2014 HÁZIREND Nagykállói Általános Iskola 4320 Nagykálló Szabadság tér 5-8.
Jelen házirend a nevelőtestület és a diákság közös akaratából, a szükséges egyeztetések lefolytatása után, az iskola vezetőjének előterjesztése nyomán, a diákönkormányzat, a szülői szervezet és a Nagykállói Általános Iskola Intézményi Tanácsa véleményezését követően, a nevelőtestület elfogadó határozatával, a fenntartó egyetértésével született meg 2014. év március hónap 31. napján Nagykállóban. 1. BEVEZETŐ 1.1 A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről előírása értelmében az iskola életével kapcsolatos egyes kérdéseket a ben kell szabályozni. A házirend állapítja meg, hogy - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - a tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Az iskola házirendje állapítja meg továbbá az iskolai tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást. 1.2. A házirend előírhatja az iskolába a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A házirend a tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény csak szándékos károkozás esetén felel. 1.3. A házirend előírásai az iskola tanulóira, a tanulók szüleire és az iskola dolgozóira vonatkoznak. Hatályos az iskola teljes területén, illetve szervezett iskolai rendezvényeken és a pedagógiai programban meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényen való részvétel az iskola szervezésében történik. 1.4. A házirend, valamint az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása minden tanuló kötelessége. 1.5. A házirend előírásai minden olyan esetre vonatkoznak, amikor a tanuló az iskola felügyelete alatt áll. 1.6. A házirend elolvasható az iskola könyvtárában, a diákönkormányzati faliújságon, a nevelői szobákban, és kifüggesztjük az iskola valamennyi osztálytermében. 2. AZ ISKOLAI MUNKARENDDEL, AZ ISKOLAI FOGLALKOZÁSOK RENDJÉVEL, AZ ISKOLA HELYISÉGEINEK, ESZKÖZEINEK HASZNÁLATÁVAL, A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 2.1. Az iskola munkarendje 2.1.1. Az iskolába az első tanítási óra előtt 15 perccel (7 óra 45 percig) kell beérkezned. Az iskola reggel 7 órától van nyitva, gyülekezhetsz az alsó tagozat épületének aulájában és a felső tagozat épületének főbejárati átjárójában. 8 óráig igénybe veheted a reggeli ügyeletet. 2.1.2. A tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnök (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részedre órát tartó szaktanár kilépési engedélyével hagyhatod el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A kilépések jogszerűségét a portás ellenőrzi és annak időpontját az erre a célra rendszeresített naplóba, bejegyzi. 2.1.3. A tanítási órák, iskolai foglalkozások eredményességét fegyelmezett magatartásoddal segítsd, tanítód, tanárod útmutatása szerint végezd el feladataidat! Ha szükséged van rá, kérj tanítódtól, tanárodtól segítséget! Vedd figyelembe, hogy a tanítási órán, foglalkozásokon társaidnak is joga, hogy nyugodt körülmények között tanulhassanak, dolgozhassanak, munkájukban te sem zavarhatod őket! A tanítási órák előkészítésében, lezárásában tanítód, osztályfőnököd, szaktanáraid útmutatása szerint vegyél részt! - 1 -
2.1.4. A tanítási órák kezdetét és végét csengőszó jelzi az alábbiak szerint: óra jelzőcsengetés becsengetés kicsengetés 1. 7:58 8:00 8:45 2. 8:53 8:55 9:40 3. 9:50 9:55 10:40 4. 10:48 10:50 11:35 5. 11:43 11:45 12:30 6. 12:38 12:40 13:25 7. 13:43 13:45 14:30 2.1.5. Az egyéb foglalkozások rendje: 13:00 16:00 2.1.6. Iskolánkban a kötelező tanítási órákat a helyi tanterv alapján tagozatonként a következőképpen határozzuk meg. Tagozat Kötelező tanórai foglalkozás Tanuló által szabadon tervezhető foglalkozás, egyéb tanórán kívüli foglalkozások Alsó 8:00 13:25 13:00 16:00 Felső 8:00 14:30 14:00 16:00 Az ebédeltetés ideje naponta 11:45 és 14:00 óra között van. A tanítás megkezdése előtt és a szünetekben az udvaron, rossz idő esetén az aulában, a folyosón, esetleg az átjárókban tartózkodj! Az iskola épületei tanítási napokon 17:00 óráig tartanak nyitva. 2.1.7. A tanítási órák, foglalkozások kezdetére a tanteremben, a foglalkozás helyszínén kell tartózkodnod. A tanítási idő alatt csak csoportosan az órát tartó pedagógus kíséretében hagyhatod el az iskola épületét, illetve cserélhetsz termet, ha az az iskola másik épületében van. Az elektronikus beléptető rendszer működtetésére a pedagógus és portás jogosult. A délutáni foglalkozásokra 5 perccel korábban érkezz! A délutáni, tanórán kívüli foglalkozásokra a felső tagozat főbejárati átjárójában, illetve az alsó tagozat aulájában gyülekezz az ügyeletes diákok és pedagógus felügyelete mellett! A foglalkozás helyszínére a foglalkozást tartó pedagógus kíséretében mehetnek a tanulók csoportosan. A foglalkozás befejezése után a foglalkozást tartó pedagógus kíséretében csoportosan hagyhatják el a tanulók az iskola épületét. Ügyelj osztálytermetek közösen kialakított rendjére! A szaktantermek rendjét szaktanáraid ismertetik a tanév első tanítási óráján. 2.1.8. Ha hetes vagy, a te feladatod, hogy letöröld a táblát, az óra elején jelentsd a tanárodnak a hiányzókat, jelentsd az irodán, ha öt perccel becsöngetés után sem érkezett tanár a tanórára, ellásd az osztályfőnököd, szaktanáraid által rád bízott feladatokat. 2.1.9. Az udvaron csak tanári engedéllyel és felnőtt felügyelet mellett tartózkodhatsz délelőtt és délután egyaránt. - 2 -
2.1.10. Ha alsó tagozatos vagy, s szüleid írásban kérik, a tanórák után csak az ő kíséretükben hagyhatod el az épületet. Szüleid írásbeli kérésére a tanórák után kíséret nélkül, egyedül is elhagyhatod az iskola épületét. 2.1.11. Az iskola épületében az utolsó tanítási óra után akkor lehetsz bent, ha az iskolában ebédelsz, részt veszel szakköri, sportköri, énekkari vagy egyéb szervezett foglalkozáson, valamely diákkör foglalkozásán, a diákönkormányzat megbeszélésén, a könyvtárban van dolgod, iskolai programon vagy annak előkészítésében veszel részt, nevelői felügyelettel. 2.1.12. Az egyéb foglalkozások 16:00 óráig tartanak, 17:00 óráig ügyeletet biztosítunk. A foglalkozásokról csoportosan 16:00, 16:30 és 17:00 órakor mehetsz haza szüleid írásbeli nyilatkozata alapján. 2.1.13. Az iskolai szervezett étkezések (tízórai, ebéd, uzsonna) és az ebédlő használati rendje: Csak csoportosan, tanári felügyelettel ebédelhetsz. Az ebédlőben csak akkor tartózkodj, ha ott étkezel! 2.1.14. Az iskolai rendezvényeken is tanítód, osztályfőnököd útmutatása szerint viselkedj, magatartásoddal segítsd a rendezvény sikerét, eredményességét, tanítód, osztályfőnököd kérése szerint vegyél részt a rendezvények előkészítésében, lezárásában. 2.1.15. Az iskolán kívüli programok befejeztével a csoportot csak a felügyelő pedagógus engedélyével hagyhatod el. 2.1.16. Az iskolai foglalkozásokról való távolmaradásodat a szüleidnek vagy orvosnak kell igazolnia az iskola szervezeti és működési szabályzatában írtak szerint. 2.1.17. Az iskola szüleiddel írásban a tájékoztató füzeten keresztül tart kapcsolatot. Ezért a tájékoztató füzetet minden nap magaddal kell hoznod, az oda beírt bejegyzéseket szüleidnek, tanáraidnak haladéktalanul be kell mutatnod, és alá kell íratnod. 2.1.18. Az iskolai étkezés igénybevételéért a megbízott pénzintézetnél történő befizetéssel havonta előre térítési díjat kell fizetni. 2.2. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírások 2.2.1. Tanévenként meghatározott időpontban heti egy alkalommal iskolaorvos és/vagy védőnő áll a rendelkezésedre az iskola épületeinek orvosi szobáiban. Évente minden tanuló általános szűrővizsgálaton vesz részt, valamint megkapja az esedékes védőoltásokat. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjéről az SZMSZ 32. -a ír részletesen. 2.2.2. A tanulók fizikai állapotának felmérése testnevelés órákon évi kétszeri alkalommal történik. 2.2.3. Ha bármilyen rendkívüli eseményt észlelsz, például baleset történik, haladéktalanul szólnod kell a leggyorsabban elérhető pedagógusnak, ügyeletesnek. 2.2.4. A tanév első tanítási napján osztályfőnököd tájékoztat azokról a baleset- és tűzvédelmi szabályokról részletesen az SZMSZ 26-27., melyeket saját és társaid testi épségének védelmében köteles vagy megtartani. Az épületben úgy viselkedj, úgy közlekedj, hogy ne veszélyeztesd se magad, se társaid testi épségét! A lépcsőn mindig jobb oldalon menj, hogy az ellenkező irányból jövőknek is legyen helyük! Üvegajtóknál mindig elővigyázattal közlekedj! Tűzveszélyes, tüzet okozó anyagot (gyufa, petárda, öngyújtó, stb.) az iskolába hoznod, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra elvinned tilos. Sérülést okozó, veszélyes tárgyakat az iskolába hoznod, illetve az iskola által szervezett iskolán kívüli programokra elvinned tilos. Az udvaron kavicsot, köveket dobálnod, az épület ablakain bármilyen veszélyes tárgyat kidobnod/bedobnod tilos. - 3 -
Az udvaron a játékokat csak tanítód engedélyével és felügyelete mellett használhatod. 2.2.5. Sajátos baleset- és tűzvédelmi szabályok vonatkoznak a fizika, informatika, technika és életvitel, testnevelés és sport valamint kémia órákra, ezeket szaktanáraid ismertetik veled az első tanórán. melyek betartása kötelességed. 2.2.6. Az iskola területén, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programokon alkoholt, drogot fogyasztanod, cigarettáznod tilos! 2.3. A tanulók értékeinek biztonságos megőrzése, az épület berendezési tárgyainak, felszereléseinek védelme érdekében szükséges rendelkezések 2.3.1. Kötelességed, hogy az épület berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit rendeltetésszerűen használd. Ha kárt okozol, szüleidnek a köznevelési törvény 59. szerint kártérítést kell fizetniük. 2.3.2. Személyes holmidra te tudsz a legjobban vigyázni: Ha a tantermet elhagyjátok, az osztálytermet zárjátok be! A testnevelés óra, a délutáni sportfoglalkozások előtt, amikor mindenki átöltözött, az öltözőt testnevelő tanárotok zárja be. Értéket (pénzt, órát, ékszert stb.) az öltözőben ne hagyjatok, illetve ne hozzátok magatokkal az iskolába! Balesetvédelmi okokból tilos testékszert, fülbevalót, órát és más ékszert viselned a testnevelés órákon. 2.3.3. A tanulmányi kötelezettségeid teljesítéséhez nem tartozó, saját felelősségedre behozott tárgyakat, eszközöket az iskolában nem használhatod. 2.3.4. Ügyelj az udvar, az épület, a tanterem tisztaságára, a hulladékot a hulladékgyűjtőbe tedd! Padodon magad tarts rendet osztályfőnököd, tanítód útmutatása szerint! 2.3.5. Az iskola életét, mindennapjait úgy szervezzük meg, hogy annak során a köznevelési törvényben meghatározott jogaid érvényesüljenek. 2.3.6. Az általános együttélési szabályokat neked is kötelességed megtartanod. Többek között nem önbíráskodhatsz, tisztelned kell a nevelőtestület minden pedagógusának (akkor is, ha nem tanít téged) és társaidnak az emberi méltóságát. 2.3.7. Kötelességeid vétkes és súlyos megszegése fegyelmi vétség, mely fegyelmi büntetést von maga után. Az ezzel kapcsolatos szabályokat a köznevelés törvény 58. tartalmazza. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei SZMSZ 24. -a alatt olvashatod el. 2.3.9. A törvény ben említett előírásait az iskola weblapján és osztálytermed faliújságján olvashatod el. 3. A TANULÓK JUTALMAZÁSA, FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK 3.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Ha képességeidhez mérten vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt érsz el, magatartásod példamutató, vagy osztályod, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végzel, vagy tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken eredményesen szerepelsz, az iskola jutalomban részesít. (SZMSZ 23. ) 3.2. A fegyelmező intézkedések elvei és formái Ha tanulmányi kötelezettségeidet folyamatosan nem teljesíted, vagy megszeged a előírásait, vagy igazolatlanul mulasztasz órát, nevelőid felelősségre vonhatnak a SZMSZ 24. - ának rendelkezései szerint. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei SZMSZ 24. -a alatt olvashatod el. 4. A TANULÓI HIÁNYZÁSOK IGAZOLÁSA 4.1. A szaktanár az órájáról, foglalkozásáról hiányzó tanulókat a naplóba jegyzi be. - 4 -
4.2. Hiányzásodat szülői vagy orvosi igazolással kell igazolni. Szüleid tanévenként 3 napot igazolhatnak. Az előzetes távolmaradási engedélyt szüleid írásban kérhetik a tájékoztató füzetbe történő bejegyzéssel. (Az SZMSZ 22. a talmazza az igazolás lehetséges módjait és a mulasztások következményeit.) 4.3. Az igazolást legkésőbb a hiányzást követően a jogszabályok által meghatározottak szerint be kell mutatnod osztályfőnöködnek. Ha az igazolást nem mutatod be a határidőn belül, a mulasztott órák igazolatlannak minősülnek, függetlenül attól, hogy később bemutattad az igazolást vagy sem. 4.4. Az igazgató 3, az osztályfőnök 1 napot igazolhat. 4.5. Egy igazolatlan óra elérése esetén osztályfőnököd figyelmeztet. 4.6. Ha igazolt és igazolatlan hiányzásod eléri a 250 órát, tanulmányaidat csak az évfolyam megismétlésével folytathatod, kivéve, ha a nevelőtestület hozzájárul, hogy osztályozó vizsgát tehess. 4.7. Vigyázz arra is, hogy egy tantárgyból 30%-nál többet ne hiányozz! Aki az éves óraszám 30%- át meghaladva akár igazoltan, akár igazolatlanul hiányzik, az adott tárgyból osztályozó vizsgát kell tennie a tanév végén. 4.8. A késő tanulót a szaktanár bejegyzi a naplóba, aszerint, hogy hány percet késett az óráról. 5. A TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK A tanulók általános jogait a köznevelési törvény tartalmazza. E jog gyakorlásának bizonyos kérdéseit a szabályozza. Nkt.45. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség (1) Magyarországon az e törvényben meghatározottak szerint minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. (3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. (4) A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. (5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. (6) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - 5 -
esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. (7) 72 A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési Hídprogram keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető. (8) 73 A jegyző gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a kormányhivatal számára. A járási hivatal gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl az állami intézményfenntartó központ, és tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára, továbbá hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést. (9) 74 A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal ellátja a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat. (10) 75 A települési önkormányzat jegyzője az óvodás, a járási hivatal az állami intézményfenntartó központ útján a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának. Nkt.46. (1) A tanuló kötelessége, hogy b) eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének, c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, d) megtartsa az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait, e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt, f) megőrizze, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, g) az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. (2) A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve az e törvény 2. (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, - 6 -
c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, d) részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelésoktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, e) egyházi, magánintézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, és települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt, f) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, h) az oktatási jogok biztosához forduljon. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. (6) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi ellátásban részesüljön, b) válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást, d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, a diákönkormányzathoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, i) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, j) jogai megsértése esetén jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, k) személyesen vagy képviselői útján jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, - 7 -
l) kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését, m) kérelmére jogszabályban meghatározott eljárás szerint független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, n) kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe, o) választó és választható legyen a diákképviseletbe, p) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását, q) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll. (7) A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. (8) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet vagy a szülők képviselője részére kötelezettséget vagy jogot állapít meg, nagykorú tanuló esetén a kötelezettségek teljesítése, a jogok gyakorlása a tanulót az iskolaszékbe történő delegálás kivételével, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg vagy terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell. (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (10) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt kérelemre a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni. (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. Az oktatás keretében, az oktatási folyamat részeként rendszeresen elkészített dolog esetén a megfelelő díjazást a teljes képzési folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanuló teljesítményét. (12) A (9) és (11) bekezdésben foglaltak a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt. (13) Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KIR adatkezelőjénél. A diákigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik. A diákigazolvány közokirat. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és - 8 -
címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességére vonatkozó adatot és az igazolvány típusát. A diákigazolvány elektronikus adattárolásra és adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány. A diákigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban ha jogszabály másként nem rendelkezik a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton terjeszti elő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az eljárás során ha jogszabály másként nem rendelkezik a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot KIR adatkezelőjével. A KIR adatkezelője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott hatósági döntéseket. A KIR adatkezelője a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik. 5.1. Iskolánkban a gyermeki jogok érvényesülésének biztosa a diákönkormányzatot segítő pedagógus. Ha jogaid gyakorlásában sérelem ér, elsősorban az osztályfőnöködhöz, másodsorban a diákönkormányzatot segítő felnőtthöz, harmadsorban az iskola igazgatójához fordulhatsz. 5.2. Azokban az esetekben, amikor valamely tantárgyat csoportbontásban tanítunk, megválaszthatod, hogy melyik, képességeidnek, szándékaidnak legjobban megfelelő csoportban szeretnéd az adott tantárgyat tanulni. Ha szaktanárod, osztályfőnököd nem ért egyet választásoddal, a kérdést a szüleid és a te meghallgatásod után az osztályodban tanító tanárok és az iskola vezetősége együtt döntik el. 5.3. Szüleid kérésére korlátozás nélkül igénybe veheted a tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozást. A jelentkezés módjáról az SZMSZ 17/A. -a tájékoztat részletesen. 5.4. A csoportbontásokról, lehetőségekről a tanév végén az osztályfőnököd tájékoztat. Az iskola megszervezi azokat a szakköröket, sportköri foglalkozásokat, amelyek megtartásához szükséges feltételeket az iskola biztosítani tudja. 5.5. Diákkör létrehozását kezdeményezheted, diákkörhöz csatlakozhatsz, ha annak céljai, működése nem ellentétes az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott alapelvekkel, és ha a diákkör valamennyi tagja a diákkör ülésein az iskolai szabályzatok előírásait megtartja. A diákkör létrehozásáról az iskola igazgatóját tájékoztatnotok kell. Az iskola a diákkör munkáját helyiség biztosításával segíti, a teremigényt legalább két nappal a diákkör ülése előtt a terembeosztásért felelős igazgatóhelyettessel kell egyeztetnetek. 5.6. Részt vehetsz az iskolában folyó hitoktatásban. A különböző felekezetek által tartott hittanórák időpontjáról és helyszínéről tanév elején a lelkészektől, hitoktatóktól tájékozódhatsz. 5.7. Családotok anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátásban, étkezésben részesülhetsz. Ennek feltételeiről, szabályairól, rendjéről az iskola gyermekvédelmi felelősétől és a tankönyvfelelőstől kaphatsz te, vagy kaphatnak szüleid részletes felvilágosítást. 5.8. A jogaid gyakorlásához szükséges információkat az osztályfőnöködtől (többek között az osztályfőnöki órákon), a szüleidtől (szülői értekezleteket, fogadóórákat követően), iskolagyűlésen, a diákönkormányzaton keresztül, a diákönkormányzat faliújságján keresztül kaphatod meg. 5.9. Jogod, hogy ellened kollektív büntetést ne alkalmazzanak, azaz más(ok) viselkedése miatt hátrány nem érhet. - 9 -
5.10. Részt vehetsz az iskola kulturális életében, iskolai tanulmányi versenyeken. Ezekről osztályfőnöködtől és szaktanárodtól érdeklődhetsz. 5.11. Ha postai küldemény érkezik a nevedre, a titkárságon veheted át. A küldemény érkezéséről osztályfőnöködtől értesülhetsz. 5.12. Az iskola életével kapcsolatos bármely kérdésben az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt nyilváníthatsz bármely osztályfőnöki órán, diák elégedettségi kérdőív kitöltése során, az osztályképviselőn keresztül a diáktanácsban, a diákközgyűlésen a diákönkormányzat működési szabályzata szerint. A fenti esetekben nyilvánított véleményed miatt retorzió nem érhet. Véleményedet a diákönkormányzat képviselőin keresztül is elmondhatod. Kérdést intézhetsz az iskola igazgatójához, az SZMK-hez vagy az SZMK vezetőségéhez bármikor, amikor az ülésezik. Az ülések időpontjáról a diákönkormányzat hirdetőtáblájáról tájékozódhatsz. A tanulmányaidat érintő kérdésekről bármikor tájékoztatást kapsz osztályfőnöködtől, szaktanárodtól. Az osztálynaplóba és füzetbe elsősorban osztályfőnöki órán tekinthetsz be, de csak a személyedről szóló bejegyzéseket nézheted meg. 5.13. A témazáró és felmérő dolgozat íratását a tanárod legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, egyéb dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán jelenti be. Egy napon csak kettő témazáró dolgozatot írattathatnak veled. Hatodik órában csak akkor lehet témazáró dolgozatot írnod, ha az adott tárgyból az órarendben nincs 1-5. órád. Az írásbeli dolgozatokat kijavítva két héten belül megkapod szaktanáraidtól. A szaktanár egy tantárgyból nem írathat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak. 5.14. A tanuló által előállított dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai: A tanuló által előállított dolog, alkotás tulajdonjogát az iskola semmilyen esetben sem ruházza át másra. 6. A DIÁKÖNKORMÁNYZATTAL, OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 6.1. A diákönkormányzatba tanulmányi eredménytől és magatartástól függetlenül az iskola tanulói közül bárki választató, s bárki lehet választó is. Az osztályokat általában 2-2 fő képviseli, de a döntésben 1 szavazata van az osztályoknak a gyűléseken. 6.2. A diákönkormányzat saját szabályzata alapján működik. A szabályzat elkészítésekor, módosításakor a nevelőtestület az iskola működési szabályzatában meghatározott rend szerint nyilvánít véleményt (lásd melléklet). 6.3. Az iskola a diákönkormányzat működéséhez az alábbi feltételeket biztosítja: anyagi támogatás iskolai szintű programokhoz, helyiség az önkormányzat megbeszéléseihez, kellékek az iskolaújság előállításához, sokszorosításához, önkormányzati faliújság, Weblaphoz. 6.4. A diákönkormányzat évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai programok szervezésében, tervezésében, önálló programokat szervezhet. Ezekről folyamatosan tájékoztatást nyújt. 6.5. A diákönkormányzat évenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt, melyről a nevelőtestület az éves program elfogadásakor nyilvánít véleményt. Ezért célszerű, ha a diákönkormányzat az előző tanév utolsó tanítási napjáig dönt erről. 6.6. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben szabályozott kérdésekben a nevelőtestület a diáktanácson keresztül kéri ki a diákönkormányzat véleményét. A véleménykérés szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának számítanak a tagozatok: alsó tagozat, felső tagozat. - 10 -
A diákönkormányzat (1) A tanulók közössége az érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoz létre. A Diákönkormányzat munkáját az iskola pedagógiai célkitűzéseivel és munkarendjével összehangolva végzi. A Diákönkormányzat működésének feltételeiről az iskola gondoskodik. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személyek, pedagógusok segítik alsó és felső tagozatban egy-egy fő. (2) A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. (3) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. (4) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. (5) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola zavartalan működését. (6) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. A diákönkormányzat jogai (1) Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, a választható tanórán kívüli tevékenységek meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, a tanulókat érintő fegyelmi eljárás során be kell szerezni a diákönkormányzat véleményét. A diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. (2) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő kérdésekben: jogszabályban meghatározott esetekben, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. Egyéb foglalkozások (1) A Köznevelési törvény előírásának megfelelően az iskola a szülői igényeknek megfelelően tanítási napokon biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. Az 1-8. évfolyamokon tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozást szervez az intézmény. A jelentkezést jelentkezési lapon szülői aláírással kell jelezni. (2) A foglalkozáson a tanulók tanulmányi felkészítéséről, kulturális, sport és játékos foglalkoztatásáról gondoskodik az iskola. A foglalkozás során a tanulókkal tanárok foglalkoznak, felkészítve őket a tanórákra. - 11 -
Működésük rendjét, a csoportot vezető nevelő(k) és az illetékes igazgatóhelyettes dolgozza ki, hozza a tanulók és a szülők tudomására. A tanuló foglalkozásról való eltávozása csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a foglalkozást tartó nevelő engedélyével évente legfeljebb 3 alkalommal. Rendkívüli esetben az írásos szülői kérés hiányában - az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. Szakköri foglalkozások (1) A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakkör vezetésére a pedagógust az igazgató bízza meg. (2) A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. Az iskolai könyvtár működési rendje A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolai könyvtári feladatokat a Ratkó József Városi Könyvtár látja el. (1) Az iskolai könyvtár alapfeladata: A tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. (2) Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai: tanórán kívüli foglalkozások tartása, dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtár dokumentumairól, szolgáltatásairól, a városi könyvtár által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, muzeális értékű iskolai könyvtári gyűjtemények gondozása, közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. (3) Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai könyvtár gyűjteménye tartalmazza azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szaktanárok és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik, a pályázati lehetőségeket is kihasználva. (4) Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola alkalmazottai és tanulói. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, könyvtári dokumentumok kölcsönzése, számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása. A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai alkalmazott és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elejétől egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott alkalmazottnak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tudomására kell hoznia. - 12 -
(5) Az iskolai könyvtár nyitva tartása A tanév minden tanítási napján nyitva tart. Az iskola könyvtárát a faliújságokon kifüggesztett időpontban veheted igénybe. A könyvkölcsönzés szabályait a könyvtáros ismerteti veled a beiratkozáskor. (6) Könyvtári órák A szaktanárok az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros-tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásaik várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezik, majd a könyvtáros-tanárral egyeztetik. (7) Könyvtári dokumentumok kölcsönzése Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: kézikönyvek, számítógépes szoftverek, muzeális értékű dokumentumok, nagy értékű albumok és szótárak A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros-tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. A tanulói jogviszony (1) A tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján jöhet létre, a közoktatási törvény szabályozásának alkalmazásával a tanulói jogviszony keletkezését/megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket figyelembe véve. (2) A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. (3) Az iskola beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korba lépő, iskolaérett tanulót felvesz. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek (1) A helyi vizsgák: - különbözeti - osztályozó - javító (2) A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki. A vizsgák eredményét az osztályfőnökök írják be a jegyzőkönyvbe, törzslapba és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja. A tanuló távolmaradásának igazolása (1) A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola rendezvényein. A tankötelezettség szabályainak értelmében a tanulóknak betegség és egyéb ok miatti hiányzásukról (orvosi) igazolást kell hozniuk. (2) Jelentős családi esemény miatt a tanuló hiányzásáról tanévenként három tanítási napig szülői igazolást lehet a tájékoztató füzetbe bejegyezni. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. (3) A szülő előre tudott jelentős családi esemény bekövetkezésekor írásban előzetesen gyermeke távolmaradását kérheti. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, - 13 -
ezen túl az igazgató dönt, a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. (4) Az iskola területét a tanuló tanítási idő alatt csak osztályfőnöki engedéllyel hagyhatja el. (5) A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök regisztrálja, és ennek függvényében igazolja a mulasztást. (6) A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, vagy azt hitelt érdemlően igazolja. (7) Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök hitelt érdemlő bizonyítás hiányában nem tudja elfogadni. A tanórákról való három késés összevontan egy igazolatlan órát jelent. (8) Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésére az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt járhat el. A tanulók elismerése (1) Az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeit figyelembe véve: tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, kitartó szorgalmat, vagy példamutató magatartást tanúsít, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, jól szervezi és irányítja a közösségi életet tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez, egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. (2) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. (3) Elismerés szóban és írásban adható. Az írásbeli dicséretet a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretben és elismerésben részesített tanulók nevét közzé kell tenni az intézmény faliújságján, az iskolarádióban és az iskolaújságban is. (4) Az iskolában tanév közben elismerésként adható dicséretek: szaktanári dicséret napközis (tanulószobai) nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret A dicséretet a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba kell bejegyezni. (5) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért példamutató magatartásért kiemelkedő szorgalomért példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. (6) Az intézményi szinten kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel kell elismerni. (7) A dicséretes tanulókat, valamint a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót könyv és tárgyjutalomban kell részesíteni, a házirendben megadott szabályok szerint. - 14 -
(8) A nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók A Nagykállói Általános Iskola Kiváló Tanulója elismerő oklevelet és a vele járó bronz emlékérmet kapnak. (9) A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei (1) Azt a tanulót, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, bármely más módon árt az iskola jó hírnevének megelőző jelleggel fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. (2) A fegyelmező intézkedések formái: szaktanári figyelmeztetés napközis/tanulószobai/ügyeletes nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói megrovás kártérítési kötelezettség. (a) Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. (b) A fegyelmező intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe, a magatartás füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A büntetést és kártérítési kötelezettséget együttesen is lehet alkalmazni. (3) Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. (a) A fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a köznevelési törvény rendelkezései az irányadók. Tanulói fegyelmi vétségnek minősül: szándékos és vétkes rongálás, szándékos és vétkes fenyegetés, verekedés és az ezekre történt felbujtás, az iskola hírnevének szándékos és vétkes rontása, a dohányzás és dohánytermékek behozatala, terjesztése, alkohol és bármilyen tudatmódosító szer behozatala, terjesztése és használata, tűzgyújtásra alkalmas eszközök, anyagok iskola épületébe behozása, birtoklása és felelőtlen használata, tűz- és robbanásveszélyes anyagok és eszközök, petárdák behozása, birtoklása és felelőtlen használata, mindennemű fegyvernek minősülő, szúró, vágó, lő eszközök, veszélyes tárgyak behozása, birtoklása és felelőtlen használata, mások testi épségének és egészségének közvetlen és közvetett veszélyeztetése, emberi méltóság közvetlen vagy közvetett megsértése, visszaélés a tájékoztató füzettel vagy tanügyi dokumentummal, más személyes tulajdonának elvétele illetve abban szándékos károkozás, magán- és levéltitoksértés, - 15 -
az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában és jében hozott szabályok tudatos és rendszeresen ismétlődő megsértése. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe vesszük. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. (c) A köznevelési törvény alapján a következő fegyelmi büntetés szabható ki: megrovás, szigorú megrovás, kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába, kizárás az iskolából. A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje és formái (1) A tanulóknak joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítsanak az őket érintő valamennyi kérdésben, valamint e körben javaslatot tegyenek, és kérdéseket intézzenek az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz. (2) A diákok egyéni és csoportos véleményüket osztályképviselők által a Diákönkormányzaton keresztül is eljuttathatják az illetékeshez. Lehetőség van a tanárok munkájának szervezett véleményezésére is, a Diákönkormányzat által meghatározott, és szabályzatba foglalt rendben. Két típusa: az iskola minden pedagógusára kiterjedő rendszeres véleményezés, és az igazgató vagy a Diákönkormányzat kezdeményezésére, külső szakértő bevonásával lebonyolított egyénenkénti véleményezés. (3) A tanuló joga, hogy hozzájusson a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges értesülésekhez, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A tájékoztatásról az iskola gondoskodik. (4) A tanulók rendszeres tájékoztatását az iskolai hirdetőtábla szolgálja, amelyre ki kell tenni minden olyan nevelőtestületi döntést, amely érinti a tanulókat. A hirdetőtábla kezelése az iskolatitkár feladata. (5) A tanulói vélemények nyilvánosságra hozatala céljából tanulói hirdetőtáblát is kell működtetni. A hirdetőtáblára felkerülő hirdetményekről a diákönkormányzat dönt. (6) A tanulók írásos tájékoztatást kapnak az iskola házirendjéről, és annak változásairól. Az iskolai életre és a tanulókra vonatkozó jogszabályok és az iskola működésének diákokat érintő területeiről szóló dokumentumok az iskolai könyvtárban hozzáférhetők. (7) Az iskola a tanév rendjéről írásban tájékoztatja a szülőket és a diákságot. Az iskolai élet eseményeiről - részben igazgatói utasításra - az osztályfőnöki óra keretében kapnak tájékoztatást a tanulók. Az igazgató tanévenként tájékozatja a szülőket és a diákságot az iskola életéről. (8) A diákság folyamatos tájékoztatására hozza létre és működteti a Diákönkormányzat a diákmédiát (iskolarádió, iskolaújság). (9) Az iskola igazgatója és helyettesei havonta egy napon fogadóórát tartanak meghatározott időpontban a tanulók részére. Intézményi védő, óvó előírások Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. (1) Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: (a) Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartani az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. - 16 -
(b) Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. (c) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. (d) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat), a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Kirándulások, túrák előtt. Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. (e) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. (f) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. (g) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika és életvitel, informatika) vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen munkaköri leírásuk és a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. (h) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. (2) Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: (a) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek és az iskolatitkárnak is részt kell vennie. (b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. (c) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett - 17 -
volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. (d) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola - igény esetén - biztosítja a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az intézményi munkabiztonsági szabályzat (munkavédelmi) szabályozza és a minőségbiztosítás tevékenységei segítik. A rendkívüli események esetén szükséges teendők (1) Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. (2) Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. (3) Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. (4) Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató ügyeletes vezető (5) A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell (a) a fenntartót, (b) tűz esetén a tűzoltóságot, (c) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, (d) személyi sérülés esetén a mentőket, (e) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. (6) A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengőszóval, illetve a hangos bemondón keresztül értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. - 18 -
(7) A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. (8) A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyermekekről is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! (9) Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. (10) Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiak szerint: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. (11) A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének utasításai szerint kell eljárni. (12) A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. (13) A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. (14) A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. (15) A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az "Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére - bombariadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. (16) A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. (17) Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A gyakorlat végrehajtásáról, annak tapasztalatairól és a meghozott intézkedésekről jegyzőkönyvet kell készíteni. (18) A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. - 19 -