Kedves Olvasó! Miről is szólunk részletesebben?

Kedves Olvasó! Természetes környezetünket, gazdálkodásunkat, megélhetésünket, egészségünket egyre gyorsuló változások fenyegetik. Néha csak kapkodjuk a fejünket: olyan dolgok, melyekre tegnap még biztosan lehetett támaszkodni, mára semmivé lesznek. Úgy érezhetjük magunkat, hogy kiszolgáltatottak vagyunk nálunk hatalmasabb erőknek miközben magunk is okozói vagyunk a változásoknak. Ebben a kiadványban röviden igyekszünk áttekinteni, hogy milyen folyamatok fenyegetik környezetünket, megélhetésünket, egészségünket. Egyúttal olyan gazdálkodási, feldolgozási, értékesítési, szervezési módszereket is bemutatunk, mellyekkel kiszolgáltatottságunkat enyhíthetjük, felkészülhetünk a bizonytalan jövőre. Miről is szólunk részletesebben? 2. oldal A változtatás kényszere 6. oldal A jövő (tév)útjai? 10. oldal Védelem a változások ellen: a sokszínű helyi gazdaság 18. oldal Gazdálkodásunk újjászervezése 24. oldal Az értékesítés új lehetőségei 32. oldal Az Élő Tisza védjegy 38. oldal Egészséges élelmiszer, környezetbarát termelés a fogyasztó szemével 42. oldal Hogyan kezdjük el? 44. oldal Hivatkozások

A változtatás kén yszer e Éghajlatváltozás: fokozódó szélsőségek Az elmúlt 50 évben a Föld átlaghőmérséklete gyorsuló ütemben nőtt. Ma már tudjuk: ez nagyrészt az emberi eredetű üvegházhatású gázok kibocsátásának tudható be. 1 A 2100. évre 1,1 6,4 C fokkal lehet melegebb a bolygó átlaghőmérséklete az előző évszázad végéhez képest. A változások hatására gazdasági visszaesés, népvándorlási hullám várható, háborúk törhetnek ki a fogyatkozó termőterületekért, a vízért. Hazánkban az átlaghőmérséklet emelkedése mellett a következő évtizedekre az éves csapadék átlagos mennyiségének csökkenése és eloszlásának átrendeződése várható (több csapadék télen, kevesebb nyáron). A szélsőséges időjárási események gyakoribbak és intenzívebbek lesznek. Az évszakok eltolódnak, kevesebb vízzel gazdálkodhatunk, gyakoribbak és súlyosabbak lehetnek az aszályok, árvizek, belvizek. 2 Az egyik legfontosabb üvegház-gáz, a szén-dioxid légköri koncentrációjának növekedése elsősorban a fosszilis üzemanyagok (szén, benzin, olaj stb.) felhasználásának köszönhető. Az éghajlatváltozás lassítására az üvegházhatású gázok kibocsátását kellene visszafognia az emberiségnek. Energiafogyasztásunkat csökkenteni kellene, tiszta, megújuló energiaforrások használatára kellene áttérnünk. Valószínűtlennek ítélik azonban a tudósok, hogy el tudjuk kerülni a visszafordíthatatlan változásokat hozó, 2 C-os globális átlaghőmérséklet emelkedést. 3 Az éghajlatváltozás hatásaival számolnunk kell. Gazdasági válság A 2008 őszén az Egyesült Államokból indult, a nemzetközi pénzpiacokon végigsöprő pénzügyi válságot a világgazdaság válsága követi. Egyre inkább úgy tűnik, hogy elhúzódó, nagy veszteségekkel járó gazdasági-társadalmi leépülésre kell számítanunk. A válság első néhány hónapjában 23 000 ember vesztette el munkahelyét hazánkban 4, a következő években akár 150-200 ezer munkahely is áldozatául eshet a visszaesésnek. Gazdaságunk a nemzetközi piaci folyamatokra különösen érzékeny, mivel a hazai gazdasági teljesítmény (GDP) nagyobb részét olyan multinacionális cégek adják, melyek a világpiacra 2

termelnek. E cégeket elsőként érte el a válság. A megélhetés bizonytalansága miatt az emberek visszafogják a vásárlásokat, ezért a cégek nem tudnak eladni. Ez viszont a magyar kis- és közepes cégeket is erősen érinti, amelyek alapvetően a hazai piacra dolgoznak. A hitelek drágulnak vagy elérhetetlenné válnak. Helyzetünket súlyosbítja a rekordösszegű államadósság, az újabb nemzetközi hitelek (IMF, EU) és az ezekkel összefüggő megszorítások. Energiaválság A kőolaj ára a pénzügyi válságot megelőzően, 2008 nyarán rekordmagasságba szökött. A válság miatti csökkenő kereslet az árakat viszont drasztikusan csökkentette. Ezt Magyarországon is éreztük: 2008. június 4-én pl. a gázolaj ára: 330 Ft/l volt, 2009. február 22-én 256 Ft/l. Ez az olcsóság persze csalóka. A világ gazdasága továbbra is olajfüggő. Az energiaellátás, a szállítás, az ipar, a fogyasztás és az élet szinte minden területe olajjal, szénnel, gázzal működik. A növekedésre alapozott gazdaság, a növekvő lélekszám hosszabb távon az olajfelhasználás gyorsuló emelkedését valószínűsítik. Az olcsóbban felszínre hozható készletek azonban javarészt már elfogytak, növekednek a kitermelési költségek. Az atomenergia fűtőanyagául szolgáló ércek hasonlóképpen elfogyóban vannak. Túl vagyunk az olajcsúcson: egyre több üzemanyagot fogyasztana a világ, de egyre kevesebb lesz. Az olajfüggő társadalom és gazdaság alapvető erőforrásának szűkülő készletei súlyos elvonási tüneteket fognak kiváltani. Ennek a legenyhébb következménye a drasztikus olajáremelkedés lehet, de számolni kell zavargásokkal, erősödő nemzetközi konfliktusokkal, háborúkkal. 5 Szakértők a jelenlegi nyersolaj világpiaci árának három-négyszeresével számolnak néhány éven belül. További veszélyeket vet fel importfüggőségünk. Ennek következményeiből ízelítőt adott a 2009. eleji orosz-ukrán gázvita miatt előállt hiány és korlátozások. A gazdálkodás kiszámíthatatlan jövedelmezősége 1974 és 2005 között az élelmiszerek világpiaci reálára 75%-kal csökkent. 2005-2008 között viszont ugyanennyivel, hirtelen nőtt. 2007-2008-ban a világ 30 országában, Haitin, Afrikában és másutt éhséglázadások törtek ki. 3

Az élelmiszerárak emelkedése, úgy tűnik, visszafordíthatatlan. Kína és India növekvő húsfogyasztása miatt az emelkedő takarmányigény, a bioüzemanyag-termelés gabonaigénye, a spekuláció, a termőtalaj fogyása, a környezeti károk okozta terméskiesés, az üzemanyagok és műtrágyák drágulása felfelé hajtja az árakat. 6 Mindez azonban nem jelenti, hogy a mezőgazdasági termelők mindegyike növekvő jövedelmekre számíthat. Emlékezetes, hogy Magyarországon a 2007-es gabonahiányt és a csillagászati árakat 2008-ban a gabona önköltség alatti piaci ára követte. A piaci ingadozásokból rendszerint a tőkeerős vállalatok, illetve a spekulációs cégek szereznek extraprofitot, a beruházási támogatásokhoz is könnyebben hozzájutnak. A termeléshez szükséges alapanyagok, eszközök árai erőteljesen emelkednek, azonban ezt a termékek árában általában nem lehet érvényesíteni. Az egy- vagy néhány fajta növényi nyersterméket előállító, integrátoroknak kiszolgáltatott kis- és közepes nagyságú hazai gazdaságok közül egyre többen mennek tönkre. Különösen sebezhetővé teszi a hazai agráriumot, hogy termelésünk szélsőségesen a gabona-, olajos-, fehérje- és rostnövények (GOFR) előállítására szakosodott. Az összes mezőgazdasági terület 83%-a szántó. 1990 óta viszont a takarmányfogyasztó, hazai állatállomány a harmadára esett vissza. Változó agrárpolitika Az Európai Unió Közös Agrárpolitikáján belül várhatóan növekedni fog a vidékfejlesztésre jutó támogatások összege és csökken a termelést ösztönző támogatásoké. A változás szelének tekinthető, hogy 2009/2010- től megszűnik a kukorica intervenciós felvásárlása. A Közös Agrárpolitika 2008-as, félidős felülvizsgálata (Health Check) ilyen irányú változtatásokat is hozott. A búza intervenciós felvásárlásában mennyiségi korlátozást vezettek be. A régi tagállamokban (EU-15-ök) az évi 5 000 eurónál nagyobb közvetlen jövedelemtámogatást élvező gazdaságok támogatásának 5 000 euró feletti részét 5 %-kal csökkentik, ezt vidékfejlesztési célokra csoportosítják át. 7 A 2013 utáni agrártámogatási rendszerről egyelőre semmi biztosat nem lehet tudni. Az már biztos, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 2005-ös, hong-kongi tárgyalásán tett vállalásának megfelelően az EU 4

a mezőgazdasági termékek exporttámogatását 2013-ig megszünteti. Az új támogatási rendszer terve viszont egyelőre heves viták tárgya. Franciaország pl. a termelésösztönző támogatások megtartása mellett érvel, míg pl. az Egyesült Királyság akár ezek teljes összegét elvonná és átcsoportosítaná a vidékfejlesztési és környezetvédelmi kifizetésekre. Az intenzív mezőgazdaság okozta problémák A fejlett országok többségének mezőgazdaságában, így Magyarországon is ma uralkodónak számít az iparszerű mezőgazdasági technológia. A növénytermesztés magas fokon gépesített, a tápanyagutánpótlásban műtrágyákra épít, míg a növényvédelemben a kereskedelemben kapható növényvédő szerekre. Nagy táblákat alakít ki, ahol a természetes élőhelyeket megszünteti. Az állatok alig vagy egyáltalán nem járnak legelőre, takarmányuk zöme tartósított, komplett keverék. Az iparosított mezőgazdaság rövid távon látványos terméseredményeket hoz, azonban számos problémát is okoz. Néhány ezek közül: A termelési alapokat romboló jelenségek: a termőtalaj pusztulása (víz- és szélerózió, talaj szervesanyag-tartalmának, biológiai életének csökkenése, savanyodása, sivatagosodás, kiszáradás, a talajszerkezet tömörödése stb.); gyomosodás, a biológiai változatosság csökkenése. Gazdasági, társadalmi jelenségek: gépekkel váltja ki az emberi munkaerőt, ennek következtében egyre kevesebb emberre van szüksége 8. Vidéken foglalkoztatási, megélhetési nehézségek alakulnak ki, elvándorlás indul el a falvakból. A mezőgazdaság koncentrálódik a kisebb területen gazdálkodók kiszorulnak a termelésből. Az emberi egészséget is veszélyezteti a környezeti erőforrások pusztulása, szennyezése: a felszíni és felszín alatti vizek, ivóvízbázisok elszennyeződése (nitrátosodás stb.), vegyszerek maradványainak feldúsulása; az élelmiszerek beltartalmának (pl. tápérték, íz) romlása emberi egészségkárosodást is okozhatnak. A fenti problémák a mezőgazdaság termelési alapjait is veszélyeztetik, ami pénzben is mérhető károkat okoz magának a gazdának is már középtávon. 5

A jövő (t é v)ú t ja i? Gyakran halljuk, hogy a mezőgazdaságnak, a vidéknek új utakat, kitörési pontokat kell keresnie. Az alábbi fejezetben azt tekintjük át, hogy milyen lehetőségeket kínál a biomassza-előállítás, illetve a génmódosított növények termesztése. Biomassza Biomassza alatt az élő és elhalt szervezetek összességét értjük. Az ember táplálékként és alapanyagként használja fel. A növények élelmiszerként, rostként és energetikai alapanyagként szolgálnak. Az energetikai hasznosítás során leggyakoribbak a tüzelésre szánt fásszárú vagy lágyszárú, energiaültetvényeken termő növények; az erdészetekből kikerülő rönkfa; a biogáz; illetve a motorhajtóanyagként hasznosított biodízel, bioetanol. A biomassza előállítás támogatásának legfőbb indokaként az éghajlatvédelmet szokták felhozni. Az érvelés szerint elégetésekor ugyanannyi üvegház-gáz keletkezik, mint amennyit a növény élete során megkötött. A biomasszát és abból a tüzelőanyagot azonban ma egy olyan mezőgazdaság és feldolgozóipar állítja elő, melynek szinte minden munkaműveletéhez olajat A gazda szemével nézve... 1. Az energiaültetvények létesítése, gondozása, felszámolása a vonatkozó jogszabályok miatt (is) bonyolultabb, mint a hagyományos szántóföldi növényeké. 2. A telepítéshez és betakarításhoz speciális és drága célgépek kellenek. Ezekből egyelőre kevés van hazánkban, a bérmunka megszervezése nehézkes. 3. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból energiaültetvények telepítésére, biomassza kazánokra támogatás igényelhető 4 EUME feletti gazdálkodóknak. A támogatás legfeljebb a beruházás 50%-át fedezheti. 4. A magyarországi nagy biodízel és bioetanol feldolgozó üzemek építése nem indult el, a gazdasági válság miatt egy darabig nem is fog. 5. A biomasszát tüzelő új erőművek nem épülnek, a tervezetteket viták övezik (pl. Szerencs). Hosszú távú beszállítói szerződések nélkül viszont nem érdemes biomassza termesztésre átállni. 6. Az intenzív biomasszatermesztés a talajt kizsigereli. 6

vagy gázt használnak. A biomassza termesztése és használata valójában nem csökkenti az üvegház-hatást, hanem növeli azt, ha az összes folyamathoz kapcsolódó külső hatást figyelembe vesszük. 9 A biomassza felhasználás Európa energiafüggőségét nem fogja oldani. Olajfogyasztásunk akkora, hogy a termesztéshez nincs elegendő területünk, ráadásul olcsóbb a biomasszát importálni, mivel a trópusokon sokkal hatékonyabb a biodízel és bioetanol alapanyagok előállítása (pálmaolaj, illetve cukornád). Így az EU klímavédelmi indokú biomassza célkitűzései az esőerdők irtását és a biológiai változatosság csökkenését gyorsítják, de az üvegház-gáz kibocsátás ettől nem csökken. 10 Magyarországon a biomasszát tüzelő erőművek erdészetektől veszik a fát, ami fokozott erdőirtáshoz vezetett egyes területeken. A világ egyre növekvő olajfogyasztása nem kiváltható bioüzemanyagokkal. 11 A biomassza termelése viszont csökkenti az élelmiszer- és takarmánytermelés területeit és növeli e termékek piaci árait. 12 A biomasszát ott érdemes felhasználni, ahol megtermett: a településen vagy kistérségen belül. Nem érdemes azzal kísérletezni, hogy a nagy energiaigényű termelési folyamatoknál (pl. terményszárítás) kiváltsuk a fosszilis üzemanyagot vagy áramot. A mezőgazdasági hulladékoknak, melléktermékeknek a talaj tápanyagellátásába kell elsősorban visszakerülni, kisebb részük használható fűtésre. A növényi maradványok, vagy az istállótrágya közvetlen beszántása a talajba nem hatékony módszer. Az állatok trágyájának és a fel nem dolgozott növényi maradványok együttes és szakszerű komposztálásából keletkező komposzt viszont tartósan biztosítja a talaj tápanyagutánpótlását és javítja szerkezetét. Ezzel műtrágyát, és más talajjavító tevékenységeket tudunk megspórolni, ezért a komposzt a legjobb energetikai célú biomassza felhasználás. Ez esetben is feltétel, hogy minél közelebb hasznosítsuk az anyagot a keletkezés helyéhez. Korszerű, kisléptékű fermentálókkal szerves hulladékból komposzt és biogáz is nyerhető. Utóbbit hő- és villamos energia termelésre használhatjuk. Ha a biomasszát tüzelésre használjuk, törekedjünk arra, hogy a termelést, szállítást és a tüzelést minél kisebb energiaigényű, minél egyszerűbb eszközökkel oldjuk meg. A kazánban, kályhában történő égetésnél pl. sokkal kevesebb energiára van szükség a tüzelő előállításához, mint pellet-fűtés 7

esetében. Természetvédelmi célokat is elősegíthetünk, ha invazív (özön-)növények (pl. gyalogakác) gyérítését szervezzük meg és a kitermelt anyagot használjuk tüzelésre. 13 A melléktermékeket is hasznosítsuk: a hamu amennyiben nem szennyezett nehézfémekkel vagy más vegyszerekkel kiváló talajjavító. GMO A kereskedelmi forgalomban kapható transzgénikus élőlények nem egyfajta nemesítés termékei. E szervezetek örökítőanyagába génsebészeti úton A gazda szemével nézve... egy más fajból származó idegen 1. Az Európai Unióban jelenleg csak a kukoricamoly ellen védett MON 810 kukoricafajták gént juttattak be, ami nemesítéssel vagy természetes keresztezéssel nem termeszthetők. 2. Magyarországon e fajták vetését és kereskedelmét is betiltották meghatározatlan időre megvalósítható. A beavatkozás célja, hogy az új, génmódosított élőlény (moratórium). (GMO) kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezzen. MON 810 kukorica terméseredménye csak 3. Az EU-ban engedélyezett (nálunk tiltott) A ma termesztett, genetikailag ott magasabb (kb. 10%-kal), ahol jelentős a módosított (GM) növények nagyobb része gyomirtószer ellenál- jellemző. kukoricamoly kártétele. Hazánkban ez nem ló (szója, kukorica, repce, gyapot). 4. Törvény szabja meg, hogy hazánkban milyen feltételek mellett lehetne GMO-t termeszteni, ha feloldanák a moratóriumot. A szigorú A totális gyomirtószerekkel (glifozát, glüfozinát) szemben ellenálló előírások a termesztés költségeit jelentősen táblán csak a célnövény marad életben a vegyszeres kezelés után. 5. A GMO-termékek ára azonban nem maga- növelhetik. A világon termesztésben lévő sabb, mint a hagyományos termékeké, mivel a fogyasztónak előnyt nem jelentenek. GM-növények kisebb része rovarölő hatású fehérjét (Bt-toxint) Az EU fogyasztóinak 70%-a nem venne ilyen terméket. termel, ami a permetezést helyettesíti. Az ilyen kukorica- és gyapotfajták egyes lepke, illetve bogárkártevők ellen védekeznek. 14 Annak ellenére, hogy rengeteg géntechnológiai kísérletet végeznek, ma csak ún. elsőgenerációs GM-növények vásárolhatók, melyek elméletileg a gazdálkodónak egyszerűsítik a munkáját (pl. a permetezést váltják ki) 8

vagy csökkentik a termésveszteséget. Nem kaphatók szélsőséges feltételek között termeszthető (pl. szárazság- vagy sótűrő) növények. A tapasztalatok szerint viszont az új technológia inkább szaporítja a gondokat. A gyomirtószereknek ellenálló növényeket a gazdák általában többször permetezik az ajánlottnál, biztos-ami-biztos alapon, hiszen nem kell félni, hogy a vegyszer kárt tesz a növényben. A rovarölő mérget termelő, illetve gyomirtószer-rezisztens GM-fajták kivadulhatnak és kereszteződéssel olyan gyomok és kártevők alakulhatnak ki, melyekkel szemben a korábbi szerek hatástalanok. Az EU-ban egyedül engedélyezett MON 810 kukoricafajta csak a kukoricamoly ellen védett, a kukoricabogár ellen már nem. A moly viszont már 8-10 nemzedék után rezisztenssé válhat a Bt-toxinra. 15 A vetőmagok ára általában 25%-kal magasabb a hagyományos vetőmagoknál egy kezdeti olcsóbb, bevezető ár után. A MON 810 kukorica hatóanyaga ugyanaz a Bt-toxin, mint a Dipel növényvédőszeré. Hazai kísérletek szerint azonban a GMO-k betakarítása után akár 3 000-szer több méreganyag maradhat a földben és a tarlón, mintha egyszerűen csak permeteztek volna. A GMO-k veszélyt jelentenek a biológiai változatosságra is. Szintén hazai kísérletek igazolták, hogy a MON 810 kukorica csökkentette egyes védett fajok (pl. nappali pávaszem) szaporodóképességét. A fogyasztók számára vonzó (pl. ízletesebb, magasabb beltartalmú, egészségesebb) második generációs GM-termékek nem kaphatók. A GMOk egészségügyi hatásairól ma még szinte semmit nem tudunk. Állatkísérletek azonban arra utalnak, hogy az ilyen növények fogyasztása csökkentheti a szaporodási képességet vagy az utódok életképességét. 16 A GMO-t tartalmazó termékeket az EU-ban külön jelölni kell a vásárlók pedig egyfajta veszélyt látnak ebben a jelben. 17 Az európai vásárlók többsége akkor sem venne GMO-t, ha az olcsóbb lenne. 18 A magyar fogyasztók ugyanennyire idegenkednek tőle. 19 A hazai mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak ezért előnye származik abból, hogy tilos az ilyen növények termesztése nálunk: országunkról az a kép él külföldön, hogy nem génszennyezett. A magyar Parlament 2006-ban ötpárti egyetértéssel hozott határozatot arról, hogy hazánk hosszú távon GMO-mentes ország maradjon. 20 9

Vé del e m a vá lto zá s ok el l e n: a sokszínű hely i gazdaság Önellátás, önvédelem, önrendelkezés A fentiekben láthattuk: olyan jövő előtt állunk, amelyben az időjárás szélsőségessé válása, a gazdasági és energiaválság kiszámíthatatlan változásokat hoznak. Egyértelmű válasz nem adható arra, hogy milyen gazdálkodási forma adhatna védelmet egy ilyen helyzetben. A gazdálkodóknak, közösségeknek olyan utakat kell keresniük, mely enyhíti függésüket a nagy, számukra befolyásolhatatlan piacoktól, energia- és termékellátástól. Ilyen a környezet- és tájgazdálkodás, a fenntartható mezőgazdálkodás. Alapelve a környezeti alkalmazkodás, vagyis az, hogy a földet mindenütt arra, úgy és olyan intenzitással használjuk, amire az a legalkalmasabb, illetve amit képes károsodása nélkül elviselni. 21 A közösségeknek célszerű olyan önellátó rendszerek felé elmozdulni, melyek az élethez szükséges alapvető javakat helyben állítják elő. A helyi önellátás a térségeken belül falvak és városok együttműködésével valósulhat meg. A helyi önellátásra törekvő rendszer főbb jellemzői: A környezet- és tájgazdálkodás elvei alapján termel, így kevesebb kárt tesz saját erőforrásaiban (talaj, táj, vizek, élő környezet), javítja környezete állapotát Kevesebb ipari eredetű alapanyagot használ (pl. műtrágya, vegyszerek stb.) Olajjal, árammal működő gépek sora helyett inkább olyan megoldásokat keres, melyek a természet energiáit, illetve a helyben elérhető megújuló energiákat fenntartható módon hasznosítják csökkenti pl. a környezetszennyezés (vízszennyezés, talajpusztulás stb.) miatti vagy a talajerő utánpótláshoz szükséges költségeket. kevésbé érinti ezek árának emelkedése, nincs annyira rászorulva hitelekre vagy bonyolult adminisztrációval járó támogatásokra. kevésbé érinti az eszközök, áram, az olaj és a gáz áremelkedése vagy az ellátás zavarai (pl. gázellátás kimaradása). 10

Nagyobb mértékben épít a helyi közösség, gazdák, vállalkozók együttműködésére, szövetkezésére, kölcsönös szívességekre A termelés és kereskedelem nagyobb részét gazdatársaival közösen intézi Energiaellátásában növekvő mértékben hasznosítja a helyi, megújuló erőforrásokat kisléptékű, egyszerű, környezetkímélő eszközök segítségével (pl. szélkerék, napkollektor 22, biomassza-fűtés) Anyag- és víztakarékos technológiákat használ, csökkenti hulladékés szennyvíztermelését, az előálló hulladékot nyersanyagként igyekszik (újra)hasznosítani (pl. komposztálás), a szennyvizet kisléptékű, természetközeli módszerekkel tisztítja 23 Több feldolgozott terméket tud eladni Többfajta terméket állít elő Egyedi termékeket is előállít, pl. régi, tájakra jellemző alapanyagokból készült élelmiszereket, kézi munkával gyártott különleges használati tárgyakat Törekszik arra, hogy az előállított termékek minél nagyobb részét helyben fogyasszák, használják olcsóbban, eredményesebben működhet együtt a szomszéddal vagy kérhet tőle kölcsönt mint egy banktól hitelt vagy egy bürokratikus szervezettől támogatást. nem kiszolgáltatott az integrátornak, nagykereskedőnek. függetleníti magát az energiaárak drágulásától és az ellátási problémáktól. csökkenti a hulladékelszállítási és csatornadíj költségeit és a környezetszennyezést. a nyereség nagyobb része marad a termelőnél, előállítónál. kevésbé van kitéve az egyes termékpiacokon az árak ingadozásának. a különleges termékek piaca új lehetőségeket nyit meg a kisebb előállító üzemeknek is, míg a tömegtermékek piacán a nagykereskedő diktál. csökken a szállítási költség, állandó, biztos vevőkör alakulhat ki. 11

Az alábbiakban a tájgazdálkodás legfontosabb módszereit vesszük sorra. Kímélő (extenzív) gazdálkodás A tartamos (hosszú távon fenntartható) állattenyésztés növénytermesztés nélkül, szántóföldi és gyepgazdálkodás pedig állat nélkül nem képzelhető el. Az állattartásban keletkező szerves trágya a növénytermesztésnél tápanyagpótlóként hasznosul. Így a hulladékkeletkezés elkerülhető és a természetes körfolyamatokhoz közelálló gazdálkodást folytathatunk. Állattartás, gyepkezelés: takarmánykoncentrátumokat korlátozottan használ, az állatok jobbára legelnek, a gyepen nem alkalmaz kiegészítő takarmányozást; az adott helyre jellemző állatsűrűséget tartja, kerüli a túl- vagy alullegeltetés (0,5 1,4 számosállat/ha); kevés vagy semennyi vegyszert nem használ; lehetőség szerint kerüli az állatgyógyszerek használatát, ha mindenképpen szükséges, jól felszívódó szereket alkalmaz; Néhány régi magyar állatfajta Szarvasmarha és bivaly: magyar szürke szarvasmarha, magyar házibivaly, magyar tarka szarvasmarha Sertés: szőke mangalica, fecskehasú mangalica, vörös mangalica Juh: hortobágyi (magyar) racka, gyimesi racka, tejelő cigája, cikta Tyúk: sárga magyar tyúk, kendermagos magyar tyúk, fehér magyar tyúk, fogolyszínű magyar tyúk, erdélyi kopasznyakú tyúk Lúd: fodros tollú magyar lúd, magyar lúd Kacsa: magyar kacsa Pulyka: bronz pulyka, réz pulyka Nyúl: magyar óriás nyúl belvízelvezetés nincs vagy kismértékű, a keletkezett vizeket törekszik megőrizni és természetszerűen hasznosítani; fajgazdag gyepeket tart fenn, természetszerű növényzettel; kaszálás és legeltetés esetén természetkímélő módszereket alkalmaz, szem előtt tartja a védett növény- és állatfajok igényeit 24 ; kerüli a fogas használatát a gyepen; hagyományos eszközök, alacsony, de korszerű gépesítettség; hagyományos, a tájra jellemző tartási módszereket; 12

általában a betegségeknek, időjárási szélsőségeknek (pl. aszály) ellenállóbb, helyi fajtákat alkalmaz; az állatok természetes szaporodási ritmusához alkalmazkodik (nem alkalmaz pl. szinkronizálást); az állattartás nem igényel különösebb épületet, gyakorlatilag az állatok télen-nyáron a szabadban vannak, éjszakára, elletéshez esetleg ideiglenes karámokat alakítanak ki; szabad, láb alóli, szakaszos vagy pásztoroló legeltetést alkalmaz. Növénytermesztés Kevés tápanyagbevitel, javarészt szerves eredetű (szerves vagy zöldtrágya), műtrágyát nem vagy keveset használ; az adott fajra, és fajtára, területre jellemző hektáronkénti hozam (kerüli a mesterséges termésfokozókat); kevés vegyszert használ vagy egyáltalán nem; öntözés, belvízelvezetés nincs vagy kismértékű, a keletkezett vizeket törekszik megőrizni és természetszerűen hasznosítani; ugar alkalmazása a vetésváltásban; tájnak megfelelő termesztési módszereket alkalmaz; sokféle növényből álló vetésszerkezet; hagyományos (táj)fajták használata ezek ellenállóbbak a betegségekkel és a szélsőséges időjárási jelenségekkel szemben; hagyományos, egyszerű gépesítettség, több kézi munka, mint az intenzív gazdálkodásban; hagyományos betakarítási módszerek alkalmazása; mezővédő erdősávok kialakítása; kis táblaméret jellemzi (max. 10-15 ha). 25 Néhány szántóföldi tájfajtánk Búza: tiszavidéki, mezőségi, bánkúti Alakor Tönke Árpa: gádorosi fekete Kukorica: mindszentpusztai fehér, bánkúti sárga lófogú, mezőhegyesi sárga lófogú, putyi, piros kukoricák, sárga magyar Veteménybab: futó fürjbabok, pacsibab, menyecskebabok Paradicsom: mátrafüredi, erdélyi, mosonmagyaróvári, leveleki, jándi Zöldpaprika: szentlőrinckátai, jászberényi, tiszakécskei, lánycsóki, bugaci Hagyma: veszkényi, jászalsószentgyörgyi, alsógödi 13

Ökológiai (bio)gazdálkodás Módszerei nagyban megfelelnek a kímélő gazdálkodásénak. Különbség viszont, hogy a biogazdálkodás szabályait részletesen meghatározza az Európai Unió 2092/91/EGK rendelete. Csak azok a termékek viselhetik a bio vagy öko jelölést, melyek olyan gazdálkodásból származnak, ahol a termelés folyamata megfelel e rendelet előírásainak. 26 Magyarországon a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. (HU-ÖKO-01) vagy a Hungária Öko Garancia Kft. (HU-ÖKO-02) tanúsíthatja, hogy a termelés bio- (ökológiai) gazdálkodás. Néhány a fontosabb előírások közül: Növénytermesztés Génmanipulált szervezetek és származékaik nem használhatók. Cél, hogy a megtermelt anyagok közül azok, amelyek nem jutnak piacra pl. trágya, szalma, szár, konyhai hulladék, nyesedék stb. kerüljenek vissza a gazdaság tápanyag körforgásába. Tilos mindenféle szintetikus műtrágya. A növényvédelemben a hangsúly a megelőzésen van. Főbb eszközei: - helyes felépítésű vetésforgó; - a termőterület adottságaihoz Néhány tájfajta gyümölcsünk Alma: batul, beregi, sóvári, kormos alma, masánczki alma, pogácsa alma, simonffy piros Körte: búzával érő körte, császárkörte, téli kálmán körte, vérbélű, hókörte Cseresznye: badacsonyi óriás, cserszegi mézes, fehér cseresznye, májusi korai, nagy fekete ropogós Meggy: bosnyák meggy, hólyagmeggy, korai májusi, kőrösi meggy, korpádi meggy, váltva érő meggy Szilva: beregi datolya, besztercei muskotály, bódi szilva, cukor szilva, cseresznyeszilva, lószemű szilva, nemtudom, őszi aszaló Kajszi: csipogó barack, hetényi rózsa, holub cukorkajszi, kécskei rózsa, nagykőrösi óriás, selyembarack, szőregi cukorrózsa (talaj, klíma, domborzat stb.) illeszkedő növények termesztése; - alkalmas növények ellenálló fajtáinak termesztése; - alkalmanként, a termés súlyos veszélyeztetettsége esetén felhasználhatók egyes, a biogazdálkodásban engedélyezett, a környezetre csekély hatású vegyszerek. 14

A gyomszabályozásban is elsődleges a megelőzés, amely a jó vetésváltáson, gyomelnyomó növények és fajtáik kiválasztásán, ültetvényeknél a növénytársításon alapszik. A kézi kapálás, gyomlálás főként a kapás kultúrákban és az ültetvényekben elkerülhetetlen. Eredményes módszer a gyomszabályozásra a talaj környezetbarát anyagokkal (széna, szalma, egyéb kaszálék, avar, forgács, fűrészpor, használt papír, lebomló fólia stb.) történő takarása (ez a mulcsozás). Állattartás Az ökológiai állattartás termőföldhöz kapcsolódó tevékenység. Biztosítani kell a növénytermesztés és állattenyésztés egységét, úgy hogy a környezeti elemek (talaj, víz) egyike se károsodjék. A tartott állatok által termelt trágya mennyisége összhangban legyen a képződő trágya elhelyezésre alkalmas termőterület nagyságával (legfeljebb 170 kg/ha/év trágyából származó nitrogén). Bár nincs kifejezett tiltás az intenzív állatfajtákra, de ajánlott az ellenálló, betegségekre, egészségügyi problémákra kevésbé hajlamos őshonos, vagy régóta honos fajtákat tartani. Az állatokat nem szabad ketrecben, sőt kötötten sem tartani, és a rácspadozat aránya is erősen korlátozott. Biztosítani kell a szabad levegőn való tartózkodás lehetőségét, a megfelelő mozgásteret az épületben és az épületen kívül; legyen az istállókban elég természetes fény és legyen megfelelő a szellőztetés. A takarmány zömében ökológiai gazdálkodásból származik. Előírás, hogy a kérődzőknél a legeltetés maximális mértékű legyen. Tilos a takarmányhoz antibiotikumot, növekedésszabályzó, termelékenységfokozó anyagot, hormont adagolni. Tilos állati eredetű takarmány etetése (tejtermékeket, hallisztet, tojást kivéve). A beteg állatot szabad kezelni akupunktúra, homeopátia, gyógynövények és gyógyító ásványok alkalmazásával, ha ez nem elég, akkor az állatok szenvedését szokványos készítményekkel lehet megakadályozni. 27 15

Az ártéri tájgazdálkodás Vízgazdálkodási rendszerünk ma kifordított logika szerint működik: amikor sok a víz (ár- és belvíz), akkor elvezeti, amikor viszont hiányzik (aszálykor), akkor öntözne, de ilyenkor nincs miből, mivel a folyókban is kevés a víz. Ez a vízgazdálkodás odavezetett, hogy hazánk vízháztartása felborult, a Kárpát-medence kiszáradóban van. Gyorsítja a folyamatot, hogy a klímaváltozás miatt (is) hazánk egyre kevesebb csapadékot kap az elmúlt 100 évben. 28 Jellemző példa a Tisza-vidék, ahol majdnem másfélszer annyi csapadék hiányzik a vízháztartás kiegyensúlyozásához, mint amennyi esik. Ez a vízmennyiség ugyanakkor rendelkezésre áll, ugyanis a folyó ideszállítja ráadásul tavasszal, a vegetációs időszak és a száraz évszak elején, amikor legnagyobb szükség van rá. 29 A vízháztartás egyensúlyának helyreállításához, tájaink kiszáradásnak megállításához az áradó vizet szabályozottan ki kellene vezetnünk a töltéseken túli, meglévő árterekbe és mélyvonulatokba. Ezzel képesek lennénk létrehozni egy olyan tájgazdálkodási rendszert, mely a táj természetes domborzatához, a folyó működéséhez igazodik, a vízjárás és csapadékeloszlás szélsőségeit ki tudja egyenlíteni. 30 Az ártéri tájgazdálkodás ilyen, extenzív gazdálkodási forma volt a XVIII. század végéig a Kárpát-medence folyói mentén. Megszervezésére ma is van lehetőség, ahol elegendő rendszeresen pótolható víz áll rendelkezésünkre. Így elsősorban a folyók mélyebben fekvő árterein, a vízlépcsők visszaduzzasztása által érintett területeken, a nagyobb nyílt ártereken, a kisebb folyók még szabályozatlan, kevésbé rendezett szakaszain. Részleteiben megvalósítható a folyók hullámterein, nagyobb esetenként a belvizek tározására használt tavak, holtágak mentén 31, de a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése víztározóiban is, megfelelő kialakítás esetén. A mezőgazdasági földhasználat e rendszerben a folyók természetes vízjárásához igazodik. A földekre érkező és ott keletkező vizek megőrzésére és hasznosítására törekszik. Az ártéren az erek, csatornák, tavak, vizes élőhelyek rendszere mozaikszerű tájhasználatot eredményez. Ebben a rendszerben a jelenleginél kevesebb a szántó, de több a gyep, a rét, nádas, tó, vizes élőhely. 16

Az ártéri tájgazdálkodás haszonvételeinek áttekintése 32 Térszint Élőhely Élőhelykezelés Haszonvétel nyílt vízfelület rendszeres vízpótlás halászat, rekesztés, biztosítása, természetes horgásztatás, vadászat hínárosok halszaporulat fenntartása, víztisztítás, hínárszárítás betelepítési tilalom komposzt-előállítás, sulyom feldolgozás mély ártér alacsony ártér magas ártér ármentes szint mocsarak bokorfüzesek, láperdők élőhelyhez nem köthető haszonvételek üde rétek, rétlápok puhafa ligetek keményfa ligetek élőhelyhez nem köthető haszonvételek nyílt száraz gyepek zárt száraz és félszáraz gyepek üde lombos erdők élőhelyhez nem köthető haszonvételek rendszeres vízpótlás biztosítása, haltelepítési tilalom, megfelelő időszakban történő vágás, kaszálás vízpótlás biztosítása, égetés megakadályozása vízpótlás biztosítása, megfelelő időben történő kaszálás, égetés megakadályozása vízpótlás biztosítása, természetes erdőfejlődés elősegítése, tájidegen fajok kitermelése vízpótlás biztosítása, természetes erdőfejlődés elősegítése, tájidegen fajok kitermelése legeltetés, megfelelő időben történő kaszálás, égetés tilalma, meggátlása természetes erdőfejlődés elősegítése, tájidegen fajok kitermelése nád-, gyékényfelhasználás; harmatkása (étkezésre turisztikai különlegesség), dísznövénykertészet; ridegállattartás (szürkemarha, bivaly) fűzvessző biomassza betakarítása; energiaültetvény (nem monokultúrában) ridegállattartás erdei gyümölcsök, gyümölcsények, erdőgazdálkodás (szálalás, tájidegen fajok kitermelése) erdei gyümölcsök, gyümölcsények, erdőgazdálkodás (szálalás, tájidegen fajok kitermelése) szántó, kert ridegállattartás (pl. szürkemarha) ridegállattartás (pl. szürkemarha) erdei gyümölcsök, gyümölcsények, erdőgazdálkodás (szálalás, tájidegen fajok kitermelése) szántó, kert 17

A tervezés lépései Ga zdá l kodá su n k ú jjászerv ezése A gazdaság fejlesztéséhez alapos birtoktervezési munkára van szükség. 33 Ennek főbb lépéseit az alábbiakban tekintjük át. 1. Az új típusú gazdálkodás lehetőségeinek felkutatása» Szakirodalom (könyvek, újságok, tanulmányok) át- Jó példák olvasása a lehetőségekről;» tanfolyam(ok) elvégzése, előadások meghallgatása;» meghallgatni olyanokat, akik hasonló lépéseket már megtettek, amilyeneket fontolgatunk;» megnézni olyan gazdaságokat, beruházásokat, üzemeket, melyek például szolgálhatnak;» szakértő bevonása. 2. Tervezési program A UNDP-GEF-KvVM által finanszírozott Élő Tiszáért Program támogatásával 2007-ben 50 gazdálkodó jutott egyenként néhány százezer forintos támogatáshoz, mellyel gazdálkodásukat fejleszthették, környezetkímélő módszerekkel. Összesen 40 millió forint került elosztásra a Biodiverzitás Mikroalapból. Az Esély a Tisza mentén című kiadvány számos jó példát mutat be a nyertes projektek közül: hogyan lehet egyszerű és olcsó beruházásokkal lépni a természetkímélő gazdálkodás, feldolgozás irányába. 34» Adottságok felmérése: hol és ki akar gazdálkodni? Földterületek, települési adottságok számbavétele; talaj-, vízgazdálkodás, időjárási adottságok vizsgálata; természeti értékek, a terület ökológiai adottságainak felmérése és a lehetséges természeti értékek számbavétele; a gazdaságban dolgozók képzettsége, teljesítőképessége; lehetséges partnerek felkeresése a közelben (pl. szomszédos területeken gazdálkodók, helyi feldolgozó vagy vendéglátóhely tulajdonosa stb.), az ötletek átbeszélése; meglévő épületek, gépek, eszközök összesítése; pénzügyi keretek (befektethető összeg, hitellehetőség stb.); 18

» a változtatás lehetőségeinek és korlátainak meghatározása (földhasználati mozaikok, új élőhelyek kialakításának lehetőségei, termeszthető növények, állateltartó képesség,...) Szándékok: mit akarunk/tudunk csinálni? Termelési, gazdálkodási profil; a tevékenység tervezett időtartama; főfoglalkozásban vagy kiegészítő tevékenységként akarunk gazdálkodni? Gazdasági lehetőségek: milyen jövedelmezőséggel tudunk/akarunk gazdálkodni?» Eladási lehetőségek, új piacok; együttműködési, szövetkezési lehetőségek. 3. Beruházási programterv» Tartalmazza az elhatározott program megvalósításának módját;» a szükséges földterületek, épületek, építmények elhelyezését;» a gazdálkodási technológiák kiválasztását;» a szükséges infrastruktúra-, közműfejlesztések meghatározását;» környezeti hatásvizsgálatokat, a tennivalók időbeli ütemezését;» a birtok működésének gazdaságossági vizsgálatait. 4. Engedélyeztetés» Engedélyezési terv elkészítése» Engedély(ek) beszerzése a hatóságoktól. 5. Kiviteli terv Az engedélyezett megoldások részletes terveit tartalmazzák, olyan mélységben, hogy az egyes konkrét feladatok a tervek szerint elvégezhetők, a műszaki létesítmények elkészíthetők legyenek. 6. Beruházások megvalósítása»»»»» Élőhelyfejlesztés (pl. gyeptelepítés, vízfolyás helyreállítása); átalakítás a gazdálkodásban (pl. állat, tájfajta növény beszerzése); gépvásárlás, épületek (pl. karám) átalakítása, felújítása, építése; feldolgozóüzem létrehozása; ha szükséges: új cég, szövetkezet megalapítása; új munkaerő bevonása, szükséges képzések elvégzése.» Ha egyszerűbb, kisebb léptékű élőhely- vagy gazdaságfejlesztést tervezünk, lehet a tervezést egyszerűbben is csinálni, a fentiek közül bizonyos lépések elhagyhatók (pl. az engedélyezési terv, ha nem előírás). 19

Lehetséges bevételek A mozaikos tájhasználatra épülő gazdálkodási tevékenységhez igazodóan a gazdaság jövedelmi szerkezete is változatosabbá válik az egy vagy néhány növény-, illetve állatfajta termesztésére szakosodott gyakorlathoz képest. 1. Mezőgazdasági tevékenység esetén az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP 2007-13) támogatási jogcímeit is figyelembe véve a regisztrált gazdálkodók számára a következő bevételek elvi lehetősége áll fenn: piaci jövedelem (termékértékesítés) + területalapú és állattartási támogatások (SAPS, top-up) + agrár-környezetgazdálkodási támogatások + kedvezőtlen adottságú területek támogatása + Natura 2000 kifizetések gyepterületen + nem termelő beruházások 35. A felsorolt támogatási jogcímek bizonyos korlátozások mellett egyszerre is igénybevehetők lehetnek a terület elhelyezkedésétől és a gazdaság egyéb adottságaitól függően. 2. Erdőtelepítésre és környezetkímélő kezelésre a következő beruházási, illetve kezelési támogatások elérhetők, illetve lesznek várhatóan elérhetők az ÚMVP-ben 2007-13 között, elvileg: az erdők közjóléti célú védelmét és bővítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegű (de minimis) támogatása; az egyes erdészeti közcélú feladatok csekély összegű (de minimis) támogatása; az erdők felújításának csekély összegű (de minimis) támogatása; erdészeti potenciál helyreállítása; mezőgazdasági területek erdősítése; agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása 36. A fent felsoroltakon túlmenően más fejlesztési támogatások is szerepelnek az ÚMVP támogatási jogcímei között, ezek nagy részét azonban 2007-2008-ban már lekötötték. A tapasztalatok szerint komoly adminisztrációs terhet jelent a pályázat elkészítése, az elszámolás és a követelményeknek való megfelelés. A fejlesztési pályázatok többsége a beruházási érték 50%-a alatti támogatást biztosít, általában utófinanszírozással, tehát a megvalósításhoz 20

jelentős saját tőke vagy hitel is szükséges, ami a gazdasági válság idején nem éppen kockázatmentes és olcsó mulatság. Fontos forrást jelenthetnek az agrár-környezetgazdálkodási támogatások. Ezek öt évig tartó, évenkénti kifizetést jelentenek. A gazdálkodó önként környezetvédelmi kötelezettségeket vállal, a kifizetés ennek ellentételezéseként jár. 2009. május 18. és június 30. között várhatóan a következő agrár-környezetgazdálkodási célprogramokhoz igénybe vehető terület alapú, vissza nem térítendő támogatásokra lehet kérelmet benyújtani: a) szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: aa) integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram; ab) tanyás gazdálkodás célprogram; ac) ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram; ad) természetvédelmi zonális célprogramok ae) erózióvédelmi célprogramok: b) gyepgazdálkodási célprogram csoport: ba) extenzív gyepgazdálkodási célprogram; bb) ökológiai gyepgazdálkodási célprogram; bc) gyepgazdálkodási természetvédelmi zonális célprogramok; bd) szántóföldi gazdálkodás gyepgazdálkodássá alakításának célprogramjai; c) ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: ca) integrált gyümölcs és szőlőtermesztés célprogram; cb) ökológiai gyümölcs és szőlőtermesztés célprogram; cc) hagyományos gyümölcstermesztés célprogram; d) egyéb földhasználathoz kapcsolódó agrár-környezetgazdálkodási célprogram csoport: da) nádgazdálkodás célprogram; db) természetes vizes élőhelyek mocsarak, zsombékok, sásos területek gondozása célprogram; dc) vizes élőhelyek létrehozása és kezelése célprogram. 21

Szövetkezés Az élelmiszerkereskedelemben hazánkban a 10 legnagyobb zömében multinacionális kiskereskedelmi lánc részesedése a forgalomból 2003- ban elérte a 89%-ot. Az óriáscégek az erő pozíciójából tárgyalva a kisebb termelők számára szinte lehetetlenné teszik a bejutást az üzletek polcaira. Ha be is jut, az értékesítés a termelőnek közel veszteséges áron valósul meg. A koncentrált kiskereskedelem tömegesen igényli a fogyasztói kényelmet szolgáló, egységesített termékeket. Az újabb és újabb igények kielégítésének költségeit a kereskedők viszont a termék beszerzési árának csökkentésével kívánják kompenzálni. A gazdálkodóknak a talponmaradás érdekében közösen kell fellépniük, hogy a termelés és eladás szervezésének egyre költségesebb tevékenységeit megoldják. 37 Az EU korábbi tagországainak (EU-15) gyakorlatában a termelők az általuk tulajdonolt és irányított szövetkezeteken keresztül szinte közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztói piaccal. Az EU-15 tagországokban a szövetkezet elsődlegesen az önálló termelők által előállított termék, termény piacra juttatásával, illetve a termeléshez szükséges anyagok közös beszerzésével foglalkozik. Tehát a szövetkezet Európában elsődlegesen begyűjtő és feldolgozó logisztikai rendszert, raktárt, malmot, piacot, vágóhidat, tejüzemet stb. jelent. (Ausztriában pl. a gabona 60, a tej 94, a hús 20 százalékát szövetkezetek értékesítik. A gazdálkodók beszerzései 60%-ban szövetkezeteken keresztül történnek.) Magyarországon azonban ma még nem jellemző a szövetkezetek komoly piaci szerepe. Ennek egyik fő oka az évtizedekkel ezelőtti erőszakos téeszesítés rossz emléke. A hazai szövetkezetek száma azonban lassan növekszik, ami azt mutatja, hogy a termelők elemi érdekeiket felismerve újra kezdik megalapítani közös fellépésük szervezeteit. Sokan azért döntenek a közös cég létrehozása mellett, mert egyszerűen nem jut idejük az értékesítéssel is foglalkozni, ezt inkább a közös cégre bízzák. A szövetkezet főbb jellemzői: Korlátozott tőkekamat: a tagoknak nem elsődleges célja, hogy a befektetett tőkével minél gyorsabban és minél nagyobb nyereséget érjenek el. Az együttműködés lényege a társulás által létrehozott szolgáltatások előnyei- 22

ből részesülni, nagyobb hatékonyság a közös fellépés által. Ezért sokkal alkalmasabb a szövetkezet a mezőgazdaságban dolgozók együttműködését megszervezni, mint a bt., a kft. vagy az rt. Alapja a bizalom: rendszerint azonos területen (településen, térségben) élők alapítják, akik megbíznak egymásban. Önkéntes és nyitott: bárki csatlakozhat, aki elfogadja a szövetkezet működési szabályait, és részjegyet vesz. A tagok a szövetkezet résztulajdonosai és üzletfelei is egyben, használhatják szolgáltatásait. Demokratikus: Minden tagnak azonos jogosítványa van, függetlenül attól, mekkora gazdasági erőt képvisel, illetve mikor társult a szövetkezethez. A döntésekben érvényesül az egy tag, egy szavazat elve. Korlátozott felelősség: A tag a szövetkezet tartozásáért a kft-hez vagy rthez hasonlóan csak tulajdoni hányada (részjegye) mértékéig felel. A non-profit, és a szociális szövetkezetek célja sem a nyereség elkerülése, hanem a keletkező nyereség visszaosztása az eredményhez való hozzájárulás arányában a tagoknak közösen elfogadott célok érdekében, vagy közösen megállapított szolgáltatások ellátására. Együttműködésre nevel: A gazdák elfogadják, hogy csak akkor lehetnek eredményesek az élelmiszergazdaság piaci keretei között, ha önállóságukat részben feladva koordinálják tevékenységüket. Az együttműködés teszi lehetővé közös a feldolgozókapacitások kihasználását, a megfelelő piaci nagyságrend elérését és a minőségi termeléshez szükséges minőségellenőrzés alkalmazását. A tagok állandóan ellenőrzik a szolgáltatási, feldolgozási, üzemi tevékenységet végző menedzsmentet. Folyamatosan választ kérnek a gazdasági eredményességet meghatározó kérdésekre. A tagok közül választott tisztségviselők nemcsak a stratégiáért felelősek, hanem a pénzügyi ellenőrzésért is. A tagok képviseletét ezért csak azok a választott tisztségviselők láthatják el, akik egy-egy szakterületre vonatkozóan elegendő ismeretekkel rendelkeznek. A szövetkezetek alapításához célszerű szakértő támogatását igénybe venni. Segítséget nyújthat ebben pl. a Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek HANGYA Együttműködése. 38 A lazább együttműködésre jó példa a Homokháti gazdaudvar hálózat: www.kamra-tura.hu. 23

A z ért ék esít és ú j l ehetőségei Közvetlen kereskedelem falu-város kapcsolatában Mivel a nagy hipermarketekbe a bejutás a kisebb piaci szereplőknek igen nehéz vagy nem nyereséges, ezért más értékesítési utakat is kell keresni. Az alábbiakban olyan módszereket sorolunk fel, ahol a közvetítőket részben vagy teljesen kiiktatjuk, ezzel a haszon nagyobb része marad a termelőnél vagy szövetkezetüknél. A közösség által támogatott mezőgazdaság 39, illetve a közvetlen kereskedelem lényege a termelő és a fogyasztó közvetlen kapcsolata, a bizalom, a jó minőségű, egészséges, környezetkímélő módon előállított áru és tisztességes jövedelem a gazda számára. Célszerű a vevőket a termelés helyszínéhez minél közelebb megtalálni. A szállítási költség és az okozott környezeti károk is kisebbek, ha nem kell a termékeket messzire fuvarozni. Termelő és fogyasztó szorosabb kapcsolatán alapuló közvetlen kereskedelmi rendszerek 40 : 1. Részarányos gazdálkodás. A termelő az év elején becslést készít a termelésről, megbecsüli a költségeket és a szükséges jövedelmet, azokat pedig a szerződött vásárlók között arányosan felosztják. A befizetett összegért cserébe a fogyasztó rendszeresen megkapja a termés arányos részét. Így a mezőgazdasági termelés kockázata megosztható. Ezen az elven működik a gödöllői Nyitott Kert Alapítvány (NYKA) 41 rendszere például. 2. Állandó vásárlók rendszere (dobozrendszer). A termelők és a fogyasztók értékesítési szövetséget hoznak létre. A termelő megbecsüli, hogy mikor és milyen termékeket tud szállítani, míg a vásárlók kötelezettséget vállalnak arra, hogy rendszeresen vásárolnak tőle. A gazda az évszaknak megfelelően termelt növényi és állati termékekből állít össze egy csomagot, amiért a vevő hetente, a kiszállításakor fizet. 3. Több család közös beszerző kört alapít. Minden hónapban más-más család tagja megy el bevásárolni a gazdálkodókhoz. A beszerző kör családjai számára szükséges mennyiségű élelmiszert egyszerre veszi meg és szállítja haza a soros család tagja és egymás között szétosztják az árut és a költségeket. Célszerű már működő közösségekre építeni (pl. nagycsaládosok szervezetei, iskolák szülői munkaközösségei stb.). 24

4. Közétkeztetés. A hatályos jogszabályok miatt közétkeztetésnél (pl. iskolákban) az önkormányzatok beszállítót szinte kizárólag aszerint választanak, hogy ki teszi a legolcsóbb ajánlatot. A felhasznált élelmiszeripari termékek és alapanyagok beltartalmi értéke, minősége általában alacsony. A vidéki gazdaságot segítené és egészséges ételekhez juttatná a fogyasztókat, ha a közétkeztetésben előnyt kapnának a jó minőségű helyi termékek. A Szövetség az Élő Tiszáért számos más szervezettel együttműködve jogszabálymódosítást kezdeményez, hogy ez lehetővé váljon. (A javaslatok olvashatók a www.elotiszaert.hu honlapon.) 5. Speciális minőséget igénylő fogyasztók. A bioélelmiszerek magas minősége, kedvező egészségügyi hatásai miatt értékesíthetők pl. bioéttermek vagy rákbetegeket gyógyító intézetek számára. Célszerű ilyenkor rendszeres (akár szerződéses) kapcsolatot is kiépíteni. A Nyitott Kert Alapítvány tevékenysége, (2005) 25

26 Termelő és fogyasztó lazább kapcsolatán alapuló közvetlen kereskedelmi rendszerek: 1. Kiszállítási rendszer. A termelő egy elosztási pontra vagy közvetlenül házhoz szállítja a fogyasztóknak a megrendelt termékeket. A vevők telefonon, faxon, levélben, interneten vagy személyes kapcsolatok útján rendelhetnek árut. 2. Gazdálkodók piaca. Alkalomszerű vagy rendszeres árusítási lehetőséget biztosítanak a termelőknek. Szervezését a gazdálkodók szövetkezete, cég, a helyi önkormányzat vagy civil szervezet vállalhatja. Egy változatát jelenti ennek a korábban MDF-piac -ként ismert megoldás. 3. Termelői bolt (tájbolt). Olyan kiskereskedés, mely vagy a gazdaságban, vagy ahhoz nagyon közel helyezkedik el. Egy ilyen boltban több közelben termelő gazda termékeit is lehet árusítani. 4. Bioélelmiszert árusító boltok. A gazda az árut már létező bioboltba szállítja. A boltosok gyakran segítőkészek, bemutatják a vásárlóknak honnan jön a termék, van ahol szabad figyelemfelkeltő plakátot, szórólapokat is kihelyezni. 5. Helyi zöldséges boltok. Ma szinte általánosnak számít, hogy a zöldséges nem a helyi gazdáktól, hanem a nagybaniról vásárol. Érdemes viszont keresni az együttműködésre hajlamos zöldségesboltokat, amely helyi terméket is árulnának. Eleinte célszerű kisebb mennyiség értékesítéséről megállapodni (tájtermék-sarok) és a helyi zöldség akciót hírveréssel kísérni. 6. Szedd magad. Bizonyos értelemben a gazdasági bolthoz hasonlít, hiszen ugyanúgy, közeli kapcsolat lehet a termelő és a fogyasztó között, de itt a vásárló maga szedi meg a terményt, és fizet annak tömege szerint. 7. Mozgóbolt. Egyre több olyan hústerméket vagy tejterméket árusító kisteherautóval találkozunk, melyek a friss, valódi, gazdáktól származó terméket viszik el a fogyasztóknak. Érdemes olyan helyen megállni, ahol a helybeli emberek egyébként is gyakran megfordulnak, pl.: iskola, bolt, piac, művelődési központ, hivatal stb. 42 8. Internetes kereskedelem. Ennek egyik működő példája a Magyar Áruk Áruháza (http://www.hmo.hu). 9. Védjegy létrehozása. A védjegyes termékek előnyeivel az Élő Tisza védjegyrendszer kapcsán külön fejezetben foglalkozunk.

Közvetlen kereskedelem falusi környezetben Falusi környezetben az értékesítésnél építhetünk az emberek közötti közvetlenebb kapcsolatokra, illetve arra, hogy termelő és fogyasztó közel vannak egymáshoz. Ennek lehetőségei tájanként változnak. Az értékesítési módszereket megkülönböztethetjük aszerint, hogy ki a vevő. Ha turistáknak, vendégeknek kívánjuk termékeinket eladni, akkor azt rendszerint valamilyen turisztikai szolgáltatással összekapcsolva végezhetjük eredményesen. Értékesítés elsősorban helybelieknek 1. helyi gazda/gazdák tájboltja a faluban; 2. mozgóárusok (túrakocsi, mely faluról-faluról halad); 3. a termelő házhoz viszi a tejet, húst stb. vagy pl. munkahelyi közösségek megrendelésére szállít; 4. a vevő házhoz jön, rendszeres vevők a falun belül (eladás háztól); 5. házhozszállítási rendszer (csomag, doboz) részarányos termelés vagy állandó vásárlók rendszere (fogyasztókként itt a magasabb fizetőképességű és nem mezőgazdaságból élők ingázók, önkormányzati alkalmazottak stb., és a mozgásukban korlátozottak pl. nyugdíjasok jönnek szóba); 6. piaci, vásári értékesítés a falvakban; 7. kaláka típusú élelmiszerelőállítás és feldolgozás (pl. több család vagy a nagycsalád nem azonos portán élő tagjai gondozzák a termést vagy az állatot és a termést megosztják); Értékesítés elsősorban turistáknak 1. speciális rendezvények (bornap, sajtnap, kiállítások); 2. értékesítés a helyi üdülők, szálláshelyek vendégei számára. 3. tájjellegű éttermek, csárdák; 4. nyári táborok, erdei iskolák. A termékek előállításánál és értékesítésénél természetesen be kell tartani a hatályos jogszabályokat. A tapasztalatok szerint ezek sokszor ésszerűtlenül szigorúak, életidegenek, költséges beruházásokat igényelnek. Ez pedig a kisebb termelőket kizárhatja a piacról. A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület kezdeményezésére számos civil szervezet 43 a mezőgazdasági termelésre, élelmiszerelőállításra és -kereskedelemre vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálatát kezdeményezi. A módosítási indítvány célja, 27