Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kisgyermek Szociális Intézmények SZAKMAI PROGRAM 2010-2015
A BÖLCSŐDE ADATAI Az intézmény neve: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága Törpike Bölcsőde Székhelye: 7622 Pécs, Vargha Damján u. 2. Telephelye: 7622 Pécs, Vargha Damján u. 2. Telefon: 06-72/ 210-626 Mobil: 06-30/575-6409 E-mail: torpike.@kszipecs.hu Fenntartó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Bölcsőde vezetője: Harmath Lászlóné Mobil: 06-30/575-5913 E-mail: harmathne.maya@indamail.hu 1
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ. 4 1. Az intézmény minőségpolitikája.. 4 2. Bölcsődénk pedagógiai hitvallása.... 5 3. Bölcsődénk jellemzői.. 6 3.1. A bölcsőde és környezete. 6 3.2. Az intézmény alapfeladata és egyéb szolgáltatásai.. 6 3.3. A szolgáltatás igénybe vételének módja, a szolgáltatásról szóló tájékoztatás formája 6 3.4. A szolgáltatást igénybe vevők célcsoportja, összetétele és az ellátandó terület... 9 3.5. Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok. 9 3.6. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái... 10 3.7. Bölcsődénk személyi feltételei..... 11 3.8. Bölcsődénk tárgyi feltételei... 12 NEVELÉSI, GONDOZÁSI PROGRAM.. 13 1. Nevelő, gondozó munkánk célja.. 13 2. Nevelő, gondozó munkánk alapelvei.. 13 2.1. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete... 13 2.2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve. 14 2.3. A nevelés és gondozás egységének elve. 14 2.4. Az egyéni bánásmód elve... 14 2.5. A stabilitás elve... 14 2.6. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve.. 15 2.7. Az egységes nevelő hatások elve... 15 3. Nevelő, gondozó munkánk feladatai 15 3.1. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása... 15 3.2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése. 16 3.3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése... 16 4. Nevelő, gondozó munkánk megszervezésének elvei... 16 4.1. Kapcsolat a szülőkkel 16 2
4.2.Beszoktatás (adaptáció)- szülővel történő fokozatos beszoktatás.. 17 4.3. Saját kisgyermeknevelő rendszer. 17 4.4. Gyermekcsoportok szervezése 17 4.5. Napirend... 17 4.6. A bölcsőde kapcsolatai más intézményekkel.. 18 5. A bölcsődei nevelés, gondozás főbb helyzetei... 18 5.1. Gondozás. 19 5.2. Játék 19 5.3.Mozgás 19 5.4. Alkotó tevékenység 19 5.5. Tanulás 20 KIEMELT NEVELÉSI, GONDOZÁSI PROGRAMOK.. 20 1. Bölcsődei nyílt nap...... 20 2. Interkulturális nevelés... 21 3. Gyermekekről készült bölcsődei életképek készítése, elektronikus kapcsolattartás... 22 4. A gyerekek fényképének használata jel helyett... 22 5. Családi délelőttök, délutánok.. 22 6. Szülői hírlevelek, ismertetők, tájékoztatók szerkesztése, gyermekekről készült bölcsődei életképek készítése. 23 7. Búcsúztató 23 KIEMELT FELADATOK... 24 1. SNI-s gyermekek gondozásának feltétele intézményünkben... 24 2. Gyermekvédelem... 24 DOKUMENTÁCIÓ.. 25 ALAPELLÁTÁSON TÚLI SZOLGÁLTATÁSOK.. 26 ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE... 26 MELLÉKLETEK..... 26 1. Megállapodás.. 27 2. Időszakos gyermekfelügyelet szakmai programja.. 30 3
BEVEZETŐ Bölcsődénk helyi nevelési, gondozási programja: A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja az ENSZ Emberi jogok nyilatkozata, az ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól, az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága Rec. (2002) 8-as ajánlása a tagállamok számára a napközbeni gyermekellátásról, az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról, 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekvédelmi vállalkozói engedélyezésről, a pszichológiai és a pedagógiai kutatások eredményei, az első életéveknek a későbbi fejlődés szempontjából is meghatározó szerepének elismerése, a bölcsődei nevelés-gondozás története alatt felhalmozott emberi és szakmai értékek, ezeken belül is hangsúlyozottan A bölcsődei nevelés-gondozás minimumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai c. kiadvány (OCSGYVI, 1999), valamint a módszertani levelek, útmutatók, ajánlások, a bölcsődei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlata figyelembevételével készült, mind emellett megtartva intézményünk szakmai önállóságát, a családok és a fenntartó elvárásaihoz és a helyi lehetőségekhez igazodva. 1. Az intézmény minőségpolitikája Munkaközösségünk elsődleges feladataként ismeri el és teremti meg a szeretetteljes, nyugalmat árasztó környezetet, melyben felnőtt és gyermek egyaránt biztonságban, otthonosan érzi magát. 4
Célunk a módszertani elvárásokra alapozva, olyan rugalmas, családi nevelést, szokásrendszert figyelembe vevő nevelési-gondozási tevékenység alkalmazása, mely a gyermek vidám, tevékeny, harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődését, testi-lelki egészségét biztosítja. 2. Bölcsődénk pedagógiai hitvallása A humanista szemléletet képviselve, multikulturális társadalmunkban az interkulturális nevelést állítottuk pedagógiánk középpontjába. Fontosnak tartjuk a különböző kultúrából, szociokulturális közegből érkező családok, csoportok közötti jó kapcsolat kialakítását, az egyének közötti kulturális különbözőségek megértését, elfogadását. Felvállaltuk, hogy alaptevékenységünk és bölcsődei szolgáltatásaink mellett nagy hangsúlyt fektetünk szakmapolitikánk megfogalmazásakor arra, hogy nyitottak leszünk más kultúrák és életstílusok felé, tiszteljük, és ápoljuk a bennük rejlő értékeket. Folyamatosan arra törekszünk, hogy gyermekeink személyiségfejlődéséhez szükséges tárgyi- és személyi feltételeket megteremtsük, s hogy fejlődésüket együttes élmény biztosításával nyomon kövessük. A kialakult gazdasági- és kulturális tendenciák következtében a különböző társadalmi rétegekből érkező gyermekek fejlettségi szintje nagyon eltérő. Az alacsonyabb státuszú, hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű szülők gyermekei depriváltak az önmegvalósítás, és a közösségi ellátásokhoz való hozzájutás terén, mely meghatározza életesélyeiket, életvitelüket. Tudatosan törekszünk az esélyteremtésre a pozitív hatások felerősítésével, elfogadó, személyiségüket tiszteletben tartó, szeretetteljes attitűddel. A gyermek elfogadása szempontjából döntő fontosságú, hogy érezze, nem csak szeretik, de olyannak szeretik, amilyen Hermann Alice 5
3. Bölcsődénk jellemzői 3.1. A bölcsőde és környezete Bölcsődénk Pécsett, a keleti városrészben (48-as tér), központi helyen üzemel. A bölcsőde az 1900-as évek elején épült, a Zsolnay család építtette a gyárban dolgozó asszonyok, anyák gyermekeinek. A gyermekek felügyeletét apácák látták el. Később csecsemőotthonként üzemelt, majd anyatejgyűjtő állomásként. A Törpike Bölcsőde több funkciót ellátó, kétszintes, műemlék jellegű épület. Az alsó szinten óvoda, és területi szociális iroda, az emeleten pedig a Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága, és gazdasági irodái, valamint a 60 férőhelyes bölcsőde működik. A bölcsőde nem rendelkezik saját udvarral, a gyermekek szabad levegőn való tartózkodását, az óvoda udvarán oldjuk meg. Autóbusszal és személyautóval egyaránt jól megközelíthető a városból vagy a városkörnyékről érkező családok számára. 3.2. Az intézmény alapfeladata, és egyéb szolgáltatásai Az 1980-as évektől működik bölcsődeként, kezdetben 80, majd 70, jelenleg, 2011 áprilisától 60 férőhellyel üzemel. A bölcsőde feladata a gyermekjóléti alapellátás keretében, a gyermekek napközbeni ellátása, nevelése-gondozása. A kisgyermekek napközbeni ellátását 6 csoportszobában, 14 szakképzett kisgyermeknevelő látja el. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény értelmében alapfeladata, a személyes gondoskodás keretein belül, a gyermekjóléti alapellátás rendszerében biztosítani 20 hetes kortól 3, illetve 4 éves korig, sajátos nevelési igényű gyermekek esetében 5, illetve 6 éves korig a kisgyermekek napközbeni ellátását- nevelését, gondozását, felügyeletét, étkeztetését, korai fejlesztését -, bölcsődei alapellátás formájában. Alapellátáson túli szolgáltatásai: időszakos gyermekfelügyelet üzemeltetése 20 hetes kortól 6 éves korig, valamint étkeztetést biztosítunk a bölcsődénkkel egy épületben lévő óvodának. 3.3. A szolgáltatás igénybe vételének módja, a szolgáltatásról szóló tájékoztatás formája Bölcsődébe felvehető minden olyan kisgyermek, akinek szülei, nevelői, gondozói valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátást. 6
A gyermek bölcsődébe történő felvételét kérheti: - a szülő, Egyéb esetekben a szülő hozzájárulásával kezdeményezheti: - a védőnő - a háziorvos, házi gyermekorvos - a szakértői és rehabilitációs bizottság - a szociális gondozó és családgondozó - a gyermekjóléti szolgálat - a gyámhatóság A gyermekvédelmi törvény 42/ A. -sa értelmében a bölcsődei felvételnél előnyben kell részesíteni a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket. Az intézmény szolgáltatásáról, az intézményt igénybevevő szülők - szórólapok, - tájékoztató füzetek, - telefonos tájékoztatás, 72/210-626 30/575-6409 - e-mail: torpike@kszipecs.hu - web: www.kszipecs.hu - védőnői hálózat, - szociális gondozó és családgondozó, - gyermekjóléti szolgálat, - gyámhatóság, - háziorvosi, és gyermekorvosi tájékoztatás útján tájékozódhatnak. Bölcsődei beíratás: Május elején kampányszerű beíratás, ettől eltekintve a nevelési évben folyamatos, igény szerinti beíratás van. Beiratkozás után a szülő szóbeli, és írásbeli tájékoztatást kap az intézmény házirendjéről, a csoport napirendjéről. A tájékoztatás teljes körű információt tartalmaz az ellátás igénybevételének módjáról, feltételeiről, gyermekére vonatkozó nyilvántartásokról, azokba 7
való betekintés lehetőségéről, a családok jogait képviselő érdekképviselet működéséről, az ellátás során keletkezett panaszjog gyakorlásának módjáról, fizetendő személyi térítési díjról. Ezt követően a gyermek törvényes képviselője a gyermek ellátására vonatkozóan megállapodást köt a az intézménnyel. Érdekképviseleti fórum: A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény értelmében, a bölcsődei ellátásban részesülők érdekeinek védelmében az intézmény érdekképviseleti fórumot köteles működtetni. A fórum tagjai: - a csoportokat képviselő szülők - a bölcsődét képviselő gondozónők - a fenntartó önkormányzat delegáltja Az aktuális tagok névsorát jól látható helyen a szülők tudomására kell hozni. Az érdekképviseleti fórum feladata: Az intézménnyel jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekeinek védelme. A hozzá benyújtott panaszok és a hatáskörébe tartozó ügyek vizsgálata, döntés. Intézkedések kezdeményezése a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél. Az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezésére, működtetésére, valamint az ebből származó bevételek felhasználására vonatkozó javaslattétel. A házirend elfogadásánál egyetértési jog gyakorlása. Gyermekjogi képviselő: Neve: Csuhai Józsefné Elérhetősége: mobil: 0620/4899-639 e-mail cím: csuhai.e@t-online.hu Fogadó óra: Ideje: Minden hétfő: 9-14 óráig 8
Helye:7621 Pécs, Baranya Megyei Önkormányzat Széchenyi tér 9. Feladata: A gyermekek jogainak védelme, képviselete, ügyeik intézése, azokban a jogszabály által meghatározott intézményekben, amelyek a gyerekek oktatásával, nevelésével, gondozásával foglalkoznak. 3.4. A szolgáltatást igénybe vevők célcsoportja, összetétele és az ellátandó terület A bölcsőde a családban nevelkedő- 20 hetestől- 3 éves korú- gyermekek szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, a bölcsődei gondozási- nevelési év végéig maradhat a bölcsődében. A gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. törvény 42. (1) bekezdés értelmében, amennyiben a gyermek még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. A Törpike Bölcsőde szolgáltatási területe Pécs keleti városrésze, de a város minden részéről fogadja a kisgyermekes családok érkezését. A beiratkozó családok jelentős része alacsony státuszú, hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, sok közülük családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat ajánlásával íratja gyermekét bölcsődénkbe. Ebből kifolyólag napi kapcsolatban állunk a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szakszolgálatokkal. Kisebb arányban jó szociokulturális környezetben élő családok gyermekei is igénybe veszik szolgáltatásainkat, különösen a környéken dolgozó, és tanuló szülők. 3.5. Az igénylők, és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok A bölcsődei ellátás kérelmezésekor annak feltételeiről a gyermek törvényes képviselőjét minden esetben tájékoztatni kell. Az ellátás során biztosítani kell az egyenlő bánásmódhoz, az élethez, emberi méltósághoz, faji-, vallási hovatartozáshoz való jogot a gyermeknek, és a családjának is. Az ellátást igénybevevő családját megilleti a személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. 9
Különösen a gyermekeket, akik életkoruknál fogva kiszolgáltatottak. A szülőknek joguk van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Az igénylő családok számára ismertté kell tenni a gyermekjogi képviselő, valamint a gyermekvédelmi felelős nevét, elérhetőségét, és hivatali idejét. A gyermekjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybevevő számára biztosít segítséget jogai gyakorlásában. A gyermekvédelmi felelős preventív családvédelmi munkájáról a szülőket tájékoztatni kell. Az intézményben nem állhat alkalmazásban olyan személy, akivel szemben a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény kizáró tényezője áll fenn. Az intézmény dolgozónak munkahelyi etikáját az intézmény Etikai Kódexe fogalmazza meg. Az alaptörvény nemzeti eszméi valamennyi dolgozó számára ismertetve vannak. Ezen alaptörvény rendelkezései az intézmény alkalmazotti közösségeiben érvényesek, írott formában is elérhetőek. Az intézmény dolgozóit, és vezetőjét panasztétel esetén - a kivizsgálási időszak végéigmegilleti munkáltatójuk, és fenntartójuk védelme. A dolgozók magánéletének védelme, a személyes adataik kezelésében mérvadó. A család, és a házasság intézményének védelme az alkalmazotti közösség munkaszervezése során figyelembe veendő tényező. Különös védelem illeti meg a várandós anyát, a kisgyermeket nevelő anyát a munkahelyen. A dolgozók érdekeinek figyelembevétele nem befolyásolhatja hátrányosan a bölcsődei ellátásban részesülő kisgyermekek érdekeit. 3.6. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző szakemberek számára 2001-től került bevezetésre a kötelező szakmai továbbképzés, melyet 1993. évi III. tv. szabályoz, a részletes szabályokat a 9/2000. (XIII.4.) SZCSM. rendelet tartalmazza. Továbbképzési időszak tartama: 2001.01.01-től a továbbképzési rendszerbe először belépők esetében 7 év, 2004.01.01-től a továbbképzési rendszerbe először belépők esetében 5 év. 10
Továbbképzési kötelezettség: Egy továbbképzési időszak alatt (5 év) felsőfokú iskolai végzettség (főiskola, egyetem) esetén 80, egyéb szakképesítés esetén 60 továbbképzési pontot (kreditet) kell megszerezni. A továbbképzési kötelezettséget a dolgozók minősített továbbképzésen való részvétellel teljesíthetik, melynek mérése pontozással történik. - A személyes gondoskodást nyújtó intézmény vezetője éves továbbképzési tervet készít, ennek figyelembe vételével történi a továbbképzésben való részvétel. Az intézmény vezetője ezzel párhuzamosan elkészíti a továbbképzésben részt vevők helyettesítésére vonatkozó tervet is. - Készül 5 éves továbbképzési terv is. - Intézményünk rendelkezik éves nevelési és házi továbbképzési programtervvel. A házi továbbképzési programok a nevelési év céljaira épülnek. Ezek alkalmával havi szinten tartunk esetbemutatót, esetmegbeszélést. - Önképzés céljából a dolgozók gyakran veszik igénybe az intézmény, illetve a Tudásközpont könyvtárát egy-egy szakirodalom tanulmányozására. - Szaktanácsadóink, pszichológus, gyógypedagógus kollégák a kért témakörben előadásokat tartanak a dolgozóknak. - Részt veszünk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szakszolgálat esetkonferenciáin, gyermekvédelemmel kapcsolatos előadásain. - Kisgyermeknevelőink esetenként részt vesznek egy-egy bölcsődénkbe járó gyermek fejlesztésén, a Korai Fejlesztő által biztosított rehabilitációs foglalkozásokon. - Bölcsődeorvosunk kampányszerű előadásokat, tájékoztatókat tart a gyermekbetegségekről, és megelőzésük lehetőségeiről. 3.7. Bölcsődénk személyi feltételei Az intézmény dolgozóinak létszáma: 24 Intézményvezető Intézményvezető helyettes/szakgondozónő Kisgyermeknevelő Élelmezésvezető Konyhalány Szakácsnő 1fő 1fő 13fő 1fő 2fő 2fő 11
Dajka/kisegítő 4fő A gyermek optimális, sokoldalú fejlődéséhez, és egészséges szocializációjához elengedhetetlen a személyi állandósság, a biztonságos, érzelem gazdag, szeretetteljes környezet. Ezt próbáljuk biztosítani a saját kisgyermeknevelő rendszer kialakításával. Ezen elv alapján egy kisgyermeknevelőnek 5-6 úgynevezett saját gyermeke van, akinek gondozását- nevelését a megszokott ütemben és ritmusban látja el, elősegítve ezzel a kiszámíthatóságot, és a helyes szokásrendszer kialakítását. A gyermek és gondozója között kialakult bizalom, és érzelmi kapcsolat fontosságát mutatja a saját kisgyermeknevelő rendszeren belül, hogy a minden gyermekkel, egészen az óvodába kerüléséig saját kisgyermeknevelője foglalkozik. A technikai személyzet a négy egységben dajkai feladatokat ellátva segíti a kisgyermeknevelők munkáját, a gyermekek felügyeletével. Mind a négy kolléga rendelkezik a feladat ellátásához szükséges oklevéllel, ismerik, és szeretik a gyerekeket. Intézményünk széleskörű szakmai apparátussal rendelkezik: pszichológus, nevelés lélektani szakértő, dietetikus, gyógypedagógus, szociálpedagógus, művészetterapeuta, kisgyermeknevelők stb. A szakemberek tanácsadással, egyéni és csoportos beszélgetésekkel, életviteli-, életmód tanácsokkal segítik a gyerekeket nevelő családokat. A bölcsőde orvos heti rendszerességgel látogatja a bölcsődénkbe felvett gyermekeket. Szükség esetén szakorvosi vizsgálatot, tüneteiktől függően egyéb terápiát javasol számukra, nyomon követi egészséges fejlődésüket, rendszeresen vezeti a státuszlapokat. Az élelmezéssel kapcsolatos adminisztrációt, nyersanyag bevételét, raktározását és a főzéshez való kiadását az élelmezésvezető látja el. Élelmezéssel, étlapkészítéssel kapcsolatos feladat ellátását dietetikus felügyeli. 3.8. Bölcsődénk tárgyi feltételei Intézményünk 60 férőhellyel működik, 4 egységből (Katica, Pillangó, Kismackó, Süni csoport), ezen belül 6 csoportszobából áll. A gondozási egységek (kivéve csecsemő csoport: 1 csoportszoba- 1 fürdőszoba- 1 terasz) 2 csoportszobából és 1 fürdőszobából ( ami egyben az öltöző, és átadó is) állnak. Legkisebb csoportszobánkban (21,4 m 2 ) időszakos gyermekfelügyeletet üzemeltetünk. Csoportszobáink (40-45 m 2 ) tágas játszóteret biztosítanak gyermekeink számára, hangulatosak, otthonosan berendezettek. 12
Korszerű, megfelelő mennyiségű játékkészletünk jó lehetőséget biztosít a gyermekek színes játéktevékenységéhez. Mozgásigényük kiélésére, mozgásfunkciójuk fejlesztésére jól felszerelt tornaszobával rendelkezünk. Alkotóvágyuk, kreativitásuk kiélése céljából alkotószobát rendeztünk be, melyet minden alkalommal lelkesen vesznek birtokba a gyerekek. Bölcsődénk saját főzőkonyhával rendelkezik, napi négyszeri étkezést biztosít. A konyhai kapacitás 250 főre engedélyezett. Tárgyi feltételeinkhez tartozik egy bölcsődevezetői iroda, egy élelmezésvezetői iroda, öltözők és raktárak. NEVELÉSI, GONDOZÁSI PROGRAM 1. Nevelő, gondozó munkánk célja A családi nevelést segítve a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának megteremtésével, odaforduló szeretettel, elfogadással, viselkedési minták nyújtásával, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, egyéni kompetenciájának figyelembevételével segíteni harmonikus fejlődését. Hátrányos helyzetű gyermek életében a hátrányok és következményeik enyhítésére törekvés, szükség esetén más intézményekkel, szakemberekkel együttműködve. A nemzeti/etnikai hovatartozás tiszteletben tartásával, a másság elfogadásával, a gyermek személyiségének szabad kibontakozásával igyekszünk elősegíteni a gyermek identitásának kialakulását. Kiemelt feladatunk a gyermekek védelme, a korai prevenció, a problémákkal küszködő családok segítése, támogatása. 2. Nevelő, gondozó munkánk alapelvei 2.1. A családi nevelés elsődlegességének tisztelete A gyermek nevelése elsősorban a család feladata, és kötelessége. A szolgáltatásainkat igénybevevő családok értékeire alapozva, ismerve a szokásaikat, és hagyományaikat, közösen szervezzük intézményünk családi programjait. 13
2.2. A gyermeki személyiség tiszteletének elve A gyermeket mint fejlődő személyiséget a kisebb körű kompetenciából fakadó nagyobb segítségigénye/ráutaltsága miatt különleges védelem illeti meg. Értékközvetítő és értékteremtő pedagógiánkban teret kap a gyermek személyiségének teljes kibontakoztatása, kompetenciái kiélése, a gyermek teljes, feltétlen elfogadása. 2.3. A nevelés és gondozás egységének elve A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkot, minden gondozási tevékenység során nevelünk. 2.4. Az egyéni bánásmód elve A gyermek fejlődéséhez alapvető feltétel a felnőtt őszinte érdeklődése, figyelme, megbecsülése, a gyermek kompetenciájának elismerésén alapuló választási lehetőség biztosítása az egyes élethelyzetekben, a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A kisgyermeknevelő elfogadja, tiszteletben tartja a gyermek, vallási, nemzetiségi/etnikai, kulturális stb. hovatartozását, és a lehetőségek szerint segíti az identitástudat kialakulását, és fejlődését, segíti a saját és a más kultúra és hagyományok megismerését, és tiszteletben tartását. A családi kulturális különbözőségek tiszteletben tartása, egymás kultúrájának megismerése és elfogadása céljából évről évre több kulturális programot szervezünk, melyek erősítik intézményünk interkulturális jellegét. 2.5. A stabilitás elve A gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága növeli érzelmi biztonságát. Fontos szerepe van a nyugodt, szeretetteljes, családias légkörnek. A gyermekeket fokozatosan szoktatjuk hozzá az új helyzetekhez, segítve ezzel alkalmazkodásukat, a változások elfogadását, az új dolgok megismerését, a szokások kialakulását. Bölcsődénkben a biztonság nyújtása természetszerűleg magában foglalja a fizikai és a pszichikai erőszak minden formájától való védelmet is. 14
2.6. Az aktivitás, az önállósulás segítésének elve Biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek meghallgatása, véleményének figyelembe vétele, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítása, a bölcsődei nevelés- gondozás egyik kiemelt feladata. Pedagógiai szemléletünk kiindulópontja, hogy a gyermek kompetenciáit nem fejleszteni kell, meg kell teremteni a fejlődéséhez, tapasztalatszerzéséhez szükséges eszközöket, melyek biztosításával minden gyermek saját ütemében, érdeklődési körének megfelelően fejlődik. A gyermeki önállóság kialakítását kisgyermeknevelőink példamutatással, élményszerzés lehetőségének biztosításával segítik. 2.7. Az egységes nevelő hatások elve Kisgyermeknevelőink egyetértenek az alapvető értékekben, erkölcsi normákban és célokban a gyermek nevelése-gondozása, fejlesztése tekintetében. Nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egyeztetik munkájuk eredményessége érdekében. 3. Nevelő, gondozó munkánk feladatai A bölcsődei nevelés- gondozás feladata a gyermek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, a fejlődés elősegítése 20 hetestől 3 éves korig. Sajátos nevelési igényű gyermek esetében az optimális fejlődés elősegítésére való törekvés a hátrányok és következményeik enyhítésével, valamint habilitációjuk, és rehabilitációjuk segítése gyógypedagógus irányítása alapján 6 éves korig. 3.1. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása Minőségileg és mennyiségileg, koruknak megfelelő étrend, melyről az intézmény dietetikusa és élelmezésvezetője gondoskodik. Az egészségvédelem, egészségnevelés, a környezethez való alkalmazkodás és alapvető kulturhigiénés szokások kialakításának elősegítése (testi-lelki harmónia kialakulását és megőrzését segítő napirend - ezen belül: étkezés, tisztálkodás, ürítés, öltözködés, alvás, levegőzés, mozgás, játék). 15
3.2. Az érzelmi fejlődés és a szocializáció segítése Elfogadás, szeretet biztonságos környezet, türelem, odafordulás, esélyteremtés. Legfontosabb a gyermek teljes elfogadása, hogy olyannak szeretik, amilyen. Nevelési programunk a gyermekek fejlesztésén túl, a családokkal való kommunikációs nehézségek kiküszöbölésére, valamint a roma, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációjának segítésére épül. A roma gyerekek integrációs törekvéseiben sokat segítetnek az előadások népük kultúrájáról, a cigányság történelmi múltjáról, jelenéről, a családok által elvárt nevelési-gondozási szokásokról. 3.3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése Természetes anyagok behozatala, megismertetése a csoportba. Pl. termények, ágak, levelek, gyümölcsök, stb. Az udvar részleges hiányából adódóan, intézményükben ez kardinális feladat. Az agyaggal való ismerkedés, kukoricamorzsolás, a gyümölcsök behozatala, tisztítása, gyümölcssaláta készítése, elfogyasztása, a termények ragasztása, falevelekről lenyomat készítés, levélpréselés stb., a gyerekek körében örömteljes tevékenység és fontos tapasztalatszerzési lehetőség egyben. Kisgyermeknevelőink támogató- bátorító odafigyeléssel, megerősítéssel az önkifejezés lehetőségeink megteremtésével ösztönzik a gyermek tevékenységét, ezáltal fejlődik döntési, véleményalkotási- és választásra való képessége. 4. Nevelő, gondozó munkánk megszervezésének elvei 4.1. Kapcsolat a szülőkkel A szülőkkel való kapcsolattartásnak, tájékoztatásnak több formája van, pl.: személyes beszélgetés a reggeli érkezéskor, a gyermek távozásakor, szülő-gyerek programok alkalmával, tájékoztató füzetek, szülői hírlevelek készítésén keresztül, aktuális, szülőket érdeklő kérdésekben. A szülők és a bölcsőde folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről; ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei nevelés- gondozás kialakításában, és a családokat is segíti a gyermek nevelésében. A szülőkkel való partneri kapcsolat kialakítása elengedhetetlen feltétele a gyermekek harmonikus fejlődésének. Családlátogatás: a beszoktatás előtt vagy első héten, előzetes egyeztetést követően. 16
Szülőcsoportos beszélgetések: napi beszélgetések, tájékoztatások, fogadó óra. Szervezett programok: szülő gyermek csoportos foglalkozások 4.2. Beszoktatás (adaptáció)- szülővel történő fokozatos beszoktatás A szülővel történő fokozatos beszoktatás a szülő jelenléte megkönnyíti az új helyzethez való alkalmazkodást, és biztonságot ad a kisgyermeknek. A beszoktatás alkalmat ad a kisgyermeknevelőnek arra, hogy fokozatosan megismerje a gyermek szokásait, viselkedését. A kettőjük között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, átsegíti őt az esetlegesen kialakuló adaptációs stressz-reakciókon. 4.3. Saját kisgyermeknevelő rendszer A saját kisgyermeknevelő -rendszer a személyi állandósság elvén alapul, mely azt jelenti, hogy a gyermeket beszoktatásától kezdve a bölcsődébe járás egész időtartama alatt az ő saját kisgyermeknevelője gondozza. Ezáltal részesül minden gyermek egyéni bánásmódban, figyelembe véve sajátos igényeit, szokásait, problémáit. 4.4. Gyermekcsoportok szervezése A bölcsődei gyermekcsoport létszámát jogszabályok határozzák meg. Ez alapján 2 év alatt 12 fő, 2 év fölött 14 fő gondozható egy csoportban, illetve sajátos nevelési igényű gyermekeket is ellátó csoportban 10 fő. Az ennél magasabb létszám szakmailag nem fogadható el, mert kevesebb lehetőség nyílik az egyéni bánásmódra, valamint nagyobb a csoport alapzaja, így a konfliktus kialakulásának lehetősége. Életkor szerint homogén és vegyes csoportok egyaránt előfordulnak, illetve tapasztalataink szerint az utóbbi időben egyre több vegyes csoport kialakítására van szükség. 4.5. Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermeknek biztonságérzetet és kiszámíthatóságot biztosít, megteremti az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. Az egymást követő ismerős események biztosítják a nyugodt, folyamatos gondozás feltételeit, elősegítik a gyermek tájékozódását, és kiiktatják a felesleges várakozási időt. 17
A napirend kialakításánál minden csoportban figyelembe vesszük a gyermekek számát, korát, fejlettségi szintjét, évszakot, az időjárást, egyéb feltételeket. A napirend kialakításának fontos feltétele a személyi állandósság, tárgyi feltételek, valamint a kisegítő személyzet összehangolt munkája. 4.6. A bölcsőde kapcsolatai más intézményekkel Intézményünk hálózaton belül kapcsolatban áll a régió többi bölcsődéjével. - Családsegítő- és Gyermekjóléti Szakszolgálat - Korai fejlesztő Központ, - Tanulási képességet Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottság, - Nevelési Tanácsadó, - Gyermek ideggondozó - Gyámhivatal, - Rendőrség, - Bíróság, - Civil- és nonprofit szervezetekkel, egyházakkal, mint támogatókkal. - Vargha Damján úti Óvoda A bölcsőde és az óvoda egy épületen belül van. Igyekszünk minél szorosabb kapcsolatot kialakítani, minél több közös programot szervezni. Óvoda bemutatókat rendezünk bölcsődénkbe járó szülőknek. 5. A bölcsődei nevelés, gondozás főbb helyzetei A nevelés, gondozás valamennyi helyzetének célja, a gyermek testi-lelki harmóniájának elősegítése, melyhez hozzátartozik a személyi- és tárgyi környezettel való összhang is, ezért a nevelés, gondozás valamennyi helyzetében lehetőséget kell biztosítani a kisgyermek számára, hogy érdeklődésének, pillanatnyi pszichés szükségleteinek megfelelően ismerkedhessen személyi- és tárgyi környezetével úgy, hogy viselkedési mintát és segítséget kaphasson a helyes, tapintatos, figyelmes kapcsolatkezelés kialakításához. 18
5.1. Gondozás Bensőséges, interakciós helyzet a gyermek és a kisgyermeknevelő között, melynek elsődleges célja a gyermek testi szükségleteinek kielégítése. A gondozás (öltözködés, pelenkázás, WC használat, kézmosás, étkezés) és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, amelyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás igényének és kompetencia érzésének erősítése. A gyermek személyiségének alakulása szempontjából fontos a felnőtt kommunikációjának hitelessége, érzelmi töltetése. 5.2. Játék A játék a gyermek legfontosabb tevékenysége, önkifejezésének eszköze. A gyermek játékán keresztül ismeri meg az őt körülvevő világot, lehetőséget ad a gyermeknek társas kapcsolatai fejlődésére, kompetenciái fejlesztésére. A gyermek számára örömforrás, melyben észrevétlenül begyakorolhat és elsajátíthat bizonyos szerepeket, viselkedési- és kommunikációs mintákat. 5.3. Mozgás A nagymozgás és az elmélyült, nyugodt játék, zavartalan lehetőségét biztosítják a különböző játéksarkok (torna sarok, építő, pihenő olvasó, babakonyha, fodrász, stb ). A tárgyi környezet és a játékeszközök meghatározzák a gyermek fejlődését. Saját udvar hiányában igyekszünk nagy gondot fordítani a nagymozgást elősegítő és fejlesztő eszközök bővítésére. Mozgásigényük kiélésére Bölcsődénk helyzetéből kifolyólag, az ebből adódó hátrányok enyhítésére tornaszoba kialakítását tervezzük a gyerekek mozgásszükségletének, mozgásvágyának kiélésére 5.4. Alkotó tevékenység Nevelési programunkban kiemelt helyen szerepel a gyermekek kreativitásának, alkotásvágyának, kíváncsiságának kielégítése. Az alkotás szabad alakulása szempontjából fontosak a játékos, teremtő mozzanatok, a gyermeki fantázia, az én csinálom öröme. A finommotorika és az alkotás színtere az alagsorban lévő kreatív szobánk. 19
A kreatív szobát az időjárás függvényében, rossz idő esetén veszik birtokba a gyerekek, meghatározott terembeosztás szerint, minden alkalommal egy-egy csoport, maximum 6 gyermek, kisgyermeknevelőjével. A bölcsődénkkel egy épületben lévő óvoda szakmai programját az évszakok váltakozása, a hozzájuk kapcsolótó ünnepek, hagyományok őrzésére, illetve a környezeti, életviteli, hétköznapi ismeretek nyújtására helyezi. Célunk, olyan munkaterv kidolgozása a jövőre nézve, melyben teret kap az erre épülő pedagógiai szakmai nevelés összehangolása. 5.5. Tanulás Legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság és érdeklődés. A kisgyermek elsősorban játékán, tapasztalatain keresztül tanul. A tanulás megvalósulhat utánzással, mintakövetéssel, spontán játékos tapasztalatszerzéssel, pedagógiailag szervezett, direkt módon. (SNI-s gyermekek esetében), valamint a kisgyermeknevelő és a gyermek interakcióiból származó ismeretszerzés, és szokás kialakítás alkalmával. KIEMELT NEVELÉSI, GONDOZÁSI PROGRAMOK A magas színvonalú szakmai ismeretekkel rendelkező szakembernek, gondozónőnek, bármely életvitelű, műveltségszintű családdal együtt kell működnie a gyermek fejlődése érdekében. Ezért nagyon fontos körültekintően megszervezni és biztosítani az együttműködés kereteit, formáit, lehetőségeit. A családoknak érezniük kell, hogy a bölcsőde nyitott feléjük, el kell nyerni bizalmukat, együttműködésre kell bírni őket. Erre a legjobb, leg kötetlenebb lehetőség egy-egy közös rendezvény, ünnep szervezése, mely közvetlenebb, nyitottabb formában ad lehetőséget egymás megismerésére. Minden rendezvényünk, programunk nyitott a szülők, hozzátartozók számára. A szülők nem csupán résztvevői, szervezői, aktív részesei, alakítói a programoknak, ezzel is igyekszünk elősegíteni a partneri kapcsolat kialakulását, a szülői kompetencia fejlődését. 1.Bölcsődei nyílt nap Bölcsődénkbe látogató szülők számára betekintést nyújtunk bölcsődénk, csoportjaink napirendjébe, tevékenységébe. 20
Nyíltnapjainkat munkanapra szervezzük, célunk ezzel az, hogy az érdeklődő családok ne csak benézzenek az üres csoportokba, hanem együtt tölthessenek velünk egy vidám délelőttöt. 2.Interkulturális nevelés Bölcsődénkbe jelentős számban jár roma és hátrányos helyzetű gyermek. Elsődleges céljaink közé tartozik társadalmi integrációjuk, szocializációjuk segítése. Megismerkedni a cigányság történelmi múltjával, jelenével, hagyományaival, hiedelemvilágával, a család szerkezetével, nevelési szokásaival. Identitásuk megerősítését segítő eszközök biztosítása, beszerzése. (pl. mesekönyv, hangkazetta, természetes anyagok, kosarak stb.) Az interkulturális nevelés keretében fontos feladatnak tekintjük a vizuális, művészeti nevelést. Heti rendszerességgel tervezünk szülő-gyerek kreatív programokat a délutáni órákban a szülők igényeihez igazodva, elsősorban ünnepekhez kötötten. Tevékenységek között szerepel: festés, üvegfestés, nemezelés, karácsonyi fenyődísz, adventi koszorúkészítés a szülőkkel, gyerekekkel közösen. Kreatív programjainkat előzetes igényfelmérést követően tervezzük, klub-jellegű, családias légkörben. Alapvető feladatunk olyan családias légkörű bölcsődét működtetni, ahol partneri kapcsolat van az intézmény és a család között, az ellátás összhangban van a gyermek és a szülők igényeivel. A családi kulturális különbözőségek tiszteletben tartása, egymás kultúrájának megismerése és elfogadása céljából évről évre több kulturális programot szervezünk, melyek erősítik intézményünk interkulturális jellegét. Ilyen pl. a Kultúrák Találkozója című rendezvényünk, ahol fellépnek roma táncosok, magyar néptánc csoportok, a keleti kultúrát bemutató hastáncosok, a gyermeknek pedig táncházat tartunk. Minden kultúrából egy-egy jellegzetes ételt kínálunk az érdeklődőknek. Nevelési programunk a gyermekek fejlesztésén túl, a családokkal való kommunikációs nehézségek kiküszöbölésére, a roma, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrációjának segítésére épül. A roma gyerekek integrációs törekvéseiben sokat segítetnek az előadások népük kultúrájáról, a cigányság történelmi múltjáról, jelenéről, a családok által elvárt nevelési-gondozási szokásokról. Intézményünkbe járó roma származású szülők is szívesen mesélnek családjaik szokásairól, napi rutinjaikról. 21
Megszerzett ismereteinkre építve igyekeztünk kultúrájuknak, népviseletüknek megfelelő játszóruhákat, roma és magyar nyelven íródott (kétnyelvű) mesekönyveket, hangkazettákat, cd-ket beszerezni. A gyerekek szívesen fogadják, ha anyanyelvükön szólnak hozzájuk, ha pár soros beás vagy lovári nyelven íródott cigány mesével kedveskedik nekik a kisgyermeknevelő. 3.Gyermekekről készült bölcsődei életképek készítése, elektronikus kapcsolattartás A gyermekek bölcsődés tevékenységéről, életéről pillanatképeket készítünk, melyeket a faliújságon helyezünk el, illetve kérésre e-mailben továbbítunk a szülők részére. 4. A gyerekek fényképének használata jel helyett Gyermekeink én-azonosságának erősítésére, én-képük fejlődése céljából bölcsődénkben bevezetésre kerül a gyerekek fényképhasználata jel helyett. Az ehhez szükséges nyomtatót beszereztük, PR. tevékenységgel megbízott kisgyermeknevelőnk folyamatosan fényképezi az érkező gyerekeket. Az elkészült képeket nyomtatás után laminálja, így biztosítva vízhatlanságukat. Identitásuk fejlődése szempontjából fontosak a csoportszobákban elhelyezett, családjáról, róla készült fényképek, saját tulajdonát képező ruhák, játékok, különböző tárgyak. Ezek azt az érzést keltik a gyermekben, hogy a szeretett emberek, tárgyak vele vannak, nem hagyják őt magára, bármikor megérintheti őket, beszélhet hozzájuk. 5. Családi délelőttök, délutánok. Bölcsődénkben mára már hagyományőrző módon, minden évben várva-várt program a gyermekek és felnőttek körében egyaránt a Mikulásváró családi délelőtt, valamint a Farsangi délelőtt, melyen a kisgyermeknevelők is jelmezbe öltözve vígadnak a családokkal. Zenés, szórakoztató családi délutánjaink, kreatív családi programjaink célja a szabadidő hasznos eltöltésén túl, a közösségi összetartás, az egymás, gyermekeink iránti értő figyelem fontosságának hangsúlyozása. 22
Húsvétváró családi délelőtt: Ez a rendezvény is a szülők aktív közreműködésével, szervezésével valósul meg. Kreatív programjaink (tojásfestés kézzel, ecsettel, tenyérrel stb.) mellett, fészekkészítésbe vonjuk be a szülőket, gyerekeket, nyuszi simogatót rendezünk. Gyermeknap: A leg gondosabban, aprólékosabban megtervezett ünnepünk. A teljes nap a gyermekek élményszerzésének biztosításáról, érdekes, figyelemfelkeltő, szórakoztató műsorokról, tevékenységekről szól. 6. Szülői hírlevelek, ismertetők, tájékoztatók szerkesztése, gyermekekről készült bölcsődei életképek készítése A fontosabb eseményekről, változásokról, szórólapok formájában, illetve faliújságon (minden csoport átadó-fürdőszobájában elhelyezett) keresztül is tájékoztatjuk a szülőket, a napi szóbeli ismertetésen, beszélgetéseken kívül. Gyermekeik bölcsődés tevékenységéről, életéről, pillanatképeket készítünk, melyeket a faliújságra, folyosóink falára kiteszünk. Fogadtatásuk nagyon jó a szülők és gyerekek körében is, nap, mint nap boldog elégedettséggel nézegetik. Elektronikus kapcsolattartás: Internetes világunkban a leggyorsabb, s egyben a tájékoztatás leg szélesebb körben elterjedt eszköze az E-mailben történő információnyújtás, adatszolgáltatás, a gyerekek napi tevékenységéről való tájékoztatás, vagy kérésre egy-egy pillanatkép továbbítása gyermekükről. 7. Búcsúztató A nevelési év utolsó, nagyszabású rendezvénye az óvodába menő gyerekek búcsúztatója. A gyerekekkel, szülőkkel közösen eltöltött időszak méltó befejezéseként, ünnepi uzsonnát követő zenés gyermekműsorral, légvárral kedveskedünk a gyerekeknek, ezzel maradandó élményeket nyújtva a búcsúzó családoknak. Terveink között szerepel a szülők beilleszkedését segítő, közösségi programok bevezetése heti rendszerességgel, a délutáni órákban. Az adódó problémák oldására, feszültségek levezetésére jó alkalomnak kínálkozik a szülőknek-nevelőknek szerveződő aerobik. A gyermekek felügyeletéről játszó csoportban kisgyermeknevelőink gondoskodnak, míg szüleik egészség megőrző testedzés keretében vidám társaságban, hasznosan töltik szabadidejüket. 23
KIEMELT FELADATOK Bölcsődénkben, egészséges gyermekekkel közös csoportban, az egészségestől eltérő fejlődésű gyermekek számára is biztosítunk napközbeni ellátást, amennyiben az erre a célra kijelölt korai fejlesztést végző intézmények létszáma telített. A sajátos nevelési igényű gyerekek spontán integrációval kerülnek intézményünkbe. Átlagtól eltérő fejlődésmenetüket a kisgyermeknevelő a beszoktatás folyamán felismerve, jelzi a bölcsődevezetőnek, aki értesíti az intézmény gyógypedagógusát. 1.SNI-s gyermekek gondozásának feltétele intézményünkben - a gyermek közösségbe integrálható - megfelelő intézményi tárgyi és személyi feltételek, - fejlesztésüket utazó gyógypedagógus végzi a kisgyermeknevelők bevonásával - csak próbaidővel lehet felvenni A gyermek szakértői bizottsági vizsgálatát a szülő beleegyezésével, a bölcsőde kezdeményezi. A javaslat megérkezését követően, ha mód van rá, a gyermek a fejlesztésre kijelölt, korai fejlesztést végző bölcsődében kerül elhelyezésre. 2.Gyermekvédelem Bölcsődénkbe 50%-ban hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű családok gyermekei járnak, így folyamatos kapcsolatban állunk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szakszolgálatokkal. Szükségesnek tartjuk, hogy minél több információt, ismeretet szerezzünk a szociális segítségnyújtás, a pedagógiai munka terén, hogy tudásunkkal, tanácsainkkal, támogatásunkkal segítséget nyújthassunk a hozzánk forduló családok számára. Ennek érdekében részt veszünk különböző továbbképzéseken, fórumokon, szakmai konferenciákon, valamint fontosnak tartjuk az önképzés lehetőségét. Gyakran tapasztaljuk, hogy a felfokozott életritmus, a nehéz gazdasági, anyagi helyzet, a munkanélküliség, szegénység következményeként a szülők frusztráltak, elkeseredettek, tanácstalanok. 24
Látjuk, hogy sokszor nem képesek anyai szerepükben helytállni, bizonytalanok gyermekük nevelése terén. A bölcsődei szakember fontos feladata, hogy kiszűrje a segítségre, támogatásra szoruló családokat, a gyermek fejlődését hátráltató, veszélyeztető körülményeket, és ennek tudatában szakszerű tanácsaival, a család számára nyújtott támogatással, enyhítse a hátrányokat, illetve a szükséges lépések megtételével (ha lehetséges) megszüntesse azokat. Kisgyermeknevelőként elsődlegesnek tartjuk a gyermekek védelmét, a korai prevenciót, a problémákkal küszködő családok segítését, támogatását. Részt veszünk a gyermekjóléti szolgálat, szervező és koordináló tevékenységében a napközbeni alapellátás jelzőrendszereként. Rendszeresen képviseljük intézményünket (bölcsődénkbe járó gyermekek problémáját érintő) esetkonferenciáikon, esetenként gyermekvédelemmel kapcsolatos előadásaikon. Napi kapcsolatban állunk, telefonos és személyes kapcsolat terén, különösen a Belvárosi, Meszesi Családsegítő szolgálattal, tekintve, hogy a legtöbb támogató levéllel érkező gyermek ebből a két városrészből érkezik. DOKUMENTÁCIÓ Kisgyermeknevelői munkánk fontos részét képezi a dokumentáció, melyet a ránk bízott gyermekek fejlődésének nyomon követése, a fejlődés mérhetősége és segítése céljából vezetünk. A folyamatos, rendszeres, objektíven megfogalmazott és rögzített, hiteles feljegyzések segítik a kisgyermeknevelő munkáját, hátrányos helyzetű gyermek esetében a hátrányok és következményeik enyhítésére irányuló intézkedéseket, és semmiképpen nem a gyerekek minősítését szolgálják. A dokumentáció vezetésével és őrzésével a személyiségi jogokat, valamint az adatvédelmi szabályokat a legmesszebbmenőkig figyelembe vesszük. A szülő, kérésére bármikor betekintést nyerhet a gyermekével kapcsolatos dokumentációba, melynek vezetéséhez írásbeli beleegyezését adta. A kisgyermeknevelő saját csoportján belül a következő dokumentációkat köteles naprakészen vezetni: csoportnapló, gyermekekről vezetett napi jelenléti kimutatás, bölcsődei gyermek egészségügyi törzslap (1 éves korig havonta, 1 éves koron túl negyedévente vezetve), fejlődési lap, percentil tábla, tájékoztató füzet, családlátogatásokról feljegyzés, beszoktatás folyamata és annak összefoglalása. Intézményünkben a magas színvonalú nevelés-gondozás biztosítására, a gyermek mérhető fejlődésének elősegítése érdekében a kisgyermeknevelőink minden évben, novemberre 25
elkészítik saját csoportjuk komplex nevelési-gondozási tervét, gyermekre lebontva, s ezt figyelemmel kísérve kezdik el a gyermek tudatos fejlesztését, nevelését-gondozását. Nagy hangsúlyt fektetünk munkánk értékelésére, elemzésére. Ennek érdekében több esetbemutatást, esetmegbeszélést tervezünk, közös megoldáskereséssel, szaktanácsadói, esetleg pszichológusi segítség igénybevételével. ALAPELLÁTÁSON TÚLI SZOLGÁLTATÁSOK A bölcsődei ellátásban nem részesülő gyermekek és családjaik számára nyújtott szolgáltatás intézményünkben az időszakos gyermekfelügyelet. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE A bölcsődei ellenőrző, értékelő tevékenység elsődleges felelőse a bölcsődevezető. Értékelésének hatékonysága, és teljes körűsége érdekében az ellenőrzésbe bevonhatja kisgyermeknevelőit, az egyes nevelési- gondozási egységbe kinevezett csoportvezetőit. A dolgozó munkájának hatékonyságát, szakmai tudását, munkához való hozzáállását a bölcsődevezető évente minősíti. A tudatosan átgondolt koncepcióra épülő nevelési program elkészítése egy iránytű számunkra, képet ad arról, hogy honnan hová akarunk eljutni. Újabb átgondolást, aprólékos tervezést igényel, hogy mi módon, hogyan tesszük ezt. A pedagógiai programot a bölcsőde nevelőtestülete 5 évre tervezi. MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet: Megállapodás 2. sz. melléklet: Házirend 26
3. sz. melléklet: Időszakos gyermekfelügyelet szakmai programja 1.sz. melléklet: Megállapodás Megállapodás szociális szolgáltatás igénybevételéről amely létrejött egyrészről: Pécs Megyei Jogú Város Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága Székhelye: 7622 Pécs, Vargha D. u. 2. Képviselője: Dorsics Orsolya Igazgató, Adószáma: 16627532-2-02; (a továbbiakban Intézmény), valamint a gyermek neve, szül. adatok: TAJ száma: kiskorú képviseletében eljáró szülő,gondviselőneve:, adóazonosító: lakcíme: tel: törvényes képviselő (a továbbiakban igénybevevő) a között intézményi elhelyezés biztosítása tárgyában az alábbiak szerint: 1. Az intézmény az igénybevevő jelen előterjesztett kérelme és csatolt igazolásai alapján biztosítja fent nevezett kiskorú intézményi felvételét. 2. A szolgáltatás típusa: bölcsődei ellátás, amelynek helye: Bölcsőde. 3. A bölcsődei ellátás kezdete: év, -hó nap, az ellátás határozott időtartamra szól, előreláthatólag év, hó, napig tart. 4. A bölcsőde a gyermek, kiskorú számára az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: bölcsődei nevelés-gondozás, étkeztetés, egyéb:. 5. Az Igénybevevő a bölcsődei szolgáltatásért személyi térítési díjat köteles fizetni, mely két részből áll, egyrészt: 5.1.Étkezési díjból, amelynek összege: 330 Ft/nap+27% ÁFA=419,1 Ft/nap, (másrészt:) 5.2.Gondozási díjból, amelynek összege: 250 Ft/nap. 5.3.Fentiek alapján az Igénybevevő által fizetendő személyi térítési díj napi összege: (5.1.+5.2.együtt) 669,1 Ft fő/ nap. 27
6. A személyi térítési díj havi összege igénybe vevőnként nem haladhatja meg a család egy főre jutó havi nettó jövedelmének 25%-át. A jövedelmi viszonyok változásait igénybevevő köteles 15 napon belül a gondozás helye szerint illetékes bölcsőde vezetőjének írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell az új személyi térítési díj megállapításának alapjául szolgáló jövedelmi/kereseti igazolásokat. 7. Az igénybevevő vállalja, hogy a személyi térítési díj havi összegét a tárgyhónapban az Intézmény által meghatározott időpontban előre befizeti az intézményi/bölcsődei házirendben írt módon. Az Igénybevevő a gyermeke távollétének bejelentését követő második naptól díjvisszatérítésre jogosult, de kizárólag az étkezési díj esetében. Az Igénybevevő tudomásul veszi, hogy a gondozási díjat a bölcsőde minden nyitvatartási napjára meg kell fizetnie. Az Igénybevevő tudomásul veszi, hogy a személyi térítési díj havi összege a mindenkor hatályban lévő közgyűlési rendeletnek megfelelően évente egy alkalommal módosulhat. 8. Igénybevevő elfogadja továbbá azon tényt is, hogy a 3. pontban meghatározott időtartam lejártával, ill. az alábbi törvényi feltételek megvalósulása esetén a bölcsődei szolgáltatás megszűnik. a. A bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.), ha a gyermek a harmadik életévét május 31-ig betöltötte, b. ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és óvodai jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig. c. meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. 9. A megállapodást kötő felek egyetértenek abban, hogy jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a tárgykört érintő hatályban lévő törvények és azok végrehajtási rendeletei, ill. az intézmény által kiadott házirend szabályai az irányadók. 10. A bölcsődei szolgáltatást igénybevevő szülő/gondviselő úgy nyilatkozik, hogy jelen megállapodás átvételekor a bölcsőde Házirendjében írtakat is megismerte és tudomásul vette. Szerződő felek a megállapodásban írtakat átolvasták, tartalmát megértették, és úgy írják alá, hogy az megfelel kölcsönös és egybehangzó akaratuknak. Pécs, 2012. április 1... Kisgyermek Szociális Intézmények Igazgatósága igazgatója szülő/gondviselő, törvényes képviselő 28
Intézményi szolgáltatás iránti kérelem APA /nevelőszülő/ neve: Szül. hely, idő: Foglalkozása:... Munkahely:... 1. Munkaviszonyban áll:...-tól 2. GYES mellett.. órában dolgozik:..-tól 3. Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója:...-tól 4. Egyéb:.. ANYA /nevelőszülő/ neve:. Szül. hely, idő: Foglalkozása:... Munkahely:... 1. Munkaviszonyban áll:...-.tól 2. GYES mellett.. órában dolgozik:..-tól 3. Felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója:...-.tól 4. Egyéb:.. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Pécs, 20 Aláírás:.. Bölcsődevezető információja:...... Dátum:.. Ph. aláírás Felvehető:. Megjegyzés:.... Dátum: Ph.. Dorsics Orsolya igazgató Nyilatkozat Alulírott.. nyilatkozom, hogy az 1997.évi XXXI. törvény 33. -a (2) bekezdése értelmében a bölcsődei ellátás tartalmáról, feltételeiről, az intézmény által rólam és a gyermekemről vezetett nyilvántartásokról, az intézmény házirendjéről, panaszjogom gyakorlásának módjáról, a szülői érdekképviseleti fórumról a tájékoztatást megkaptam. Mint gyermekem törvényes képviselője tudomásul veszem, hogy az 1997. évi XXXI. tör vény 33.. (3) bekezdés b) és c) pontja értelmében a gyermekvédelmi törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz adatot szolgáltatni, valamint a jogosultsági feltételekben és a természetes személyazonosító adatokban történő változásokról az intézmény vezetőjét értesíteni kötelességem. A nyilatkozat mellékletét képezi: 1 db házirend. Hozzájárulok és engedélyezem, hogy gyermekemről az intézményben készített fotókat és videofelvételeket a bölcsőde szakmai anyagaiban (Szakmai Program, tájékoztató, faliújság, szakmai előadások, konferenciákon, honlapon, kiadványokon, szakmai filmeken, stb.) felhasználhassa, és nyilvánosságra hozhassa. Pécs, 2010 szülő aláírása 29