Kézdivásárhely sajátságos településszerkezete és mûemléki jelentõségû területei Hozzáadta: OLASZ Gabriella www.szekelyfoldert.info :: Székelyföld (Kivonat) A dolgozat az egyedã¼lálló kã zdivásárhelyi telepã¼lã sszerkezet kialakulását kã veti nyomon a korabeli források alapján, majd kã rã¼lhatárolja a mûemlã ki jelentõsã gû terã¼leteket à s kã zli az à pítã szeti mûemlã kek listáját, javaslatokat tã ve a kívánatos rendezã si tervreû (Kivonat) A dolgozat az egyedã¼lálló kã zdivásárhelyi telepã¼lã sszerkezet kialakulását kã veti nyomon a korabeli források alapján, majd kã rã¼lhatárolja a mûemlã ki jelentõsã gû terã¼leteket à s kã zli az à pítã szeti mûemlã kek listáját, javaslatokat tã ve a kívánatos rendezã si tervre Bevezetà s A város tã rtã neti jellegã nek vã dendõ à rtã keit az anyagi à s szellemi elemek à sszessã ge alkotja, kivált-kã ppen: a) a telkekbõl à s az utcahálózatokból adódó városszã vet, b) a város kã¼lã nbã zõ terã¼leteinek: a beã pített, üres à s zã ldterã¼leteknek kã lcsã nã s viszonya, c) az à pã¼letek kã¼lsõ à s belsõ formája, megjelenã se, ahogyan azt a szerkezetek, tã megek, stílusjegyek, formák, anyagok,színek à s díszítã sek kifejezik, d) a város kã lcsã nhatása termã szetes à s mûvi kã rnyezetã vel, e) a város hivatásának ý tã rtã nelme során szerzett ý ismertetõjegyei. Ezen à rtã kek bármilyen sã relme a tã rtã neti városok hitelessã gã t ásná alá.ý1 A Román Akadà mia 1955-ben elfogadott mûemlã kjegyzã kã n Kà zdivásárhelyen mã g csak kã t egyedi mûemlã k szerepel, a kantai római ka-tolikus templom à s a minorita kolostor. 1964 u-tán, a Velencei Karta nemzetkã zileg elfogadott szabályozása à rtelmã ben a mûemlã k fogalma nemcsak egyedi, hanem városi à s falusi egyã¼ttesekre is kiterjed. Ennek kã vetkezmã nyekã nt Romániában is már 1965-tõl megkezdõdik a mûemlã kileg vã dett egyã¼ttesek, à vezetek à s vá-rosrã szek leltározása. Ebben az idõben Segesvár, Szeben, Medgyes, Beszterce à s más városok mellett Kà zdivásárhelyre is kã szã¼lt egy tanulmány a vã dett terã¼letek lehatárolására, de ekkor ez mã g csak a fõtã rre à s az ezt kã rã¼lvevõ à pã¼le-tek homlokzataira korlátozódott, nem vã ve fi-gyelembe a város legnagyobb à rtã sajátságos à s egyedi udvarteres telepã¼lã sszerkezetã t. A Romániai Mûemlà ki Bizottság 1977-ben tã rtã nt megszã¼ntetã se után a tã rtã neti váro-soktól idegen, sokszor brutális városrendezã si tervek szã¼lettek. Bár Kà zdivásárhelyre is kã szã¼lt egy ilyen terv2, szerencsã re megvalósítására már nem kerã¼lt sor. Az 1989-es változások után újraindult a tã bb mint egy à vtizede megszakadt mûemlã kvã -delmi tevã kenysã g. Románia is csatlakozott a nemzetkã zi szabályozásokhoz, így elfogadta a Tà rtã neti Városok Và delmã nek Nemzetkà zi Kar-táját is, amely 1987 óta a világ tã rtã neti városi vã delmã nek à s fejlesztã sã nek kã zã s irányelve. Az a mûemlã kjegyzã k, amelyet 1991-ben hagyott jóvá az újraalakult Országos Mû-emlà kvã delmi Bizottság, Kà zdivásárhelyre vo-natkozóan már 24 mûemlã ket à s kã t mûemlã ki jelentõsã gû terã¼letet (Fõtà r à s Degà cia) vã dettã. Ezt a jegyzã ket 1996-ban a helyi javaslatokat is figyelembe vã ve tovább bõvítettã¼k, à s a mûemlã kvã delm tã rvã ny jóváhagyásáig megyei tanácsi határozat alapján alkalmazzuk. Ez a lista már à t mûemlã ki jelentõsã gû terã¼letet tartalmaz, à s a városkã zpont nemzeti szinten vã dett à veze-tã nek a vã dõzónáját, amely kiterjed az egã sz udvarteres városszã vetre. A további nã gy à vezet helyi vã dettsã gû. Ezeknek a mûemlã ki jelentõsã gû terã¼le-teknek a lehatárolására 1990-ben kã szítettã¼nk egy tanulmányt.3 A terã¼letek meghatározásánál a kã vetkezõ à rtã kelã si szempontokat vettã¼k figye-lembe: tã rtã neti à rtã k, à pítã à rtã k, a város-szã vet à psã ge, a tipológia ritkasága, az eredeti elemek aránya. Ez a tanulmány a vã dett terã¼letek rehabilitációját illetõen csak általános javaslatokat tartalmaz. Egy rã szletesebb terv, amely a város mûemlã ki szabályozását hivatott kidolgozni, a bukaresti Urban Proiect tervezõintã zet keretã ben
kã szã¼l, a Kà zmunkálati Minisztà rium (Ministe-rul Lucrãrilor Publice) kã zvetlen megrendelã sã -re. A rã szletes rendezã si tervek à s szabályozások kidolgozása viszont à vek óta kã sik az Országos Mûemlà ki Tà rvã ny jóváhagyásával egyã¼tt. A dolgozat ezek elkã szã¼ltã ig próbál támpontokat keresni, elemezve a városszerkezetet, felmã rve az à pã¼letek fizikai állagát à s mûemlã ki-városkã pi à rtã kã t, kijelã lve a feltã tlenã¼l megtartandókat à s azokat, amelyeken változtatás esz-kã zã lhetõk, valamint az à rtã ktelen, kicserã lhetõ, vagy egyenesen zavaró elemeket. Erre azã rt van szã¼ksã g me város fejlõdã se, kã¼lã nã sen a la-kásã pítã s szabályozások hiányában sem áll meg, à s a megoldás legtã bbszã r az à pítã szre van bízva. A hiány pótlására próbál az alábbi dolgozat átme-netileg útmutatóul à s adatbáziskã nt szolgálni. Nem tã rekszik teljessã gre, elsõsorban helyzetet rã gzít à s problã mákat vet fel, feltárja a gondokat à s általános rehabilitációs javaslatokat tartalmaz a város vã dett à vezeteire vonatkozóan. 1. A város tã rtã neti, gazdasági, kulturális fejlõdã se 1.1. A tã rtã neti város kialakulása Kà zdivásárhely Kovászna megye (a volt Háromszà k vármegye) legrã gibb városa, a felsõ-háromszã ki medence kã zpontjában, a Brassót Moldvával à sszekã tõ fõ kereskedelmi útvonal mentã n. A mai telepã¼lã s helyã n hajdan római telep (colonia romana) állott. Már TIMON Sámuel4 is említi, hogy a Feketeügy mentã n volt egy Prae-toria Augusta nevû római város, à s ezt à sszehasonlító római tã rkã pã n SCHEL Kà zdivásárhely terã¼letã re helyezi, de csak 1852- az ojtozi út-vonal kã szítã sekor kerã¼lnek felszínre a telepã¼lã s lã tã t bizonyító római eredetû tárgyi emlã kek (bã -ly tã glák, vízvezetã kmaradványok, halottã -getõ kemence, edã nyek, à rmã k, fegyverek). Ezt a római telepã¼lã st a nã pvándorlás hullámai elsodorták, à s tã bb à vszázadnak kellett eltelnie, ameddig a 14. században ýa szomszã d falvak lakói mint kã zponti helyre, vásárokra kezdettek egybegyã¼lni, mivel akkor Kà zdiszã kben nem volt város à s ott korcsmákat, deszka- à s fabódã kat à pítetteký.5 Ezekrõl a faã pã¼letekrõl ebben az idõben Asserculi oppidumnak, azaz deszkavárosnak nevezik. Mivel Torja kã zsã g (amely az Apor család birtoka volt à s már az 1334-es pápai tizedjegyzã kben is szerepel) hatá-rában à pã¼lt, elõbb a Torjavására (Oppidum Thoryavasar) nevet viseli.6 Elsõ okleveles említã se NÁDASDI Mihály szã kely ispánnak 1407. november 24-à n kelt levele7, ýmidõn Kà zdivásárhely Háromszà k fõhelye volt, s ott tartatott Háromszà k kã zgyã¼lã se isý. A telepã¼lã s a 15. század elejã n kezd gyorsan fejlõdni. LUXEMBURGI Zsigmond király a Fà ldvárról 1427. május 9- à n kibocsátott adománylevelã ben városi rangra emeli, à s bizto-sítja azokat a kiváltságokat, amelyekkel Erdà ly más városai is rendelkeztek: országos à s heti-vásárok tartása, à nkormányzati jog, adó- à s vámmentessã g. A kã vetkezõ századok folyamán a magyar királyok à s az erdã lyi fejedelmek meg-erõsítik à s kibõvítik ezeket a jogokat. Így Mátyás király 1462-ben kiadott levelã ben megerõsíti a Zsigmond által adott kiváltságokat, Ulászló 1507-ben minden adókã telessã get megszã¼ntet.8 A telepã¼lã s HONTERUS 1532-es tã rkã -pã n Neumarck nã ven szerepel. A város mai elne-vezã se, Kyzdywasarhel alakban JÁNOS Zsig-mond egy 1562-ben keltezett levelã ben jelenik meg elõszã r. A 15ý16. századokban a város a mai vá-rosmagot kã pezõ hosszúkás trapã z alakú piacteret à s az elsõ telepesek e kã rã csoportosuló tel-keit foglalja magába. Kà zdiszã k kã zsã geinek à s portáinak 1567-es à sszeírása szerint Kà zd sárhelynek ekkor 60 portája volt. Valószínû, hogy ekkor a mai református templom helyã n római katolikus templom à s parókia állott. A Kà zdi esperessã g a kã zeli Moldvában levõ milkói pã¼spã ksã g joghatósága alá tartozott. Kris-tóf milkói pã¼spã k 1447-ben ýkyzdywasarheli esperessã gý nã ven említi, 1518-ban Mihály mil-kói pã¼spã k pedig convocatoriájában ýdecanatus Kyzdywasariensisý-rõl tesz említã st. ýa temp-lom várszerã¼ fallal volt kã rã¼lvã ve, mint azt rã szint a HONTERUS-fà le tã rkã pen való rajzból, rã szint pedig a bástya elnevezã s hátramaradá-sából lehet kã vetkeztetni.ý9 1.2. A város fejlõdã se a 16. század kã zepã tõl a 18. századig A 16ý18. század kã zã tt a telepã¼lã s Erdà ly egyik fontos kã zmûves- à s kereskedelmi kã zponjává válik. A kã zmûipar fellendã¼lã se a cã hek ke-retã n belã¼l a város gyors fejlõdã sã t vonja maga után. 1572-ben megalakul az elsõ cã h, a tímárokã. Ezt kã veti 1638-ban a csizmadiák cã he, 1649-ben pedig a szûcsã k à s fazekasok cã he. Erdà osztrák uralom alá kerã¼lã se 1691-ben meggátolja egy idõre a város fejlõdã sã t à s további cã hek alakulását, így ezek csak nagy kã sã ssel, a 19. században jã hetnek lã tre.10 A 17. században a város cã hes alapon szervezett kã zmûves iparának à s kereskedelmã -nek vã delmã re BETHLEN Gábor, I. RÁKÓCZI Gyà rgy, II. RÁKÓCZI Gyà rgy à s APAFI Mihály adtak kiváltságleveleket. A lakosság egy másik fontos foglalko-zása a fuvarozás volt. Oppidum Kà zdivásárhely 1740-es pecsã tjã n à s címerpajzsán szekã rbe fo-gott ló hátán kezã ben ostort tartó fuvaros látha-tó, a szekã relõbõl három búzakalász emelkedik ki. A Brassót Moldvával à sszekã tõ fõ keres-kedelmi út a városon haladt át, így az itteni kã z-mûvestermã kek
egyre nagyobb mã rtã kben kerã¼ltek a moldvai piacokra. A 17. század kã zepã n Vasile Lupu à s Gheorghe ªtefan moldvai vajdák engedã lyekkel segítik elõ a kapcsolatok à lã nkí-tã sã t, szabad kã zlekedã st biztosítva Moldvában a kã zdivásárhelyieknek.11 A város legfontosabb funkciója a kereskedelem volt. A kã zã pkorban a telepã¼lã s fejlõdã se általában a tã bbi erdã lyi kã zmûves à s kereskedelmi kã zpontã hoz hasonló, vásárhely jellege azonban hangsúlyozottabb ezekã nã l à s meghatározó szerepet játszik a város tã rbeli fejlõdã sã ben is. Kà zdivásárhely piacára à t irányból à r-keztek a kã rnyezõ telepã¼lã sek lakói. BÁTHORI Zsigmond 1588-ban megújítja a város vásártartási jogát, a hetivásárokat csã¼tã rtã kre teszi, à s mã g à vente három országos vásár tartását engedã lyezi ý a január 1. után kã vetkezõ vasárnap, Szent Gyà rgy napján à s Szent Demeter-napon. A gazdasági fellendã¼lã s kã vetkeztã ben a város lakossága is megnã vekedett. 1602-ben már 131 kaput írtak à ssze, 1614-ben a számuk 155-re emelkedett. 1721-ben a családok száma 201 volt.12 A mûvelõdã si à let is fejlõdã snek indult. A reformátusok particula iskolájáról 1637-bõl maradtak fenn adatok, Kantafalván pedig a minorita szerzetesek lã tesítettek rendházat à s iskolát. Az 1680-ban Esztelneken alapított iskolát 1696-ban telepítettã k át Kantafalvára. A 18. században felã pã¼ltek a minorita rendház, a római katolikus templom à s a gimnázium à pã¼letei, ugyanekkor a Fõtà ren a 17. század elejã rõl való kis fatemplom helyã re erõdített református templom à pã¼lt. Ennek egyik bástyájában tartották a város privilã giumait. ýaz ev. ref. templom kã t oldalán van 2 bástya forma. A dã li rã szben levõben van a város levã ltára, az à szaki felã ben levõben a templomba való bemenet felet van az ekklã sia levã ltára...ý13 Az erdã lyi fejedelemsã g másfã l à vszázados haladást biztosító korszakának 1691-ben az osztrák uralom vetett vã get, amely a korábbi szabadságjogokat korlátozta, majd felszámolta. A madã falvi veszedelem után, 1764-ben megszerveztã k a három szã kely határõrezredet, a II. gyalogezred parancsnokságát Kà zdivásárhelyre helyeztã k. Az idegenek elszállásolása a városi lakosságra hárult, így ezután tã bb kaszárnyát à s tiszti lakást is à pítettek itt. Ezek kã zã¼l a 18. század második felã ben à pã¼lt az auditori szállás, a jelenlegi Bíróság à pã¼lete. 1.3. A város fejlõdã se a 19-20. században A 19. század elsõ felã ben egy újabb gazdasági fellendã¼lã s kã vetkezett be a város à letã ben. Hà t új cã h alakult. A század elejã n, 1807-ben a szíjgyártók, 1809-ben pedig a mã szárosok tã mã rã¼ltek cã hekbe. 1840 után, amikor az ebben az idõszakban kibontakozó ipari forradalom már Európaszerte vã get vetett a cã hrendszernek, Kà zdivásárhelyen mã g újabb cã hek alakulnak: 1841-ben a szabó-, 1844-ben az üstgyártó-, az asztalos- à s a puskamíves-kovács-, lakatos-, 1845-ben pedig a kalaposcã h. A legtekintã lyesebbek a tímárok, a csizmadiák à s a szûcsã k cã hei voltak.14 Ugyanekkor a várost tã bb megpróbáltatás is à rte. JANCSÓ Mózes krónikai jegyzeteibõl idã zve: 1802-ben, október 26-án d.u. 1 órakor rettenetes fã ldingás volt, ekkor a fã ld tã bb he-lyen meghasadt à s kã nkã ves víz jã tt ki belõle. 1805-ben fã lã ttã bb való drágaság. A franciákkal az oroszok segedelmã vel had kezdetett. 1809-ben nagy insurrectio. 1812 május 12-à n pã¼nkã sd vasárnap 8 órakor reggel fã ldingás. 1816-iki nagy à hsã g miatt sok szã kely vándorolt Moldvába à s Bukovinába. 1817-ben nagy drágaság à s à hsã g volt. 1831-ben cholera pusztított à s gabona szã¼ke volt.ý A legnagyobb tragã dia 1834 nyarán tã r-tã nt, amikor szã rnyû tûzvã sz pusztította el a vá-ros háromnegyedã t. Az 558 lakóházból 421 el-ã gett, ýritka à kessã ggel à pã¼lt, várfallal kerített nagytemploma à s tornya, papi, kántori à s iskolahá mind a lángok martalã kai levã nek. Levà l-tára, pã nze à s nagybecsã¼ klenódiumai a templom oldalához ragasztott à szaki bástyában menthetet-lenã¼l megã gtek, a harangok (három) megã gve hullottak alá.ý15 A városnak jelentõs szerepe volt az 1848ý49-es szabadságharcban. Ekkor ýkã zdivásárhely Háromszà k Párisa, Háromszà k szive volt... az egã sz város táborrá változott át, hol az izmosabb kezek fegyvert forgattak, az egã sz város egy gyárteleppã alakult át, hol a gyenge nõk, aggok à s gyermekek is a nemzet napszámosaivá lettek. Ágyúà ntõde, fegyver-, lõpor- à s gyutacsgyárak mint varázsã¼tã sre állottak elõ.ý16 Az à nvã delem idejã n Kà zdivásárhely valóban a Szà kelyfã ld arzenálja volt. Itt à ntã ttã k az ágyúk tã bbsã gã t (64 darabot) TÚRÓCZI Móze
rã zmûves mester mûhelyã ben. Ezenkívül a városban mã g puskapor-, gyutacsgyártó-, salã tromfõzõ-, ágyúgolyó-ã ntõkovács- à s kerekesmûhelyek mûkã dtek. Bár a szabadságharc a várost rã vid idõre újból Erdà ly egyik kã zpontjává tette, a politikai esemã nyek, amelyek a forradalom leverã sã t kã -vettã k, leállították a fejlõdã st. Az 1867-es ki-egyezã st kã vetõen az OsztrákýMagyar Monarchiában a gazdasági à let egy ideig mã g normális keretek kã zã tt folyik. 1872 után, amikor tã rvã nynyel számolják fel a cã heket, ezek helyett új szabályzatok alapján mûkã dõ ipartársulatok alakulnak. Viszont az OsztrákýMagyar Monarchia à s Románia kã zã tt 1886-tól 1893-ig elhúzódó vámháború rendkívã¼l káros hatással volt a kã zdivásárhelyi à s általában a szã kelyfã ldi kisipar helyzetã re. A vámháború miatt à vszázados gazdasági à s kereskedelmi kapcsolatok kerã¼ltek veszã lybe. A kã zmûvesek ezrei hagyták el a Szà kelyfã ldet à s telepedtek át Romániába. Kà zdivásárhelynek 1869-ben 4752 lako-sa volt, 1885-ig ez a szám 5183-ra nõtt. A vám-háború miatt 1893-ben a lakosság száma ismã t 4700 kã rã¼l mozgott à s a század vã gã ig tovább apadt.17 A gazdasági à s társadalmi à let tovább is pangott, az elsõ világháború vã gã ig. A kã t világ-háború kã zã tti idõszak egy bizonyos mã retû fellendã¼lã st hozott a város à letã be, de jelentõs fej-lõdã s nem kã vetkezett be. A második világhá-ború újabb visszaesã st hozott. Ebben az idõszakban nã hány szesz- à s sã rgyáron kívã¼l nem lã tesã¼lt itt egyetlen jelentõsebb ipari vállalat sem. A századfordulón a vá-rosban a kã vetkezõ ipari egysã gek mûkã dtek: 11 szeszgyár, három sã rgyár, amelyek kã zã¼l a legismertebb a WELLENREITER Gyà rgyã, három malom, egy ecetgyár, egy posztógyár, egy papírgyár, egy cserã p- à s tã glagyár à s egy szappanfõzõ mûhely. Ezeken kívã¼l 1928-ban egy kis fafeldolgozó vállalat is alakult. 1891-ben avatták fel a BrassóýKovász-naýKà zdivásárhely vasútvonalat. A múlt század vã gã n a városban a kã vet-kezõ intã zmã nyek mûkã dtek:18 - tanácsház - katonai várdaház - római katolikus parókia templommal a Kantában - református ekklã sia templommal - gã rã g katolikus ekklã sia templommal - római katolikus gimnázium a Kantában - iparos tanonciskola - elemi fiú- à s leányiskolák, óvodák - "Erzsà bet" árvaleánynevelõ intã zet - "Stephanie" aggmenház - "Rudolf" kórház à s Kà zdiszã k kórháza - kaszinó à s kã nyvtár - kã nyvnyomda - takarã kpã nztár - gyógyszertárak - gõz- à s kádfã¼rdõ - tã rvã nyszã k, járásbíróság, adóhivatal, kã zjegyzõsã g - vasúti állomás - posta à s távirda - honvã d kaszárnya Ez utóbbi altisztkã pzõ iskolának à pã¼lt, 1823ý49 kã zã tt itt mûkã dã tt a Szà kely Katona-nevelde. Mert az iskola tanár à s diákjai rã szt vettek a szabadságharcban, az osztrák à nkã ny-uralom az iskolát felszámolta. A század elejã n à pã¼lt a Vigadó, ahol szí-nielõadásokat is tartottak. 2. A város tã rbeli fejlõdã se. A telepã¼lã sszerkezet elemzã se. Kà zdivásárhely a város magját kã pezõ hosszúkás trapã z alakú vásártã r kã rã¼l alakult ki. E kã rã csoportosultak a 14. századtól az elsõ telepesek keskeny, valószínûleg egyforma mã retû telkei. A 16. századra a város sajátságos tã rbeli szerkezete nagyjából kialakult. 18. század elõtti vá-rostã rkã ppel sajnos nem rendelkezã¼nk, a város irattára az 1834-es nagy tûzvã szben megsemmisã¼lt, sok olyan okmánnyal egyã¼tt, amelyek alapján pontosabban kã rvonalazható lenne a város kialakulása. A te-lepã¼lã s fejlõdã sã t a 18. századtól a három katonai felmã rã s alapján kã vethetjã¼k nyomon.
Az elsõ katonai felmã rã s 1768ý84 kã zã tt kã szã¼lt tã rkã pe mã g azt a helyzetet rã gzíti, ami-kor a város telkei mã nagyjából osztatlanok vol-tak. Kà t párhuzamos udvartã r kã zã tt egy-egy család tulajdonát kã pezõ telkek húzódtak. Az ud-vartã r általában ezeknek a nevã t is viselte, így volt JANCSÓk, CSISZÁRok, BALOGHok, SZÕCSà k, KOVÁCSok, Ráczok, stb. udvartere. Ezeket a telkeket a Fõtà r felã az iparosok házai zárták le, így vásárokkor az árut egyenesen a mûhelyek elã lehetett kirakni. De mert ebben az idõben a lakosság mã g fã ldmûvelã ssel is fog-lalkozott, a telkeknek volt egy hátulsó kijáratuk is a mezõk felã. A telkeket lehatároló, a Fõtà r kã t hosszanti oldalával párhuzamos utcákat mã g századunk elejã n is Nyugati-, illetve Keleti Kertmege utcáknak neveztã k. Ezek mentã n gazdasági à pã¼letek sorakoztak.19 Kà zdivásárhely nem volt erõdített város. Kà zpontjából à t irányba ágaztak ki utak. Erre a kezdeti radiális úthálózatra à pã¼lt rá az udvarterek elsõ, majd második gyûrûje. Ennek kã vetkeztã -ben a város utcahálózata radiáliskoncentrikus szerkezetû. A 18. századi tã rkã pen látható mind az à t kivezetõ út à s a tã r kã rã¼li udvartereket lehatároló elsõ kã zlekedã si gyûrû. A beã pített terã¼let ekkor a Fõtà r à s az elsõ gyûrû kã zã tti terã¼letre korlátozódott, ezenkívã már beã pã¼ltek a város egyes, a dã li à s nyugati irányba kivezetõ utak mentã n levõ telkei is. Teljesen kialakult az akkor mã g kã¼lã n helysã geket kã pezõ Kantafalva à s Oroszfalu telepã¼lã sszerkezete is. A kã t kã vetkezõ, második à s harmadik katonai felmã rã s tã rkã pei, a 19. század elsõ, illet-ve második felã bõl már a maival nagyjából megegyezõ, teljesen kialakult telepã¼lã sszerkezetet mutatnak. Ez az udvarteres-udvarutcás telepã¼lã si rendszer egykor tã bb erdã lyi kã zmûiparos városnak volt a sajátossága, kialakulása a foglalkozással, a kã zmûiparos polgárság à letmódjával à s a szã kely à rã kã sã dã si tã rvã nnyel fã¼gg à ssze. Bár az oklevelek sz itt a szã kelyek mellett nã met telepesek, hospesek is voltak, à s a brassói iparo-sok az úgynevezett ýszászok útjáný Kà zdivá-sárhelyen keresztã¼l szállították árucikkeiket Moldvába, ezenkívã¼l a szászok jelenlã tã re sokáig egy Jeszken, Geszken (Gasschen) nevezetû utca is emlã keztetett, ezek alapján mã gsem feltã te-lezhetõ hogy Kà zdivásárhely rã gi telepã¼lã sformája szász eredetû lenne.20 Bizonyos mã rtã kû szász hatás azã rt lehetsã ges, hogy kã zrejátszott a kialakulásában. Kà zdivásárhelyen ennek a városszerke-zetnek a lã trejã ttã hez valószínûleg mã g hozzá-járult a város terã¼letã nek a szûkã ssã ge is. A 16. században, amikor a város fejlõdã se megindult, minden oldalról nemesi birtokok vettã k kã rã¼l. Az APOR, BASA, KUN à s más fõúri családok birtokai egã szen a város határáig nyúltak. Ugyan-akkor a város egyfolytában perben állott a szomszã dos falvakkal a kã rnyezõ terã¼letekã rt. A telepã¼lã snek ez a kã rbevã tele gátolta a tã rbeli terjeszkedã st, amelynek hiányában csak a meglã võ telkek oszlottak tovább. Ennek kã vetkezmã nyekã nt a sûrûsã g a város határán belã¼l egyre nõtt. Az Erdà lyben használatos osztatlan à rã kã sã dã si rendtõl eltã rõ a szã kely à rã kã sã dã si tã rvã ny az à sszes leszármazott kã zã tt osztotta fel a birtokot, így az udvarterek kã zã tt szalagtelkek egyre inkább felaprózódtak az à rã kã sã k kã zã tt. ýmivel K. Vásárhelynek szûk telepedã si helye lã vã n, utóbb mint fegyverrel szolgáló szã kely katona-ság a kã¼lã mben is szûkre mã rt jószágokat, a jó-szágról katonáskodó fiak kã zt kã nytelensã gbõl vã gtelen felaprózván, ez okból elszaporodott háznã peknek tã bbnyire csak 8, legfeljebb 16ý20 nã gyszã gã lnyi keskeny tã rre szorított faházaik láncszemnã l is szorosabban egybekapcsolódva csaknem egã sz utcánkã nt egyetlen fã dã l alatt állottak. A szûk házhelyek miatt kã¼lã n udvarok nem lã vã n, hanem csak alig 2 à lnyi szã les utcácskák, bejárók.ý21 1851-tõl, a tã rvã ny megszûntã vel idege-nek is betelepã¼lhettek az udvarterek kã zã ssã gã -be. Ezà rt a családi nev helyett számokkal kezdtã k jelã lni az udvartereket. 1960-ban VÁMSZER Gà za 71 udvarteret talált, ez a szám máig változatlan maradt. Az udvarterek 2ý4 mã ter szã les, 25ý180 mã ter hosszú, csak az egyik oldalukon beã pített sikátorok. Tà bbsã gã¼k a F kã rã¼l található, de kã sõbb kialakult egy kã¼lsõ gyûrû is, amelyen be-lã¼l az udvarterek szabálytalanabbul helyezkednek el. Ez az udvarteres telepã¼lã si rendszer egye-dã¼l Kà zdivásárhelyen maradt fenn. Nyomait mã g megtaláljuk egy pár erdã lyi város (pl. Marosvá-sárhely) úgynevezett ýátjáróházaibaný à s Udvar-helyen a Szûcs à s Mihály utcákban. Magyaror-szágon Sátoraljaújhely kã pvisel egy hasonló vá-rostípust (erõdítã s nã lkã¼li piacutcás város). Kà zdivásárhelyen ennek a sajátságos te-lepã¼lã sszerkezetnek a fennmaradásához tã bb tã -nyezõ is hozzájárult. Ezek kã zã¼l az egyiket a vá-ros fejlõdã sã nek a visszaesã se a századfordulón à s az ezt kã vetõ gazdasági pangás kã pezte, amely miatt nem kerã¼lhetett sor nagyobb mã retû városrendezã sre. Egy másik tã nyezõt kã pvisel a város polgárainak erõs ragaszkodása a hagyományokhoz. Pà lda erre az ellenállás, amely az 1834-es nagy tûzvã sz után a város korszerû újjáã pítã sã t javaso-ló tervet fogadta. Bár az osztrák kormány száze-zer forint segã lyt ígã rt a városi telkek újraosztá-sának feltã telã vel, ezt a városi tanács à s a polgárok egyaránt elutasították. A leã gett házak tu-lajdonosai inkább à nerõbõl à pítettã k újra ezeket, a rã giek alapjaira. Sõt, a cã hek a piac kã zepã n lã -võ színt is visszaã pítettã k az árusok számára, bár ezt a városi tanács is ellenezte tûzveszã lyes volta miatt. SZENTKATOLNAI BAKK Endre így ír errõl: ýa Kõkà bã l mellett levõ kã zã pã¼letek 1834 julius 2 iki nagy à gã s alkalmával elã gtek. Elà -gett a piac kã zepã n levõ hosszú faszin is, amely... az áruló mesteremberek számára volt à pítve. Az à gã s után az árulóhely ide sátrak alakjára deszkával fedett hosszú sikátor formára
állítatott fel. A tanács à s a város lakóinak elfogulatlanabb rã sze, okulva az 1834. à v szerencsã tlen tã rtã ne-tã n, amik az említett szin úgyszolva vezetã kã¼l szolgált a lángoknak a város nyugati sorára való juttatására, elhatározták a szineket onnan elmoz-dítani, s a tanácsház udvarára áttenni. A határozat ellenállásra talált a cã hbeliek rã szã rõl, megfellebezvã n a királyi fõkormányszã khez, de az a ta-nács határozatát helybenhagyta. Minek folytán a szinek 1847 õszã n lerontattak, s darabjai az illetõ cã hek által hazahordattak. A hat cã h azonban so-káig nem nyugodott, megkã szítette az újonnan à pítendõ szinek tervã t, s oda hatott hogy az 1848 febr. 9-à n a tanács à s eskã¼dt kã zã nsã vegyes gyã¼lã sã n elhatároztatott a piac kã zepã re ý ahol rã gente voltak ý a cã hek árulószinã nek újból való felã pít A város sajátságos szerkezetã nek a megmaradásában nagy szerepet játszott mã g a cã h-rendszer kã sei fennmaradása. Bár az 1872-ben hozott tã rvã ny a cã heket felszámolta, az ezután alakult ipartársulatok a hagyományokat szinte napjainkig megõriztã k. A 19. században a város terjeszkedni kezdett, fõkã nt nyugati irányba, a mostani ADY Endre (volt Új) utcáig, ahol tiszti lakóã pã¼leteket emeltek. Kelet felã a város terã¼lete a volt barom-piacig terjeszkedett ki, míg a másik kã t irányba a mostani MOLNÁR Józsiás (dã lre), illetve BOD Pà ter (à szakra) utcákig nã vekedett, Kanta hely-sã get is magába foglalva. Kà zdivásárhely 1849-ben egyesã¼lt Kantával, amellyel már akkor szer-vesen à ssze volt à pã¼lve. A kã t helysã get csupán a Ráczok pataka à s az efã lã tt levõ, kapuval ellátott híd választotta el. Azelõtt Kantafalva Felsõ-fehà r megyã hez tartozó à nálló helysã g volt. A 20. század elejã n a telepã¼lã s tovább bõvã¼lt, leginkább nyugati irányba, ugyanakkor beã pã¼ltek a Vasút-utca à s az Oroszfalu felã vezetõ út mentã n levõ telkek is. Ezzel a folyamattal a rã gi városi terã¼leteknek a kialakulása befejezõdã tt. 1956-ban kã zigazgatásilag Kà zdivásár-helyhez csatolták Oroszfalut is, amely dã li irányban kã rã¼lbelã¼l egy kilomã terre fekszik a város-tól. A 20. század második felã ben a város nã hány ipari- à s lakónegyeddel bõvã¼lt. 3. Építà szeti à s mûvã szettã rtã neti vizsgálatok. A városkã p harmóniájának à sszetevõi 3.1. Kormeghatározás, à pítã szeti stílusok, mûemlã kek Kà zdivásárhelyen a ma is álló legrã gibb à pã¼letek a 18. század elejã n à pã¼ltek, barokk à s klasszicista stílusban. 1834 -ben, amikor a nagy tûzvã sz a város kã tharmadát megsemmisítette, a Fõtà r házai is nagyrã szt elpusztultak. Ezà r ez elõtti à pã¼let esetleg csak rã szben, az újraã pã¼lt házakba beã pítve ha fennmaradt. A mostani à pã¼-letek a 19. század második felã ben à s a 20. szá-zad elejã n à pã¼ltek. Errõl az idõszakról ugyancsak SZENTKATOLNAI BAKK Endre kã nyvã ben találunk leírást. Eszerint a piac keleti rã szã n volt a Kõkà bã l, amely 3 lábnyi magas állvány volt, kõbõl. A városi kikiáltó innen kiáltotta ki a vásá-rokat s tã bb más kihirdetendõ nevezetes dolgokat. Ennek szomszã dságában állottak a kereske-dõk boltjai à s a ýtolvajok kalickájaý. A piac kã -zepe táján volt egy kút, ennek kã zelã ben foglaltak helyet a tanácsház à s a katonai várdaház, ahol folyton katonaõr (silbak) állott à jjel-nappal. A kút à szaki szomszã dságában fekã¼dtek a falábra à pített színek, ahol a cã hek deszkából à pített áru-lóhelyei voltak (13 ábra). A fennmaradt múlt század vã gi kã peken mã g elã g sok nã pi formavilágú házat láthatunk. Ezek fã ldszintes vagy emeletes, zsindellyel borított, kã¼lsõ feljáróval ellátott, fatornácos à pã¼letek voltak (14. ábra). Ezek kã zã¼l az emeletesek kõbõl à s tã g-lából à pã¼ltek, fã ldszintjã¼kã n bolt vagy mûhely helyezkedett el a tã rrel kã zvetlen kapcsolatban, az emeleten voltak az iparosok à s kereskedõk lakásai. Ezt a háztípust õrzi napjainkig a tã r legrã gibb háza, amelyet kã¼lsõ festã sã rõl Và rã s-háznak neveztek el, valamint egy másik tornácos ház a keleti oldalon. A FINTA-házat, amely rã gtã n a tûzvã sz utáni à vben à pã¼lt, a 70-es à vekben sajnos teljesen újraã pítettã k. Bár nagyrã szt az eredeti alakját kapta vissza, már nem sorolhatjuk a mûemlã kek kã zã. A múlt század vã gã n mã g kontyolt nye-regtetõs, fã loromfalas, nã pibarokk elemeket hordozó házak uralták a teret. Lassankà nt ezeket fõleg eklektikus stílusú à pã¼letek váltották fel (15. ábra). A századforduló után nã hány szecessziós à pítã szeti elem is gazdagította a homlokzatokat. Bár az udvarterek terã¼lete nem tartalmaz mûemlã ki szempontból jelentõsebb à rtã kû à pã¼-leteket, a zóna sajátságos hangulata megõrzõdã tt. Itt tã bbnyire fã ldszintes, fa- à s tã glaházak sorakoznak, fából à pã¼lt színekkel à s kerítã sek váltakozva. Nà hány rã gi, nã pi jellegû zsindelyes faház is fennmaradt. * A kã sõbbi házak tã bbnyire neoklasszi-cista stílusban à pã¼ltek. Elvà tve az udvarterekben egy-egy emeletes házat is találunk. A Kovácsszer à s a Degà cia terã¼letein ugyancsak nã pi jellegû, a 18ý19. században à pã¼lt faházak vannak. A másik kã t helyi vã dettsã gû à vezet neoklasszicista utcafrontokat tartalmaz.
A város mûemlã kei kã zã¼l az 1850 elõttiek fõleg barokk à s klasszicista stílusban à pã¼ltek, a múlt század vã gã n à századfordulón pe-dig eklektikus stílusban. Szecessziós elemek csak rã szletekben jelentkeznek, egyes homlokzatokon. A mûemlã kjegyzã k sok nã pi jellegû lakó-házat is tartalmaz. Az egyedi mûemlã keken kívã¼l három vã -delemre javasolt à pã¼letegyã¼ttes is van a város terã¼letã n. Ezek a kã vetkezõk: - nã gy egymás mellett levõ à pã¼let az Is-kola-utcában. Ezeken a 18ý19. századi házakon a nã pi vonások a városiakkal keverednek. - három à pã¼let az APAFI Mihály utcá-ban, amelyek a nã hai szeszgyár adminisztrációs à s lakóã pã¼letei voltak. - a TÚRÓCZI Mózes utca egy szakasza. Nà pi jellegû à s neoklasszicista stílusú lakóházakat tartalmaz. 3.2. Karakterhordozó elemek A sajátságos karakterhordozó elemek nem csak az udvarteres rã sznek, de a rã gi város egã szã nek is megszabják a jellegã t. Ezek kã zã az elemek kã zã tartoznak az udvartereket a fõtã rrel à sszekã tõ átjárók (szárazkapuk), a kã¼lã nbã zõ formákban záródó tûzfalak, a tornácok fa- à s az erkã lyek kovácsoltvas mellvã dei, a homlokzato-kat lezáró teljes à s fã l oromfalak, a sã tã t színûre pácolt deszkaszínek à s -kerítã sek à s egyes nã pi ihletã sû díszítõ elemek a homlokzatokon. Az egyik legjellegzetesebb kã pet a 42-es udvartã r mutatja, amelynek egyik oldalát szinte teljes egã szã ben egy tûzfalakból à s vakolt kõke-rítã sekbõl álló tã mã r, váltakozó magasságú fal kã pezi. Ezeknek az elemeknek az à sszhangjából szã¼letik az a sajátságos helyi szellem, amelyhez ezeken a tárgyi à s à pítã szeti à sszetevõkõn kívã¼l hozzáadódnak a hagyományok, a szellemi à rtã -kek is. Egyes karakterhordozó elemek sajnos nagyrã szt eltûntek az utóbbi à vekben. Ezek kã zã tartoznak az azóta felszámolt kã zã s kutak is, amelyek VÁMSZER Gà za 1961-ben kã szã¼lt raj-zán mã g láthatók, à s amelyek kã zã¼l mã g lã te a kovácsszeri Mà zesdombon. Eltûnt a 6-os à s a 7-es számú udvartereket à sszekã tõ emeleti fahíd is. 4. Az à pã¼letek mûszaki állapota, kã zmûvesítã s A város à pã¼letállományának (nem vã ve figyelembe az 1950 után à pã¼lt tã mbházakat) kã -rã¼lbelã¼l 40%-a van jó állapotban, 35%-nak az állapota kã zepes, kielã gítõ, 25%-nak pedig rossz vagy egyenesen kã zveszã lyes. Ezeknek a rossz à s nagyon rossz állapotú házaknak a tã bbsã ge à ppen a vã dett à vezetekben van, fõleg az udvarteres terã¼leten, a Kovácsszerben à s a Degà ciá-ban. Az utóbbi à vekben sok városkã pi szempontból à rtã kes nã pi faház pusztult el. A kã zmûvesítã s kb. a város 70%-ra terjed ki, viszont az elõbb említett terã¼leteken ez az arány csak 40% kã rã¼l van (az udvarterekben pã l-dául hiányzik a csatornázás). Az utcák-udvar-terek burkolatai is hiányosak vagy nem megfelelõek. 5. Mûemlà ki jelentõsã gû terã¼letek. A vã dett à vezetek sajátságos problã mái Az elõbbi fejezetekben leírt elõzetes vizsgálatok (tã rtã neti, à pítã szeti, urbanisztikai stb.) alapján a kã vetkezõ vã dett à vezeteket határoltuk le: 5.1. A tã rtã neti városkã zpont A legfontosabb, nemzeti szinten vã dett à vezetet a Fõtà r (GÁBOR Áron tã r) alkotja a kã -rã¼lã tte elhelyezkedõ udvarterekkel egyã¼tt. Az elsõ ýudvartã rgyûrûý a fõtã r kã rã¼l szigorúbban vã dett, az ezen kívã¼l esõ udvarteres terã¼ ekã rã¼l alkot vã dõzónát. Ez az à vezet kã t kã¼lã nbã zõ jellegû egysã get foglal magába. Az egyiket a tã r al-kotja, homlokzati frontjaival egyã¼tt, míg a másik az udvartereket tartalmazó városszã vet. Az egã sz à vezet terã¼lete kã rã¼lbelã¼l 16 hektár. Ezen a terã¼leten a kã vetkezõ mûemlã k-ã pã¼letek találhatók : - Református templom, 1782 - Và rã s-ház, 1834 elõtti jellegzetes nã pi jellegû kereskedõház - TÚRÓCZI-ház, 1843. TÚRÓCZI Mó-zes rã zmûves mester lakóháza volt, az 1848ý49-es szabadságharc alatt ágyúã ntõ mûhely mûkã dã tt itt
- Szà kely Katonanevelde, 1819ý23, klasszicista - Kaszinó, kã nyvtár, az elsõ nyomda à pã¼lete, 19. század eleje, klasszicista - A csizmadia ipartársulat szã kháza, 19. század eleje, eklektikus - A mã száros ipartársulat szã kháza, 1908, eklektikus - Református parókia, 1906, eklektikus, szecessziós elemekkel - Református felekezeti iskola, 1906, az elõbbivel identikus à pã¼let - DÉSY-ház, 1817 (az APAFI utcában található mã zeskalácsos ház) - DAKÓ-ház, 1827, nã pi jellegû - Malom, 1880, eklektikus - Takarà kpã nztár à s gõzfã¼rdõ, 1872, eklektikus 5.1.1. A Fõtà r A fõtã r (ma GÁBOR Áron tã r) nã hány csekã ly beavatkozást leszámítva a századfordu-lón kialakult arculatát õrzi. Az eltã rã s nem is annyira az à pã¼letállományban, mint magának a tã rnek a kikã pzã sã ben nyilvánul meg. A rã gi kockakã ves burkolatot egy idõben rã szben aszfaltra cserã ltã k volt, szerencsã re folyamatban van az elõbbi visszaállítása. Megoldandó problã mát jelent a tã r kã zepã n elhelyezkedõ fás terã¼let, amelyhez a város lakói ragaszkodnak, pedig za-varóan hat a tã r à sszhangjára. A tã r homlokzati frontjaiban a század elejã tõl elã g kevã s beavatkozás tã rtã nt. 1950 után a volt BOGDÁN-ház helyã a Polgármes-teri Hivatal bõvítã sekã nt egy jellegtelen, de máskã nt nem zavaró à pã¼letet emeltek, a Múzeum mellett pedig egy, a hatvanas à vek à pítã szeti jegyeit viselõ, oda n illõ szolgáltatási ház à pã¼lt. A hetvenes à vekben újraã pítettã k a FINTA-házat. Ami a fõtã r homlokzati frontjait illeti, egy mostanában állandóan felmerã¼lõ gondot je-lent a fã ldszinti lakásokból alakított új üzletek bejáratainak a megnyitása, amely sok esetben rontja a homlokzatok egyensúlyát. Hasonló problã ma egyes tetõtã ri beã pítã seknek az igã nye, amely zavaró padlásablakokat eredmã nyezhet (szerencsã re eddig mã g csak egy esetben). Az utóbbi idõben a terã¼leten kã t esetben folytak nagyobb helyreállítási munkálatok. A Kereskedelmi Bank helyi kirendeltsã -gã nek à pã¼letã n a beavatkozás sajnos csak a homlokzatra volt tekintettel (bár ezen is zavaró, tã¼k-rã zõ felã¼letû kirakatokat helyezett el), lerombolva az à pã¼let belsõ à rtã keit (századfordulón kã szã¼lt falfestã s, cserã pkályhák stb.). A másik, a tã r à szaki rã szã hez kã zel álló APAFI utcában található nã pi jellegû mûemlã k-házon (DÉSY-ház) eszkã zã lt helyreállítás vi-szont megfelelõnek mondható. A rã gente mã zes-kalácsos mûhelyt is tartalmazó à pã¼letet az ýmý mûemlã khelyreállító tervezõiroda vásárolta meg à s újította fel, kã vetendõ pã ldát szolgáltatva mindenkinek, akinek erre lehetõsã ge adódik. 5.1.2. Az udvarterek terã¼lete Az udvartereket tartalmazó à vezet nem-zeti szinten vã dett terã¼letã t a volt Nyugati- à s Keleti Kertmege (ma Iskola à s KÕRà SI CSO-MA Sándor) utcák, à s az ezeket à szaki à s dã li irányban à sszekã tõ utcák határolják. Az ezt a zónát kã rã¼lvevõ vã dõã vezet a kã sõbb kialakult egã sz udvarteres városszã vetet foglalja magába. Ebben a zónában nagy gondot jelent az à pã¼letek rossz mûszaki állapota, valamint a kã z-mûvesítã s hiányossága. Ez annál is nagyobb problã ma, mivel az udvarterek sajátságos világának a fennmaradásához rã szben az itt lakók sze-gã nysã ge is hozzájárult. Ameddig az anyagi esz-kã zã k hiánya kã vetkeztã ben az à pã¼letek karbantartása nem megfelelõ à s pusztulásukhoz vezet-het, ugyanakkor az anyagi jólã t is veszã lyeztetheti a kis mã retû à s korszerûtlen házakat. Kü-là nã sen nehã z meggyõzni a tulajdonosokat arról, hogy eredeti formájukban õrizzã k meg ezeket, vagy hogy legalább az új à pã¼let kã vesse a rã gi lã ptã kã t à s a telken való hagyományos elhelye-zã si módját. 5.2. A Kovácsszer A Kovácsszer a fõtã rtõl à szakkeletre fek-võ hagyományos kã zmûiparos terã¼let. Elõbb a kovácsok, majd a fazekasok lakták. Utcahálózata nã hány zsákutcából áll, amelyek egy kã zã s kúttal is ellátott kã zponti terecskã be torkollnak. Ez a Mà zesdomb, ahol rã gen a mã zeskalácsosok laktak.
A nã pi jellegû, zsindelyes faházak a 18ý19. századból származnak. Ezek kã zã¼l sok elpusztult az utóbbi à vekben, másokat gyã ke-resen átalakítottak. A kã sõbb à pã¼lt jellegtelen à pã¼letek is nagyrã szt beilleszkednek a terã¼let lã ptã kã be. Az à vezet helyi vã dettsã gû, terã¼lete a vã dõã vezettel egyã¼tt kã rã¼lbelã¼l egy hektár. Ez a terã¼let az udvarterekã vel nagyrã szt azonos problã mákat vet fel. Az à pã¼letek elã regedã se, rossz mûszaki állapota mellett a legnagyobb gondot a hagyományos funkciók elvesztã se okozza. 5.3. Degà cia A másik, ugyancsak a város à szaki olda-lán fekvõ rã gi kã zmûiparos zóna a Degà cia. Itt a degettes csizmákat kã szítettã k a ma már nem lã tezõ Ráczok pataka mellett. A terã¼let à sszesen kã t udvarteret à s nã hány, ugyancsak 18ý19. századi nã pi jellegû faházat foglal magába. A helyi vã dettsã gû à vezet terã¼lete 0,6 hektár. Az elõbbi à vezet problã mái itt mã g fokozottabban jelentkeznek. Az utóbbi à vekben tã bb ház is elpusztult, az újonnan kã szã¼lt à pã¼letek pe-dig a mûemlã ki szabályozás ellenã re is zavaró lã ptã kûek à s kikã pzã sûek. 5.4. A Vasút utca à s a PETÕFI Sándor utca vã dett szakaszai Mindkà t esetben egy-egy utcaszakaszt határoltunk le, amelyek városkã pi szempontból egysã ges kã pet mutatnak, à s tã bbnyire század-eleji eklektikus polgári lakóházakat tartalmaznak. Mindkà t à vezetben nã hány mûemlã kkã nyilvánított à pã¼let is van. Így a Vasút utcai à ve-zetben van a NAGY Jáfet-ház (1829), egy 1902-es neoempire lakóház, valamint egy 1836-ból származó nã pi jellegû lakóház. Ugyancsak ebben az à vezetben van a nã hai aggmenháznak (ma gyermekkórház) a 19. század második felã bõl származó mûemlã kã pã¼lete. Az ugyancsak itt található másik kórházã pã¼letnek tã rtã neti à rtã ke van, kapitányi szállás volt, majd a szabadságharc alatt ágyúalkatrã szeket gyártottak az udvarán. Ennek az à vezetnek a terã¼lete kb. kã t hektár. A terã¼let helyi vã dettsã gû. A másik hasonló típusú mûemlã ki jelentõsã gû terã¼let a PETÕFI Sándor utca egyik szakaszát foglalja magába. Itt is a századfordulón à pã¼lt eklektikus stílusú polgári lakóházak találhatók. A zóna kã t mûemlã ket tartalmaz, egy neobarokk, ma kã nyvtár funkciójú lakóházat à s egy neoklasszicista lakóházat. Az à vezet kb. egy hektárt foglal el à s helyi vã dettsã gû. 6. Rehabilitációs javaslatok 6.1. Elõzetes rehabilitációs tervek A tã rtã neti városkã zpont rehabilitációjára 1975-ben, 1977-ben à s 1982-ben kã szã¼lt három terv à s tanulmány, az akkori Bukaresti Városgazdálkodási Intà zet (I.S.L.G.C. Bucureºti) keretã ben. Ezek a tervek termã szetesen az akkori idõszak irányelvei szerint kã szã¼ltek, à s bár nem javasolták a városszerkezet teljes tã nkre-tã telã t, mã gis elfogadhatatlan javaslatokat tartalmaznak. Felmà rã si munkánk a vã dett à vezetek lehatárolására 1990-ben kã szã¼lt, a Sepsiszent-gyà rgyi Tervezõintà zeten munkájakã nt.23 Jelen-leg a bukaresti Urban Proiect tervezõintã zetben kã szã¼l egy rã szletes rehabilitációs terv. 6.2. A mûemlã ki jelentõsã gû terã¼-letekre vonatkozó rehabilitációs javaslatok Az általános elõirások à s javaslatok egy rã sze az à sszes vã dett à vezetre vonatkozik. Így az à sszes tã rtã neti városrã szben szã¼ksã ges a tã rtã neti lã ptã k, az utcarendszer, az utcavonalak, a telekrendszer, a beã pítã si mód à jellegzetes telepã¼lã sszerkezeti elemek megõrzã se. Ugyancsak minden zónában szã¼ksã ges az à pã¼letek folyamatos karbantartása, a kã zmûvesítã s minden terã¼letre való kiterjesztã se, a gã pkocsiforgalom korlátozása. Ugyanakkor minden à vezetnek megvannak a sajátságos problã mái, így minden terã¼letre kã¼lã n szabályozások kidolgozása szã¼ksã ges. 6.2.1. Javaslatok a tã rtã neti városkã z-pont rehabilitációjához a) A Fõtà r hagyományos formájának à s funkciójának rã szleges visszaállítása A tã rtã neti városoknak nemcsak tárgyi, táji à s à pítã szeti à rtã kei vã dendõk, hanem a szel-lemi à rtã kek à s a hagyományok is. Kà zdivásár-hely identitásához pã ldául szorosan hozzátarto-zik a kã zmûiparos-kereskedelmi tevã kenysã g, valamint a heti à s országos vásárok tartásának tã bbã vszázados szokása. Az utóbbi idõben az országos vásárok tartásának hagyománya újra-ã ledõben van a tã ren, de erre mostani formájában à s kikã pzã sã ben nem alkalmas. Hogy a tã r mostani funkciója mellett a rã git is be tudja tã lteni, szã¼ksã ges:
- A tã r kã zepã n elhelyezkedõ nã vã nyzet csã kkentã se. Indokolt lenne egy olyan megoldást találni, amely egyensúlyt teremt a rã gi állapot à s a nã vã nyzet rã szleges megtartása kã zã tt. A mostani magas fák helyett alacsonyabb bokrok à s virágágyak szigetszerû elhelyezã se javasolt. Ez az elrendezã s nem zavarná sem a kereskedelmi tevã keny-sã get, sem a homlokzatokra való rálátást. - A tã r rã gi kõburkolatának a visszaállítása. A most lã tezõ, a kã zlekedã si sáv à s a par-kosított rã sz kã zã tti szintkã¼lã nbsã g eltã¼ntetã se, egysã ges burkolatú gyalogoszóna lã tesítã se. -A forgalom rã szleges kiiktatása a tã rrõl. A kã rforgalom átalakítása, a nagyforgalmi út el-terelã se. Az autók parkolásának a tã r à szaki à s dã li rã szã re való korlátozása. Parkolóház lã te-sítã se a kã zponthoz kã zel, de ezen (az ADY Endre à s a Torjai út keresztezõdã sã nã l). - Hangulati elemek beiktatása: hagyományos lámpák, kovácsoltvas cã gã rek, kutak, padok, talán mã g a vásáros kikiáltó emelvã nye is. b) A fõtã r homlokzati frontjainak helyre-állításához rã szletes rendezã si terv à s szabályo-zások kidolgozása szã¼ksã ges à pã¼letenkã nt. A vezã rszinti felmã rã sen az à pã¼letek kã¼lã nbã zõ jelã lã seket kaptak tã rtã à rtã kã¼k szerint, ez a meghatározás elõzetes információt szolgáltat a tervezõnek a beavatkozás lehetsã ges mã rtã kã illetõen. Bármilyen szintû beavatkozásról is legyen szó, az à pã¼let à rtã kã tõl fã¼ggetlenã¼l, szã¼ksã ges a terv mûem jóváhagyása. Ezzel egyidõben szabályzatokat kell ki-dolgozni a lehetsã ges foghíjbeã pítã sek párkány- à s tetõgerinc magasságaira, a megengedett, tilos à s nem javasolt anyagokra, a homlokzatok szí-nezã sã re. Az új à pã¼letek, a Velencei Karta elõírásai szerint mindenkã ppen kortárs szellemben kell, hogy à pã¼ljenek, de anã lkã¼l, hogy megzavar-nák az egyã¼ttes à sszhangját. Javasolt a fõleg ý60ý70-es à vekben vágott nagy kirakatok megszã¼ntetã se, a rã gi típusú ablakok, üzletajtók visszaállítása. Ez lehetsã ges a fennmaradt rã gi fã nykã pek alapján. Ugyanakkor javasolt a jellegzetes karakterhordozó elemek (tetõformák, anyagok, tagozottság, erkã lyek, kovácsoltvas rã szletek, kapubejárók, nyílászárók, reklámcã gã rek stb.) alkalmazása az új à pã¼leteken, megtartása vagy visszaállítása a meglevõkã n. A karakterhordozó elemek felleltározása egy kã¼lã n tanulmány tárgyát kã pezheti. c) A zavaró funkciók kiiktatása a város-kã zpontból. Az állattartás, szennyezõ mûhelyek, zajos tevã kenysã gek betiltása. d) Hasznosítási à s helyreállítási javaslatok kidolgozása a nem megfelelõ funkciójú, vagy használaton kívã¼l álló à pã¼letek számára. Az à pã¼letek, amelyek ezt igã nylik, a kã -vetkezõk : - Và rã s-ház. Jelenleg használatlan. Ja-vasolt kereskedelmi, lakó vagy adminisztratív funkcióval való helyreállítása. - Szà kely Katonanevelde. Jelenleg rã sz-ben használatlan, rã szben raktár. Javasolt a Cà hek à s Mestersà gek Múzeumának az átkã l-tã ztetã se az à pã¼letbe, a fã ldszinten à s a belsõ udvarban pedig mûkã dõ kã zmûiparos mûhelyek kialakítása à s a termã kek árusítása. - Múzeum. Visszakapná eredeti funkció-ját, az à pã¼letet átvennã a Polgármesteri Hivatal. - A Szülà szet-nõgyógyászat à pã¼lete. A kórház egy korszerû à pã¼letet igã nyelne a kã z-ponton kívã¼l. Más használat (adminisztratív, lakó) javaslata az à pã¼let számára. - A Szálloda à s a Múzeum melletti, a ý60-as à vekben à pã¼lt ház teljes átalakítása, az egyã¼ttesbe való illesztã se. - A Polgármesteri Hivatal visszakapná eredeti funkcióját (bank, takarã kpã nztár). e) Az udvartereket magába foglaló terã¼let rehabilitációja csak egysã ges rendezã si terv alapján à s kã zã ssã gi à sszefogással, állami vagy alapítványi segítsã ggel lenne megoldható. Az itt lakóknak nincsenek erre anyagi lehetõsã geik. Megtartandó à s szigorú vã delem tárgya : - Az udvarterek utcarendszere. Az ud-varterek terã¼lete nem kã pezheti semmifã le tã mbã sítã s tárgyát. - A telekrendszer, a tã rtã neti lã ptã k. Nem elfogadhatók a tã bb telket is elfoglaló, nagyobb lã ptã kû à pã¼letek. Az à pã¼letek kã vessã k a rã -giek elhelyezã si módját a telken à s a tã rtã neti lã ptã ket.
- A megjelã lt mûemlã k, mûemlã kjellegû à s városkã pi à rtã kû à pã¼letek. Javasolt: - A jellegzetes vonások erõsítã se, a disz-szonáns elemek kikã¼szã bã lã se. - A sajátságos karakterhordozó elemek (anyagok, tetõformák, tûzfalak, fã¼ggõfolyósók, díszítõ elemek stb.) megtartása à s használata az új à pã¼leteken is. - Az új à pã¼letek párkány- à s tetõgerinc magasságának a rã giekhez való illesztã se. Rà sz-letes szabályozások kidolgozása udvarterenkã nt. - A hagyományos funkciók visszaállítá-sa. A kã zmûiparos szakmák újraã lesztã se. - A gã pkocsiforgalom korlátozása (csak az itt lakók számára à s az üzletek ellátására). - Az udvarterek kã zmûvesítã se, az à pã¼-letek felújítása 6.2.2. Javaslatok a Kovácsszer à s a Degà cia vã dett à vezeteire. Mindkà t terã¼let problã mái azonosak az udvarterekã vel, csak itt mã g fokozottabb a ha-gyományos funkcióvesztã st kã vetõ pusztulás. Ezà rt a mã g fennmaradt nã hány nã pi jellegû, zsindelyes faház már csak úgy lenne megmenthetõ, ha alapítványi vagy tanácsi erõvel megvásárolnák à s hagyományos funkciójának megfelelõen (kã zmûiparos mûhely) vagy muzeális cã lra állítanák helyre. Az itt à pã¼lt új lakóházak, fõkã nt a Degà ciában, zavaró lã ptã kûek à s kikã pzã sûek. Cà lszerû lenne a mã g fennmaradt házakat mûemlã kkã nyilvánítani, bár anyagi eszkã zã k hiányában megmentã sã¼k így sem biztosított. Az elõbbieken kívã¼l a rehabilitációs javaslatok megegyeznek az udvarterek terã¼letã re vonatkozókkal. 6.2.3. Javaslatok a Vasút à s a PETÕFI Sándor utca vã dett szakaszaira Ezek a vã dett à vezetek kevesebb problã -mát vetnek fel, mint az elõbbiek. Az à pã¼letek mûszaki állapota jobb, a kã zmûvesítã s à s az útburkolatok is megfelelõek. Javasolt : - Az à rtã kes à pã¼letek szigorú vã delme, mûemlã ki felã¼gyelete. - Az új à pã¼letek elhelyezã se a telken a sajátságos beã pítã si módot kã vesse. - Az új à pã¼letek párkány- à s tetõgerinc magasságai ne haladják meg a rã gi à pã¼letekã it. - A házak homlokzati kikã pzã se ne legyen disszonáns a meglã võ à pã¼letekkel szemben à s vegyen át karakterhordoz elemeket (de nem az à pã¼letek korát megtã vesztõ módon) a meglã võktõl. 6.3. Záradà k Az à sszes vã dett à vezet à s à pã¼letegyã¼t-tes, az egã sz rã gi városszã vet megõrzã sã hez szã¼ksã ges lenn mûkã dõ mûemlã kvã delmi tã rvã ny à letbelã pã se, valamint helyi elõírások, szabályozások à s rã szletes rendezã kidolgozása terã¼letenkã nt. Nem utolsósorban szã¼ksã ges lenne az itt à lõ tulajdonosok anyagi megsegítã se à s olyan megfelelõ szemlã lettel rendelkezõ befektetõk keresã s akik a mûemlã ki megszorítások ellenã re is hajlandók az à pã¼let helyreállítani à s rendeltetã sã¼knek megfele-lõen használni. Và gã¼l, a Tà rtã neti Városok Nem-zetkà zi Kartáját idã zve, ýa megõrzã s csak akkor lehet sikeres, ha az egã sz város lakossága rã szt vesz à s kã zremûkã dik benne, ezã minden eszkã zzel erre kell à sztã nã zni, à s felkelteni a nemzedã kek felelõssã gtudatát. Soha sem szabad szem elõl tã veszteni, hogy a tã rtã neti városok à s városnegyedek megõrzã se elsõsorban lakóikra tartozik.ý Függelà k 1. Kà zdivásárhely mûemlã kjegyzã ke (à pítã szeti mûemlã kek)
1. Kantai barokk mûemlã kegyã¼ttes24 1a. Római katolikus templom, 1722ý1792 1b. Minorita rendház, 1740ý1828 1c. Barokk kapu, 1807 3. Kantai gimnázium, 1751, klasszicista 4. Ortodox templom, 1754, a felekezeti iskola à pã¼le-tã vel, 1838ý1845 5. Árvaház (1873 elõtt õrnagyi szállás), 19. század ele-je, klasszicista 6. TÚRÓCZI-ház, 1843. Az 1848ý49-es szabadságharc alatt ágyúã ntõ mûhely mûkã dã tt az à pã¼letben 7. Tà rvã nyszã k, 18. század kã zepe, klasszicista 8. Szà kely Katonanevelde, 1819ý1823, klasszicista 9. Kaszinó, kã nyvtár, nyomda, 19. század eleje, klasz-szicista 10. Állami elemi iskola (jelenleg BOD Pà ter Líceum), 1896, neoklasszicista 11. Aggmenház (jelenleg gyermekkórház), 1897, eklektikus 12. Takarà kpã nztár à s gõzfã¼rdõ, 1872, eklektikus 13. A csizmadia ipartársulat szã kháza, 19. század eleje, eklektikus 14. A mã száros ipartársulat szã kháza, 1908, eklektikus 15. Református parókia, 1906, eklektikus 16. Református felekezeti iskola, 1906, eklektikus 17. Và rã s-ház, 1834 elõtti 18. DÉSY-ház, 1817 19. DAKÓ-ház, 1827 20. GYà RGYJAKAB-ház, 1836 21. NAGY Jáfet-ház, 1829 22. WERTÁN-ház, 1902 23. Neoklasszicista lakóház a PETÕFI utcában, 1903 24. Neobarokk lakóház a PETÕFI utcában, 1835 25. Ibid., 19. század 26. TÚRÓCZI-család háza, 19. század eleje, udvarház típusú 27. Tà Rà K sã rgyára, 1862 28. Malom,1880 Függelà k 2. A vã dett à vezetek határai I. Tà rtã neti városkã zpont
Dà lnyugat: KOSSUTH Lajos utca 3. sz., Iskola utca 1. sz. Nyugat: Iskola utca Észak: Mester utca, Õsz utca 15. à s 24. sz., a VÁSÁRHELYI Pà ter utca 5. sz. à s az APAFI Mihály utca 7. számokat à sszekã tõ egyenes Észak: Domb utca Kelet: KÕRà SI CSOMA Sándor utca Dà l: A Szà kely Katonanevelde dã li telekhatára, a 32-es Udvartà r à s a Vasút utca kã zã tti utcafront, KOSSUTH Lajos utca II. Kovácsszer Az à vezet a Kovácsszer utcát tartalmazza, à s a Domb utca egy szakaszát III. Degà cia Tavasz-utca egy szakasza, 62-es à s 63-as udvarterek IV. PETÕFI Sándor utca a 4ý20. à s a 7ý17. számok kã zã tti szakasz V. Vasút utca 14ý24. à s 19ý33. számok kã zã tti szakasz VI. A mûemlã ki jelentõsã gû terã¼letek vã dõã vezete Északkelet: a Híd utca à s a VÁSÁRHELYI Pà ter utca keresztezõdã se, VÁSÁRHELYI Pà ter utca a Rózsa-palló utcáig, K utca 10ý23. számok telkeinek ke-leti à s à szaki határai Északnyugat: NAGY Mózes utca 5ý8 sz., Tavasz utca, Rácz utca a 16. számig, a Rácz utca keresztezõdã se az ADY Endre utcával Nyugat: ADY Endre utca 3ý39. sz., ADY Endre utca keresztezõdã se a DÓZSA Gyà rgy utcával, DÓZSA Gyà rgy utca a 9. számig. PURCZEL utca. PURCZEL utca keresztezõdã se a Bà ke utcával, Bà ke utca 16ý38. Dà l: Bà ke utca 25. sz., a JÓZSIÁS kert dã li telekhatára, Vasút utca 30ý37. Dà lnyugat: BEM József utca 17ý37., Nemere utca 3. sz., 31-es Udvartà r 5. sz., Függetlensà g utca 10. sz., BEM József utca 1sz., Tudor VLADIMIRESCU utca 1ý14. sz., Tudor VLADIMIRESCU utca 23. sz. a Barompiac utca keresztezõdã sã ig, Barompiac utca 14ý18. sz., Híd utca nyugati homlokzati frontja. Jegyzet 1. A tã rtã neti Városok Và delmã nek Nemzetkà zi Kartája, 2-es pont, Washington,1987 2. Studiu de reabilitare zona centralã Tg. Secuiesc, Proiect I.S.L.G.C. Bucureºti, 1977 3. C.P.J. Covasna, Zone istorice Tg. Secuiesc, Pr. nr. 37/1990 4. TIMON 1733, Cap. XV. Epist. 1 5. ORBÁN 1869, 129. old. 6. SZENTKATOLNAI BAKK 1896, 21. old. 7. SZABÓ K., Szà kely Oklevà ltár, I. kã t. 102. old. 8. SZENTKATOLNAI BAKK 1896, 24. old. 9. Idem, 42ý43 old.
10. INCZE László, Cà hek à s cã hhagyományok Kà zdivásárhelyen, in: SYLVESTER, INCZE 1972, o.n. 11. INCZE 1997, 9. old. 12. CSEREY, INCZE, BINDER 1993ý94, Kà zdivásárhely I, Háromszà k, 1993. szept. 13. KÁLLAY Ferenc, Hist. Ért., 1829, 123. old. 14. INCZE László, i.m., o.n. 15. SZ. BAKK Endre id. JANCSÓ Mózes krónikai jegyzeteibõl, in: SYLVESTER, INCZE 1972, o.n. 16. ORBÁN 1869, 101. old. 17. CSEREY, INCZE, BINDER 1993ý94, Kà zdivásárhely V., Három-szà k, 1993. okt. 2. 18. SZ. BAKK Endre leírása alapján 19. VÁMSZER Gà za 1977, 20. TREIBNER, Gustav, Burzenland, IV. kã t., Brassó, 1929, I. rã sz 9. 21. SZ. BAKK Endre leírása 22. Uo. 23. C.P.J. Covasna, Zone istorice Tg. Secuiesc, 1990 24. Az egyã¼tteshez tartozó, Nepomuki Szent János tiszteletã re szentelt, 1740-ben à pã¼lt kápolnát 1975-ben útbõvítã s miatt lebontották Irodalom 1. CSEREY Zoltán, INCZE László, BINDER Pál (1993ý94): Kà zdivásárhely IýVII, Kanta, Kà zdioroszfalu, in: Háromszà k, 1993ý94. à vfolyamokban 2. CURINSCHI VORONA, Gheorghe (1968): Restaurarea monumentelor, Bucureºti 3. CURINSCHI VORONA, Gheorghe (1996): Arhitectura, urbanism, restaurare, Bucureºti 4. CHOAY, Francoise (1980): La regle et le modele, Seuil, Paris 5. CHOAY, Francoise (1992): Lýallà gorie du patrimonie, Seuil, Paris 6. DÁVID Ferenc (1992): A vã delem tudományos elõkã szítã -se, in: Az Egri Nyári Egyetem Elõadásai 7. DRÃGUÞ, Vasile (1976): Dicþionar enciclopedic de artã medievalã romã neascã, Bucureºti 8. FABINI, Hermann (1983): Baugeschichtliche Entwicklung von Alt-Hermannstadt, Sibiu 9. GRECEANU, Eugenia (1982): Ansamblul urban medieval Piteºti, Bucureºti 10. INCZE László (1995ý96): A rã gi Kà zdivásárhely kã pek-ben, mûemlã kek, in: Háromszà k 1995ý96. à vfolyamai 11. INCZE László (Ã.n.): Kà zdivásárhely, kã zirat 12. INCZE László, SZÕCS Gà za, SZABÓ Judit, (1997): Kà zdivásárhely, Városkà nyv. 13. MÁTÉ Zsolt (1995), Fejezetek a tã rtã neti telepã¼lã sek à r-tã kvã delme címû tárgykã rbõl, in: Tusnád, 1992ý94, T Sepsiszentgyà rgy 14. MURÁDIN B. Katalin (1983): Identificarea ºi clasarea elementelor de arhitecturã tradiþionalã din judeþul Covas-na, lucrare de doctorat 15. NIEDERMAIER, Paul (Ã.n.), Tà rgu Secuiesc, dezvoltarea urbanisticã a unui tã rg à n secolele XIVýXVII., manuscris
16. ORBÁN Balázs (1869): A Szà kelyfã ld leirása..., III. kã tet, Pest 17. ROMÁN András (1992): A tã rtã neti városok kartájának tã rtã nete à s tanítása, Eger 18. ROMÁN András (1992a): Új à pítã szet a tã rtã neti városokban, Eger 19. SYLVESTER Lajos, INCZE László (1972): Kà zdivá-sárhely, Kà zdivásárhelyi Múzeum kiadványa 20. SZENTKATOLNAI BAKK Endre (1895): Kà zdivásár-hely à s az ottani JANCSÓ családok tã rtã nete, Kà zdivásárhely 21. TIMON Sámuel (schmerhoffi) (1733): Imago Antiquae Hungariae, Kassa 22. TÓTH Zoltán (1992): A rehabilitáció rendezã si tervei, Eger 23. VÁMSZER Gà za (1977): Az udvartã r ý Kà zdivásárhely rã gi telepã¼lã si formája, in: Életforma à s anyagi mûveltsã Kriterion, Bukarest 24. VOSAHLIK, Ales (1992): A város kã¼lã nã sen vã dendõ à rtã kei, Eger ACTA - 1998 (A Szà kely Nemzeti Múzeum, Csíki Szà kely Múzeum à s az Erdõvidà ki Múzeum Évkà nyve)