonyát a munkáltató korábban a mőködési körébe tartozó ok miatt szüntette meg és a felmondás idıpontjában a társaság törzsgárda tagja volt. 13.5. Esélyegyenlıségi terv A munkáltatók a munkahelyi szakszervezet kezdeményezésére esélyegyenlıségi tervet dolgozhatnak ki, különösen - a nık, - a negyven évnél idısebb munkavállalók, - a romák, - a fogyatékos személyek, valamint - a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelı munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének, azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai elımenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülıi szereppel kapcsolatos kedvezményeinek képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintı bármely programokra. 13.6. Az ÁKSZ hatálya alá tartozó munkáltató a fıtevékenységébe tartozó munkakörökben csak munkaviszony keretében, és csak saját állományú foglalkoztatottat alkalmazhat, e körben a munkaerı-kölcsönzés nem lehetséges. A munkaerı-kölcsönzés keretében történı foglalkoztatás pedig más szakterületen sem haladhatja meg a 6 hónapot. 14.Felmondási védelem 14.1. Ha a munkáltató gazdasági-pénzügyi helyzetének változása vagy a szervezet korszerősítése elkerülhetetlen létszámcsökkenéssel jár együtt, úgy a felmondás elıtt a munkáltatónak vizsgálni kell, elkerülhetı-e a felmondás:
11 - a nyugdíjas, a további munkaviszonyok felülvizsgálatával, - átirányítással más munkakörbe, - részmunkaidıs foglalkoztatással, - külsı vállalkozók, vállalkozások foglalkoztatásának megszüntetésével - korengedményes nyugdíjazással. 14.2. A munkáltató a munkavállalóval kötött lakásépítési-vásárlási kölcsönre vonatkozó szerzıdésben meghatározott joghátrányokat nem alkalmazhatja, ha a munkaviszonyt létszámleépítés vagy átszervezés miatt szüntette meg. 14.3. Abban az esetben, ha a munkáltató mőködési körébe tartozó ok miatt szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással, a felmondási idı teljes idıtartamára a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni. 15. Rendkívüli felmondás 15.1. A munkavállaló rendkívüli felmondással szüntetheti meg munkaviszonyát, ha a munkáltató kötelezettségszegése kimerítette az Mt. 96. -ban szabályozott feltételeket, így különösen: - a munkáltató nem tartja be a munkaidıre és pihenıidıre vonatkozó szabályokat; - a munkáltató képviselıje olyan magatartást tanúsít a munkavállalóval szemben, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi a munkavállaló részére azzal, hogy személyiségi jogait megsérti vagy egyéb munkavállalói jogainak gyakorlásában korlátozza; - nem biztosítja a megfelelı és biztonságos munkavégzési feltételeket és a munkavállaló élete, testi épsége, egészsége közvetlen veszélybe kerül; - a munkavállalót bőncselekmény elkövetésére utasítja. 15.2. A munkáltató rendkívüli felmondással szüntetheti meg a munkaviszonyt, ha a munkavállaló kötelezettségszegése kimeríti az Mt. 96. -ában szabályozott feltételeket, így különösen: - munkaviszonyával összefüggésben vagyon elleni bőncselekményt követett el; - munkaviszonyával összefüggésben elkövetett vagyon elleni szabálysértéssel vagy üzleti titok megsértésével bizonyítottan kárt okozott; - munkahelyétıl igazolatlanul távol marad, egy naptári évben három munkanapot meghaladóan; - munkahelyén munkaidı alatt szeszes italt fogyasztott, vagy munkahelyén ittas állapotban jelent meg; - az Mt. 3. (5) bek.-be ütközı összeférhetetlenség fennállása esetén, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, ill. további munkaviszonyt
12 vagy önálló tevékenység gyakorlását a munkáltató felszólítása ellenére sem szüntette meg; - munkavédelmi és tőzvédelmi elıírások durva megsértése esetén; - környezetvédelmi és/vagy közegészségügyi elıírások durva megsértése esetén. A munkavégzés szabályai 16. Általános elıírások 16.1. A munkavállaló köteles értesíteni a munkahelyi vezetıjét, ha a munkahelyen való megjelenése akadályba ütközik. 16.2. A munkáltató köteles a munkavállaló részére az Mt. szerinti tájékoztatást megadni, amely a munkavégzésre, illetve a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzésére vonatkozik. Ellenırzési jogát (pl. kamera felszerelése, stb.) elızetes munkavállalói értesítés mellett és csak úgy gyakorolhatja, hogy az a munkavállalók személyiségi jogait nem sértheti. 16.3. A munkavállaló köteles vezetıje tudomására hozni, ha a munkáltató mőködésével kapcsolatban olyan tényt, körülményt, cselekvést észlel, amely a munkáltatónak kárt okozhat, vagy jó hírét sértheti. 17. Munkaszerzıdéstıl eltérı átmeneti foglalkoztatás 17.1. A munkáltatót egyoldalúan megilletı intézkedési jogok gyakorlása elıtt, így különösen az ideiglenesen más munkakörbe, más munkahelyre való átirányításkor, rendkívüli munkavégzés elrendelése elıtt a munkáltató köteles egyeztetni a munkavállalóval. A munkáltató által elrendelhetı, munkakörbe nem tartozó, vagy más munkáltatónál, vagy az állandó munkahelyen kívüli munkavégzés elrendelésének leghosszabb tartama a munkahelyi kollektív szerzıdésben meghatározott mérték, legfeljebb azonban egybeszámítva 66 munkanap/év/fı. 18. Mentesülés a munkavégzés alól A munkahelyi Kollektív Szerzıdés jogosult szabályozni azokat az eseteket és mértékeket, amikor a munkavállaló az Mt. elıírásain felül mentesül a munkavégzési kötelezettség alól térítéssel vagy igazolt távollétként. Ilyen esetek lehetnek különösen, pl. házasságkötés.
13 19. Hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása 19.1. A hátrányos jogkövetkezmények kiszabására irányuló eljárást, valamint a jogkövetkezményeket a munkahelyi Kollektív Szerzıdésben lehet szabályozni. 19.2. Az eljárás során a munkavállalót meg kell hallgatni, jogi képviselıjének részvételére lehetıséget kell biztosítani. 19.3. Az eljárást a munkahelyi Kollektív Szerzıdés elıírásai szerint kell megindítani és mindkét fél érdekében az ügyet a lehetı legrövidebb idın belül lezárni. 20. Végkielégítés 20.1. A végkielégítés minimális mértéke a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött: - legalább 3 év esetén 2 havi, - legalább 5 év esetén 3 havi, - legalább 10 év esetén 4 havi, - legalább 15 év esetén 6 havi, - legalább 20 év esetén 7 havi, jogszabály szerint számított átlagkereset összege. 20.2. A végkielégítés fenti bekezdésben meghatározott mértéke a Mt. 95. (5) bek. alapján emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelızı 5 éven belül szőnik meg és az Mt 87/A. - ban foglalt ellátásban nem részesül, vagy arra nem jogosult. 20.3. A végkielégítés mértékének megállapításához szolgáló munkaviszonyba be kell számítani azt a munkaviszonyt is, amelyet a munkavállaló a fennálló munkaviszonyát közvetlenül megelızıen más víz-, csatorna- és fürdıgazdálkodó szervezetnél töltött el.
14 IV. fejezet Munkaidı, pihenıidı 21. Munkaidı, munkaidı beosztás 21.1. A munkavállaló rendszeres munkarendjétıl eltérı foglalkoztatását a munkaadónak a változtatást megelızıen legalább 7 nappal elıbb közölnie kell. Ettıl csak rendkívüli esetben lehet eltérni. 21.2. Az egészségre fokozottan ártalmas munkakörben dolgozók az Mt. 117/B. (5) bek. szerinti, az ártalmas (veszélyes) tevékenységre fordítható ideje legfeljebb napi hat óra idıtartamig terjedhet. E munkakörökkel kapcsolatos egyéb kompenzációt a munkakörök kockázati besorolására alapozva a munkahelyi Kollektív Szerzıdésben kell meghatározni. 22. Napi pihenıidı munkaközi szünet 22.1. Két munkanap között a napi pihenıidı legalább 11 óra. A munkahelyi Kollektív Szerzıdés ezt 8 órára, a készenléti jellegő munkakörökben és gépjármővezetık esetében csökkentheti. 22.2. Napi 6 órát meghaladó napi munkaidı esetén a munkavállaló részére munkaközi szünet jár. A munkaközi szünet a többmőszakos, megszakítás nélküli, a készenléti jellegő és idényjellegő munkakörök esetében része a munkaidınek. A további 3 órát elérı munkavégzés esetén a munkavállalót további 20 perc munkaközi szünet illeti meg. 23. Rendkívüli munkavégzés Rendkívüli munkavégzésnek minısül - a munkaidı beosztástól eltérı, - a munkaidıkereten felüli, illetve - az ügyeleti munkavégzés, - a készenléti idı alatt elrendelt munkavégzés, a munkahelyre érkezéstıl a munkavégzés befejezéséig ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az elsı munkavégzési helyre érkezéstıl az utolsó munkavégzési helyen történı munka befejezéséig terjedı idıtartam. Nem minısül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján dolgozza le.
15 23.1. Szabadnapon, pihenı- és munkaszüneti napon csak rendkívüli esetben rendelhetı el rendkívüli munkavégzés. 23.2. Rendkívüli munkavégzés megkezdését megelızıen, legalább 3 nappal korábban lehet elrendelni. Ettıl csak havária esetén lehet eltérni. A teljesíthetı rendkívüli munkavégzés mértéke évi 300 óra/fı. 23.4. Készenlét, ügyelet szabályai 23.4.1. Fogalom meghatározások 23.4.11. Készenlét A társadalmi közszükségletet kielégítı alapvetı szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében, a munkavállaló munkára képes állapotát megtartva, a munkavégzés helyére tekintettel elérhetı helyen, munkavégzésre rendelkezésére áll a munkáltatónak. 23.4.12. Ügyelet A társadalmi közszükségletet kielégítı alapvetı szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében, a munkavállaló munkára képes állapotát megtartva, a munkáltató által meghatározott helyen és ideig munkavégzésre rendelkezésére áll a munkáltatónak. 23.4.2. Készenléti és ügyeleti szolgálat elrendelése Készenlétre és ügyeletre az elrendelés megkezdését megelızı egy héttel elıbb egy hónapra, írásban kell elrendelni a helyi Kollektív Szerzıdésben meghatározott órakeret mértékéig. Készenlét után pihenı idı nem jár. Havária fogalmának meghatározása: Baleset, elemi csapás vagy súlyos kár (így különösen: környezetszennyezés, vagyonvédelem, stb.), továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegetı közvetlen és súlyos veszély megelızése, illetıleg elhárítása érdekében felmerülı, elıre nem tervezhetı munkavégzés.
16 V. fejezet AJÁNLÁS A MUNKAHELYI KOLLEKTÍV SZERZİDÉSEK MEGKÖTÉSÉHEZ A munka díjazása és béren kívüli juttatások 24. Általános bérezéssel kapcsolatos elıírások a. A tárgyévet megelızı nov. 10-ig az ÁKSZ-t kötı felek javaslatot alakítanak ki a tagszervezetek felé a Víziközmő Ágazatra vonatkozó minimálbér és a legkisebb keresetfejlesztés mértékére. b. A társasági szintő keresetfejlesztésre a munkáltató tesz javaslatot. A munkahelyi szakszervezettel (szakszervezetekkel) kialakított megállapodás eredményét a munkahelyi KSZ rögzíti. 24.2. A munkáltatók az Mt. 142/A. -ában szabályozott "egyenlı értékő munka, egyenlı bér" elvének érvényesítése érdekében intézkedéseket tesznek a munkakörök, tevékenységek összehasonlíthatóságára. A feltételek kialakításának folyamatába a helyi munkavállalói érdekképviseletet bevonják. Munkaköri Jegyzék kialakításánál az ágazatközi besorolási rendszer az irányadó. Az ajánlott munkaköri besorolási jegyzéket a II. számú melléklet tartalmazza, a vezetı állású alkalmazottak kivételével. Az egyes munkakörökhöz tartozó képzettségi követelményeket és a besorolás egyéb feltételeit a munkahelyi Kollektív Szerzıdés tartalmazza, ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik. Besorolási- és Tarifarendszer Vezetı beosztású alkalmazottak Megnevezés Kódszám Alsóhatár szorzószáma Vezetı I. 11 5,0 Vezetı II. 12 4,5 Termelés- (tevékenység) irányítók Megnevezés Kódszám Alsóhatár szorzószáma Termelésirányító I. 21 3,0 Termelésirányító II. 22 2,5 Termelésirányító III. 23 2,0
17 Szellemi foglalkozású (nem vezetı beosztású) alkalmazottak Megnevezés Kódszám Alsóhatár szorzószáma I. II. III. Besorolási Osztály kódszám 1. Gyakornok 31 33 36 szorzószám: 1,1 1,2 1,5 2. Munkatárs 32 34 37 szorzószám: 1,2 1,5 2,0 3. Fımunkatárs 35 38 szorzószám: 2,0 3,0 Ügyviteli alkalmazottak Megnevezés Kódszám Szorzószám Gyakornok 41 1,1 Ügyviteli munkatárs 42 1,2 Fizikai foglalkozású alkalmazottak Képzettség Munkafeltételek 1. 2. 3. 4. segédmunkás bet. munkás szakmunkás mesterszakmunkás fiz. áll. csop. vezetı kódszám kódszám kódszám kódszám 1. normál 51 53 55 57 szorzószám 1,1 1,2 1,3 1,5 2. kedvezıtlen 52 54 56 58 szorzószám 1,2 1,3 1,5 2,0 Az alapbérek alsó határa az érvényes minimálbér és a szorzószámok szorzata. A különbözı besorolásokhoz szükséges feltételeket a munkahelyi Kollektív Szerzıdés rögzíti. A helyi sajátosságokra tekintettel a besorolási osztályok és munkafeltételi fokozatok tovább bıvíthetık.
18 25. A készenlét, ügyelet és rendkívüli munka díjazása 26.1. Ügyeletben, készenlétben eltöltött minden órára a munkavállalót besorolási alapbérre vetített díj illeti meg, amelynek mértéke az alábbi: - készenléti szolgálatért legalább 25 %-a - ügyeleti szolgálatért legalább 50 %-a. Az ügyeleti és készenléti díj, valamint az ezen idıtartamok alatt végzett munka ellenértéke átalányban is meghatározható. Az átalány mértékét az alapbéremelés és a tényleges elrendelés függvényében évente felül kell vizsgálni, és szükség esetén korrigálni. 26.2. A rendkívüli munkavégzés és helyettesítés díjazása Rendkívüli munkáért a munkavállalót a végzett munkájáért járó munkabérén felül a Mt. elıírásának megfelelıen bérpótlék illeti meg: a) Ugyanazon a napon teljesített rendkívüli munkavégzés minden órájára a személyi alapbér 50 %-a a pótlék. b) Heti pihenınapon vagy munkaszüneti napon teljesített minden rendkívüli munkavégzés-órára a személyi alapbér 100%-a a pótlék. Amennyiben másik pihenıidıt, pihenınapot kap a munkavállaló, akkor a fenti napon teljesített rendkívüli munkavégzés órájára a személyi alapbér 50 %-a a pótlék. c) A 200-300 óra között teljesített rendkívüli munkavégzésre további 50 %-os pótlék fizetendı. d/nem jár a rendkívüli munkavégzésért ellenérték azon munkavállalóknak, akik munkaidejük beosztását vagy felhasználását maguk határozzák meg. Ezen munkavállalók körét a helyi kollektív szerzıdésben szükséges meghatározni. e) Más munkakörbe tartozó feladat ellátásának díjazása Ha a munkavállaló az eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatot lát el, akkor ıt az átirányítás idıtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de ez nem lehet kevesebb a az eredeti munkakörében elért átlagkereseténél. Ha más munkavállaló munkájának folyamatos ellátása (helyettesítés) a 15 munkanapot meghaladja a saját munkakör ellátása mellett, akkor a helyettesített munkavállaló bérének 50%-a is jár, a kinevezett helyettesek kivételével.
19 A rendkívüli munkavégzésre vonatkozó egyéb feltételeket a munkahelyi Kollektív Szerzıdésben kell szabályozni. 26.3. Munkahelyen kívül végzett munka úti idejének díjazása Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazási idı a munkavállaló munkaidı-beosztása szerinti munkaidején kívül esik, akkor ıt arra az idıre a helyi Kollektív Szerzıdés eltérı rendelkezése hiányában személyi alapbérének 40%-a illeti meg. Változó munkahelyre alkalmazott munkavállalót más munkahelyre történı átirányítása esetén munkaidıben az utazással töltött idıre díjazás illeti meg, a személyi alapbérének megfelelıen. 27. Béren kívüli juttatások A munkahelyi kollektív szerzıdések megkötésekor, módosításakor a béren kívüli juttatások mértéke az elızı naptári évre vonatkozó, a KSH által közzétett inflációkövetéssel évente megállapításra kerül. Az inflációkövetésre vonatkozó megállapodás az ún. Cafeteria rendszert alkalmazó munkáltatókra is vonatkozik. Az alább részletezett béren kívüli juttatások azonban csak az adott munkáltatónál kialakított Cafeteria rendszerbe való beilleszthetıség esetén értelmezhetıek. 27.1. A munkavállaló munkabalesetbıl bekövetkezı halála esetén a temetkezési költség a munkáltatót terheli. Az ágazatban 10 évnél hosszabb munkaviszonnyal rendelkezı munkavállaló munkaviszonya fennállása alatt bekövetkezett elhalálozása esetén a munkáltató, a közvetlen hozzátartozónak, illetve a temetési költséget viselı természetes személynek, legalább a munkáltatónál elızı naptári évre számított átlagkereset bruttó egyhavi összegének megfelelı segély jár. 27.2. A víz-, csatornamő gazdálkodó szervezeteknél megszakítás nélküli munkaviszonyban eltöltött 10 év után, majd azt követıen 5 évenként a munkavállaló részére hőségjutalom (törzsgárda jutalom) fizetendı. A jutalom minimális mértéke: 10 és 15 év betöltése esetén a munkavállaló egyhavi besorolás szerinti alapbérének 50%-a, 20 és 25 év betöltése esetén a munkavállaló egyhavi besorolás szerinti alapbérének 100%-a, 30 év betöltése esetén, majd azt követıen 5 évenként a munkavállaló egyhavi besorolás szerinti alapbérének 200%-a,
20 a munkaviszonyba be kell számítani a munkáltatónál ipari tanulóként eltöltött idıt is. A munkavállaló nyugdíjazásának évében esedékessé váló jutalmát nyugdíjazáskor ki kell fizetni, ha a nyugdíjazás a munkaviszony megszőnésével együtt jár. Ha a munkavállaló legalább 25, ill. 35 éves munkaviszonnyal rendelkezik, akkor a 30, illetıleg 40 éves munkaviszonnyal járó jutalomra jogosult. 27.3. A munkáltató támogatja a vele munkaviszonyban álló munkavállaló Önkéntes Nyugdíj- és Egészségpénztári tagságát, a munkahelyi Kollektív Szerzıdésben részletezett feltételek szerint. 27.4. A munkáltatók a munkavállalók részére legalább az adótörvényben meghatározott adómentes mértékig beiskolázási támogatást biztosítanak. 27.5. A munkáltatók a munkavállalók részére legalább az adótörvényben meghatározott adómentes mértékig étkezési hozzájárulást biztosítanak, amelynek afeletti mértékérıl a munkahelyi kollektív szerzıdés rendelkezik. 27.6. A munkáltató kamatmentes munkáltatói kölcsön nyújtásával, pénzintézeten keresztül támogathatja a vele munkaviszonyban álló munkavállalói lakáshelyzetének javítását, az erre a célra meghatározott keret terhére, ha a lakás megfelel a jogszabályban meghatározott méltányolható mértéknek. A rendezı elveket a helyi Kollektív Szerzıdés részletesen szabályozza. 27.7. A munkáltatók a munkahelyi Kollektív Szerzıdésben szabályozottak szerint munkavállalóikat kockázati élet- és balesetbiztosítással támogathatják.
21 28. Munkaruha és formaruha Azokat a munkaköröket, amelyekben a munkáltató a munkavállaló részére munkaruhát, illetve formaruhát biztosít, a munkahelyi Kollektív Szerzıdés határozza meg. Ugyanitt kell szabályozni azok használatának, kihordásának feltételeit is. 29. Oktatás, képzés, átképzés Az ÁKSZ hatálya alá tartozó munkáltatók támogatják a gazdasági érdekeiket is szolgáló, a munkavégzéshez illeszkedı tanulási szándékot, függetlenül attól, hogy azt ki kezdeményezi. A gazdasági egység érdekeit is szolgáló oktatásban, képzésben résztvevı munkavállalóval az arra irányadó szabályok szerint tanulmányi szerzıdést lehet kötni. 30. Jogsegély-szolgálat támogatása A munkáltatók a munkahelyi Kollektív Szerzıdésben szabályozottak szerint, munkavállalóikat jogsegély-szolgálat biztosításával támogatják, illetve e szolgáltatás mőködéséhez szükséges feltételeket biztosítják. 31. Munkabér fizetése folyószámlára A munkavállaló megbízása vagy a helyi Kollektív Szerzıdés elıírása alapján a munkabért a munkavállaló folyószámlájára utalással is kifizetheti a munkáltató. VI. fejezet Hatályba léptetı és záró rendelkezések Jelen egységes szerkezető kollektív szerzıdés 2007. január 1. napján lép hatályba. A jelen Kollektív Szerzıdés módosítás hatályba lépésétıl számított valamennyi munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az V. fejezetben foglaltakat legkésıbb 2010. december 31.-ig kötelezınek elfogadja. Budapest, 2006. december hó 13. Ányos József elnök MaVíz. Gábor Imre elnök VKDSZ
22 MELLÉKLET Az egyes munkakörökhöz tartozó FEOR és besorolási kódszámokat vegyes bizottságban felül kell vizsgálni és a beérkezett egyeztetett javaslatok és észrevételek alapján módosítani és gazdagítani szükséges. FEOR 1-4 pozíció Vízügyi ágazatban ajánlott munkaköri besorolási jegyzék Munkakör megnevezése Besorolási kódszám 1311 igazgató, vezérigazgató 11 1311 mőszaki igazgató 11 1311 gazdasági igazgató 11 1321 védter. karb. üzemvezetı 12 1322 központi üzemvezetı 12 1322 hıszolg. üzemvezetı 12 1323 mélyépítésvezetı 12 1328 vízszolg. ágazatvezetı 12 1328 csatornaszolg. ágazatvezetı 12 1328 vízszolg. mőszaki vezetı 12 1328 csatornaszolg. mőszaki vezetı 12 1328 üzemmérnökségvezetı 12 1328 vízterm. üzemvezetı 12 1328 vízhálózati üzemvezetı 12 1328 vízértékesítési üzemvezetı 12 1328 üzemvezetı 12 1328 vízmő telepvezetı technológus 21 1339 laboratórium vezetı 12 1339 sziv. vízórajav. mőhelyvezetı 22 1341 értékesítési osztályvezetı 12 1342 közgazdasági osztályvezetı 12 1342 kontrolling osztályvezetı 12 1342 statisztikai csoportvezetı 12 1342 anyagkönyvelési csoportvezetı 12 1342 fıkönyvi csoportvezetı 12 1342 kontrolling csoportvezetı 12 1343 humánpolitikai vezetı 12 1345 logisztikai vezetı 12 1345 készl. nyilvántart. csoportvezetı 12 1346 mőszaki osztályvezetı 12 1346 fejlesztési osztályvezetı 12 1346 fejlesztési csoportvezetı 12 1347 számítástechnikai csoportvezetı 12 1349 ügyfélszolgálati irodavezetı 12
1349 nyilvántartási csoportvezetı 12 1351 kertészeti részlegvezetı 21 1353 építıipari mővezetı 22 1355 szállítási részlegvezetı 12 1355 raktárvezetı 22 1357 víztermelı telepvezetı 22 1357 csatornahálózati üzemvezetı 12 1357 szennyvíz. gépészeti vezetı 22 1357 szennyvíz. tiszt. üzemvezetı 21 1357 vízszolgáltatási mővezetı 22 1357 vízhálózati mővezetı 22 2124 tervezı (vízép.) 37 2127 környezetvédelmi mérnök 22 2133 irány.tech.rendszerfejlesztı 37 2139 vez.számítástech. rendszergazd. 21 2139 szám.tech. rendszergazd.-szerv. 37 2144 vegyész 37 2148 biológus 37 2190 mőszaki ellenır 21 2190 vízhálózat ell. csoportvezetı 22 2124 vízszolgáltatási csoportvezetı 22 2190 fejlesztési munkatárs 37 2190 mőszaki ügyintézı 37 2190 fejlesztési gyakornok 36 2190 mőszaki gyakornok 36 2190 építımérnök gyakornok 36 2511 közgazdasági elemzı 37 2517 logisztikai munkatárs 37 2518 belsı ellenır 37 2531 jogász 37 3112 geodéta 32 3115 vegyésztechnikus 32 3129 mőszaki fımunkatárs 38 3131 mérnök-informatikus 38 3151 energiagazdálkodó 34 3154 üzemfenntart. csoportvezetı 32 3192 mőszaki ellenır 32 3193 laboráns 32 3194 szerkesztı-rajzoló 32 3199 fejlesztési ügyintézı 32 3199 kalkulátor 32 3199 ügyfélszolgálati csoportvezetı 32 3239 üzemi asszisztens 32 3603 személyügyi ügyintézı 32 3604 vezetı bérszámfejtı 32 3604 TB ügyintézı 32 23
3605 pénzügyi csoportvezetı 32 3605 fıpénztáros 32 3605 pénzügyi ügyintézı 32 3606 tárgyieszk. nyilv. csoportvezetı 32 3606 számlalikvidátor 34 3611 beruházási csoportvezetı 34 3619 vez. adminisztrátor 32 3619 jogügyi fejleszt. ügyintézı 32 3619 gondnok 32 3623 anyagbeszerzı 32 3629 számlázási csoportvezetı 32 3629 értékesítési csoportvezetı 32 3629 értékesítési ügyintézı 32 4111 anyagkönyvelı 42 4111 értékkönyvelı 42 4111 tárgyi eszk. nyilvántartó 34 4112 bérszámfejtı 42 4119 számlázó 42 4123 iktató-irattáros 42 4191 titkárnı 42 4192 gyors-gépíró 42 4193 adminisztrátor 42 4219 pénztáros 42 4220 adatrögzítı 42 4291 ügyféltájékoztató 42 4292 telefonközpont kezelı 42 5371 mősz. csat. hál. ellenır 56 5371 csat.hál.üzem. gyakornok 53 5371 komposztálási csoportvezetı 58 5371 szennyvíztisztítótelepi mővezetı 58 5373 vízellátási csoportvezetı 58 5373 vízszolgáltatási csoportvezetı 56 5379 víznyom.csı.hál. ellenır 55 5379 vízhál.berend. vizsgáló 55 5379 diszpécser 53 5379 vízóracsere nyilvántartó 53 5391 vízóraleolvasó-díjbeszedı 53 5399 pénztáros-jegyellenır 54 6129 kertész 56 6219 védterület karbantartó 56 7342 asztalos 56 7421 lakatos 56 7423 forgácsoló 56 7425 hegesztı 56 7431 gépjármő-motorszerelı 55 7431 szervizes 54 24
7439 gépszerelı 56 7439 gépszerelı-lakatos 56 7439 vízmérı bontó 53 7439 karbantart. csoportvezetı 56 7441 mőszerész 55 7443 elektromőszerész 56 7445 autóvillamossági szerelı 56 7529 autófényezı 56 7530 raktárkezelı-anyagkiadó 53 7540 laboráns 58 7540 labor. mintavevı 56 7611 kımőves 56 7612 ács-állványozó 56 7621 vezeték-csıhálózat szerelı karbantartó 56 7621 főtésszerelı-karbantartó 56 7621 vezeték-csıhálózat vezetı szerelı 56 7624 villanyszerelı 55 7624 elektrikus 58 7634 burkoló 56 7635 festı és mázoló 56 7644 csıvezeték építı 53 7649 csatornamunkás 56 8321 vízmő vezetıgépész 57 8231 vízmőgépész 56 8231 vízmő segédgépész 53 8231 vízmőkezelı 53 8231 vízmő gépkezelı kisegítı 53 8232 mőszakvezetı csatornamő gépész 58 8232 telepvezetı csatornamő gépész 58 8232 csatornamő gépész 56 8232 csatornamő segédgépész 54 8232 szennnyvíz.iszap vízt. gépkezelı 54 8232 csatornamő fıgépész 58 8291 kazánfőtı 56 8299 távhıellátó gépész 57 8299 hıközpont kezelı 56 8311 mezıgazdasági traktorvezetı 56 8311 mezıgazdasági vontatóvezetı 56 8319 kertészeti kisgépkezelı 56 8321 nehézföldmunka gépkezelı 56 8329 agregátor-kompresszor kezelı 56 8329 vákumgépház kezelı 54 8332 csatornaüzemi gépkezelı 56 8332 csatornaüzemi gépkezelı kisegítı 54 8341 autódarus 56 8341 darukötözı 54 25
26 8343 targoncavezetı 56 8355 személygépkocsi vezetı 56 8356 tehergépkocsi vezetı 56 8357 autóbuszvezetı 56 8390 csat.hál.ell. gépkezelı 56 8390 csat.hál.ell. gépkezelı kisegítı 54 9111 takarító 51 9116 mosónı 51 9119 udvaros 51 9119 üzemi kisegítı 51 9121 portás 51 9122 telepır 51 9124 hivatalsegéd 51 9190 segédmunkás 51 9210 kertészeti segédmunkás 52 9220 területfelügyelı 53 - XXX -