Velencei karakk (1500-ból) építése Hozzáadta: Török András 2015. február 20. péntek 13:56 Utolsó frissités 2016. május 13. péntek 11:46 Mint páran észrevették a tavalyi hajómakettes találkozón, hogy új hajóba kezdtem. Ideje megmutatni, hogy mire jutottam és milyen úton. Elõre közlöm, hogy sok mindenben a flamand karakk építéséhez fogom hasonlítani a hajó építését, ezért elõre is elnézést kérek. Ezt a tervrajzot az oldalon találtam még valamikor. Némi kutatás után kiderült számomra, hogy az eredeti makett a madridi tengerészeti múzeumban található, és a tervrajzot az alapján rajzolták. Eddigi tapasztalataim alapján célszerûnek találtam a tervrajz teljes digitalizálását, nehogy a bordatervekkel, vagy egyéb építési csomóponttal problémába ütközzek. Az eredeti bordatervek digitalizálása során elõ is került az elsõ probléma. Az eredeti rajz tartalmazza az összes bordát, de sajnos nem mérethelyesen, ezért alapvetõen használhatatlannak bizonyultak. A vonalrajz alapján új bordatervet kellett készítenem. A többit képekben. A madridi múseum makettje Az eredeti vitorlaterv A vonalrajz, amely alapján elkészült az új bordaterv
Az eredeti hosszmetszet. A vonalrajz a bordákat csak a fedélzet vonaláig mutatja, így a dordavégek magassági adatait ebbõl a rajzból kellett kiszerkeszteni. Az eredeti fedélzetterv és metszetek. Az új bordaterv 3D grafikája. Így szoktam leellenõrizni az elkészült elemek pontosságát. Okulva a flamand karakk építésébõl, elõre gondolkodtam, hogy milyen végleges színt kapjon a hajó. A festést szeretném elvetni, mert bár jól is nézhet ki, a fa elveszíti fa jellegét, mûanyagszerûvé válhat tõle a hajó. A neten keresgélve találtam meg Carpaccio olasz festõ mûveit, melyeken pont az adott idõszak földközi tengeri karakkjai láthatóak. A hajótest színe így vizes fapáccal fog készülni. A hajótest tömítése terveim szerint folyékony fával fog történni. A képen látható, hogy milyen lehetõségeim vannak a "festésre". A próbák során kiderült, hogy minimum 2 réteg pácra van szükség a felületen, hogy ne legyen foltos a végeredmény (felsõ sor középsõ), a 3 réteg már túl sötétnek bizonyult, bár a festményeken is elég sötétek a hajótestek. Következzék az eddigi eredmény. Mint látható a menetes száras hosszmerevítést megtartottam, bár pepecs összecsavarozni, de biztos, hogy nem esik szét a váz, akármilyen terhelésnek is teszem ki.
A flamand karakkhoz képest, ennél a hajónál odafigyelek, hogy a hajótest belsõ oldala nem volt héjjalva, így a bordavégekre különös tekintettel kell lennem. A fedélzet felkerülése után a bordák kivágásaiba kerülnek majd a méretre vágott és lecsiszolt bordavégek. A hajótest a tavaly szeptemberi találkozó után megkapta a teljes burkolatot, a gerinc is a helyére került, csak még nincs beragasztva. Sokat kell még csiszolni addig. Az orrtõkén látható bemarás fogja segíteni a fedélzet feletti palánkozás rögzítését. A fedélzeten áll régi segítségem, aki bemutatja a hajó valós méretét. Mellesleg õ segített a flamand karak építésénél is. {mospagebreak title=2.rész} Elkészült a fõfedélzet. A fedélzet alapját 0,5 mm vastag kartonlemez adja, arra lettek felragasztva a lécek. A méretre vágott lécek éle alkoholos filctollal lett meghúzva, így láthatóak a lécek szélei.
A csiszolás után beemeltem a formára vágott bordavégeket. A formájukat a 3D grafika adta meg. A szögre vágás során a kialakított "fészkek" mentén szögmérõvel vettem fel a kellõ szöget a vágáshoz. A bordavégek beállítását a rekonstruált bordatervbõl kivágott sablonokkal csináltam, hogy jól álljanak a gerendák. A palánkozás a hajótesten alapvetõen elkészült. Ezután a felépítmények szerkezetei következnek. A tervek átellenõrzése során jöttem rá, hogy a tatfelépítmény gerenda szerkezete más méretû, így a 6x6 mm-es gerenda végek nem jók. A tatbástya gerendázata 4x4 mm-es gerendázat. A fõfedélzet feletti palánkozás csiszolása a következõ nagy feladat. Kivágtam a kormányrúd nyílását, a merevítõ bordázatot még ki kell alakítani.
Minden most látható bordavég egység közé 2 db szintén formára vágott gerenda lesz beragasztva. Az új egységek vágása már megtörtént, a már beragasztatott elemekbõl 3-3 darab lett kivágva. Látható, hogy van mit csiszolni a testen. Pár órát már rászántam, és biztos, hogy még pár órát eltöltök ezzel a feladattal. {mospagebreak title=3.rész} Elkészült a test csiszolása, valamint felkerültek a külsõ lécek és az alsóbb fedélzetek gerendavégei. A tervrajzzal ellentétben a kilógó gerendák helyét a fedélzet felett beemelet plusz bordavégek közötti szakaszokra állítottam be. A kilógó gerendavégek beszerelése úgy történt, hogy a lecsiszolt hajótestet kivágtam, és csak egy rövid méretre vágott alaktrészt illesztettem be a lyukba, kellõ kiállással, és a hajótest ívére csiszolt végekkel. A tatnál a korábban látható illesztési hibákat sikerült kitömíteni, a dörzslécek terv szerinti elhelyezése okozott némi problémát, de végig gondolva a terv minõségét, a lécek a természetes hajlása adta meg végül a végleges helyüket. A kormánylapát vasalása vörösréz lemezbõl készült, gombostû szegezéssel. Mivel tapasztalatom szerint a pillanatragasztó nem ragasztja túl jól a vörösrezet, a kormánylapát hátsó élén a kétoldalról jövõ lemezeket egymás alá hajtogatva ragasztottam, illetve szegeltem a helyükre. Így a késõbbi mozgatásnál nem fog tudni sérülni a vasalat.
Az orrfedélzet oldalpalánkozása 1 mm-es gõzõlt bükk furnérból készült. Az íveket elõre kiszerkesztettem, így elkerültem azt, hogy a lécek párhuzamossága elvesszen. Elkészült a festés. Eredetileg pácolt hajót szerettem volna építeni, de mint kiderült a tömítésre használt folyékony fa máshogy szívja be a pácot, mint a faanyag, ezért az elkészült 3 réteg pácolást barna makettfestékkel átködöltem. A hajótest így nem lett homogén, és szerintem kellõ mértékben foltos maradt. A flamand karakkból okulva a hajótest belsélyében lekötött vitorlaköteleket elkészítettem, valamint a kormánylapát biztosító kötele is a helyére került. Ezt a kötelet csavarodás ellen pillanatragasztóval itattam át. Sem párára, sem erõszakra nem tud már megcsavarodni. A tatfedélzet könyökfái is a helyükön. Az elõbb említett belsõ lekötések. A hajótest szerintem kellõ foltossága.
{mospagebreak title=4.rész} Elkészültek a fedélzeti alkatrészek, valamint az orrfelépítmény íves fala. Az elõárbóc és a tatárbóc véglegesen rögzítve lett, a fõárbócot még nem ragasztottam be, hogy a fedélzet feletti ácsolt szerkezet szerelését ne akadályozza a késõbbiekben. A tatárbóc és a tatfedélzeti lejáró, amit lezárt állapotban építettem be. A fedélzeti csörlõ és a vízpumpák. A méretüknél odafigyeltem, hogy kezelhetõ magasságúaknak tûnjenek. Az orrfelépítmény íves fala feladta a leckét, kétszer bontottam vissza, mire sikerült tûrhetõre legyártani. A horgonyok lekötõ gerendája nem a tervek alapján készült, a korabeli festményeken ez a lekötési rendszer van ábrázolva. Az orrfedélzet elülsõ réazén ki kellett hagynom a burkolatot, mert a horgonykötelek bekötési pontjai pont az egyik keresztgerenda tengelypontjába kerültek volna. az orrárbóc bekötõ vízsintes gerendának pedig beépítettem egy fogadó egységet, hogy a kötélzet feszítésénél ne tudjon mindenestõl kifordulni az orrárbóc.
Elkészült a tatfedélzet gerendaszerkezete, a feljáróval együtt. Ez sem az eredeti tervek alapján épült, itt is korabeli festményre hagyatkoztam (Carpaccio). Az orrfedélzet, a felette lévõ gerendaszerkezet lábaival. Maga a fedélzet egyben külön épült meg, a lakkozás és a lazúrozás után egyben be tudtam emelni a helyére. A beemelés eléggé problémás volt, de némi csiszolás és faragás után rendesen a helyére csúszott az egész szerkezet. Ezt láthatnák a hajóácsok, ha 3,5 cm magasak lennének. Kezd a hajótest végleges formát ölteni.