Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév Jászberény Karcag Szolnok Mezőtúr Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos 1
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4. 2. Adatforrások... 5. 3. Demográfiai helyzet... 5. 3.1. A lakosság korösszetétele... 5. 3.2. Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás... 7. 3.3. Születéskor várható átlagos élettartam... 10. 4. Lakosság egészségét befolyásoló tényezők... 11. 4.1. Foglalkoztatottság, munkanélküliség... 11. 4.2. Jövedelmi viszonyok... 12. 4.3. Egy főre jutó GDP alakulása... 13. 5. Halandóság... 14. 5.1. Általános halandóság... 14. 5.2. Legfőbb halálokok... 14. 5.3. A keringési rendszer megbetegedése okozta halandóság... 16. 5.4. Agyérbetegség és magas vérnyomás okozta halálozás... 17. 5.5. Daganatos megbetegedés okozta halandóság... 17. 5.6. Ajak, szájüreg és garat daganatos megbetegedése okozta halandóság... 18. 5.7. A légcső, hörgő, tüdőrák megbetegedése okozta halandóság... 19. 5.8. A légzőrendszer okozta halandóság... 20. 5.9. Emésztő rendszer okozta halandóság... 20. 5.10.Külső okokra visszavezethető halandóság... 21. 5.11.Önártalom, önsértés okozta halandóság... 21. 5.12.A halálozás területi különbségei megyénk kistérségeiben... 22. 6. A megbetegedések főbb mutatói a megyében... 23. 6.1.. A 0-18 évesek legfőbb betegségei... 23. 6.2.. A 0-18 évesek legfőbb betegségei a kistérségekben... 24. 6.3.. A 19-X évesek legfőbb betegségei... 26. 6.4.. A 19-X évesek legfőbb betegségei a kistérségekben... 28. 7. Az allergiás eredetű betegségek... 30. 7.1.. Asztma, rhinitis allergica... 30. 7.2.. Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)... 31. 8. Egészségmagatartás/OLEF 2009 régiós online felmérés... 32. 8.1. Táplálkozás... 33. 8.2. Fizikai aktivitás... 33. 8.3. Testtömegindex (BMI), túlsúlyosság... 34. 8.4. Dohányzás... 34. 8.5. Alkoholfogyasztás... 35. 8.6. Mentális zavarok... 35. 9. Kábítószerfogyasztás... 36. 10. A szervezett lakossági szűrővizsgálatok eredményei... 38. 10.1. Emlőszűrés... 38. 10.2. Méhnyakszűrés... 40. 10.3. Vastagbélrák szűrése... 40. 2
11. Fertőző betegségek morbiditása... 41. 11.1. Fertőző betegségek:... 41. 11.2. Védőoltások... 45. 11.3. Terhes nők májgyulladás B vírusa által okozott fertőzés kiszűrése... 45. 11.4. HIV tanácsadás... 45. 11.5. Fejtetvesség... 46. 11.6. Rágcsálók elleni védekezés... 47. 11.7. Kórházhigiénés tevékenység... 47. 11.8. Hatósági tevékenység... 48. 12. Az ifjúság és a felnőtt lakosság körében végzett egészségfejlesztési tevékenység... 48. 12.1 Egészségfejlesztés... 49. 13. Környezeti tényezők... 54. 13.1. Környezet és telepegészségügy... 54. 13.1.1. Vízhigiéne, ivóvíz... 54. 13.1.2. Vízhigiéne, fürdővíz... 59. 13.1.3. Művese állomások... 61. 13.1.4. Szennyvízhigiéne... 61. 13.1.5. Talajhigiéne... 61. 13.1.6. Aerobiológiai hálózat működése... 62. 13.2. Élelmezés-és táplálkozásegészségügy... 62. 13.2.1. Táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok... 62. 13.2.2. Étrendkiegészítők... 63. 13.2.3. Kozmetikumok... 63. 13.2.4. Élelmiszer eredetű megbetegedések... 63. 13.3. Kémiai biztonság... 64. 13.4. Gyermek és ifjúságegészségügy... 64. 14. JNK-Szolnok Megye egészségügyi ellátása... 65. 14.1. Alapellátás... 65. 14.2. Otthoni szakápolás, hospice... 70. 14.3. Járóbeteg szakellátás... 70. 14.4. Fekvőbeteg ellátás... 71. 14.5. Mentés, betegszállítás... 73. 14.6. Gyógyszerellátás... 73. 14.7. Hatósági aktivitás... 74. 15. Összefoglaló... 76. 16. Szükséges tennivalók... 76. 3
1. Bevezetés Tájékoztató anyagunkkal kívánjuk felhívni a társadalmi-, gazdasági-, szociális folyamatokra befolyással bíró döntéshozók és egészségpolitikusok figyelmét Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának egészségi állapotára és az abban tapasztalható egyenlőtlenségekre. A népegészségügy ugyanis az állami és önkormányzati szervek, gazdasági, társadalmi szervezetek, valamint egyének részvételével megvalósított - elsősorban lakossági csoportokat, közösségeket célzó - tevékenység, az egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság megelőzése érdekében. Célja a lakosság egészségi állapotának monitorozása, valamint az egészségproblémák és prioritások meghatározása, népegészségügyi intézkedések kimunkálása és foganatosítása kormányzati, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve. A népegészségügyi tevékenység magában foglalja: az egészség tudományosan megalapozott természeti és társadalmi környezeti (a továbbiakban együtt: környezeti) feltételeinek, az egészség fejlesztésének, a betegségek megelőzésének hatékony, hozzáférhető és megfelelő bizonyítékokon alapuló módszereinek, valamint az ehhez szükséges intézményrendszer kialakításának, működtetése feltételeinek meghatározását, illetve biztosítását, a lakosság egészségmagatartásának, az azt befolyásoló környezeti tényezőknek rendszeres elemzését, az elemzés során feltárt adatok alapján az egészségkárosító hatások kockázatának értékelését valamint az ennek megfelelő problémák és prioritások rangsorolását, a nemzetközi irányvonalakkal összhangban levő népegészségügyi stratégia és ennek megvalósítását elősegítő akcióterv kidolgozását, amely előre meghatározott, mérhető egészségcélokat határoz meg az egészség javítása érdekében. Továbbá tartalmazza a megelőzés és az egészségkárosító hatások csökkentésére irányuló beavatkozásokat, a feladatok megvalósítása érdekében egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegség-megelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások biztosítását, a szolgáltatások hatékonysága, eredményessége, hozzáférhetősége és egyéb minőségi jellemzőinek rendszeres értékelése. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. fejezete foglalkozik a népegészségüggyel. Ennek értelmében a népegészségügy feladata a lakosság egészségi állapotának és az erre ható tényezőknek a folyamatos monitorozása és rendszeres elemzése, különös tekintettel az egészség előfeltételeire, így az élelem, lakás, munkahely, oktatás, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség, sportolás, üdülés. Ennek keretében fel kell tárni - valamint meg kell határozni - az emberi szervezet, illetőleg a környezet kölcsönhatásait, egészségkárosító tényezőit, valamint ezek hatását az emberi szervezetre. A népegészségügy, ezen belül az egészségfejlesztés célja elősegíteni az egészség-kulturális szint emelésével, az életmód formálásával az egészség kialakítását, megtartását, a betegségek megelőzését, a betegek egészségi állapotának mielőbbi helyreállítását. Fontos feladat a lakosság egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, a szükséges preventív intézkedések meghozatala és/vagy azok szorgalmazása a törvényben meghatározott feladatai közé tartozik, mely szerint a helyi önkormányzatokat rendszeresen - szükség esetén alkalomszerűen - tájékoztatja a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról. A népesség egészségi állapotát, halandóságát döntően befolyásolja az életmód, a genetikai tényezők, a környezeti hatások, így a szűkebb és tágabb fizikai környezet állapota, valamint az egészségügyi szolgáltatások minősége és hozzáférhetősége is. Az egészség meghatározásában az egyes tényezők súlya nem azonos. Általában elfogadott, hogy a genetikai tényezők 15-30%-ban, az egészségügyi ellátás 10-15%-ban határozzák meg az egészségi állapotot. A fennmaradó 55-75%-ért a társadalmigazdasági tényezőkkel és az iskolázottsággal szoros összefüggést mutató életmódtényezők felelősek. Úgy véljük, a testületi vagy politikai döntéseknek nagy szerepe van a megyében, a megye településein élő lakosok egészségi állapotának fenntartásában, illetve javításában is. Ezen döntések meghozatalát segíti az általunk összeállított szakmai anyag, amely a megye lakosságának egészségi állapotát mutatja be. A cél az, hogy az önkormányzati képviselők megismerhessék és a jövőben a döntéseikben a károsan ható tényezők kiküszöbölésére megfelelő lépéseket tehessenek. A tájékoztató anyagban bemutatjuk a megye lakosságának egészségi állapotát, demográfiai helyzetrajzát, valamint a megye morbiditási jellemzőit. Ismertetjük a mortalitási mutatókat, áttekintjük a népegészségügyi szervezet szakterületeinek 2010. évi, illetve 2011. első félévi munkáját, így többek 4
között betekintést adunk a megye lakosságának körében végzett egészségfejlesztési tevékenységéről, a szervezett lakossági szűrővizsgálatok eredményeiről, a közegészségügyjárványügyi munkáról, az egészségügyi ellátás jelenlegi helyzetéről. 2. Adatforrások A népmozgalmi és mortalitási és morbiditási esetszámok, adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal, illetve a megyei demográfiai adatok forrásai a területi statisztikai évkönyvek és tájékoztatók voltak. A lakónépességi és a mortalitási adatokat egyaránt az Országos Tisztifőorvosi Hivatalon (OTH) keresztül az Országos Szakmai és Módszertani Központ (OSZMK) bocsájtotta rendelkezésünkre. A standardizált halálozási arányszámok az Országos Szakmai és Módszertani Központtól származnak. Az országos egészségfelmérés OLEF 2009 összeállított anyaga mintaként szolgált az egészségmagatartási adataink feldolgozásához, melyet az OSZMK mért fel. A morbiditási adatok forrása az OTH és a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kara által működtetett monitorozó rendszer, Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtő Program (HMAP) volt. Az allergiás eredetű légzőrendszeri betegségek adatai a Debreceni Egyetem és Korányi Bulletin 2009 és 2010 évi adatainak felhasználásával készült. 3. Demográfiai helyzet A demográfiai helyzet ismerete fontos, meghatározó a lakosság egészségi állapotának elemzésében. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Jász-nagykun Szolnok megye lakosságának létszáma 2010. január 1-jén 390 775 fő volt, összlakossága minden évben kevesebb volt, mint az előzőben, vagyis folyamatos fogyás volt tapasztalható. Az előző évekkel összehasonlítva az adatokat, látható, hogy amíg 2000-ben 410-647 fő, addig 1990-ben 426.491 fő, 1980-ban pedig 446.708 fő volt a megye lakosságának száma. 2009 évben a legfrissebb népességi mutatókat figyelembe véve 4116 fővel volt több a megye lakosságának népességszáma, mint 2010 évben. Ez a születések és a halálozások számával indokolható főként. A népsűrűség 71,5 fő/km 2. A megye jelentős mértékben urbanizált, a lakosság több mint 60%-a városban él. 7 kistérség, ezen belül 78 település található. 3.1. A lakosság korösszetétele A lakosság korösszetétele a nemzetközi és hazai tendenciához hasonlóan alakul. A 65 év feletti lakosok aránya emelkedik, ezzel szemben a 15 év alattiak arányának a csökkenése figyelhető meg. Ennek következtében pedig növekszik az aktív korúak eltartási terhe is. A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (korpiramissal) lehet szemléletesen ábrázolni. A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek. A korfa lényegét tekintve egy oszlopdiagram, mely egy adott társadalom korösszetételét nemek és életkori szakaszok szerint egyidejűleg ábrázolja. A korfa jól szemlélteti a népességváltozási folyamatokat. Magyarországra, a régióra, így megyénkre is a fogyó népesség korfája jellemző (1. ábra) Magyarország, az Észak-alföldi régió (2. ábra) és JNSZ megye (3. ábra). Hagymakupola vagy urnaalakú, keskeny alakú, fölfelé kissé szélesedő, a fiatalok aránya csökken, a gyermekkorúak: 15-20%-a, a várható élettartam hosszú, az idősek aránya nő így 15-20%, eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. Gyorsan öregszik a népesség, a létszám stabilizálódik, majd csökken. Ez jellemző más országban is, mint például Svájc, Dánia, Németország, Olaszország korösszetételére is. 5
1. ábra Magyarország népességének száma nem és életkor szerint 2010. január 01. Forrás: KSH 2. ábra Észak-alföldi Régió népességének száma nem és életkor szerint 2010.január 01. Forrás: KSH A korfán két kiugrás és egy beszűkülés emelhető ki: a 25-34 évesek (1972-1981-ben születettek) és az 50-54 évesek (1952-1956-ban születettek) viszonylag nagy, valamint a 40-44 évesek (1962-1966-ban születettek) viszonylag alacsony létszáma. E létszámok alakulása jelentős mértékben népesedéspolitikai intézkedéseknek (az 50-es évek elején az abortusz elleni drasztikus törvények - Ratkó-korszak - és az akkor születettek leszármazottai - illetve az abortuszszigor enyhítése - köszönhető. Összehasonlítva a 2010-es korfát az 1980. évivel, jól látható a népesség korösszetételének átrendeződése is. (3. ábra). 6
3. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye népességének száma nem és életkor szerinti változása 1980. január 01 és 2010. január 01. között Forrás: KSH A népesség túlnyomó részét mindkét nem esetében a munkaképes korosztály (15-64 évesek) adja. A megyei lakosság 2010. január 1-i korfája az öregedő népességű, modern, ipari társadalmakra jellemző; alul és felül összeszűkülő alakot mutat. A fiatalabb korban érvényes mérsékelt férfitöbblet, amely az idősebb korosztály felé haladva a nők hosszabb átlagos élettartamát tükrözve kifejezett nőtöbbletté alakul, amely ezen az ábrán is jól nyomon követhető. 3.2. Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás A népesség természetes fogyása hazánkban már több évtizedek óta tartó folyamat. Jász-Nagykun- Szolnok megye természetes fogyása az Észak-alföldi régióban a legmagasabb és a magyarországi átlagnál is lényegesen rosszabb. Szemben az EU tagállamaiban megfigyelhető tendenciával, ahol folyamatos növekedés figyelhető meg. A régió megyéit tekintve a középmezőnybe tartozunk. (4-5. ábra) 4. ábra A természetes szaporodás/fogyás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak alföldi régió megyéiben 2001-2010 között 0-1000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 év -2000-3000 -4000-5000 -6000 fő Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Forrás: KSH 7
2001 évtől szintén folyamatos csökkenés tapasztalható. 2010 évben a KSH adatai alapján az elhaltak száma 5515 fő volt, és 3319 gyermek született, így 2 196 fővel csökkent a népességszám megyénkben. 5. ábra A születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2001-2010 között fő 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0-1 000-2 000-3 000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 év halálozás születés szaporodás/fogyás Forrás: KSH Az adatok vizsgálata után megállapítható, hogy évről-évre csökken a születések száma. A régió adatait figyelembe véve megyénk a középmezőnybe tartozik (6. ábra) 6. ábra Az élveszületések számának alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak alföldi régió megyéiben 2001-2010 között fő 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 év Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Forrás: KSH Bármely társadalom fejlettségének fokmérője a csecsemőhalálozás alakulása (1 000 élveszületésre jutó 1 éves kor alatti halálozások száma). A csecsemőhalálozás aránya a megyében magasabb, mint az országos átlag. A KSH adatai alapján az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 2009- ben 7,41, 2010-ben már 8,3, vagyis az előző évhez képest is magasabb. 2006 óta megyénkben nőtt a csecsemőhalálozások száma. Az adott évben 10 halálozás volt, még 2010-ben már 27 csecsemő halt meg. (7-8 ábra) 8
7. ábra Csecsemőhalálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak alföldi régió megyéiben 2001-2010 között fő 140 120 100 80 60 40 20 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 év Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Forrás: KSH A csecsemőhalálozást az egészségügyi ellátórendszer minősége és társadalmi-, gazdasági tényezők befolyásolják. A csecsemő veszélyeztetettségét előre vetítő előidéző tényezők; alacsony iskolai végzettség, kiszorulás a munkaerőpiacról, rossz lakásviszonyok, sok gyermek, káros szenvedélyek, rendezetlen családi viszonyok, az egészségügyi ellátás negálása elsősorban a késői csecsemőhalálozásban jelennek meg. A koraszülött frekvencia 2006-tól szintén emelkedő tendenciát mutat, mert míg ebben az évben 7,4 % volt, addig 2010-ben már 9,4 %. A csecsemő halottak 2006 évi kedvezőbb adatai (2,6 ) addig 2010 évre már 8,3 re emelkedett, amely többszörös növekedést mutat. 8. ábra Élveszületés, csecsemőhalálozás, koraszülött frekvencia adatai Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1992-2010 között Évek Élveszületések száma (fő) Csecsemő halottak száma (fő) Csecsemő halottak száma ( ) Perinatális halálozás ( ) Koraszülöttfrekvencia (%) Forrás: KSH 1992 5244 59 11,25 11,82 8,67 1994 5052 61 12,07 11,22 8,35 1996 4539 55 12,11 10,3 8,37 1998 4179 34 8,13 11,63 8,85 2000 4129 38 9,2 14,6 8,2 2002 3988 28 7,02 9,2 8,8 2004 3893 22 5,7 9,7 8,7 2006 3858 10 2,6 6,2 7,4 2008 3742 17 4,5 * 9,8 2010 3265 27 8,3 * 9,4 *adathiány Míg az újszülött halálozás csökkenésében elsősorban a magasan képzett embereknek és a korszerű diagnosztikának, terápiának van szerepe, addig a késői csecsemőhalálozásban inkább a területi munkát végző szakembereknek (védőnő, háziorvos) és a szociális segítségnyújtásnak (önkormányzatok, családsegítők, gyermekjólétiek) jut a főszerep, kiegészítve az oktatással. 9
3.3. Születéskor várható átlagos élettartam Egy adott naptári évre vonatkoztatott, születéskor várható átlagos élettartam azon életévek száma, amelyek születéstől kezdve átlagosan megélhetők lennének, az adott évi korspecifikus halálozási arányszámok jövőbeni változatlan érvényesülése esetén. Az évek folyamán nőtt a várható élettartam. 2010 évben mindkét nem esetében kevesebb a várható átlagos élettartam az országos viszonylathoz képest. A születéskor várható átlagéletkort a társadalmigazdasági jellemzők által szintén befolyásolt halálozási arányok is meghatározzák. Magyarországon belül az Észak-alföldi régióhoz tartozó területek a rosszabb életesélyű részeknek tekinthetők, ahol a halandósági mutatók változatlanul maradása mellett rosszabb életkilátásai vannak az itt élő lakosságnak. Ugyanakkor hazánkban, és így Jász-Nagykun-Szolnok megyében is, folyamatosan emelkedő tendencia figyelhető meg a várható élettartam esetében 2009-ig. Sajnálatos tény, hogy az érték ennek ellenére is messze elmarad az Európai Unió (27) és az Euro zóna (17) országainak szintjétől. Jász-Nagykun-Szolnok megye a Magyarországi átlagnál is rosszabb mutatóval rendelkezik. (9. ábra) 9. ábra A születéskor várható átlagos élettartam alakulása az Európai Unióban (27), az Euro zónában (17), Magyarországon és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nemek szerint 2009. évben év 90 80 70 60 76,4 82,4 77,8 83,5 70 78 68,9 77,4 50 40 30 20 10 0 Európai Unio (27) Eurozóna (17) Magyarország Jász-Nagykun- Férfi Nő Szolnok Megye Az 1990 és 2010 évi adatokat összehasonlítva látható a magyarországi, a régiónk és külön megyénk lakosságának nemek szerinti, születéskor várható élettartamának alakulása (10. ábra). A születéskor várható átlagos élettartam megyénkben az országos átlaghoz közeli, de az Észak-alföldi régió átlagánál valamivel kedvezőbb. Megyénkben a férfiak esetében 70,5 év, nőknél 78,11 év volt a várható élettartam 2010-ben. 10. ábra A születéskor várható átlagos élettartam, átlagéletkor alakulása nemek szerint Jász-Nagykun- Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon 1990 és 2010 évben fő 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1990 2010 1990 2010 Forrás: KSH Férfi Nő Észak-Alföldi Régió Jász-Nagykun-Szolnok Megye Magyarország 10
A születéskor várható élettartam - és ebből az egészségben várható élettartam - a jólét egyik legfontosabb jelzőszáma. Kutató állítása szerint a születéskor, illetve bizonyos életkorokban még várható élettartam egy ország, egy régió, egy társadalmi csoport egyik, ha nem a legjobb életszínvonal mutatója. A teljes várható, és ezen belül az egészségben eltölthető életéveket tekintve a régió lakossága országos átlag alatti értékeket mutat, így az egészségben várható élettartamban nagy a leszakadás. (11.ábra) 11. ábra A 35 éves korra vonatkozó teljes és egészsesen, illetve betegségben várható élettartam megyék szerint 2005-2007 Forrás: KSH A megyékre vonatkozó számítás alapján jól kivehetőek a régión belüli eltérések is. Szabolcs-Szatmár megye férfilakosságának 35 éves korban még várható élettartama 33,3 év, ebből egészségben várható mindössze 18,2 év. Ennél a férfiak esetében csak Borsod-Abaúj-Zemplénben rosszabb a helyzet (33,1 és 18,1-es várható életévekkel). A nőknél a sereghajtó megyék Borsod és Nógrád. Jász- Nagykun-Szolnok megye női lakosságának várható életkilátásai rosszabbak, mint a Szabolcs megyében élő nőké, még ha az előnyük minimális is. 4. A lakosság egészségét befolyásoló té nyezők A népesség egészségi állapotában, valamint az azt meghatározó tényezők megjelenésében (a jövedelmi viszonyok, a születéskor várható átlagos élettartam, a gazdasági fejlettség mutatói) és az egészségügyi kiadások között, szoros kölcsönhatások mutathatók ki. 4.1.Foglakoztatottság, munkanélküliség Egészségi állapot szempontjából mind a munkanélküliség, mind a foglalkoztatottság fontos tényező. Országosan az Észak-Magyarország és Észak-alföld mutatószámai a legkedvezőtlenebbek. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a regisztrált munkanélküliek száma emelkedett. 2009 évben 156,7/ezer fő aktív korú (15-74 éves) ebből 138, 9 ezer/fő foglalkoztatott volt, így a munkanélküliek száma 17,8 ezer/fő. (12. ábra) A foglalkoztatási arány megyénkben 2009-ben 46,4 % a régióban a legkedvezőtlenebb volt (Hajdú-Bihar 43,2 %, Szabolcs-Szatmár 40,6 %). Megyénkben 2009-ben nőtt a munkanélküliek száma ez előző év adatokhoz viszonyítva. (12. ábra) 11
ezer fő 12. ábra Foglalkoztatottság és munkanélküliség alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2006-2009 között 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 2006 2007 2008 2009 év aktív népesség 15-74 foglalkoztatott munkanélküli Forrás: KSH Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010-ben átlagosan 28 291 fő álláskereső szerepelt a nyilvántartásokban. Számuk az előző évhez képest 7,1 százalékkal (1 880 fővel) emelkedett. A kirendeltségek közül leginkább Szolnok (+10,0%) és Tiszafüred (+9,3%) térségében nőtt az állástalanok száma. Csökkenés sehol sem volt tapasztalható, a legkisebb növekedést a karcagi kirendeltségen mérték. (+3,8%).(a KSH és JNSZM KH Munkaügyi Központ adatai alapján) A Munkanélküliségi ráta megmutatja a 15-74 éves munkanélküliek számát a 15-74 éves gazdaságilag aktív (foglalkoztatott és munkanélküli) népesség százalékában. 13. ábra Munkanélküliségi ráta Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon 2000-2010 között 80 % 70 60 50 40 30 20 10 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 év Észak-alföldi Régió Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Ország összesen Szabolcs-Szatmár-Bereg Forrás: KSH Az Észak-alföldi régió és Hajdú-Bihar megye mutatói kedvezőbbek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye magas munkanélküliségi, és kiugróan alacsony foglalkoztatási rátája jelentősen rontja a régiós átlagot. (13. ábra) 4.2.Jövedelmi viszonyok A jövedelmek alakulása tekintetében megfigyelhető, hogy megyénkben 2010-ben a nettó átlagkereset egy főre számítva 106.668 Ft volt, Magyarországon pedig 132.604 Ft. Közép Magyarországon ezzel szemben 153.948 Ft. A régió adatait megvizsgálva Szabolcs megyében ennél kevesebb jövedelmet 12
kaptak. Az átlagkeresetek alakulása Hajdú-Bihar megyében kedvezőbb volt, ugyanis 8.312 Ft-tal magasabb a nettó átlagkereset ebben a megyében, mint nálunk. (14. ábra) 14. ábra Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 2010 évben Magyarország egyes területein és Jász-Nagykun-Szolnok megyében Ft/fő 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 Észak- alföldi Régió Hajdú-Bihar Megye Jász-Nagykun- Szolnok Megye Szabolcs- Szatmár- Bereg Megye Magyarország Közép Magyarország Forrás: KSH 4.3.Egy főre jutó GDP alakulása A GDP adott terület (rendszerint egy ország) gazdaságának egységnyi idő alatt (általában egy év alatt) mért teljesítménye, mérőszáma. A GDP tekintetében a régiók között nagy eltérések láthatók. Első helyen áll a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország, amit Nyugat-Dunántúl, a harmadik helyen pedig Közép-Dunántúl követ. Az egy főre jutó GDP nagysága Közép-Magyarországon az országos átlagnál magasabb, Nyugat-Dunántúlon 1,9%-kal, Közép-Dunántúlon pedig már 7%-kal alacsonyabb volt. Az ország legfejlettebb térsége Közép-Magyarország, és a rangsor utolsó helyén álló Észak-Alföld egy főre jutó GDP-je között változatlanul 2,6-szeres a különbség. (15. ábra) 15. ábra Az egy főre jutó GDP alakulása régiónként és országosan 2009 évben Forrás: OSZMK 13
5. Halandóság Az egészségügyi ellátó rendszer kapacitásainak racionális, az adott területen élő lakosság szükségleteinek megfelelő tervezéséhez, a társadalomra és a családokra nehezedő betegségteher méréséhez, valamint egészségfejlesztési programok tervezéséhez és hatékonyságuk méréséhez elengedhetetlen a lakosság halálozási viszonyainak ismerete. 5.1.Általános halandóság A Standardizált Halálozási Mutató (továbbiakban SHA) kor szerinti halálozási mutató, a mortalitás torzítatlan összehasonlítását teszi lehetővé egy vagy több populáció között. A korai halálozás (25-64 éves korosztály) struktúrája lényegesen eltér az összhalálozás haláloki struktúrájától. Az összes halálozás adatait figyelembe véve 2009 évben a vizsgált területek közül megyénkben a nők SHA adatai a legmagasabbak, ezt követi Szabolcs-Szatmár megye, illetve a régió. Hajdú Bihar megye adatai a legkedvezőbbek. A férfiak vonatkozásban Szabolcs- Szatmár- Bereg megye után Jász- Nagykun Szolnok megye adatai a legkedvezőtlenebbek. Az országos átlagnál rosszabb mutatókkal rendelkezünk. A férfiak halálozása tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van a legrosszabb helyen, ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok megye, a régió, illetve az országos statisztika, legvégül Hajdú-Bihar megye mutatói. A megyéket megvizsgálva Hajdú Bihar megye adatai 2007 és 2009 között is a régióban a legmagasabbak voltak, míg megyénkben az országos átlag felettiek a halálozási mutatók. A régió átlaga megyénk adataihoz képest hasonló számadatokkal rendelkezik a nők esetében, még a férfiaknál Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, illetve a régió mutatói rosszabbak. (16. ábra) 16. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az összes halálozás vonatkozásában Magyarországon, az Észak-alföldi régióban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2007-2009 között a 0-X évesek körében 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Forrás: OSZMK 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos 5.2.Legfőbb halálokok A legfőbb halálokok a keringési, daganatos, emésztőrendszeri, és a légző rendszer betegségei valamint a külső ok miatti bekövetkezett halálozás. A standardizált mutatók alapján látható, hogy 64 éves kor alatt - vagyis a korai halálozás esetén - a daganatos ok áll első helyen, ezt követi a keringési, emésztőrendszeri, külső ok, és végül a légző rendszer miatt bekövetkező halálok. 65 éves kor felett első helyre kerül a keringési, majd a daganat és végül a többi halálok. (17. ábra) 14
17. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben különböző korcsoportokban 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 0-64 65-0-x Forrás:OSZMK külső ok daganat keringési légzőrendszer emésztőrendszer Az országos, régiós és megyei adatokat megvizsgálva látható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye adatai minden halálok tekintetében rosszabbak az országos adatokhoz viszonyítva. A legfőbb halálokokat megvizsgálva látható, hogy a nemek közt is halálozási különbség tapasztalható. A vizsgált mintában megyénk mutatói a legrosszabbak férfiaknál a külső ok miatti halálozás, a nőknél a daganatos, a férfiak és nők emésztőrendszeri, valamint a nők légzőrendszeri halálozása. Mindkét nemben a legfőbb halálokok tekintetében az első helyen a keringési, majd a daganatos halálozás. Ezt követően különbség mutatható ki, így a férfiaknál harmadik a külső ok, negyedik az emésztő és végül a légzőrendszeri halálozás. A nőknél harmadik az emésztő, negyedik kis különbséggel a légzőrendszeri, majd ötödikként a külső ok miatti halálozás szerepel. (18. ábra) 18. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében 700 600 500 400 300 200 100 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő keringési daganat légzőrendszer emésztőrendszer külső ok Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás:OSZMK 15
5.3.A keringési rendszer megbetegedése okozta halandóság A halálokok között kitüntetett helyet foglalnak el a keringési rendszer, közöttük is kiemelten a szívkoszorúér betegségei, elsősorban a szívinfarktus. A keringési rendszer betegségein belül Jász- Nagykun-Szolnok megyében a szív-érrendszeri betegségek halálozása, így az ischaemiás szívbetegség miatti halálozás okozza a legnagyobb veszteséget. A halálozás gyakorisága mindkét nemben meghaladja az országos átlagot. (19-20. ábra) Az önpusztító életmód jellemzően a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életvitel a figyelmen kívül hagyott, vagy elégtelenül, illetve rosszul kezelt magas vérnyomás betegség külön-külön és együtt is veszélyezteti, vagy tovább rontja az érintettek esélyét egy teljes és egészségesebb, alkotó életre. Sok haláleset a szív-érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, - így a már sokat emlegetett magas vérnyomás, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-betegség, az elhízás, a dohányzás és az alkoholizmus, valamint az egészségtelen táplálkozás, és mozgásszegény életvitel is - életmód váltással megelőzhetővé válna. 19. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a keringési rendszer okozta halálozás tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében 800 700 600 500 400 300 200 100 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Forrás:OSZMK 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos 20. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) Ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK 16
A szívinfarktus megelőzhető a kockázati állapotok időbeni felismerésével, az életmód megváltoztatásával, szükség esetén a megfelelő gyógyszeres kezelés bevezetésével. A már kialakult életveszélyes betegség túlélési esélyei jelentősen nőnek a gyors és szakszerű sürgősségi és intenzív ellátás elérése esetén is. 5.4. Agyi-érbetegség és magas vérnyomás okozta halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009-ben mindkét nem esetében az agyi-érbetegség és magas vérnyomás miatti halálozás kisebb arányban fordul elő, mint az országos átlag. A 2004-es adatokkal összehasonlítva látható, hogy mindkét nemnél lényeges javulás tapasztalható. A 2008 évi adatokkal összehasonlítva viszont kisebb romlás érzékelhető. (21. ábra) 21. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az agyi-érbetegség és magas vérnyomás miatti halálozás az Észak-alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között 250 200 150 100 50 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK Az agyi-érbetegségek között legnagyobb arányban szereplő agyvérzéseket általában a nem hatékonyan kezelt, vagy a fel nem ismert magas vérnyomás betegség okozza, melynek felismerése és kezelése a világon mindenhol az alapellátás kompetenciájába tartozik. Nagy jelentősége van ezért a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésben a különböző szűrőprogramoknak, amely a legfőbb rizikó tényezőket vizsgálja, így a vérnyomás és testzsír mérésnek, koleszterin és vércukorszint ellenőrzésének is. Ezekkel az egyszerű vizsgálatokkal az időben felismert betegség jól kezelhető és az esetleges szövődmények kialakulása is kivédhető válik. Megfelelő életmóddal, így egészséges táplálkozással, mozgással, mérsékelt só fogyasztással a betegségek nagy része megelőzhetővé, ezáltal az idő előtti halálozás is kivédhetővé válna. Ebben a munkában az egészségfejlesztésnek kiemelten fontos szerepe van, mert nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egészségtudatos magatartás elterjesztésében, és ezt az egészségkommunikáció eszközeivel szélesebb körben kell alkalmazni. Fontos a szűrést követően a kezelések megkezdése a beteg együttműködése. 5.5.Daganatos megbetegedések okozta halandóság A daganatok kialakulásában számos kockázati tényező játszik szerepet, melyek közül több (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás stb.) az életmódra vezethető vissza. Mindemellett egyéb környezeti, biológiai hatások és a genetikai hajlam is nagy szerepet játszik e betegségek kialakulásában. A halálozások gyakorisági listáján a rosszindulatú daganatok a második helyet foglalják el. A férfiaknál és nőknél is az összes daganatos betegség előfordulása 2009 évben az országos átlag feletti volt. Nők esetén az országos, régiós összehasonlításban is megyénkben rosszabb eredményeket találtunk. A 2008. évi adatokkal összehasonlítva a 2009 évit, lényeges csökkenés tapasztalható mindkét nem esetén, de a férfiaknál nagyobb arányú, mint a nőknél. (22. ábra) 17
22. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) az összes daganat tekintetében az Észak-Alföldi régióban 2004-2009 között 0-X éves férfiak és nők körében 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK Helyes életvezetéssel, körültekintő környezetkímélő magatartással, az embert védő munkakörnyezet biztosításával, valamint az ivóvíz, a levegő és az élelmiszerek biztonságának növelésével sokat tehetünk a rosszindulatú daganatok kialakulása ellen. További fontos tényező lehet egyes daganatok okozta halálozások csökkentésében a szűrővizsgálat. A WHO szerint központilag szervezett lakosságszűrés javasolt az emlő, a méhnyak daganatok esetén. Ajánlatos a vastagbél, a prosztata, a szájüreg és a tüdődaganat esetén a veszélyeztetettek célzott szűrése is. A szűrővizsgálatokon történő részvétel fokozásában is fontos szerepe van a népegészségügynek, így az időben felismert betegség jól kezelhető. 5.6. Ajak, szájüreg és garat daganatos megbetegedése okozta halandóság Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az ajak, szájüreg, garat daganatos halálozása tekintetében a férfiak halálozásának gyakorisága lényegesen magasabb az országos és a régiós átlagnál, a nőknél ezek az arányok valamivel jobbak. A 2008 évit viszonyítva a 2009-es adatokhoz, a férfiak esetében lényeges romlás tapasztalható, mint egy évvel ezelőtt.(23.ábra) Ezeknek a daganatoknak a két fő rizikófaktora a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Elsődleges preventív feladat az egészséges életmódra nevelés, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása, valamint a megfelelő szájhigiénia betartása. Másodlagos preventív feladat a korai szűrés segítségével idejében megkezdeni a beavatkozást, kezelést. 18
23. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az ajak, szájüreg, garat rosszindulatú daganat tekintetében az Észak-Alföldi régióban 2004-2009 között 0-X éves férfiak és nők körében 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK 5.7. A légcső, hörgő, tüdőrák megbetegedése okozta halandóság 2009-ben a férfiaknál e daganat fajtának előfordulása jelentősen magasabb az országos szinthez képest. A nők esetében a magyarországival azonos. 2008 évben még a nőknél ez a szám magasabb volt az országos átlagnál. Ha a régiós adatokkal hasonlítjuk össze, a férfiak esetében alacsonyabb, a nőknél viszont magasabb a tüdőrák okozta halálozás megyénkben.(24.ábra) 24. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) a légcső, hörgő, tüdőrák tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között 160 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK Ha a 2008-as adatokkal összehasonlítjuk a 2009 évit, látható, hogy mindkét nemnél csökkent a halálozás. A férfiak esetében 1994 óta csökkenő tendencia figyelhető meg, de a nőknél a halálozás 2008 évben volt a legmagasabb, attól kezdve kisebb csökkenés tapasztalható.(24. ábra) A magyar férfiak rosszindulatú daganatai között 2008-ban első helyen a légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata állt. E tekintetben a megye halálozási mintázata is megfelelt az országosnak. A betegség legfőbb okaként, a dohányzás szerepel. A passzív dohányzás ugyancsak növeli a tüdőrák kockázatát. 19
5.8. A légzőrendszer okozta halandóság A férfiak és nők tekintetében is a légzőrendszer okozta halálozás 2009-ben magasabb az országos átlagnál. A férfiaknál közel megegyező a 2008 évi adatokkal, míg a nőknél nagyobb emelkedés tapasztalható 2009 évben. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a régiós átlaghoz viszonyítva a férfiak esetében alacsonyabb, nőknél magasabb a halálozás alakulása. (25. ábra) 25. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) a légzőrendszer okozta halálozás tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között 120 100 80 60 40 20 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Forrás: OSZMK 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos A légző rendszer betegségei okozta halálozás több mint fele elkerülhető lenne. A heveny légúti fertőzések, a tüdőgyulladás, idült hörghurut, tüdőtágulat és asztma például a megfelelő megelőzéssel kivédhetővé válna. A betegség megfelelő kezeléssel, bizonyos légúti megbetegedések szűrésével és utána megfelelő gondozással nem vezetne idő előtti halálozáshoz. 5.9. Emésztőrendszer okozta halandóság Az emésztőrendszeri halálozás adatait vizsgálva látható, hogy míg 2008-ban mindkét nem esetén Jász-Nagykun Szolnok megyében az országos átlag alatti volt a halálozás, addig 2009-ben a férfiak és nők tekintetében is meghaladta a Magyarországi átlagot. Nőknél az előző évihez hasonlítva kisebb növekedés látható, addig a férfiaknál lényeges emelkedés tapasztalható. (26.ábra) 26. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az emésztőrendszer okozta halálozás tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos Forrás: OSZMK 20
Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás, az alkoholos májbetegség és májzsugor okozta halálozás Magyarországon, így megyénkben is jelentős probléma. Az Európai Unió átlagától való kedvezőtlen eltérés 2-2,5-szeres. A haláloki struktúrában, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, férfiaknál a negyedik, nőknél a harmadik helyet foglalja el. 5.10.Külső okra visszavezethető halandóság A külső okokra visszavezethető halálozások a megyei haláloki struktúrában férfiaknál a harmadik, nőknél az ötödik helyen állnak (2008-ban még a negyedik helyen volt). Rendkívül heterogén haláloki főcsoportnak tekinthető -, így az adatok értékelésénél is figyelembe kell vennünk-, mert ide tartoznak a balesetek,- háztartási, közlekedési és munkabalesetek-, az erőszak, ill. önsértés következtében bekövetkező halálozások is. A Jász-Nagykun-Szolnok megyében a térség férfi lakosságának halálozása magasabb, mint az országos átlag. A nők esetében a megye értékei míg 2008-ban az országos átlaghoz hasonló volt, addig 2009-ben már lényeges romlás tapasztalható, vagyis az országos átlagtól kedvezőtlenebb irányba tért el. (27.ábra) 27.ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) a külső ok miatti halálozás az Észak- Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között 160 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Forrás: OSZMK 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos 5.11. Önártalom, önsértés okozta halandóság A külső ok miatti halálozáson belül az önsértés, önártalom miatti halálozás adataiból látható, hogy mindkét nem esetében az országos átlag fölötti a halandóság megyénkben. Férfiaknál a 2008-as évhez viszonyítva javulás tapasztalható ugyan, de a nőknél lényeges romlás következett be 2009-re. (28.ábra) A nemzetközi tendenciáknál látható, hogy megyénkben a férfiaknál átlagosan 3-szor, nőknél 2-szer gyakoribb a halálozás az EU tagállamait jellemző értékeknél. Az öngyilkosság okozta halálozások csökkentését célzó stratégiákban hatékony eszköz lehet, a krízis állapotban lévők és/vagy a depresszióban szenvedők időben történő felismerése és megfelelő ellátása. A lelki egészségre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a különböző egészségfejlesztési programok, egészségtervek készítésénél, hogy javítani tudjunk ezeken a kedvezőtlen mutatókon. A mentális problémák gyakran fordulnak elő együttesen, illetve az egyes mentális zavarok szerepe az öngyilkos magatartásban is jelentős, ezért fontos lenne a mentális és lelki egészségvédelmet kiemelten kezelni a népegészségügyben. 21
28.ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az önártalom, önsértés miatti halálozás tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között 60 50 40 30 20 10 0 férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Forrás: OSZMK 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Hajdú-Bihar Jász-N-Sz Szabolcs-Sz-B Észak-Alföld Országos 5.12. A halálozás területi különbségei megyénk kistérségeiben A halálozási egyenlőtlenségek mögött - mint tudjuk,- állhatnak társadalmi-gazdasági különbségek. Ezeknek szerepük van a különböző rizikó-tényezők (dohányzás, alkoholfogyasztás, stressz, alacsony vagy magas kalóriabevitel, stb.) gyakoribb előfordulásában, mely a morbiditás növekedésével járhat. A nyers mutatók - az eltérő lakosság szám miatt - lényegében nem hasonlíthatók össze, viszont egyegy kistérségen belül a halálozás arányait jól tükrözik, illetve a nemek közötti előfordulási különbséget is láthatjuk. Minden kistérségben a keringési rendszer okozta halálozás van első helyen, második a daganatos halálozás és utána a sorrendben kisebb eltérések vannak térségenként.(29.ábra) 29. ábra Nyers halálozási mutatók alakulása a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében Halálok Keringési rendszer betegségei Jászberény Karcag Kunszentmárton Szolnok Tiszafüred Mezőtúr férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 319 423 151 133 133 165 390 390 122 154 122 148 105 96 Daganatok 178 118 87 57 76 57 231 188 79 68 77 58 53 46 Törökszentmiklós Emésztőren d-szer betegségei Légzőrendszer betegségei 38 25 37 15 30 15 76 45 21 13 18 16 20 7 31 28 19 19 17 12 44 30 19 28 20 12 17 24 Külső ok 37 20 22 6 36 20 67 29 26 8 24 12 25 2 Egyéb halálok Forrás: KSH 26 53 17 30 23 21 42 59 12 19 20 17 8 14 Az egészségügyi ellátás a fokozott igények kielégítésére sokszor éppen a társadalmilag-gazdaságilag elmaradottabb kistérségeken nem fedezi a szükségletet (Pl. nincs a településen helyben orvos, a lakosság szegénysége folytán kevéssé mobilis, vagy nem tudja a szükséges ellátást megvásárolni.) Mindezek a tényezők együtt is eredményezhetik a kedvezőtlen idő előtti halálozási mutatók meglétét. 22
Tisztában vagyunk vele, hogy a felsoroltak alapkimutatások, és valóban, csak a kezdeti információkat adhatják meg a kistérségek egészségi állapotában, egészségügyi-szociális ellátásban való tájékozódásban. Az egyenlőtlenség nemcsak hazánkban, de világszerte is az egyik fő kutatási területe az egészségügynek. Némely országban a halálozási adatokat összekapcsolva a népszámlálási adatokkal nagyon pontos kimutatásokat készítenek arról, milyen társadalmi-gazdasági és szociális helyzete volt az elhunytnak. Hazánkban egyelőre erre nincs mód. A kistérségekre vonatkozóan azonban rendelkezésre állnak gazdasági fejlettségi besorolási adatok melyeket a KSH nyilvánosságra hozott. Ezek, megítélésünk szerint, a kistérségi halálozási adatokkal együtt kezelve tájékoztatást adhatnak arra vonatkozóan, milyen betegségek miatti halálozási eloszlás a jellemző a különböző fejlettségű régiókban, kistérségekben. Sajnos ebben az esetben is számolni kell, a már említett torzító tényezővel, a halálozási mintaszám kicsinységével is, ezért megállapításokat, messzemenő következtetéseket, csak óvatosan tehetünk. Minden kistérségben a keringési rendszer okozta halálozás van a legelső helyen, ezt követi a daganatos halálok, majd ezt követően eltérések vannak a kistérségek között. Például a Szolnoki és Karcagi térségben az emésztőrendszeri, Tiszafüred, Mezőtúr a légzőrendszer, Kunszentmártoni kistérségben a külső ok miatti halálozás van a harmadik helyen. (30.ábra) 30.ábra Nyers halálozási mutatók a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun- Szolnok megye kistérségeiben 2009 évben a 0-X évesek körében 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Jászberény Karcag Kunszentmárton Szolnok Tiszafüred Törökszentmiklós Mezőtúr Keringési rendszer Daganatok Emésztőrendszer Légzőrendszer Külső ok Egyéb Forrás: KSH 6. A megbetegedések főbb mutatói a megyében 6.1. A 0-18 évesek legfőbb betegségei A fiúk és lányok esetén a leggyakrabban előforduló betegség a táplálkozási és anyagcsere zavar, ezt követi a vér és vérképzőszervek, immunrendszer betegségei. A fiúknál harmadik helyen az asztma, lányoknál az idült bőrgyulladás, (atopiás dermatitisz, ekcéma) szerepel. A negyedik helyen lányoknál a szem betegségei, a fiúknál pedig az idült bőrgyulladás, (atopiás dermatitisz, ekcéma) van. Az elhízás és az alultápláltság, a magas vérnyomás, illetve a mentális és viselkedészavarok is gyakoribbak a fiúknál. A deformáló hátgerinc elváltozás betegség száma a lányoknál kissé meghaladja a fiúkét. (31.ábra) 23
31.ábra A leggyakrabban előforduló betegségek Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-18 éves fiúk és lányok körében 2500 2000 1500 1000 500 0 Fiúk Lányok Rosszindulatú daganatok (C00-C97) A vér és vérképző szervek,immunrendszert érintő rendellenességek (D50-D89) Vashiányos anaemia (D50) Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00-E90) Diabetes mellitus (E10-E14) Fehérje- és energiahiányos alultápláltság (E43-E44) Kalóriatöbblet miatti elhízás (E66.0) A szemizmok, szemmozgás, alkalmazkodás,a fénytörés betegségei (H49-H52) Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) Asthma (J45) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) Forrás: KSH Mentális- és viselkedészavarok (F00-F99) Vakság és csökkentlátás (H54) Magasvérnyomás (hypertensív) betegségek (I10-I15) Atopiás dermatilis (L20) 6.2. A 0-18 évesek legfőbb betegségei a kistérségekben A kistérségek betegségmutatóit megvizsgálva látható, hogy eltérések vannak a leggyakrabban előforduló betegségek tekintetében a 0-18 éves korúak között, még a nemek között is. Jászberényben a leggyakoribb betegség az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegség, ezt követi az asztma, a szembetegségek, az idült bőrgyulladás ekcéma (atopiás dermatitis). Karcagon az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek fordulnak elő a legnagyobb számban, ezt követi a vér és vérképzőszervek, immunrendszer, majd az atopias dermatitis. Kunszentmártonban leggyakoribb az asztma, majd az endokrin, táplálkozási és anyagcsere, illetve harmadik helyen a szemizmok, fénytörés betegségei. Szolnokon az atopias dermatitis van első helyen, az endokrin és anyagcsere, harmadikként a vér és vérképzőszervi betegségek a leggyakoribbak. Tiszafüreden a táplálkozás és endokrin betegségek, atopias dermatitis, a vér és vérképzőszervek betegségei foglalják el az első három helyet. Törökszentmiklóson első a vér és vérképzőszervi, ezt követi az endokrin és anyagcsere, atopias dermatitis. Mezőtúron leggyakoribb a vér és vérképzőszervi, másodikként a mentális és viselkedészavarok, egyenlő arányú harmadikként az endokrin, táplálkozási zavarok, illetve a deformáló hátgerinc elváltozások előfordulása a vizsgált kistérségben. (32-33.ábra) 24
32. ábra A leggyakrabban előforduló betegségek esetszáma Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2009 évben a 0-18 éves fiúk és lányok körében Jászberény Karcag Kunszentmárton Szolnok Tiszafüred Törökszent -miklós Mezőtúr fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány Rosszindulatú daganatok (C00- C97) A vér és vérképző szervek, immunrendszert érintő rendellenességek (D50-D89) 7 5 8 9 4 1 13 4 4 4 5 4 3 13 238 289 497 495 109 171 448 495 124 166 284 258 189 180 -Vashiányos anaemia (D50) 136 182 370 367 76 138 382 403 94 101 180 193 111 85 Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00- E90) 429 406 487 523 159 171 530 578 213 206 214 201 96 91 -Diabetes mellitus (E10-E14) 12 10 10 13 9 4 30 38 12 6 6 6 6 4 -Fehérje- és energiahiányos alultápláltság (E43-E44) -Kalóriatöbblet miatti elhízás (E66.0) Mentális- és viselkedészavarok (F00-F99) A szemizmok, a szemmozgás, az alkalmazkodás,fénytörés betegségei (H49-H52) 16 15 20 33 7 5 5 12 3 1 9 9 3 4 207 186 212 178 99 96 316 310 67 57 135 131 44 45 243 183 291 6 3 110 261 196 140 95 163 103 189 128 274 288 302 285 148 165 407 444 96 107 140 139 64 62 Vakság és csökkentlátás (H54) 12 6 6 3 10 10 15 15 30 28 1 0 3 1 Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, 23 13 29 22 9 8 34 18 7 12 7 6 1 1 H91) Magasvérnyomás (hypertensív) betegségek (I10-I15) 99 47 29 27 35 31 97 75 39 18 47 33 19 18 Asthma (J45) 429 255 296 178 268 225 528 303 101 66 132 60 101 53 Atopiás dermatilis (L20) 268 291 392 400 47 63 689 763 134 169 164 159 38 49 Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) 136 137 265 271 27 19 94 124 117 136 139 146 83 104 Forrás: KSH 25
33. ábra A leggyakrabban előforduló betegségek esetszáma Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2009 évben a 0-18 évesek körében 1500 1250 1000 750 500 250 0 Jászberény Karcag Kunszentmárton Szolnok Tiszafüred Törökszentmiklós Rosszindulatú daganatok A vér és vérképző, immunrendszer betegségei Vashiányos anaemia Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek Diabetes mellitus Fehérje- és energiahiányos alultápláltság Kalóriatöbblet miatti elhízás Mentális- és viselkedészavarok A szemizmok, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei Vakság és csökkentlátás Hallásvesztés Magasvérnyomás betegségek Asthma Atopiás dermatilis Deformáló hátgerinc-elváltozások Forrás: KSH 6.3. A 19-X évesek legfőbb betegségei A szív- és érrendszeri betegségek egyik leggyakoribb kockázati tényezője a magasvérnyomásbetegség. Mind a férfiak, mind a nők esetében a magas vérnyomás gyakorisága jelentősen emelkedett az életkorral, az emelkedés mértéke az előző tízéves korcsoporthoz képest a 45-54 éves korosztályban a legjelentősebb. A 74 éven felüliek körében már csökken az előfordulásuk mértéke. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a felnőttek körében a legnagyobb arányban előforduló betegség a magas vérnyomás mindkét nem esetén. A férfiaknál második helyen a szív vérellátási zavara (ischaemiás szívbetegség) áll, ezt követi a gerinccsigolyák betegségei (spondylopathiák), a zsír (lipoprotein) anyagcsere betegsége, a cukorbetegség (diabetes mellitus), az idült alsólégúti betegségek, az érbetegségek (cerebrovasculáris) illetve legvégül az egyéb felsorolt, de nem említett betegségek szerepelnek. A nőknél a második helyen a gerinccsigolyák betegségei (spondylopathiák), a szív vérellátási zavara (ischaemiás szívbetegség), a zsír (lipoprotein) anyagcsere betegsége, a cukorbetegség (diabetes mellitus), a csontsűrűség és csontszerkezet, illetve a pajzsmirigy rendellenességei és végül az egyéb külön nem említett betegségek fordulnak elő.(34-35.ábra) 26
34.ábra A leggyakrabban előforduló betegségek Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 19-X éves férfiak és nők körében 19-64 éves férfiak 65-X éves férfiak 19-X éves férfiak összesen 19-64 éves nők 65-X éves férfiak 19-X éves nők összesen 19-X éves fériak + nők összesen Rosszindulatú daganatok (C00- C97) A vér és vérképző szervek, immunrendszer rendellenességek (D50-D89) 2066 2267 4333 3191 3154 6345 10678 1959 1359 3318 6462 2731 9193 12511 Vashiányos anaemia (D50) 919 638 1557 3923 1429 5352 6909 Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) 1542 624 2166 7479 2755 10234 12400 Diabetes mellitus (E10-E14) 8792 5963 14755 8159 9456 17615 32370 Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, lipidaemiák (E78) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA)agyi érsyndromák (cerebrovascularis) (G45, G46) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20- I25) Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) Idült alsó légúti betegségek (J40- J44) 11149 5944 17093 12417 10142 22559 39652 957 1288 2245 1364 1755 3119 5364 28406 17514 45920 31252 29890 61142 107062 9059 11259 20318 9381 17339 26720 47038 2347 3991 6338 2544 5887 8431 14769 3704 3555 7259 4104 3805 7909 15168 Asthma (J45) 3408 1636 5044 4779 2101 6880 11924 Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) 2996 1686 4682 2754 1949 4703 9385 A máj betegségei (K70-K77) 3169 1336 4505 1751 963 2714 7219 Köszvény (M10) 3141 1774 4915 1331 1552 2883 7798 Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) 1962 860 2822 2379 1366 3745 6567 Spondylopathiák (M45-M49) 13201 5659 18860 17963 10091 28054 46914 A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85) 798 1235 2033 4636 7871 12507 14540 Forrás: KSH A teljes korcsoportot megvizsgálva a magas vérnyomás a nőknél gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál, ugyanis 2009 éves adatok alapján 45.920, míg a nőknél 61.142 esetben regisztáltak magas vérnyomás betegséget. Az asztma a férfiaknál 5044, míg a nőknél 6880 esetben fordult elő, tehát ez is a nőknél gyakoribb. Nemcsak a nemek között, hanem a különböző korcsoportoknál is bizonyos betegségek gyakrabban fordulnak elő. A cukorbetegség a 19-64 éves korúaknál gyakrabban fordul elő, mint 65 éves kor felett. (35.ábra) 27
35.ábra Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb számban előforduló betegségek száma a 19-X éves korú férfiak és nők körében 2009 évben 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 Férfiak Rosszindulatú daganatok (C00-C97) -Vashiányos anaemia (D50) Diabetes mellitus (E10-E14) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA)agyi érsyndromák (cerebrovascularis) (G45, G46) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) Idült alsó légúti betegségek (J40-J44) Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) Köszvény (M10) Spondylopathiák (M45-M49) Nők A vér és vérképző szervek, immunrendszer rendellenességek (D50-D89) Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, lipidaemiák (E78) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) Asthma (J45) A máj betegségei (K70-K77) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85) Forrás: KSH 6.4. A 19-X évesek legfőbb betegségei a kistérségekben A kistérségeknél a teljes korcsoportban a magas vérnyomás fordul elő a legnagyobb arányban, ez van az első helyen mindenhol. A jászberényi, karcagi, kunszentmártoni, szolnoki, mezőtúri kistérségben a második helyen a gerinccsigolyák betegségei (spondylopathiák), harmadikon az ischaemiás szívbetegség szerepel. Tiszafüreden a második helyen az ischaemiás szívbetegség van és ezt követi a lipoproteinanyagcsere rendellenességek, lipidémiák mint betegségek. Törökszentmiklóson másodikként a spondylopathiák vannak, majd harmadikként a lipoproteinanyagcsere rendellenességek lipidémiák fordulnak elő, itt negyedik helyre került az ischaemiás szívbetegségek csoportja. A nemek közt is különbségek mutatkoznak a betegségek előfordulása tekintetében, így a magas vérnyomás betegség, a cukorbetegség (diabetes mellitus), a zsír (lipoprotein anyagcsere zavarok, lipidémiák) a nőknél gyakoribb betegség. A férfiaknál a köszvény fordul elő nagyobb számban minden kistérségben. (36-37. ábra) A felsorolt betegségeknél az életmódnak, a megfelelő táplálkozásnak fontos szerepe van. Helyes táplálkozással, a megfelelő testsúly, mozgás elérésével, a magas vérnyomásnál a só fogyasztás csökkentésével, a köszvénynél a diétával a betegség jól szinten tartható, a tünetek enyhíthetőek, a beteg állapota javulhat, és a szövődmények is kivédhetőek. 28
36.ábra Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb számban előforduló betegségek száma a 19-X éves korú férfiak és nők körében 2009 évben 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 Jászberény Karcag Kunszentmárton Szolnok Tiszafüred Törökszentmiklós Mezőtúr Rosszindulatú daganatok (C00-C97) A vér és vérképző szervek, immunrendszer rendellenességek (D50-D89) Vashiányos anaemia (D50) Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) Diabetes mellitus (E10-E14) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, lipidaemiák (E78) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA) agyi érsyndromák (G45, G46) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) Idült alsó légúti betegségek (J40-J44) Asthma (J45) Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) A máj betegségei (K70-K77) Köszvény (M10) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) Spondylopathiák (M45-M49) Osteoporosis (M80-M85) Forrás: KSH 37.ábra A leggyakrabban előforduló betegségek Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2009 évben a 19-X éves férfiak és nők körében Forrás: KSH Rosszindulatú daganatok (C00- C97) A vér és vérképző szervek, immunrendszer rendellenességek (D50-D89) Vashiányos anaemia (D50) Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) Diabetes mellitus (E10-E14) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, lipidaemiák (E78) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA)agyi érsyndromák (cerebrovascularis) (G45, G46) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) Idült alsó légúti betegségek (J40-J44) Jászberény Karcag Szolnok Tiszafüred Kunszentmárton Törökszentmiklós Mezőtúr férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő 922 1415 384 604 377 517 1468 2236 433 602 367 481 382 486 579 2052 310 727 224 538 1156 3180 545 996 367 994 137 706 234 1335 183 521 113 300 587 1939 236 446 121 447 83 364 290 1311 222 1184 120 536 766 4059 461 1622 213 997 94 525 2592 3018 1419 1712 1204 1697 5786 6408 1332 1834 1197 1369 1225 1577 3302 4284 1390 1857 1297 1627 6790 8914 1666 2390 1701 2385 947 1102 725 1200 233 252 260 337 512 747 219 200 180 268 116 115 9304 12481 4790 6157 4337 6067 15496 20863 4541 6119 4138 5682 3314 3773 3069 4160 1964 2481 1784 2180 7282 9410 2176 3060 1538 2511 2505 2918 1366 1957 515 589 679 877 2165 2700 554 750 529 832 530 637 1447 1529 952 1201 970 876 2017 2144 743 935 665 842 465 382 Asthma (J45) 986 1452 558 706 968 1148 1623 2482 266 395 217 314 426 383 Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) 1182 1184 813 865 425 448 1290 1263 339 285 380 415 253 243 A máj betegségei (K70-K77) 878 446 654 518 411 320 1346 714 641 335 333 212 242 149 Köszvény (M10) 948 498 549 373 484 305 1643 928 414 320 378 235 499 224 Deformáló hátgerincelváltozások (M40-M43) 662 779 629 752 373 412 514 973 221 317 151 228 272 284 Spondylopathiák (M45-M49) 3700 5272 2018 2722 2121 3444 5844 9364 1327 1909 1925 2950 1925 2393 A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85) 413 2358 206 942 274 1409 658 5199 273 1194 129 716 80 689 29
7. Az allergiás eredetű légúti betegségek A COPD, az allergiás nátha (rhinitis allergica), asztma kialakulásában döntő szerepe lehet a légköri allergén hatásoknak. Megyénkben a regisztrált betegeknél a leggyakoribb a rhinitis allergica, ezt követi a Krónikus Obstruktív tüdőbetegség (COPD) és végül az allergiás, illetve a nem allergiás eredetű asztma.(38.ábra) 38.ábra A légúti megbetegedések adatai Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009. évben 9000 8000 7000 8119 8899 6000 5000 4000 6918 6353 3000 2000 1000 0 1071 384 398 18 új esetek száma összes esetek száma COPD Asthma bronchiale, allergiás Asthma bronchiale, nem allergiás Rhinitis allergica Forrás: Debreceni Tüdőklinika 7.1. Asztma, rhinitis allergica Az elmúlt 25 év asztma növekedése néhány legújabb vizsgálat eredménye szerint mérséklődött, ennek ellenére az évi új betegek száma 16-19 000 között van. Az asztma kialakulásának és gyors növekedésének az okát pontosan nem ismerjük. Máig legelfogadottabbnak a kockázati faktorok között a környezeti allergének, a levegőszennyezés, az életmódbeli és étkezési szokások. Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet adatai alapján az allergiás és a nem allergiás asztma aránya a legtöbb megyében kb. 2/3-1/3.Így megállapítható, hogy túlnyomórészt az allergiás eredetű fordul elő. A hazai adatok valójában csak a nyilvántartási adatok, a tüdőgondozói hálózatban asztma diagnózissal regisztrált felnőtt betegeket tartalmazzák, ezért a valós hazai asztma előfordulási gyakoriságára csak következtetni lehet. Esetenként hiányoznak a nyilvántartásból a gyermekkori asztmások, a felnőtt betegek, akiket kórházi asztma ambulancia javaslata alapján a háziorvos gondoz. Ezeknek az ambulanciáknak nincs jelentési kötelezettsége. Hiányozhat a regisztrált betegkörből az enyhe felnőttkori asztma is. A tüdőgondozókban a második legnagyobb nyilvántartott betegcsoportot az allergiás rhinitises (allergiás nátha) betegek adják. A valós hazai betegségadatokra azonban ebből az adatból nem következtethetünk, mert az enyhe rhinitises betegek rendszerint nem fordulnak orvoshoz. Az allergiás rhinitis valódi hazai előfordulása átlagosan 10% körül van. A betegek száma évről-évre emelkedik. Az Észak-alföldi régió adatai az országos átlagnak megfelelőek. A kezeletlen, illetve a nem megfelelően kezelt rhinitis allergica következményeként kialakulhat az asztma, tehát a megfelelő és időben történő kezeléssel nagy része kivédhető lenne. Az Észak-alföldi régió adatait megvizsgálva 2007és 2009 között látható, hogy évről évre nőtt az asztmások száma az egész régióban. Jász-Nagykun-Szolnok megye a középmezőnybe tartozik, ugyanis Szabolcs megye mutatói a legrosszabbak. (39.ábra) 30
39.ábra Az asztma előfordulása az Észak-alföldi régióban 2007-2009 között 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 Észak-Alföld Forrás: Korányi Bulletin 2010 2007 2008 2009 Jász-Nagykun-Szolnok 7.2. Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) Hajdú-Bihar Szabocs-Szatmár-Bereg A megjelent nemzetközi adatok összesítéséből azt a következtetést lehet levonni, hogy a COPD betegség a 40 év fölötti populációban világszerte 9 10 százalék között változik. Hazánkban a betegség felismerése érdekében végzett célzott szűrővizsgálatok, kérdőívek és légzésfunkciós szűrések elterjedésével az utóbbi években a felismert betegek száma nőtt. A tavalyi országos adatok szerint a tüdőgyógyászati hálózatban az 500 ezer becsült magyarországi COPD-s betegből 126 547- et regisztráltak. Az egyik fő feladat a közeljövőben az, hogy minél több beteget ismerjenek fel, és mihamarabb kezeljék őket. A COPD mint népbetegség, az egészségügy és a társadalom számára komoly gazdasági kihatással van. A dohányzás a legfontosabb kockázati tényező a betegség kialakulásában, emellett a genetikai tényezőknek és a környezeti, foglalkozási komponenseknek is jelentős szerepük van. A fejlődő világ számos országában a fa, a szén égetésének jelentősége a COPD kialakulásban felülmúlja a dohányzás hatását. További jelentős kockázati tényező a munkahelyi inhalációs hatás, így a por-, gőz-, gáz-és füstexpozíció. A COPD gyakoriságát a felnőtt lakossági 4-7%-ra becsülik. A hazai nyilvántartás, rendszeresen kórházi kezelést igénylő, súlyosabb eseteket tartalmazza. A megelőző, illetve enyhébb terápiában részesülők, kezeletlenek többsége ismeretlen. Az új esetek száma megyénként jelentősen eltér, régiónkban magas szintet képvisel. A régió két évi adatait megvizsgálva látható, hogy 2008 évhez viszonyítva is nőtt a Krónikus Obstruktív Tődőbetegség (COPD) nyilvántartott betegeinek száma. Az új betegek száma az előző évihez hasonlóan alakult. (40.ábra) 40.ábra Krónikus Obstruktív Tődőbetegség (COPD) előfordulása az Észak-alföldi régióban 2008-2009 között 25000 20000 15000 10000 5000 0 Új beteg Nyilvántartott Új beteg Nyilvántartott 2008 2009 Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabocs-Szatmár-Bereg Forrás: Korányi Bulletin 2010 31
8. Egészségmagatartás/ OLEF 2009- régiós online felmérés Az egészségi állapot jellemzéséhez hozzátartozik olyan magatartásformák vizsgálata, mellyel az egyének növelik a betegségek kialakulásának kockázatát, illetve az ezzel ellentétes magatartások, melyek a betegségek elkerülésére vagy azok gyógyítására irányulnak. A kockázati magatartáshoz tartoznak a káros életmódbeli szokások, mint például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, vagy az inaktív, mozgásszegény életmód. Ezek súlyára utal, hogy az utóbb említett számos káros életmódbeli szokás, az összes betegségteher 30%-nál jelent kockázati tényezőt. Az ún. egészségmegőrző tevékenységhez tartozik például a testmozgás vagy a lakosok szűrővizsgálatokon való részvétele is. A lakossági reprezentatív mintavételen alapuló kérdőíves egészségfelmérések azokról is szolgáltatnak adatot, akik egészségproblémáikkal nem fordultak orvoshoz, így nem szerepelnek az egészségügyi ellátórendszer adatbázisaiban. A felmérésből az egészséget döntően meghatározó társadalmigazdasági tényezőkről (pl. iskolázottság és társadalmi helyzet), az életmódról (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás) is nyerhető információ. Az OLEF 2009 kérdőívét elektronikus formában az interneten helyezték el, és a válaszadókat postai úton hívták meg a kitöltésre. Az OLEF 2009 legfőbb célja kistérségi szintű keresztmetszeti kép kialakítása a lakosság egészségi állapotáról, az egészséget meghatározó tényezőkről és az egészségügyi ellátás igénybevételéről, hogy ezzel lehetőség nyíljon helyi szintű egészségképek, egészségtervek készítésére is. A 82 kérdésből álló kérdőíves felmérés célpopulációja felnőtt népességcsoport volt, akik Magyarországon élnek, és 2008.december 31-ig betöltötték a tizennyolcadik életévüket. A 311/2007 kormányrendelet alapján fejlettségi szintű besorolást használtak a kistérségek területi besorolására és az adatok feldolgozásának alapjául. E szerint megyénkben Tiszafüred és Kunszentmárton fejletlen, Karcag, Törökszentmiklós, Mezőtúr közepesen, Szolnok és Jászberény a fejlett kistérségi kategóriába sorolható. (41. ábra). 41. ábra A kistérségek fejlettségi szintje az Észak-alföldi régióban Forrás: OSZMK Az egészség magatartásnak fontos része az egészségkultúra is, mely magában foglalja mindazon hiedelmeket, ismereteket, attitűdöket, melyek meghatározzák az egyén saját egészségi állapotának befolyásolhatóságával kapcsolatos gondolkodását. Az egészségkultúra egyik mérhető jellemzője, hogy mit gondolnak az emberek arról, mennyit tehetnek saját egészségük érdekében. A régióban a férfiak 30%-a, a nők 36%-a véli úgy, hogy semmit vagy csak nagyon keveset tehet saját egészsége érdekében. Az egyének életmódja, egészségmagatartása, kockázati tényezők jelenléte és az egészségvédő magatartásokhoz való hozzáférhetőség társadalmilag, gazdaságilag, kulturálisan nagymértékben meghatározott és függ az egyének választásától, döntésétől is. Az egészségmagatartás mellett fontos tényező az együttműködési készség, így a szűrővizsgálatokon való részvétel is ebbe a kategóriába tartozik. Fontosnak tartjuk olyan kezdeményezések támogatását, melyek elősegítik, hogy a régió magasabb megbetegedési aránnyal bíró területein is minél nagyobb arányban vegyenek részt a szűrővizsgálatokon. Eredményeink szerint az Észak-Alföldiek 45,3%-a (a férfiak 51,4-, a nők 39,8%-a) elégedett egészségi állapotával, jónak vagy nagyon jónak tarja azt. 15,1% azonban rossz vagy nagyon rossz egészségi állapotról számolt be. 32
8.1. Táplálkozás Egyre több bizonyíték van arra, hogy megfelelő táplálkozással jelentősen segíteni lehet számos krónikus betegség megelőzését. Tény az is, hogy egyes egészségtelen táplálkozási szokások a krónikus, degeneratív betegségek okozta halandósághoz hozzájáruló kockázati tényezők. Többek között a cukor, só- és a zsír túlzott fogyasztása. A régióban élő férfiak mindössze 32%-a, a nők 41%-a tekinthető normális testsúlyúnak. Ezzel szemben a teljes lakosság több mint fele (56%) túlsúlyos vagy elhízott. Ezen belül az elhízott férfiak aránya 29%, a nőké 26%. A fejlett térség lakói közül minden ötödik válaszadó (20%) napi rendszerességgel barna kenyérrel, illetve teljes kiőrlésű gabonából készült pékáruval egészíti ki étrendjét. A válaszadók 36%-ának asztalára minden nap kerül friss gyümölcs, és 18% fogyaszt napi rendszerességgel nyers zöldséget, salátát. Azonban a megkérdezettek 16%-a egyáltalán nem eszik nyers zöldségeket, 2,5% pedig friss gyümölcsöt. Még mindig alacsony a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült pékáru vásárlása, a fejletlen területeken a megkérdezettek 52%-a soha nem fogyasztja.(42 ábra) 42.ábra Zöldség, gyümölcs és barna kenyér fogyasztásának alakulása az Észak-alföldi régió kistérségeiben 2009 évben Forrás: OSZMK 8.2. Fizikai aktivitás Az életkor előrehaladtával mindkét nem esetében emelkedik a fizikailag inaktívak aránya. 65 év felett a férfiak több mint egynegyede, a nők közel fele az elmúlt egy hétben semmilyen intenzív mozgást nem végzett. A fiatal 18-34 éves férfiak 7%-a, a nők 14%-a aránya nem végez számottevő testmozgást. Az összes válaszadó 70,5%-a kisebb vagy nagyobb mértékű pszichikai stresszről számolt be, ami foglalkozása körében folyamatosan jelen van. 20,9% válaszolta azt, hogy igen jelentős stressz-terhelés mellett végzi napi munkáját. (43.ábra) 43.ábra A fizikai aktivitás alakulása az Észak-alföldi régió kistérségeiben 2009 évben Forrás: OSZMK 33