SZAKDOLGOZAT. Készítette: Gömöri Nóra. Miskolci Egyetem. Állam és Jogtudományi Kar. Jogász szak. Államtudományi Intézet. Közigazgatási Jogi Tanszék

SZAKDOLGOZAT Készítette: Gömöri Nóra 2016 Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Jogász szak Államtudományi Intézet Közigazgatási Jogi Tanszék 1

ELEKTRONIKUS KORMÁNYZAT, ELEKTRONIKUS ÁRVERÉSEK E-government, e-auctions Gömöri Nóra Konzulens: Dr. Czékmann Zsolt Miskolc 2016 2

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 5 1. A világ digitalizálódása... 6 2. E-kormányzat... 12 2.1. Az e-kormányzat fogalma és tartalmi elemei... 12 2.2. Az Európai Unió stratégiái és akciótervei az információs társadalom megvalósítása érdekében... 15 2.3. Magyarországi stratégiák... 18 3. E- Gazdaság... 26 3.1. Elektronikus kereskedelem... 27 3.1.1. Elektronikus kereskedelem előnyei, hátrányai... 27 3.1.2. Elektronikus kereskedelem típusai... 31 4. Árverés... 34 4.1. Az árverések fajtái... 35 4.1.1. Beszerzési és eladási aukciók... 35 4.1.2. Az eladási aukció típusai... 35 4.1.3. Hagyományos árverések... 37 4.1.3. Elektronikus árverések... 38 5. A bírósági végrehajtás... 41 5.1.A bírósági végrehajtás menete... 41 5.2. Pénzkövetelés végrehajtása... 42 5.2.1. Végrehajtás munkabérre... 42 5.2.2. Végrehajtás pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre... 43 5.2.3. Ingóvégrehajtás... 43 5.3. Ingatlan végrehajtás... 45 6. Magyar bírósági végrehajtói kamara által működtetett elektronikus árverési rendszer... 47 6.1. Ingó elektronikus árverés... 48 6.2.Ingatlan elektronikus árverés... 50 7. A NAV végrehajtás... 52 7.1. A végrehajtás menete... 52 7.2. Pénzkövetelés végrehajtása... 53 7.2.1.Végrehajtás bankszámlára... 53 7.2.2.Ingó elektronikus árverés... 53 3

7.2.3. Üzletrész elektronikus árverezése... 55 7.2.4.Ingatlan elektronikus árverezése... 55 7.3.3. A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése... 56 7.3.4. A vám és bűnügyi árverések... 57 8. Az információs társadalom egyes kihívásai... 58 9. Következtetések és összefoglalás... 62 Irodalomjegyzék... 66 Egyéb, interneten elérhető források... 67 Jogszabályok... 70 Mellékletek... 71 4

BEVEZETÉS Dolgozatomban az elektronikus kormányzatról és az elektronikus árverésekről írok. Témaválasztásom során elsődleges szempont volt számomra, hogy a dolgozat témája egyszerre kapcsolódjon a közgazdaságtanhoz és a jogalkalmazáshoz. Tanulmányaimat párhuzamosan két felsőoktatási intézményben folytattam, a jogász szak mellett a Nyíregyházi Főiskolán nappali tagozatosként Gazdálkodási és menedzsment szakon közgazdászként végeztem 2013 januárjában. Ez bizonyítja, hogy tudásomat szeretném elmélyíteni minden olyan témakörben, amely a gazdaság és a jog közös területe. Másik szempont az aktualitás, mely prioritást jelent számomra. A múlt elemzése helyett jövőbe néző, modern témát akartam választani. Az internet az egyik legaktuálisabb és legizgalmasabb téma, hiszen az utóbbi pár évben olyan változásokon ment keresztül, és olyan változásokat eredményez, amely átformálta az élet összes területét az ügyintézéstől kezdve egészen az emberi kapcsolatokig. Tulajdonképpen nem csak modern, hanem valójában ő modernizál, hiszen azáltal, hogy fejlődik, fejleszt is. Kijelenthető, hogy nemcsak az életünk részévé vált, hanem nélkülözhetetlen lett. Ma már nem csupán a tudás megszerzése az elsődleges szempont, hanem az internet által rendelkezésünkre álló tudáshalmazból a legpontosabb információ a leggyorsabb módon történő megkeresésének megtanulása. A kényelem igényére e-business és e-ügyintézés, sőt elektronikus pénz jött létre. Felgyorsult a világ, rugalmassá és hatékonnyá vált, főleg most, amikor a táblagépek és okos telefonok lebontották a korlátokat, s már a tenyerünkből is elérhetővé vált az egész világ. Az internet óriási lehetőségeket kínál, s rákényszerít mindenkit, hogy alkalmazkodjon a változó körülményekhez. Az internet felhasználási területein belül az elektronikus árverés egy óriási mérföldkő egyrészt a bírósági végrehajtás, és a NAV végrehajtás során, másrészt lehetőséget teremt az e-piactereken való részvétel által az átlagemberek saját tulajdonaik eladására. Az elektronikus árverés bevezetése hatékonyabbá tette közigazgatást, mind a gazdaságot. A minőségi változás miatt találtam érdekesnek és érdemesnek a dolgozatom témáját. Dolgozatomban bemutatom az e-gazdaságot, az e-kereskedelmet, azaz az internet áttörését és annak hatását. A következő fejezetben az e-közigazgatásra térek át, az internet szerepére a jogalkalmazásban, hangsúlyt fektetve az ügyfélkapu rendszer előnyeire. A hangsúlyt az árverések tárgyalására helyezem. A hagyományos árverések bemutatása után 5

a teljesség igénye nélkül igyekszem az elektronikus árverések bevezetési körülményeit, előnyeit, hatásait, fajtáit elemezni. Kutatási módszerem a témához igazodóan a leíró-elemző módszer: részben a rendelkezésemre álló szakirodalom másodelemzését végzem el, részben pedig a vonatkozó jogi szabályozást ismertetem. A jogi szakirodalom mellett erőteljesen támaszkodok internetes forrásokra is. 1. A VILÁG DIGITALIZÁLÓDÁSA Az internet valójában egy hadifejlesztés. Története az 1960-as évekre nyúlik vissza. Az ARPANET 1970-es megjelenése óta azonban nagyot változott a világ. Az 1990-es évek végén a vállalatok még csak céges információk közzétételére használták a world wide web lehetőségeit. Az információs, irányító rendszer később a kutatók közti kapcsolattartásra is alkalmassá vált. Az internet fejlődéséhez először alkalmas számítógépeket kellett fejleszteni, majd ezek gyártásának technológiai feltételeit kellett megalapozni. A hálózat felhasználási területei folyamatosan bővültek, így a zárt rendszer egyre inkább nyílt felhasználásúvá vált. Az 1980-as évekre az USA minden egyeteme használta már a hálózatot. Az 1980-as évek közepére Nyugat-Európába is kezdett terjedni, majd az 1990-es években Közép-Európába is jellemzővé vált. 1 Ekkor már megfigyelhető az a tendencia, hogy a kormányszervek és a minisztériumok is használni kezdték. Az áttörés 2000-ben kezdődött el, amikorra 1 milliárd személyi számítógépet adtak el. Föld népessége ebben az időben 6 milliárd volt. Ez az adat tükrözi a rohamos terjeszkedést. Az internet hatékonyabb és egyszerűbb felhasználása érdekében folyamatos technikai fejlődés figyelhető meg. Az internet előnyei olyan mértékű változásokat eredményeztek, olyan egyszerűséget, rugalmasságot és kényelmet biztosítanak a mindennapokban, hogy mára már el sem tudjuk képzelni az életünket a mindennapos használata nélkül. Sőt valójában már a mai fiatalok, akik állandóan online vannak, már azt sem tudják elképzelni, hogy milyen lehetett az élet internet nélkül. Az internet egy végtelen lehetőséghalmaz, egy csoda, mely rövid idő alatt vált nélkülözhetetlen eszközzé. Minden nap, majdnem minden tevékenységhez, mindegyek generáció használja. 1 Klausz Melinda (2011): Facebook, Youtube, Wikipedia, és társaik Social media vállalati környezetben. Magánkiadás, Könyvműhely.hu. Veszprém. 12-13.o. 6

Manapság rohamléptekben fejlődik az információs szupersztráda, az Internet: érdekes hogy harmincnyolc év kellett az ötven milliomodik rádió előfizetőhöz, tizenöt év ugyanennyi TV-előfizetőhöz és tizenhat év az ötven milliomodik számítógép-vásárláshoz, viszont csupán három év ugyanennyi Internethez kapcsolt számítógéphez. Ha belegondolunk, hogy 1946-ban, a világ első programozható számítógépe egy termet betöltő több millió dollárba kerülő gép volt, és napjainkban a világhálót több mint százmillió ember használja világszerte, beláthatjuk, hogy a ma mindenre kiterjedő fejlődés nem egyéb, mint a tegnap képtelensége. 2 Az internet kiemelkedő jelentőségét bizonyítja, hogy a G8 napirendjére 2011-ben felkerült az internet, mint a világpolitika kulcsfontosságú kérdése. 3 Így valószínűsíthető, hogy a pár év alatt lejátszódó az élet minden területére kiterjedő rohamos fejlődés, csak a változások kezdete. 4 Ha végiggondolom az internet szerepét és használatát az élet különböző területein, akkor lenyűgöző hatást kelt bennem a hatalma, a jelentősége, a sokszínűsége és egyszerűsége. A világháló leegyszerűsíti és felgyorsítja a különböző folyamatokat, melyekhez segítségül használják. Alapvető fontosságú az üzleti életben. Talán már a sarki kisboltok, a benzinkutakon kívül már mindenki használja, és kihasználja a benne rejlő lehetőségeket. A legalkalmasabb kommunikációs eszköz, hogy a gazdasági társaságok kapcsolatot tartsanak fenn egymással, megvalósítsák akár a beszerzést, az értékesítést, a banki műveleteket, a könyvelést, bevallást, a különböző marketing tevékenységeket. Minél nagyobb egy vállalkozás, annál több területen használja az internetet, és minél jobban és többet használja egy vállalkozás a netet, annál gyorsabban képes fejlődni, terjeszkedni, nagyobb árbevételt produkálni. Korábban fogalmazhattam volna úgy, hogy a világháló segítséget nyújt az információ gyűjtésben, de ez a manapság, ha figyeljük az internethasználatot, már nem méltatja eléggé a hatását. Ma már az internet egyetlen hely, ahol mindent kérdésre megtaláljuk a választ, és minden témáról olvashatunk. Félelmetes, hogy az internet tartalmazza az emberiség által ismert tudás nagy részét. Már vannak online könyvtárak, online újságok, sőt lehet online TV-t is nézni. A világhálón megtalálhatunk rengeteg könyvet, tanulmányt, korábbi cikkeket, nézhetünk filmeket, videókat, híreket, térképeket. 2 Nagy Dávid (2006): Internet hatása az üzleti, szociális élet és a média világára. Kézirat. http://www.internethatasai.atw.hu/ 3 A G8 a világ gazdaságilag legfejlettebb 8 országa: Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok és Oroszország. 4 Lady Gaga vagy a Skype? nol.hu (n.é.) http://nol.hu/kulfold/lady_gaga_vagy_a_skype_-1082851 7

Egyszóval mindent. Az internet így alkalmas arra, hogy segítségével fejlesszük az intelligenciánkat, tájékozódjunk a világ történéseiben, hatékonyabbá teheti a tanulást. Egyre többen töltik a szabadidejüket internethasználattal. Nyilván ez lehet nagyon minőségi elfoglaltság, és lehet olyan időeltöltés is, ami kevésbé értékes, attól függően, hogy mennyire tudjuk és akarjuk hatékonyan használni a világhálót, és milyen célunkat szeretnénk megvalósítani. Vannak, akik csupán e-mail-ezésre használják, és vannak modern háztartások, amelyek már a csekkeket, az utalásokat, a vásárlást is interneten végzik. Az internet átalakította a kapcsolatokat és a kapcsolattartást is. A közösségi oldalakon a legtöbb ismerős megtalálható. Ezeken az oldalakon követhető az ismerőseink mindennapjai, azaz azok az információk, melyeket nyilvánossá tesz. Egyszavas gondolatokkal és képekkel fejezik ki a felhasználók az érzéseket és az élményeket, melyekben részük volt, ezáltal többet tudunk meg a közelebbi és távolabbi ismerőseinkről. Egymással párhuzamosan két jellemzőt fogalmazhatunk meg. Egyrészt rég nem látott, távol élő rokont, osztálytársat, gyerekkori barátot, ismerőst találhatunk meg viszonylag könnyedén, és vehetjük fel velük újra a kapcsolatot. Másrészt sajnos az is igaz, hogy általában a közeli ismerősökkel, barátokkal is többnyire a világhálón kommunikálunk. Annyira népszerű a közösségi oldalak használata, hogy a személyes találkozásokat, tartalmas beszélgetéseket visszaszorítja. Groteszk jelenség kezd eluralkodni a fiatalok körében, mégpedig az, hogy internetfüggővé váltak, és online kapcsolatokat tartanak fent, miközben otthon ülnek egyedül és magányosabbak, mint valaha. A Z generáció tagjai, az 1995 és 2009 között született fiatalok már szinte az internet előtt, egy virtuális világban nőnek fel. 5 Közösségi szellemű korosztály, születésük óta együtt élnek az internettel, az okostelefonnal, és a többi, legújabb és legtrendibb számítástechnikai vívmányokkal. Ahhoz vannak szokva, hogy minden csak egy kattintásra van. A Z elnevezés a zappers kezdőbetűjéből ered, kapcsolgatóknak szokták őket nevezni, hálózati, internetes generációnak, digitális bennszülötteknek, Facebookgenerációnak, Instant-online korosztálynak. Kiválóan értik és beszélik a technológia nyelvét, erősen függnek az elektronikai és információs eszközöktől. 6 Náluk nagy a veszélye a netfüggőség, mint betegség kialakulásának. Különösen sok figyelmet igényel a nevelésük, ha a szüleik el akarják kerülni, hogy ne alakuljon ki torz 5 Kutasi Nikoletta (2013): A kibertér meghódítása. Társadalomkutatás 31. évf. 2013/2. 195-202. old. 198.o. 6 Ferincz Adrienn Szabó Zsolt Roland (2012): Z generáció hatása a munkáltató szervezetekre. Munkaügyi Szemle 56. évf. 2012/11. 88-93.o. 88-89.o. 8

személyiségük, meg tudják különböztetni a virtuális világot a valóságtól, ne csupán sokat, hanem helyesen és jóra használják a netet, ne legyenek áldozatai netes bűncselekményeknek, csalásoknak, ne lustuljanak el. A szülőknek meg kell teremteni a lehetőséget, hogy élményekkel gazdag gyermekkoruk legyen, és olyan preferenciarendszerük alakuljon ki, melyben az internet megfelelő helyen áll. A világ pár év alatt olyan mértékben fejlődött, hogy már természetessé vált a folyamatos fejlesztések megjelenése. Szinte észre se vettük, de a laptopokat felváltották a notebook-ok, majd megjelentek a különböző táblagépek és e-book-ok. A kényelem igénye megteremtette a felvevőpiacot ezeknek a termékeknek, és tömegáruvá váltak. Az internet széleskörű felhasználását tovább növeli az a tény, hogy körülbelül 10 éve megjelentek az okostelefonok külföldön, majd 2011 után hazánkat is meghódította. Az okostelefonok olyan nagyméretű, érintőképernyős telefonok, melyek telefonáláson kívül fényképezőgép, videokamera, számológép, ébresztőóra, elemlámpa, rádió, GPS, térkép, naptár egy készülékben, továbbá alkalmas internethasználatra, melynek minősége, hatékonysága és gyorsasága megegyezik a számítógépekkel és a laptopokkal, bármilyen alkalmazás letölthető rá, és bármilyen dokumentumot képes megnyitni, illetve memóriája alkalmas akár filmek, zenék és egyéb file-ok tárolására is. Az okostelefonok új korszakot indítottak el. Az okostelefonoknak köszönhetően az internet a kezünkbe került, azaz bármikor bárhol használhatjuk. Az okostelefonok olcsóbbak, mint a számítógépek, és ugyanolyan internet előfizetést lehet rá kötni, ebből az következik, hogy egyre több emberhez jut el az internet. Régen csak a netcafékban volt jellemző az internet, mint szolgáltatás, melyért külön időarányosan fizetni kellett, ha valaki használni akarta. Ma már minden kávézóban, bevásárlóközpontban, étteremben, konditeremben, szállodákban biztosítanak wifi használatot ingyenes alapszolgáltatásként. Maga az a tény, hogy a korlátlan internet előfizetés egyre olcsóbb gerjeszti is az igényt, hogy mindenhol legyen elérhetősége. Hatása még kibontakozóban van, még felmérhetetlen, és a változások melyeket generálni fog még felbecsülhetetlen. Valószínűleg csodálatos korszak kapujában állunk és a fejlődés következő szintjére fogunk lépni. Már ebben a néhány évben is indított el változásokat, de ez még korántsem az a forradalom, ami várható. Át fogja teljesen alakítani a piacot. Valószínűleg hamarosan megjelennek a hologramos telefonok, és egyéb okos készülékek és eszközök. Azt sem tartom kizártnak, hogy a jövőben mindennek meg fog jelenni az intelligens változata, például a kávéfőzőnek, vagy a TV kapcsolónak. A megnövekedett igény remélhetőleg 9

gazdasági növekedéssel fog párosulni, ami magával vonzza a többi területet is egy magasabb életszínvonalat teremtve. Az internet megjelenése, elterjedése és fokozatos fejlődése a kereskedelmet is alaposan átalakította. Az internet korszakai a következőképpen alakul: web 0.1: 2000-ig, web 2.0 2001 és 2010 között, web 0.3: 2011 után. 7 Az egyes korszakok közötti különbség a leginkább abban ragadható meg, hogy míg a web 0.1 esetében egyirányú a gyártó által létrehozott tartalomról és kulcsszavas keresésről beszélhetünk, addig a web 0.2 korszakában a kommunikáció kétirányú, korlátok nélküli és a címkézésnek (tagelésnek) köszönhetően új keresési módszereket igényel. A web 0.3 korszakában a szemantikus keresés és tudásmegosztás kerül a középpontba. 8 A web 1.0 kezdeti időszakában a webhely hirdetési felületként funkcionált. A vállalkozások úgy próbáltak bejutni az internetre, hogy létrehoztak egy saját honlapot. A kezdetleges weboldalak tartalma igen változatos volt, de jobbára megmaradtak a brosúra (néhány lapos röpirat, kis terjedelmű könyv) jellegű anyagok szintjén. A brosúra jellegű weblapok azonban nem használták ki az internet adta felhasználóbarát lehetőségeket, az információáramlás korántsem volt hatékony. Gyakorlatilag csak arra korlátozódtak, hogy bemutassák az éppen aktuális trendeket, újabb technológiákat. 9 A web 2.0 ugyanakkor már egy átfogó jelenség és szemléletmód, amely a világhálót összekapcsolt és böngészhető weboldalgyűjteményként fogja fel, amelyben részvételen alapul a tervezés, komponensalapú a fejlesztés és laza szervezeti struktúra jellemző. 10 A web 0.2 lényege, hogy az internetes szolgáltatások a közösségre épülnek, a felhasználók közösen állítják elő a tartalmat, a gyártó csupán a keretrendszert biztosítja, a platformok működtetője a kommunikáció és az interaktivitás, az információ pedig nem csupán egy (vagy kevés) oldalon jelenik meg, hanem mindenki számára hozzáférhető. 11 Chris Anderson írta le az úgynevezett hosszú farok (long tail) jelenséget, mely szerint az interneten előállítható tartalmak alacsony előállítási és terjesztési költsége miatt az üzlet klasszikus szabályai módosulnak. A gazdaságosság követelménye miatt a kis 7 Klausz 2011, 12.o. 8 Klausz 2011, 12-13.o. 9 Klausz 2011, 13.o. 10 O Really 2004, idézi: Klausz 2011, 13.o. 11 Klausz 2011, 13-14.o. 10

mennyiségben eladható, de sok típusban, fajtában rendelkezésre álló termékeknek a hagyományos kereskedelem korszakában nem volt esélyük a piacra jutásra, mivel keresletük nem érte el a gazdaságos tömegtermelést jelentő mennyiséget. A web 2.0 időszakában azonban a kevés számú termékért érdeklődő fogyasztók is megtalálhatók és szükségletük könnyen és olcsón kielégíthető. Az interneten való forgalmazás jelentősen eltér a hagyományos értékesítéstől: egyebek mellett azért is, mert a nagy internetes terjesztők esetében a raktározási, beszerzési költségek jelentéktelenek, ezért megéri a kevésbé népszerű termékek forgalmazása is. 12 12 Anderson, Chris (2006): Hosszú farok. A végtelen választék átírja az üzlet szabályait. HVG Kiadó. Budapest. 33.o. 11

2. E-KORMÁNYZAT 2.1. AZ E-KORMÁNYZAT FOGALMA ÉS TARTALMI ELEMEI A jó kormányzás kialakítása a változásokra gyorsan reagálni tudó, rugalmas és a felhasználók igényeit kielégíteni képes szolgáltató közigazgatás révén lehetséges. 13 Az elektronikus közigazgatás valójában a demokrácia kiszélesítése, egy átfogó reform, modernizáció, amelynek során a technológiai fejlődés által a kormányzat és a polgárok közötti viszony magasabb minőségi szintet ér el. Ez az állam szükségszerű reakciója a gyorsuló fejlődésre, változó körülményekre. Az e-demokrácia olyan szolgáltatás-együttes, amely az információs technológia segítségével ad lehetőséget az egyéneknek, a közösségeknek és az intézményeknek az információcseréhez, az ügyintézéshez és a közös cselekvéshez, s amelynek használatával nemcsak a közösség hat az egyénre, hanem a közösség bármely tagja is hatást gyakorolhat a közösségre, egyforma technikai és eljárási feltételek mellett. 14 Az e-közigazgatás rendkívül komplex tudományág, nemcsak jogi, közgazdasági, hanem szociológiai, technikai, technológiai, politológiai tényezők is hatást gyakorolnak rá. Éppen erre tekintettel az e-közigazgatás interdiszciplináris tudományágnak tekinthető, tanulmányozása során tekintettek kell lenni a jogi, közgazdaságtudományi aspektusok mellett a közigazgatás-tudományi, szervezés-, illetve vezetéstudományi, nem utolsó sorban pedig az informatikai vonatkozásokra is. 15 Az e-közigazgatás (e-government) az elektronikus közigazgatás legáltalánosabb elnevezése. Szélesebb értelemben a teljes államigazgatás eszközrendszerét értik alatta, bár a régebbi szűkebb értelmezés csak a központi közigazgatás eszközrendszerét értette alatta. Az OECD definíciója szerint az e-közigazgatás az infokommunikációs technológia (IKT) csatasorba állítása a jobb kormányzat érdekében, ahol a hangsúly a közigazgatási modernizáción van. 16 Az infokommunikációs technológia ilyenformán csak egy eszköz, még ha nélkülözhetetlen és szükségképpeni eszköz is. Tanulságos ismertetni a Budai 13 Molnár Szilárd (2007): E-közigazgatás az Európai Unióban. In: Pintér Róbert (szerk.) (2007): Az információs társadalom. Gondolat Új Mandátum. Budapest. 144-168.o. 145.o 14 E-demokrácia. Kormányzati Portál. Szolgáltatások. https://edemokracia.magyarorszag.hu/edemokracia 15 Budai Balázs Benjámin (2009): Az e-közigazgatás elmélete. Akadémiai Kiadó. Budapest. 61-62.o. 16 Budai 2009, 47.o. 12

Balázs Benjámin által javasolt meghatározást is. Eszerint az e-közigazgatás a közszféra kapcsolatrendszerének tudásalapú átalakítását és racionalizált újraszervezését jelenti, az infokommunikációs technológiai alkalmazások korszerű használata révén. 17 infokommunikációs technológia alkalmazása mutat rá Budai az ipari méretű ügyforgalom hatékony, gyors, gazdaságos ügyintézését teszi lehetővé. Fokozódik az ügyintézés dinamikája, az archiválás egyszerűbben megoldható, könnyen visszakereshetőek a régebbi ügyek, ügytípusok. Az adatbázisok megoszthatók az egyes intézmények között, ennek pedig csak az egyik eredménye a költségcsökkenés. Legalább ilyen jelentős következmény az is, hogy csökken a komplexitás és a bonyolultság is, mindez pedig a feleslegesen redundáns megoldások kikerüléséhez vezet. 18 Az elektronikus közigazgatás tehát leginkább az elektronikus kormányzat fogalmával azonosítható, nem pusztán csak interneten keresztül történő ügyintézést, illetve ügykezelést jelent, annál jóval többről van szó. Lényege leginkább így összegezhető: az e- közigazgatás az, amikor modern információs és kommunikációs technológiákat alkalmaznak a közigazgatásban. 19 Ezt fejezi ki az Európai Bizottság definíciója is. Eszerint az egovernment (ekormányzat) az információtechnológia, a szervezeti változások, és új képességek kombinációjának felhasználását jelenti a közigazgatásban. A cél: javítani a közszolgáltatások színvonalán, megerősíteni a demokratikus folyamatokat és támogatni a közösségi célkitűzéseket. 20 következők: Az e-kormányzattal szemben támasztott elvárások a 1. nyitottság és átláthatóság: ez egyrészt jelenti azt, hogy a közigazgatás nyitott az állampolgárok problémáira, elvárásaira, képes megérteni azokat, másrészről pedig egy transzparens, átlátható, elszámoltatható szervezet megvalósítása a cél; 2. a rendszer alkalmazásából nem lehet kizárni senkit: felhasználóbarát, ügyfélcentrikus közigazgatás az ideális, mely személyre szabott szolgáltatásokkal áll az állampolgárok rendelkezésére; van ennek azonban egy másik aspektusa is, éspedig az, hogy nem lehet senkit elzárni az elektronikus ügyintézés lehetőségétől csak azért, mert az illető például anyagi okok miatt nem rendelkezik számítógéppel, internethozzáféréssel, vagy digitális írástudatlannak számít; 17 Budai 2014, 47.o. 18 Budai 2014, 49.o. 19 Felber Zsófia (2011): Az elektronikus közigazgatás szabályozása hazánkban az európai uniós stratégiák tükrében. Pro Publico Bono Online. 1. évf. 2. szám: 2011/2. 20 Molnár Szilárd (2007): E-közigazgatás az Európai Unióban. In: Pintér Róbert (szerk.) (2007): Az információs társadalom. Gondolat Új Mandátum. Budapest. 144-168.o. 145.o. 13 Az

jelenti. 23 Az e-kormányzat által az ügyfél nincs a hivatali órákhoz kötve, sorban állás és 3. hatékonyság: mivel a rendszer működésének költségeit végső soron az adófizetők állják, ezért elvárás a költséghatékony működés; nagyon fontos azonban, hogy nem takarékosságról van szó, vagyis a költségek lefaragására irányuló törekvések nem mehetnek sem a minőség, sem a jogi és egyéb garanciák kárára. 21 Az Európai Unió az alábbi tevékenységeket sorolja az e-kormányzat hatókörébe: 1. infokommunikációs eszközök alkalmazása a közigazgatásban, 2. a közigazgatás modernizációjával összefüggő munkafolyamatok és működési egységek átszervezése, 3. a közigazgatásban foglalkoztatott közalkalmazottak és köztisztviselők, valamint az ügyfelek (az állampolgárok) képzése az új eszközök kezelésének elsajátítására. 22 A közigazgatásnak, és így az elektronikus kormányzatnak két területe van: a back-office, vagyis a szolgáltatói-oldal: a belső közigazgatási folyamatok sorolandók ide, továbbá a közigazgatási szervek közötti folyamatok, illetve egyéb belső területek (például képességek, készségek) is ebbe a körbe esnek; front-office, vagyis az ügyféloldal, mely az állampolgárok (ügyfelek), illetve az üzleti szektor közigazgatási szervekkel való kapcsolattartását, kommunikációját magyarázkodás nélkül, gyorsan kényelmesen, irodájában vagy otthonában el tudja intézni ügyeit. Ehhez nyílván szükséges meg tanulni használni a portálokat. Ez az egyetlen hátrány azonban egyre kevésbé lesz jellemző a későbbiekben, hiszen a folyamatos internethasználat rutint ad. Az e-ügyintézés négy szinten, illetve egy további új kiegészítő szinten valósul meg: 1. Információközlés a szolgáltatásokról, ügyintézésről, hatóságokról, azok hatásköréről, illetékességéről. Tartalmazza az útmutatókat, hatályos jogszabályokat. 2. Egyirányú kommunikáció során letölthetőek a formanyomtatványok. 3. Kétirányú kommunikáció során a letöltött nyomtatványok kitöltve visszaküldhetőek az ügyfélkapun keresztül. 21 Molnár 2007, 145.o 22 Ibid. 23 Molnár 2007 i.m. 14

4. Interakció a kétirányú kommunikáció kibővített változata. Ennek során már egyáltalán nem szükséges személyes megjelenés, azaz az illeték- és díjfizetés is elektronikus úton történik. Az E-kormányzat 2005 stratégia és programtervben az e-kormányzás jövőképeként azt a közép- és hosszú távú cél fogalmazták meg, hogy a fejlesztésekkel hatékonyabbá, átláthatóbbá és olcsóbbá kell tenni a közigazgatást, azaz az állam működését. Ez nem csupán egy technológiai korszakváltás, hanem a kormányzati munka minőségi változása. Ezzel párhuzamosan és ezzel összefüggésben cél a szolgáltató állam megvalósítása. A szolgáltató államban a tekintélyelvű, bürokratikus felfogást felváltja az állampolgárközpontú. Az e-kormányzás és a szolgáltató állam által gazdaságosabbá és demokratikusabbá válik. 2.2. AZ EURÓPAI UNIÓ STRATÉGIÁI ÉS AKCIÓTERVEI AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Az Európai Tanács a 2000 márciusában Lisszabonban tartott ülésén fogadta el a Lisszaboni Stratégiát, mely egyebek mellett célként tűzte ki az Európai Unió tagállamai számára az információs társadalom kiépítését. Ennek hátterében az a megfontolás állt, hogy az Európai Unióban a GDP növekedésének negyedrésze, a termelékenység növekedésének pedig közel negyven százaléka az IKT szektornak tulajdonítható. A különböző elemzések pedig meglehetősen egyértelműen kimutatták, hogy a gazdaságilag fejlett és az elmaradott országok közötti különbség nagyban összefügg azzal, hogy az adott országban mennyire fejlettek az információs társadalomhoz és a médiához köthető iparágak. A célok Lisszabonban módosultak: míg korábban a technológia-központú megközelítés volt az általános, addig a Lisszaboni Stratégia már a gazdasági fejlődés mellett a polgárok életminőségének javítására, illetve a társadalmi integráció fokozására helyezte a hangsúlyt. 24 A lisszaboni program ugyanakkor nem volt minden előzmény nélkül való, az Európa Tanács 1994-ben a korfui tanácskozáson fogadta el a Bangemann-jelentést, Európa és a Globális Információs Társadalom. Ajánlások az Európai Tanácsnak 24 Molnár Szilárd (2014): Az információs társadalom kiépítése Európában és Magyarországon. In: Z. Karvalics László (szerk.) (2014): A hiteles helyektől az elektronikus közigazgatásig. Primaware Kiadó. Szeged. 186-193.o. 187.o. 15

címmel. 25 A jelentés rámutatott egyrészt arra, hogy az Európai Tanács aktívabb szerepvállalása nélkül nem valósulhat meg az információs társadalom kiépítése, márpedig ez az európai vállalkozások versenyképességének megőrzéséhez/fokozásához nélkülözhetetlen. A másik, amire a jelentést jegyző Martin Bangemann (az Európai Bizottság korábbi elnök-helyettese) felhívta a figyelmet, az az volt, hogy szükséges a megfelelő jogi-szabályozási környezet létrehozása is. 26 A korfui tanácskozást követően az Európai Unió több programot is kidolgozott annak érdekében, hogy előmozdítsa az online Európa kiépítését. 27 E programok közül ki kell emelni az eeurope akcióterveket; ezek egyébként jelenleg is részét képezik valamennyi uniós tagállam nemzeti stratégiájának, jelszavuk pedig ez: információs társadalmat mindenkinek!. 28 Az első eeurope programterv a fentebb már említett Lisszaboni Stratégia volt, ezt igyekezett eltávolodni a Bangemann-jelentés szigorúan gazdasági szemléletétől. 2001 márciusában a Stockholmban megrendezett csúcsértekezleten azt a célt jelölték ki, hogy a tagállamok fokozzák a könnyű hozzáférés lehetőségét, biztosítsák, hogy a polgárok minél szélesebb körben hozzáférhessenek az internethez. A konferencia helyszíne egyúttal azonban szimbolikus jelentséggel is bírt, ugyanis az északi országok az évezred elején már az élen jártak az e-társdalom, az e-kormányzat fejlesztésében. Példaként megemlíthető, hogy Izlandon 2001-ben már a teljes lakosság hatvan százaléka használta az internetet; ez az arány Norvégiában közel ötven százalék volt, Svédországban pedig 46 százalék. 29 Az eeurope 2002 Akcióterv az emberi tényezőkre fókuszált, és célként azt határozta meg, hogy a tagállamok javítsák a közérdekű adatokhoz való hozzáférést, könnyítsék meg a polgárok számára a mindennapos ügyintézést, mindennek érdekében pedig fokozatosan vezessék be az online közigazgatási szolgáltatást, technikai oldalról pedig tegyék lehetővé a közszférában a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazását, illetve szorgalmazzák az elektronikus aláírás használatát. Az világos volt, hogy egyszerre minden területen, minden közigazgatási szolgáltatás vonatkozásában nem hajtható végre a fejlesztés. Ezért az Európai Unió figyelembe véve az egyes ügytípusok előfordulási 25 Európa és a globális információs társadalom. Az Európai Unió Tanácsának készült Bangemann-jelentés. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/bangemn.hun 26 Ibid. 27 Az 1. számú Mellékletben szereplő ábra szemlélteti azt a 20 online szolgáltatást, amely az Európai Unió ajánlása alapján a legfontosabb. 28 Csáki Gyula Balázs (2012): Az elektronikus közigazgatás tartalma és egyes gyakorlati kérdései. HVG- Orac Kiadó. Budapest. 2012. 17-18.o. 29 Szittner Károly: E-ügyintézés Magyarországon. E-Government Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért. Budapest. Corbis Kft. 2011. E-government tanulmányok 31. 12-13.o. 16

gyakoriságát meghatározott egy sorrendet a bevezetés menetére vonatkozóan. Első körben az okmánykiállítással kapcsolatos szolgáltatások körében javasolták bevezetni az elektronikus ügyintézést, ezt követik az adó-, járulék- és vámszolgáltatások, az egészségügyi és szociális szolgáltatások, az oktatási szolgáltatások, és így tovább. 30 Az eeurope 2005 Akcióterv levont egy igen fontos következtetést: a társadalmi különbségeknek két csoportja van az elektronikus kormányzat megvalósítása szempontjából, és ezeket külön kell kezelni. A hozzáférés hiányának ugyanis lehetnek technikai és társadalmi okai is. A kormányoknak ezért biztosítaniuk kell egyik oldalról a szélessávú hozzáférést, a platform-függetlenséget, másik oldalról pedig fokozott figyelmet kell fordítaniuk a hátrányos helyzetű polgárok információs társadalomba történő bevonására. Ez utóbbi vonatkozásában pedig tekintettel kell lenni arra is, hogy egyes társadalmi rétegek, csoportok elzárkózásának okai is többfélék lehetnek; az okok lehetnek egzisztenciálisak, az egyén tudásában, általános hozzáállásában, magatartásában rejlő okok is. Mindegyik ok más típusú megoldást igényel. 31 2004-ben az úgynevezett Wim Kok jelentések erősen bírálták az Európai Unió információs társdalom- és technológiapolitikáját. 2005-ben a jelentésekben is megfogalmazott kritikákra tekintettel az Európai Bizottság kibocsátotta az i2010: európai információs társadalom 2010 című dokumentumot, ezzel pedig új stratégiai irányvonalat jelölt ki. A kutatási és innovációs beruházások kerültek ezúttal a fókuszba: az Európai Bizottság szerint az lenne a kívánatos, ha nyolcvan százalékkal növelnék az IKT kutatások támogatását. Emellett van egy másik kiemelt prioritás is, ez pedig a társadalmi integráció fokozása. Tény ugyanis, hogy az uniós polgárok fele nem vagy csak részben él az információs társadalom vívmányaival. 32 Végezetül az EU 2020 Stratégiát kell megemlíteni. Ez az Európai Unió 2020-ig megvalósítandó hosszú távú gazdasági programja, melyet az Európai Bizottság 2010-ben tett közzé. A Lisszaboni Stratégia áhított célja, miszerint az Európai Unió a legversenyképesebb gazdaságává váljon nem valósult meg. Az elért eredmények kiemelkedőek, viszont az Egyesült Államok és Japán fejlődése gyorsabb, hatékonyabban használják a technológia nyújtotta lehetőségeket. Az EU 2020 Stratégia szerepe azonban nem csak digitális továbbfejlesztés miatt kiemelkedő jelentőségű, hanem a gazdasági világválságból való kilábalás elősegítése, és a jövőbeni megismétlődésének megelőzése 30 Felber, 2011. i.m. 31 Molnár 2014, 188-189.o. 32 Molnár 2014, 189-190.o. 17

miatt. Az EU 2020 Stratégia prioritása az intelligens, fenntartható, szociális növekedés. Így az oktatás, a környezetvédelem és a foglalkoztatás kerül előtérbe. 33 2.3. MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁK Magyarországon az informatikai fejlesztés, mint cél már az 1990-es években megjelent. 1990-ig a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program, illetve az Elektronizációs Gazdaságfejlesztési Program (EGP) biztosította az informatikai hátteret az igazgatási tevékenységekhez. Ezeknek köszönhetően jött létre több alapnyilvántartás, melyek alapját jelentik a jelenleg is létező nyilvántartásoknak (például népesség-, gépjármű-, bűnügyi-, ingatlan-nyilvántartás). 34 Az informatizálás a 2000-es évek legelején megindult, 2003-ra, 2004-re már a legtöbb közigazgatási intézményben volt számítógép, mobiltelefon, és viszonylag sok helyen volt internet-hozzáférés. Az már más kérdés, hogy a lakosság oldaláról nézve óriási lemaradásban volt az ország: egy 2003-as nemzetközi felmérés szerint a 15 év feletti magyarok alig 15 százaléka használt internetet, az e- kormányzati szolgáltatásokat használók aránya pedig csak hat százalék volt. Magyarország a felmérésben résztvevő országok között a legrosszabban teljesítők egyike volt. 35 A legnagyobb változást a közigazgatásban Ügyfélkapu hozta. Ez a központi elektronikus szolgáltató rendszer részét képező ügyfél-beléptető és azonosító rendszer. A központi elektronikus szolgáltató rendszer részét képezi: a) Elektronikus kormányzati gerinchálózat (EKG) b) Kormányzati portál (www.magyarország.hu) c) Kormányzati ügyfél tájékoztató központ (KÜK) d) Elektronikus ügyfélkapu e) Hivatali kapu Az ügyfélkapu 2005. április 1-jétől kezdődően működik a magyarország.hu Kormányzati Portálon. Az ügyfélkapu által biztosítja minden állampolgárnak az állam az online ügyintézés választási lehetőségét a hagyományos ügyintézés helyett. Az ügyfélkapun keresztül gyorsan, kényelmesen, bármikor kapcsolatba tudunk lépni a közigazgatási intézményekkel, el tudjuk intézni ügyeinket, különböző e- 33 Európai digitális menetrend. http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_hu.htm 34 Felber, 2011. i.m. 35 Molnár Szilárd (2011): A közigazgatás informatizálásától a befogadó e-közigazgatásig. Vezetéstudomány. XLII. évfolyam. 2011/3. 19-25.o. 20.o. 18

közszolgáltatásokat vehetünk igénybe, dokumentumokat tudunk letölteni, kitölteni és visszaküldeni, illetve jogszabályok kereshetünk, tájékozódhatunk. Az ügyfélkapu tehát beléptető rendszer. A belépéshez azonosítás szükséges, melynek előfeltétele a regisztráció. Regisztrálni bármely okmányirodában lehet személyesen. Az ügyintéző által adott formanyomtatványt kell kitölteni, felhasználó nevet és jelszót kell megadni. Szükséges továbbá személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány és érvényes e-mail cím. Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik hitelesített elektronikus aláírással, akkor a regisztrációt személyes megjelenés nélkül, interneten keresztül is megteheti. Az első ügyfélkapu létrehozása ingyenes, a további ügyfélkapuk létrehozásáért regisztrációs díjat kell fizetni. A létrehozott ügyfélkapu öt évig érvényes, amely meghosszabbítható. 36 A 2007-es E-közigazgatás fejlesztés, az EKOP stratégiai koncepciója a 2007-2013- as időszakra. Ez a dokumentum tartalmazza az EU által megfogalmazott 2010-ig megvalósítandó elvárásokat. A 20 alapszolgáltatást az EU 25-re bontotta. Ahhoz, hogy hazánkban az EU 20/25 szolgáltatás teljes körűen elektronizálódjon, meg kell szüntetni a heterogenitást. A háttérintézményeknek működésének interoperábilisnak kellene lenniük. Ez azt jelenti, hogy az intézmények belső és külső hatékonyságát növelni kell, elsősorban az intézmények közötti együttműködés szorosabbá tételével. A dokumentum öt fő célkitűzést jelöl meg, ezek a következők: felzárkóztatás, hatékony kormányzati működés, nagy hatású, széles körben alkalmazott szolgáltatások, a legfontosabb elemek strukturális rendszerbe állítása, állampolgári részvétel növelése. 37 Mindenki számára biztosítani kell az elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A rendszer nélkülözhetetlen alapeleme az ügyfélközpontúság, hogy a felhasználók valóban haszonélvezők legyenek. A felhasználók elégedettségének alapja az egyszerű, átlátható működés. Az elégedettségnek mind az állampolgárok, mind a gazdaság szereplők ügyintézései során meg kell jelennie. Cél, hogy a közbeszerzések is elektronizálódjanak. A hatékonyság növelése érdekében fontos, hogy az intézmények rendszerei átjárhatóak legyenek, az intézmények egymással együttműködjenek, így az intézmények egy egységes megbízható rendszert képezzenek. A demokrácia 36 Magyarorszag.hu, Ügyfélkapu. https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/ 37 E-Közigazgatás 2010 Stratégia. Miniszterelnöki Hivatal. Budapest. 2010. 14.o. www.ekk.gov.hu/hu/ekk/letoltheto/20080707_eksteljes.pdf 19

kiszélesítésének előfeltétele a polgárok bevonása a különböző döntésekbe. Az elektronizálódás megkönnyíti az állam és az állampolgárok közötti párbeszédet, így külön célt képez ennek erősítése. Ezeken kívül kiemelkedő szerepet kap az EU tervei között a páneurópai elvárások megvalósítása. A hatékony adatkezelés és együttműködés érdekében a hazai és nemzetközi információs rendszerek között átjárhatóságot kell biztosítani, és soknyelvű, egységes hozzáférési lehetőséget kell teremteni. A páneurópai terv alapján minden EU polgár hozzáférhet minden tagállam minden elektronikus kormányzati szolgáltatásához. Ez hozzájárul a nemzeti versenyképesség növeléséhez, a tartós, fenntartható fejlődés eléréséhez. Maga az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) átfogó célja tehát a közigazgatás teljesítményének fokozása, specifikusan mind az eredményesség, mind a hatékonyság területén. 38 Az E-közigazgatás 2010 Stratégia vázolja az elért sikereket és behozandó hátrányokat, és meghatározza a 3 fő területet, amely a jövőkép elérése érdekében fejlesztendő. 1. Ügyfélközpontú szolgáltatások az állampolgárok és a vállalkozások számára. Ennek érdekében a stratégia részletezi a konkrét célokat. 2. Integrál és elosztott kormányzati szolgáltatások: a) Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat fejlesztése; b) Központi online ügyintézés fejlesztése; Az e-fizetés infrastruktúrájának megteremtésének projektje az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) kiépítése. Ez biztosítja, hogy az egy ügyhöz kapcsolódó befizetések egy tranzakcióval valósuljanak meg, melyek egyébként több különböző jogosult számára több tranzakciót foglaltak korábban magukban. c) Integrált ügyfélszolgálati hálózat kiépítése; d) Integrált kormányzati funkciók kiépítése valamint; e) Elosztott e-közigazgatási szolgáltatások kialakítása. 3. Professzionális megvalósítás: a) stratégiai irányítás b) projektmenedzsment- a stratégia és az operatív programok összhangja c) projekt szabványok- minden projektet egységesen kezelnek d) beszállítói szabványok- a projektek megvalósításának koordinálása 38 A hazai e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztésének stratégiája, e-közigazgatás 2010. http://www.mjvsz.hu/resourcea/5/pae51laij3cj4c09tdod73lon.pdf 20

e) IT tudásmenedzsment. 39 A Digitális Megújulás Cselekvési Terv (2010-1014) szerint a nemzet sikerességében az infokommunikációs szektor fejlettsége, a digitális eszközök, alkalmazások, szolgáltatások széleskörű használata meghatározó fontosságú tényező, hiszen a nemzet fejlődését alapvetően meghatározza a nemzet kreativitása, innovációs képessége és készsége. 40 Ennek megfelelően a tervnek négy fő célkitűzése van. Első az örök mindenkori cél a társadalmi jólét növelése. Ennek elérése érdekében nélkülözhetetlen a digitális írástudatlanok számának minimalizálása és a humán tőke minőségi javítása, ami az egyik oldalon versenyképes munkaerőt a másik oldalon igényes felhasználót jelent. Hasonlóan fontos a második cél, mely a vállalkozásokra koncentrál. Cél, hogy kereslet indukálódjon az elektronikus vásárlások által, illetve, hogy új munkahelyek jöjjenek létre, hogy felpezsdüljön a gazdaság. Lemaradás leginkább a kis és középvállalatok között érezhető, ezért az ő felzárkóztatások élvez prioritást. Harmadik cél a szolgáltató állam, mint korábbi terv megvalósítása, melyhez folyamatosan hatékonyságnövelő és költségcsökkentő megoldások bevezetése szükséges. Mind a három cél megvalósításának az alapja a negyedik cél, az internet, az egész országra kiterjedő szélessávú lefedettség és elérhető sávszélesség. 41 Digitális ökoszisztéma, amely felhasználók millióit és eszközök tízmillióit köti össze egyre nagyobb kapacitású hálózatokkal és egyre összetettebb elektronikus szolgáltatásokkal. A digitális szolgáltatások a gazdaság, a társadalom és a magánélet legtöbb színterén és mozzanatánál jelen vannak, legyen szó kommunikációról, oktatásról, egészségügyről, energetikáról, környezetvédelemről, közlekedésről, biztonságról vagy akár szórakozásról." 42 A digitális ökoszisztéma kialakításában a kormány felismerte a felelősségét és konkrét tervet vázolt. A kormány figyelembe vette az Európai Unió trendjeit, a nyugati országok fejlődését, az uralkodó tendenciákat, és nagyon helyes módos és időben kezdte az országot a digitalizálódás útjára állítani. Az elkövetkező pár év meghatározó lesz, hiszen vagy felzárkózunk a fejlett országokhoz, vagy még jobban lemaradunk tőlük. Elsődleges 39 Európa 2020 stratégia uniós célok és nemzeti vállalások. http://eu.kormany.hu/europa-2020-strategia 40 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2010): Digitális Megújulás Cselekvési Terv 2010-2014. http://www.infoter.eu/attachment/0003/2700_digitalis_megujulas_cselekvesi_terv.pdf 41 Felber 2011 i.m. http://www.propublicobono.hu/pdf/felberzs.pdf 42 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014 2020. 4.o.http://www.kormany.hu/download/b/fd/21000/Nemzeti%20Infokommunikációs%20Stratégia%202014-2020.pdf 21

szempont a cél megvalósítása érdekében a tőkésítés, megfelelő IKT (Infokommunikációs Technológiák) képzések lebonyolítása, a digitális esélyegyenlőség megteremtésének elősegítése, az innováció ösztönzése és támogatása. Párhuzamosan kell megteremteni a feltételeket a hazai vállalatok és a munkavállalók versenyképesebbé válásához, a munkahelyteremtéshez és a háztartás igényes fogyasztóvá válásához. A cselekvési terv tartalmazza célkitűzései között a szolgáltató állam hatékonyságának elősegítését is. Legalább ugyanolyan igény keletkezett az állami működés hatékonyabbá tételére, mint a gazdaság fejlesztésére. A közigazgatás megújulása az e-közigazgatás kialakítása. A közszolgáltatások gyorsabbá és egyszerűbbé csak az internet segítségével képesek válni. A költséghatékonyságot folyamatosan növelni kell. Az ügyintézést az internet átláthatóvá és felhasználóbaráttá teszi. 43 2014 februárban együttműködési megállapodást kötött a Kormány és a Magyar Telekom piacvezető telekommunikációs vállalatcsoport, melyben megegyeztek a közös céljukban, az ország digitális fejlesztésében. Ehhez szükséges beruházás a nagysebességű szélessávú internet. A gazdaság fellendüléséhez először keresletet kell indukálni, melyhez nélkülözhetetlen, hogy minél több ember váljon internet felhasználóvá, szűnjön meg, vagy legalábbis nagymértékben minimalizálódjon a digitális írástudatlanok száma, és a vállalkozások használják ki az internet nyújtotta lehetőségeket, hogy képesek legyenek fejleszteni, terjeszkedni. 44 2015 júliusban az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosító csomag megszüntette a jogi akadályokat, amely a Digitális Magyarország program megvalósítása érdekében sürgősnek és nélkülözhetetlennek minősült. 45 Elkészítették a hálózati térképet, mely jelzi az ország helyzetét, internetes lefedettségét, illetve az elmaradott régiókat és nagyságukat. Ez kijelöli a fejlesztések útját, a beruházások irányát és mértékét. 2015 szeptemberben önerős piaci vállalások születtek. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megállapodást kötött a szolgáltatók nagy részével, melyben vállalták a szolgáltatók, hogy saját költségen hozzájárulnak ahhoz, hogy 2018-ra minden háztartás internethozzáféréshez jusson. A beruházásokat hazai és uniós pályázatok támogatják. 46 43 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2010): Digitális Megújulás Cselekvési Terv 2010-2014. http://www.infoter.eu/attachment/0003/2700_digitalis_megujulas_cselekvesi_terv.pdf 44 Megtudtuk a Telekom-kormány-megállapodás részleteit. http://www.portfolio.hu/vallalatok/telekom/megtudtuk_a_telekom-kormanymegallapodas_reszleteit.195680.html 45 Solymár Károly a Digitális Magyarország (DM) program állásáról. http://hirlevel.egov.hu/2015/08/15/solymar-karoly-a-digitalis-magyarorszag-dm-program-allasarol/ 46 Önkéntes piaci vállalások a Digitális Magyarország kiépítéséért. http://hirlevel.egov.hu/2015/09/24/onkentes-piaci-vallalasok-a-digitalis-magyarorszag-kiepiteseert/ 22

A digitális fejlődést 2014-20 időszakban a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia és a Zöld Könyv határozza meg. A Kormány határozatba foglalta a Digitális Nemzet Fejlesztési Programot (1631/2014 XI.6. Korm. határozat). Míg korábban az infrastruktúra és a képzés volt előtérben, most a hangsúly a Digitális Magyarország kialakítására helyeződik, mely magába foglalja az digitális kompetenciákat, digitális gazdaságot, és digitális államot. 47 A Digitális Infrastruktúra az a gerinc-, körzet- és helyi hálózat, amely biztosítja a digitális szolgáltatásokhoz szükséges sávszélességet. A Digitális Kompetenciák a humán tőke azon részei, melyeket feltétlenül fejleszteni kell. Ide tartozik a lakosság, a KKV-k, a közigazgatásban dolgozók, továbbá azok, akik digitálisan írástudatlannak számítanak és azok, akik alig használják az internetet. Cél az E-befogadás megvalósítása. Az esélyegyenlőség érdekében azokra az állampolgárokra kell fordítani a figyelmet, akik eddig nem tudták vagy nem akarták élvezni az elektronikus szolgáltatások előnyeit, így a digitális ökoszisztémán kívül helyezkednek el. A Digitális Gazdaság az IKT-ipart, e- szolgáltatásokat és a vállalati IT-t foglalja magába. Az IKT szektorban végbemenő kutatásfejlesztés és innováció (K+F+I) azért jelentős, mert multiplikátor hatása van, azaz minden terület fejlődésére hatással van. A Digitális Állam azokat az elektronikus szolgáltatásokat foglalja magába, amelyek az állam hatáskörébe tartoznak. Ilyen például az e-egészségügy, e-oktatás, e-kultúra. Cél a biztonság növelése mind az e-közigazgatás belső rendszerében, mind a felhasználási oldalon. A korábbi évek kormányzati szakpolitikai dokumentumai általában az információs társadalom egy-egy szegmensére (szélessávú infrastruktúra, e-gazdaság, e-közigazgatás stb.) fogalmaztak meg stratégiai iránymutatást. A digitális ökoszisztéma összetettsége és elemeinek kölcsönös egymásra épülése ugyanakkor indokolja, hogy a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Infokommunikációs Stratégia figyelme a helyzetértékelés szintjén az ökoszisztéma valamennyi fontos összetevőjére (infrastruktúra, digitális készségek, digitális gazdaság és állami szolgáltatások, e-befogadás, K+F+I, biztonság) kiterjedjen. 48 A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 a következő négy pillért emeli ki, melyek a digitális infrastruktúra, kompetenciák, gazdaság és állam. Továbbá három horizontális tényező jelentőségét hangsúlyozza, melyek az e- befogadás, K+F+I, és a biztonság. Tehát a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium úgy ítéli meg, hogy e területeken 47 A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia szerkezetét szemléltető ábra a 2. számú Mellékletben található. 48 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014 2020. 12.o.http://www.kormany.hu/download/b/fd/21000/Nemzeti%20Infokommunikációs%20Stratégia%202014-2020.pdf 23

szükséges a jövőben a fejlesztés. A stratégia tartalmazza, hogy önmagában nem az a cél, hogy mindenki rendszeresen használja az internetet, hanem ettől sokkal magasztosabb. Az ország versenyképesebb, hatékonyabb működése mind gazdasági, mind állami szinten egy magasabb életszínvonalat eredményezne. Az IKT szektor fölerősödése lehetővé teszi a munkanélküliség csökkenését, az esélyegyenlőség növelését. 49 A Digitális Infrastruktúra az a gerinc-, körzet- és helyi hálózat, amely biztosítja a digitális szolgáltatásokhoz szükséges sávszélességet. A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (2014-2020) legfontosabb célkitűzéseit a következő ábra jeleníti meg. Az ábra időrendi sorrendben ábrázolja 2020-ig a terv részletes felbontását. Mindegyik részcél egyenlően fontosnak számít, de én mégis kiemelném, hogy a Kormány 2016-ra a felnőtt lakosság legalább 50 %-ánál szeretné elérni, ha rendszeressé válna az e-kormányzati szolgáltatások használata, illetve 2020-ra ugyanilyen arányban váljon szokássá az online vásárlás. 50 A stratégia adatai alapján alapszintű lefedettség, DSL szolgáltatás 2011-ben a háztartások 89,4 százaléka számára volt elérhető, míg kábeles internet hozzáférése a háztartások 62 százalékának volt. Az ábrán látható, hogy cél a 30 Mbps internet hozzáférés minden háztartás számára. Ez 2011-ben még csupán a háztartások 59,7%-nak elérhető. A minimum 100 Mbps hozzáférés helyzete a legkritikusabb, ha összehasonlítjuk az uniós átlaggal, hiszen a magyar adat 2,8 százalék, az uniós pedig 20,6 százalék. Ha a mobil szélessávú lefedettséget nézzük, a 3G lefedettség közelít az uniós átlaghoz, viszont a 4G még elenyésző. A lefedettség javítása a célok közül a viszonylag könnyebben megvalósíthatóak közé sorolhatóak, hiszen a megvalósítás csak tőkét igényel. Összetettebb problémát jelent a digitális írástudatlanok kérdése, hiszen 2012-ben arányuk eléri a 44%- ot, csaknem 3,5 milliárd ember található a digitális ökoszisztémán kívül. 51 A jövő a Digitális város. Az okos városok maximálisan kihasználják az IKT nyújtotta lehetőségeket. Ez minőségi és mennyiségi változást eredményez. Mivel az előrejelzések alapján 2050-re majdnem mindenki, azaz a teljes népesség 70%-a fog városban élni, ezért a városoknak fel kell készülniük az új kihívásokra. Alapvető igény lesz a szervezett és hatékony városvezetés, mely felértékeli az IKT szerepét. Meg kell tervezni és teremteni a szükséges feltételeket a nagy tömeg együttéléséhez. A változásoknak ki kell 49 Ibid. 50 A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (2014-2020) legfontosabb célkitűzéseit szemléltető ábra a 3. számú Mellékletben található. 51 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014 2020. 12.o.http://www.kormany.hu/download/b/fd/21000/Nemzeti%20Infokommunikációs%20Stratégia%202014-2020.pdf 24

terjednie a környezetvédelemre, vízgazdálkodásra, közlekedésre, közbiztonságra, energiagazdálkodásra, oktatásra, egészségügyre, szociális ellátórendszerre. Szükséges továbbá, hogy ezek a szektorok elektronikussá váljanak, összekapcsolhatóak és intelligensek legyenek. 52 Tehát míg a jelen célja az internethasználat elterjesztése, a jövő már ingyenes, korlátlan internethasználatot igényel a városokban. 52 MTA Regionális Kutatások Központja: Smart cities tanulmány. http://www-05.ibm.com/hu/download/ibm_smartercity_20110721.pdf 25

3. E- GAZDASÁG A piac a gazdaság egyik legfontosabb intézménye. A piacon találkoznak a vevők és az eladók, itt cserélnek gazdát a termékek, az áruk és a szolgáltatások, itt alakulnak ki az árak, tehát a piac gondoskodik a kereslet és kínálat egyensúlyáról. Közvetlen hatást gyakorol a beruházásokra és az innovációra, a gazdaság fejlődésére és szerkezetére. 53 A gazdaságban egyre kiélezettebb verseny figyelhető meg, egyre nehezebb működőképes, esetleg nyereséges vállalatot vezetni. Egyre nehezebb a folyamatosan növekvő és bővülő fogyasztói igényeket kielégíteni, a minőségügyi szabványoknak és a környezetvédelmi előírásoknak megfelelve gazdaságosan termelni, profitot realizálni. Ahhoz, hogy egy vállalat tartósan életképes legyen, folyamatosan piackutatást kell végezni, és mindenáron költségcsökkentésre kell törekedni. Az internet nem csupán megoldást kínál a vállalatoknak arra, hogy hogyan alkalmazkodjanak a gyorsuló világhoz, hanem egyértelműen kijelenthető, hogy ma már egyáltalán nem tudnak létezni a vállalatok internet nélkül. Az internet már nem csak segítség, egy eszköz, hanem lételem, nélkülözhetetlen. Sőt a tudomány fejlettségi szintje elérte azt a fokot, hogy a vállalatok egy része valójában csak az interneten létezik. Kialakult az elektronikus piac, az online kereskedelem. Az e-piac sokoldalú, többszereplős, nyílt piac, mely kényelmesebbé teszi az eladás és a vásárlás folyamatát. Az internet lebontotta a korlátokat és a lehetőségek számát végtelenre növelte. A vállalkozások internet által igénybe vett területei a következők: információ keresése, e-mail, fájlok cseréje, banki szolgáltatások, adatbázis hozzáférés, piacfigyelés, hirdetés/ marketing, oktatás/ képzés, termékek és szolgáltatások vásárlása/ értékesítése, K+F-ben való részvétel. Az eladók költséghatékonyabban tudnak működni a világhálón, hiszen nincs szükség olyan nagy infrastruktúrára, nem szükség annyi alkalmazott, pontosabb az igényfelmérés, könnyebben lehet célcsoportot kialakítani és a fogyasztókkal interaktívabb marketingstratégiát lehet folytatni, valamint a beszállítóikkal is könnyebb az együttműködés. 53 Ádám Gabriella (2009): A piac új színtere: a világháló. Jelentősebb e-piacterek Magyarországon. Kézirat. Debreceni Egyetem Informatikai Kar. Debrecen. 7. https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/90855/szakdolgozat.pdf;jsessionid=f806f1f9e96b9d2 0AAF449BE0B5180F3?sequence=1 26

A fogyasztóknak is előnyös az internet térhódítása a gazdaságban, hiszen ma már akár mobiltelefonon is tudunk vásárolni az internet segítségével a webshop-okban, bármelyik országból tudunk rendelni, bármikor, non stop. Már nem vagyunk helyhez és időhöz kötve. Nem csak a fogyasztók száma, hanem az érdeklődési körei is megnőttek. Az internet fellendítette a fogyasztást, megalapozta a gazdasági növekedést. 3.1. ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM 3.1.1. ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM ELŐNYEI, HÁTRÁNYAI Elektronikus kereskedelemnek nevezzük mindazon eszközök és eljárások összességét, melyekkel megvalósítható a termékek, szolgáltatások és ellenértékük cseréje és az ehhez kapcsolódó adminisztráció és kommunikáció online a világhálón keresztül. A felek között polgári jogi jogviszony jön létre. Ez a jogviszony a felek szabad akarata alapján, a felek által kívánt tartalommal és formában valósulhat meg. 54 Az online értékesítésnek nem feltétele az elektronikus fizetés (emelt díjas sms, bankkártya, netkártya, Abaqoos, PayPal és hasonlók), vagyis online értékesítésnek számít az is, amikor a vevő a terméket/szolgáltatást elektronikus úton rendeli meg, de valamilyen hagyományos megoldással (postai utánvét, utalás, csekk, személyes átvételnél készpénzes fizetés) egyenlíti ki a számlát. Nem elektronikus értékesítés ugyanakkor az a folyamat, amikor e-mailen keresztül zajlik az ajánlatkérés-ajánlatadás, tehát csak leveleznek a felek, de az értékesítés nem online történik. 55 Az Amazon, az első elektronikus bolt 1995-ben kezdte meg működését. Az internet üzleti felhasználása hamar óriási népszerűségre tett szert. Mára már az elektronikus kereskedelem térhódítása olyan mértékűvé vált, hogy arányát tekintve vetekszik a hagyományos kereskedéssel, mert már az internet nem csak számítógépeken érhető el, hanem mobiltelefonok segítségével is, így az úgynevezett m-kereskedelem is elkezdett terjedni. A cégek internetes jelenléte még nem jelent automatikusan e-kereskedelmet. A legtöbb cég Internetes jelenléte egyszerű marketinget jelent, amit azzal a céllal működtet, hogy a hagyományos marketing tevékenységet kiegészítse, fokozza. Ezek a webhelyek általában nem nyújtanak részletes (ár) információt, hiszen céljuk nem az eladás, hanem 54 Csuhai Imre (szerk.) (2001): Elektronikus kereskedelem. Copyright Krea Kft. (n.a.) 14.o. 55 Bányai Edit Novák Péter (szerk.) (2011): Online üzlet és marketing. Akadémiai Kiadó. Budapest. 93.o. 27

csak a vásárlók becsalogatása a hagyományos üzletekbe. A valódi értékesítési helyek célja ettől eltérő. Itt már megtalálhatóak a termékre, szolgáltatásra vonatkozó részletes információk, hiszen a cél az elektronikus útón történő eladás, fizetés és esetleg szállítás. 56 Az e-kereskedelemben az interneten valósul meg az információk gyűjtése, a termékek összehasonlítása, kiválasztása, megrendelése. A vevők regisztráció által bekerülnek az elektronikus nyilvántartásba. Elektronikus kapcsolattartás segítségével elektronikus számlát készítenek a vállalatok, melynek teljesítését általában elektronikusan utalás által, elektronikus pénzzel valósítják meg, de még jellemző az utánvételes fizetés is. A vásárló által kért címre a web áruház szállítási logisztikai cégek igénybevételével házhoz szállítja a megrendelt árut. A vásárlót folyamatosan értesítik e-mail-en és SMS-ben, hogy melyik fázisban tart a megrendelés teljesítse, mikor lesz a szállítás pontos ideje. A vásárlóknak lehetőségük van értékelni az eladót, így segíteni a többi vásárló döntését, erősíteni vagy gyengíteni a bennük kialakuló bizalom és biztonság érzését. 57 Mára már egyre inkább elterjednek a digitalizált termékek is, melyeknek a birtokba vételéhez nem szükséges logisztika, hiszen letölthetőek, például szoftverek, e-könyvek, zenék Az e-kereskedelem sikerének titka, hogy fellendíti a gazdaságot, növeli a fogyasztást, igyekszik a folyamatosan változó fogyasztói igényeket a legpontosabban kielégíteni, növeli a szereplők számát mind az eladók, mind a vevők oldalán, növeli az elégedettséget, a működési hatékonyságot, és a költségek csökkentése által növeli a profitot is. 58 Egy hagyományos bolt kapacitása rendkívül költséges úton növelhető, míg a webshop-ok korlátai megszűnnek. Az eladónak nem szükséges nagy készleteket felhalmoznia, raktárakat bérelnie, elég, ha a termékek és szolgáltatások választékát képeken mutatja be a vásárlónak, és csak azután rendeli meg az árut, miután a vásárló tőle is megrendelte. Így pontosabb az igényfelmérés, és az igény kielégítése, ráadásul alacsonyabb az indulótőke igény, így csökken a kockázat. Egy webáruház kínálatát egyszerre korlátlan számú érdeklődő nézheti, míg az üzletek befogadóképessége véges, és több alkalmazottat igényel. Az internet piac kapacitása korlátlan, ezért a benne rejlő üzleti lehetőségek is korlátlanná válnak. Az internet alkalmas arra, hogy azok a nagyvállalatok képesek legyenek lefedni a teljes piacot, akik mindegyik fogyasztói csoport igényét szeretné kielégíteni. Megfelelő és sokoldalú marketinggel mindenkit el tudnak érni, hiszen ma már mindenki internethasználó, aki rendelkezik megfelelő jövedelemmel. Az online 56 http://www.pdf.linkcsik.net/feltoltottek/nagy_péter_tamás_szakdolgozat_2010_mütfúj.pdf 30.old 57 Leskovics Mária (2010) E-commerce, 58 Szabó Z (2001) Az elektronikus kereskedelem gazdasági-társadalmi vonatkozásai, Tanulmány 28

reklám a leggazdaságosabb választás a vállalatoknak, mert az interneten tudják a legtöbb ember figyelmét felhívni a termékeikre, szolgáltatásaikra, akkor is, ha valaki egy termékre, és akkor is, ha egy fogyasztói csoportra specializálódik. Az internetet használó vállalatok nem csupán megtalálni tudják a fogyasztókat egyszerűbben, hanem könnyebben tudnak igényt teremteni bennük a termékükre, és befolyásolni az igényeiket. A webáruházak könnyebben nyomon tudják követni a versenytársaik üzleti lépéseit, és a fogyasztó is könnyebben tud összehasonlítást végezni a legjobb döntés érdekében. Elképzelhető, hogy egy vállalat rendelkezik hagyományos és virtuális üzlettel is, így az is előfordulhat, hogy a kiadások eltérőek, de az eladó ezt nem jeleníti meg a termékek áraiban, sőt felszámolja a szállítási költséget is a rendelés esetén. Ilyenkor a fogyasztó eldöntheti a saját preferenciarendszere szerint, hogy melyik előny fontosabb számára. Ha valakinek van ideje, energiája körbejárni a hagyományos üzleteket, akkor vállalja az utazás költségét, viszont saját szemével láthatja a termékeket és választhat, ilyenkor várakozás nélkül azonnal megkaphatja, amit szeretne. Egy virtuális üzletben a fogyasztó a nagy választékot kapja előnyként, melyet célirányosabban és rövidebb idő alatt átvizsgálhat kényelmesen, különösebb fáradság nélkül az íróasztala mögül, vagy akár a telefonján, táblagépén, ott ahol éppen tartózkodik, akár kávézóban, akár a tömegközlekedési eszközökön utazás közben. Ráadásul ezt bármikor megteheti, hiszen az interneten non-stop a nyitva tartás. Emiatt a nagyon elfoglalt emberek, akik sokat dolgoznak, esetleg több helyen vagy több műszakban biztosan a könnyebb vásárlási folyamatot választják. Az idő végletes módon szűkösen rendelkezésre álló forrás. 59 A rohanó világunkban a legfontosabb tényezővé az idő vált. A gyorsaság a legkifizetődőbb versenyelőny, mely, ha rugalmassággal és minőséggel párosul, akkor biztosan törzsvásárlóvá változtatja a fogyasztót. A virtuális üzlet hatékonyságát a gyors szállítás képes növelni, így nélkülözhetetlen a profi szállító szervezetekkel való együttműködés, a kapcsolati tőke fejlesztése. Általánosan elmondható, hogy nő az alkalmazkodóképessége az e-kereskedelmet bonyolító vállalatoknak, könnyen bővíthetőek, célzottabban lehet fejleszteni, könnyebben és gyorsabban képesek globalizálódni. A siker előtt a vállalatoknak természetesen meg kell tanulni a célzott internethasználatot, és megtalálni a fogyasztót az interneten, vagy új illetve új marketing stratégiát kell elsajátítaniuk, és nem utolsó sorban folyamatosan fejleszteniük kell, újdonságokkal kell előrukkolniuk. 59 Alverinfo High-Tech Kapcsolati Marketing. http://alverinfo.uw.hu/otletek/idobeosztas/az_ido_penz.html 29

Kényelmessé és olcsóvá teszi a tranzakció egész folyamatát, hiszen az nagy mennyiségű, egyszerűen és gyorsan hozzáférhető információk segítségével egyszerre több web áruház kínálatát felmérhetjük, összehasonlíthatjuk, és a 24 órás nyitva tartás alatt az év bármely napján bárhonnan rendelhetünk. Az e-kereskedelemnek, gyors térhódítása ellenére, hátrányai is vannak. Még mindig jellemző a nagyfokú bizalmatlanság az interneten történő vásárláskor. Ez egyrészt a túl sok információnak és túl nagy választéknak, túl sok reklámnak köszönhető, melyek töménytelen mennyiségben és szinte folyamatos jelleggel bukkannak elő a különböző weboldalakon. Nem csupán a web áruházak oldalán jelennek meg a hirdetések, hanem már szinte minden sokat látogatott weboldal értékesíti a reklámhelyeit. Valójában sajnos azt állíthatjuk, hogy az internetezők egy része idegesítőnek tartja a folyamatos hirdetéseket. Amikor valakinek a szándéka nem vásárlás, hanem gyorsan fontos ügyet szeretne a weben lebonyolítani, vagy tanulmányokat olvasni, információt keresni, akkor valóban zavaróak lehetnek a vibráló reklámok. Ezek a reklámok kialakítják bennünk azt a benyomást, hogy komolytalan ajánlatokról van szó, illetve valószínűsítik, hogy az interneten mindenki el akar adni mindent. További hátrány lehet épp emiatt, vagy ettől függetlenül is az, hogy a vásárló nem tudja felmérni sem a web áruház vagy az eladó hitelességét, sem a termék minőségét. Ezt fokozza az is, hogy manapság már nemcsak a webáruházak foglalkoznak értékesítéssel, hanem már bárki eladhat az interneten. Általában a bizalom törékenyebb az internetes vásárlás esetében, mint az üzlethelységben történő vásárláskor. Ha valakinek csak egy rossz tapasztalata volt, akkor már előfordulhat, hogy többet egyáltalán nem fog rendelni az internetről. Alapvető hibának tartom, hogy az ügyfélszolgálat még nem fejlett a web áruházakban, és emiatt nincs elegendő párbeszéd a fogyasztóval. Sajnos sokszor előfordult már, hogy a web áruház valójában fiktív volt, így a fogyasztó az előre kifizetett összeget elvesztette és áru nélkül maradt. Gyakori, hogy nem magyarországi raktárral rendelkező webáruházból rendelünk, hanem olyan értékesítőtől, aki a rendelés leadása után szerzi be külföldről az árut, így előfordulhat akár három hetes szállítási idő is. Tehát az igaz, hogy kattintásra, másodpercek alatt valósulnak meg az értékesítések, akár a Föld bármelyik pontján, viszont a teljesítés előfordulhat, hogy hosszabb időbe telik. Ha a hátrányokat az eladó szemszögéből vizsgáljuk, akkor meg kell említeni, hogy az interneten történő vásárláskor polgári jogi jogviszony jön létre az eladó és a vevő között, így a távollévők között kötött szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) Kormányrendelet értelmező rendelkezése alapján a távollévők között kötött szerződés 30

fogalma a következő: Olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak. 60 Kiemelkedő jelentősége van a fogyasztót megillető elállási és felmondási jognak. Lehetőség van az áru megrendelését követően 14 napon belül indoklás nélkül elállni. Ez azt jelenti, hogy az eredeti állapotot vissza kell állítani, és a vételár visszajár, amennyiben előre teljesítette a fizetést. A fogyasztó indoklás nélkül gyakorolhatja a felmondás jogát 14 napon belül, azaz akkor is felbonthatja a szerződést, ha az eladó már megkezdte a teljesítést. 61 Több probléma merülhet fel, ha valaki külföldről szeretne vásárolni, mert az eltérő országokban különböző szabályozás jellemző. Természetesen kivételt jelen ez alól, ha valaki az Európai Unió tagjakén az unión belül kíván országhatárokat átlépő kereskedelmet bonyolítani, függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személyeknek minősülnek az értékesítők és a fogyasztók. Az Európai Unió célja a belső piac megerősítése, mivel az áruk és szolgáltatások szabad mozgása nemcsak a kereskedelmi ágazatot érinti, hanem a magánszemélyeket is; mivel ez azt jelenti, hogy a fogyasztóknak ugyanolyan feltételekkel kell tudniuk hozzáférni más tagállamok áruihoz és szolgáltatásaihoz, mint az adott tagállam lakosságának. 62 3.1.2. ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM TÍPUSAI Tévhit, hogy az e-kereskedelem egyszerűen online vásárlást jelent, amelynek segítségével kényelmesen vásárolhatjuk meg a legkülönfélébb termékeket. Az e- kereskedelem azonban ennél sokkal több: online banki műveletek, tőzsdei tranzakciók, logisztikai rendszerek bonyolult kapcsolatát is magában rejti. 63 60 5/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól 4. 10. pont 61 Santavecz Beatrix (n.é.): Az elektronikus világsztráda a kontraktusok jogában - az interneten kötött szerződések http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/otdk_kulonszam/az_elektronikus_vilagsztrada_a_kontraktuso k_jogaban_az_interneten_kotott_szerzodesek/ 62 Az Európai Parlament és a Tanács 97/7/EK irányelve (1997. május 20.) a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről Preambulum (2) bekezdés 63 http://www.pdf.linkcsik.net/feltoltottek/nagy_péter_tamás_szakdolgozat_2010_mütfúj.pdf 9.old Talyigás Judit Mojzes Imre (2004): Az új gazdaság útikönyve: Az elektronikus kereskedelem. Műegyetemi Kiadó. Budapest 31

Az e-kereskedelemben részt vevő szereplők alapján több fajtáját különböztethetjük meg, ezek közül a főbb típusok a következők: vállalatok közötti (business to business, B2B), vállalat és lakossági/egyéni ügyfelek közötti (business to customer/consumer, B2C), lakossági/egyéni ügyfelek közötti (customer/consumer to customer/consumer, C2C), kormányzat és vállalatok közötti (business to administrarion/government, B2A). 64 3.1.2.1.Cégek egymás közötti üzletkötései A B2B (business to business) a vállalatok közötti kereskedelem. Ez valójában a nagykereskedelem, mely által összekapcsolódik a beszerzés és az értékesítés online környezetben, online piactéren. Általában ez a piac mozgatja meg a legnagyobb tőkét. Vagy nagy mennyiségű vagy nagyon sokféle áru értékesítését valósítja meg egy időben. 65 Az e-kereskedelem hatásaként csökkennek a költségek, nő a hatékonyság. A számos előny ellenére az elektronikus piactérnek nehéz felvenni a versenyt a hosszú évek alatt kialakított üzleti kapcsolatokkal és szokásokkal. Az alapvető cél, hogy a vevő és az eladó megtalálja egymást, nőjön a kapcsolatok és a tranzakciók száma. Erre pedig az internet a legalkalmasabb eszköz. Lehetséges, hogy a jövőben globális piacterek fognak kialakulni, egyesítve a vertikális és horizontális piactereket. 66 3.1.2.2.Kereskedő és fogyasztó közötti kereskedelem B2C (business to consumer) a kiskereskedelem. A fogyasztók általában természetes személyek, akik bárhol, bármikor vásárolhatnak a világ bármelyik részéről. A fogyasztók jellemzően kis mennyiségben vásárolnak, viszont a vevők száma óriási lehet. Az online vásárlók lehetnek azok, akiknek nincs elég idejük vásárolni, vagy nem tudnak olyan 64 Bányai Novák 2011, 93.o.; A további típusokat szemléltető ábra a 4. számú Mellékletben található. 65 Fehér Éva (szerk.) (2009): Elektronikus kereskedelem az Európai Unióban és Magyarországon. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Budapest. 40.o., 102.o. 66 Eszes István (2011): E-kereskedelem. 19.o. http://www.eszes.net/etanulmanyok/ekereskedelem_eszes.pdf 32

távolra utazni a vásárlás miatt. Az e-vásárlás során egy időben több bolt kínálatát és árait lehet felmérni és összehasonlítani. Előfordul nem teljes körű online értékesítési folyamat is, például a számlázást kiválthatják hagyományos, utánvételes szállításkor átadott számlával. A bankkártyás fizetés lehetővé tétele rendszerint a forgalom nagyságától és a vevőkör hajlandóságától is függ, illetve az értékesítő oldaláról komoly kötöttségek és elvárások vannak (technikai feltételek, szerződéskötés a pénzintézettel, levonás, korlátozott elfogadás). Kisebb értékű áruk, szolgáltatások értékesítésére úgynevezett micropayment megoldások is rendelkezésre állnak. Népszerű és igen elterjedt például a PayPal, illetve az emelt díjas sms használata. 67 Természetesen nem lehet mindent interneten rendelni, de egyre nagyobb azoknak a termékeknek a köre, amelyek esetén szívesebben választjuk az internetes rendelést kényelmes körülmények között, mint a sorban állást és a tömeget a hagyományos boltokban. Vannak viszont azok a vásárlók, akik ódzkodnak az internetes rendeléstől, félnek az internetes csalásoktól. 3.1.2.3.Fogyasztók egymás közötti kereskedelme C2C (consumer to consumer) a természetes személyek közötti adás-vétel. Ez a legelső e-kereskedelmi fajta. A természetes személyek érdeklődési köreinek megfelelő csoportok kialakítása és a közöttük létrejött kommunikáció megteremtése támasztotta az e- kereskedelem megteremtésének igényét. Bárki bármilyen tulajdonát eladhatja online (a tiltott termékek kivételével), így a lakosság saját piacot teremt magának. 67 Fehér 2009, 40-41.o. 33

4. ÁRVERÉS Az árverés, vásár, kiárusítás, aukció szinonim szavak, melyeknek jelentése egy speciális szabályok között szervezett és lefolytatott adásvétel. Az árverés során egy előre meghatározott időintervallumban és helyen a vevők egymással versenyezve ajánlatokat tehetnek az értékesre szánt árura, így az a legmagasabb áron kelhet el, amely nem a piaci viszonyokat tükrözi, hanem azt, hogy a vásárlónak milyen értéket jelent. Az árverés az ókorban alakult ki, s bár a középkorban kissé háttérbe szorult, mindig népszerű értékesítés forma volt az egész világon. 68 Először az árverés, mint végrehajtási árverés jelent meg, azaz a végrehajtási eljárás során, amikor az adós nem tudott vagy nem akart önként teljesíteni, törvényben meghatározott módon a jogerős ítélet végrehajtása az adós teljes vagyonán, vagy egyes vagyontárgyain. A XIX. században, a kapitalizmus, a polgárosodás, a bankok elterjedése újból tömegessé tette az árveréseket. Az állam kikényszerítő erejének egyik megvalósulási formája. 69 Kezdetben az eladásra felajánlott jószágokat bárki megvásárolhatta a helyszínen lévők közül, aki a legmagasabb összeget kínálta a leghangosabban a tömegből, és a helyszínen rendezte az árát. A történelem folyamán, az árverések a gazdasági változásokkal párhuzamosan alakultak át, alkalmazkodva a változó igényekhez. Sőt, nem csupán az időtényező alapján figyelhető meg az árverés lebonyolítási metódusában fejlődés, hanem a térben is eltérővé váltak. A különböző országok sajátosságokat alakítottak ki, a helyi sajátosságoknak megfelelő hatékonyság maximalizálása érdekében. Általános tény, hogy a piacon, ahol a kereslet és kínálat találkozik, az eladó a vevő számára jószágot értékesít úgynevezett egyensúlyi áron. Valójában tömegértékesítés zajlik, rengeteg eladó, rengeteg vevő és rengeteg áru van a piacon. Az eladó profitmaximalizálás érdekében racionális döntést igyekszik hozni mind az előállítás, mind az értékesítés és az ármeghatározás során. A fogyasztó a fizetőképes keresletének megfelelően szintén ésszerű fogyasztói kosár kialakítására törekszik. A kereslet és a kínálat a piaci szereplők szándékát jelzi, de nem egyénileg, hanem aggregált módon. A piacra általában jellemző egyensúlyi ár 68 Nemzeti Geográfia: Árverés! http://www.nemzetigeografia.hu/node/883 69 DEMÓ Ö.B.V. saját oldala árverési hirdetményekkel http://www.multiker.hu/vh/?page_id=42 34

egy egyénileg befolyásolhatatlan ár, mely adottságnak tekinthető a piaci szereplők számára, az összes szereplő szándéka határozza meg és irányítja. 70 Vannak bizonyos helyzetek, amikor a statikus ár nem képes megfelelően kifejezni egy áru értékét, illetve a vevő és az eladó szándékát. Ezt képes tökéletesen megoldani az árverés, amelyre a dinamikus árazás jellemző. 71 Az egyénre szabott ár egy intelligens megoldás akkor, ha egy áru megítélése tág határokon belül zajlik, és a legmegfelelőbb partnert keressük. Érdekes, hogy a XXI. század legmodernebb eszköze, az internet felvirágoztatta a már ókorban kialakult alkudozást, mint ár meghatározó módszert. 4.1. AZ ÁRVERÉSEK FAJTÁI 4.1.1. BESZERZÉSI ÉS ELADÁSI AUKCIÓK Az árverések két fő csoportba oszthatóak, az egyik a beszerzési aukciók (fordított árverés), a másik az eladási aukció (klasszikus árverés). Mindkét esetben termékek és szolgáltatások értékesítése a fő cél, viszont alapvető különbség, hogy az áru új tulajdonosa az eladási aukció esetében a licitáló lesz, míg a beszerzési aukció esetében a szervező. Az eladási aukció esetében a szervező célja az árujának a legmagasabb áron történő eladása. Egy minimális ár meghatározása után a potenciális vevők egymással versenyezve többször licitálhatnak egyre nagyobb összegekkel. Így végül az új tulajdonos a legmagasabb összeget felajánló vevő lesz. Ezzel ellentétben a beszerzési aukció szervezője a vevő szerepben jelenik meg, és vele szemben az eladók állnak egymással versenyezve. A feltételek meghatározása után a szervező egy maximális árat határoz meg, és a potenciális eladók egyre kevesebb összeggel licitálhatnak, így a legalacsonyabb árat kínáló lesz a nyertes, aki hozzájut a feltételekben meghatározott beszállítás vagy megvalósítás lehetőségéhez. 72 4.1.2. AZ ELADÁSI AUKCIÓ TÍPUSAI 70 Kertesi Gábor (n.é.): Mikroökonómia. Előadásvázlatok. http://econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_12.pdf 71 Dinamikus árazás. Árazási algoritmusok az információs korban. http://www.ektf.hu/~novadam/tudasgazd/hanczik(11).doc 72 Knapp Ádám (2010): A biztonságos elektronikus kereskedelem alapjai. Kézirat. http://www.hit.bme.hu/~buttyan/courses/bmevihim219/2010/hf-reports/knappadam.pdf 35

4.1.2.1. Az angol típusú aukció Az angol árverési rendszer a legismertebb, legelterjedtebb típus. A legalacsonyabb áron hirdetik meg a jószágokat, a tett ajánlatokra a jelenlévők rálicitálhatnak, így az ár folyamatosan növekszik. Az árverés akkor ér véget, amikor a potenciális licitálók közül valaki olyan magas összeget kínál, amelyre már nem érkezik magasabb licit. 73 Az angol típusú aukció egyik változata az úgynevezett szabad kilépéses licit, mely Japánban alakult ki. Ebben a változatban a résztvevőknek lehetőségük van jelezni, ha már az összeg olyan magas, hogy nem kívánnak tovább részt venni a licitálásban. 74 4.1.2.2. A holland típusú aukció A holland aukció az angol típusú ellentéte, mert a szervező egy maximális árat határoz meg, és az árverés során az árat folyamatosan csökkenti egészen arra az összegre, amelyen valaki jelentkezik, és jelzi, hogy hajlandó megvásárolni. 75 4.1.2.3. Nem nyilvános ajánlatú aukció Az angol típushoz hasonló az úgynevezett elsőáras tender, melynek során mindenki egyszerre, titkosan adja le azt az összeget, amelyet hajlandó kiadni az áruért. 76 Ebben az esetben mindenki egy licitet adhat le, és azt később nem változtathatja meg. Talán itt a legnagyobb az előzetes becslés és a saját igényfelmérés jelentősége, hiszen az általunk megadott ár a többiek ajánlatától függetlenül valóban azt az értéket tükrözi, amit számunkra jelent. Talán elsőre igazságtalannak, vagy túlzottan is igazságosnak tűnhet ez a szabály, az viszont tény, hogy ebből alakult ki a versenytárgyalás. 4.1.2.4. Vickrey-aukció Az elsőáras tender egyik változata a Vickrey-aukció, más néven filatelista árverés, mely William Vickrey, Nobel-díjas tudós nevéhez kötődik. Itt is titkos licitálás történik, az 73 Ibid. 74 Ligeti Péter Mérai László (2009): Biztonságos árverező protokoll http://www.cs.elte.hu/~turul/pubs/arver.pdf 75 Biztonságos árverező rendszer. http://www.intersoft.hu/hungary/media/biztonsagos_arverezorendszer.pdf 76 Ibid. 36

újítás az, hogy a jószágot a legmagasabb összeget kínáló vevő a második legmagasabb licitösszegű eladási áron vásárolja meg. Ez arra ösztönözheti a licitálókat, hogy magasabb összeget kínáljanak. 77 Ebben az esetben kényszerülnek leginkább a licitálók őszinteségre az ár megadásakor. 4.1.3. HAGYOMÁNYOS ÁRVERÉSEK Az aukciókat két csoportba rendezhetjük, ha a csoportosításnál a megrendezés formáját tekintjük szempontnak. Ez alapján vannak az úgynevezett hagyományos árverések és az elektronikus árverések. A hagyományos árverések a hirdetményben előre meghatározott időpontban és helyszínen kerülnek megrendezésre. Regisztrálni az árverés napján és helyszínén lehet. Vételi ajánlatot csak személyesen lehet tenni, vagy jogi képviselő útján. Az aukciót vezető személy minden fontos információt közöl a jelenlévőkkel. A licitálás során az előző licittől legalább a licitküszöb összegével nagyobb összeget szükséges ajánlani. A licitálás addig tart, ameddig a licitálók licitálnak. A hagyományos árverések egy nap vagy pár óra alatt befejeződnek. Érdekes tény, hogy a legtöbb esetben a hagyományos árverésen történő vásárlás gyorsabbnak bizonyul, hiszen rövidebb idő alatt lezajlik, ellentétben az online árveréssel. Az elektronikus aukció sok esetben napokig, vagy akár pár hétig is tarthat. A különleges hangulat, amely a hagyományos árveréseket uralja, magával ragadja a részvevőket, versenyt generál köztük. Ez a hangulat tartja életben a hagyományos árveréseket, s biztosítja jövőjét. Bár az elektronikus árverések egyre nagyobb teret hódítanak, de nem a hagyományos árverések létjogosultságát csökkentik, hanem új területeket vonnak be és kiszélesítik az árverés fogalmát. A hagyományos árveréseket sokszor a jótékonysági árverések megrendezési formájával asszociálják. Természetesen valóban igaz az az általános állítás, ami szerint a jótékonysági árverések többnyire hagyományos formában, és kisebb részben elektronikus formában kerülnek megszervezésre. Sokkal fontosabb kiemelni azonban, hogy hagyományos árverésen általában nagyon különleges, rendkívül ritka, horribilis értékkel rendelkező különleges tárgyak, ékszerek, drágakövek, műkincsek kerülnek árverezésre. Ha a hatékonyság szempontból nézzük az árverést, akkor a hagyományos árverés egy társadalmi rendezvénynek tekinthető, mely mindig hatékonyan fogja megvalósítani a 77 Knapp Ádám (2010): A biztonságos elektronikus kereskedelem alapjai. Kézirat. http://www.hit.bme.hu/~buttyan/courses/bmevihim219/2010/hf-reports/knappadam.pdf 37

kitűzött célt, hiszen összetartást, összefogást rejt magában. Viszont kétség kívül igaz, hogy az elektronikus aukció hatékonyabb, ha figyelembe vesszük, hogy képes határokon átnyúló tranzakciókat is lebonyolítani és nagyobb tömegeket bevonni az árverésbe. 78 4.1.3. ELEKTRONIKUS ÁRVERÉSEK A dolgozatom elején részletesen kifejtettem azokat az elmúlt évtizedben zajló változásokat, melyeket az internet fejlődése, elterjedése gerjesztett. Az internet a legalapvetőbb eszközzé vált, s talán nem túlzás a nélkülözhetetlen jelző használata sem. Nélkülözhetetlenné vált a gyorsaság, precizitás, hatékonyság, rugalmasság, az élet minden területén. Az e-közigazgatás bevezetése a jogalkalmazás területén is alkalmazkodást kényszerített ki a folyamatosan változó környezethez, megkönnyítve a közigazgatásban dolgozók és az ügyfelek helyzetét is. Sőt a gyorsuló világ kihívásaihoz való alkalmazkodás az igazságszolgáltatásban is kezd kibontakozni. Ezeknek az egyik megnyilvánulása az elektronikus árverés bevezetése, amely az internet térhódításának bizonyítéka. Óriási lépés a modernizációban, a hatékonyság fejlesztésében. Az elektronikus árverés olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amelynek keretében távollévő felek, elektronikus úton, távközlő eszköz igénybevételével kötnek szerződést egy közvetítő vagy az eladó által üzemeltetett távértékesítési rendszer segítségével, amelynek célja valamely áru üzletszerű értékesítése, cseréje vagy más módon történő igénybevétele. 79 Az online árverés két fő típusát szokás megkülönböztetni, az egyik a live-aukció, a másik a non-stop aukció. Az előbbi jellemzője, hogy csak az előre regisztrált eladók tehetnek ajánlatot a potenciális vevők számára az interaktív közegben, egy előre meghatározott időpontig terjedően. A non-stop akció miként neve is mutatja időbeli korlát nélkül folyik, vagyis az eladó megadja a kikiáltási árat (vagyis a legkisebb értékű ellenszolgáltatást, melyért megszerezhető a felkínált áru tulajdonjoga), beállítja az opciókat a rendszerben, majd maga a folyamat moderátori jelenlét nélkül zajlik a lejárati határidőig. 80 78 Knapp Ádám (2010): A biztonságos elektronikus kereskedelem alapjai. Kézirat. http://www.hit.bme.hu/~buttyan/courses/bmevihim219/2010/hf-reports/knappadam.pdf 79 Strihó Krisztina (2010): Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás. In: Szikora Veronika (szerk.) (2010): Magyar fogyasztóvédelmi magánjog európai kitekintéssel. Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete. Debrecen. 161-178.o. 174.o. 80 Strihó 2010, 174.o. 38

A szerződéskötést megelőző fázisban, illetve a szerződéskötéskor elektronikus adatátvitel történik, így az elektronikus kereskedelem szabályai alapján határozhatók meg az online árverés sajátosságai. Főbb ismérvek (alapesetben) a következők: az árverés keretében valamely webes felületen, az ott (a főbb paraméterek megadása mellett) megvásárlásra kínált áru tulajdonjogát szerezheti meg off-line módon történő teljesítéssel az a licitáló, aki az előre meghatározott határidő előtt a legmagasabb ellenszolgáltatást kínálta vagy a meghatározott (fix) árat (a leggyorsabban) ajánlotta fel. 81 A fenti kritériumok a hatósági árverésekre is érvényesek. Itt indokolt néhány szót ejteni az online aukciós házakról. Az online aukciós házak valójában nyitott rendszerként működő oldalak az interneten, amelyek nyilvánosan működnek, és részvételi lehetőséget biztosítanak mindenki számára. Felek lehetnek jogi személyek és természetes személyek mind az eladó, mind a licitáló szerepben. Tulajdonképpen online, korlátlan piacteret jelentenek. Korlátlannak tekinthető, mert korlátlan számú árverést képes lebonyolítani, korlátlan alkalommal, korlátlan mennyiségű termékkel, folyamatosan üzemel. Az oldal üzemeltetője nem a klasszikus szervező szerepben jelenik meg, csupán a helyet biztosítja, az oldalt fejleszti és működteti. Ezek az oldalak rendkívül egyszerűen működnek, óriási és folyamatosan növekvő népszerűségnek örvendenek, egyre több részvevővel egyre nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Az e-kereskedelem egy speciális fajtája, melyen belül főleg a C2C, azaz a fogyasztók közötti kereskedelem bír jelentőséggel. Szervezett keretet biztosít a természetes személyek számára, hogy ne csupán vásárlóként, hanem eladóként is jelenjenek meg az interneten. Ezek az oldalak a kereskedelem egy modern, magasabb szintjét alakították ki, mert nem törekszenek a piac szegmentálására, nem akarnak specializálódni, nem építenek korlátokat. Az online aukciós házak arra törekszenek, hogy mindenki igényét kielégítsék. Az online aukciós ház elnevezés onnan ered, hogy miként egy hagyományos árverésen, a regisztrált felhasználók egy-egy termékre az eladó által meghatározott ideig licitálhatnak, hogy az a legtöbbet ígérőé lehessen. De a hagyományos licitálás mellett számos más, például 1 forintról induló licit, fixáras termék vagy éppen a webáruházakból is ismert, azonnal kosárba helyező funkció közül választhatunk. Amikor véget ér az árverés 81 Ibid. 39

vagy fix áron leütötték a termékünket, az addig csak fantázianév alatt ismert üzletfelek megismerik egymás valódi nevét és elérhetőségeit. 82 Az online aukciós házakban akár naponta több ezer eladás mehet végbe, emiatt olyan szabályokat határoztak meg a részt vevő felek számára, amely elősegíti az oldal problémamentes működőképességét, a kölcsönös bizalom kialakulását és fenntartását a felek között, és elősegíti a gyors, hatékony üzletkötés folyamatát. Az online árverések keretében a termékek kategóriákba vannak sorolva. Eladható háztartási cikk, berendezési tárgy, gépjármű, ruha, antik tárgyak, műszaki cikkek. Lehetőség van új és használt termék eladására is, bármilyen minőségben, értékben. Így nem csak a termékek széles kínálata miatt vált széles körben használt értékesítési formává, hanem azért is, mert bármilyen anyagi helyzetben lévő személynek kielégíti az igényeit. Egyéni eladók, egyéni vevők a felek, ezért a bizalom alapfeltétel hosszútávon. A résztvevők a vásárlások után minősíthetik egymást, főleg a bizalom kritériuma szempontjából, hiteles információt biztosítva a többi érdeklődő számára. A licitálást követően a folyamat megegyezik az e-kereskedelem általános menetével. Személyese, postai úton, vagy futárszolgálat segítségével történik meg az új tulajdonos által a termékek birtokba vétele. A fizetési formák közül bármelyikben megegyezhetnek. A csalások minimalizálása érdekében a virtuális pénztárca terjedt el, s bizonyult a legbiztonságosabb módnak. Szükséges különbséget tenni az online aukciós házak és a hatósági árverésekre fenntartott felületek között. A dolgozatom további részében ez utóbbiakról lesz szó. A www.arveresertesito.hu weboldal teljes körű tájékoztatást ad az árverésekről, az árverési hirdetményekről. 83 Jelenleg kétféle árverést különböztetünk meg. Az elektronikus árverések egyik csoportja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által működtetett Egységes Árverési Felületen (EÁF), korábban a https://arveres.apeh.hu oldalon, jelenleg a www.nav.gov.hu oldalon kerülnek megrendezésre. Az árverések az adótartozások kiegyenlítése miatt szükségesek. Az adóhatóságnak joga és kötelezettsége az adózás ellenőrzése, kikényszerítése, az adó behajtása. Ennek megtagadása következtében, mint jogosult a pénzkövetelését az általa lefoglalt, adós tulajdonában lévő jószágok elárverezéséből befolyt összeggel egyenlíti ki. 84 82 Kosár Online Fogyasztóvédelmi Magazin: Mit kell tudni az online aukciós házakról? http://www.kosarmagazin.hu/inet/kosar/hu/cikkek/2010/aprilis/web.html 83 Árverésértesítő.hu www.arveresertesito.hu 84 Nemzeti Adó- és Vámhivatal www.nav.gov.hu 40

Az elektronikus árverezések másik csoportja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara felügyelete alá tartozik és a www.mbvk.hu oldalon valósulnak meg. Ezek az árverések bíróságok és más jogvitát eldöntő szervek által kiadott határozatokon és okiratokon alapulnak. Tehát az árverést igénylő és kérő fél nem a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, nem is a bíróságok, hanem az a jogosult, aki mint hitelező fél bizonyítani tudja a neki járó követelés jogszerűségét, illetve azt, hogy a kötelezett megtagadta a teljesítést. 85 5. A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS A bírósági végrehajtás olyan önálló, törvényileg szabályozott nemperes eljárás, amelyben állami, vagy meghatározott szempontból azzal azonosnak minősülő szerv, elsősorban vagyoni kényszer alkalmazása révén juttatja érvényre az állam által, a konkrét egyedi ügyben fennállónak elismert és kikényszeríthető alanyi jogot, vagy előzetesen biztosítja a konkrét egyedi ügyben történő elismerés vagy kikényszeríthetőség előtt védelemben részesített alanyi jog későbbi érvényre juttatását. 86 A bírósági végrehajtásnak számos egyéb megfontolás mellett kiemelkedő jelentősége van jogelméleti és alkotmányjogi szempontból is. A jogelméleti jelentőségét az adja, hogy a bírósági végrehajtás biztosítja a jog érvényesülését az egyébként kívánatos önkéntes jogkövetés elmaradása esetén -, egyfajta ultima ratióként. Az alkotmányjogi vonatkozása pedig abban áll, hogy a bírósági végrehajtás rendszerének megfelelő működése a jogállamiság érdekeit szolgálja. Az Alkotmánybíróság is kiemelte határozatában, hogy a bírósági határozatok tiszteletben tartása, a jogerős bírósági döntések teljesítése akár jogszerű kikényszerítés árán is a jogállamisággal kapcsolatos alkotmányos értékekhez tartozik. 87 Az ugyanis, ha a végrehajtási rendszer kiszámíthatatlan és/vagy gyenge, óhatatlanul a bírósági határozatok lebecsüléséhez, jogbizonytalansághoz, a jogtudat romlásához, a jogállamiság sérelméhez vezet. 88 5.1.A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁS MENETE 85 Magyar Bírósági Végrehajtói Kar www.mbvk.hu 86 Gyekiczky Tamás (szerk.) (2009): A bírósági végrehajtás magyarázata. Complex Kiadó. Budapest. 17.o. 87 46/1991. (IX.10.) AB határozat 88 Ibid. 41

A bírósági végrehajtás két fő szakaszra tagolható: az első szakaszt a végrehajtás elrendelése, a másodikat a végrehajtás foganatosítása jelenti. A végrehajtás elrendelése a végrehajtható okirat kibocsátásával történik, ennek keretében a bíróság arról dönt, hogy egyáltalán sor kerülhet-e a végrehajtásra. A végrehajtás elrendelését a végrehajtás foganatosítása követi, amely a végrehajtási költségek előlegezését és az adós értesítését jelenti. A végrehajtó okiratot kiállító szerv az okiratot megküldi a végrehajtást kérőnek és a végrehajtónak. A végrehajtó hatása és illetékessége az adós lakóhelye szerint kerül kiválasztásra. A továbbiakban a kapcsolattartás elektronikus úton kerülhet megvalósításra, ha a végrehajtást kérő igényli, vagy ha a törvény kötelezővé teszi. A végrehajtási eljárás költségeit az kérelmet benyújtónak meg kell előlegezni, majd a sikeres eljárás során átszáll a költségtérítési kötelesség az adósra. Háromféle költség merülhet fel: Ha az eljárást a bíróság rendeli el, akkor az illeték megfizetése szükséges. Ha az eljárást a közjegyző rendeli el, akkor közjegyzői díjat kell neki fizetni. Kötelező megállapodni a jogi képviselő díjáról a megbízási szerződésben. 89 Az adósnak lehetősége van az önkéntes teljesítésre, ennek elmulasztása következtében kerül megvalósításra a végrehajtási cselekmény, melynek része lehet az ingó- vagy ingatlan-árverés, ha az adós munkabére, pénzintézetnél kezelt összege nem bizonyul elegendőnek. A végrehajtás a befolyt összeg kifizetésével zárul. A végrehajtást önálló bírósági végrehajtó illetve törvényszéki végrehajtó végzi. A végrehajtó köteles a végrehajtási cselekményekről jegyzőkönyvet készíteni, melyben rögzíteni kell minden adatot többek között a felekről, a követelés jogcíméről, összegéről, a végrehajtási okiratról. 90 5.2. PÉNZKÖVETELÉS VÉGREHAJTÁSA 5.2.1. VÉGREHAJTÁS MUNKABÉRRE Az adósnak lehetősége van a tartozásának megfizetésére önkéntesen, az állami kényszer, a vagyoni jogainak korlátozása előtt. Ezzel a lehetőséggel élhet a helyszíni eljáráskor (ekkor a végrehajtó megnézi az adós lakását, vagyontárgyait, vagy akár a gazdasági tevékenységével kapcsolatos iratait), vagy rendelkezésére áll 15 nap a tartozáskiegyenlítésre a végrehajtási okirat kézbesítését követően. Ha elmarad az önkéntes 89 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (továbbiakban. Vht.) 34. 90 Vht. 35. 42

teljesítés, akkor a végrehajtó lefoglalja az adós munkabérét. Így az adós nem kapja meg a teljes munkabérét, hanem a végrehajtó által megadott részét a munkáltató a végrehajtást kérőnek köteles utalni. 91 Fontos hangsúlyozni, hogy a letiltást minden esetben megelőzi az adós közvetlen felhívása arra, hogy a kézbesítéstől számított 15 napon belül milyen összegű tartozást kell megfizetnie a végrehajtó részére ahhoz, hogy az eljárás ne folytatódjon. A gyakorlatban ez rendszerint postai kézbesítést jelent, azonban elsődleges kézbesítési kötelezettség a személyes átadás helyszíni eljárás keretében. 92 5.2.2. VÉGREHAJTÁS PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÓNÁL KEZELT ÖSSZEGRE A jogalkotó követve a rangsor elvét a munkabérből és egyéb járandóságokból történő letiltással egy helyen, vagyis azzal egy rangsorban határozza meg a pénzügyi intézménynél kezelt összegből történő behajtást. 93 A pénzszolgáltatónál kezelt pénzösszeg a jogi személy, és a jogi személyiség nélküli társaság esetében teljesen, egy összegben leemelhető. Természetes személyek esetén ez csak a legalacsonyabb öregségi nyugdíj négyszerese feletti összeg esetén valósulhat meg. Ha a betétszámlán lévő összeg nem éri el ezt az összeget, akkor a legalacsonyabb öregségi nyugdíj és ennek négyszerese közötti rész fele emelhető le. Az átutalási végzés esetén a bíróság kötelezi a pénzforgalmi szolgáltatót, hogy a megadott összeget utalja át a végrehajtást kérőnek. 94 5.2.3. INGÓVÉGREHAJTÁS A bírósági végrehajtásról szóló törvény ingóvégrehajtást taglaló fejezete már rögtön a legelején, a legelső rendelkezések élén megerősíti azt a jogalkotói szándékot, hogy az önkéntes teljesítés a legfontosabb. 95 Az árverés a végrehajtásnak egyébként sem szükségképpeni szakasza. Az árverést megelőzi a végrehajtás alól mentes tárgyak meghatározása, majd a lefoglalás vagy zár alá vétel, és a becsérték megállapítása. Jellemző rá, hogy a végrehajtást kérő státuszban lévő fél minimalizálni akarja kárát, számára a legfontosabb tényező a gyorsaság. Ebből következően az árverésen részvevők viszonylag olcsón jutnak hozzá a jószágokhoz. 91 Vht. 58. 92 Vht. 36. 93 Gyekiczky Tamás (2009): A bírósági végrehajtás magyarázata. Complex Kiadó. Budapest. 464.o. 94 Vht. 79/A. 95 Gyekiczky 2009, 497.o. 43

meg. 97 Természetesen az árverés napja előtt lehetőség van arra, hogy az érdeklődők A törvény felsorolja azoknak az ingóságoknak a körét és a mennyiségét, melyeket a végrehajtó nem foglalhatja le. Ezek kisebb értékű, nélkülözhetetlennek minősülő minimum szükségletek. Jogalkotó habár a hitelezőt védi, és a gazdaság biztonságos működését elsődleges szempontnak tekinti, mégsem engedheti, hogy az adós nincstelenné váljon. Ilyen például az adós munkájához, tanulmányaihoz szükséges eszközök, ruhák, alapvető bútorok, élelmiszer, tüzelőanyag. 96 A végrehajtó a helyszíni eljárás során lefoglalja az adós lefoglalás alól mentes ingó tulajdonait, majd vagy ő, vagy igény szerint értékbecsüs megállapítja az értékét. A lefoglalt ingóságokat az adós köteles épségben megőrizni, azokat nem adhatja el, nem terhelheti meg. Ellenben ha szükséges zár alá vételt kell alkalmazni. A lefoglalást követően a romlandó dolgot azonnal árverésen kívül kell értékesíteni. Az összes többi ingóságot árverésen kell értékesíteni. Az árverés megszervezése előtt a lefoglalást követő 8 napon belül bárki indíthat igénypert a lefoglalt ingóságok iránt. Az árverés folyamata a lefoglalást követően az árverési hirdetmény közzétételével kezdődik, amely az árveréssel kapcsolatos információkat tartalmazza, minden fontos adatot, többek között a felek nevét, az árverés időtartamát, a vagyontárgy becsértékét, a licitküszöböt. A feleknek és a jegyzőnek kézbesítik, míg az érdeklődők a bíróság, a bírósági árverési csarnok és a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján nézhetik személyesen megnézhessék a jószágokat. Az árverésen részt vehet és licitálhat minden természetes személy, jogi személy, és jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, kivéve az eljárásban részt vevő bíróság tagjait, illetve a végrehajtó személyeket, és azok hozzátartozóit. Az árverést a következő helyeken lehet megtartani: a. a bírósági árverési csarnokban, b. a bíróság épületében, c. a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat épületében vagy a felsorolt önkormányzatok jegyzője által kijelölt helyiségben, d. az adós lakásán, e. a foglalás helyén, f. az ingóság őrzésének helyén, 96 Vht. 86. 97 Vht. 89., Vht. 118. 44

g. a végrehajtó által kijelölt más helyen. 98 A végrehajtó az árverési hirdetményt többek között közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is. Az árverés közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmény az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételhez kapcsolódik. 99 Ha van valakinek az ingóságra elővásárlási joga, akkor előárverezésen lehetősége van megvenni. Ennek eredménytelensége után tartják meg a mindenki számára nyilvános árverést, melyen a licitáláshoz személyes megjelenés szükséges. A licitálás érvényességéhez szükséges, hogy a licitösszeg az előző licitösszegtől a licitküszöb összegével magasabb legyen. Ha nem érkezik a kikiáltási árral legalább megegyező összegű ajánlat, akkor lehetőség van annak csökkentésére, egészen a becsérték 35 százalékáig. A legmagasabb összeget ajánló veszi meg az elárverezett ingót vagy ingatlant, aki köteles a helyszínen azonnal fizetni. 100 Az árverés sikertelensége esetén, három hónapon belül újabb árverést kell tartani. Újabb sikertelenség esetén, vélelmezik, hogy a jószágot elárverezni nem lehet, így felajánlják a végrehajtást kérőnek, hogy szerezzen tulajdonjogot a becsérték egynegyedének kifizetésével. Tehát a végrehajtást kérő személynek lehetősége van az ingó átvételére, ha kifizeti a becsértékének az egynegyedét, amelyet természetesen a követelésébe beszámítanak. Ha visszautasítja, akkor a jószág foglalását feloldják, visszakerül az adóshoz, vagy, ha az adós nem jelentkezik érte, akkor megsemmisítik. 101 5.3. INGATLAN VÉGREHAJTÁS A törvény értelmében bármilyen az adós tulajdonában lévő ingatlan végrehajtás alá vonható, még akkor is, ha az adott ingatlanhoz bármilyen jog vagy tilalom, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tény kapcsolódik. Állami tulajdon esetén is megvalósítható a végrehajtás, viszont ebbe az esetben nem a tulajdonjogot veszik el az adóstól, hanem a kezelői jogot értékesítik. Viszont a végrehajtási eljárás során új tulajdonjogot szerzett személyt is terhelhetnek különböző jogok bizonyos speciális esetekben. Ilyen jog lehet a telki szolgalom, a közérdekű használati jog, valamint az 98 Vht. 119. 99 Vht. 122. 100 Vht. 123/A 101 Vht. 124. Vht. 127/A., Vht. 135. 45

ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, és a törvényen alapuló haszonélvezeti jog, még akkor is, ha nincs bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. 102 Az ingatlan végrehajtási eljárás megindításához az ingó végrehajtási eljárással megegyezően szükséges a végrehajtást igénylő kérelmére jogcím alapján kiállított végrehajtói okirat. Ennek kiállítását követően a végrehajtást kérőnek meg kell előlegezni az eljárás költségeit, majd a végrehajtó három munkanapon belül lefoglalja az ingatlant. A lefoglalás azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a végrehajtó bejegyezteti a végrehajtási jogot, ezzel párhuzamosan kikéri az adott ingatlanhoz kapcsolódó bejegyzett jogokat. Az ingatlan-nyilvántartó a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatot kézbesíti mindenkinek, akinek a nyilvántartásában valamilyen joga szerepel. Ha a végrehajtó megkapja a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatot, az ingatlannal kapcsolatban bárki igénypert indíthat. 103 Az ingatlan értékesítése árverésen történik, mégpedig beköltözhető állapotban. Lakott állapotban csupán néhány kivételes esetben van lehetőség rá. amikor az ingatlanban olyan bérlő lakik, akinek érvényes bérleti szerződése van, ha haszonélvező személy él benne, ha az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van, és az ingatlanban a tulajdonosok közül az él, aki nem tekinthető adósnak ha a végrehajtást kérő személy külön engedélyezi az adós számára, hogy az árverezés befejezéséig az ingatlanban lakjon ha az ingatlanban az adós egyenes ági felmenője már a végrehajtási eljárást megindítása előtt fél évtől régebb óta él, és ő ajándékozta az ingatlant az adónak 104 Ha ezzel a lehetőséggel senki nem él, akkor a végrehajtó 45 nap elteltével az árverési hirdetményt közzéteszi elektronikus formában. A hirdetményt továbbá kézbesíteni kell a végrehajtást kérőnek, az adósnak, minden személynek, akinek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett joga van, az ingatlanügyi hatóságnak és a jegyzőnek. A hirdetményt ki kell függeszteni a bíróság, a polgármesteri hivatal és az ingatlanügyi hatóság hirdetőtábláján. 105 102 Vht. 136. 103 Vht. 18. 104 Vht. 141. (1) (3) bekezdések 105 Vht. 143. 46

6. MAGYAR BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓI KAMARA ÁLTAL MŰKÖDTETETT ELEKTRONIKUS ÁRVERÉSI RENDSZER 2009. január 1. napjától kezdődően nyílt meg a lehetőség a bírósági végrehajtásról szóló törvény hatálya alá eső ingók, ingatlanok, üzletrészek, vagyoni értékű jogok elektronikus árverés útján történő értékesítésére. 106 Az elektronikus árveréssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések megvalósulásának terepe a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara honlapján elérhető árverési portál. A portál működésének szabályait a 27/2008. (XII.10.) IRM rendelet (továbbiakban: EÁR rendelet) részletezi. 107 Az EÁR rendelet három típusát különbözteti meg a felhasználóknak, az egyes felhasználói csoportokhoz tartozók eltérő jogosultságokkal rendelkeznek a rendszerben. A nem regisztrált felhasználók lényegében csak egyszerű érdeklődők, akik csak tájékozódni szeretnének az árverések felől, vagy böngésznek a honlapon. Jogosultságaik a következők: felhasználási szabályzat és általános rendszerüzenetek megtekintése, betekintés az árverési hirdetmények nyilvántartásába, licitnaplók megtekintése. 108 A felhasználók következő csoportját a végrehajtók jelentik, értelemszerűen az ő jogosultságaik a legkiterjedtebbek. Ezzel összefüggésben nekik a többi felhasználónál szigorúbb biztonsági előírásoknak kell megfelelniük: a végrehajtó a rendszerbe csak a nevének és jelszavának megadásával, valamint a hivatali elektronikus aláírása autentikációs tanúsítványának használatával léphet be. 109 A végrehajtók speciális jogosítványai többek között a betekintés, a bejegyzés az árverezők nyilvántartásába, árverési hirdetmények közzététele, árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválása, licitnapló lezárása. 110 A felhasználók harmadik csoportját az árverezők jelentik: árverező az EÁR rendelet értelmében az árverezők nyilvántartásában szereplő felhasználó. 111 Miként tehát az a fentiekből kiderült, az elektronikus árverésen történő részvételhez regisztráció szükséges, melynek során az Árverezők Elektronikus Nyilvántartásába való belépés történik, melyet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara vezet. A nyilvántartásba 106 Bódis Richárd (2010): Az elektronikus árverés menete és hatékonysága a bírósági végrehajtásban. Infokommunikáció és Jog 36. 2010/2. 32-35.o. 32.o. 107 Az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet (EÁR rendelet) Az árverési portál honlapját lásd a 5. számú Mellékletben. 108 EÁR rendelet 11. 109 EÁR rendelet 12. 110 Bódis 2010, 32.o. 111 EÁR rendelet 1. e) pont 47

vételt személyesen kell kérni bármely végrehajtónál. A jelentkezőnek be kell mutatnia a személyigazolványát, lakcímkártyáját, valamint be kell fizetni a regisztrációs díjat, illetve el kell fogadni a felhasználási szabályzatot. Ha valakinek felkeltette az érdeklődését az ingó, akkor licitálási szándékának komolyságát ki kell fejeznie az árverési előleg letétbe helyezésével a végrehajtónál, vagy a végrehajtó letéti számlájára történő átutalásával, mely előfeltétele az árverésen való részvételi lehetőségnek. Az árverezési előleg általában az ingó becsértékének 10 százalék. A végrehajtótól kapott felhasználónév és jelszó aktiválását követően elkezdheti a licitálást az interneten. A licitálásról a kamara elektronikus licitnaplót vezet, mely szintén nyilvános az elektronikus árverezési rendszerben. A legmagasabb összeggel licitáló válik vevővé. A többi licitálónak az árverést követően visszautalják az előleget. Ha valamelyik licitáló már az árverés közben tudja, hogy a többiek által ajánlott összegre nem tud rálicitálni, és az árverés befejezése előtt szüksége van az előlegre, kérvényezheti, hogy a végrehajtó hamarabb, három munkanapon belül utalja vissza. Az árverés lezárása után a vevő köteles aláírni az árverési jegyzőkönyvet, illetve megjelenni a végrehajtó irodában vagy azon a helyen, ahol az ingóságot tárolják, és kifizetni az előleggel csökkentett vételárat. Ezt követően elszállíthatja az új tulajdonát. Ellenkező esetben elesik az ingóság megvételétől és az előlegtől, valamint az újabb árverésen való részvételtől. Továbbá, ha a következő árverésen az általa kínált összegtől alacsonyabb áron valósul meg az értékesítés, akkor a különbözetet köteles megfizetni, hiszen a mulasztásával vagyoni hátrányt okozott. 112 6.1. INGÓ ELEKTRONIKUS ÁRVERÉS Az ingó árverést megvalósíthatják hagyományos formában, illetve elektronikus úton is, ellentétben az ingatlannal, melyet kizárólag elektronikus úton lehet értékesíteni. A jogalkotó igyekszik az elektronikus ajánlattétellel megvalósuló nyilvánosságot és átláthatóságot (mindkettő az árverés sikerességének fő garanciája) a lehető legszélesebb körben biztosítani, erre figyelemmel határozza meg azon esetek körét, amikor az ingók elektronikus árverése kötelező a hagyományos árverést felváltva. Három együttes feltétele van az elektronikus árverés tartásának: a végrehajtást kérő erre irányuló kérelme, az ingóság minimális becsértéke (100 ezer Ft), és a végrehajtást kérő maga intézkedik a 100 ezer Ft-ot elérő becsértékű ingóság őrzési, tárolási költségeinek előlegezése iránt. Ha 112 Bódis 2010, 33.o. 48

viszont az ingóság tárolása egyébként biztosított, nem szükséges sem kérelem az e- árveréshez, sem pedig becsérték-értékhatár elérés. Kötelező továbbá az elektronikus árverés a vagyontárgy jellegénél fogva, amely az értékesítést követően fizikai átadást nem igényel az üzletrész, illetve az értékpapír árverési értékesítésére. Nem lehet azonban elektronikus árverést tartani romlandó dolgok értékesítésére, vagy ha a Vht. az ingóság bizományosi értékesítését írja elő. 113 Az ingók lefoglalása és elszállítása után a végrehajtó elektronikusan közzé teszi a hirdetményt az elektronikus árverezési rendszeren, mely mindenki számára ingyenesen megtekinthető. Az árverés alatt a licitáló legalább a licitküszöbnek megfelelő összeggel magasabb vételi ajánlatot köteles ajánlani. Az elektronikus licitálásra ingók esetében 30 nap biztosított, a gyakorlatban azonban általában az utolsó percekben zajlik licitálás. A jogalkotó azért, hogy az árversenyre minél több lehetőség adódjon, rugalmassá tette az árverések befejezésének időpontjára vonatkozó szabályozást. A befejezés időpontja ezért nem a hirdetmény közzétételének napjától számított 30. napnak a törvényben meghatározott órája, hanem az az adott napon rugalmasan határozható meg (8 és 20 óra között) az elektronikus árverési rendszer egyenletes terhelése, illetve a több árverésben is érdekelt vevők zökkenőmentes joggyakorlása érdekében. Az árverés időtartama ezen túlmenően automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig. Ez a törvényi megoldás azzal magyarázható, hogy a gyakorlatban az árverezők az árverés záró időpontja előtti időben már figyelemmel kísérik a vételi ajánlatok alakulását, s így pontosan tudják, hogy mekkora licit tételével vennének részt az árversenyben. 114 Ha a licitáló nem kíván tovább az árverésen rész venni, mert már nem hajlandó nagyobb összeget felajánlani, akkor kérheti az előleg visszautalását, de az árverés befejezése után a győztes kivételével mindenki visszakapja. Előfordulhat, hogy az árverés nem volt sikeres, ilyenkor van lehetőség újabb árverés kiírására, vagy a végrehajtást kérő átveheti az ingóságot, ha pedig nem akarja, akkor az adós elviheti. 115 113 Vht. 132/B. 114 Vht. 132/F. ; Miniszteri indokolás 115 Vht. 132/F. (4) bekezdés 49

6.2.INGATLAN ELEKTRONIKUS ÁRVERÉS A törvény értelmében bármilyen az adós tulajdonában lévő ingatlan végrehajtás alá vonható, még akkor is, ha az adott ingatlanhoz bármilyen jog vagy tilalom, vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tény kapcsolódik. Állami tulajdon esetén is megvalósítható a végrehajtás, viszont ebbe az esetben nem a tulajdonjogot veszik el az adóstól, hanem a kezelői jogot értékesítik. Az ingatlan végrehajtási eljárás megindításához az ingó végrehajtási eljárással megegyezően szükséges a végrehajtást igénylő kérelmére jogcím alapján kiállított végrehajtói okirat. Ennek kiállítását követően a végrehajtást kérőnek meg kell előlegezni az eljárás költségeit, majd a végrehajtó 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant. A lefoglalás azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a végrehajtó bejegyezteti a végrehajtási jogot, ezzel párhuzamosan kikéri az adott ingatlanhoz kapcsolódó bejegyzett jogokat. Az ingatlan-nyilvántartó a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatot kézbesíti mindenkinek, akinek a nyilvántartásában valamilyen joga szerepel. Ha a végrehajtó megkapja a végrehajtási jog bejegyzéséről szóló határozatot, az ingatlannal kapcsolatban bárki igénypert indíthat. Ha ezzel a lehetőséggel senki nem él, akkor a végrehajtó 45 nap elteltével az árverési hirdetményt közzéteszi elektronikus formában. A hirdetményt továbbá kézbesíteni kell a végrehajtást kérőnek, az adósnak, minden személynek, akinek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga van, az ingatlanügyi hatóságnak és a jegyzőnek. A hirdetményt ki kell függeszteni a bíróság, a polgármesteri hivatal és az ingatlanügyi hatóság hirdetőtábláján. Az árverés az elektronikus közzétételt követő 60. napig tart, a végrehajtó által meghatározott 8 és 20 óra közé eső időpontban zárják le. Az árverési idő mindaddig meghosszabbodik 5 perccel, ameddig a lezárást megelőző utolsó 5 percben érkezik ajánlattétel. Az ingatlanárverezésen, az ingóárveréssel ellentétben, a becsérték megegyezik a kikiáltási árral. A törvény meghatározza a licitküszöb összegét. 10 millió forinttól kevesebb értékű ingatlanok esetén a licitküszöb a becsérték 2 százaléka, legkevesebb 1000 forint, míg a 10 millió forint feletti értékkel bíró ingatlanok esetén a becsérték 1 százaléka. 116 Az ingatlanárverésen való részvétel előfeltétele az előleg átutalása a végrehajtó számlájára. A licitálásokról, az ingóárverésekhez hasonlóan licitnaplót vezetnek. A vételi ajánlatra vonatkozóan különbséget tesz a törvény az ingatlan és a lakóingatlan esetén. Míg 116 Vht. 132/F. 50

az előzőnél a becsérték 50%-át meghaladó összeg már érvényes, az utóbbinál 75 százalék szükséges. Az ingatlant beköltözhető állapotban kell árverezni, de a törvény kivételes esetekben engedélyezi az árverés akkor is, ha az ingatlan lakott állapotban van. Kivételes esetnek minősül, ha az ingatlanban bérlő vagy haszonélvező lakik, vagy ha az ingatlannak több tulajdonosa van, és az ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik. A lakott állapotban történő árverezésben az adós és a végrehajtást kérő is megegyezhet. Az árverező, ugyanúgy, mint az ingóárverésen, ha nem a legmagasabb összeget kínálta, az árverés végén visszakapja az előleget, vagy kérelmezheti, hogy 3 napon belül utalják vissza a számlájára. Az ingóárveréstől eltérően a legmagasabb összeggel licitáló az árverési jegyzőkönyv aláírása után nem azonnal köteles a vételár megfizetésére, hanem a rendelkezésére áll 15 nap, valamint nem készpénzzel, hanem átutalással kell fizetnie. Ha a vételár különösen magas összege, vagy méltányolható körülmény indokolttá teszi a fizetési határidő 2 hónapra nőhet a végrehajtó engedélyével, kamatfizetés ellenében. A vételár kifizetése után a vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzik. A vevő kifizetést követő 30 nap után veheti át az ingatlant. Az átvételt követően a benne lakó személyek kötelesek kiköltözni, a haszonélvező és a nem adós tulajdonostárs kivételével. Sikertelen árverés esetén 3 hónapon belül új árverést kell tartani. 117 117 Vht. 141. 51

7. A NAV VÉGREHAJTÁS A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) magyar állami adózatási szervezet. 2011. január 1-jén hozták létre. Két szervezetet egyesít, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt (APEH) és a Vám- és pénzügyőrséget, ezek jogutódja. A NAV átvette e két szervezet minden korábbi feladatát, jogát, kötelezettségét, vagyonát, így egy államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó szerv lett, amely önállóan működik és gazdálkodik. A NAV három nagyobb szakágból tevődik össze. Ezek egyike a regionális adó-főigazgatóságok. Emellett a NAV keretei közé tartozik egy vámigazgatási és egy bűnügyi szakág is, mely személyi állományát főként a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai és kormánytisztviselői alkotnak. 118 A NAV közfeladatai közé tartozik az adóigazgatási, vámigazgatási, jövedéki igazgatási jogkörben végzett feladatok, továbbá bűnüldözési és nyomozó hatósági, rendészeti és igazgatási jogkörben végzett feladatok, nemzetközi tevékenységek keretében végzett feladatok. 119 7.1. A VÉGREHAJTÁS MENETE A NAV az állam érdekét képviseli, az adózóktól az állam számára gyűjti az adót. Így a végrehajtás során nincs harmadik fél, nincs végrehajtást igénylő, aki kérelmezi a végrehajtást, mint a bírósági végrehajtás során. A köztartozással rendelkező adós áll szemben az adóhatósággal. Az adóhatóság a saját követeléseit kívánja behajtani. Ha az adós nem teljesíti a kötelezettségét, a NAV írásban tájékoztatja az esedékesség lejártáról, a teljesítés pótlásának lehetőségéről, illetve a teljesítés további megtagadásának következményeiről. Ha az adós felhívásra sem teljesít, akkor a NAV végrehajtást indít ellene. A végrehajtás végrehajtó okirat alapján indítható, mely lehet végzés, mely megállapítja a fizetési kötelezettséget, bevallás, mely önadózás esetén megállapítja az adóelőleget, és adóhatósági adó megállapítás. A végrehajtás foganatosításához, a bírósági végrehajtással ellentétben nem szükséges a végrehajtási lap kiállítása, záradékolás és a végrehajtás elrendelése. A NAV végrehajtás teljesíthető. 120 118 Szakács Imre (2013): Az adózás nagy kézikönyve. Complex Kiadó. Budapest. 2013. 1577.o. 119 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről szóló (továbbiakban: Art.) 10. (2) bekezdés 120 Art. 144-145. 52

7.2. PÉNZKÖVETELÉS VÉGREHAJTÁSA 7.2.1.VÉGREHAJTÁS BANKSZÁMLÁRA Hazánkban önadózó rendszer van, viszont, ha az adózó önként nem teljesíti az adótartozását, a határidő lejárta után az adóhatóság az állam nevében, kényszercselekmények útján beszedi. 121 A NAV beszedési megbízást ad az adós számláját vezető pénzforgalmi szolgáltatónak. A NAV hatalmát, feladatának kiemelkedő jelentőségét bizonyítja, hogy a megbízáshoz nem szükséges a végrehajtási lap csatolása, sőt még az adóst sem köteles értesíteni róla, hiszen az eljárást már végrehajtható okirat alapján indítják el. A beszedési megbízás, azaz az inkasszó alapján a pénzforgalmi szolgáltató az adós számláját az adótartozásnak megfelelő összeggel köteles azonnali hatállyal megterhelni, és a NAV számláján jóváírni. Ha az adózó nem rendelkezik a számláján a szükséges összeggel, akkor a megbízást a pénzforgalmi szolgáltató a 35 napon beül az adós számlájára érkező összegből végzi. Ha nem érkezik a számlára követelés, akkor az adóhatóság ingó lefoglalásra kerülhet sor, vagy akár az adós ingatlanára jelzálogjogot is bejegyezhet. 122 7.2.2.INGÓ ELEKTRONIKUS ÁRVERÉS A NAV a végrehajtás során lefoglalhatja az adós ingóságait vagy azok egy részét, majd ezek értékesítése útján egyenlíti ki az adós tartozását. Értékesítés megvalósulhat árverés vagy elektronikus árverés formájában, eladhatják az ingóságokat árverésen kívül is, és nyilvános pályázatot is kiírhatnak. Többnyire a NAV az értékesítési formák közül az elektronikus árverést választja. Az elektronikus árverés az EÁF-en, azaz az Elektronikus Árverezési Felületen keresztül zajlik, amely valójában egy virtuális csarnok. 123 Ahhoz, hogy természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli társaság az árverésen részt vehessen az első lépés a regisztráció, melyet az okmányirodában vagy az adóhatóságnál személyesen kell megtennie. A regisztráció által ügyfélkaput hoznak létre. Ezt az EÁF-en történő bejelentkezéssel kell aktiválni. A bírósági végrehajtással ellentétben a regisztráció díjtalan. Árverésen csak azok vehetnek részt, akik adószámmal rendelkeznek, továbbá, akik elfogadták az Üzemeltetési Szabályzat által 121 Art. 26. 122 Art. 152. 123 A NAV Elektronikus Árverések portáljának nyitó oldalát szemléltető kép a 6. számú Mellékletben található. 53

támasztott feltételeket. A szabályokat a bírósági végrehajtással ellentétben nem személyesen, hanem az interneten keresztül kell elfogadni. 124 Az EÁF-en bárki megtekintheti az árverési hirdetményeket az árverés előtti 20 napon keresztül. A NAV a hirdetményt, a bírósági végrehajtáshoz kapcsolódó árverési hirdetménnyel ellentétben, csak az EÁF-en teszi közzé. A hirdetményt nem küldi el sem postai úton, sem elektronikus üzenetközvetítő rendszeren, és a fontosabb középületek faliújságán sem tűzi ki. A hirdetmény tartalmazza az árverés időpontját, a vagyontárgy adatait, fényképét, becsértékét, minimumárát, továbbá azon kívül az adós áfa és eva alanyiságát. Az árverés előtt a hirdetményen megadott időpontban és helyszínen a bírósági eljárással megegyezően lehetőség van az árverezendő ingóság személyes megtekintésére. A hirdetmény nem tartalmazza a licitküszöb összegét, mert annak minimum értéke a szabályzat által meghatározott. Az árverés 3 napig tart, 21:00 óráig. Ha az utolsó 2 percben érkezik ajánlat, akkor 5 perccel meghosszabbodik az árverés időtartama. Az árverést akkor zárják le, ha eltelik 5 perc úgy, hogy annak utolsó 2 percében már nem érkezik újabb ajánlat. A bírósági végrehajtáshoz kapcsolódó elektronikus árverés és a NAV végrehajtási eljáráshoz kapcsolódó elektronikus árverés közötti legnagyobb különbség az, hogy előbbi árverésen való részvétel előfeltétele a becsérték 10 százalékának letétbe helyezése, mely a vételi szándék komolyságát fejezi ki, míg az utóbbi árverésnél erre nincs szükség. 125 A NAV árverésen kétféle módon lehet ajánlatot tenni, ellentétben a bírósági végrehajtáshoz kapcsolódó elektronikus árverésen, ahol csak automatikus ajánlattételre van lehetőség. A licitálás gombnyomásra történik, azaz az előre megadott limitösszeggel automatikusan növeli az árverező vételi ajánlatot, de nem a saját előző ajánlatához képest, hanem a legmagasabb felajánlott összeghez képes. A másik ajánlattételi mód az, amikor konkrét összeget ajánl fel az árverező. A licitálás során itt is érvényesül az az általános szabály, mi szerint a megtett ajánlatot nem lehet visszavonni. A licitálás során számít az ajánlat tétel időpontja, előny a gyorsaság, hiszen, ha több árverező ugyanolyan összeggel licitál, a korábbi ajánlat érvényes. A vagyontárgy minimumára a becsérték 50%-a. A legmagasabb összeget felajánló licitáló válik a vagyontárgy tulajdonosává, ugyanúgy, mint a bírósági végrehajtás során, azzal a különbséggel, hogy az eredmény kihirdetését mindig megelőzi az árverés 124 Nemzeti Adó- és Vámhivatal: Elektronikus Árverezési Felület. https://arveres.nav.gov.hu/ 125 Nemzeti Adó- és Vámhivatal: Az EÁF Üzemeltetési Szabályzata. https://arveres.nav.gov.hu/web/reszletesszabalyok.html 54

szabályszerűségére vonatkozó vizsgálat. A nyertest e-mailben értesítik, hogy 8 napon belül az adóhatóságnál személyesen jelenjen meg azért, hogy a vételárat készpénzben megfizessen, vagy igazolja, hogy az átutalást kezdeményezte. A kifizetés után az adóhatóság 90 napot biztosít az új tulajdonos számára, hogy a vagyontárgyat elszállítsa. Ha az árverés nyertese nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének, akkor nem írnak ki új árverést, mint a bírósági végrehajtás során, hanem a második legnagyobb összeget kínáló árverező lép a helyébe. A két összeg közötti különbséget az fizetési kötelezettséget elmulasztó személynek kell megtérítenie. Ha a fizetést elmulasztó személyen kívül senki más nem tett ajánlatot, akkor az adóhatóság kötelezi a fizetés teljesítésére. 126 7.2.3. ÜZLETRÉSZ ELEKTRONIKUS ÁRVEREZÉSE Üzletrész is árverezésre kerülhet, ha az adós rendelkezik valamely gazdasági társaságban tulajdoni hányaddal, és a NAV úgy ítéli meg, hogy a köztartozás az üzletrész értékesítése által kiegyenlíthető. Ebben az esetben a NAV biztosítja az elővásárlási jogot a gazdasági társaság többi tulajdonosának. Számukra külön elküldi az árverési hirdetményt, hogy a jogukról biztosan értesüljenek. Az elővásárlási joggal rendelkező fél akkor válhat új tulajdonossá, ha az árverés legmagasabb összegű ajánlatával megegyező összeget hajlandó megfizetni, erről a szándékáról taggyűlési határozatot fogadtak el, illetve a határozat bemutatásával egyidejűleg az adóhatóság előtt nyilatkozatot tesz. 127 7.2.4.INGATLAN ELEKTRONIKUS ÁRVEREZÉSE Az ingatlan árveréssel kapcsolatos hirdetmény tartalmazza az ingatlan nyilvántartás adatait, az ingatlan jellemzőit, tartozékait, milyen állapotban van (lakott vagy beköltözhető), illetve az előleget. Az ingó árveréssel ellentétben, az ingatlan árverésen való részvétel előfeltétele a becsérték 10%-nak előlegként történő átutalása az adóhatóság számlájára. Nem elég a fizetés, ezt személyesen igazolni is kell az adóhatóság előtt. Ezután válik elérhetővé a licitálási felület arra az ingatlanra, amelyre az előleget kifizették. 126 Nemzeti Adó- és Vámhivatal: Az EÁF Üzemeltetési Szabályzata. https://arveres.nav.gov.hu/web/reszletesszabalyok.html#_toc336241614 127 Nemzeti Adó- és Vámhivatal: Az EÁF Üzemeltetési Szabályzata. https://arveres.nav.gov.hu/web/reszletesszabalyok.html#_toc336241614 55

A települési önkormányzatnak elővásárlási joga keletkezik, ha az adós kérelmezi, hogy az árverés után bérlőként továbbra is használhassa az ingatlant. Az önkormányzatnak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy hajlandó határozott időre bérbe adni az ingatlant az adós számára. Az önkormányzat a legmagasabb licitálási összeggel megegyező összeg felajánlásával az árverés lezárása utáni munkanap 17:00 óráig élhet az elővásárlási jogával. A szabályzatban szerepel, hogy érvényes ajánlatnak tekinthető az az összeg, amely eléri a becsérték 65%-át, lakóingatlan esetén a becsérték 75 százalékát. A legmagasabb összeggel licitáló személy új tulajdonossá válik, és köteles a felajánlott összeg megfizetésére. Az árverés nyertese 8 napon belül köteles fizetni, de kérhet fizetési halasztást, maximum 60 napot, amely időtartamra már kamatot számolnak. A fizetéssel kapcsolatos felelősség és jogkövetkezmény szabályai megegyeznek a bírósági végrehajtás előírásaival. A bírósági végrehajtással megegyezően lehetőség van közös tulajdonban lévő ingatlan árverezésére, ha a tulajdonosok együttesen kérik. Sikertelen árverés esetén a végrehajtási jog elévüléséig félévenként újratartható az árverés. 7.3.3. A ZÁLOGTÁRGYAK BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁSON KÍVÜLI ÉRTÉKESÍTÉSE A zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének és a kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és korlátozásának részletes eljárási szabályairól 66/2014. (III. 13.) Korm. rendelet értelmében, ha a zálogtárgy lakóingatlan, azt a zálogjogosult (pénzügyi szolgáltató) csak az állami adóhatóság által üzemeltetett Elektronikus Árverési Felületen (EÁF) értékesítheti. 128 Az EÁF-en az adóhatósági árveréseken kívül, azzal párhuzamosan folyik a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése. A pénzügyi szolgáltatók az egyszerűség és hatékonyság miatt használhatják az EÁF-et a zálogjoguk alapján követeléseiket kiegyenlítsék. Az árverés előfeltétele a zálogjogosult és a zálogkötelezett írásban kötött megállapodása, illetve hogy rendelkezzenek szakértői értékbecsléssel, amely megállapítja, hogy a vételár legalább a forgalmi érték 70%-a. Miután a zálogjogosult megkeresi az adóhatóságot az árverési igény miatt, az adóhatóság 5 munkanapon belül kitűzi az árverési hirdetményt az EÁF-en. A hirdetményt az adóhatóság ebben az esetben elküldi a zálogkötelezettnek. Ezt követően 45 és 60 napon belül kezdődik az árverés. Az 128 Nemzeti Adó- és Vámhivatal: Az EÁF Üzemeltetési Szabályzata https://arveres.nav.gov.hu/web/reszletesszabalyok.html#_toc336241614 56

elektronikus árverésre vonatkozó általános szabályok érvényesek ebben az esetben is. Ez alapján a részvétel előfeltétele az előleg átutalása, amely a becsérték 2%-a. A helyi önkormányzat élhet az elővásárlási jogával az árverés befejezése után még 30 napon keresztül. A nyertes árverezőnek, aki a legmagasabb összeggel licitált, az értesítést követően 8 napon belül át kell vennie az adóhatóságnál az árverési jegyzőkönyvet, valamint köteles az általa felajánlott licitösszeg előleggel csökkentett értékét átutalni. Ha az árverés nyertese nem hajlandó az összeg átutalására, akkor vele szemben a jogosult bírósági végrehajtás során követelheti az összeget. 129 7.3.4. A VÁM ÉS BŰNÜGYI ÁRVERÉSEK A vám és bűnügyi árverésekhez tartoznak azok az árverések, amelyeket a NAV az adóvégrehajtáson kívüli többi eljárása során lefoglalt, elkobzott vagyontárgyak értékesítése céljából tart, illetve azokat az ingóságokat is ebbe a csoportba soroljuk, amelyeket a jogosult nem vett át. 130 129 Nemzeti Adó- és Vámhivatal: Az EÁF Üzemeltetési Szabályzata https://arveres.nav.gov.hu/web/reszletesszabalyok.html 130 Nemzeti Adó- és Vámhivatal: Az EÁF Üzemeltetési Szabályzata https://arveres.nav.gov.hu/web/reszletesszabalyok.html 57

8. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM EGYES KIHÍVÁSAI Dolgozatom egy igen nagy vállalás eredménye, azt a célt tűztem ki magam elé, hogy jogi és gazdasági szempontból is megvizsgáljam, hogy az internet használata milyen intézményeket hozott létre a gazdaság és a jog, ez utóbbin belül a közigazgatás és a végrehajtás terén. Munkám ilyenformán átfogó jellegű lett, megítélésénél, értékelésénél meglátásom szerint ezt a körülményt is célszerű figyelembe venni. Az internet végtelen lehetőségek tárháza. Térben és időben korlátlan továbbítási lehetőséget jelent: ha valaki a világ egyik pontján elhelyez valamit a hálón, az gyakorlatilag azonnal látható, olvasható, hallható a világ másik felén is. Az internet egyúttal határnélküliséget is jelent. Ez legalább annyira hátrány, mint előny. Ugyanis, gyakorlatilag lehetetlenné teszi az internet bármely szempontból történő, hatékonyságra törekvő szabályozását. Végül pedig, az internet anonimitást is ad. Ez is lehet jó is, rossz is: mivel lényegében mindenki annak adja ki a világhálón magát, aminek csak akarja, így mindenféle visszaélésekre ad lehetőséget. Ha végiggondoljuk a fentebb felsorolt sajátosságokat, akkor könnyen megérthetjük azokat, akik azon vitáznak: az athéniaknak (technofileknek) vagy az orwelliánusoknak (technofóboknak) van igaza. Előbbiek (vagyis az Athén-modell szerint) a technológia felszabadító erejű és az ember jólétét fogja növelni, s ez végeredményben új elektronikus demokrácia kialakulásához fog vezetni. 131 Az Orwell-modell hívei ezzel szemben úgy vélekednek, hogy az új technológia az emberek teljes alávetettségét teszi lehetővé, hiszen mindenki megfigyelhetővé válik a totális ellenőrzés technológiája készen áll. 132 Nyilván e két irányzat meglehetősen szélsőségesnek tekinthető. Ugyanakkor úgy vélem, fontos, hogy objektíven viszonyuljunk az internethez, a világháló nyújtotta előnyökhöz. Az információ nem tudás szögezi le Pintér Róbert, és egyetértek vele teljes mértékben. 133 Kerülnünk kell még a lehetőségét is annak, hogy összekeverhessük a megnövekedett információáramlást a tudással, a bölcsességgel. Látnunk kell azt is, hogy a technológia sohasem semleges, hanem tudatosan vagy tudattalanul politikai, társadalmi, gazdasági többlettartalmat hordoz. Eleve meghatározott, hogy mire lehet használni. Akinek kalapács van a kezében, 131 Pintér Róbert (2007): Úton az információs társadalom felé. In: Pintér Róbert (szerk.) (2007): Az információs társadalom. Gondolat Új Mandátum. Budapest. 11-28.o. 15.o. 132 Pintér 2007, 16.o. 133 Pintér 2007, 17.o. 58

mindenben szöget lát. 134 Mindenképpen indokolt, hogy az internet előnyeit és lehetőségeit a gyengeségeivel, a veszélyeivel együtt mérlegeljük. Az információs társadalom megvalósításával, fejlesztésével kapcsolatban szinte végtelen sok várakozás él a közgondolkodásban. Ezek a várakozások érintik többek között a gazdaság, az oktatás, a média, az állami szervek működtetésének kérdéseit. Az ezredforduló óta számos fejlesztési elképzelés született mind az Európai Unióban, mind pedig Magyarországon. Aligha vitathatjuk: az információs társadalom térnyerése szükséges feltétele annak, hogy az Európai Unió tagállamai versenyképesek maradjanak a fokozódó nemzetközi versenyben. Mára már hazánkban is megvalósult az elektronikus közszolgáltatások központi rendszere, mely keretbe foglalja az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat. Az elektronikus kormányzati gerinchálózat, a kormányzati portál, az ügyfélkapu és társaik mind már megvalósult és működő elemei a rendszernek. A jó állam, a szolgáltató állam paradigmája megvalósulni látszik. A jó kormányzás kialakítása a változásokra gyorsan reagálni tudó, rugalmas és a felhasználók igényeit kielégíteni képes szolgáltató közigazgatás révén lehetséges. 135 A szolgáltató állam középpontjában az ügyfél áll, aki előtt az állam minden akadályt, így távolsági, fizikai, kommunikációs, elektronikus hozzáférési és digitális akadályokat elhárít. 136 Dolgozatomban vizsgálat alá vetettem az e- kormányzás, az e-közigazgatás pozitívumait. Vannak azonban árnyoldalak is. Az e-közigazgatás információkkal dolgozik, adatokat fogad, kezel és továbbít. Közhely ugyan, de el kell ismernünk, igaz: az információ birtoklása nagyon komoly hatalmat jelent. Mivel az e-közigazgatás egy olyan hálózaton működik, fogadja, kezeli és továbbítja az adatokat, mely miként azt fentebb megállapítottam meglehetősen átláthatatlan, ezért a veszély fennállta nem tagadható. A hálózatokhoz illetéktelenek is könnyedén hozzáférhetnek, a megfelelő tudás (technika) birtokában megfejthetik a kódokat, feltörhetik a rendszereket, adatokat szerezhetnek meg, adatokat változtathatnak/semmisíthetnek meg, vagy megbénítják az egész rendszert, lehetetlenné téve a működését. Az információs hadviselés (information warfare) ma már nem pusztán fikció, számos olyan esetről lehet a sajtóban olvasni, amikor illetéktelen személyek szervereket törtek fel, blokkoltak kormányzati oldalakat. Az ilyen és ehhez hasonló támadások az egész állam működését érintik. Éppen ezért van szükség a kritikus 134 Ibid. 135 Molnár 2007, 145.o. 136 Budai, 2009, 54.o. 59

infrastruktúrák védelmére. Ám legalább ekkora kockázatot jelent az is, ha egy állam nem ismeri fel a kiberbűnözés veszélyét, és nem készül fel az informatikai támadások lehetőségére. További kockázatokat jelent az, hogy az e-közigazgatás érzékeny (személyes) adatokkal dolgozik. Az adatkezelés során sérülhetnek mind az adatok, mind pedig a hozzájuk fűződő jogok. Ezért szükséges az adatbiztonság és adatvédelem körültekintő jogi szabályozása, illetve emellett a megfelelő szervezési, személyzeti, informatikai intézkedések megtétele. Dilemmát okozhat azonban az, hogy ha túlságosan szigorúak az adatvédelmi szabályok, akkor csorbát szenvedhet az állampolgárok közérdekű adatok megismeréséhez való joga. Végezetül, meg kell még azt is említeni, hogy bizonyos fokú ellenállás bizonyosan létezik még napjainkban is az internet-használattal szemben. Az gondolnánk, hogy az okostelefonok, a mobilnet és a wifi korában ilyen már nincsen, azonban mégis valós problémáról van szó. Különösen az aprófalvas településeken, a mélyszegénységben élőknél, idősebbek esetén jelent gondot a net-használat. Ennek lehetnek anyagi okai, de sajnos a digitális írástudatlanság is létező jelenség. Dolgozatom második, hangsúlyosabb részében az árverések, azon belül is a hatósági árverések jogi szabályozását vetettem vizsgálat alá. Részletesen elemeztem a bírósági végrehajtáson belül az elektronikus árverés szabályait, mind ingók, mind ingatlanok vonatkozásában. Hitelezői oldalról mindenképpen előnyös az elektronikus árverés. A végrehajtók tapasztalatai azt mutatják, hogy ingóságok körében a gépjárművek értékesítése esetén nőtt az elektronikus árverés jelentősége. Ugyanis, az elektronikus úton történő értékesítésnél, azonos vagyontárgyi paraméterek mellett, nagyságrenddel magasabb árverési vételár érhető el, mint a helyszíni (kézi) árverések esetében. 137 2009. január 1. óta van lehetőség a bírósági végrehajtásról szóló törvény hatálya alá eső ingók, ingatlanok, üzletrészek, vagyoni értékű jogok elektronikus árverés útján történő értékesítésére. Amikor a jogalkotó egy jogi eljárás esetében megteremti az elektronikus út igénybevehetőségét, azt leginkább azzal a céllal teszi, hogy az eljárást hatékonyabbá, gyorsabbá, gördülékenyebbé tegye. Ez a cél a jogi eljárások legnagyobb hányadában valamennyi érintett fél érdekét szolgálja. A végrehajtási eljárásban azonban árnyalja a képet az a tény, hogy a résztvevők jellemzően nem rendelkeznek egyenlő erővel, az adós kiszolgáltatottabb, érdekérvényesítő képessége messze elmarad a hitelezőétől. Az adósok 137 Pataki János István (2013): A végrehajtó és az adós. A bírósági végrehajtás a gyakorlatban. Ad Librum. Budapest. 128.o. 60

nemcsak jogilag felkészületlenebbek, mint (legalábbis napjainkban) a legtipikusabbnak tekinthető hitelezők, a pénzintézetek, hanem gazdaságilag is hátrányosabb a helyzetük. Az ilyen végrehajtást kérőknek rendszerint nincs különösebb veszítenivalójuk még akkor sem, ha követelést nem sikerül behajtani, ezzel szemben az adósnak az egzisztenciája, alapvető létfenntartása forog kockán. Ezért különösen fontos, hogy amikor a jogalkotó és a jogalkalmazók a végrehajtás hatékonyabbá és gyorsabbá tételét tűzik ki célként, akkor ne feledkezzenek meg a társadalmi felelősségvállalásról és az adósok a végrehajtás engedte szűk kereteken belüli védelméről. 138 Dolgozatom egyik legfőbb tanulsága az, hogy az információs társadalom rendkívül komplex fogalom. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a jelenség, mely meghúzódik a hátterében, maga is rendkívül összetett, több szempontból tárgyalható. A különféle szakirodalmi források különféle megnevezését használják e jelenségnek, így például hívják tudásalapú társadalomnak, hálózati társadalomnak, intelligens társadalomnak, elektronikus társadalomnak. Ezek az elnevezések, illetve definícióik mindig valamelyik elemre helyezik a hangsúlyt. Pedig miként azt korábban megállapítottuk, az információs társadalom egyszerre többféle szempontrendszer szerint is tanulmányozható: vannak politológiai, szociológiai, technológiai, és természetesen jogi, informatikai vonatkozásai is (és még így is csak a legnyilvánvalóbb aspektusokat említettem). 138 Bódis Richárd (2010): Az elektronikus árverés menete és hatékonysága a bírósági végrehajtásban. Infokommunikáció és Jog 36. 2010/2. 32-35.o. 32.o. 61

9. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS ÖSSZEFOGLALÁS Dolgozatomban az információs társadalom egyes vívmányait vetettem vizsgálat alá, és azt elemeztem, hogy az internet, az elektronikus hozzáférhetőség milyen új távlatokat, lehetőségeket nyitott a gazdaság és a kormányzás (közigazgatás) terén. Ha e két területet egy-egy halmazként fogjuk fel, akkor azt találjuk, hogy (egyik) metszéspontjukon a hatósági árverések halmaza található. Kutatásomban az elektronikus árverések témakörére fókuszáltam. Előbb mintegy felvezetésképpen azt tekintettem át, hogy az internet milyen változásokat eredményezett a kormányzás és a gazdaság terén, ezt követően meghatároztam az árverések fogalmát és főbb sajátosságait, majd pedig a hatósági árverések, in concreto a hatósági elektronikus árverések kérdéskörére tértem át. A magyar jogban hatósági kereteken belül elektronikus úton árverezésre kétféleképpen kerülhet sor: egyrészt a bírósági végrehajtás keretein belül, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII törvény rendelkezései alapján. Másrészt pedig a NAV jogosult elektronikus árverezésre, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szabályai szerint. Dolgozatom leghangsúlyosabb részében az elektronikus hatósági árverések e két típusát hasonlítottam össze. Tény, hogy az internet hatalmas lehetőségeket biztosít, egyúttal pedig rákényszerít mindenkit arra, hogy alkalmazkodjon a változó körülményekhez. Az internet felhasználási területeit tekintve az elektronikus árverés bevezetése mérföldkőnek tekinthető, mind a bírósági végrehajtás, mind pedig a NAV végrehajtás során. Az elektronikus hatósági árverés bevezetése kétségkívül hatékonyabbá tette az igazságszolgáltatást, vagyis a kormányzást. Ezt tehát a kapcsolódási pont dolgozatom két fő témája között. Dolgozatom főbb megállapításai, következtetései az alábbiak szerint összegezhetők. Az internet hadiipari fejlesztésként jött létre, és csak fokozatosan nyert teret a gazdasági életben. Viszonylag sokáig az 1990 évekig a vállalatok még csak céges információk közzétételére használták a világháborút. Mára azonban egészen odáig eljutott a fejlesztés, hogy a platformok működtetője ma már a többirányú adatáramlás és az interaktivitás. A modern technológia létjogosultságot nyert a kormányzás területén is. Az elektronikus közigazgatás nem más, mint a demokrácia kiszélesítése, egy átfogó reform, modernizáció, amelynek során a technológiai fejlődésnek köszönhetően a kormányzat és az állampolgárok közötti viszony minőségibbé válik. Az e-közigazgatás révén lehetővé 62

válik a hatalmas ügytömegek hatékony, gyors, gazdaságos elintézése. Egyszerűsödik az archiválás, az adatbázisok megoszthatók az egyes szervek között, ezáltal is csökkennek a költségek, csökken a komplexitás és a bonyolultság is. Fontos kiemelni ehelyütt is azokat a kritériumokat, melyeket az Európai Bizottság támaszt az e-közigazgatással szemben. Ezek a következők: nyitottság és átláthatóság; mindenki számára hozzáférhető, azonos feltételek mellett; hatékony és költséghatékony, e feltételek azonban nem teljesíthetők a minőség és a jogi/eljárásjogi garanciák rovására. Az információs társadalom erősítése fő stratégiai kérdés az Európai Unió számára is. Az Európai Tanács 2000 márciusában fogadta el a Lisszaboni Stratégiát, mely célként tűzte ki az Európai Unió tagállamai számára az információs társadalom kiépítését. Ennek indoka egyértelmű: a különböző elemzések kimutatták, hogy a gazdaságilag fejlett és az elmaradott országok közötti különbség nagyban összefügg azzal, hogy az adott országban mennyire fejlettek az információs társadalomhoz köthető iparágak. Az Európai Unió több programot is kidolgozott annak érdekében, hogy előmozdítsa az online Európa kiépítését. Ki kell emelni az eeurope akcióterveket, melyek jelszava az információs társadalmat mindenkinek!. Az eeurope 2005 Akcióterv szerint a kormányoknak biztosítaniuk kell a szélessávú hozzáférést, a platform-függetlenséget, emellett pedig fokozott figyelmet kell fordítaniuk a hátrányos helyzetű polgárok információs társadalomba történő bevonására. Az Európai Unió 2020-ig megvalósítandó hosszú távú gazdasági programja nemcsak a digitális továbbfejlesztés miatt kiemelkedő jelentőségű, hanem a gazdasági világválságból való kilábalás elősegítése, és a jövőbeni megismétlődésének megelőzése miatt. Magyarországon az informatizálás a 2000-es évek legelején megindult, 2003-ra, 2004-re már a legtöbb közigazgatási intézményben volt számítógép, és több helyen volt internet-hozzáférés is. A lakosság oldaláról nézve óriási lemaradásban volt az ország, kevesen rendelkeztek internet-elérhetőséggel, még kevesebben használtak e-kormányzati szolgáltatásokat. A legnagyobb változást a közigazgatásban az Ügyfélkapu hozta, mely 2005. április 1-jétől kezdődően működik. Az e-gazdaságnak, ez e-kereskedelemnek a benne részt vevő szereplők alapján több fajtáját különböztethetjük meg. Ehhez kapcsolódóan tárgyaltam az árverések tartalmi sajátosságait. Megállapítottam, hogy az árverés lényegében egy speciális szabályok között szervezett és lefolytatott adásvétel, melynek során egy előre meghatározott időintervallumban és helyen a vevők egymással versenyezve ajánlatokat tehetnek adott termékre, így az a legmagasabb áron kelhet el. Az ár ilyenformán nem (feltétlenül) tükrözi 63

a piaci viszonyokat, sokkal inkább azt fejezi ki, hogy az áru a vevő számára milyen értéket képvisel. A továbbiakban a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefolytatandó elektronikus árverést vizsgáltam meg, majd pedig az adózás rendjéről szóló törvény szerinti végrehajtási eljárásokat tekintettem át. Alapvetően mindkét esetben ugyanarról van szó, azonban feltártam bizonyos különbségeket a két típusú elektronikus hatósági árverés között. Ezek így összegezhetők. A NAV az állam érdekét képviseli, így az Art. szerinti végrehajtás során nincs harmadik fél, nincs végrehajtást igénylő, szemben a bírósági végrehajtással. A végrehajtás foganatosításához a NAV árverés esetén a bírósági végrehajtással ellentétben nem szükséges a végrehajtási lap kiállítása, záradékolás és a végrehajtás elrendelése. Ingóságok esetében a NAV árverés megvalósulhat hagyományos vagy elektronikus árverés úton is, eladhatják az ingóságokat árverésen kívül is, és nyilvános pályázatot is kiírhatnak. Többnyire a NAV az értékesítési formák közül az elektronikus árverést választja. Ezzel szemben a Vht. alapján, az ott taxatíve meghatározott esetekben kötelező az ingóságok elektronikus árverésre bocsátása. Mindkét típusú elektronikus hatósági árverés esetében az árverésen licitálóként való részvétel regisztrációhoz kötött. Ezt a NAV végrehajtásnál az okmányirodában vagy az adóhatóságnál személyesen kell megtenni, maga a regisztráció a bírósági végrehajtás esetén előírtaktól eltérően díjtalan. A szabályokat a bírósági végrehajtással ellentétben nem személyesen, hanem az interneten keresztül kell elfogadni. A NAV a hirdetményt, a bírósági végrehajtáshoz kapcsolódó árverési hirdetménnyel ellentétben, csak az árverési felületen teszi közzé; a hirdetmény nem tartalmazza a licitküszöb összegét, mert annak minimum értéke a szabályzat által meghatározott. A NAV árverésnél nem kell letétbe helyezni a becsérték 10 százalékát, míg a Vht. szerint ez az árverésen való részvétel előfeltétele. A NAV árverésen kétféle módon lehet ajánlatot tenni, míg a Vht. szerint csak automatikus ajánlattételre van lehetőség. NAV árverésnél a legmagasabb összeget felajánló licitáló válik a vagyontárgy tulajdonosává, ugyanúgy, mint a Vht. alapján; különbség, hogy az eredmény kihirdetését mindig megelőzi az árverés szabályszerűségére vonatkozó vizsgálat. A nyertest e-mailben értesítik, hogy 8 napon belül az adóhatóságnál személyesen jelenjen meg azért, hogy a vételárat készpénzben megfizessen, vagy igazolja, hogy az átutalást kezdeményezte. A kifizetés után az adóhatóság 90 napot biztosít az új tulajdonos számára, hogy a vagyontárgyat elszállítsa. A NAV ingatlan árverés esetében további specialitás, hogy az árverési 64

hirdetmény tartalmazza az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait, az ingatlan jellemzőit, tartozékait, milyen állapotban van (lakott vagy beköltözhető), illetve az előleg összegét. Az ingó árveréssel ellentétben, az ingatlan árverésen való részvétel előfeltétele a becsérték 10 százalékának előlegként történő átutalása az adóhatóság számlájára. Nem elég a fizetés, ezt személyesen igazolni is kell az adóhatóság előtt. Ezután válik elérhetővé a licitálási felület arra az ingatlanra, amelyre az előleget kifizették. Dolgozatom elkészítése előtt célul tűztem ki az e-gazdaság, e-közigazgatás bemutatását, hogy ezzel szemléltessem az internet áttörésének hatását. Célom volt továbbá az elektronikus árverések teljes körű bemutatása. A kitűzött célomat tehát megvalósítottam. Végső konklúzióként munkám végén azt vonom le, hogy az internet mára már nem csupán egy eszköz, hanem lehetőség, a változások, a fejlődés mozgatórugója, a sikerhez vezető egyik legszélesebbé vált út, egyúttal azonban veszélyek forrása is. 65

IRODALOMJEGYZÉK 1. Ádám Gabriella (2009): A piac új színtere: a világháló. Jelentősebb e-piacterek Magyarországon. Kézirat. Debreceni Egyetem Informatikai Kar. Debrecen https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/90855/szakdolgozat.pdf;jsessio nid=f806f1f9e96b9d20aaf449be0b5180f3?sequence=1 (Letöltve: 2016.01.21.) 2. Bányai Edit Novák Péter (szerk.) (2011): Online üzlet és marketing. Akadémiai Kiadó. Budapest 3. Bódis Richárd (2010): Az elektronikus árverés menete és hatékonysága a bírósági végrehajtásban. Infokommunikáció és Jog 36. 2010/2. 32-35.o. 4. Budai Balázs Benjámin (2009): Az e-közigazgatás elmélete. Akadémiai Kiadó. Budapest 5. Csáki Gyula Balázs (2012): Az elektronikus közigazgatás tartalma és egyes gyakorlati kérdései. HVG-Orac Kiadó. Budapest 6. Csuhai Imre (szerk.) (2001): Elektronikus kereskedelem. Copyright Krea Kft. (n.a.) 7. Eszes István (2011): E-kereskedelem 8. http://www.eszes.net/etanulmanyok/ekereskedelem_eszes.pdf (Letöltve: 2016.01.21.) 9. Fehér Éva (szerk.) (2009): Elektronikus kereskedelem az Európai Unióban és Magyarországon. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Budapest 10. Felber Zsófia (2011): Az elektronikus közigazgatás szabályozása hazánkban az európai uniós stratégiák tükrében. Pro Publico Bono Online. 1. évf. 2. szám: 2011/2. http://www.propublicobono.hu/pdf/felberzs.pdf (Letöltve: 2016.01.21.) 11. Ferincz Adrienn Szabó Zsolt Roland (2012): Z generáció hatása a munkáltató szervezetekre. Munkaügyi Szemle 56. évf. 2012/11. 88-93.o. 12. Gyekiczky Tamás (szerk.) (2009): A bírósági végrehajtás magyarázata. Complex Kiadó. Budapest 13. Klausz Melinda (2011): Facebook, Youtube, Wikipedia, és társaik Social media vállalati környezetben. Magánkiadás, Könyvműhely.hu. Veszprém 14. Kutasi Nikoletta (2013): A kibertér meghódítása. Társadalomkutatás 31. évf. 2013/2. 195-202.o. 66

15. Molnár Szilárd (2007): E-közigazgatás az Európai Unióban. In: Pintér Róbert (szerk.) (2007): Az információs társadalom. Gondolat Új Mandátum. Budapest. 144-168.o. 16. Molnár Szilárd (2011): A közigazgatás informatizálásától a befogadó e- közigazgatásig. Vezetéstudomány. XLII. évfolyam. 2011/3. 19-25.o. 17. Molnár Szilárd (2014): Az információs társadalom kiépítése Európában és Magyarországon. In: Z. Karvalics László (szerk.) (2014): A hiteles helyektől az elektronikus közigazgatásig. Primaware Kiadó. Szeged. 186-193.o. 18. Pataki János István (2013): A végrehajtó és az adós. A bírósági végrehajtás a gyakorlatban. Ad Librum. Budapest 19. Pintér Róbert (2007): Úton az információs társadalom felé. In: Pintér Róbert (szerk.) (2007): Az információs társadalom. Gondolat Új Mandátum. Budapest. 11-28.o. 20. Santavecz Beatrix (n.é.): Az elektronikus világsztráda a kontraktusok jogában - az interneten kötött szerződések http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/otdk_kulonszam/az_elektronikus_vil agsztrada_a_kontraktusok_jogaban_az_interneten_kotott_szerzodesek/ (Letöltve: 2016.01.21.) 21. Strihó Krisztina (2010): Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás. In: Szikora Veronika (szerk.) (2010): Magyar fogyasztóvédelmi magánjog európai kitekintéssel. Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete. Debrecen. 161-178.o. 22. Szakács Imre (2013): Az adózás nagy kézikönyve. Complex Kiadó. Budapest 23. Szittner Károly: E-ügyintézés Magyarországon. E-Government Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért. Budapest. Corbis Kft. 2011. E-government tanulmányok 31. 12-13.o. Európai digitális menetrend. http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_hu.ht m (Letöltve: 2016.01.21.) 24. Talyigás Judit Mojzes Imre (2004): Az új gazdaság útikönyve: Az elektronikus kereskedelem. Műegyetemi Kiadó. Budapest EGYÉB, INTERNETEN ELÉRHETŐ FORRÁSOK (Utolsó letöltés mindegyik forrás esetében: 2016.01.21.) 67

Kertesi Gábor (n.é.): Mikroökonómia. Előadásvázlatok. http://econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_12.pdf Dinamikus árazás. Árazási algoritmusok az információs korban. http://www.ektf.hu/~novadam/tudasgazd/hanczik(11).doc Knapp Ádám (2010): A biztonságos elektronikus kereskedelem alapjai. Kézirat. http://www.hit.bme.hu/~buttyan/courses/bmevihim219/2010/hfreports/knappadam.pdf Ligeti Péter Mérai László (2009): Biztonságos árverező protokoll http://www.cs.elte.hu/~turul/pubs/arver.pdf Biztonságos árverező rendszer. http://www.intersoft.hu/hungary/media/biztonsagos_arverezorendszer.pdf Nagy Dávid (2006): Internet hatása az üzleti, szociális élet és a média világára. Kézirat. http://www.internethatasai.atw.hu/ Európa és a globális információs társadalom. Az Európai Unió Tanácsának készült Bangemann-jelentés. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/bangemn.hun E-demokrácia. Kormányzati Portál. Szolgáltatások. https://edemokracia.magyarorszag.hu/edemokracia Nemzeti Adó- és Vámhivatal: Elektronikus Árverezési Felület. https://arveres.nav.gov.hu/ Nemzeti Adó- és Vámhivatal: Az EÁF Üzemeltetési Szabályzata. https://arveres.nav.gov.hu/web/reszletesszabalyok.html Nemzeti Adó- és Vámhivatal: Az EÁF Üzemeltetési Szabályzata. https://arveres.nav.gov.hu/web/reszletesszabalyok.html#_toc336241614 Magyarorszag.hu, Ügyfélkapu. https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/ E-Közigazgatás 2010 Stratégia. Miniszterelnöki Hivatal. Budapest. 2010 www.ekk.gov.hu/hu/ekk/letoltheto/20080707_eksteljes.pdf A hazai e-közigazgatási szolgáltatások fejlesztésének stratégiája, e-közigazgatás 2010. http://www.mjvsz.hu/resourcea/5/pae51laij3cj4c09tdod73lon.pdf Európa 2020 stratégia uniós célok és nemzeti vállalások. http://eu.kormany.hu/europa-2020-strategia Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2010): Digitális Megújulás Cselekvési Terv 2010-2014. 68

http://www.infoter.eu/attachment/0003/2700_digitalis_megujulas_cselekvesi_terv. pdf Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014 2020. http://www.kormany.hu/download/b/fd/21000/nemzeti%20infokommunikációs%2 0Stratégia%202014-2020.pdf Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2010): Digitális Megújulás Cselekvési Terv 2010-2014. http://www.infoter.eu/attachment/0003/2700_digitalis_megujulas_cselekvesi_terv. pdf MTA Regionális Kutatások Központja: Smart cities tanulmány. http://www-05.ibm.com/hu/download/ibm_smartercity_20110721.pdf Megtudtuk a Telekom-kormány-megállapodás részleteit. http://www.portfolio.hu/vallalatok/telekom/megtudtuk_a_telekom-kormanymegallapodas_reszleteit.195680.html Solymár Károly a Digitális Magyarország (DM) program állásáról. http://hirlevel.egov.hu/2015/08/15/solymar-karoly-a-digitalis-magyarorszag-dmprogram-allasarol/ Önkéntes piaci vállalások a Digitális Magyarország kiépítéséért. http://hirlevel.egov.hu/2015/09/24/onkentes-piaci-vallalasok-a-digitalismagyarorszag-kiepiteseert/ Kosár Online Fogyasztóvédelmi Magazin: Mit kell tudni az online aukciós házakról? http://www.kosarmagazin.hu/inet/kosar/hu/cikkek/2010/aprilis/web.html Árverésértesítő.hu www.arveresertesito.hu Nemzeti Adó- és Vámhivatal www.nav.gov.hu Magyar Bírósági Végrehajtói Kar www.mbvk.hu Lady Gaga vagy a Skype? nol.hu (n.é.) http://nol.hu/kulfold/lady_gaga_vagy_a_skype_-1082851 www.nisz.hu/.../nemzeti_infokommunikacios_strategia_2014_2020.pdf 6.old Alverinfo High-Tech Kapcsolati Marketing. http://alverinfo.uw.hu/otletek/idobeosztas/az_ido_penz.html Nemzeti Geográfia: Árverés! http://www.nemzetigeografia.hu/node/883 DEMÓ Ö.B.V. saját oldala árverési hirdetményekkel http://www.multiker.hu/vh/?page_id= 69

JOGSZABÁLYOK 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről szóló (továbbiakban: Art.) 10. (2) bekezdés 5/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól 4. 10. pont Az elektronikus árverési rendszer informatikai alkalmazásának működtetésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2008. (XII. 10.) IRM rendelet (EÁR rendelet) 70

MELLÉKLETEK 1. ábra Online szolgáltatások forrás: http://web.itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2013/08/ekormanyzat_2005.pdf 71

2. ábra A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia pillérszerkezet Forrás: www.nisz.hu/.../nemzeti_infokommunikacios_strategia_2014_2020.pdf 6.old 3. ábra Nemzeti Infokommunikációs Stratégia Terv 2020-ig Forrás: http://www.kormany.hu/download/b/fd/21000/nemzeti%20infokommunikációs%20stratégia%202014-2020.pdf 9.old 72

4. ábra Elektronikus kereskedelem fajtái forrás: http://www.eszes.net/etanulmanyok/ekereskedelem_eszes.pdf 5. ábra Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara honlapja forrás: https://arveres.mbvk.hu/arverezok/ 73

6. ábra NAV árverések forrás: https://arveres.nav.gov.hu/index-meghirdetesekingosag.html?.actionid=action.common.activateitemaction:1396472046387&item=partnermainpage 74