NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011
KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZÕ IRODA KFT. Székhely: 2089 Telki,Orgona u. 28. Iroda/levelezési cím: 1126 Budapest, Kléh István utca 8/b. Tel/Fax: +36-1-214-02-31 E-mail: info@portaterv.hu ECORYS MAGYARORSZÁG KFT. 1114 Budapest, Kemenes u. 6 Tel/Fax: +36-1-266-24-82 E-mail: info@ecorys.hu KÉPVISELI TÉMAVEZETÕ MUNKATÁRSAK Marthi Zsuzsa ügyvezetõ (Portaterv) Karácsony Krisztián ügyvezetõ (EM) Marthi Zsuzsa (Portaterv) Székely Rita (EM) Bedõcs Bernadett (EM) Magyar Zsófia (EM) Karácsony Krisztián (EM) Dobri Bence (EM) 2011. március hó 2
TARTALOMJEGYZÉK NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARTÉGIA - BICSKE VÁROS? VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ 7 1. A TELEPÜLÉS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓ ZATBAN 8 1.1. BICSKE AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÜKRÉBEN 8 1.2. BICSKE SZEREPE A TÉRSÉGI MUNKAMEGOSZTÁSBAN 10 1.3. A TELEPÜLÉS VONZÁSKÖRZETÉNEK BEMUTATÁSA 11 2. TELEPÜLÉSI SZINTÛ HELYZETÉRTÉKELÉS 13 2.1. TELEPÜLÉSSZERKEZET 13 2.1.1. Morfológiai és történelmi tényezõk 13 2.1.2. Szerkezetet meghatározó fõbb közlekedési tényezõk 15 2.1.3. Fõbb szerkezeti problémák és következményeik 15 2.2. GAZDASÁGI HELYZET 16 2.2.1. Ágazati szerkezet 16 2.2.2. Vállalkozások helyzete 16 2.2.3. Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei 22 2.2.4. K+F 22 2.2.5. Idegenforgalom, turizmus 22 2.2.6. A helyi gazdaságfejlesztés eszközei 29 2.2.7. Információs társadalom 29 2.2.8. Kultúra szerepe 29 2.3. TÁRSADALMI HELYZET 31 2.3.1. Demográfiai adatok 31 2.3.2. Foglalkoztatás, munkaerõ-piaci helyzet 34 2.3.3. Képzettség 37 2.4. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET 39 2.4.1. A természeti környezet vizsgálata 39 2.4.2. Az épített környezet vizsgálata, mûemlékek és helyi értékvédelem 41 2.4.3. A lakásállomány jellemzése 43 2.4.4. Települési környezeti infrastruktúra 45 2.4.5. Közlekedési infrastruktúra 47 Környezeti minõség elemzése 48 2.5. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK 50 2.5.1. Oktatás 50 2.5.2. Egészségügy, szociális ellátás 52 2.5.3. Sport, szabadidõ, közmûvelõdés 56 2.6. BICSKE SWOT - ANALÍZISE 57 3. BICSKE VÁROSRÉSZEK KIJELÖLÉSE ÉS ELEMZÉSE 58 3.1. TELEP LAKÓ TERÜLET 61 3.1.1. Elhelyezkedés 61 3.1.2. Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció 61 3.1.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi 61 3.1.4. Lakossági humán szolgáltatás 63 3.1.5. Fejlesztések 63 3.1.6. Telep lakóterület SWOT-analízise 63 3.2. BIHARI UTCAI LAKÓ TERÜLET 64 3.2.1. Elhelyezkedés 64 3.2.2. Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció 64 3
3.2.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi 64 3.2.4. Lakossági humán szolgáltatás 66 3.2.5. Fejlesztések 66 3.2.6. Bihari utca környezete SWOT-analízise 66 3.3. VASÚTI MEGÁLLÓ KÖRNYÉKE 67 3.3.1. Elhelyezkedés 67 3.3.2. Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció 67 3.3.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi 68 3.3.4. Lakossági humán szolgáltatás 69 3.3.5. Fejlesztések 69 3.3.6. Vasúti megálló SWOT-analízise 70 3.4. VASÚT MENTI ÖVEZET 71 3.4.1. Elhelyezkedés 71 3.4.2. Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció 71 3.4.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi 72 3.4.4. Lakossági humán szolgáltatás 73 3.4.5. Fejlesztések 74 3.4.6. Vasút menti övezet SWOT-analízise 74 3.5. VÁROSKÖZPONT 75 3.5.1. Elhelyezkedés 75 3.5.2. Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció 75 3.5.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi 76 3.5.4. Lakossági humán szolgáltatás 77 3.5.5. Fejlesztések 78 3.5.6. Városközpont SWOT-analízise 79 3.6. NYUGATI LAKÓ TERÜLET 80 3.6.1. Elhelyezkedés 80 3.6.2. Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció 80 3.6.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi 81 3.6.4. Lakossági humán szolgáltatás 82 3.6.5. Fejlesztések 83 3.6.6. Nyugati lakóterület SWOT-analízise 83 3.7. M1 IPARI PARK, IPARI ÉS GAZDASÁGI TERÜLET 84 3.7.1. Elhelyezkedés 84 3.7.2. Városszerkezet, városkép, területhasználat és funkció 84 3.7.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi 85 3.7.4. Lakossági humán szolgáltatás 85 3.7.5. Fejlesztések 85 3.7.6. Az M1 Ipari Park és Gazdasági terület SWOT analízise 85 3.8. MEZÕGAZDASÁGI ÉS ERDÕGAZDASÁGI TERÜLET 86 3.8.1. Elhelyezkedés 86 3.8.2. Városszerkezet, városkép, területhasználat és funkció 86 3.8.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi 86 3.8.4. Lakossági humán szolgáltatás 87 3.8.5. Fejlesztések 87 3.8.6. Mezõgazdasági és erdõgazdasági terület SWOT-analízise 87 3.9. SZÕLÕHEGYI TERÜLETEK 88 3.9.1. Elhelyezkedés 88 3.9.2. Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció 88 3.9.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi 90 3.9.4. Lakossági humán szolgáltatás 91 3.9.5. Fejlesztések 91 3.9.6. Szõlõhegyi területek SWOT-analízise 92 3.10. Bicske déli külterületei 93 3.10.1. Elhelyezkedés 93 3.10.2. Városszerkezet, városkép és területhasználat és funkció 93 4
3.10.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi 93 3.10.4. Lakossági humán szolgáltatás 94 3.10.5. Fejlesztések 94 3.10.6. M1-tõl délre lévõ külterületek SWOT-analízise 94 3.11. M1 MENTI GAZDASÁGI ÉS IPARTERÜLETEK 95 3.11.1. Elhelyezkedés 95 3.11.2. Városszerkezet, városkép, területhasználat és funkció 95 3.11.3. A városrész társadalmi-demográfiai jellemzõi 96 3.11.4. Fejlesztések 96 3.11.5. M1 menti gazdasági és iparterületek SWOT-analízise 96 3.12. KÜLTERÜLETEK ÖSSZESÍTETT ELEMZÉSE 97 3.12.1. Elhelyezkedés 97 3.12.2. A külterületek társadalmi-demográfiai jellemzõi 97 4. STRATÉGIA 99 4.1. A TELEPÜLÉS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVÕKÉPE 99 4.1.1. Jövõkép és átfogó célok 99 4.1.2. Részcélok 100 4.2. FEJLESZTÉSI CÉLOK A TELEPÜLÉSRE ÉS A TELEPÜLÉSRÉSZEKRE 103 4.2.1. A helyzetértékelés és a célmeghatározás összhangja 103 4.2.2. Célok és összefüggéseik (célhierarchia) 103 4.3. BEAVATKOZÁSOK AZ AKCIÓ TERÜLETEK KIJELÖLÉSE 108 4.3.1 Telep alközpont AT 111 4.3.2 Intermodális központ AT 113 4.3.3. Energia AT 115 4.3.4 Városközpont AT 117 4.3.5. Kastély AT 121 4.3.6. Csillagvizsgáló AT 123 4.3.7. Káposztás AT 125 4.3.8 Lakóterületi AT 128 4.3.9 Gazdasági és ipari területek AT 129 4.3.10. Galagonyás AT 131 4.3.11. Bihari utca AT 133 4.3.12. Ásványvízkincs AT 135 4.3.13. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében136 4.3.13.1. A városrészek fõbb jellemzõi 136 4.3.14. A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerû képzõdmények helyzetelemzése 143 4.3.14.1. A szegregátumok helyzetelemzése 143 4.4. FENNTARTHATÓ SÁGI SZEMPONTOK 155 4.4.1. A fenntartható környezeti fejlõdés programja 155 4.5. A STRATÉGIA KÜLSÕ ÉS BELSÕ ÖSSZEFÜGGÉSEI 159 4.5.1. A stratégia fõbb külsõ összefüggései 159 4.5.2. A stratégia fõbb belsõ összefüggései 160 4.5.3. Antiszegregációs program 163 4.6. A stratégia megvalósításának fõbb kockázatai 170 4.6.1. Kockázatok azonosítása 170 4.6.2. Kockázatok kezelése 171 5. A MEGVALÓ SÍTÁS ESZKÖZEI 172 5.1. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGÛ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK 172 5.1.1. Tervalku településrendezési szerzõdés 172 5.1.2. Befektetést ösztönzõ rendeletek és intézkedések 173 5.1.3. Társadalomépítés, partnerség, identitáserõsítés 173 5
5.1.4. Városmarketing 174 5.2. A NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGVALÓ SÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERVEZETI ELVÁRÁSOK 177 A településfejlesztõ társaság és tevékenységi köre 177 A településfejlesztõ társaság és tevékenységi köre 178 5.3. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI 181 5.4. INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ 183 5.4.1. Stratégiai célok, fejlesztési koncepció 183 5.4.2. Ingatlangazdálkodási prioritások 184 5.4.3. Ingatlangazdálkodási Terv akcióterületi vonatkozása 185 6. PARTNERSÉG 196 6.1. A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGÛ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK 196 6.2. Helyi média megjelenések honlap, plakátok helyi hirdetõ táblákon 197 6.3. Lakossági kérdõív 201 6.4. Településfejlesztési Ötletbörze 207 6
VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ Bicske település Önkormányzata a 2007-2013-as idõszak pályázati rendszeréhez igazodóan Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban IVS) készítését kezdeményezte 2010-ben. Az IVS azt a komplex, területi alapú tervezési személetet kívánja meghonosítani, amely ötvözi a különbözõ szakági koncepciókban már megfogalmazott fejlesztési elképzeléseket. A megvalósításban érdekelt szereplõk, azaz a helyi lakosság, a gazdasági élet és a civil szféra szereplõinek aktív bevonásával, érdekeik, a település jövõjével, fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseik megismerésével és a dokumentumba való beleépülésével válik az IVS a teljes település által elfogadott stratégiává. Az integrált megközelítés fontos elemét jelenti a távlati, átfogó fejlesztési célokból kiinduló, azokat speciális, operatív célokká lebontó elv alkalmazása, amely szinergikusan kezeli a célok finanszírozási, megvalósítási és fenntartási módját is. A munka eredményeként egy olyan komplex településfejlesztési/megújítási dokumentum áll majd Bicske rendelkezésére, amely összefoglalja a településfejlesztés fõbb irányvonalait és céljait, kiszámítható fejlesztési környezetet biztosít az érintett szereplõk számára, továbbá keretet, struktúrát ad az egyes projektek összefüggõ programmá, rendszerré szervezéséhez. Mindezek mellett az IVS kiváló alapot jelent majd középtávon intenzíven fejlesztendõ területek elõkészítõ, megvalósíthatósági tanulmány mélységû, a fejlesztések részletes leírását, ütemezését, pénzügyi tervét és a megvalósítás szervezeti feltételeit bemutató Akcióterületi Tervek kidolgozásához is, amelyek együttes feltételét jelentik például a 2007-2013-as idõszakra kidolgozott Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható Településfejlesztés támogatása címû prioritás keretében kiírt városrehabilitációs pályázaton való részvételnek. Bicske tágabb körzetében, mind Budapest nyugati kapujában (Budaörsi kistérség), mind pedig Székesfehérváron és körzetében (Tatabánya), az elmúlt 20 évben, és még a rendszerváltás elõtt is jelentõs fejlesztések voltak, amelyekben komoly támogatások is lecsapódtak. Bicske, talán mert a nagy régiók határán fekszik, a szomszédos térségekhez képest kimaradt mindig a fejlesztési programokból, arányaihoz képest sem nyerte el azokat a támogatásokat, amelyet jelentõségéhez képest megérdemelt volna. Jelen stratégia, olyan fejlesztési programokat tartalmaz, amely illeszthetõ Magyarország, és ezen belül a Régió fejlesztés politikájához, és a 2011-ben meghirdetett Széchenyi tervhez. Ezért a stratégia kiemelten kezeli a Széchenyi Tervhez illeszkedõ projekteket, mint a kistérségi megújuló energetikai mintaprogramot, a szelektív válogatómû építésének lehetõségét az Energia akcióterület -en, illetve a csapadékvíz-elvezetés megoldását. 7
1. A TELEPÜLÉS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓ ZATBAN 1.1. BICSKE AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÜKRÉBEN Bicske Fejér megyében, Budapesttõl nyugatra fekszik. Területe 78,9 km2, népsûrûsége 141,48 fõ/km 2, állandó népessége 11 552 fõ (2009.). Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megalapozott területfejlesztési struktúra alapján Bicske a Közép-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban, Tatabánya, mint fejlesztési alközpont környezetében, az ország regionális fejlesztési tengelyeinek metszéspontjához közel helyezkedik el : a Gyõr és Budapest fejlesztési pólusok között húzódó nemzetközi tengelyen, illetve Székesfehérvár - Tatabánya regionális tengely közelében található. A policentrikus településfejlesztési koncepció az ország Budapestközpontú térszerkezet oldódását kívánja elérni. Bicskének, tekintettel, hogy Budapest és Tatabánya közelében helyezkedik el, jelentõs szerepe e tekintetben nincsen, a méretébõl adódóan nem tudja, és nem is kell, hogy ellensúlyozza a központ szerepet. Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció Bicske a Közép-Dunántúli régióban fekszik, mely régió jövõképe, hogy európai szinten versenyképes régió legyen, az innováció régiójává válva magtérségként meghatározó szerepet töltsön be a hazai modernizációban. Mindez az innováció, a megújulás régión belüli kiterjesztésével, a régióban élõk életminõségének folyamatos javításával párosulva. A felvázolt jövõkép megvalósulását az alábbi Bicskére vonatkozó átfogó célokon keresztül javasolja megvalósítani: a Közép-Dunántúl, mint vezetõ hazai innovációs térség A régió prosperáló nagyvállalatai mellett a hazai és nemzetközi környezetben versenyképes, elsõsorban a kis- és közepes vállalkozásokon alapuló régiós gazdaság innováció-orientált fejlesztése. 8
Komplexen értelmezett innovációs törekvések végrehajtása a turisztikai vonzerõkkel rendelkezõ és az agrártérségekben (a termelési és szolgáltatási tevékenységek minõségének emelése, modernizációja, diverzifikálása). a régió társadalmi-gazdasági megújulását szolgáló minõségi humánerõforrás-fejlesztés Összehangolt humánerõforrás és foglalkoztatási fejlesztések, ezekkel kompatibilis innovatív szociális ellátórendszerek kialakítása. vonzó, fenntartható életminõség megteremtése A környezetvédelmet, az infrastruktúrát, a közlekedést és az információs társadalmat érintõ életminõség-fejlesztés a régióban: [ ] a természeti értékek fenntartható turisztikai hasznosítása, a fenntartható agrárgazdasági fejlesztések, a környezeti infrastruktúra fejlesztése, a part - és vízrendezés különösen a régió állóvizei esetében, valamint a települések hálózatos fejlesztése, egyúttal az elérhetõségi kapcsolatok javítása és az információs infrastruktúra fejlesztése. A régió vonatkozó területi céljai: A legfontosabb regionális alközpontok (Dunaújváros, Tatabánya, Veszprém) és az agglomerálódó-urbanizálódó térségek szolgálhatják a régiószervezõ központtal való funkció- és munkamegosztást segítõ innovációs környezet megteremtését (K+F alkalmazások elterjedése, az adaptív KKV-k számának növekedése, a felsõoktatás fejlesztése). E fejlesztésekhez kiváló alapokat nyújthatnak logisztikai és humánerõforrás tartalékaik is; A városhálózaton belüli elérhetõséget javító észak-déli és kelet-nyugat irányú hiányzó közlekedési kapcsolatok fejlesztése. A régió fõvároshoz közeli nagyvárosainak alkalmassá kell válniuk Budapest funkciókoncentráló hatásának az ellensúlyozására, és lezárására; A régió magasan erdõsült hegy- és dombvidéki területei fenntartható fejlesztésének része a falusi és aktív turizmus, ökológiai alapú mezõgazdaság, helyi jelleggel bíró termékeket elõállító mikrovállalkozások, többcélú integrált és fenntartható erdõhasználat. Helyi természeti és kulturális erõforrások fenntartható hasznosítása: A munkahelyteremtést biztosító ipartelepítésben a tisztább technológiákat, illetve a legjobb elérhetõ technikákat és a környezettudatos irányítási rendszereket alkalmazó tiszta ipari beruházások ösztönözhetõk. Támogatni kell a kis volumen helyi energiagazdálkodási, valamint az anyag- és hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítását, melynek során a megújuló energiaforrások használata prioritást kell, hogy élvezzen. A környezetbarát ökoturizmus elterjedésének ösztönzése. A tájba illõ üdülési funkciók átvétele az elnéptelenedõ települések kiüresedését is lassíthatja, megállíthatja. Ökoturisztikai infrastruktúrafejlesztés a térség lakóinak bevonásával (kerékpárutak és kapcsolódó szolgáltatási rendszerek, gyalogtúraútvonalak rendszerek és tematikus újjáépítése, természetbarát szálláshelyek (turistaházak) rendszerének újjáélesztése, tradicionális falusi környezet turisztikai szálláshelyek kialakítása). Ösztönözni kell a helyi lakosság és az üdülõnépesség gazdasági és kulturális partnerségét. Ez egyrészt közös, táji értékvédõ és hagyományápoló értékrendet teremt, másrészt a helyi lakosság szolgáltatásainak igénybevétele a térségekben tartja a jövedelmet. Meg kell teremteni az üdülõhelyi funkciókhoz szükséges települési infrastruktúrát és közbiztonságot. Támogatandó a helyi tájjelleg mezõgazdasági és ipari termékek, valamint szolgáltatások kialakítása, piacra jutása, marketingje, értékesítõ-beszerzõ szövetkezeteik, hitelesítõ helyi kamaráik szervezése. 9
Az erdõbirtokosok és a rekreációs, szociális (hátrányos helyzet társadalmi rétegek erdõkiélése), ill. vállalkozói erdõhasználók közötti partnerségi kapcsolatok kialakítása az energiaellátást és munkahelyteremtést szolgáló fenntartható és hatékony tájhasznosítás feltétele. A kastélyok, kúriák, udvarházak, várak, egyedi (kultúr)táji értékek (hidak, emlékhelyek, keresztek, emlékfák, stb.) állagmegóvása, környezetük fejlesztése támogatandó a turizmus érdekében. Közlekedéspolitika A vasúti fõ,- és mellékvonal-hálózat, valamint a regionális mellékvonalak jelentõs részének a kiszolgáló létesítményekkel együttes fenntartása és korszerûsítése. 1.2. BICSKE SZEREPE A TÉRSÉGI MUNKAMEGOSZTÁSBAN A településeknek a településhálózatban betöltöttszerepére legközvetlenebbül a településhierarchiában elfoglalt pozíció utal. A települések körén belül kimutatható hierarchikus tagolódás a települési alapfunkciók mennyiségétõl és sokféleségétõl függ. A települési alapfunkciók közé pedig a tágan értelmezett szolgáltatási ágak pl. oktatás, kulturális intézmények, egészségügy, kereskedelem, igazgatás és igazságszolgáltatás, a pénz- és biztosításügy stb. mindennapos igényeket kielégítõ intézményei, illetve tevékenységei tartoznak. Korábban a településhierarchiában elfoglalt helyzet, az ehhez szorosan kötõdõ infrastrukturális ellátottság, intézményi ellátottság volt a legfontosabb differenciáló tényezõ a települések és városok között, ma elsõsorban a jövedelemszerzés lehetõségei határozzák meg egy-egy térség helyzetét. Bicske a Közép-Magyarországi régió közvetlen közelében helyezkedik el, amely központjához az élet minden területére kiterjedõen szoros a kapcsolat. A fõváros közelsége sajátos, egyedülálló helyzetet teremt, mely minden területen, gazdasági és társadalmi szempontból is, egyaránt meghatározó. A népesség, az emberi erõforrások, a gazdasági tevékenységek, a mûszaki infrastruktúra, kulturális örökségek koncentráltsága olyan mértékû, mely a térség számára a régiók sorában kiemelt jelentõséget és az ország többi részétõl egyértelmûen eltérõ karaktert kölcsönöz. Forrás: Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Program Amint a fenti ábra is jól szemlélteti, Bicske szoros kapcsolatban áll a Közép-magyarországi régióval. A közép-magyarországi településrendszer nem hálózatosan fejlõdött, hanem Budapest -centrikusan. Bicske nem tartozik se Pest megyéhez, se a Budapesti Agglomerációhoz, ugyanakkor a szomszédos megye és Budapest migrációs és a szuburbanizáció folyamatai egyre inkább meghatározók a település életében. 10
A település saját alapfokú közintézményi szolgáltatásait képes kielégíteni, de közép- és felsõfokú intézmény-ellátottsági szempontból erõteljesen kapcsolódik a közeli nagyobb településekhez (Budapest, Tatabánya, Székesfehérvár). Bicske közigazgatási területén 1-es vasútvonal halad keresztül (Gyõr és Tatbánya vonal), melynek 2 megállója a település központjához közel található. Budapest Bicskérõl 30 perc alatt érhetõ el kötöttpályás közlekedéssel. A város távlati fejlesztése szempontjából fontos, hogy Bicske a Vértes Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás (16 település) központja, így összességében mintegy 36.000 fõs népesség középfokú intézmény-ellátását kell biztosítania. A régióban megindult a tudásparkok kialakítása. Az egyik ilyen fejlesztés a Talentis program keretében a Zsámbéki-medencébe tervezett tudásközpont, amely egy tudásalapú térségfejlesztési koncepció, innovációs klaszter, mely a modern gazdaság kihívásainak megfelelõen alapvetõen a humán erõforrásokra és a csúcstechnológia alkalmazására épül. A másik ilyen kezdeményezés a 200 hektáros Technopolis tudományos-ipari park fejlesztése Székesfehérváron. A Technopolis elnevezés utal arra, hogy Székesfehérváron egy modern, fejlett technológiákon alapuló, új városrész létesül, ahol technológiai park, tudományos park, valamint különbözõ, városi és regionális szintû közigazgatási funkciók, szórakozási, pihenési funkciók kapnak helyet. Az innovációs igényeket ugyancsak elõtérbe helyezi a Bécs-Budapest nagyrégióban elhelyezkedõ, több innovációs centrumot, növekedési központot magába foglaló innovációs terület kiépülése (Ajka, Bábolna, Bicske, Dunaújváros, Esztergom, Komárom, Mór, Pápa, Székesfehérvár, Várpalota, Veszprém, Tatabánya). 1.3. A TELEPÜLÉS VONZÁSKÖRZETÉNEK BEMUTATÁSA A település Fejér megye észak részén helyezkedik el, Budapest vonzáskörzetében. Bicske, mint kistérségi központ is funkcionál, alap- és középfokú intézményeit, szolgáltatásait a környezõ települések lakói is igénybe veszik, illetve az itt található jelentõsebb cégek (Vincotech, MagyarMET, Spar, Tesco) a foglalkoztatás szempontjából is térségi hatású. A bicskei kistérséghez tartozó települések: Alcsútdoboz, Bicske, Bodmér, Csabdi, Csákvár, Etyek, Felcsút, Gánt, Kajászó, Mány, Óbarok, Szár, Tabajd, Újbarok, Vál, Vértesacsa és Vértesboglár települések alkotnak. 2007-ben Kajászó az Ercsi kistérségbõl került át a Bicskei kistérségbe. A Vértes Többcélú Kistérségi Társulás mûködési területe még inkább tükrözi - a fenti statisztikai lehatárolást szinte megerõsítve a funkcionális kapcsolatok vonatkozásában Bicske vonzáskörzetét, ahol a területfejlesztés, turizmus és a közszolgáltatások, és ezen szolgáltatások hozzáférhetõségének biztosítása volt a cél a 2004-es megalakuláskor. Bicske földrajzi helyzetébõl adódóan kiemelt helyzetben van, melyet elsõsorban Budapest relatív közelsége, s az elérhetõséget még inkább javító közlekedés-földrajzi pozíciója határoz meg. Az alábbiakban megkíséreljük rendszerszerûen összefoglalni Bicske funkcionális ellátottságát, ill. szolgáltatásait. 11
Bicske funkcionális területi hatóköre tematikusan 1 Nemzetközi Országos Regionális Megyei Kistérségi Helyi Gazdaság M1 melletti gazdasági és logisztikai terület Közlekedés E60, E75 utak M1 Vasút 811.sz. út Székesfehérvár felé való összeköttetés Településen belüli autóbuszjárat Kereskedelem Államigazgatás Oktatás Menekülttábor Áruházláncok (TESCO, Lidl, stb.) Kistérségi központ Többcélú önkormányzati társulás központja Iskolai ellátás Kiskereskedelmi egységek Közszolgáltatások, intézmények Helyi alapfokú ellátás Szociális ellátás Batthyány kastély - gyermekotthon Kultúra Bicskei tavak Helyi kulturális intézmények Turizmus, rekreáció Vendéglátóhelyek Uszoda Mûemlékek 1 A Településrehabilitáció 2007-2013-ban Kézikönyv a városok számára útmutatóban felsorolt funkciók alapján 12
2. TELEPÜLÉSI SZINTÛ HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. TELEPÜLÉSSZERKEZET 2.1.1. Morfológiai és történelmi tényezõk Bicske a Bicske-Zsámbéki-medencében helyezkedik el, amely, a Dunántúliközéphegység, Dunazug-hegyvidék része. http://wapedia.mobi/hu/dunántúli-középhegység A Zsámbéki-medence a Budai-hegység, a Pilis, a Gerecse hegyvonulatai és az Etyeki-dombság lankái között húzódik, Budapesttõl mintegy 30 kilométerre. A medence kisvízfolyásokkal tagolt, enyhén hullámzó síkság, melynek nagy részét a mezõgazdasági hagyományoknak megfelelõ búza-, kukorica-, napraforgótáblák borítják. A vidéken egykor mocsaras, nádasokkal, bodzásokkal, gyékényesekkel tarkított lapály terült el. Bizonyítható adatok szerint Bicske már 1306-ban létezett, amikor Botond fiai, leszármazottai, János és Péter, bicskei birtokukon engedélyt kaptak vámszedésre, ám a Bykchei család adataival már 1258-ból is találkozhatunk. A középkori adatok között említésre méltó a Bicskei család részére 1443. június 10-én kiadott "Pallosjog". A pecsétes írás felhatalmazza õket arra, hogy a birtokon törvény szerint saját maguk is eljárhassanak. A mohácsi vész után, a török hódoltság idején (1541-1686) Bicske is török uralom alá jutott, és Székesfehérvár 1543-i eleste után Bicske Komárom megyéhez került. A település 1773-ig volt falu, 1773-tól 1871-ig mezõváros, 1872. január 1-jétõl nagyközség, mindeközben 1688-tól 1877-ig járási székhely. 1877-tõl 1946-ig a váli járáshoz tartozik, majd 1947-tõl 1983. december 31-ig, a járások megszûnéséig ismét járási székhely. A korábbi századokban Fejér megyéhez tartozott, majd 1647-ben Komárom megyéhez került. 1693-tól folyamatosan Fejér megyei terület. 1984. január 1-jétõl városi jogú nagyközség, 1986. január 1-jétõl város. A címerkép arany búzakalásza és ekevasa a fejlett mezõgazdaságot, a tölgyfaág az erdõgazdálkodást és állattenyésztést, a méhkas a lakosság szorgalmát, a toll pedig a tudomány, mûvészet és irodalom helybeli mûvelését jelképezi. Bicske szerkezetét nagymértékben meghatározta a település beépített területét keletre található álló- és folyóvíz, mely egyben a határát is alkotja. A régi katonai térképeken jól látszik, hogy Bicske történelmi városszövete mai napig is megmaradt. A Kossuth tér, a Hõsök tere, a Batthyány kastély, a Szent István út, Vörösmarty Mihály u. Bogya Károly u. nyomvonala már jól kirajzolódik. 13
II. katonai felmérés III. katonai felmérés A fenti térképek jól ábrázolják, hogy a Kossuth tértõl nyugatra lévõ területen valaha vízfolyás volt, amely déli irányú oldalágakat hozott létre. Feltehetõen a mélyfekvésû terület idõszakosan vízzel fedett volt, ezért is beépítetlen mind máig ez a terület. Bicske településszerkezete mozaikos képet mutat. A település északi részén kiterjed erdõ, gyep- és mezõgazdasági területek találhatók, melyek az országos ökológiai hálózat elemei, Natura 2000 területek. A közigazgatási terület keleti, északkeleti részén található dûlõ területek jelenleg Bicske üdülõterületei, a központi belterülettõl távolabb, kiépített úttal kapcsolódnak. Bicske legjelentõsebb ipari termelõ tevékenységei az M1 autópálya mellett mûködnek, de további jelentõs gazdasági fejlesztések tervezettek a fõbb útvonalak mentén. Forrás: Önkormányzat 14
2.1.2. Szerkezetet meghatározó fõbb közlekedési tényezõk A település belterületétõl északra halad az M1 autópálya, amely szerves kapcsolatot biztosít haránt (kelet-nyugat) irányban, a környékbeli nagytelepülésekkel, Budapest és Tatabánya gyors elérhetõségét is biztosítja. A 811. sz. út déli irányban biztosítja a közlekedési kapcsolatot Székesfehérvárral, és a Balatonitérséggel. A vasút városszerkezeti szempontból kedvezõtlen helyen, a belterületben, azt kettévágva halad. Ugyanakkor ez a helyzet a település könnyû elérhetõségét biztosítja kötött pályán. Két saját vasútállomással rendelkezik Bicske, amely a Budapesthez való szoros kapcsolatot, így az ingázást kistérségi szinten is nagymértékben segíti. A hatályos településrendezési tervben három lényeges elem, út szerepel: tervezett déli elkerülõ út, amely biztosíthatja a városon átvezetõ 8101. j. út kiváltását; a vasútállomás jobb megközelítését és a tervezett gazdasági területek kiszolgálását biztosító tervezett útszakasz a Tatai úti gazdasági terület nyugati oldalán; P+R kialakítása a vasútállomás mellett. 2.1.3. Fõbb szerkezeti problémák és következményeik Bicske földrajzi viszonyait tekintve a település egy része mély fekvésû terület, amely idõszakosan belvízveszélyes. A település belterületétõl keletre lévõ vízfolyás szabályozása ugyan már megtörtént, de komoly csapadékmennyiség hatására belvízveszélyes, mélyfekvésû területeknél gondot okoznak. Bicske közlekedés-földrajzi elhelyezkedése kedvezõ, amely az M1 közvetlen közelségének köszönhetõ. Az autópálya lehajtója a település belterületétõl messzebb, hosszú, az autópálya vezetésével párhuzamos úton lehetséges. Az M1 autópálya Bicske történelmi központját elszigeteli az M1-tõl északra található hajdani dûlõterületektõl (Babos-hegy), amelyek megközelítése jelenleg két úton keresztül történhet, az autópálya alatt. Érdemes megfontolni, a településrészek közötti kapcsolat, és azok megközelítése, valamint Mány és térsége szempontjából újabb lehajtó létesítését. Településszerkezeti problémát okoz a vasút történeti városban való haladása, mely a városrészeket elválasztja. Amellett, hogy belsõ városi szövetet felosztja, a vasút össze is köti Bicskét a nagyobb városokkal, azaz elérhetõsége szempontjából elõnyös. A település két vasúti megállóval is rendelkezik, ahol tipikus problémákkal lehet találkozni. Egyrészt parkolási problémák jelentkeznek, hiszen a térség számára Budapest megközelítése szempontjából fontos város Bicske (30 perc vonattal); másrészt a városi szövet és utcaképek degradálódásával lehet szembesülni. Kisfaludy utca mentén lévõ, jelenleg még viszonylag beépítetlen terület potenciális fejlesztési helyszín, amely a központ és a kertváros között helyezkedik el. Beépítetlenségének oka feltehetõen a magas talajvíz, esetleg belvíz volt. Jelenleg itt található a város uszodája. A településrészek egymáshoz való kapcsolata kielégítõ, de a dûlõk feltárása nem megoldott. A belterület déli része a hajdani hõerõmû tervek következményeit viseli magán. A hõerõmû nem épült meg, de az azt kiszolgálandó paneles lakótelep egy része elkészült, egy része pedig szerkezetkész 15
állapotban maradt. Az általános bicskei településképhez, települési szövethez idegen látvány kezelése megoldásra szorul. Hasonló problémát jelent a laktanyának szánt épületegyüttes a vasút déli oldalán, mely egy nagyszerû fejlesztési lehetõség lehet. 2.2. GAZDASÁGI HELYZET 2.2.1. Ágazati szerkezet Bicske és vonzáskörzete gazdasági szempontból többpólusú terület. Déli területe jelentõs mezõgazdasági hagyományokkal rendelkezik, északi területén erdõgazdálokodás a jellemzõ. Mányon kõszénbányászattal foglalkoztak, Óbarokon bauxitbányák voltak, melyek a 80-as években megszûntek. Az autópálya közvetlen környezetében a 90-es évek közepétõl a kedvezõ közlekedési lehetõségeket elõnyben részesítõ szállítmányozási és logisztikai telephelyek, vállalkozások jelentek meg, ahol több gazdasági fejlesztés is található. Bicskén 2001 és 2007 között mindhárom szektorban változott a mûködõ vállalkozások aránya. Amíg a mezõgazdaságban és a szolgáltatás szektorban tevékenykedõk aránya nõtt, addig az iparban mûködõ vállalatok száma csökkent a vizsgált idõszakban. A mûködõ vállalkozások aránya nemzetgazdaság i ág szerint Bicskén 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Ipar, építõipar 25,3% 23,7% 24,7% 24,6% 23,6% 24,8% 22,2% Mezõ- és erdõgazdálkodás 3,1% 2,7% 2,6% 2,1% 2,1% 2,6% 5,5% Szolgáltatás 71,7% 73,5% 72,7% 73,3% 74,3% 72,6% 72,3% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Forrás: KSH A mezõgazdaságban mûködõ vállalkozások száma 2004-ig csökkent, majd jelentõs mértékben növekedett, elérve az 5,5%-os arányt. Az iparban tevékenykedõ vállalatok aránya 25%-ról 22%-re csökkent, a tercier szektor pedig 71,7%-ról a 2005-ös csúcs után végül csak 72,3%-ra nõtt a vizsgált idõszakban. 2.2.2. Vállalkozások helyzete Mûködõ vállalkozások száma és mûködési formája Bicskén 2008-ban a regisztrált vállalkozások száma 1210 volt. Amint az alábbi diagram is jól szemlélteti, 2001. év óta a vállalkozások száma jelentõsen növekedett, 2006-ban kisebb mértékû csökkenés után erõteljes növekedés következett be. 16
Regisztrált vállalkozások száma 1250 1200 1150 1100 1050 1000 950 900 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év Forrás: KSH Regisztrált vállalkozások száma* (db) 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. Bicske 1031 1037 1047 1047 1028 1082 1210 *átalakulásra kötelezett és megszûnõ gazdálkodási formákkal együtt, év végén Forrás: KSH Bicskén 2007-ben a mûködõ vállalkozások száma 675 volt, amely 3%-os emelkedést mutat 2002-höz képest, 2006-hoz képest még magasabb ez az növekedés. Mûködõ vállalkozások száma* (db) 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. Bicske 657 664 655 657 653 675 *átalakulásra kötelezett és megszûnõ gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint Forrás: KSH 17
Mûködõ vállakozások száma Bicskén 680 675 670 665 660 655 650 645 640 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. Forrás: KSH A vállalkozási sûrûség ezer lakosra vetítve a városban a megyétõl eltérõ ingadozást mutat. Az utóbbi években a megyében a növekedés mértéke lelassult, 2005 óta csökkenõ tendenciát mutat. Bicskén ezzel ellentétben 2006-ig csökkent, majd 2007-ben visszaállt a 2003-as szintre. A mutatószám a városban és a megyében közeledik egymáshoz, Bicskén a megyei átlagnál egyelõre még kevesebb vállalkozás mûködik. A vállalkozási sûrûség alakulása 2002-2007, vállalkozás/ 1000 lakos 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év Fejér megye 63,0 63,7 63,7 63,7 62,2 61,2 Bicske 58,9 59,0 57,7 57,5 56,1 59,1 Forrás: saját számítás Mûködõ vállalkozások száma / 1000 lakos 66,0 64,0 62,0 60,0 58,0 56,0 54,0 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év Fejér megye Bicske Forrás: Ecorys 18
Bicskén a mûködõ vállalkozásokon belül 2001-ben közel 26%-kal több egyéni vállalkozás volt, mint társas vállalkozás. Míg az egyéni vállalkozások száma 10%-kal csökkent, addig a társas vállalkozások száma 48%-kal nõtt az elmúlt idõszakban. A társas vállalkozások legkedveltebb mûködési formái 2007- ben a korlátolt felelõsségû társaság (137 db) és a betéti társaság (149 db) volt. Elõbbi 117%-kal emelkedett 2001-hez viszonyítva. A Bt.-k száma is növekedést mutat. A mûködõ vállalkozások száma összességében 9%-kal növekedett a vizsgált idõszakban. Mûködõ gazdasági szervezetek száma Bicskén gazdálkodási forma szerint (20 01-2007) Gazdálkodási forma 2001 2003 2005 2007 Változás, 2001-2007 (%) Mûködõ vállalkozások száma 621 664 657 675 +8,7% Ebbõl Kft. 63 88 109 137 +117,5% Rt. 6 5 4 5-16,7% Szövetkezet 1 1 1 1 0% Egyéni vállalkozások száma 419 427 393 377-10% Bt. 124 135 144 149 +20,2% Jogi szem. nélküli egyéb vállalkozás 548 567 540 529-3,5% Mûködõ társas vállalkozások 202 237 264 298 +47,5% összesen Forrás: KSH Bicske kereskedelmi, szolgáltató területei a városközpontban, míg ipari és gazdasági területei az autópálya mentén, a vasút környékén és a belterület szélén találhatók. Kiskereskedelmi egységek A kiskereskedelmi egységek leginkább Kossuth térnél és a városszövet fõbb közlekedési tengelyei mentén helyezkednek el, amelyek elsõsorban a helyi lakosság ellátását biztosítják. A kiskereskedelmi üzletek száma 2002 óta csökkent, 2006-ban némi növekedés után számuk 2007-ben ismét visszaesett. A legnagyobb arányban az élelmiszer üzletek száma csökkent több, mint negyedével. Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása, 2002-2008 (db) 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Kiskereskedelmi üzletek száma 183 178 176 181 188 169 171 Forrás: KSH, humán gyógyszertárak nélkül A kiskereskedelmi üzletek tekintetében a barkácsboltok és a vendéglátóhelyek száma emelkedett valamelyest 2002. óta, a többi típus esetében csökkenés következett be. 19
Kiskereskedelmi üzletek száma Bicskén 190 185 180 175 170 165 160 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Forrás: KSH Bicskei ipari Park Az ipari park a közigazgatási terület nyugati részén található az M1-es autópálya mentén. A tervek szerint csomópont is épül majd a parkhoz, mely mintegy 80 hektár összterülettel rendelkezik. Jelenleg Az ipari park beépítetlen területébol mintegy 60 hektár fogadókész, ahol a Fatechnika Mérnõkiroda Kft. és a Vivien Ásványvíz és Üdítõital Zrt mûködik. Forrás: bicskeipark.hu 20
Önkormányzat bevételei Helyi adózási környezet vizsgálata Bicske város Önkormányzata a törvény biztosította lehetõségénél fogva helyi adókat vet ki, mely érinti a településre letelepülõ vállalkozásokat is. A városban jelenleg az iparûzési adó érinti a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokat. Iparûzési adó esetében az elõírt maximális 2%. Ideiglenes jelleggel végzett tevékenység (vásározás, építõipari, kivitelezési munka) esetén az adóátalány naptári naponként kerül megállapításra, melynek összege 100.-Ft/nap. Természetesen, ha a vállalkozás gépjármûvekkel rendelkezik, úgy a törvény szerint súlyadót kell fizetnie, az ott meghatározott mértékben. Bicskén építményadót is kell fizetni, melynek mértéke az ingatlan típusától vagy elhelyezkedésétõl és tulajdonos jogi helyzetétõl függ. Így a gazdasági haszonépületek után az adó 420 Ft/m 2. Ezen kívül az önkormányzat a telkek után is helyi adót vet ki, melynek mértéke 50 Ft/m 2 /év. Helyi adómentességet vagy kedvezményt az önkormányzat még eddig nem vezetett be. (Forrás: Bicske város Önkormányzat Képviselõ-testületének 50/2004-es rendelete) adónem mérték Iparûzési adó 2% Forrás: Bicske Város Önkormányzata Legtöbb helyi iparûzési adót fizetõ cég illetve egyéni vállalkozó Bicskén (2008) Név 1 nincs adat Árbevétel (ezer Ft) (Forrás: Önkormányzat, Pénzügyi osztály) Az Önkormányzat állásfoglalása szerint erre vonatkozóan adatot nem adhat ki. Adó (ezer Ft) 21
2.2.3. Gazdasági aktivitás legfontosabb térbeli különbségei Forrás: Ecorys szerkesztés, kiskereskedelmi folyosó, terület, ipari-gazdasági területek, turizmus, üdülõövezet Az autópálya mentén jelentõsebb gazdasági területek találhatók, elsõsorban logisztikai és ipari bázisok. Az autópályától messzebb, a település belterületéhez közelebb, inkább kiskereskedelmi létesítmények, a helyi lakosság fogyasztását kielégítõ gazdasági egységek; valamint a tavak, pincék és a köztük lévõ folyosó turisztikai célú létesítmények találhatók. 2.2.4. K+F Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján Bicske esetében kutatásról és fejlesztésrõl nem beszélhetünk. Hosszútávon érdemes lehetne a herceghalmi Talentis-hez, a székesfehérvári Technopoliszhoz való csatlakozás lehetõségét megvizsgálni. 2.2.5. Idegenforgalom, turizmus Bicske Budapesttõl nyugatra, mintegy 36 km-re fekszik a Zsámbéki medencében, Pest megye határában. A Budapest-Bécs vasúthálózat részeként a fõváros könnyen elérhetõ. A városban regisztrált vendégek száma 2001 óta sokat csökkent, ami egy szálloda bezárásának tudható be. 2002 óta számuk erõsen ingadozik, 2008-ban 3703 fõt regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek meghatározó része 2008-ban közel 90%-uk külföldi. 22
Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fõ) Külföldi vendég száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fõ) Forrás: KSH 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 5629 2073 2315 2232 1590 4167 2703 3703 5058 1791 1128 1552 870 3203 2289 3275 A KSH adatszolgáltatása alapján 2008-ban Bicskén három kereskedelmi szálláshely található, mindhárom panzióként mûködik. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. Szálláshelyek száma (db) 3 3 3 3 2 3 3 3 Forrás: KSH 2010-ben 6 kereskedelmi szálláshely várja a vendégeket Bicskén. A közelben, Óbarok közigazgatási területén található a Szekér Csárda fogadó az M1-es autópálya Budapest felé vezetõ oldalán, mely 160 férõhellyel rendelkezik, illetve az autópálya másik oldalán a Fehér holló panzió található 19 férõhellyel. Összességében elmondható, hogy hiányzik a város kínálatából a magasabb minõségû szolgáltatás (4 csillag), s ezáltal a potenciális célcsoportok és kapcsolódó elsõsorban magasabb bevétellel járó - turisztikai fejlesztések köre is korlátozott. Bicske jelenlegi vendéglátóhelyei és férõhelyszámai 2010 -ben Típus Minõség Férõhely Báder Fogadó Panzió ** 20 Fogadó a három lókötõhöz Panzió *** 20 Panzió Panzió 13 Marton Csaba Magánszállás 6 Kun Istvánné Magánszállás 6 Reiner apartmanok Magánszállás ** 6 Forrás: Ecorys gyûjtés, Fejér megye Turisztikai honlapja, 2010. június Bicskén 2008-ban 39 vendéglátóhely kínálja szolgáltatásait, 4 egységgel több, mint 2002-ben. 2010-re a vendéglátóhelyek száma visszacsökkent. Vendéglátóhelyek száma Bicskén 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2010 Vendéglátóhelyek száma 35 35 38 40 42 39 39 27 Forrás: KSH 23
Bicske turisztikai vonzerõi Bicske fõ nevezetessége a Batthyány kastély és park, mely nyaranta szabadtéri színházi elõadásoknak, hangversenyeknek, koncerteknek ad helyet. Bicskén több tó található, mely szórakozási lehetõséget is nyújt a nyári idõszakban. A városhoz közelebb esõ, 1-es fõúthoz közelebbi tavon horgászni is lehet. A város mûemlékei közé tartozik a 18. századi barokk római katolikus templom, az 1830 körül épült klasszicista református lelkészlak, a barokk Batthyány-kastély, a 18. századi Szent Flórián szobor, a 19. századi klasszicista Nagy Károly mauzóleum, a hegyi kastély és csillagvizsgáló romjai, valamint a Nepomuki Szent János szobor. Batthyány kastély és park 2 A bicskei Batthyány-kastély és parkja kiemelkedõ történeti, mûvészeti, kulturális értékénél fogva védett mûemlék. A Batthyányknak a XVII. sz. elejétõl meghatározó szerepük van Bicske történetében. A török hódoltságot követõen vette meg Batthyány Ádám a bicskei birtokot 1642-ben, egyesítve az elmúlt évtizedekben megszerzett Batthyány-birtokrészeket A XVIII. sz. közepén Batthyányi Lajos, Magyarország utolsó nemzeti nádora (1751-1765), saját kézbe veszi a bicskei birtokot, és 1754-55-ben huszonnégy szobás, egy emeletes, manzárdos kastélyt építtet. Batthyány Fülöp gróf (1731-1795) tábornok, bicskei birtokán tetemes költséggel több új gazdasági épületet emeltetett, illetve bõvíttette, átalakíttatta a már meglévõket. A kastély pincerendszeréhez új pincéket ásatott, másokat beboltoztatott. Bicskének 1773-ban mezõvárosi rangot és vásártartási jogot szerzett. Batthyány Tivadar Bicskének is földesura lett. Itt kastély építésébe kezdett. 1796-1799 között háromszárnyú, 1530m 2 alapterületû, két emeletes, 64 helyiséggel rendelkezõ, impozáns immáron "igazi" fõúri - késõ barokk - kora klasszicista átmeneti stílusú kastélyt építtet úgy, hogy a már meglevõ "kis kastélyt" (keleti szárny) meghagyva, azt mintegy "befoglaltatta" az újba. Batthyány Kázmér az elsõ Batthyány, aki otthonának választotta Bicskét, innen irányította hatalmas birtokait, s Bicskét gazdasági, kulturális és politikai központtá tette. 1920 táján a kastély keleti szárnyának külsõ homlokzatát "neo-klasszicista" stílusúvá gróf Batthyány Gyula festõmûvész alakította át. A nyugati szárnyhoz közvetlenül csatlakozó épületeket lebontatta és a díszudvarból a gazdasági udvarba vezetõ kapualjat befalaztatta. A park melletti mesterséges tóra japán házat, japán hidakat épített, ahol meghívott vendégei mulattatására lampionos, dzsunkás víziünnepségeket rendezett. 2 Peterdi Ede: A bicskei Batthyányi kastély alapján, kép: muemlekem.hu 24
1928-ban a kastélyt és 50 hold parkját 600.000 pengõért megvette a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium, s az 1929. április 17-én megkötött szerzõdés szerint ingyenes használatra átadta a székesfõvárosnak, csupán a kincstár tulajdonjogának elismeréséül kellett a "székesfõváros közönségének" évi 20 aranypengõt fizetnie. A székesfõváros kötelezte magát, hogy a bicskei ingatlanon anya- és csecsemõvédelmi intézetet és átmeneti leányotthont létesít. Az intézetet - "hálából a hathatós közbenjárásért" Horthy Miklósnéról nevezték el. A meglehetõsen rossz állapotban lévõ kastélyt a fõváros - a vételárnál nagyobb összegért-teljesen felújította, korszerûsítette és megfelelõ átalakításokkal gyermekotthon céljára alkalmassá tette. Ennek érdekében jelentõs alaprajzi változtatásokat hajtottak végre, a dísztermet egy emelet magasságban megosztották, ezzel a második emeleten a gyermekek részére kialakítható helyiségeknek nyertek teret, a kapunyílást mindkét oldalon befalazva a kapuátjárót megszûntették. Az 50 holdas parkból kb. 20 holdat parknak hagytak meg, a többibõl gazdaságot létesítettek. A kitûnõ gazdaságban zöldség-gyümölcstermelés, takarmánytermesztés, sertéshízlalás, baromfitenyésztés - a háború után borjú-és csikónevelés is-folyt egészen 1950. október 15-ig, amikor a gazdaságot, pontosan 31 hold 1156 négyszögöl területet, a Fejér megyei Állami Gazdaságoknak át kellett adni. Az intézet nemcsak majd teljesen önellátó volt, de ellátott két más fõvárosi szociális intézményt, és még piacra is szállított. A gazdaságban az otthon növendékei - életkoruknak megfelelõen - rendszeresen dolgoztak. Az intézetben a nevelõ-oktató munkát a Szent Keresztrõl elnevezett Irgalmas Nõvérek látták el. Budapest Fõváros 1929. óta gondos kezelõje volt ennek a történelmi és mûvészi értékû épületnek. A háború elõtti felújításról, átalakításról, korszerûsítésrõl, a háború utáni újjáépítésrõl már szó esett. 1957- ben került sor újra a kastély részleges, 1983-89. között teljes mûemléki felújítására. Ez utóbbi - a kapcsolódó új létesítményekkel együtt - több mint 80 millió forint ráfordítást jelentett. A kastély rendkívül gazdag madárvilágnak otthont adó parkja, Bicske "zöldszíve" a II. világháború során súlyos károkat szenvedett. A háborút követõ években eredeti szépségében pompázott ismét a gondosan ápolt arborétum. A romantikus környezet több filmrendezõt ihletett arra, hogy itt forgasson. Sok kisebb részletet felhasználó jelenet mellett több nagy mûsorfilm külsõ - s egy-egy belsõ-felvétele is itt készült, pl. a Szegény gazdagok, Kard és kocka, 39-es dandár, Tessék engem elrabolni, a filmkockákon is megörökítve a Batthyány-kastély jellegzetesen szép parkját. Hegyi kastély és mauzóleum 3 Batthyány Kázmér Galagonyás-tetõn lévõ Hegyi-kastélyból "kortisztelõ ízléssel modern múzsaotthont" teremtett, azt pompásan berendezte. A csillagvizsgáló közelében épült fel az ún. Hegyi-kastély, a csillagászok lakóháza. A földszinten nagy elõcsarnokkal 6 szobával és konyhával, az emeleten - ahová vaskorlátos márványlépcsõ vezetett 9 szobával mára már nem látható. Külön említést érdemel az a ma romos állapotú, de még meglévõ mûvészi alkotás: a klasszicista stílusú mauzóleum, melyet Batthyány Kázmér költségén Nagy Károly - az obszervatórium parkjában 1847-ben hirtelen halállal elhunyt - Mihály nevû öccse emlékére emeltetett. A csillagdát, mauzóleumot és a Hegyi-kastélyt Pollack Mihály tervezte. Az építkezéshez a tatai bányákból származó nemes vörös márványt használtak. A Hegyi-kastély kapcsán említést érdemel az a szájhagyomány, mely szerint a "nagy" kastélyt a 3 Peterdi Ede: A bicskei Batthyányi kastély alapján, muemlekem.hu 25
Hegyi-kastély környékével fogattal is járható alagút köti össze, ilyen alagút megy állítólag Székesfehérvár és Zsámbék felé is. Bár feltárások nem történtek, s a régi feljegyzésekben sem található erre való utalás, néhány érdekes elbeszélés és történés elgondolkodtató. A kastély alatt és tágan értelmezett környékén nagy pincerendszer húzódik. A kastély alatti részben el van falazva, másrészrõl megközelíthetõ, különféle építkezés során pedig számtalan boltozott pincére, lejáratra bukkantak. A kastély egyik volt tulajdonosának rokona gyermekként éveken át nyaralt Bicskén, s elmondta: a Hegyi-kastély felé vezetõ alagútban sokat játszottak, futkároztak, megmutatta a "nagy" kastély alatti lejárat helyét is. A 2. világháború alatt a Hegyi-kastélynál végzõdõ "alagútat" a német katonaság lõszerraktárnak használta, s a lõszerek szállítására bicskei férfiak is ki voltak rendelve. Az "alagút" bejáratát visszavonuláskor berobbantották. Az ellenkezõ irányban - Székesfehérvár felé - az ún. "Káposztásban" történt társasházak építése során az építõk boltozott "alagútrészletre" bukkantak. Csillagvizsgáló 4 Nagy Károly csillagász 1847-ben építtette, Pollack Mihály tervei szerint. Az épület nagy központi mûszerterembõl, könyvtárterembõl és két kupolából állt. Ezektõl külön állt a harmadik torony, melynek forgatható fedele volt. Mûszereik beszerzése és felszerelése 1847-ig tartott. Alig kezdte meg mûködését, amikor az 1848/49-es szabadságharcunk vihara elpusztította. A forradalmi érzésû Nagy Károlyt az osztrákok 1849. júliusában elfogták, és Pestre hurcolták. Kiszabadulása után Párizsban telepedett le, és ugyanott, mindenkitõl elhagyatva halt meg 1868-ban. A csillagvizsgáló mûszerei késõbb a pesti egyetemre kerültek, majd a TIT Uránia Csillagvizsgálójába. Jelenleg a Mûszaki Múzeum õrzi tudománytörténelmünk e szép emlékeit. A mûszereket most restaurálják. Epületét elõbb raktárnak, majd késõbb daráló malomnak használták. 1945-ben erõsen megrongálódott. Mára már csak az egyik torony romjai maradtak fenn. Az önkormányzat tervei között szerepel az épületek helyreállítása, hiszen vétek lenne, ha egy ilyen mûemlék az enyészeté válna. Katolikus templom 5 A XVIII. század elején épült. A település közepén, az egymást derékszögben metszõ két fõútvonal találkozásánál, egyhajós, keleti tájolású, homlokzati tornyos, barokk templom, keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel. Homlokzatán két üres szoborfülke, tornyán négyablakos újabb sisak. A torony alatti részen, a bejárat felett 1880 körül épült orgonakarzat. Kétszakaszos cseh boltozattal, fedett falpilléres hajó, egy boltszakasszal fedett szentély, mellette kétoldalt szimmetrikusan elhelyezkedõ sekrestye, és az oratórium, fiókos barokk teknõ, illetve kolostorboltozattal. A déli oldalon található a régen nyitott, késõbb 1940 körül ajtóval és teljes fallal lezárt gyóntató folyosó. Fõoltárkép: Szentháromság a Megváltás allegóriájával, a XVIII. sz. második felébõl, valószínûleg Maulbertsch neves osztrák festõmûvész alkotása. Mellékoltárok és mellékoltárképek: Szent József és Szent János. 4 Nagyné Szita Erzsébet: Bicske, 2006, muemlekem.hu 5 Nagyné Szita Erzsébet: Bicske, 2006 26
A szószék barokk fafaragás, oldalán a Magvetõ és a négy evangélista, tetején Mózes az égõ csipkebokorral. A Lourdes-i barlang és a fájdalmas oltár a karzat alatt, illetve a karzat elõtt található, a templom északi oldalán. A keresztelõkút vörös márvány, a kereszt-telõkápolna" a bejárattól balra, északra található. Freskója: Jézus bemutatása a templomban. A három boltív freskói: Jézus megkeresztelése a Jordán folyóban, a Hegyi beszéd, illetve Szûz Mária, a világ királynõje. Az utolsó freskó érdekessége, hogy a festõmûvész a bicskei templomot is ráfestette a képre. A templom belsõ festése 1962-63-ban történt, az elektromos hálózat és a hangtechnikai berendezések felújítása 2004- ben készült el. Református templom és kollégium 6 1800-ban épült, copf stílusban a régi református templom helyén, eredetileg egy karzattal, homlokzat elõtti toronnyal, melyet rézsútos támpillérek támogatnak, kõtornyában 2,12 m kerületû kisharanggal. Keresztboltozatos kapualj, tégla alapú hajó, utcai homlokzatán hat-hat ablakkal. Faragott kõszószék 1800-ból, 1940-tõl áll mûkõ talpazaton. A szószék felõli falsíkon helyezték el az elsõ világháborúban elesett bicskei református hõsök nevét megörökítõ fehér márványtáblát. Tornyát 1817-ben villám sújtotta és leégett, majd 1823-ban toronysisakját rézlemez fedéssel borították. 1846-ban készült orgonája kellemes hangjáról híres. 1885-ben a templomtoronyba beszerelték az órát. 1924-ben az elvitt harang helyett új 420-kg-os harang készült. Felirata: Ha halljátok az Úr szavát, meg ne keményítsétek szíveteket!" 1929-ben villanyvilágítása lett a templomnak. 1995-ben öt év munka után befejezõdött a református templom renoválása. Az évek során elhasználódott templompadokat 2005-ben kicserélték. A református templomkert Kossuth tér felõli részén található az 1830-ban klasszicista stílusban épült Református Paplak és Lelkészi Hivatal. Mûemlék épület. A templom mellett található az 1797-ben épült eklektikus stílusú egyemeletes református felekezeti iskola. Emeletén mûködött a református olvasókör. Ma a középiskola kollégiuma, falán Csokonai Vitéz Mihály emléktábla található. Nepomuki Szent János szobor 7 Restaurálás után, 1991-ben került vissza a katolikus templom mellé, szimmetrikusan elhelyezve a kereszttel, a Nepomuki Szt. János szobor. Kb. 200 éves, faragott homokkõ. 7 Nagyné Szita Erzsébet: Bicske, 2006 27