A társadalmi öregedés hagyományos és alternatív indikátorai

Hasonló dokumentumok
Ezüstkor: korosodás és társadalom

Tárgyszavak: társadalmi öregedés, függőségi hányados, várható élettartam, gazdasági eltartási hányados

A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek

A demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

IDŐSEK SZEREPE A CSALÁDBAN. Dr. Beneda Attila helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma

Az Aktív Idősödés Indexe (AAI), mint az aktív idősödés előmozdításának egy hatékony eszköze

Egészség, versenyképesség, költségvetés

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

KSH NKI kutatás hazai és nemzetközi kihívások között

IDŐSEK A CSALÁDBAN. Dr. Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest,

Megyei Felzárkózási Fórum Idősek munkacsoport

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR Budapest, Gellért Szálló március 31.

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Mit mutatnak meg a makrogazdasági mutatók? A magyarok pénzügyi kultúrája számokban Dr. Huzdik Katalin

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Lesz e újabb. nyugdíjreform?

Salamin Géza

Quittner Péter - Várhegyi Judit. Az infláció változó természete IV. Az infláció is velünk öregszik?

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Kreiszné Hudák Emese: A demográfiai változások munkaerőpiaci hatásai Magyarországon

BEZZEG A MI IDŐNKBEN MÉG GENERÁCIÓS ÉRTÉKKÜLÖNBSÉGEK

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban

A jól-lét mérése. Lorem Ipsum

Apaszerepek: Kenyérkereső apa és/vagy résztvevő apaság

Jövőnk a gyermek. Gyermekvállalás és család június 20. Hablicsekné dr. Richter Mária

Egészség és informatika

Lisszaboni folyamat részjelentés: nem sikerült, új célok

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

Foglalkoztatottság és munkanélküliség október december

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Az Aktív Idősödés Indexe (AAI), mint az aktív idősödés előmozdításának egy hatékony eszköze

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit

DEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁG

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Generációk közötti erőforrásátcsoportosítás

Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban

MÓDSZERTANI KITÉRŐ Fogalmi tisztázás, megfigyelés, mérés

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14.

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét

Az éghajlatváltozás és az aszály

Miskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés)

Az gyógyszeripar által fejlesztett inzulin készülékek az éves egészségügyi költségek csökkenését és a terápiahűség javulását eredményezték* -53% +11%

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

A GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket.

A nyugdíjrendszer átalakítása

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI

Hátrányos helyzetű járások és települések. Urbánné Malomsoki Mónika

5. Háztartások, családok életkörülményei

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban

Regionális gazdaságtan

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok)

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja

A termékenység és a párkapcsolatok nyitott kérdései

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

Foglalkoztatottság és munkanélküliség, április június

A harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó II. negyedéves KSH adatgyűjtés

Az idősödő fogyatékossággal élő emberek társadalmi kihívásai

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

A nyugdíjelőrejelzések felhasználási területei a Nemzetgazdasági Minisztérium munkájában

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Segéd-egészségőrök szerepe az alapellátás-fejlesztési Modellprogramban

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett december 2.

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Magyarország népesedésföldrajza

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 9.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, szeptember 28.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, október 17.

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június

A víziközmű infrastruktúra életciklusa a körkörös gazdaságban

1,20 1,00 0,80 0,20 0,00 -0,20 -0,40 -0,60

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

Alba Radar. 13. hullám

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

12. A NÉPESSÉG SZERKEZETE ÉS JÖVÔJE

Egy többrétegű probléma - a magyar vidék demográfiai kihívásai különböző forgatókönyvek tükrében

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

Átírás:

A társadalmi öregedés hagyományos és alternatív indikátorai Vargha Lili (NKI, PTE-DSZDI) Megöregedni ma konferencia, Budapest, 2016. június 8.

Európa népessége öregszik EU28 népessége korcsoportonként és nemenként Férfiak Nők 2050 2013 2013 2060 <15: 16% 15% 15-64: 66% 57% 65+: 18% 28% 80+: 5% 11% Forrás: Eurostat, Prskawetz 2016 Millió fő

A demográfiai függőségi hányados 4 EU országban 2000-2050 0-19 + 65+ 20-64 Forrás: Eurostat

Társadalmi öregedés indikátorai Fontosak az időbeli és országonkénti összehasonlításokhoz, előrejelzésekhez Céljuk, hogy egyszerű és érthető referenciát adjon a szakemberek és döntéshozók kezébe a gazdaság és a jóléti berendezkedés fenntarthatóságáról

Társadalmi öregedés indikátorai Fontosak az időbeli és országonkénti összehasonlításokhoz, előrejelzésekhez Céljuk, hogy egyszerű és érthető referenciát adjon a szakemberek és döntéshozók kezébe a gazdaság és a jóléti berendezkedés fenntarthatóságáról Azonban a legtöbbször használt, hagyományos demográfiai mutatószámok csak és kizárólag a népesség korösszetételének változását ragadják meg Gazdasági és társadalmi következtetések levonására alkalmatlanok Előszeretettel használják őket katasztrófa vizionálására

A demográfiai függőség nem egyenlő a gazdasági függőséggel Demográfiai függőségi hányados 0-19 + 65+ 20-64 eltartottak eltartók Az életkori határok csak a potenciálisan eltartottak és eltartók csoportjait jelölik ki

A demográfiai függőség nem egyenlő a gazdasági függőséggel Demográfiai függőségi hányados 0-19 + 65+ 20-64 eltartottak eltartók Az életkori határok csak a potenciálisan eltartottak és eltartók csoportjait jelölik ki Eltartottak: gyerekek, munkanélküliek, háztartásbeliek, nyugdíjasok, egyéb inaktív népesség Eltartók / termelők: teljes részmunkaidőben dolgozók, katonai / civil szolgálatot teljesítők

Az életciklus tagolódása változatosabb Demográfiai függőségi hányados 0-19 + 65+ 20-64 Az indikátor időbeli és országonkénti összehasonlításkor azzal a feltételezéssel élünk, hogy ezek a korcsoportok homogének

Az életciklus tagolódása változatosabb Demográfiai függőségi hányados 0-19 + 65+ 20-64 Az indikátor időbeli és országonkénti összehasonlításkor azzal a feltételezéssel élünk, hogy ezek a korcsoportok homogének Térben és időben változik az életciklus tagolódása, például: Munkába állás Gyermekvállalás Nyugdíjbavonulás Halál

A társadalmi öregedés alternatív megközelítései A kor mellett egyéb plusz információt is figyelembe vesznek 1. Gazdasági aktivitás Aktív és az inaktív népesség aránya (Shyrock & Siegel 1973) Munkával eltöltött idő (Vaupel & Loichinger 2006) Termelés és fogyasztás szintje koronként (Cutler et al 1990, Lee & Mason 2011, Loichinger et al 2016) 2. Egészségi állapot Várható élettartam (Sanderson & Scherbov 2005-2015) Kognitív képességek, munkában való akadályozottság (Skirbekk et al 2012, Muszyńska & Rau 2012) 3. Komplex és egyéb megközelítés Aktív öregedés index (Zaidi et al 2012) Optimalizált koreloszlás (D Albis & Collard 2013) Társas komponens (Bálint & Spéder 2012)

A társadalmi öregedés alternatív megközelítései A kor mellett egyéb plusz információt is figyelembe vesznek 1. Gazdasági aktivitás Aktív és az inaktív népesség aránya (Shyrock & Siegel 1973) Munkával eltöltött idő (Vaupel & Loichinger 2006) Termelés és fogyasztás szintje koronként (Cutler et al 1990, Lee & Mason 2011, Loichinger et al 2016) 2. Egészségi állapot Várható élettartam (Sanderson & Scherbov 2005-2015) Kognitív képességek, munkában való akadályozottság (Skirbekk et al 2012, Muszyńska & Rau 2012) 3. Komplex és egyéb megközelítés Aktív öregedés index (Zaidi et al 2012) Optimalizált koreloszlás (D Albis & Collard 2013) Társas komponens (Bálint & Spéder 2012)

A gazdasági életciklus, 4 EU országban, a 2000-es évek elején Megjegyzés: Egy főre jutó fogyasztás és munkajövedelem különbsége (életciklus deficit), Forrás: ntaccounts.org

A gazdasági és a demográfiai eltartási hányados Megjegyzés: demográfiai EH: (20-64)/((0-19) + (65+)); gazdasági EH: koréves népesség súlyozva a koréves fogyasztás és jövedelemtermelés mértékével; Forrás: Saját számítás, Eurostat, ntaccounts.org Franciaország Magyarország Németország Szlovénia

Összefoglalás A hagyományos demográfiai idősödés indikátorai korlátozott információval bírnak az idősödés folyamatának leírásában, csak és kizárólag a népesség koreloszlásának változásával írják le a problémát Az alternatív megközelítések a kor mellett egyéb információkat is bevonnak a folyamat leírásába (egészségi állapot, gazdasági aktivitás, stb.) Az idősödési miatti teher nő, de nem olyan drasztikusan, mint ahogy a demográfiai mutatószámok előrejelzései mutatják Az alternatív indikátorok jobban hangsúlyozzák az idősödésben rejlő lehetőségeket és a problémára való megoldásokat

Köszönöm a figyelmet! vargha@demografia.hu Forrás: Vargha Lili (2015): A társadalmi öregedés hagyományos és alternatív indikátorai. Demográfia, 58. évf. 1. szám. 57-78. Prskawetz (2016): Who pays for population ageing? Előadás, Lund, 2016.05.11.