1. Tanulásszervezés, időgazdálkodás a tanulás során Tanulási tervek Mostantól tényleg minden nap tanulok 3 órát! Így kezdődik.. és mi lesz belőle? A két véglet: nem tervezek, mert úgysem sikerül betartanom, vagy tervezek ugyan, de a tervet lehetetlen betartani (mert pl. 24 óra alatt 30 órányi feladatot kell elvégeznem). Tippek a használható tanulási tervhez: 1. Reálisan mérd fel a tananyag elsajátításához szükséges időt 2. Reálisan mérd fel a rendelkezésedre álló időt 3. A tanulásra szánt időt úgy határozd meg, hogy tartható legyen! Vedd figyelembe a képességeidet, az állandó feladataidat. (Vigyázz! Csapda! Priorizáld a feladataidat, biztosan lesz olyan, amit el lehet halasztani és ez ne a tanulás legyen!) 4. A tervben szerepeljenek a tanulás közben beiktatott szünetek és pihenőidő is! Szokások szerepe a tanulásban, a változtatás feltételei Amennyiben elégedetlen vagy a tanulmányi eredményeddel, valószínűleg változtatnod kell egy-két dolgot a tanulással kapcsolatban. Fontos, hogy olyan szokásokat vegyél fel, melyek segítségedre vannak a tanulásban. Azonban új szokásokat csak akkor tudsz kiala kítani, ha tudod, hogy mit, hogyan és miért tegyél. A változáshoz: tudnod kell, hogy MIT tegyél, így leszel képes tudatosan cselekedni, tudnod kell, hogy HOGYAN tedd, azaz rendelkeznek kell a megfelelő eszközökkel,tanulás módszerekkel, készségekkel, és végül, de nem utolsó sorban tudod kell, hogy MIÉRT, azaz hogy miért tanulsz, miért változtatsz, így motivált leszel, ami nagyban megkönnyíti a munkádat. Elkerülő hadműveletek a tanulásban Te hogyan éred el, hogy le tudd beszélni mag ad a tanulásról? Mindig találok magamnak valamilyen halaszthatatlan feladatot. Csak ezt az egy filmet/műsort/oldalt/játékot nézem meg/hallgatom meg/olvasom el/játszom le, és utána tuti, hogy nekiállok tanulni. Eszembe jut, hogy valaki megkért, vásároljak be (segítsek neki, hívjam fel, tegyek meg neki valamit stb.)(ide tartozik a kutya is, akit ki kell vinnem sétálni.). Kinyitom a könyvem, megpróbálok tanulni, de mindig más jut az eszembe, gondolataim elkalandoznak, és ennek nem tudok gátat szabni. Ahányszor leülök tanulni, mindig rájövök, hogy éhes vagyok, szomjas vagyok...
Csak akkor tudok tanulni, ha valaki segít nekem ezért addig nem is kezdem el a tanulást, amíg nem találok valakit, aki ráér segíteni. Én olyan ügyetlen vagyok, és olyan szerencsétlen, és olyan, és úgyse fog sikerülni nem is érdemes tanulnom. Már akkora a lemaradásom, hogy teljesen felesleges hozzákezdenem a tanuláshoz. Nem találom mi a feladat előbb fel kell hívnom valakit... Nem tudom elérni, ezért nincs értelme elkezdeni tanulni. Nem fog a tollam (nincs hegyes ceruzám, radírom stb.), újat kell keresnem. Rossz a kedvem, fáradtnak érzem magam majd holnap tanulok. Szóval, ezeket már ismerjük, ezeket nem ér felhozni mentségként! Kihagytam valamit? Ha megírod, felteszem a listára... Te hogyan tanulsz? Fotelban elterülve, fekve vagy sétálva? Ha valamilyen kedélyállapot külső jegyeit magunkra öltjük, akkor előbb -utóbb jelentkezik hozzá a hangulat is! Próbáld ki! Ülj be a fotelba, szorítsd össze a fogad, emeld fel a vállaidat, és erőltess dühös kifejezést az arcodra. Maradj így legalább 10 p ercig. Milyen érzések, gondolatok kavarognak a fejedben? Eszedbe jutott már, hogy kire haragszol? Most engedd le a vállaidat, emeld meg az állad, és mosolyogj! Maradj így legalább 10 percig. Milyen érzések, gondolatok kavarognak a fejedben? Ugye jobb kedve d lett? Remélem te is megtapasztaltad, hogy működik! Gondolataid egy idő után igazodnak a testhelyzetedhez. Tehát ha fekszel, vagy kényelmesen elterülsz egy fotelban, akkor hamarosan elálmosodsz, vagy valami kellemes élmény jut az eszedbe, ami nehezíti a t anulásra való koncentrálást! Az íróasztalnál ülve kevesebb energiát kell arra fordítanod, hogy megregulázd a gondolataidat! Rend a lelke mindennek... Amikor leülsz tanulni, ajánlatos rendet tenni magad körül, mert: a rendetlenség elégedetlenséget, nyugtalanságot, nyomasztó érzést, feszültséget gerjeszt, és állandóan figyelmeztet ezernyi más dologra, teendőre. ha még csábító szórakozásokra is emlékeztet, végképp elvonja figyelmedet a tanulástól Azt is tedd félre, ami nem az éppen elvégzendő feladathoz kell!
2. Tanulási motiváció Tanulj a hibáidból! A tanulás egyik feltétele, hogy pozitívan állj hozzá, higgy magadban, hidd el, hogy lehetsz hatékony és sikeres. Minden sikerélményt és kudarcot állíts a magad szolgálatába! Gondold át a hibákat, melyeket elkövettél, a rosszul sikerült dolgozatokat, vizsgákat! A hibák a tanulási folyamat részei, hasznosak, mert gondolkodásra késztetnek, és fontos szerepük van a tapasztalatszerzésben. Nem sokra mész azzal, ha szorongsz a hibák miatt... Inkább vond le a megfelelő következtetéseket, gondold át, hogy mit lehetett volna másként, jobban csinálni, azaz tanulj belőlük! Mikor hasznos egy tanulással kapcsolatos célkitűzés? A fenti kérdésre egy mozaikszóba rejtve találjuk a választ, ez a mozaikszó a SMARTER. S Specific - Célod legyen specifikus, konkrét, nem túl általános, pontos M Measurable - A kitűzött célok mérhetőek legyenek. A Achievable - Attraktív, motiváló, elérhető, vonzó tanulási célokat állíts magad elé! R Realistic, relevant - Célod legyen Reális, (állj két lábbal a földön). T Time-bounded Célod legyen tervezhető - és megtervezett: rövid, közepes és hosszútávú célok kombinációja. E Evaluated Értékeld az eredményeidet. R Reviewed Vizsgáld felül a tervedet, ha kell pontosítsd, módosítsd, hogy megfeleljen a fentieknek. A tanulás célja A felnőttkori tanulás egyik jellemzője, hogy már nem kötelező, tehát aki elmúlt 18 éves, és még iskolapadban ül, az pontosan tudja, hogy miért teszi ezt. Vagyis amikor elkezdte, még tudta... Amikor már nem a tanulás az egyetlen feladatunk, akkor nehéz azt az első helyre sorolni a teendők között. Ahhoz, hogy mégis kitartsunk, érdemes összeírni azokat az előnyöket, amelyeket az iskola/képzés elvégzése jelent majd számunkra: Mit szeretnék elérni? Miért fontos ez nekem? Milyen előnyökkel jár a tanulmányaim befejezése? Ki profitálhat még ebből?... Ezt a listát érdemes időnként elővenni, és tudatosítani magunkban céljainkat, vágyainkat, melyek tanulással érhetőek el.
3. Koncentráció, figyelem fejlesztése Relaxálj a koncentráló képességed fokozása érdekében Ülj egyenesen a széken, hátad simuljon a szék támlájához, térdedet lazán engedd el csípőből, karjaid nyugodjanak a combodon behajlított könyökkel, tenyered, ujjaid lazítsd el. Engedd, hogy a szemed bec sukódjék. Feszítsd meg erőteljesen a jobb karod és vállad, majd lazíts el teljesen. Feszítsd meg erőteljesen a bal karod és vállad, majd lazíts el teljesen. Feszítsd meg erőteljesen a jobb lábad, majd lazíts el teljesen. Feszítsd meg erőteljesen a bal lába d, majd lazíts el teljesen. Figyeld meg az ellazult állapotot, add át magad a pihenésnek legalább 2 percig. A relaxáció otthoni / egyedüli elvégzéséhez először vedd fel az utasításokat valamilyen hangrögzítővel. Mi is az a koncentráció? A koncentráció egy bizonyos dologra, feladatra összpontosított, különösen intenzív figyelmet jelent. Hogy mennyire vagyunk képesek koncentrálni a tanulásra, az nagyban függ attól, hogy milyen lelki állapotban vagyunk. Amennyiben zaklatottság, idegi feszültés akadályoz me g minket a tanulásban, úgy a relaxálás és az izmok ellazítása, míg ha fáradtság, kedvetlenség, úgy a mozgás, aktivitás segíthet minket, hogy képesek legyünk koncentrálni a feladatunkra. Figyelem és koncentráció A figyelem az a lelki jelenség, amely lehetős éget biztosít a felénk áramló ingerek (hangok, fények, szagok, képek, stb.) szelektálására, az információk felvételére és feldolgozására. A koncentráció egy bizonyos dologra összpontosított, különösen intenzív figyelmet jelent, érzékelésünk, gondolataink, elképzeléseink összeszedett állapotát. A koncentráció fokozásának az akarat az egyik legbiztosabb támasza. Igazán koncentrálni csak az tud, aki az éppen akkor legfontosabbnak ítélt feladatra tud összpontosítani, azaz el tud szakadni attól, amihez éppen nin cs köze a tárgynak!
4. Hatékony olvasás, dinamikus olvasás, szövegértés fejlesztése Az olvasás sebessége, a dinamikus olvasás Az olvasás sebességét főként az határozza meg, hogy milyen típusú és nehézségű szöveget olvasunk, milyen mennyiségben tartalmaz nehezen érthető, elvont témájú gondolatokat, és ismeretlen szavakat. Az olvasás célja és sebessége szerint megkülönböztetünk: betűolvasást, meditatív olvasást, elemző olvasást, szórakoztató olvasást, tájékozódó olvasást (Skimming), gondolatolvasást (lényegmegragadás), kereső olvasást (Skipping). A hatékony tanulás megvalósításához hasznos lehet a dinamikus olvasás technikájának elsajátítása, melynél nem a gyorsaság, hanem a szöveghez való viszonyunk a lényeg es. A hangsúly a dinamikus olvasásánál is a szöveg megértésén, felfogásán, megjegyzésén van. A dinamikus olvasás teljes szellemi jelenlétet igényel. Gondolataim elkalandoznak olvasás közben Az aktív olvasás megakadályozza, hogy a tananyag olvasása közben gondolataid elkalandozzanak. Tehát olvasás közben koncentrálj a szövegre, olvass azzal a szándékkal, hogy megértsd a szöveget! Ne csak olvasd, hanem értelmezd is a tananyagot! Ha mégis újra és újra vissza kell térned 1-1 szövegrészhez, mert csak a szemed halad, az agyad nem, akkor takard le egy tiszta papírral amit már elolvastál, ezzel is üzenve magadnak, hogy nem tekinthetsz vissza! Az olvasás hierarchiája Az olvasás az emberi tanulás legfontosabb eszköze, lényege a szöveg megértése, tulajdonképpen párbeszéd a szerző és az olvasó között. A szöveg megértésének hierarchiája van, azaz az egész megértéséhez mindig szükséges a kisebb egységek, úgy, mint a szavak, mondatok, mondattömbök, beke zdések, fejezetek megértése. A szövegértő olvasás fokozatai: Szó szerinti megértés: ismeretlen szavak megértése, szöveg elismétlése saját szavainkkal - mi a fő gondolat? Értelmező olvasás: sorok közti olvasás, ok-okozati viszonyok feltárása, elemzés Kritikai olvasás: olvasás közben szöveg értékelése, saját vélemény, gondolatok hozzáfűzése
5. Lényegkiemelés, szövegfeldolgozás, vázlatkészítés, jegyzetkészítés Jegyzetkészítési technikák A legegyszerűbb jegyzetelési technika, amikor egymáshoz kapcsolódó, rövid, tömör mondatok formájában, folyamatos szövegben foglaljuk össze a tananyag lényegét. Ezt főleg azok a tanulók alkalmazzák, akiknek nincs meg a megfelelő szókincsük az adott témához, vagy nem elég magabiztosak nem bíznak abban, hogy a rövidebb vázlat alapján képesek lesznek felidézni a kijegyzetelt tananyag ot. A hatékony tanulás megvalósításához a cél az, hogy mindenki képes legyen a számára leginkább használható / érthető / memorizálható jegyzet / vázlat elkészítésére. Sokféle jegyzetkészítési technika létezik, melyeket érdemes kipróbálni, mielőtt eldöntjük, hogy melyik a megfelelő a saját gondolkodási szintünkhöz, a tanulási célunkhoz. A tanulás-módszertani tréning és tanulás-módszertani tanácsadás során a résztvevők megismernek néhány olyan jegyzetkészítési technikát, melyek az egyszerű jegyzethez, vázlathoz képest a gondolatok, kulcsszavak vagy fogalmak kapcsolatának, párhuzamának, hierarchiájának feltüntetését is szolgálják. Ilyenek például a fogalomtáblázat, gondolkodási térkép, fürtábra, kettéosztott napló, stb... vázlatkészítési technikák. Sárga az egész lap... Jártál már úgy, hogy aláhúztad a könyvbe n a lényeget, és amikor végeztél, akkor veted észre, hogy szinte mindent kiemeltél? TIPP: Szelektálj! Csak rövid kulcsmondatokat, kulcsszavakat húzz alá! A szövegfeldolgozásnál alapos meggondolás után használj kevés és egyszerű jelöléseket! (Később is tudd, hogy mit miért jelöltél meg!) Kulcsszavak, kulcsmondatok kiválasztása A kulcsszavak és kulcsmondatok kiválasztásának gyakorlásához először olvasd el a teljes szöveget, majd húzd ki azokat a szavakat, amelyek nélkül is értelmezhető marad az olvasmány. Ezu tán próbáld meg tovább rövidíteni a szöveget úgy, hogy ezúttal már nem érdekes, hogy értelmes marad -e a szöveg. Csak azokat a szavakat vagy szókapcsolatokat hagyd meg, amelyek a legfontosabban. Ezek lesznek a kulcsszavak. Ezeket írd ki egy lapra, és gondold végig, hogy ezek a szavak helyettesíthetőek -e valami mással, olyan szinonimával, amit ismersz és használsz. Természetesen a szakkifejezéseket, definíciókat nem szabad átfogalmazni, de megjegyzésükhöz fontos a pontos jelentésük ismerete, és ezt úgy tudod ellenőrizni, hogy megpróbálod saját szavaiddal megfogalmazni őket.
6. Vizsga, a vizsgázás technikája, a vizsgadrukk leküzdése Félek a tanártól Ha a tanár láttán röppennek ki a gondolatok a fejedből a vizsgán, azaz félsz a tanártól, vagy attól szorongsz, ahogyan viszonyul hozzád: lekezelő, esetleg megalázó, kiabál, vagy kinevet, stb., akkor fontos lenne végiggondolnod, hogy valójában kit minősít ez a magatartás téged, vagy őt? Lehet valaki ezerszer okosabb nálad, rendelkezhet mindenféle oklevéllel, diplomával, titulussal és elismeréssel, DE te is egy ember vagy, akinek kijár a tisztelet. Amelyik tanár ezt nem adja meg, az nem rólad mond véleményt, hanem magát minősíti ezzel! Vizsga - megoldás a kérdésben / feladatban 1. Igyekszem hangsúlyozni annak a jelentőségét, hogy a vizsgán feltett kérdéseket, feladatleírásokat többször is érdemes figyelmesen elolvasni. A feltett kérdés sokat segíthet a válaszadásban, csak figyeljünk a megfo galmazásra! Ábrázold! - Készíts ábrát, rajzot, vagy táblázatot! Állítsd szembe! - Hangsúlyozd a különbségeket! Bíráld! - Fejtsd ki a véleményedet a kérdéses témáról! Hangsúlyozd a hiányosságokat, a hibákat! Bizonyítsd be! - Adj tényszerű bizonyítékokat, vagy, ahol indokolt, logikai vagy matematikai bizonyítást! Értelmezd! - Egy adott témát fogalmazz meg más szavakkal, oldd meg, vagy fűzz hozzá magyarázatot, és rendszerint fejtsd ki saját véleményedet is! Értékeld! - Emeld ki az adott téma pozitív és negatív vonásait egyaránt! A tesztírás stratégiája A vizsgázás technikájához - ezen belül a tesztíráshoz szeretnék segítséget nyújtani a következő ötletekkel: Először ismerd meg pontosan mi a feladat, olvasd el a teszt instrukcióit kétszer is figyelmesen! A kérdések számától, típusától és a rendelkezésre álló időtől függően döntsd el, hogy milyen sorrendben válaszolsz a kérdésekre, illetve van-e időd az összes kérdést elolvasni, mielőtt nekikezdesz a kitöltésnek. A feleletválasztós teszteknél is nagyon figyelmesen olvasd el a kérdést, majd jelöld meg a helyes választ. Ha nem tudod, hogy mi a jó válasz, akkor zárd ki a rosszakat, és csak végső esetben tippelj. (A tippelés csak akkor javasolt, ha a rossz válaszért nem jár pontlevonás.) Törekedj arra, hogy maradjon idő a válaszok ellenőrzésére. Írásbeli vizsga Tippek az írásbeli vizsga megkezdéséhez: Először az összes kérdést olvasd el figyelmesen! (Addig is tudatalattid átszitálja amemóriádat, és felszínre hozza a lényeges információkat.) Becsüld meg a válaszadáshoz szükséges időt, és ennek alapján oszd be a rendelkezésedre álló időt. Hagyj időt a válaszaid átnézésére, és egy kis tartalékot is. A sorrend kiválasztásánál és az időbecslésnél vedd figyelembe a pontozást! Azzal kezd, amire biztos tudsz válaszolni, de ne vidd túlzásba, ne menjen el az idő a felesleges részletekre. Koncentrálj a lényegre! Így az agyadat rögtön lefoglalod, nem jut idő az idegeskedésre, és az agyad is pozitív állapotba kerül.
7. Memória, memória fejlesztése A tanulást gátló tényezők Retroaktív gátlás = hátra ható gátlás, azaz a később tanultak zavaróan visszahatnak az őket megelőzően tanult ismeretekre, összekuszálják, felülírják az eddigieket. Proaktív gátlás = előre ható gátlás, melynek alapja, hogy a tanulás belső folyamata a tankönyv becsukása után nem fejeződik be, hanem a tananyag tovább hat, és az új anyag tanulására negatív hatást gyakorol. Asszociatív gátlás / homogén gátlás /: azaz a nagyon hasonló ismeretek egymás után tanulásakor tapasztalható nehé zséget. Előhívásos gátlás: az óra előtti vagy a vizsgákat közvetlenül megelőző időben az anyag felmondása által okozott negatív hatás. A tanulást gátló tényezők kiküszöbölése érdekében javaslom: tanulásszervezés: tantárgyak sorrendjének tudatos meghatározása, szünetek beiktatása a tanulás során, aktív tanulás és ismétlés az ülepedési idő betartásával, hogy a hosszú távú memóriában tároljuk el az információkat. A tananyag strukturálása = az információ rögzítése a hosszú távú memóriában Emlékezetünkben a szervezettség, strukturáltság sokkal hatékonyabb, tartósabb eredményre vezet, mint a puszta adatrögzítés. Ezt hivatottak alátámasztani a különböző tanulási stratégiák is. Emlékeink sémák alapján szerveződnek gondolkodássá, ezek alapján tudjuk felidézni őket. Ezt igazolják a rövid- és hosszú távú memóriamodellek is. A rövidtávú memóriaesetén az adatok csak addig állnak rendelkezésünkre, amíg tudatosan figyelmet fordítunk rájuk. A hosszú távú memória esetén már rögzítési időre van szükség. A tananyag hatékony, hosszú távú elsajátításának kulcsa ezért a logikus gondolkodásban, az összefüggések megállapításában, a kapcsolatrendszerek kiépítésében van az egyes fogalmak, tantárgyak között. A megfigyelőképesség fejlesztése Az emlékezet fejlesztéséhez első lépés a megfigyelőképesség fejlesztése, mely nem csak a tanulás során, de a mindennapi életben is jól hasznosítható. Hogyan? Vegyél elő egy papírt, és írd össze, hogy milyen tárgyak vannak körülötted anélkül, hogy újra körülnéznél! Minden apróság számít, minden részletet írj le, amit fel tudsz idézni! Amikor már nem tudsz többet írni, ellenőrizd le magad! Pontozd a teljesítményed. Most jöhet a második próbálkozás már biztosan jobb eredménnyel. Családi játékként: gyűjtsetek össze minél több tárgyat az asztalon, majd takarjátok le egy terítővel. Vegyétek le egy rövid időre a terítőt, ez alatt jól nézzétek meg az asztalon lévő tárgyakat. Miután újra letakartátok, mindenki írja le, hogy mit látott. Ne csak azt írjátok le, hogy milyen tárgyak vannak az asztalon, hanem azt is, hogy azok milyen tulajdonságokkal rendelkeznek. A későbbiekben növeljétek a megjegyzendő tárgyak számát. Hogyan működik a memória? A felmérések azt mutatják, hogy 3 nap után a tanulók: az olvasott anyag 10 %-ára, a hallott információk 20 %-ára, a látottak 30 %-ára, a látott és hallott információk 50 %-ára, a kimondott szavak 70 %-ára, a kimondott és valamiféle cselekvésükhöz is kötődő anyag 90 %-ára emlékeznek. Ebből következik, hogy a "csak olvasgatom az anyagot", mint tanulási technika csak rövidtávon válhat csak be, de úgy sem egy biztos megoldás. Ismétlés Ahhoz, hogy biztos és hosszú távú tudásra tegyél szert, nem elég egyszer megtanulni az anyagot, hanem időközönként újra és újra át kell ismételni a tanultakat legalább a témazáró dolgozatig. TIPP: Többször kisebb mennyiségű anyag ismétlése többet ér!
8. Tanulási stratégiák, tanulási technikák Tanulási stratégiák: RJR modell A tananyag hatékony feldolgozását és a kritikai gondolkodás fejlesztés ét hivatott támogatni az úgynevezett RJR modellel, melynek három fázisa foglalja magában a tanulási folyamatot: 1. Ráhangolódás (R) A folyamat első szakaszában történik az adott témával kapcsolatos előzetes ismeretek felidézése, a tanulási motiváció, a problémafelvetés, kérdések megfogalmazása a feldolgozandó tananyaggal kapcsolatban. 2. Jelentésteremtés (J). Itt kerül sor az új ismeret befogadására, megértésére, az új és régi ismeretek összekapcsolására, strukturálására, logikai csoportosítására. 3. Reflektálás (R) A folyamat az (ön)ellenőrzéssel zárul, az új ismeretek maradandóvá válását támogatja, ha hangosan összefoglaljuk a tanultakat természetesen már könyv és jegyzet nélkül akár magunknak, vagy másoknak. Ha itt derül ki, hogy vannak a tananyagban fehér foltok, akkor van mód a korrigálásra, pótlásra. Mik azok a tanulási stratégiák? A tanulási stratégiák a tanulási tevékenységre vonatkozó tervek, melyek elősegítik az információ begyűjtésének, feldolgozásának és előhívásának menetét. Léteznek ismétlő, feldolgozó, szervező, megértésre törekvő és affektív tanulási stratégiák. (Weinstein, 1988) A megfelelő tanulási stratégia kiválasztása függ a tananyagtól, illetve attól, hogy mi a célod vele. Amennyiben az a célod, hogy az adott tantárgyból akárhogyan is, de levizsgázz, akkor valószínűleg az ismétlő tanulási stratégiát választod, ami egyenlő a magolással. Az így kapott eredmény felszínes és rövidtávra szól. Ha érdekel a tantárgy, és a megszerzett tudást hasznosítani is szeretnéd, akkor afeldolgozó, szervező és megértésre törekvő tanulási stratégiákat fogod választani. Az affektív tanulási stratégiák jól kombinálhatóak az előzőkkel, mert ezek a koncentrációés memória fejlesztését, a tanulásra való felkészülés sikerét, a tanulás külső és belső körülményeinek megteremtését szolgálják. MURDER tanulási stratégia Ez a tanulási stratégia az affektív és a feldolgozó tanulási stratégiák kombinációja. A MURDER egy mozaikszó (itt), melynek betűi a tanulás egyes fázisait jelölik sorrendben. MOOD hangulatteremtés, motiválás UNDERSTANDING megértés RECALLING visszahívás DIGEST emésztés, feldolgozás EXPANDING kiterjesztés, önvizsgálat REVIEWING áttekintés, ismétlés
A tanulást segítő külső körülményeket ismerheted meg, ha elolvasod az alábbi információkat. A fizikailag megfelelő állapot csak egyik feltétele annak, hogy hozzáláss a tanuláshoz. FONTOS A REND! A tanulóhelyed, szobád, asztalod összevisszasága feszültséget teremt, szórakozásra emlékeztethet, elvonhatja figyelmedet a végzendő munkáról. A tanuláshoz, a szellemi munkához, kedvcsináló munkahelyre van szükséged. A legfontosabb segédeszközök, füzetek írószerek legyenek kezed ügyében. NE ENGEDD EL MAGAD! Kényelmes heverőn elnyúlva tanulni csak akkor lehet, ha a tanulnivaló annyira leköt, hogy osztatlan figyelemmel, teljes érdeklődéssel tudsz arra koncentrálni. A testtartás, a külső megjelenés nemcsak jelzi a belső magatartást, hanem befolyásolja is azt. Senki nem kívánja, hogy kényelmetlenül érezd magad, de a szellemi aktivitás bizonyos összeszedettséget, fegyelmezett magatartást kíván. A munkához érdeklődéssel, kedvvel kell hozzáfogni. LEGYEN FÉNY! A tanulásnál érzékszerveink közül a szemnek jut a legtöbb munka. A szem eredetileg természetes fényhez és távolba nézésre készült. Ezért, ha lehetséges természetes fénynél dolgozz! Kerüld a szemet kápráztató, közvetlen vakító fényt! Mesterséges világításnál a legjobb megoldás az egész szobát enyhén bevilágító szórt fény mellett egy asztali lámpa használata. Ennek hangulatteremtő hatása is van: optikailag kikapcsolja a külvilágot, figyelmünk az előttünk lévő könyvre, füzetre irányulhat. A jó világításnál hangulatunk is jobb, míg a gyenge, kevés fény fáraszt, a túl erős viszont idegesít, nyugtalanít. LEGYEN KÖRÜLÖTTED CSEND! Talán a leggyakoribb és néha ki sem küszöbölhető külső zavarforrás a tanulás idején a zaj.
A zaj koncentrációs zavarokat, stresszt, idegességet idézhet elő. A zajban végzett munka fárasztóbb. A koncentrált figyelemhez csendre van szükség. Zeneszó mellett nem lehet tartós ismeretre szert tenni. A zaj persze nem mindenki számára egyformán zavaró. A szurkolók lelkes kiáltásai a sportolót fellelkesítik, ösztönzően hat rá. Egy pattogó induló hangja feledteti a menetelés fáradságát. A rakodók hangos hórukk -ozása erőtartalékaik mozgósítását szolgálja. Ezek azonban a fizikai és nem szellemi teljesítmény növelését szolgálják. Figyelted már milyen csönd lesz, amikor a sportoló vagy az akrobata felkészül vagy veszélyes mutatványát végzi? Ilyenkor ők minden erejüket megfeszítve összpontosítanak. Ehhez teljes csendre van szükség. A közönség ezt tudja és tiszteletben tartja. A zene jó hatását főleg az egyhangú mechanikus munkát végzők élénkítésénél tapasztalták. Még a szüneteinkbe iktatott zenénél is figyelni kell arra, hogy ezzel másokat nem zavarunk-e?
A tanulási stílus, a tanulást befolyásoló tényező. Minden ember másként szeret tanulni, ezért különböző módon készülünk az órákra. Ezt a ránk jellemző tanulási módot nevezzük tanulási stílusnak. Az alábbiakban a különböző tanulási stílusokat és azok jellemzőit találod. A különböző tanulási helyzetekkel, tantárgyakkal kapcsolatban más más tapasztalataid lehetnek, de mint minden embernek, bizonyára neked is van egy úgynevezett vezető tanulási stílusod. A cselekvő típusú emberek szeretik kísérletezés útján megoldani a feladatokat. Nyitottak és emiatt minden új iránt lelkesedni tudnak. Szeretnek egyszerre több feladattal is foglalkozni, a csoport mozgatórugói lehetnek. Fontos számukra, hogy mindig új és érdekes dolgokkal ismerkedjenek meg. Az alapos típusba tartozó emberek a feladat megoldása előtt szeretik összegyűjteni az információkat és alaposan tanulmányozni őket. Fontos számukra, hogy részletesen végiggondolhassák a tennivalókat és minden lehetőséget megvizsgálhassanak. Az elméleti típusba tartozó emberek a problémákat lépésről lépésre gondolják át, szeretnek elemezni és összegezni. A feladatokat, problémákat inkább gondolkodás útján szeretik megoldani. A gyakorlati típusú emberek szeretik az ötleteket, elméleteket kipróbálni, vajon a gyakorlatban működik e. Ebbe a típusba tartozók a problémákra azonnali gyakorlati megoldásokat keresnek. A problémákat és lehetőségeket kihívásként élik meg.
Olvasd el figyelmesen az alábbi tanácsokat! Segíthetik tanulási szokásod formálását. TANÁCSOK A TANULÁSHOZ 1. A tanulás lényege az iskolai tanulás. A régi görögök rómaiak mennyi ismerettel rendelkeztek, pedig náluk az otthoni tanulás fogalma ismeretlen volt. Tudásukat kizárólag az iskolában szerezték. Ott figyeltek és tanultak. 2. Előkészület az órára Aki azzal a szándékkal lép az iskolába, tanterembe, hogy ott tanulni akar, az előkészíti agyát az ismeretek befogadására. (Elhatározás) 3. Figyelem nélkül nincs megértés Figyeljünk a tanár magyarázatára, társaink feleleteire! 4. A figyelem állandó ébrentartása Nehéz néha figyelmünket huzamosabb időn át egy dologra koncentrálni, különösen, ha az nem is érdekel bennünket. A szellemi táplálékot az iskolában esszük meg, otthon csak megemésztjük. 5. Hamar kezdjük meg a próbafelmondást! Az otthoni munka az iskolában szerzett ismeretek átismétlése, bevésése. Az írásbeli feladatok célja a tanultak begyakorlása, elmélyítése. Háromszori elolvasás után lássunk hozzá a hangos próbafelmondáshoz! 6. A tanév első óráján kezdjük meg a tanulást! Rendszeres készülés mellett nincs lecke-felhalmozódás. 7. Idegen nyelvek, költemények tanulása:
Kezdjük ezekkel, mint legnehezebb tárggyal a tanulást, és többször némi időkihagyással ismételjük át! Ne csak a következő napra tanulj! Nézd át amit aznap az iskolában vettetek! Nem kell megtanulni, csak átfutni! Ez az 5 perc holnap 10-et, holnapután 20-at ér. 8. A megtanulandó tárgyak sorrendje: A tanulást kezdjük a legnehezebb tantárggyal aztán jöhetnek a könnyebbek, s végül az írnivalók. Hasonló természetű tárgyakat ne tanuljunk egymás után, mert az fárasztó és unalmas. 9. Pihenés tanulás közben: Legcélszerűbb, ha óránként 10-15 perces pihenést, mozgást iktatunk be. A túl hosszúra nyúlt szünet kizökkent a munka tempójából.(monotónia kifáradás ) 10. Az ismétlések célszerű elosztása: A tartós megjegyzés, bevésés csak rendszeres ismétléssel, gyakorlással érhető el.
Az emlékezőképesség fejleszthető! A felfogás, a rögzítés módjaja szerint az emberek általában 3 típusba sorolhatók. Vizuális Auditív Motorikus (látás) (hallás) (mozgás) Vizuális: A vizuális típushoz tartozók a látott információkat rögzítik jobban. A legkifinomultabb érzékszervük a szemük segítségével gyorsan és sokat képesek érzékelni a körülöttük zajló eseményekről. Számukra az ábra, a rajz, a kép, a grafikon, a táblázat, az áttekinthető vázlat elősegíti, gyorsítja a megértést és az emlékezést. Auditív: Az auditív típus figyelmét a beszéd, a hallott információ köti le inkább. Minden vonzza, ami hanggal kapcsolatos. Nekik az aláhúzás, szövegkiemelés kevésbé segít, A hangos tanulás, a ritmus, a dallam gyorsítja a megjegyzést. Nagy segítség lehet nekik, ha magnóról többször visszahallgatják a leckét. Ők azok, akik szeretnek zene mellett tanulni. Ajánlatos nekik szöveg nélküli zenét hallgatni, ami nem vonja el a figyelmüket. Motorikus: A harmadik típus nem gyakori. Ők a többi érzékszervük által nyújtott információkra, a mozgásokra fogékonyak inkább. A kísérletekből, a tevékenységből tanulnak sokat. A megjegyzést segíti náluk, ha fel alá járkálva tanulnak otthon. 2. Az emlékezés segítői: figyelem, érdeklődés, akarás, szándék, lényeglátás (szelektálás), ismétlés A tanulást (az ismeretek rögzítését, az emlékezést, a felidézést ) segítő módszereket ismerhetsz meg a következőkben. Az emlékezés segítői: figyelem, érdeklődés, akarás, szándék, lényeglátás (szelektálás), ismétlés A bevésés szellemi segítői: kiemelés, kulcsszavak, jegyzet, vázlat Előnyük:* aktív munkára késztetnek, * segítenek az összefüggések megértésében, * erősítik a vizuális emlékezetet,
* az ismétlések nélkülözhetetlen eszközei. A bevésés formái: a) Aktív olvasás. szabályok: * gondolkozz el az olvasmány címén! Vannak már korábbról ismereteid a témával kapcsolatban? * olvasás közben időnként gondolj vissza! Értem hogy mit olvasok? Emlékszem arra, amit olvastam? * olvasás közben néha állj meg és saját szavaiddal mondd el a szöveg lényegét! b). Aláhúzás, bejelölés (ez a legegyszerűbb módszer) szabályok: * csak a 2. olvasásnál kezd alkalmazni! * más könyvét kíméljük! * ceruzát használjunk! * csak a lényeget emeljük ki! * vigyázzunk a színessel! * jelrendszerünk egyszerű legyen! c) írott jegyzet (jobban késztet aktivizálásra) szabályok: * ne másoljunk! * önálló megfogalmazásra törekedjünk! * a célnak megfelelő hosszúságú legyen * olvashatóan írj! d) kulcsszavak (a lényeg tömörítése) szabályok: * kevés szó! * szolgálja a felidézést! * a lényegre utaljon! * kövesse a szöveg logikáját! * fontos a képi megjelenítés! e) vázlat (a jegyzetelés legcélszerűbb formája) szabályok: * logikai szerkezetet tükrözzön!
* tagold (számozás, betűk használata)! * az áttekinthetőséget logikai térképek, rajzok segítsék! Nagy jelentősége van az írott anyagok esztétikai megjelenítésének, a külalaknak. A felelet: tanult, hallott ismeretek reprodukálása írásban vagy szóban. A jó felelet értelmesen átgondolt, lényegre törő, ok-okozati összefüggést tartalmaz, érdekes, figyelemfenntartó, próbafelmondás után folyamatos, írásban: áttekinthető, jól olvasható. Témaismertetés: hosszabb felkészülést igényel. Fontos: a témaválasztás (a könnyebb azonosulás, a motiváció miatt) az anyaggyűjtés kidolgozás o figyelemfelkeltés (cím, bevezetés) o rövid áttekintés (miről lesz szó) o adathalmaz kerülése o szemléletességre ügyelni kell (szemléltetés: dia, képek, ábrák, rajzok, nyelvi képek, leírások, idézetek) Előadás: hosszabb felkészülést igényel. Fontos: a témaválasztás (könnyebb azonosulás, motiváció) az anyaggyűjtés kidolgozás o figyelemfelkeltés (cím, bevezetés) o rövid áttekintés (miről lesz szó) o adathalmaz kerülése
o szemléletességre ügyelni kell (szemléltetés: dia, képek, ábrák, rajzok, nyelvi képek, leírások, idézetek)