A SZEMÉLYISÉGVIZSGÁLAT MÓDSZEREI Perczel Forintos Dóra SZAKKÉPZÉS, II. évfolyam 2011 1

Definíci ciók Persona = maszk (görög), g), amit megjelenítünk nk magunkból l a világ g felé Definíci ciók: a) KülsK lső megjelenés s szerint: a személyis lyiség g a környezetre k gyakorolt hatások összessége, másoknak m az egyénre adott válaszai, v stb. b) Belső struktúra ra szerint: az egyénre jellemző lélektani lektani folyamatok összessége konzisztens megnyilvánul nulás. c) A személyis lyiség g a személyen belüli li pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, se, amely a személyre jellemző viselkedés-, érzelem-, és gondolatmintázatot létrehozza l (Allport( Allport,, 1961) 2

A személyiség a személyen belüli pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely a személyre jellemző viselkedés-, érzelem-, és gondolatmintázatot létrehozza (Allport, 1961) Alapfogalmak: Szerveződés Aktív v folyamat Pszichológiai fogalom, amely fizikai testhez kötődikk Oki tényezt nyező a világhoz való viszonyulásban sban Mintázatokban (ismétl tlődésekben) mutatkozik meg Sok szinten jelenik meg: gondolatokban, érzésekben, magatartásm smódban, stb. 3

A személyis lyiségvizsgálat céljac A pszichés s problémák k eredetének feltárása és s a páciens p INTRAPSZICHÉS folyamatainak megért rtése a megfelelő kezelés érdekében Általános cél: c : a személyis lyiség és s a magatartás pontos leírása valamint predikciók kialakítása a jövőbeni j viselkedésr sről Konkrét t célokc lok: : bizonyos jellemzők meglétének vagy hiány nyának nak leírása (vannak-e paranoid tartalmak, suicid veszély, stb.). 4

Minden ember olyan, mint mindenki más, m néhány ny másik, m senki más. m 5

Általános (nomotetikus( nomotetikus) ) igazságok gok felismerése se a zavarok okait, kezelését, jellegét t illetően en + Hipotézisek megfogalmazása (magyarázatok) = ez a klinikai kutatás s feladata (pl. tanult tehetetlenség) Egyéni (ideografikus( ideografikus) ) eltérések vizsgálata lata: személyis lyiségvizsgálat 6

Miért van szükség pszichodiagnosztikai vizsgálatokra? - mert az interjú és s a megfigyelés s során kapott informáci ciók k nem elegendők k (pl. beteg feledékenys kenysége, pontatlan beszámol molója miatt) - mert mérni m kell a jelenséget (pl. IQ) - mert a klinikus szimpáti tiája / antipáti tiája torzíthatja thatja az eredményt 7

A klinikus véleményét torzító tényezők (Arkes, 1994) 1. Prekoncepciók - Előítéletek letek etnikai, foglalkozási csoportok iránt (pl. lusta, beképzelt) - Emlékezeti torzítások sok: : feltevésekkel konzisztens informáci cióra emléksz kszünk, pl. problémás s beteg : : csak a problémákra emléksz kszünk - Félreértelmezés : elfelejtett valamit = rejtegetni akarta? 8

2. Prevalencia alacsony előfordul fordulásnál l sokkal nehezebb prognosztizálni (pl. suicid, homicid viselkedés s vs. neurotikus megbetegedés) 3. Utólagos éleslátás az esemény bekövetkez vetkezése után n a szakember úgy érzi, hogy előre tudta (pl. bizarr viselkedésű vagy antiszociális személyr lyről l azt állítani, hogy mindig is furcsa volt) 4. Túlzott magabiztosság is torzító hatású lehet 9

Történeti előzmények II. század: Galenus : négy vérmérsékleti típus, a testnedvekkel (Hippocrates) összefüggésben - szangvinikus, melankolikus, kolerikus és flegmatikus 1896: Kraepelin: elmebetegségek osztályozása 1905: Binet-Simon intelligenciateszt megjelenése 1919: Woodworth személyes adatlapja, az első standardizált személyiségleltár megjelenik, katonai toborzás céljából 1921: Rorschach pszichodiagnosztikai tesztje megjelenik 1925: Kretschmer szerint a fizikumból lehet következtetni a vérmérsékletre és az elmebetegségekre (piknikus, aszténiás és atletikus) 1926: Goodenough : emberrajz teszt 1935: Murray: TAT, Bender Vizuomotoros alakfelismerés teszt 1940: Guilford faktoranalitikus tesztje 1943-55: MMPI, Cattel 16 faktoros személyiségteszt, Kelly személyes konstrukciók 10

1970-90: egyre elterjedtebb a számítógép használata a személyiségvizsgálatok készítésében, felvételében, pontozásában és értékelésében. 1974: Friedman és Rosenman: A-típusú személyiség leírása 1975-80: viselkedésdiagnosztikai eljárások elterjedése 1987: CPI megjelenik 1989: MMPI 2. 1994: DSM-IV. megjelenése 1997: Weschler Felnőtt Intelligenciateszt megjelenése 1998: XIII. Mentális Eszközök Évkönyv megjelenése 11

A klinikai adatgyűjtés forrásai 1) Klinikai interjú: a kapcsolatteremtés s eszköze ze strukturált (DSM, SCID) vagy strukturálatlan (Angelander( Angelander,, Rogers) 2) Megfigyelések: természetes ill. irány nyított (strukturált) megfigyelés önmegfigyelés 3) Szem 3) Személyis lyiségvizsg gvizsgáló módszerek: dszerek: a pszichés működés felmérése és predikciója érdekében szükség van megbízható és valid klinikai mérőeszközökre 12

PSZICHODIAGNOSZTIKA : a személy pszichológiai szempontból történő vizsgálata annak érdekében, hogy meghatározzuk a mentális vagy a viselkedésbeli sbeli zavar jellegét, kiterjedését és s lehetséges prognózis zisát. (Aiken, 1999) 13

Klinikai pszichodiagnosztikai módszerek teljesítménytesztek személyiségtesztek: kérdőíves msz. (objektív) projektív msz. (értelmezés szüks.) intelligenciatesztek tünetbecslő skálák, kérdőívek 14

Személyis lyiségvizsgáló módszerek használata (Aiken, 1999) Egyéb Tünetlista Megfigyelés ek Projektív tesztek Kérdőívek Interjúk 15

FELMÉRÉS Pszichopatológiai állapot felmérése egy tölcsérhez hasonló: teljes állapotfelmérés problémaorientáció tünetek 16

Mi a teszt? A teszt olyan eszköz,melynek segítségével a személy pszichés működésének nem megfigyelhető jellemzőiről következtetéseket lehet levonni Ugyanaz a teszthelyzet más és más reakciót vált ki a különböző emberekből - ebből következtetést tudunk levonni az egyes személyek közötti különbségekre: ez differenciálpszichológiai eljárás (Tringer, 1999). A kompetens teszthasználó: eszközismerettel és szakértelemmel rendelkezik szakemberként és etikusan tevékenykedik felelősséget vállal biztosítja a biztonságos tárolást, korrekt tesztfelvételt, pontos értékelést és értelmezést, a kliens pontos tájékoztatását, a teszt relevanciáját (Int. Test Commission, Dave Bartram, 1999). 17

Alapfogalmak Ha azt akarjuk, hogy egy teszt használható legyen, akkor 1) standardizálni kell, 2) be kell bizonyítani, hogy megbízható és 3) érvényes mérőeszköz. 1) STANDARDIZÁLÁS: eredmények összehasonlíthatósága érdekében normák megállapítása (pl. IQ, MMPI T-értékek) 2) RELIABILITÁS: az eredmények megismételhetősége, egybehangzása, megbízhatósága (0-1 között). test retest reliabilitás interrater vagy kereszt reliabilitás (különböző pontozók közt) 18

Alapfogalmak 3) VALIDITÁS (érvényesség): az adatszerző eszköznek pontos és érvényes eredményt kell adni a kérdéses jelenségre vonatkozóan. konkurrens validitás: másik, ua. a jelenséget mérő teszttel összevetve, pl. Hamilton szorongás skála és Beck szorongás leltár tartalmi validitás: a vizsgált jelenséget méri-e? prediktív validitás: predikciós érték, pl. szuicid prevencióban 4).NÖVEKMÉNYES VALIDITÁS / HASZNÁLHATÓSÁG: Annak mértékét jelenti, amennyivel egy adott eljárás hozzájárul a más forrásokból nyerhető előrejelzésekhez (Sechrest, 1963) azaz olyan ismeretet, amit nem lehet levonni az alapadatokból (pl. alacsony, ha Ro segítségével egy depressziós betegről megállapítjuk, hogy beszűkült a gondolkodása) 19

SZEMÉLYIS LYISÉGVIZSGÁLAT: kérdőíves módszerekm központi szerepet játszottak j a klinikai pszichológia fejlődésében face validitás: érthető,, mire vonatkozik a kérdk rdés, pl. evészavar, önértékelés megadott válaszlehetv laszlehetőségek (igen/nem; 0-1-2-3-4-5-6-77 fokú skála) MMPI -1, MMPI-2 (Hathaway és McKinley, 1943) - empirikus adatgyűjtés és értékelés - nem lényeges a face validitás, hanem az, hogy a válaszok alapján elkülöníthetők a pszichopatológiai csoportok Eysenck (EPQ, 1967), Cattel (1986) 20

MEPS (Means End Problem Solving Inventory, Platt Spivack, 1985) Példa 1. Kriszti épp hazaérkezett a bevásárlásból, amikor észrevette, hogy elhagyta az óráját. Nagyon kiborult. A történet végén Kriszti megtalálta az óráját és nagyon örült neki. Onnan folytassa a történetet, amikor Kriszti felfedezi, hogy nincs meg az órája. Mivel nagyon kiborult, először zokogott és dühöngött, hogy nem lesz meg az órája. A legjobb az lenne, ha nem is hagyta volna el az óráját, hanem amikor kipakol, akkor megtalálná a szatyor alján. ( 0 pont ) 21

Példa 2. Visszamegy időrendi sorrendben azokba a boltokba, ahol vásárolt, és megkérdezi az eladókat. Nem volt, csak egy pékségben, egy húsboltban és egy zöldségesnél. A zöldségesnél nincs, a húsboltban viszont meglesz, mert mikor ment el, leesett a kezéről és az utána kijövő vásárló megtalálta és leadta a pénztárosnak. (2 pont) 22

Példa 3. Először leül és végiggondolja, mikor látta utoljára az óráját. Rájön, hogy a zöldségesnél nézte meg utoljára. Ekkor visszamegy időrendi sorrendben azokba a boltokba, ahol vásárolt, és megkérdezi az eladókat. Nem volt, csak egy pékségben, egy húsboltban és egy zöldségesnél. A pékségben nincs, a húsboltban viszont meglesz, mert mikor kiment, leesett a kezéről és az utána kijövő vásárló megtalálta és leadta a pénztárosnak. Ha mégsem találná meg, másnap kiragasztana papírokat a boltokban és a környéken, pénzjutalmat ígérve a megtalálónak (4 pont) 23

ELŐNYEI Időtakarékos: sok emberrel felvehető egyszerre; a kliens egyedül ki tudja tölteni; Kiértékelés: pontos, gyors, objektív; Könnyű értelmezés, kevesebb hibalehetőség; Megbízható (0.85-os együttható). HÁTRÁNYAI - Okokra nem ad választ - A jelenség több szintjére kérdezhet rá: viselkedés, érzés, gondolat ua. a pontszám egész más személyiséget takarhat; - Szimulálás, disszimulálás - Észlelt és valóságos helyzet különbsége (pl. coping) - A válasz nem egyéni, hanem sematikus 24

PROJEKTÍV V SZEMÉLYIS LYISÉGVIZSGÁLATOK Rorschach (1921), TAT (1943), PFT (Rosenzweig,1945),( Mondatkiegész szítésisi technikák: k: Én n szeretnék, Hazatérve. Titokban én n... Rajztesztek, Világj gjáték k (Bühler( hler, Polcz A.) Definíció (Trull és Phares,1995) A projektív teszt olyan eljárás, amely az egyén jellegzetes viselkedésmódjait annak megfigyelésével tárja fel, hogy hogyan viselkedik olyan helyzetben, amely nem konkrét választ vált ki. 25

A PROJEKTÍV SZEMÉLYISÉGVIZSGÁLATOK JELLEMZŐI Pszichoanalitikus hátth ttér: tudattalan konfliktusok, motiváci ciók k feltárása szabad asszoc-hoz hasonlóan an Strukturálatlan, többt bbértelmű ingerekre kell választ v adni (folt, jelenet) - a személy kénytelen k saját t maga strukturálni az anyagot, saját jellemzőinek megfelelően en fog választ v adni; Indirekt módszer m a személy nincs tudatában a teszt rendeltetésének, nek, nem közvetlenk zvetlenül l kérdezik k meg vágyairv gyairól, szüks kségleteiről; l; Válaszadás s szabadsága: nincs jój vagy rossz válasz; v Eredmény közvetlenk zvetlenül l nem hasznosíthat tható: értelmezés s szüks kséges, ami több dimenziót, szempontot vesz figyelembe (lokalizáci ció,, forma, szín, tartalom, méret, m gyakoriság, g, originalitás, stb.) 26

A MÉRÉS ÉS STANDARDIZÁLÁS PROBLÉMÁI (Trull Phares, 2005) Standardizált normák k hiánya probl. Reliabilitás: : mennyire megbízhat zható az eredmény? Szakemberek eltérő értelmezése mennyi a megengedhető eltérés? - Min. egyetért rtés: ua. a Ro válasz v ua-t a jelölést kellene kapja a különbk nböző szakemberektől. Ha ua. a képzk pzésbe jártak, j van esélye, ha nem, akkor csökken a reliabilitás (átl.0.29-0.41) 0.41) Validitás: fel sem tehető ez a kérdés, azaz hogy mit is mér a teszt? 27

III. INTELLIGENCIATESZTEK Visszavonhatatlanul összekapcsolódtak a klinikai pszichológi giával, ma reneszánszukat nszukat élik. Az egyén új j helyzetekben mutatott problémamegold mamegoldó képességét t vizsgálj lják. Verbális és s performáci ciós, gyermek és felnőtt változat. v 28

Tünetlisták, becslősk skálák (ld.kötet) A viselkedés megfigyelésének strukturált formái Reaktivitás azaz megfigyelés hatására megváltozik a viselkedés gyakorisága!!! A kompetens teszthasználó jellemzői: (Int. Test Commission, Bartram, 1999). eszközismerettel és szakértelemmel rendelkezik etikusan tevékenykedik és felelősséget vállal biztosítja 1) a biztonságos tárolást, 2) korrekt tesztfelvételt, 3) a pontos értékelést és értelmezést, 4) a kliens pontos tájékoztatását, 5) a teszt relevanciáját. 29

Diagnózis Adatgyűjtést követően Interjú, klinikai kép, tünetek alapján rendellenességek adott csoportjába sorolás (klasszifikáció) diagnózis felállítása Osztályozási rendszerek: BNO, DSM Klinikai vélemény kialakítása, funkcionális elemzés 30

Irodalomjegyzék: 1. Aiken,, L. (1999): Personality Assessment Hogreve & Huber Publications,, Seattle. 2. Barlow,, D. & Durand, M. (1995): Abnormal Psychology - An Integrative Approach. Brooks, NY. 3. Füredi, F J. (szerk( szerk)(2009): A pszichiátria magyar kézikönyve. 4. Tringer, L. (2000): A pszichiátria tankönyve. nyve. Semmelweis K. K 5. Trull, T. & Phares, J. (2005): Klinikai pszichológia. Osiris, Budapest. 31