MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS

Miskolc Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Miskolc 2006.

BEVEZETÉS...3 A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE...3 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA...4 A PROGRAM CÉLRENDSZERE...4 A program célja...4 A program célkitűzései...4 A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (TKP) ESZKÖZRENDSZERE...5 Tervezés...5 Szabályozás...6 Intézményrendszer...7 Együttműködés...9 A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSI TERÜLETEI...10 1. A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG ERŐSÍTÉSE...10 1.1. A környezeti ismeretek, környezettudatosság közvetítése az oktatásban...10 1.2. A társadalom környezeti értékrendjének javítása...14 1.3. Környezeti adatgazdálkodás, információs rendszerek fejlesztése és nyilvánossága...16 1.4. A társadalmi részvétel erősítése a környezeti ügyeket érintő döntéshozásban - partnerség...18 1.5. Miskolc városi Fenntartható Fejlődés Stratégia kidolgozása...21 2. TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETHASZNÁLAT...22 2.1. A környezeti problémák megelőzése...22 2.2. zöldfelületi célprogram...24 3. LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM...27 3.1. Városbarát közlekedés közlekedési...27 3.2. Légszennyezőanyag kibocsátás csökkentése...30 4. VIZEK VÉDELME...35 4.1. Vízkészletek, vízbázisok védelme...35 4.2. Felszíni vizek védelme...37 4.3. Csapadékvíz gyűjtés és elvezetés...39 5. TALAJVÉDELEM...41 6. ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME...43 7. KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY, ÁLLATVÉDELEM...45 7.1 Környezet-egészségügy...45 7.2. Állatvédelem...47 8. TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM...49 9. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS...52 9.1. A hulladékgazdálkodás általános feladatai...52 9.2. Települési szilárd hulladék...54 9.3. Települési folyékony hulladék...56 9.4 Termelési és veszélyes hulladék...58 10. KÖRNYEZETBIZTONSÁG...60 11. ENERGIAGAZDÁLKODÁS...62 12. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM...64 2

BEVEZETÉS Jelen Program feladata feltárni Miskolc környezeti problémáit és azok lehetséges megoldásait, figyelembe véve a helyi természeti- és környezeti adottságokat, valamint az önkormányzati, hatósági és a környezeti tudatosság által szabott kereteket. Mindezt a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítésén keresztül próbáltuk elérni. Ennek ellenére az elkészült program nem nevezhető helyi fenntartható fejlődés programnak, mert sem a szerkezete, sem a tartalma, sem a készítésének körülményei nem felelnek meg egy ilyen programmal szemben támasztható kritériumoknak. Viszont a környezetvédelmi program egyik alapvető célkitűzése a miskolci fenntartható fejlődés stratégia mielőbbi megszületésének elősegítése. A programkészítők lehetőségei több szempontból is behatároltak. Egyrészt meghatározott a környezetvédelmi programok felépítése, tematikája. Másrészt behatároltak a program végrehajtójának, a városnak is a lehetőségei. Behatárolt, mert a környezet állapotát meghatározó feltételeket nem egyedül alakítja, csupán erősebb, gyengébb ráhatása lehet a környezetállapotot alakító szereplők szemléletére és tevékenységére. A program készítői, a mellett, hogy megfeleljenek a formai, tartalmi követelményeinek, igyekeztek figyelembe venni a legújabb megközelítéseket is, amelyek a fenntarthatóság igényéből vezethetők le. Ezen a téren az Európai Bizottság Városi környezet tematikus stratégiájának tervezetét vettük alapul, amely a Közösség hatodik környezetvédelmi programjának végrehajtásaként fog megszületni a közeljövőben. Figyelembe vettük még a 2003-2008 időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP II) és az AGENDA 21 mellett a környezetvédelmet érintő helyi és megyei programokat. A környezetvédelmi program elkészítését a város környezeti állapotával kapcsolatos adatok, információk, valamint a hatóságok és környezethasználók tapasztalata, véleménye, elvárásai alapozták meg. Ezek bemutatása az állapotértékelési dokumentumban történik, ami terjedelmi okok miatt külön kötetben készült el, de az egyes programrészeknél is közöljük a környezeti folyamatok rövid összefoglalását. Köszönettel tartozunk azoknak a miskolci polgároknak, képviselőknek, hatóságoknak és vállalatoknak, akik adatszolgáltatással és véleményük megosztásával segítették a program megszületését. Külön köszönjük a Polgármesteri Hivatal Építési és Környezetvédelmi Osztály munkatársainak segítségét a programkészítést megalapozó vélemények és információk begyűjtésében. A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE Jelen Program a 2005-2011 időszakra készül. A Programot a környezet védelméről szóló 1995. LIII. törvény előírásai szerint kétévenként kötelező értékelni és felülvizsgálni, ezért ez a Program három felülvizsgálati szakasz időtartamát tölti ki. A Program végrehajthatósága érdekében szükséges éves cselekvési terv kidolgozása és elfogadása. Ezt minden tárgyévet megelőző év októberéig kell a Közgyűlés elé terjeszteni, majd a költségvetés tervezésekor ez alapján kell a környezetvédelmi tevékenységeket tervezni. 3

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A PROGRAM CÉLRENDSZERE A PROGRAM CÉLJA A program célja a város környezetterhelésének csökkentése. A környezetterhelés csökkentése által hozzájárulás a globális környezeti problémák enyhítéséhez és a városlakók életminőségének javításához. A PROGRAM CÉLKITŰZÉSEI Az emberi egészség és létminőség környezeti feltételeinek biztosítása A program alapvető célkitűzése a város lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét biztosítani, azaz életminőségén javítani. Ezt a célt azonban csak az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások megelőzése, csökkentése, megszüntetése ill. a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzése, javítása és helyreállítása által lehet megvalósítani. A táji, természeti, kulturális értékek megőrzése Különös hangsúlyt kell fektetni a program során a Miskolcon még meglévő táji, természeti és kulturális értékek megőrzésére és fejlesztésére. Ezek még átlagon felüli mértékben állnak rendelkezésre, s ezek az erőforrások képezik az alapját a város jövőbeni fejlődésének. Szemléletváltozás megalapozása Ahhoz, hogy a program elfogadottá és megvalósíthatóvá váljon a helyi társadalom és döntéshozók szemléletének a fenntartható fejlődés irányába kell megváltoznia, amelynek legfontosabb eleme a holisztikus látásmód, a környezet és fejlődés, ill. a gazdaság, társadalom és környezet ügyeinek együttes kezelése. A szükséges ismeretek kialakítása Az egyes szervezetek által birtokolt ismeretek parciálisak, melyekből nem áll összes a környezeti történéseket átfogó teljes kép. Ennek eredménye, hogy a helyi lakosság és a helyi szintű döntéshozók nem ismerik a helyi és tágabb környezetük állapotát, természeti erőforrásaikat, azok potenciálját. Az ifjúság sem ismeri a globális történéseket, a helyi környezet állapotát, nincsenek tisztában a gazdasági, társadalmi folyamatok és a környezeti kérdések összefüggéseivel. A hatékony információáramlás kialakítása Tekintettel arra, hogy mindenki érdeke a megbízható információkra alapozott döntés, ezért átfogó, környezeti információs rendszert kell létrehozni, amelyhez szabad hozzáférést kell biztosítani a döntéshozóknak és a publikumnak egyaránt. Ehhez szükséges az információgazdák tevékenységének koordinálása és összefogása, a társadalmi részvétel biztosítása. A fenntartható fejlődés megalapozása A programnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődés megalapozásához, azaz olyan javaslatokat kell tennie a gazdaság és társadalom számára, amelyek a fenntartható erőforráshasználaton keresztül növelik a gazdaság teljesítményét és a társadalom jólétét azáltal, hogy nem kell megfizetni a környezetkárosítás költségeit, a negatív externáliákat. 4

A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (TKP) ESZKÖZRENDSZERE TERVEZÉS A korszerű környezetpolitika hosszú távú és integrált megközelítést, a különböző területi szintek és ágazatok közötti egyeztetett tervezést, programkészítést és megvalósítást igényel. Ennek érdekében: Össze kell hangolni a Miskolcot érintő (helyi, kistérségi, regionális) különböző ágazati koncepciókat, stratégiákat, terveket, hogy azok végrehajtása ne sértse a környezeti érdekeket, ne keresztezze a TKP-ban megfogalmazott célokat. A TKP készítésekor figyelembe vettük azokat a nemzeti koncepciókat, programokat és terveket, amelyek meghatározóak a helyi program összeállításánál is. Meglévő tervek, melyekre támaszkodni lehet: az Országos Környezeti Kármentesítési Program, Magyarország szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjának irányelvei, Nemzeti Természetvédelmi Alapterv, Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram, Nemzeti Környezetvédelmi Program. A program készítésénél számos olyan szempont vetődött fel, amelyre az említett programok, tervek nem tartalmaznak megfelelő útmutatást. Ezért a program végrehajtása során törekedni kell a kapcsolattartásra a kistérségi, regionális és nemzeti programok készítőivel, hogy a jövőbeni tervezés során szempontjainkat érvényesíteni tudjuk. Ilyen pl. a szabályozás és finanszírozás kérdésköre. A TKP-t annak elfogadása után nem lehet magára hagyni, hanem folyamatos, gördülő tervezést kell megvalósítani. Ennek jellemzője az előbb említett vertikális tervezési gyakorlat kiépítése, amelynek során a programot aktualizálni kell, a nemzeti szintű szabályozásnak megfelelően, illetve az előremutató regionális és kistérségi elképzeléseket is érvényesíteni kell a létrejövő nemzeti szabályozásban. A TKP elfogadása után biztosítani kell az anyag megismertetését legalább a miskolci kistérség önkormányzataival, a regionális fejlesztési tanács munkaszervezetével, s valamennyi hatósággal, szakmai és civil szervezettel. A TKP elfogadása után annak szempontjait szükséges érvényre juttatni a 2007-2013 közötti időszakra szóló regionális fejlesztési stratégiában. 5

SZABÁLYOZÁS A szabályozással kapcsolatos problémák Rendkívül kicsi a TKP mozgástere a globális szabályozó környezeten belül ahhoz, hogy hatékony helyi szabályozást lehessen létrehozni. Egyrészt nem lehet a nemzeti szabályozást keresztező, másrészt a helyi terheket növelő szabályozást bevezetni. A környezetre nehezedő terhek növekedése azt bizonyítja, hogy ma sehol a világon nincs olyan környezeti szabályozás, amely egyszerre lenne képes megelőzni és kezelni a problémákat. A ma létező, nemzeti szintű szabályozásnak is az a legnagyobb hibája, hogy nem a problémák megelőzésére koncentrál, hanem a cső végén próbál eredményeket elérni. A fenntartható fejlődéshez szükséges szabályozás és a környezetvédelmi szabályozás között az a különbség, hogy míg az előbbinek az erőforrások fenntartható használatára kell vonatkoznia, addig az utóbbi az okozatok kezelésére irányul. A sokat hangoztatott szennyező fizet -elv nem alkalmas alapelvnek, hiszen a termelő minden terhet a fogyasztóra hárít át. Ezért mind a közvetlen költségeket, mind pedig a negatív externáliákon keresztül jelentkező közvetett költségeket a társadalom egésze fizeti meg. Összességében a szabályozás negatív oldala van túlsúlyban; kevés az olyan pozitív ösztönző, amely környezetbarát magatartásra sarkallná a termelőt és a fogyasztót. A mozgástér tágítása - meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi rendeletek és jogszabályok milyen módon keresztezik a környezeti érdekek érvényesítését, - meg kell vizsgálni, hogy a környezet védelmére vonatkozó rendeletekben milyen joghézagok vannak, - fel kell tárni azokat a pontokat, ahol nagyobb helyi mozgástérre lenne szükség, - javaslatokat kell kidolgozni a rendeletek módosítására, A belső mozgástér jobb kihasználása - a jelenlegi jogszabályi keretekből adódó lehetőségek teljes skálájának kihasználása a helyi jogalkotásban - a helyi rendeletalkotás új lehetőségeinek feltárása, újabb rendeletminták alkalmazása Kulcsjavaslatok a szabályozással kapcsolatosan A külső mozgástér bővítésének legfontosabb iránya, hogy javaslatokat tegyünk olyan szabályozásra, amely kielégíti a megkívánt szabályozási feltételeket. Ezek: - a szabályozás a megelőzést szolgálja, - a szabályozás az erőforrások fenntartható használatára vonatkozzon, - a szabályozás elsősorban azokat a területeket érintse, amelyek finanszírozási igénye alacsony (pl. irányítás, ellenőrzés, felülvizsgálat, döntés, oktatás stb.), - a szabályozás bevezethető és érvényesíthető legyen, - a szabályozás adjon lehetőséget a fokozatos bevezetésre és alkalmazkodásra, - a szabályozás kiszámítható, stabil és tervezhető legyen, - a szabályozás pozitív módon ösztönözzön, ne a kijátszásra indítson, hanem a végrehajtót tegye érdekeltté a megvalósításban, - biztosítson elegendő forrást a problémák megoldásához. A globális szabályozás változtatásának egyik legfőbb iránya, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelően, helyi szinten biztosítsa a döntés meghozatalát. Ennek értelmében meg kell szerezni a helyi környezetvédelmi problémák megoldására szánt, állami pénzeszközök fe- 6

letti döntéskompetenciát. Például a Miskolcon képződő ilyen típusú adók és díjak helyben maradnak, illetve a környezet- és természetvédelmi hatóság Miskolcot érintő bírságainak bizonyos hányada is az önkormányzat környezetvédelmi feladatait segíti. A forrásképzés oldalán olyan javaslatokat kell tenni, amelyek a fogyasztási adó növeléséből biztosítanak bevételeket a fenntartható erőforrás-gazdálkodás céljaira, amely intézkedésen keresztül a prevencióra lehet a hangsúlyt fektetni, azaz egy környezetbarát gazdaságon és társadalmon keresztül lehet a környezetvédelmi célokat teljesíteni. A meglévő forrásokból a lakosság olyan környezetvédelmi beruházásait kell támogatni, amelyek egybeesnek a fenntartható fejlődés megvalósulásának irányával, fenntarthatóvá alakítják a termelői és fogyasztói mintázatokat, elősegítik a szociális hátrányok mind egyéni, mind kistérségi kiegyenlítődését. A lakossági környezetvédelmi beruházások támogatása elősegíti a vállalati környezetvédelmi fejlesztéseket is, mert a lakossági fogyasztói igény létrehozza a piacot, és ezzel diktálja a termelői innováció és a termékszerkezet váltás irányát. A pénzügyi források elosztási elveinek kialakításánál különbséget kell tenni a piaci és nonprofit alapon működő környezeti beruházások és szolgáltatások között. Választható technológiák esetén mindig a legjobb rendelkezésre álló technológia (BAT) elvének alapján kell dönteni, s mindig a végleges, az okok kezelésére vonatkozó megoldásokat kell támogatni. A piaci alapon működő beruházásokat, szolgáltatásokat kölcsönökkel, a hosszú megtérülésű beruházásokat feltöltődő alapokból a kamat mértékéig, a nonprofit tevékenységeket pedig vissza nem térítendő juttatásokkal kell támogatni. INTÉZMÉNYRENDSZER Szervezeti felépítés A környezetvédelmi feladatok ellátásának mennyiségi és minőségi jellemzőit nagymértékben meghatározza az a szervezeti felépítés, amelyben a környezetvédelmi munka zajlik. Ezért a Környezetvédelmi Program végrehajtásának kulcskérdése, hogy lehet-e a jelenleginél jobb szervezeti felépítést rendelni a környezetvédelmi feladatellátáshoz. Mivel a fenntarthatóság és a környezet mára - az esélyegyenlőség mellett - a fejlesztési stratégiák és operatív programok egyik fő rendező elve lett, javasoljuk, hogy ez helyi szinten, a Polgármesteri Hivatal következő átszervezése során, kellő hangsúlyt kapjon. Ezért a jelenlegi Építési és Környezetvédelmi Osztály helyett, egy tisztán környezetvédelemmel foglalkozó szervezeti egység (Környezetvédelmi Osztály) kialakítását tartjuk indokoltnak. A városüzemeltetés és közterület felügyelet környezetvédelmi feladatait is ide lehetne csoportosítani. Az új osztály munkaszervezete lehetne a Városgazda Kht., mely jórészt a környezetvédelemhez kapcsolódó feladatokat lát el (zöldfelületgazdálkodás, köztisztaság, stb.). Továbbá javasoljuk egy, a településfejlesztésért felelős alpolgármesterhez rendelt Környezet és Fejlődés Szakértői Bizottság megalakítását, melyben egyenlő arányban kapnak helyet a tudomány, a gazdasági és a civil szektor környezetvédelmi szakemberei. A bizottság feladata a Köz- 7

gyűlés elé kerülő helyi intézkedések, tervek és programok környezeti hatásainak vizsgálata, prognosztizálása, véleményezése. Működését a Miskolc Városi Településrendezési és Építészeti Tervtanácshoz hasonló feltételekkel és jogkörökkel kell biztosítani. A Bizottság szoros munkakapcsolatot tart fenn a polgármesteri hivatal környezetvédelmi szervezeti egységével. A Bizottság további feladat lenne a Környezetvédelmi Program keretében zajló programok, projektek figyelemmel kísérése a meghatározott indikátorok mentén mérés és értékelés, majd ennek megfelelő kezdeményezés a projektek felülvizsgálatára. A meglévő Környezetvédelmi és Energiaügyi Bizottság ülésein, a Miskolci Környezet-, Természet- és Állatvédelmi Civil Műhely képviseletében 1 fő szavazati joggal vehessen részt. Szervezeti működés Az önálló környezetvédelmi szervezeti egység feladatai: Hatósági feladatok Az önkormányzat illetékességébe tartozó környezetvédelmi hatósági feladatok ellátása. A Hivatalhoz a lakosság, ill. egyéb szervezet és közület részéről érkező, szóban, írásban, vagy telefonon megtett környezetvédelemmel kapcsolatos bejelentés, vagy kérés helyszíni kivizsgálása, állásfoglalás, vagy intézkedés megtétele. A környezeti elemeket érő szennyezések kivizsgálása, a szennyezés megszüntetésére intézkedés megtétele. A Hivatalhoz érkező fakivágási kérelmek helyszíni kivizsgálása, véleményezése a Zöldfelület Kezelést Ellenőrző Bizottság segítségével, engedélyek kiadása. Tervezéssel és szervezéssel kapcsolatos feladatok Minden évben elkészíti a Környezetvédelmi Program munkatervét. Kezdeményezi, szervezi és koordinálja a Környezetvédelmi Programban foglalt feladatok végrehajtását. Ennek érdekében együttműködik a Polgármesteri Hivatal összes szervezeti egységével és más, a programban feladatot vállaló szervezetekkel (környezetvédelmi civil szervezetek stb.) A Program érvényességi ideje alatt elkészíti a kötelező kétévenkénti felülvizsgálatot, ennek eredménye alapján a Program módosítására tesz javaslatot a Közgyűlésnek. Elkészíti, frissíti, nyilvánosságra hozza Miskolc környezeti állapot adatbázisát. Évente értékeli a környezet állapotát, és erről tájékoztatja a lakosságot. A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés gyakorlati tapasztalatairól évente szóló jelentést készít. Kapcsolatot tart és együttműködik a városi környezetvédelmi szervekkel (társhatóságokkal) és civil szervezetekkel, a lakossággal, a helyi sajtóval, rádióval és televízióval. Kapcsolatot tart és együttműködik az üzemeltető cégekkel. Ennek keretében elsősorban a feladatvégzés közös tervezése és az elvégzett feladatok ellenőrzése a tevékenysége. A városi zöldterületekkel kapcsolatos feladatok ellátása. A Helyi Környezetvédelmi Alap átlátható kezelése. A Környezetvédelmi Bizottság döntés-előkészítési feladatainak az ellátása, rendeletek felülvizsgálása és módosítása, új rendeletek készítése. A Közgyűlés döntés-előkészítési folyamatát segítő belső környezeti hatásvizsgálati rendszerének a működtetése Figyelemmel kíséri a környezetvédelmi pályázati lehetőségeket, majd elkészíti ill. elkészítteti az önkormányzat környezetvédelmi pályázatait. Részt vesz külföldi, országos, vagy helyi szintű környezetvédelemmel kapcsolatos kiállításokon, rendezvényeken, és továbbképzéseken, mint kiállító, résztvevő vagy előadó. 8

EGYÜTTMŰKÖDÉS A környezetvédelmi feladatok megvalósításában nagy szerepe van a társadalmi részvételnek, az együttműködésnek, ennek megfelelően a környezetvédelmi törvény a lehetséges szereplőknek kötelességévé teszi az együttműködést: 10. (1) Az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei; valamint más intézmények együttműködni kötelese a környezet védelmében. Az együttműködési jog és kötelezettség kiterjed a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszára. (2) Az együttműködéssel járó jogokat és kötelezettségeket e törvény, illetve az önkormányzat rendeletben állapítja meg. Ezen túl a Program elfogadását követően meg kell keresni a lehetséges partnereket (társhatóságok, intézmények, civil szervezetek stb.) azzal a kéréssel, hogy a programot áttekintve határozzák meg azokat a területeket, ahol részt tudnak vállalni a feladatok megvalósításában. Ezt követően pontosítani kell az együttműködés részleteit, majd együttműködési megállapodások, valamint feladatátvállalási szerződések megkötésével kell javítani a környezetvédelmi feladatok megvalósítását. A feladatellátás vizsgálata során nagy hangsúlyt kell fektetni az együttműködésben, feladatátvállalási szerződéssel megvalósítható feladatok körére, ezzel tehermentesítve a hivatali apparátust. Miskolc környezeti szempontból jelentős terheket örökölt a korábbi gazdasági rendszerből, illetve az aktuális társadalmi trendek és a globális folyamatok helyi hatásai is jelen vannak. Mind a javító, mind a fenntartó, megőrző feladatokhoz vannak együttműködést felajánló hazai és külföldi partnerek, elsősorban a testvérkapcsolatokból, illetve a határmenti és gazdasági együttműködésekből származtathatóan. Tovább növeli a tapasztalatcsere lehetőségét, hogy az Építési és Környezetvédelmi Osztály évek óta rendszeres résztvevője európai városok környezetvédelmi együttműködésének. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a Miskolc-Kassa eurorégión belül, illetve a határon átterjedő környezeti tényezők miatt fontos, hogy fokozottabb környezetvédelmi együttműködést folytassunk északi szomszédunkkal. Az együttműködésnek a kölcsönös tájékoztatásban, közös projektek tervezésében és végrehajtásában, közös kutatásokban stb. kell megnyilvánulnia (pl. Interreg projektek). A nemzetközi együttműködés mind forrás-, mind tudás- és tapasztalatszerzési lehetőségeket kínál, amelyekkel a jövőben tervszerűbben kell élni. Ennek érdekében a következő feladatok végrehajtása szükséges: A települési környezetvédelmi programot angol nyelvre kell fordítani. Számba kell venni az ismert és potenciális partnereinket, és a programot el kell küldeni számukra. Szlovákiai partnereinkkel (pl. Kassa önkormányzati, tudományos, civil és gazdasági környezetvédelmi szervezetei) meg kell ismertetni a Települési Környezetvédelmi Programot, s fel kell vázolni a környezetvédelmi együttműködés főbb pontjait. Támogatni kell a társadalmi szervezetek között már kialakult környezetvédelmi együttműködéseket, s törekedni kell más szektorok bekapcsolására is a közös környezetvédelmi feladatok végrehajtása érdekében. 9

A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSI TERÜLETEI Környezeti célok, feladatok és programok meghatározása 1. A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG ERŐSÍTÉSE 1.1. A KÖRNYEZETI ISMERETEK, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG KÖZVETÍTÉSE AZ OKTATÁSBAN Háttér A környezeti nevelés tantervi kötelezettség és az ország nemzetközi kötelezettségvállalása is egyben, azonban a legtöbb helyen jóformán csak környezet(természet)védelem, környezetismeret oktatás folyik. Az oktatási rendszer elsősorban a tudásanyag növelését szolgálja, holott bebizonyosodott, hogy a környezeti nevelésben a több tudás nem vezet felelősebb környezeti cselekvéshez. Vagyis hiába nő a diákok lexikális tudása a témában, ez nem befolyásolja azt, hogy környezettudatosabb viselkedést tanúsítsanak. Szemléletváltozás nélkül az iskolában átadott ismeretek, illetve gyakorlatok később elhalványulnak, feledésbe merülnek. A környezeti nevelési tevékenység során a legfőbb nehézség a pénz, a megfelelő szakmai háttér és segítség (továbbképzés, szaktanácsadó szolgálat) hiánya. A pedagógusok környezeti nevelési továbbképzéseinek tartalmi felülvizsgálata, bővítése, illetve információs hálózat rendszerének kialakítása jelentősen javítaná a környezeti nevelés helyzetét. Az oktatási intézmények jelenlegi fizikai környezete nem alkalmas a környezeti nevelés hiteles közvetítésére. A program célja Az oktatás minden szintjén a környezetvédelmi tudatformálás integrált megjelenítése. Az oktatás pedagógiai célrendszerében helyet kell adni az aktív állampolgárrá nevelésnek, a környezettudatos gondolkodás kialakításának, a fenntartható fejlődés előmozdításának. Rendkívül fontos a helyi környezeti értékek és problémák megismertetése, illetve ezek kezelése. Ezeket a célokat az oktatókon kívüli együttműködőkkel lehet elérni, azaz a szülők, a családok, a helyi közösségek, civil szervezetek és szakmai segítő szervezetek bevonásával. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy az iskolák épületeit, azt a fizikai környezetet, amelyben a tanulók jelentős idejüket eltöltik, környezetminősítési audit és ezt követő fejlesztések révén anyag-, energiatakarékos és környezetkímélő eljárásokkal újítsák meg, mintát adva ezzel a jövő generációk életformájának, szemléletének kialakításához. Rövid és középtávú feladatok 1.1.1. Környezeti nevelést segítő városi információs-tanácsadó hálózat kialakítása. A városban sokszínű a környezeti nevelést segítő tevékenységek köre, mégsem jött eddig létre a közoktatási intézmények helyi környezeti nevelését segítő-támogató városi információs hálózat (forrásokról, szakmai rendezvényekről, tanácsadásról, módszertani segédanyagokról). Szükséges a Városi Környezeti Nevelési Központ eddigi tevékenységének értékelése, illetve a további működésben a partnerség fejlesztése civil és gazdálkodó szervezetekkel is. Javasoljuk egy városi környezeti tudatossággal foglalkozó munkacsoport megalakítását (önkormányzati, civil környezetvédő szervezetek, egészségvédő, környezetvédelmi szakmai és gazdálkodó szervezetek részvételével), mely révén összehangolt szolgáltatáskínálat és -fejlesztés valósulhat meg az oktatási intézmények számára, elkerülhetők a párhuzamosságok és növelhető a meglévő kapacitások hatékonysága. 1.1.2. A környezeti nevelés értékelése, minőségbiztosítása A környezeti nevelési programok elkészítése előrehaladást jelent, hiszen nincs iskola, amely ne rendelkezzen környezetvédelmi programmal. A végrehajtás nyomon 10

követése, minősítése szükséges azonban ahhoz, hogy elérje célját az intézkedés. A helyi környezeti nevelés és a minőségbiztosítás kapcsolata nagyon laza, többnyire hiányzik. Ehhez szükséges a környezeti nevelés értékelési rendszerének (mutatók) kidolgozása, kétévenkénti felülvizsgálata, korrekciók, anyagi és szakmai elismerések, ösztönzők meghatározása. A környezeti nevelés és minőségbiztosítás összekapcsolásában élenjáró gyakorlati példákat az önkormányzat gyűjtse össze és segítse elő a tapasztalatok átadását a többi iskola részére. Kiemelten támogatandók a meglévő ökoiskolák tervezett fejlesztései, mintaértékű programjaik elterjesztése, s az ökoiskola-hálózat minősítési rendszeréhez való csatlakozás ösztönzése. 1.1.3. Környezeti nevelők elismerése Miután a környezeti nevelők nagy része felismerte, hogy munkája elsősorban az iskolán kívüli tevékenységekre alapozható, személyes áldozatot hoznak e munka végzése során. Elismerésükre anyagi és erkölcsi ösztönző rendszer kialakítása szükséges. Ez egyben azt is szolgálja, hogy a mintaértékű környezeti nevelői munkák más pedagógusok számára is bemutathatók, ösztönző hatásúak lesznek. 1.1.4. Továbbképzések A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismeretek eljuttatása az iskolai tantárgyi struktúrában módszertani innovációkat igényel. Ki kell alakítani ezeket a módszereket, és továbbképzéseken átadni az oktatással, neveléssel foglalkozók számára. 1.1.5. Oktatási segédanyag kidolgozása a környezeti nevelés tartalmi fejlesztése érdekében A miskolci oktatási intézményekben folyó környezeti nevelési programok fejlesztése és a környezeti tudatosság növelése érdekében olyan oktatási segédanyag kidolgozása, mely megelőző szemléletű, a fenntartható fogyasztói szokások kialakítását segíti az intézményben, a közösségben és annak tágabb környezetében is. Az ökológiai fogyasztóvédelmi szemlélet elsajátítása a pedagógusok körében. 1.1.6. Az iskolák környezetkímélő működtetése A bezöldült pedellus c. kiadvány miskolci adaptálása és fejlesztése, mely az intézmények működtetése során alkalmazható energiatakarékos, környezetkímélő eljárásokat ismerteti a működtetők számára. 1.1.7. Az iskolán kívüli környezeti nevelési támogatása Terepi ismeretek, módszerek, programok, közvetítésére is alkalmas befogadó jellegű, a helyi környezet- és természetvédő civil szervezetek munkájához is alkalmas intézményi háttér biztosítása (pl. Herman Ottó Emlékpark ökocentrum), ilyen irányú tevékenységek támogatása: Nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel a globális folyamatokra való rálátás erősítése érdekében: Riverwatch, Project-Wet, Project-Wild, a British Council Terepi képzések, terepgyakorlatok pedagógusoknak Miskolc helyi természeti értékeit megismertető képzés, túravezetés Természetvédelmi szakkörök támogatása: a helyi környezet megismerésére geológus, barlangász, biológus, gombász, madarász, stb. szakemberek által (pl. civil szervezetek közreműködésével) Iskolai hulladékmegelőző és szelektív hulladékgyűjtés (komposztálás) Iskolakertek, tankertek létesítése 11

1.1.8. Szakképző intézetek környezetvédelmi képzéseinek bővítése Miskolcon nagy hagyománnyal rendelkező vasas, gépipari, építőipari szakmák lehetőséget kínálnak arra, hogy elsősorban lakossági célokra hasznosítható, környezetkímélő technológiák és eszközök készítését sajátíthassák el a tanulók. Képzési tananyagok és modulok létrehozása pl. az alábbi témákban: Napenergia hasznosítás módozatai: melegvízellátás, főzés, desztillálás, stb Szélerő hasznosítás: vízkiemelő szélkerék, áramtermelés Hagyományos fűtési módok: kályhák, kemencék, fűtéshez, sütéshez Alternatív közlekedés: tandemek, teherhordó kerékpárok. triciklik építése, javítása Kézműves munkák: utazó fazekasműhely, favázas és agyag építkezési módok, stb. 1.1.9. A környezetvédelmi oktatás bővítése, szemléletformálás a Miskolci Egyetem hallgatóinak körében A felsőoktatás hallgatói nehezen, de mobilizálható réteget képviselnek, amelynek szemlélete még formálható. Jelenleg a Miskolci Egyetemen graduális képzések folynak: környezetmérnök, előkészítéstechnikai mérnök, műszaki menedzser szak környezetvédelmi szakirány, környezeti mérnökasszisztens, tanárképzés. Posztgraduális képzések: környezetvédelmi szakmérnök, szakmai továbbképző tanfolyamok. Az egyetemi fiatalság környezeti tudatosságának növelése érdekében kezdeményezni kell: Környezetvédelmi jog önálló tantárgyi oktatása a jogász-, a mérnök- és a közgazdász-szakokon A környezetkímélő eljárások és technológiák alkalmazásának műszaki ismeretei a mérnöki képzésben Nemzetközi együttműködésekben való részvétel (mint a PLANET) Egyetemi környezetvédelmi klub, rendezvények, szervezése stb. 1.1.10. Zoopedagógia a Miskolc Városi Vadasparkban A zoopedagógia az állatkertbe látogató emberek számára olyan természetközeli élményeket kínál, melyek révén nemcsak ismeretük gazdagodik, hanem érzelmileg is megérintődnek s ez hatással lesz egy ökologikusabb gondolkodásmód kialakulására. A zoopedagógia feltételrendszerének bővítése, fenntartása szükséges a Miskolc Városi Vadasparkban is. Megfelelő végzettségű pedagógusok, oktatóterem és különböző korcsoportok számára kidolgozott programcsomagok szükségesek a kihelyezett tanórák, vagy a speciális foglalkozások számára. A programok ütemezése, költségbecslése 1.1. A környezeti ismeretek, környezettudatosság közvetítése az oktatásban célprogram Felelős Becsült költség No Program Határidők Indikátor Forrás /együttműködő mft 1. 2. Munkacsoport és hálózat működtetése a környezeti tudatosságért A környezeti nevelés értékelése, minőségbiztosítása 2007-től folyamatos 2008-tól folyamatos Környezeti nevelők Civil szervezetek Környezeti nevelők Civil szervezetek Tanácsadó hálózat működése, munkacsoport ülések száma Elkészült minőségbiztosítási rendszer 3/év Kidolgozás: 1 Működtetés: 1/év, együttműködők 12

1.1. A környezeti ismeretek, környezettudatosság közvetítése az oktatásban célprogram Felelős Becsült költség No Program Határidők Indikátor Forrás /együttműködő mft 3. Környezeti nevelők elismerése 4. Továbbképzések 5. 6. 7. 8. 9. Oktatási segédanyag kidolgozása a környezeti nevelés tartalmi fejlesztése érdekében Az iskolák környezetkímélő működtetése Az iskolán kívüli környezeti nevelési támogatása Szakképző intézetek környezetvédelmi képzéseinek bővítése A környezeti oktatás bővítése, szemléletformálás a Miskolci Egyetem hallgatóinak körében 10. Zoopedagógia a Miskolc Városi Vadasparkban 2006-tól folyamatos 2007-től rendszeresen 2008 2007 2007-től folyamatos 2007-ől folyamatos 2007-től 2006-tól Környezeti nevelők Civil szervezetek Környezeti nevelők Civil szervezetek Környezeti nevelők Civil szervezetek Környezeti nevelők Civil szervezetek Környezeti nevelők Civil szervezetek szakközépiskolák, szakmai szervezetek Miskolci Egyetem, Ökológiai Intézet Városgazda Kht., pedagógiai intézetek, állat- és környezetvédő civil szervezetek (pl. MÁSA) Működő ösztönző-rendszer Képzésben résztvevők száma Az oktatási segédanyagot használók száma A bezöldült miskolci pedellus kiadvány megjelenése Oktatási rendszeren kívüli tevékenységek száma és ideje, intézményi háttér Képzési modulok kialakítása és száma Bevezetett oktatási modulok száma, projektek, rendezvények száma Oktatóterem technikai fejlesztése, megtartott foglalkozások szám és ideje, kidolgozott programcsomagok száma 0,5 /év 2/év 0,5 3 30 0,5/modul 1/modul+0,5/év 1/év Önkormányzat Miskolci Egyetem, Pályázati források, Támogatók 13

1.2. A TÁRSADALOM KÖRNYEZETI ÉRTÉKRENDJÉNEK JAVÍTÁSA Háttér Napjainkban a lakosság nincs tisztában a kedvezőtlen környezeti hatásokat okozó tényezőkkel. A szociális és egzisztenciális kérdések háttérbe szorítják a környezeti szempontokat. A fogyasztói társadalomra jellemző fogyasztói szokások átvétele anyag- és energiapocsékoláshoz, fokozott hulladéktermeléshez vezetett. Az emberek nem ismerik fel a tetteik, fogyasztásuk, életvitelük környezeti hatásait és összefüggéseit. Kevés információhoz jutnak a környezet állapotáról, ami az ok-okozati összefüggések megértését is megakadályozza. Azok sincsenek azonban könnyű helyzetben, akik a környezettudatos életmód mellett döntöttek, a miskolci adottságok nemigen ösztönzik, szolgálják a környezettudatos magatartást. Ugyanakkor Miskolcon számos kezdeményezés indult, mely révén a város segíti és szorgalmazza a környezeti értékrend kialakulását fejlődését: Környezetbarát család, környezetbarát ház c. pályázat, Környezetvédelmi Hasznoskönyv, stb. A program célja Olyan társadalom kialakítása, mely "úgy elégíti ki a jelenben élők szükségleteit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk szükségleteinek kielégítését". (ENSZ által felkért Környezet és Fejlődés Bizottság Közös Jövőnk, 1987). A környezeti tudatosság társadalmi beágyazódásának elősegítése a szemléletformálás, környezettudatos gondolkodás kialakítása, az ismeretközvetítés, a környezeti információk terjesztése, aktív állampolgárrá nevelés és közösség fejlesztés révén Rövid és középtávú feladatok 1.2.1. Környezetvédelmi kommunikációs terv A társadalom környezeti tudatossága csak úgy javítható, ha tájékozott környezetének állapotáról, ismeri a gazdaság, társadalom és a környezet összefüggéseit, azok egymásra hatását. Tudatosan törekedni kell arra, hogy a fenntartható fejlődés a mindennapi nyilvánosság részét képezze, beépüljön a hétköznapok világába. A kommunikációs terv alkalmat ad arra, hogy az internetes eszközök, az oktatási rendszer, munkahelyek, a médiumok, tanácsadás, rendezvények és egyéb területeken folyó környezeti kommunikációáramlás egymást erősítse, hatásuk megsokszorozódjon. Összehangolt kommunikációs terv készítésére van szükség, melyben megtörténik az eddigi gyakorlat helyzetelemzése, meghatározásra kerül a kommunikáció cél- és eszközrendszere, a partnerek, a kommunikációs célok és üzenetek célcsoportonként meghatározása, konkrét kampányok kijelölése és e tevékenységek ütemezése. 1.2.2. Pályázatok az élhetőbb Miskolcért A család, ahol a fogyasztói kultúra kialakul, a nevelés és a változtatás egyik alapvető színhelye. Folytatni kell a legjobb gyakorlatra ösztönző jutalmazási formát (anyagi, erkölcsi elismerés: Környezetbarát Ház, Környezetbarát Család), újabb ösztönző pályázatokat kell bevezetni: Pályázat zöldterületek közösségi gondozására, Tiszta udvar rendes ház címre. 1.2.3. Zöld Családok Hasznoskönyve c. kiadvány Olyan kiadványt kell készíteni, amely meggyőzően bemutatja, hogy a gondos háztartásban a család anyagi, egészségi, környezeti érdekei összehangolhatóak. Az önkormányzati pályázaton nyertes családok, valamint más, Miskolcon élő példaként bemutatható családok legjobb háztartási gyakorlatainak ismertetése. 14

1.2.4. Intézményi ökoaudit: Az önkormányzati intézmények jelentős részében energiapazarló és környezetszennyező eljárások működnek. Nem akkreditált, de a rendszer alapvető hiányosságait bemutatni képes ökoauditok, s az azt követően kidolgozandó programok, - melyek hozzájárulhatnak a megalapozott pályázatok benyújtásához is révén lassú folyamat indítható el az intézményrendszer energiatakarékos és környezetkímélőbb fejlesztésére. Ide tartozik az ökoaudit rendszer kidolgozása, és annak alkalmazását biztosító közérdekű, nonprofit szolgáltatás beindítása. 1.2.5. Intézmények zöldítése c. Hasznoskönyv A döntéshozókat támogató ismeretanyag az intézményi ökoaudittal kapcsolatos lehetőségek és elvárások gyűjteményeként, mely egyben a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismeretekre is felhívja a figyelmet, melyek kritikus döntési pontokon, meghatározóak a fenntarthatóságra nézve. 1.2.6. Természeti örökségünk oktató és bemutatóhely A nevelési, tanítási módszerek máshol jól bevált színterei a múzeumok. Interaktív, jelentős szemléletformáló hatású lehet, mint pl. a Természettudományi Múzeum. Jelentős hiányosság, hogy természettudományi, vagy a Bükk-hegyég értékeit ismertető kiállítás, múzeum egyáltalán nem található Miskolcon, sőt a megyében sem. Miskolc, Bükk-hegység természeti értékeit bemutató kiállítás létrehozásával, vagy a Herman Ottó Emlékház és kiállításának átvételével méltó módon lenne pótolható ez a hiányosság. Az oktatás, az idegenforgalom, a természettudományos kutatások céljait egyaránt szolgálná. A programok ütemezése, költségbecslése No Program 1. 1.2. A társadalom környezeti értékrendjének javítása célprogram Felelős Becsült költség Határidők Indikátor /együttműködő mft Környezetvédelmi kommunikációs terv 2006-07 2. Pályázatok az élhetőbb Miskolcért évente 3. Zöld Családok Hasznoskönyve c. kiadvány 2006-07 4. Intézményi ökoaudit 5. 6. Intézmények zöldítése c. Hasznoskönyv Természeti örökségünk oktató és bemutatóhely 2006-07 2008 Civil szervezetek Média, PR szakértők Civil szervezetek, szakértők Társadalmi szervezetek Társadalmi szervezetek, auditáló szervezetek Társadalmi szervezetek Természettudományos szakmai szervezetek Hatékony komm. terv alkalmazása Pályázók száma Kiadvány megjelenése Auditált intézmények aránya Kiadvány megjelenése Kiállítási terv és tárlat 2 3/év 1,5 0,5/év 1 15 Forrás szakmai cégek 15

1.3. KÖRNYEZETI ADATGAZDÁLKODÁS, INFORMÁCIÓS RENDSZEREK FEJLESZTÉSE ÉS NYILVÁNOSSÁGA Háttér A környezethasználatot, és a környezetminőséget leíró adatok és információk elengedhetetlenek Miskolc környezeti folyamatainak ismeretéhez, tudatos tervezéséhez. Néhány on-line adatbázis, pl. az imissziós mérőhálózat adatai ma már a nyilvánosság számára is hozzáférhetőek, azonban a többi területen jelentős hiányosságokkal kell szembenézni: a környezeti adatok nehezen, vagy csak nagy késéssel szerezhetők be, jelenleg nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok Miskolc környezeti folyamatainak leírásához, a várható változások prognosztizálásához. Az Aarhusi Egyezmény a környezeti ügyek kapcsán az információhoz jutásról, a nyilvánosság döntéshozatalban való részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről rendelkezett, annak érdekében, hogy az állampolgárok képesek legyenek gyakorolni az egészséges környezethez való jogaikat. A program célja Megfelelő adatbázisok és információk létrehozása ahhoz, hogy Miskolc környezeti folyamatai biztonsággal leírhatók, előre jelezhetők legyenek. A környezeti folyamatok rendszeres értékelése, az adatok és információk nyilvánosságának és elérhetőségének biztosítása. Rövid és középtávú feladatok 1.3.1. Metaadatbázis létrehozása A metaadatbázis azt mutatja meg, hogy hol, milyen adatok, milyen aktualitással és formátumban léteznek a számtalan adatgazdánál. Tulajdonképpen egy adatbázis leltár, amelynek összeállítása a városi környezeti információs rendszert alapozza meg. Tartalmazza a gazdaságra és a társadalomra vonatkozó adatokat, valamint a környezethasználatra, környezetminőségre, környezeti elemek állapotára vonatkozó adatokat és információkat. Ezek mellett kitekintéssel kell lennie a raszteres és vektoros térinformatikai állományokra. 1.3.2. Önkormányzat környezeti információs rendszer létrehozása és működtetése A település környezeti folyamatainak értékelése és nyomon követése, a döntéselőkészítés támogatása, a környezeti érdekek jobb megjelenítése, valamint a környezeti információk nyilvánosságának biztosítása érdekében létre kell hozni az önkormányzat környezeti információs rendszerét. A rendszert úgy kell kialakítani, hogy a környezeti információk térbeli megjelenítésére, térinformatikai elemzésére is alkalmas legyen. Az adatokat rendszeresen fel kell dolgozni és értékelni szükséges. 1.3.3. A környezetállapottal, környezeti folyamatokkal, környezethasználattal kapcsolatos adatok és információk nyilvánosságának biztosítása Tudatosítani kell, hogy a hatóságok, intézmények milyen információval rendelkeznek. E téren a már megjelent környezetvédelmi hasznoskönyv aktualizált kiadásainak szélesebb körű megjelentetését javasoljuk. Továbbá információs listákat, nyilvántartásokat, kiadványokat kell készíteni; törekedni kell az elektronikus formában, térítés nélküli adatszolgáltatásra, hogy honlapokon (www.miskolc.hu) lehessen a környezeti adatokhoz és információkhoz hozzáférni, a jelentős és ismert környezetszennyezők évente hozzanak nyilvánosságra jelentéseket környezeti teljesítményükről, a miskolci önkormányzat éves környezeti jelentéseinek összefoglalója jelenjen meg a helyi médiában.. 16

A programok ütemezése, költségbecslése 1.3. Környezeti adat-gazdálkodás, információs rendszerek fejlesztése és nyilvánossága célprogram Felelős Becsült költség No Program Határidők Indikátor Forrás /együttműködő mft 1. 1. Metaadatbázis létrehozása 2007 2. 3. Önkormányzat környezeti információs rendszer létrehozása és működtetése A környezetminőséggel kapcsolatos adatok és információk nyilvánosságának biztosítása 2008 tól folyamatos folyamatos Adatgazdák, Miskolci Egyetem Adatgazdák, Ökológiai Intézet, Miskolci Egyetem Ökológiai Intézet, Hatóságok, szakmai szervezetek, lakosság Metaadatbázis létrejötte A rendszer által készített környezetértékelések száma Fenntartható Fejlődés Stratégia 1 Beruházás 20 Működtetés: 5/év 1/év 17

1.4. A TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL ERŐSÍTÉSE A KÖRNYEZETI ÜGYEKET ÉRINTŐ DÖNTÉSHOZÁSBAN - PARTNERSÉG Háttér Általánosságban elmondható, hogy a laikus érintettek nem tudják, hogy pontosan mikor, milyen jogokkal élhetnek, mire és milyen részletességgel kellene hivatkozniuk, mit kell tenniük annak érdekében, hogy észrevételeik eredményesen érvényesüljenek a döntéshozatali procedúrában. A hivatali kifüggesztésekkel nem pótolható a széles körű nyilvánosság. Vagyis a tájékoztatás elmaradása miatt nem kellő színvonalú a részvétel, melynek logikus következménye lesz - annak döntéshozatalban való figyelmen kívül hagyása. A rendeletek nem minden esetben tartalmazzák az érintett nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó követelményeket, a (főként a beruházásokkal kapcsolatos) projektjavaslatok kidolgozása és beadása előtt szükséges tájékoztatási tevékenység és társadalmi érdekegyeztetés módját. Már a tervezés és előkészítés fázisában szükséges a partnerség érvényesítése és a társadalmi érdekegyeztetés, hiszen a nyilvánosság bevonásával a döntéshozó időben megismerheti a mérlegelésben releváns indokokat, a konkrét beruházással szembenálló jogos közösségi, vagy egyéni érdekeket. A nem kormányzati szervezetnek alapvető szerepük van a részvételen alapuló demokráciák kialakításában és megvalósításában. Hitelességük a társadalomban játszott felelősségteljes és építő szerepüknek köszönhető. Az önkormányzat, hivatalos és nem hivatalos szervezeteknek együttesen, partnerként kell a környezeti állapot javításában részt venniük. A civil szervezetek megalapozott és gazdag tapasztalattal és szakértelemmel és készségekkel rendelkeznek olyan területeken, amelyek különösen fontosak a környezetbarát és felelősségteljes fenntartható fejlődés megvalósításában. Miskolcon 2000-ben indult el a folyamat, mely keretében kialakult a társadalmi részvétel intézményrendszere. Alulról jövő kezdeményezésként hét ágazati (pl.: Környezet-, természet- és Állatvédő) Civil Műhely jött létre, majd a műhelyek delegáltjai megalapították a Miskolci Civil Fórumot, mely a civil oldal hálózati együttműködését hivatott biztosítani. A műhelynek folyamatos munkakapcsolata alakult ki a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályával, bizottságával, rendszeresen kapnak meghívót a közgyűlésekre, a bizottsági ülésekre, ott hozzászólási joggal kifejthetik véleményüket. A program célja A társadalom részvételének biztosítása a helyi környezetvédelmi jogalkotásban, a környezetvédelmi feladatok végrehajtásában és ellenőrzésében. Az Aarhusi egyezmény alkalmazása az információhoz való jog, a beleszólási jog és a jogorvoslati jog, a részvételre képesítés területén. Rövid és középtávú feladatok 1.4.1. Nyilvánosság a város környezeti ügyeivel kapcsolatosan Miskolcon a PH illetékes osztálya az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett a környezeti információk terjesztése érdekében. A környezeti tudatosság növelése mellett a környezeti ügyek nyilvánosságának garanciája is lehet a már javasolt kommunikációs terv és annak megvalósítása, melyben helyet kell adni a társadalmi részvételt biztosító tevékenységeknek. Biztosítani kell a nyilvánosság részvételét az egyes tevékenységekkel kapcsolatos döntéshozatalban. Ennek érdekében: a nyilvánosságot közzététel, hirdetmény formájában tájékoztatni kell a javasolt tevékenységről a döntéshozás legkorábbi fázisában, (tervek, tervpályázatok közzététele, bemutatása) tájékoztatni kell az eljáró, érintett hatóságokról és az eljárás rendjéről, meg kell ismertetni a közvéleményt a biztosított részvételi formákról (kereshető személyek a hely és időpont megjelölésével, közmeghallgatás helye, ideje, címek stb.), tájékoztatni kell a szükséges környezeti információk rendelkezésre állásáról, a betekintés módjáról, 18

a nyilvánosságot meg kell ismertetni a várható környezeti hatásokkal és azok csökkentésére tett javaslatokkal, intézkedésekkel, be kell mutatni a rendelkezésre álló alternatívákat, lehetővé kell tenni a nyilvánosság számára a közmeghallgatást, vagy írásbeli bejelentés formájában a véleménynyilvánítást, a nyilvánossággal meg kell ismertetni a döntést és annak szövegét, a fő okokat és megfontolásokat. biztosítsák az Interneten a rendelettervezetek véleményezési lehetőségét, közérdekű adatok nyilvánosságát, éves jelentéseket, környezeti információkat, hozzák létre a város honlapján a közérdekű környezetvédelmi ügyek fórumát 1.4.2. A társadalmi részvétel fórumainak biztosítása, fejlesztése A környezetvédő civil szervezetek Műhelyük és a Civil Kerekasztal révén megfelelő keretet adnának a párbeszédre, azonban kapacitás hiányában nem működik hatékonyan. Civil Műhely tevékenységének támogatása. Felelős személy kijelölése annak érdekében, hogy a környezeti ügyeket érintő tervezetekhez még időben hozzá férjenek az abban érdekeltek, felszínre kerülhessenek és alkalmazhatók legyenek az önkormányzat számára érkező javaslatok. Rendszeres lakossági és szakmai fórumok szervezése. Környezeti ügyek virtuális platformja: Internet felület létrehozása, ahol a város környezeti ügyeiről lehet beszélgetni, kérdezni és válaszokat kapni. 1.4.3. A lakosság öntevékeny kezdeményezéseinek támogatása Miskolcon is egyre több állampolgár érzékeli, hogy a környezeti kérdésekben, életmódja megváltoztatásában neki személyesen is lépnie kell, ha családja egészségét, biztonságát meg szeretné őrizni. Egyre többen próbálnak ezért közösen tenni. Ezeket az önkéntes, gyakran csak alkalmi közösségeket, és kezdeményezéseiket támogatni szükséges: pl. faültetési, hulladékgyűjtési, pataktakarítási akciók, termelőfogyasztói körök, közösségi komposztálás, stb. 1.4.4. A döntéshozók és hivatali alkalmazottak képzése A társadalmi részvétel, az információhoz való hozzáférés hazai és nemzetközi követelményrendszerének, a lehetséges eszközök alkalmazásának megismerése érdekében. 1.4.5. Önkormányzati feladatok átvállalási rendszere: Önkormányzati környezetvédelmi feladatok átvállalási rendszerének, monitoringjának kidolgozása, feladatellátási szerződések kötése. Állami feladat átvállalás pályázati felhívás: nyilvános, civil szervezeteknek szóló, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek, társadalmi információszolgáltatás, tudatformás, szolgáltatások témakörében. Az illetékes szakmai Bizottság Civil Műhely képviselői pályázatokat értékelő ülésein szavazati joggal vehessenek részt. 1.4.6. Nyomtatott tájékoztatás Nagy példányszámú nyomtatott kiadványok, tájékoztatók megjelentetése a környezeti információk elérhetőségéről és a társadalmi részvétel lehetőségeiről. 19

A programok ütemezése, költségbecslése 1.3. Környezeti adat-gazdálkodás, információs rendszerek fejlesztése és nyilvánossága célprogram No Program 1. 2 3. 4. 5 Nyilvánosság a város környezeti ügyeivel kapcsolatosan A társadalmi részvétel fórumainak biztosítása, fejlesztése A lakosság öntevékeny kezdeményezéseinek támogatása Határidők A döntéshozók és hivatali alkalmazottak képzése 2007 Önkormányzati feladatok átvállalási rendszere 6. Nyomtatott tájékoztatás 2007 2007-től folyamatos 2007-től folyamatos 2007-től folyamatos 2007-től folyamatos Felelős /együttműködő Média, társadalmi szervezetek társadalmi szervezetek társadalmi szervezetek képviselők, szakmai és társadalmi szervezetek társadalmi szervezetek társadalmi szervezetek Indikátor Megjelenési formák, alkalmazott eszközök, bevont lakosok száma. Fórumok és résztvevő lakosok száma Támogatott kezdeményezések száma Képzési tematika/képzésben résztvevők száma Rendszer és monitoring kidolgozása/átvállalt feladattípusok száma Megjelent kiadványok száma Becsült költség mft 0,5/év 0,5/év 2/év Forrás Önkormányzat/pályázatok Önkormányzat/pályázatok Önkormányzat/pályázatok 0,5 Önkormányzat/pályázatok 10/év 2/év Önkormányzat/pályázatok Önkormányzat/pályázatok 20