PÁTKAI REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 8092 Pátka, Kossuth Lajos utca 60. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2018. 1
Tartalom TARTALOM... 2 BEVEZETŐ... 9 1.1.PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK, ÉRTÉKEINK... 13 1.2. CÉLOK, FELADATOK:... 14 1.3. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZ-ÉS ELJÁRÁSRENDSZERE:... 15 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 17 3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK... 19 EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM... 19 3.1. ALAPFOGALMAK... 19 3.2. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS CÉLJA:... 20 3.3. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ALAPELVEI:... 20 3.4. EGÉSZSÉGNEVELÉS, FEJLESZTÉS TERÜLETEI:... 20 3.5. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS SZÍNTEREI... 22 3.6. MINDENNAPOS TESTMOZGÁS... 23 3.7. SEGÍTŐ KAPCSOLATOK, PARTNEREK... 25 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 25 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI... 27 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE... 31 7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE... 36 A DIÁKKÖRÖK... 36 AZ ISKOLAI DIÁKÖNKORMÁNYZAT... 36 AZ ISKOLAI DIÁKKÖZGYŰLÉS... 37 8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI... 37 9. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI... 39 10. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV... 41 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁST OKTATÓ PEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSE... 41 10.1. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ÉS BALESETMEGELŐZÉSI ISMERETEK OKTATÁSÁNAK MEGVALÓSÍTÁSA INTÉZMÉNYÜNKBEN... 41 HELYI TANTERV... 43 1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE... 43 1.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÓRASZÁM FELETTI KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ A KERETTANTERVBEN MEGHATÁROZOTTAKON FELÜL A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA... 50 2. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 52 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN (NAT) MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI... 53 3.6 AZ IDEGENNYELV-OKTATÁS... 58 3.7. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA... 58 4. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI... 59 2
5. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI... 59 Az ismeretek számonkérésének, a tanuló teljesítménye értékelésének követelményei és formái... 59 5.1. KÖVETELMÉNYEK:... 59 5.2. AZ ÉRTÉKELÉS FORMÁI... 59 5.3. AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA... 60 5.4. Az ellenőrzés fajtái:... 60 5.5. A tanulók munkájának szöveges értékelése... 61 6. AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓ TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA... 63 6.1. A TANULÓ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSÁNAK FORMÁI:... 63 6.2. AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA... 64 6.3.AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS, ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE ÉS KORLÁTAI:... 64 6.4. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI... 64 A magatartás és a szorgalom helyi minősítési rendszere... 66 A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei:... 66 8. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI... 69 9. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 70 9.1. AZ EGYSÉGES MÉRÉSRE ÉS ÉRTÉKELÉSRE ALKALMAS PRÓBÁK.... 70 9.2. ÁLTALÁNOS MÉRÉSI SZEMPONTOK... 70 9.3. ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓKÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE... 71 10. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK... 72 11. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 73 12. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK... 74 12.1. AZ ISKOLAI JUTALMAZÁS FORMÁI:... 74 12.2. AZ ISKOLAI BÜNTETÉS FORMÁI:... 75 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK-OKTATÁSÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 77 NEVELÉSI PROGRAM... 77 1. A nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 77 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 79 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 80 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység... 80 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 81 7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, az etnikai tanulók felzárkóztatása... 81 8. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei.... 82 9. Iskolai egészségnevelési feladatok végrehajtása:... 82 10. A környezeti nevelési program szerepe... 83 A ZENEI NEVELÉS ALAPELVEI... 86 CÉLJA ÉS FELADATAI... 86 ELJÁRÁSAI ÉS MÓDSZEREI... 87 A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSE A MŰVÉSZETI NEVELÉS SORÁN... 87 FELADATAINK A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SORÁN:... 87 A TANÍTÁSI ÓRÁN FOLYÓ KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAI... 88 A TANÓRÁN KÍVÜLI KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS... 89 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS A FOGLAKOZÁSOKON... 89 A MŰVÉSZETI FEJLŐDÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG... 89 FELKÉSZÍTÉS FELSŐBB TANULMÁNYOKRA... 89 A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI... 90 PEDAGÓGUS ÉS SZÜLŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSE... 90 3
PEDAGÓGUS ÉS TANULÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE... 91 SZÜLŐ ÉS TANULÓ OTTHONI EGYÜTTMŰKÖDÉSE... 92 A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK, MÓDSZEREK... 92 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI... 93 A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL SZABÁLYAI:... 93 TANTERVEK... 93 ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS... 94 Szintetizátor-keyboard... 94 AZ ALAPFOKÚ ZENEOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI... 94 A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI, FELADATAI... 94 A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, ÓRATERVE, TANTÁRGYAI... 95 KÖVETELMÉNYEK A PROGRAM ELVÉGZÉSE UTÁN... 96 A B TAGOZAT VÉGÉN (AZ A TAGOZAT KÖVETELMÉNYEIN FELÜL)... 97 A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI... 97 A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI... 98 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 100 1. A NEVELÉSI PROGRAM ÉS A HELYI TANTERV ENGEDÉLYEZTETÉSÉNEK, NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK MECHANIZMUSA... 100 2. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK... 100 MELLÉKLETEK:... 101 4
ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS A Pátkai Református Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Alapító okiratának módosítását a Pátkai Református Egyházközség presbitériuma a 1/2018.05.09. számú határozatával elfogadta. Hatályos: 2018. szeptember 1-től Általános iskola alsó tagozat felső tagozat Alapfokú művészeti iskola 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam felmenő rendszerben 12 évfolyamon a) Alapító neve: Székhelye: Pátkai Református Egyházközség 8092-Pátka, Kossuth u. 58. Fenntartó neve: Székhelye: Pátkai Református Egyházközség 8092-Pátka, Kossuth u. 58. Működtető neve: Székhelye: Pátkai Református Egyházközség 8092-Pátka, Kossuth u. 58. b) Intézmény hivatalos neve: Pátkai Református Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Intézmény rövid neve: Pátkai Református Általános Iskola és AMI OM azonosítója: 203107 c) Az intézmény típusa: közös igazgatású többcélú intézmény: általános iskola alapfokú művészeti iskola d) Intézmény feladatellátási Pátka helye: da) Székhelye: 8092-Pátka, Kossuth u. 60. db) Tagintézmény: dc) Telephelye: 1. 8092-Pátka, Kossuth u. 58. e) Alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: Alapfeladata: c) általános iskolai nevelés-oktatás, o) alapfokú művészeti oktatás, r) többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása Szakfeladat: Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 1-4. és 5-8. évfolyamon Köznevelési intézmény 1-4. és 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 1-4. és 5-8. évfolyamon Általános iskolai napköziotthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napköziotthoni nevelése 5
Alapfokú művészeti oktatás Alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatok Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben Nem lakóingatlan bérbeadása Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása Az intézmény a sajátos nevelési igényű tanulók köréből az alábbiak ellátását biztosítja: - Mozgássérült tanulók integrált nevelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív foglalkoztatása; - érzékszervi fogyatékos (hallás- és látássérült) tanulók integrált nevelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív foglalkoztatása; - beszédfogyatékos tanulók integrált neveléseoktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív foglalkoztatása; - tanulásban akadályozott (enyhe fokú értelmi sérült) gyermekek integrált nevelése- oktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív foglalkoztatása; - pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási-, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek integrált nevelése- oktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív foglalkoztatása; További feladatként ellátja a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel, vagy annak veszélyeztetettségével küzdő gyermekek, tanulók preventív ellátását, egyéni, vagy kiscsoportos foglalkoztatását, felzárkóztatását vagy fejlesztő foglalkoztatását. Logopédiai ellátás keretében beszédindítás, beszédhiba javítás, nyelvi kommunikációs zavarok javítását látja el. f) A felvehető maximális gyermek-, illetve tanulólétszám feladatellátási helyenként Székhely: általános iskolai oktatás: 160 fő 8092-Pátka, Kossuth u. 60. alapfokú művészetoktatás: 80 8092-Pátka, Kossuth u. 60. 6
g) Az évfolyamok száma Általános iskola Alapfokú művészeti iskola j) A feladatellátást szolgáló vagyon: fő 1-4. évfolyam és 5-8. évfolyam felmenő rendszerben Elektroakusztikus zene, Szintetizátor-keyboard tanszak, 2+6+4 évfolyam Az intézmény elhelyezésére szolgáló 15. hrsz., Pátka, Kossuth u. 60. sz. alatti fekvő ingatlan tulajdonjogával a kizárólag a Pátkai Református Egyházközség rendelkezik. A vagyon feletti rendelkezés joga: Az intézmény alapfeladatai ellátásának céljára rendelkezésére állnak a leltár szerint nyilvántartott helyiségek, továbbá a leltár szerint nyilvántartott eszközök. Az iskola az alapító okiratban meghatározott alap- és kiegészítő tevékenységének folytatására használja az ingatlant. Az intézmény alaptevékenységének sérelme nélkül legfeljebb egy évig a fenntartó előzetes jóváhagyásával az átmenetileg felszabaduló épületkapacitást hasznosíthatja. k) A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Az intézmény egyéb jellemzői: - az intézmény adószáma: - az intézmény pénzforgalmi számlaszáma: - az intézmény képviseletére jogosult neve: - az oktatás munkarendje: - egyéb: Az intézmény önálló gazdálkodású intézmény. Az intézmény a Magyar Köztársaság mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezései, a Magyarországi Református Egyház gazdálkodására vonatkozó egyházi törvények, illetve a fenntartó által elfogadott költségvetés szerint köteles gazdálkodni. 18648537-1-07 10918001-00000098-03670009 Szebik Attila György nappali Az alapító okirat módosítás kelte: 2018. május 09. hatálya: 2018. szeptember 01-től Fenntartói határozat száma: 1/2018.05.09. Pátka, 2018. május 09. p.h.. Szabó János. Országh István 7
Az egyházközség gondnoka Lelkipásztor Egyházkerület részéről: p.h.. Veres Sándor DMREK világi főjegyzője. Dr. Szabó István DMREK püspöke 8
BEVEZETŐ NEVELÉSI PROGRAM Boldog az ember, aki megtalálta a bölcsességet, És az az ember, aki értelmet kap. Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, És nagyobb jövedelme, mint a színaranynak. (Péld 3,13-14) A Magyarországi Református Egyház közoktatási intézményeinek közös nevelési célkitűzései A Magyarországi Református Egyház- Jézus Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján- közoktatási intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi közoktatási intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény, amely a gyereket Krisztusban testvérnek fogadja el. Jézus Krisztus missziói parancsa: tegyetek tanítványokká minden népet (Mt 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak, az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezetet abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik és neveltetik őt, hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt. A református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló (lehetőleg református) pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház református vallású diákjaiból öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat kíván nevelni iskoláiban. Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik életének zsinórmértéke a Szentírás, elfogadják ősi hitvallásaikat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást; s akik tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Szent Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére. Olyan magyar reformátusokat, akik a magyar kultúrát elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják; ismerik és szeretik hazájukat, az itt élők és a határainkon kívülre szorult 9
magyarok múltját, jelenét, értékeit, szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek. Öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat, akik tudják, hogy Kiben és miért hisznek; képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni; törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására, jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére, a valódi értékek felismerésére és tiszteletére, a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére, testi-lelki-szellemi harmóniában történő életvitelre, embertársaik segítségére, a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére, felelős helytállásra. A Magyarországi Református Egyház iskoláiban a nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztyénekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásuk-felekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A református iskola úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival; a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját nevelői által is a tanulók elé állítja; hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít; növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét; növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára; a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre; a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét; gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út; rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház iskoláinak az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református iskolák hagyományainak, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknekeszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől. Sola scriptura Református atyáinkkal együtt valljuk, hogy Istent nem lehet másképp megismerni, csak a kijelentésből. Annyit tudunk róla, amennyit önmagáról kijelentett. Ennek a kijelentésnek írott dokumentuma a teljes Szentírás, melyben az isteni kijelentés olvasható. Ebben az értelemben mondhatjuk, hogy hitünk és életünk zsinórmértéke a Biblia. A református iskolát, tehát oktató tevékenységünket a Bibliához való igazodás határozza meg. 10
Nem csupán arról van szó, hogy a hittanórákon és az istentiszteleti alkalmakon beszélünk a Bibliáról, hanem mindig és mindenütt. Így elkerülhető az a veszély, hogy elválik egymástól a hit és a tudás. Ezt a következő formában kívánjuk kivitelezni: minden tanítási héten áhítatot tartunk, a kötelező hittan- és egyházzenei óra beépül az órarendbe, megemlékezünk iskolai keretben vagy gyülekezeti közösségben az egyházi ünnepekről, a tanév csendesnappal kezdődik és végződik, komoly odafigyeléssel választjuk meg a tankönyveket a Református Pedagógiai Intézet ajánlásaira tekintettel, a tantárgyak közül a magyar, a történelem, az ének tantervekben a bibliai ismeretek átadása is helyet kap, minden oktatandó tananyagot a Biblia mérlegére állítunk. Sola gratia Református atyáinkkal együtt valljuk, hogy életünk, üdvösségünk egyedül Isten Krisztusban nyújtott kegyelmének köszönhető. A magunk erejéből Őt meg nem ismerhetjük, életünk, munkánk neki köszönhető. Ilyen módon mindannyian kegyelemben részesülünk. Ez a tény iskolánk légkörének a meghatározója. A kegyelem azt is jelenti, hogy nem rászolgáltunk, mert akkor nem lenne kegyelem. Kegyelemre azért szorulunk, mert bűnösök vagyunk, s ebből az állapotból másképp nem szabadulhatunk (Róma 3,10-12). Ezért iskolánk légkörére az alábbiak lesznek jellemzőek: szeretetteljes emberi kapcsolatok megvalósítására törekszünk tanár és diák, a diák és diák, a tanár és szülők, tanár és tanár tekintetében, a fegyelmezés dolgaiban tudni kell a megbocsátással is élni, mert mindannyian bocsánatból élünk, a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk, diákjaink előre megismerik a velük szemben állított követelményeket, a tanulókat bevonjuk az iskolai élet szervezésébe az őket érintő területeken, a tanulók egymás közötti kapcsolatában hangsúlyozzuk és felügyeljük az Isten előtti egyenlőséget. 11
Sola fide Reformátor atyáinkkal együtt valljuk, hogy Isten Krisztusban felkínált kegyelme csak hit által lehet a miénk. A keresztyén hit Isten igéjének meghallásából fakad (Róma 10,17). Tudjuk, hogy a hit nem tanítható, egyedül Isten ajándéka. Munkánkat az alábbiak szerint végezzük: a nevelők magatartásukkal református keresztyénhez illő módon élnek és dolgoznak, beszédünkből Krisztus lelkülete árad, az istentiszteleti alkalmak látogatása a nevelők számára legyen magától értetődő, református tanulóink esetében arra törekszünk, hogy egyházunk hitvalló tagjaivá lehessenek, nem református tanulóinkat saját vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett református egyházunk értékeinek megbecsülésére neveljük, Solus Christus Református atyáinkkal együtt valljuk, hogy Jézus Krisztus Isten egyetlen Igéje. Róla szól a Biblia, mint írott ige, róla beszélnek a sákramentumok. Ő az egyház feje és a világ Ura. Övé minden hatalom mennyen és földön (Mt 28,18). Általa juthatunk csak el Istenhez (Jn 14,6). Iskolai tevékenységünkben a dicsőséges Úrhoz fordulhatunk. Református iskolánk feladata egyetlen mondatban összefoglalható: Krisztus követésére odaszánjuk magunkat. Soli Deo Gloria Hitvallásaink szerint minden Isten munkája, amiről eddig számot adtunk. Ezáltal iskolánkban: magunkat hálából szánjuk Krisztus követésére, mivel Isten minden megtett értünk, mi is mindent megteszünk érte, munkánkat nem a kell kényszere, hanem a lehet szabadsága határozza meg, elért eredményeinkért Istent dicsőítjük. 12
1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.Pedagógiai alapelveink, értékeink A református iskola a hagyományt, az értékeket, az értékrendet védi, ezzel magát az embert védi. - Olyan feltételeket igyekszünk teremteni, és olyan munkát végezni, hogy tanulóink testileg lelkileg egészséges, felelős közösségi emberként tudjanak élni a mindennapokban. - Kiemelt feladatnak tekintjük a tanulókra való személyes odafigyelést, a személyre szabott foglalkozást mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás terén. - Arra törekszünk, hogy iskolánkban jó hangulatban, szép környezetben tanuljanak a gyerekek. Tevékenységünket szolgálatnak tekintjük, melyet a társadalmi és a partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes, keresztyén légkörben végzünk. - Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy az egészséges életmód megismert elemei épüljenek tanulóink személyiségébe. - Célunk: a szilárd alapkészségek kialakítása mellett megtartani, keresni a szépet, a jót, az érdekeset, a hasznosat; kedvvel, örömmel szerezni az ismereteket; s kitartással eljutni a kitűzött célig. - Azért dolgozunk, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában boldogulni tudó emberekké váljanak. Olyanokká, akik a megszerzett tudást értéknek tekintik és használják. Akik egyéni értéknek tekintik boldogulásukat, a családjukat, a nemzetüket, a keresztyén egyházat és az emberiséget szolgálva tudják elérni, önmagukat és környezetüket mindig fejlesztve, jobbítva. - Arra törekszünk, hogy ápoljuk, továbbvigyük hagyományainkat, a családi tradíciókat, a felelősségtudatot, a felnőttek tiszteletét, a szülőföld, a szabadság, a keresztyén értékek, a munka szeretetét. - Célunk a művészeti nevelés által bővíteni a gyerekek ismereteit, a szép iránti érzékenységüket, és igényüket fejleszteni. TÁMOP/HEFOP - Kiemelt területek: Kompetencia alapú oktatás, A különleges bánásmódot igénylő tanulók integrált oktatása Esélyegyenlőség érvényesítése Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása 13
1.2. Célok, feladatok: 1. Korszerű, keresztyén természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használnak a valóság viszony-rendszerének megértéséhez, és alkalmaznak különböző cselekvés-formákban. 2. Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok nevelése. 3. Fontos a tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés, és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén Az intézmény az esélyegyenlőség elve szerint saját keretein belül lehetőséget teremt a különleges bánásmódot igénylő tanulók számára is. 4. A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás lehetőségének megalapozása. Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése. 5. Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával. 6. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszra kidolgozott tanterv szerint. Tartalomalapú nyelvoktatás. 7. Az IKT-eszközök alkalmazásának folyamatos bevezetése /Internet, e-tananyagok, projektmunkák/. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elérését, és a célok megvalósítását elősegítse. Ezt szolgálják tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó rendszeres és komplex értékelés valamint az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre, közösségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Mivel iskolánk nevelő-oktató tevékenysége 1-8 évfolyamig terjed, ez fokozottan szükségessé teszi az egységes cél- és feladatrendszer mellett az életkorhoz, a nevelőoktató munka négy szakaszához alkalmazkodó eszközök, eljárások kialakítását, alkalmazását. További célkitűzések: A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak lehetőség szerinti egyénre szabott fejlesztése A kompetencia alapú oktatás segítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése Digitális írástudás elterjesztése Önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele A kompetenciaalapú oktatás implementációja 14
A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan. Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését, oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok megfogalmazása. (HH; HHH; különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás megszervezése) 1.3. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere: A célok megvalósulását szolgáló módszerek, szervezési módok, tanulás-szervezési eljárások: tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, projektoktatás, témahét, három hetet meghaladó projekt, projektnap műveltségterület tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás, stb. tantárgytömbösített oktatás az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása. kooperatív technikák alkalmazása, csoportmunka frontális osztálymunka A különleges bánásmódot igénylő tanulók esetében az integrált nevelést segítő sérülésspecifikus fejlesztés, egyéni továbbhaladás, értékelés biztosítása. A nevelési-oktatási feladatok aktuális eljárásrendjét minden tanév elején a munkatervben határozzuk meg. Céljaink és feladataink eredményes teljesítése érdekében fontos számunkra: A NAT szabályozásának megfelelően a kulcskompetenciák fejlesztése. A kompetenciamérések tapasztalataiból kiindulva a tanulói különbözőségek idejében történő felismerésével, a szervezeti keretek biztosította lehetőségek függvényében, egyénre szabott haladási ütem biztosítása. A tanítási órákon differenciált tevékenységi formák szervezése, a rendelkezésre álló éves órakeret racionális felhasználásával csoportbontásos oktatás, korszerű taneszközök, hatékony, változatos tanítási módszerek alkalmazása, a tanulás tanítása, sikeres új pedagógiai eljárások, módszerek kipróbálása, honosítása, elterjesztése, a tanulói tevékenykedtetés előtérbe helyezése. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével tartalmi fejlesztések megvalósítása. A helyi tantervben és az éves munkatervekben részletesen szabályozott módon: 15
Adott tanulócsoportban, a Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. Adott tanulócsoportban, a Matematika kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. Adott tanulócsoportban, a választott kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, legalább egy műveltségterületen. Az implementációs tevékenységet segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása: Legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként Legalább egy témahét megszervezése tanévenként Legalább egy moduláris oktatási program megvalósítása tanévenként IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése, azaz a digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A hátrányos helyzetű és a különleges bánásmódot igénylő tanulók esélyegyenlőségének javítása, a gyerekek integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása, a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása. Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, az iskolánk sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja, "jó gyakorlatok átvétele, alkalmazása és terjesztése. Az intézmények közötti szakmai együttműködések, más referencia intézményekkel való együttműködések kialakítása. A pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése, referenciaintézményi szolgáltatások végzése és igénybevétele. Az intézmény saját innovációinak megvalósítása, amely a helyi igényekhez igazodva, az egyéni fejlesztéseket, a nevelés-oktatás eredményességének fokozását, az esélyegyenlőség kiteljesítésére hatékony és sikeres, az egyéni fejlődést támogató oktatási utak, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozását, azok gyakorlati megvalósítását szolgálja. Átfogó intézményfejlesztés megvalósítása, a fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztését, a pedagógiai szemléletváltást segítő tevékenységek megvalósítása, ezen belül az intézmény pedagógiai dokumentumainak módosítása, oly módon, hogy az iskola pedagógiai innovációjának fenntarthatóságát biztosítsa. 16
Az iskola pedagógiai programjának és informatikai stratégiai tervének az IKT alapú kompetenciafejlesztés figyelembevételével történő megalkotása. Következetes, fokozatosan nehezedő követelménytámasztás és a tanulói teljesítmények változatos formájú, személyre szabott folyamatos ellenőrzése, értékelése. Szakértői vélemény alapján a központilag biztosított illetve a fenntartótól kapott órakeret felhasználásával fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások szervezése különösen a különleges bánásmódot igénylő gyermekek számára. Tehetséges tanulók korai felismerése, differenciált foglalkoztatásuk, fejlesztésük biztosítása, támogatása és vezetése, a kimagasló teljesítmény elismerése, jutalmazása. Községi, iskolai szintű rendezvények, ünnepélyek, megemlékezések, projektzáró rendezvények szervezése, változatos programkínálat biztosítása, valamint a szabadidő hasznos eltöltésének változatos módon történő segítése. A diákönkormányzat hatékony működéséhez nélkülözhetetlen információk, személyi és tárgyi feltételek biztosítása. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A nevelés-oktatás folyamán alakul a gyermekek személyisége, Ezért a keresztény szemléletű oktatás során szükségesnek tartjuk, hogy tanulóink megtapasztalják saját emberi méltóságukat, szabadságukat, és cselekedeteik folyományaként a személyes felelősségüket. A személyiségfejlesztés alapja, hogy biztosítsuk az alapvető készségek, képességek fejlesztését. Ezt pedig csak a szülőkkel együtt tudjuk megvalósítani; ezen kívül a gyermekekre hatnak egyéb iskolán és a családon kívüli közösségek is. A személyiségfejlesztés feladatait a következő területekre bontva adjuk meg, összhangban a pedagógiai program alapelveivel, cél- és feladatrendszerével, valamint a NAT-ban képviselt értékekkel és a helyi sajátosságokkal: - Az értelem művelése - Segítő életmódra nevelés - Egészséges és kulturált életmódra nevelés Az egyes területekhez a következő konkrét feladatok elvégzését látjuk fontosnak: a) Az értelem művelésénél fontos a megismerési vágy, a felfedezési vágy, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése. Ezzel egyidejűleg fejlesztenünk kell a tanulási képességeket is: a kognitív műveleteket, a megismerést, a gondolkodást, a kommunikációt, valamint a tapasztalati és értelmező tanulást, mindezt a következetes kompetencia alapú oktatáson keresztül. b) A segítő életmódra nevelés a keresztyén értékrend megismerését, ennek elfogadását, e szerinti viselkedés kialakítását, valamint a viselkedéshez szükséges képességek kiépülését jelenti. Az igazon, a jón, a szépen, nyugszik, példát maga Jézus adott: "Példát adtam nektek: amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek." Jn 13,15 17
Jézus példájának megismerése és elfogadása fokozatosan történik. Először a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a keresztyén viselkedés alapvető szabályait, meg kell érteniük a szabálytudat, a döntési szabadság és a személyes felelősség szerepét. Olyan iskolai életrendet kell kialakítanunk, amely a hétköznapi életben elősegíti, hogy a tanuló megtapasztalhassa a kölcsönös megértés, együttérzés, segítőkészség előnyeit, hiányuk következményeit. A közvetlen megtapasztalás mellett nagy szerepük van a közvetett hatásoknak, élményeknek is (élő és történelmi személyek; a szentírás alakjai, példázatai, eseményei; irodalmi hősök, csoportok) Ahhoz, hogy a jézusi ember szokásait ki tudjuk alakítani, szükséges olyan légkörnek a megteremtése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Fontos az élményszerű, pozitív minták felkínálása személyes példamutatással, irodalmi, bibliai, történelmi szereplők tetteinek, magatartásainak átélési lehetőségével; a negatív, antiszociális minták hatásának a csökkentése. Meghatározó a pozitív érzelmi légkör megteremtése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben mind a tanulók, mind a pedagógusok biztonságban és jól érzik magukat. A segítőképesség fejlesztéséhez az iskolának fel kell kínálni a segítés sokféle lehetőségét és módját. Az együttműködési képesség fejlesztéséhez a pedagógusnak rendszeresen kell élnie a segítő együttműködés formáival, (együtt cselekvés, közös kirándulás, közös feladatmegoldás) c.) Egészséges és kulturált életmódra nevelés A református iskola a teljes ember nevelésére hivatott. A teljes ember kifejezés magába foglalja azt, hogy az ember testből és lélekből áll. Feladatunk tehát úgy nevelni a ránk bízottakat, hogy testileg-lelkileg egészségesek legyenek. Közvetve vagy közvetlenül, minden tevékenységünkkel ezt kell elősegíteni. Mindezt a közösségben, a közösség által kívánjuk elérni. Ezért célunk az iskolai formális közösségek fejlesztése. 18
Ennek érdekében feladatunk: minden tevékenységünket a gyermekek szeretete hassa át, lássuk, láttassuk meg és fejlesszük a gyermekek személyiségében rejlő értékeket, a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezzen olyan kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és mások számára hasznosítani tudja, tanítsuk meg őket az egyéni és csoportos versenyzésre, elsősorban személyes példamutatással neveljük gyermekeinket, lehetőségeink szerint a gyermekek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének megfelelő változatos programokat, tevékenységi formákat, fektessünk kiemelt hangsúlyt a kulcskompetenciák fejlesztésére, alakítsunk ki jó együttműködést más, elsősorban református iskolákkal, tudjunk a szülőkkel úgy együttműködni, hogy a szülő érezze, hogy az iskolával együtt közösek a céljaink, szülők támogatása gyermekük nevelési nehézségei esetén. A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése. Iskolánk alapvető feladata, hogy tanulóink személyiségét a különleges bánásmódot igénylő tanulókét is széleskörűen fejlessze. Az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés biztosítása. Fő feladat: a tanulás iránti motiváció kialakítása, fejlesztése, a tantárgyak közti merev határok lazítása segítségével komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés szimultán megvalósulása, tantárgyi koncentráció folyamatos alkalmazása a tanítási-tanulási folyamat során alkotó feladatok megvalósítása. 3. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Egészségnevelési, egészségfejlesztési program 3.1. Alapfogalmak Mi az egészség? Nem a betegség hiánya, hanem testi, lelki, szociális komfortérzet állapota. Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz. Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt. Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola, más közösségek) 19
Egészségnevelés: A tanulók egészségkulturális szintjének folyamatos emelésével olyan tevékenység folytatása, amely az ismereteket az idő múlásával aktív attitűddé változtatja. Egészségfejlesztés: Tartalmazza: a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, és az önsegítés feladatait, módszereit. 3.2. Az egészségnevelés célja: Az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapi életébe. A nevelés során alakuljon ki és fejlődjön a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük irányában. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való önkéntes rendszeres részvételre. További célunk az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása. Programunk tartalmazza a mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot is. 3.3. Az egészségnevelés alapelvei: a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni, tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység, kiterjed minden tanulóra, résztvevője az iskola minden dolgozója, helyes cselekvésre serkentő, segíti az egészséges iskolai légkör kialakulását, személyiség megerősítése, csoportfelelősség területét bővíti (iskolavezetés, tanár, diákcsoport) 3.4. Egészségnevelés, fejlesztés területei: A. Testi nevelés: személyi higiéné, környezethigiéné, környezetvédelem, testnevelés és sport több mozgás, egészséges táplálkozás, balesetek megelőzése, 20
elsősegélynyújtás, időben orvoshoz fordulni szűrővizsgálatok, megelőzésre nevelés, biztonság igénye, szexuális nevelés (szerelem, házasság, nem kívánt terhesség elkerülése), életkorral járó biológiai sajátosságok tudatosítása B. Pszichohigiénés nevelés: a. Egészséges életvezetés napi és heti életritmus, alvás, tanulás, munka, játék, ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak, fogyasztói szokások, pozitív értékrend kialakítása, a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálása belső harmónia, b. Stresszelhárítás apróbb sikertelenség elviselése, konfliktusok megoldása, problémamegoldás, önismeret, én-tudat, dönteni tudás, c. Deviancia megelőzése szenvedélybetegségek megelőzése, dohányzás-, alkohol-, drogtagadás, társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdései d. Érzelmi nevelés az életkorral járó életmóddal kapcsolatos tennivalók pszichohigiénés szempontból, érzelmeket felismerni, kifejezni saját erényeit, gyengéit felmérni, érzéseket kezelni, empátiaképesség fejlesztése, segítőkészség, felelősségérzet, akaraterő fejlesztése C. Szociális higiénés nevelés: a. Kedvező társas kapcsolatok építése, fenntartása barátságok kialakítása kommunikáció fejlesztése kreativitás, aktivitás, együttműködés, 21
vitakultúra fejlesztése, megtartása, etika, érték, szabályok kialakítása, korlátokat felállítani, elfogadni, szabályokat betartani (pl. házirend), szerepfeszültségek feloldása, érintkezési zavarok megelőzése, társadalmi izoláció megelőzése - különösen a hátrányos helyzetűek tekintetében, társadalmi támaszok (család, barát, egyesület, kisközösség, stb.) fontossága, előnyei 3.5. Az egészségnevelés színterei A. Tanítási órákon Minden tanító és tanár képes arra, hogy az órai tanítás során megtalálja az egészség népszerűsítésének lehetőségeit és ezeket beépítse a tananyagba. A kerettanterv elő is írja ezt a tantárgyak tartalmi részében. Az iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatásával is emelje ki tanítványai számára az egészségnevelés fontosságát. B. Egészségnevelés a testnevelési órákon A választott kerettanterv alapján készült helyi tanterv szerint a testnevelés tantárgy oktatásának: gimnasztika, atlétika, torna, két szabadon választott labdajáték, küzdősportok, úszás, szabadidős sportok keretében kerül megszervezésre. Az életmódból fakadó tartási rendellenességek gyakorisága miatt órák elején tartásjavító gerinctorna bevezetése. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérése (évente kétszer) Minőség-ellenőrzés: a tanulók egységes mérése, értékelése, és minősítése Az iskolaorvos és védőnő vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról. C. Egészségnevelés tanórán kívül a. Szakmai szervezetekkel való együttműködés Védőnői ügyelet biztosítása; Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, stb.); Egészségügyi felvilágosító előadások; b. Versenyekre való felkészítés Ajánlott versenyek: Sport: kézilabda, labdarúgás, atlétika Egészségvédelem: elsősegélynyújtó, drogprevenciós nap A tanulók igényei szerint más sportágakban, egészség-és környezetvédelmi témákban is szervezünk, biztosítunk felkészülési lehetőséget. A foglalkozások a tornateremben, az udvaron, és a termekben zajlanak. 22
c. Részvétel megyei, vagy országos akciókban és programokon Rendszeresen részt veszünk sport, egészség- témájú programokban, pályázatokon. A helyi Vöröskereszttel ápolt jó kapcsolatok révén részt veszünk a Véradások szervezésében, a mozgósításban. Bekapcsolódunk a drogprevencióba, és a szerfogyasztást megelőző folyamatokba. d. Helyi kezdeményezések Témanapok Olyan témanapokat kívánunk meghonosítani, amikor a diákok érdeklődésüknek megfelelő szervezett programokon vehetnek részt. Meghívott előadókkal, szervezetekkel vesszük fel a kapcsolatot. Ilyen témanapok a következők: Diáksport-nap: egész napos rendezvény, sport, egészség, baleset megelőzés Dohányzásmentes Világnap: filmvetítés, beszélgetés A továbbiakban újabb témákban hívjuk fel diákjaink figyelmét: 2-3 jeles nap (Egészségügyi Világnap, Nemzetközi Vöröskereszt Napja, Lelki Egészség Napja) kapcsán az ügy fontosságára. Ennek lehetséges módjai: - helyi rajzverseny és kiállítás (diákok által szervezetten) - faliújság - előadás felkért előadóval - helyi vetélkedők - futóverseny stb. 3.6. Iskolai étkeztetés az egészségnevelés folyamatában Az egészségnevelés és -fejlesztés fontos területe az egészséges táplálkozás. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és sajnos egyre több az alultáplált fiatal. Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása nevelőmunkánkat is segíti. a. Az iskola megfelelően felszerelt ebédlővel és melegítő konyhával rendelkezik. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt az ebéd elfogyasztására. Az ételt szállító konyha javarészt gyermekétkeztetést lát el, kiemelt szempont az egészséges táplálkozásra való törekvésen túl (az alapanyagoknak és az adalékanyagoknak az egészséges táplálkozás követelményeit szem előtt tartó megválasztása) a gyermekétkeztetés minőségére vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartása. b. Intézményünkben jelenleg nem tudunk diétás ételt biztosítani a rászoruló (lisztérzékeny, diabetes betegségben szenvedő) gyermekeknek. Keressük a megoldást ennek a problémának az orvoslására. 3.6. Mindennapos testmozgás 23
Statisztikailag igazolható, hogy az általános iskolás korú gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetők lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. A./ Célok, alapelvek Minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban Testnevelés órán megfelelő terhelést kapjon Minden testnevelés órán legyen gimnasztika, és a helyes testtartást, helyes légzést kialakító gyakorlatok, igény esetén gyógytorna gyakorlatok Minden testnevelés órán a testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is. Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében (szabadidő sportok, játékok, aerobik) A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal (testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre nem hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthető. A kisgyermekek a legmaradandóbb élményüket életük elő tíz évében gyűjtik. Ha a testi készség és képességfejlesztés ebben az életkorban elmarad, a későbbiekben nem, vagy csak alacsony szinten pótolható. Ezért az alsó tagozaton kiemelt szerepet szánunk a testi nevelésnek. Fizikai képességek kialakítása és fejlesztése (is) csak az érzékeny szakaszokban gazdaságos (Pl. az úszástanulás érzékeny időszaka 3-10, az ügyességé 10-13 éves kor), ezért ezeket lehetőség szerint így végezzük. B./ A mindennapos testedzés formái Heti 5 testnevelés órát tartunk. A mindennapi testnevelés megvalósítása az alábbiak szerint történik: a. Az általános iskolában évfolyamonként a heti testnevelés órák száma öt A mindennapos testmozgást különösen séta, hógolyózás, kirándulás, udvari szabad mozgás, játék, lovaglás, a Bozsik-programon belüli labdarúgás és edzés és minden más olyan mozgásos tevékenységek, amelyek a rendelkező törvény szerint megvalósíthatók megszervezésével teljesítjük iskolánkban. b. Szabadidő kibővítése - a tornaterem használatának további lehetősége időbeosztás szerint - udvari sportpályák használata stb. 24
3.7. Segítő kapcsolatok, partnerek szülők, család iskola szülői munkaközössége, iskolaorvos, háziorvos, védőnő fenntartó gyülekezet vezetősége, presbiterek, gyülekezeti tagok, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő rendvédelmi szervek ifjúságvédelmi munkatársai (DADA program) Magyar Vöröskereszt helyi csoportja ÁNTSZ helyi sportegyesületek 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az ember szociális lény, közösségre van szüksége. Istenhez is sokszor a közösségen keresztül jut el. Az iskolára - hiszen a gyermek idejének nagy részét ott tölti - óriási feladat hárul, amelyet nem szabadna elhibázni: az egyénből közösségi embert formálni, ugyanakkor a csoportból olyan közösséget formálni, amely a közösség erejét a keresztyén értékrend szerint pozitív célok eléréséért, a szűkebb és tágabb értelemben vett társadalmi környezetének javára, annak építésére használja fel. Ahogy a személyiség fejlesztésnél a jézusi ember az eszményi, úgy a közösségformálásnál a jézusi közösség a cél. Alaptörvény: a szeretet - bibliai értelemben véve: "Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt." Jn 13,35 A közösségfejlesztést lehetetlen egy tanórára beszűkíteni. Ezért nagyon fontos a tanórán kívüli foglalkozásokon is törekedni a közösség formálására. Ezt a folyamatot a pedagógus irányítja. Nem szabad felednie, hogy megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával példaként áll a diákok előtt; s csak akkor tud sikeresen közösséget formálni, ha ő is közösségi ember. Ezért fontos, hogy a tantestület is igazi közösséggé váljon. Feladataink: - A tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. - A közösségben találja meg az igazi helyét. Tanuljon meg engedelmeskedni, alkalmazkodni, ha vezetésre termett, ezt szolgálatnak tekintse. - Tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni - a felnőttekkel is -, tapasztalja meg, hogy ezek természetesek, s hogy van rájuk megoldás. Tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére, a problémák megoldására. - Tanítsuk meg, hogy társát tisztelje, szeresse. Tanítsuk arra, hogy felismerje: szeretve van Isten által és az emberek által; segítsük, hogy a rá irányuló szeretetet el tudja fogadni. Segítsük, 25
hogy tudjon bízni a társaiban, az emberekben; hogy megtapasztalja, hogy igazi biztonságot az Istenbe vetett bizalom ad. - Tapasztalja meg, és tudatosítsa, hogy a közösségnek nélkülözhetetlen szerepe van a személyisége formálódásában. - Igazodjék el az emberi kapcsolatok, közösségek világában. Minél szűkebb egy közösség, annál nagyobb a felelősség, ugyanakkor legyen nyitott a nagyobb közösségek irányában is (iskola, egyház). - Fejlesszük a beteg, sérült, fogyatékos, gyenge embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. - Alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb környezet megismerését; a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. - Ösztönözzük a hagyományok (családi, iskolai, népi) feltárására, ápolására, késztessük az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. 4.1. A közösségfejlesztés tanórán kívüli színterei a) Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő nemzeti események emlékére: 1848. március 15. a 48-as forradalom és szabadságharc évfordulóján, 1849. október 6. az Aradi vértanúk ünnepén 1956. október 23. az 56-os forradalom ünnepén ezen kívül karácsonykor és a Nemzeti Összetartozás Napján (június 4.). Iskolánk református, így egyházi jellegéből adódóan a tanévnyitó- és tanévzáró istentisztelet, valamint a Reformáció ünnepe (október 31.) is iskolai ünnepnap. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az iskolai diákönkormányzat elnevezése: diákpresbitérium c) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. d) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken 26