Boldog békeidők. Szecessziós túrák a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban

Boldog békeidők Szecessziós túrák a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban

SZECESSZIÓS TÚRÁK A DUNA-KÖRÖS-MAROS-TISZA EURORÉGIÓBAN 1 Érintett települések 3 napos 8 napos www.thematicroutes.dkmt.eu

Boldog békeidők Szecessziós túrák a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban A szecesszió magyaros irányzatának megteremtője Lechner Ödön (1845-1914), aki munkássága kezdetén kedvelte és művelte a historizmus irányzatait is, pl. Pártos Gyulával, az 1883-as szegedi neobarokk-copf Városháza esetében, melynek a tornya késő eklektikus, vagy az ugyancsak szegedi Milkó palota eklektikus, francia-neoreneszánsz elemei esetében. Angliai utazása után (1883) az a meggyőződés alakult ki benne, hogy az építészetet csak az ősforrásból táplálkozva, a népművészethez visszanyúlva lehet megújítani. Behatóan tanulmányozta a magyar népművészetet, majd a keleti népek művészetét is, s azok motívumaiból teremtett nemzeti jellegű szecessziós stílust. Így tervezte meg a budapesti Iparművészeti Múzeumot, a Földtani Intézetet és a Postatakarékpénztár épületét, Kecskeméten a Városházát (Pártos Gyulával), Szegeden a Deutsch palota homlokzati kialakítását. Művészetét, munkásságát sokan támadták, kétségbe vonták az új stílus életrevalóságát. Épületeit, azoknak díszítéseit sivárnak, unalmasnak tartották. Viszont több fiatal követőjét az ötletgazdagság, a magyar nemzeti építészet megteremtésének szándéka állította a mester mellé. Követői nem epigonok, hanem olyan nagy ívű pályát befutott művészek voltak, akik a Lechner által teremtett stílusalapokon sajátos, egyéni motívumvilággal gazdagították építészetünk legtermékenyebb időszakát. Azok az építészek, akik közvetlen Lechner Ödön köréhez tartoztak: Lajta Béla (szirmai kastély 1901, zilahi tűzoltólaktanya), Komor Marcell, Jakab Dezső (a szabadkai zsinagóga, a szabadkai városháza, a marosvásárhelyi kultúrpalota, palicsi építkezések: női fürdő, Lujza villa), Baumgarten Sándor (a szegedi Tömörkény István Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium). Azok az építészmérnökök, akik nem tartoztak Lechner szűkebb köréhez, de művészetükre nagy hatással volt: Morbitzer Nándor, Vass József (a kiskunfélegyházi városháza), Márkus Géza (kecskeméti Cifra palota). A harmadik csoportot képviselik a Koós Károly köré felsorakozott fiatalok, akik tovább folytatták a lechneri kezdeményezést és a magyaros motívumvilág díszítő elemei mellett, gazdagították az erdélyi székely népi építészet hagyományvilágával. A negyedik csoportot azok a magyar építészek alkotják, akik a külföldi példákból ötletet merítve alakítottak ki egy sajátos, csakis kizárólagosan rájuk jellemző stíluselemeket felsorakoztató szecessziós építészetet. Ilyen Baumhorn Lipót (a zsinagógák építője), Raichl Jenő Ferenc (a szabadkai Modern Művészetek palotája, szegedi Gróf palota, Móricz palota, egykori szegedi lakása), Magyar Ede (fő műve a szegedi Reök palota). Ide sorolható Székely László, Temesvár egykori főépítésze is. Ő tervezte a temesvári piarista templomot a rendházzal és a gimnáziummal, továbbá az Opera tér ún. kereskedő palotáinak egy részét. Ő (a Szegeden tervező Magyar Edéhez hasonlóan) 1877-ben született. Alig 26 évesen, 1903- ban már Temesvár főépítésze volt egészen 1922-ig. Az 1922 előtti levéltári anyagok nem hozzáférhetők, így csak magánlevéltárakban, családi archívumokban lehet találni bizonyítékokat munkásságának alátámasztására. 3 napos útvonal 1. nap Kecskemét Ebéd: Három Gúnár Étterem Kiskunfélegyháza Szeged Vacsora: Port Royal Étterem Szállás: Tisza Hotel 2. nap Palics (Palić) Szabadka (Subotica) Ebéd: Boss Caffe Pizzeria Zenta (Senta) Nagybecskerek (Zrenjanin) Ebéd: Četr konja debela Söröző Lukácsfalva (Lukino Selo) Szállás: Sibila Szálló 3. nap Temesvár (Timişoara) Ebéd: Restaurant Lloyd Arad 8 napos útvonal 1. nap Kecskemét Ebéd: Három Gúnár Étterem Ópusztaszer Vacsora: Kemencés Csárda, Szeri Csárda Szállás: Erdei Vendégház 2. nap Szeged Ebéd: Port Royal Restaurant Palics (Palić) Szabadka (Subotica) Ebéd: Boss Caffe Pizzeria Szállás: PBG Hotel 3. nap Szabadka (Subotica) Ebéd: Elza Pod Tornjem Zombor (Sombor) Vacsora, Szállás: Villa Kronić 4. nap Apatin Újvidék (Novi Sad) Ebéd: Čarda Aqua Doria Vacsora: Plava Frajla Szállás: Aleksandra Szálló**** 5. nap Nagybecskerek (Zrenjanin) Nagybecskerek -Nagybercsek (Mužlja) Ebéd: Zlatni klas (Aranykalász) Temesvár (Timişoara) Déva (Deva) Ebéd: Restaurant Casina International*** Szállás: Motel Maestro - OIL GLAT EXIM*** 6. nap Deva Ebéd: Restaurant Wien Arad Vacsora: Restaurant Casa Bulzan*** Szállás: Hotel Best Western Central*** 7. nap Gyula Ebéd: Kisködmön Étterem Békéscsaba Ebéd: Dublin Steak House & Pub Szállás: Fiume Szálló és Étterem 8. nap Szarvas Ebéd: Vadászkürt Vendéglő

Városháza A kecskeméti szecessziós stílusú városháza 1892-1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. A külső majolika-díszek a Zsolnay-gyárban készültek. Homlokzatáról 1983 óta minden egész órában felcsendül a harangjáték Kodály, Erkel és Beethoven műveivel. A közgyűlési teremben Székely Bertalan freskója látható, a Vérszerződés jelenetét ábrázolja. Kecskemét, Kossuth tér 1. Cifra palota A szecessziós Cifra palota 1902- ben épült Márkus Géza tervei szerint. Színes tetőcserepei és mázas homlokzati díszei a pécsi Zsolnay-gyárban készültek. Itt működik a Kecskeméti Galéria, melynek kiállításain Tóth Menyhért festőművész életművét bemutató anyagot, a Nemes Marcell gyűjteményt és a Glück-féle hagyatékot tekintheti meg az érdeklődő. Kecskemét, Rákóczi u. 1. Ifjúsági Otthon 1. Kecskemét Kecskemét címere csücskös talpú, hatszögletű pajzs. Vörös mezőben zöldhármas halomnak kiemelkedő középső részén jobbra néző, ágaskodó ezüst (fehér) kecskebak. A pajzs fölött a magyar Szent Korona lebeg. A címer alatt félkörívben, díszesen redőzött szalagon a város jelmondata: Sem magasság, sem mélység nem rettent olvasható. Kecskeméten született Kelemen László (1762-1814), az első magyar hivatásos színtársulat vezetője. Társulatának pesti feloszlása után 1796-ban itt rendezte meg az első vidéki vándorszínházi előadásokat. Katona József, a máig legjelentősebb nemzeti dráma, a Bánk bán szerzője, 1791-ben régi kecskeméti családban született. 1842-44 között a református jogakadémia növendéke volt Jókai Mór, aki a puszták metropoliszának nevezte Kecskemétet. 1843-ban három hónapig vándorszínészként itt szerepelt Petőfi Sándor, aki korábban, 1828-31 között az evangélikus elemi iskolában tanult. Vándorszínészként kilenc verset írt Kecskeméten. Ő hírős városnak, míg Móricz Zsigmond a magyar nép munkás élete mintaterületének nevezte Kecskemétet. Kecskeméten született 1882-ben (a mai vasútállomás épületében) a legnagyobb magyar zeneszerző és zenepedagógus Kodály Zoltán. A nevével fémjelzett zenetanítási módszer ma már világhírű. 1975-ben nyílt meg a Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet. 1912-ben Iványi- Grünwald Béla irányításával megalakult a Kecskeméti Művésztelep, melyen élt és alkotott hosszabb ideig Perlrott-Csaba Vilmos, Herman Lipót, Czigány Dezső, Uitz Béla, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Korda Vince, Kmetty János és Révész Imre. Az Ifjúsági Otthon (volt Iparos Otthon) Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épült 1906-07 között. A szovjet megszállás alatt tiszti kaszinóként működött; s mivel különböző burkoló elemekkel elfedték, szépsége feledésbe merült, csak a szovjet kivonulás utáni restaurálás tárta fel gyönyörű szecessziós motívumvilágát. l. Kecskemét, Kossuth tér 4.

2. Kiskunfélegyháza A Duna-Tisza köze homokhátságára a tatárok elől menekülő kunokat IV. Béla király telepítette le 1239-ben. A nomád életmódot folytató kunok katonai szolgálataikért cserébe IV. László királytól jelentős kiváltságokat: jogszolgáltatási és igazgatási autonómiát nyertek. Egy 1389-ben kelt királyi oklevél említi Feledhaz néven. 1526-ban a török seregek elpusztították, s a vidék több mint 200 évre lakatlan pusztává változott. Majd a lakatlan terület benépesítésére 1743-ban került sor, 1753-ban már 8 kiskun település és 34 puszta igazgatási és bírósági központja. 1876-ban a kiváltságolt Kiskun Kerület beolvadt a vármegyékbe, de Félegyháza járási székhelyként továbbra is megtartotta központi szerepkörét. Városháza A századelő legnagyobb vitáját kiváltó építkezése az új városháza terveinek megvalósítása volt, mivel 1903-ban a szép, míves klasszicista épület helyére írtak ki pályázatot. Ezzel két táborra szakadt a város polgársága. Az új építését támogatókéra és a régi városháza lebontását ellenzőkre. Végül is a Cifra palotának nevezett épület nagystílűbb, magyaros hangulatú, jobban városképbe illő lett, mint elődje volt. A rendkívül gazdag színvilág, a stilizált növényi formakincs leginkább a díszteremben érvényesül. A szecesszió falképei, díszei, üvegablakai, belsőépítészeti megoldásai kellemes esztétikai élményt nyújtanak. A külső falakon levő magyaros tulipános motívumok, a növényi ornamentika, a gazdag majolikadíszítés, a Zsolnay gyár terméke. Az új városháza 45 méter magas tornyával a városközpont legszebb épülete. Kiskunfélegyháza, Kossuth Lajos u. 1.

Promenád 1896 A kiállítással a rendezőnek az volt a célja, hogy a XIX. század végi és a XX. század eleji nagyvárosi, illetve kisvárosi /falusi/ életforma megjelenítésével átfogó képet kapjon a látogató az öltözködésről, divatról, kultúráról. A városi polgárasszonyok viseletére a testhez simuló, kényelmes, de még földig érő szoknya melynek aljából már eltűntek az abroncsok volt jellemző. A karcsú derék továbbra is divat maradt, melynek eléréséhez a hölgyek kellemetlen, szoros fűzőkbe préselték magukat. Nincs már paróka, helyette kalapok sokszínűségét látjuk, melyeket alkalomhoz illően viseltek, tüllel, virággal, szalaggal díszítettek. Minden férfi bajuszt viselt a századfordulón. Volt még Kossuthszakállas, hosszú pakombartos, vagy Ferenc Jóskás pofaszakállas, de bajusztalan férfi nem. A fejükön kalapot, esetleg cilindert hordtak. Felsőruházat pantalló, zakó és már a félcipő, melynek nem volt szára, oldalsó kéregíve a boka alatt húzódott. A szmoking vagy a frakk alkalomhoz illő, általában esti programhoz választották. Az úri kisfiúk térdig érő (rövid) nadrágban, térdzokniban, hosszúszárú, fűző helyett a modern, patentos záródású cipőkben grasszáltak. Ópusztaszer, Szoborkert 68. Telefon: (+36) 62/275-133 Fax: (+36) 62/275-007 E-mail: info@opusztaszer.hu www.opusztaszer.hu 3. Ópusztaszer TÓpusztaszer története egyidős a magyarság történetével. Béla király jegyzője, Anonymus említi a híres Gesta Hungarorumban ezt a területet, mint az első országgyűlés helyét, egyben a Szer elnevezésre is magyarázatot ad: ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának. Azaz honfoglaló Árpád fejedelem és vezérei itt gyűltek össze, s a híres krónikás szerint az addigi szokásjogokat törvényekkel egészítették ki és birtokadományozásokra is sor került. Honfoglaló őseink jelenlétét, megtelepedését, majd pedig a virágzó település kialakulását számtalan régészeti lelet bizonyítja, melyeket az elmúlt 100-150 évben hoztak felszínre, gyűjtöttek összes, restauráltak és állandó kiállításba rendeztek az Emlékpark Rotunda épületében. A millennium évében, azaz 1896-ban már az akkori Országgyűlés rendeletet hozott emlékpark létesítéséről, sőt az ünnepélyes alapkőletétel is megtörtént. A jelenlegi emlékpark gondolata 1970- ben született Erdei Ferenc hathatós közreműködésével. Ettől kezdve folyamatosak a feltárások a monostor romjainál, 1974-ben döntöttek Feszty Árpád panorámaképének, A magyarok bejövetelének restaurálásáról és itteni felállításáról. 1978-ban megkezdődött a szabadtéri Néprajzi Múzeum kialakítása. Az 1982 óta Nemzeti Történeti Emlékpark néven működő múzeum és kirándulóhely ma Magyarország leglátogatottabb kiállítóhelyeinek egyikeként, mintegy félszáz látnivalóval várja a látogatókat.

4. Szeged Szeged, Csongrád megye székhelye, a Dél-alföldi Régió központja, a nagy magyar pusztának, az Alföldnek a közepén, a Tisza és a Maros folyók torkolatánál található. A város és környéke a gazdaságok életéhez aktívan kapcsolódott és azóta is jelentős szerepet játszik mind a mai napig. Az alföldet a tökéletes síkságot ahol a szintkülönbségeket csak az itt született avatott, igazi alföldi embör érzékeli, a nem törzsökös, gyütt-mönt egyformán gyúródeszkának látja. Itt mindenki szabadnak érezheti magát, nincs gátja a távolba tekintésnek, nem nyomasztják hegyek meredek falai. Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végetlenjét látom. Petőfi az, aki párhuzamba állítja a végtelen rónaság kölcsönözte életérzést, a végtelen szabadságéval. A folyók a távoli hegyvidékek termékeit juttatták ide: fát, követ, sót szállítottak. Szeged neve, mint fontos sóraktár és sóelosztó hely oklevelekben, bullákban szerepelt, a Tisza partra merőleges Sóhordó utca kötötte össze a híres sópajtákat (itt raktározták a sót) az ország más tájai irányába vezető főutakkal. A szegedi fuvarosok jelentős tevékenysége, megélhetési forrása volt a sószállítás. A farönköket tutajként összekötve úsztatták a szegedi folyóparti fatelepekre, hogy ott feldolgozva gerenda, tetőanyag váljék belőlük az építőipar számára. A gazdaság másik ága a földművelés, állattenyésztés. Az a tény, hogy itt süt legtöbbet a Nap Szeged a napfény városa ez ma azt jelenti, hogy a nyáron érvényesülő mediterrán hatás miatt lehet nyitott mennyezetű színpadon zavartalanul operát, drámát, stb. játszani és ugyancsak nyitott mennyezetű nézőtéren sok ezer ember zavartalanul élvezheti az előadást. A strandokon lehet napozni, közben fogy a sör és a fagylalt. Ugyanakkor a hatalmas fényben és melegözönben érnek az ízletesebbnél-ízletesebb gyümölcsök, köztük Szeged melletti területeken a szatymazi őszibarack és a homokvidék másik fontos kincse a szőlő, melynek csemege változata eredetiben, s az eljárásokkal és munka-folyamatokkal átalakított másik változata könnyű alföldi borként kerül az itt élők és a vendégek asztalára. E töménytelen napsugárzás pirosítja meg a fűszerpaprikát, mely alapvető fűszere íz és színező anyaga a Szegedi gulyásnak a Szegedi bürgepaprikásnak vagy még az ezeknél is híresebb Szegedi halászlének. A Tisza választotta el a két Szegedet egymástól, olykor ez annyira természetes határvonalnak számított, hogy mint megyehatár Csongrád megyét választotta el Torontáltól. A gabona és takarmánynövények termesztése hatással volt az állattartásra, minek eredményeként a sertéshús feldolgozásának egy igazi specialitása kerekedett ki mintegy 138 évvel ezelőtt Pick Márk üzeméből 1869-ben szabadalmaztatták a Pick szalámi. Az eredeti Pick szalámiban nincs paprika. Összetételét, fűszerezését misztikus titok fedi. Ilyet előállítani senkinek sem sikerült, a hamísítások még csak nem is hasonlítottak az eredetihez. Az előzőekből is látszik, hogy minden, amihez a szegedi embernek köze van valamilyen formában hírnévre tett szert. Mintha csakis azért történnének így a dolgok, hogy az ide látogató vendégek közérzetét kellemessé tegyék, kényelmét szolgálják. A kulináris dolgok iránt fogékony gurmanok csemegézhessenek, tobzódhassanak, egyszóval jól érezhessék magukat itt a végtelen szabadság földjén, a gyúródeszkán, s nyíltszívű, őszinte barátokra tegyenek szert.

Dankó Pista szobra A nagyhírű nótaszerző, a város szülötte fiatalon 45 évesen hunyt el. A kor betegsége, a tüdőbaj vitte el. Tehetségére, karrierjére, sikerére irigykedő zenész kortársai életében nem ismerték el zsenialitást, leszólták művészetét. Dankó olyan gyengén hegedül mondta róla az egyik legelegánsabb szegedi vendéglő prímása, Erdélyi Náci (Ignác) hogy kontrásnak se venném be a bandámba! Mikor Dankó Budapesten 1903-ban meghalt, mégis ő szervezte meg azt a száztagú cigányzenekart, amelyik a szegedi vasútállomástól a Belvárosi temetőig húzta a nagy nótaköltő utolsó dalát: Most van a Nap lemenőbe, kimegyek a temetőbe Sokezres gyászoló tömeg kísérete. Élükön haladva végigmuzsikálták a temetőbe vezető utat! Dankó legendás szerelemben élt többszöri lányszöktetést követően feleségével, a magyar származású, szőke hajú, kék szemű Joó Ilonkával. A cigányfiú és a magyar leány szerelme egy másik történet... Dankó Pista szobra, Margó Ede alkotása 1912-ből, a szecesszió stílusjegyeit viseli magán. A rózsaszín-fehér márványszobor Dankó Pistát ábrázolja hegedűjével egy vadrózsabokor előtt. Szeged, Felső-Tiszaparti sétány Deutsch Palota A palota 1900-ban készült Erdélyi Mihály szegedi építőmester tervei alapján, de az épület homlokzata és két lépcsőháza Lechner Ödön keze munkáját dicséri. Bakonyi Tibortól olvashatjuk: e művében (Lechner Ödönről van szó) érzékeny lelke gazdagon áradó formavízióit maradéktalanul meg tudta valósítani. A homlokzat tagolása egy szonáta térbe merevített változatának is felfogható, annyira érzékletesek, plasztikusak ritmusképletei. Szeged, Dózsa utca 2. Gróf palota A Gróf-palota az Arany János utca és a Tisza Lajos körút kereszteződésénél ámulatba ejtően csodálatos épületét Raichl J. Ferenc alkotta 1912-13-ban. Az épület főhomlokzatát a két sarkon elhelyezett karcsú tornyok foglalják keretbe. A homlokzat ritmikáját a kis és hosszú erkélyek váltakozása, illetve az ornamentikát keleties ízlésű aranymozaikok mellett magyaros motívumok, domború mázas kerámiák színesítik. Szeged, Tisza Lajos körút 20. Ungár-Mayer palota A Dugonics tér, Kárász utca sarkán áll az Ungár-Mayer palota. Magyar Ede építette 1910-1911 között. A hagymakupolára emlékeztető toronymegoldás díszei között, a művész motívumvilágának állandó meghatározói, az elmaradhatatlan hölgyek, akik ölelve fogják közre

az épület fő díszét, melyet Sebestyén Endre rajza alapján Schulter Vilmos bádogosmester készített. Szeged, Kárász utca 16. Új Zsinagóga A Református palota a nagy hírű és szépreményű, de fiatalon tragikus körülmények között meghalt építész, Magyar Ede egyik utolsómunkája. A két homlokzat felső mezőiben a vetés és az aratás allegorikus ábrázolása látható. Szeged, Kálvin tér 2. Az Új Zsinagóga a szecesszió legkiemelkedőbb szegedi épülete. Az impozáns, méreteivel is lenyűgöző építmény növényi díszítései, belső falfestése ejti ámulatba a turistát. A színes ablaküvegei a nagyhírű, budapesti Roth Miksa műhelyéből kerültek ki. A természettudományokhoz is kiválóan értő tudós főrabbi Löw Immánuel nagyszerű tanácsokkal látta el a tervező építészt, Baumhorn Lipótot, s ez az együttműködés nagyszerű eredményt produkált. Szeged, Jósika utca 10. Telefon: (+36) 62/423-849 www.zsinagoga.szeged.hu Reök-palota A város szecessziós házainak gyöngyszeme a Reök-palota. Magyar Ede tervezte Reök Iván Lajos és felesége, valamint családja számára. Az épület 1906-1907 között készült. A főhomlokzat nyitott és zárt erkélyvariánsainak ritmusa, a gyűrött falfelületek, stilizált akantus levélkartusok, a kinyílott liliom virágok a magyarországi szecesszió legkiemelkedőbb, legszebb épületévé teszik a Reök-palotát. Szeged, Tisza Lajos krt. 56. Telefon: (+36) 62/471-411, (+36) 62/471-169 Fax: (+36) 62/471-411 www.reok.hu

partján saját költégén építette fel. Palics szinte mindent megőrzött a XIX. századvég és a XX. század eleji építészetéből. Ma is kiváló és kedvelt turisztikai célpont. Női fürdő A női fürdőt Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte, a kivitelezés 1910 és 1912 között valósult meg. Bordóra festett faszerkezetű építmény kék növényi ornamentikával, virágdíszes vésettel és festéssel, cserép és zsindely tetőszerkezettel. Telefon: (+381) 24/670-350 Vigadó és nagyterasz A vigadó és nagyterasz Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épültek. A kivitelezés 1909 és 1912 között valósult meg. A vakolt téglafalú, festett faberakással díszített építményen a zárt erkélyek, mint madárodúk húzódnak meg. Telefon: (+381) 24/670-350 Zsolnay vázák A parkban két nagyméretű váza található, az eredetik hű másolatai, miután a történelmi fordulók viharai tönkretették, a nagyhírű pécsi gyár ajándékaként kapott régi vázákat. Telefon: (+381) 24/670-350 5. Palics (Palić) Palics neve írott dokumentumban először 1462-ben fordult elő, majd a későbbi említések 1580-ból, 1698-ból és 1782-ből valók. Írott bizonyíték, hogy Ludovicus Marsigli olasz tábornok az 1690-es években a tó partján táborozott, s az 1727-ben kiadott könyvében közölt térképen egy Paligo Palus nevű tavat ábrázolt. Savoyai Jenő serege 1697. szeptember 28-án a tó keleti partján ütötte fel táborát, itt értesült a török szándékáról, miszerint Zentánál hídfőállást épít, Bánát megszerzéséért. Savoyai innen indult erőltetett menetben, hogy ezt megakadályozza, melynek eredménye a zentai fényes győzelem. Johann Gottfried Liebernaut, Bács vármegye főorvosa már 1780-ban szorgalmazta a palicsi tó vízének gyógyászati célokra való felhasználását, viszont Szabadka város tanácsa csak 1823-ban konstatálta a víz gyógyhatását. Kovács Antal és Zomborcsevics Vince tiszti orvosok 1837-ben indítványozták egy fürdésre alkalmas hely kijelölését a tó északi partjánál. Ezt követően hatalmas fejlődés tapasztalható: külön női- és férfifürdőt építettek, önálló vasútállomás készült 1886-ban. A parkban villák, szállodák épültek, a vendégek szórakoztatására pedig a vigadó. Szabadkával villamosjárat kötötte össze. Vitorlás, evezős, tenisz klubok alakultak, elsősorban Dr. Vermes Lajos orvosnak köszönhetően, aki 1894-ben két évvel az első újkori Olimpiai Játékok (Athén) előtt Palicson előolimpiát rendezett. A klasszikus versenyszámok: a könnyű és nehéz atlétika mellett kerékpárversenyt is rendezett, melynek versenypályáját a tó Lujza villa vagy ahogy másként nevezik: Bagolyvár Kis alapterületű, magas, karcsú építmény hasábokra emlékeztető falainak egyhangúságát teraszai, erkélyei oldják fel. Hegyes, aszimmetrikus tetőszerkezetén a cserépzet színes majolika, mintegy korona díszíti. Telefon: (+381) 24/670-350 Palić-i víztorony A víztorony 1910-ben épült. A főúttól kezdődő park közepétől a Vigadóig, és közvetlenül a tóig vezető út főbejáratánál áll. Az építők, Komor Marcell és Jakab Dezső, a víztoronynak több rendeltetést is szántak: alapfunkcióját tekintve, mint víztorony működik, valamint a nyaralóhely főbejárata, a Szabadkáról érkező villamos megállója. Telefon: (+381) 24/670-350

6. Szabadka (Subotica) Írásos dokumentum Szabadkát először 1391-ben említi Zabotka néven. Területe a török idők előtt a Hunyadiak kezén volt. A törökök 1542-ben elfoglalták a várost, majd csak 1686-ban, tehát 144 év múltán szabadult fel. E hosszú háborús évek alatt alig maradt népesség a vidéken, a lakossága a védettséget élvező szultáni birtokokra menekült. Így a szabadkai polgárok nagy számban Szegeden találtak otthonra. A török kiűzése után megindult az újratelepítés. Mária Terézia 1743-ban mezővárosi rangra emelte, így ekkor Szent Máriának hívták. Majd a császárnő 1779-ben szabad királyi várossá nyilvánítja Szent Máriát (Szabadkát), és neve latinul, Maria Theresiopolisra változik, illetve németül Maria Teresienstadtra. Szabadka szabad királyi városi rangra emelését követően jelentős fejlődés volt tapasztalható. A városi tanács szervezte több környező puszta benépesítését, amelyek a török idők alatt néptelenedtek el. A város kiegyezést követő dinamikus fejlődését jól tükrözi, hogy már 1869-ben vasúti közlekedés kötötte össze a világgal, a millenniumra megnyitották az első villanytelepet, és egy évvel később, 1897-ben már villamos köti össze Szabadkát és Palicsfürdőt, amely az egyre polgáriasodó város kedvelt kirándulóhelye lett. Szabadka sohasem látott akkora fejlődést, mint ezekben a boldog békeidők -ben. Ekkor nyerte el Szabadka a ma is látható szecessziós arculatát. Városháza A városháza Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épült 1908 és 1910 között. Díszlépcsőházának falán Zsolnay majolika díszek találhatóak, a falak virágmintás festészete és a különféle funkciójú termek bútorzata, a nyílászárók változatos kiképzése és díszítése a magyaros szecesszió legkifinomultabb alkotásai. A díszterem (tanácsterem) festett ablaküvegei a budapesti Roth Miksa műhelyéből valók. 24000 Subotica, Trg Slobode 1. Telefon: (+381) 24/670-350 Bank (jelenleg a Pireus Bank és a Kontinental Bank található az épületben) A bank épületét Komor Marcell és Jakab Dezső építette 1907-ben. Homlokzatának egyedülálló tagolása, a funkció motívumok sokfélesége (méhkasok), az erkélykonzolok női fejdíszű megoldásait érdemes megtekinteni. 24000 Subotica, Korzo 4 Telefon: (+381) 24/670-350 Raichl J. Ferenc építész palotáját (Modern Művészeti Galéria) 1904-ben tervezte. A frissen restaurált épület eredeti pompáját mutatja. Kiemelkedő szépségűek a főhomlokzat színes majolika és festett díszei, a főbejáratot keretező diadalív-szerű megoldás, a tornyok alján, az első emeleten lévő szimmetrikus zárt erkélyek sajátos rendet teremtenek az egyébként minden részletében hajló, emelkedő, domborodó vonalvezetésben. Az épületen nincs egy egyenes, egy vízszintes vagy függőleges vonal: minden mozdul valamilyen irányba, ami egyfokú ritmikáját és dallamát adja a maga egészében a tökéletességig fokozott megoldásoknak. 24000 Subotica, Park Ferenca Rajhla 5 Telefon: (+381) 24/670-350 Zsinagóga A zsinagóga Komor Marcell és Jakab Dezső építette 1902-ben. A centrális építmény belső terében a virágdíszes gazdagság lenyűgöző. 24000 Subotica, Trg Sinagoge Telefon: (+381) 24/670-350

7. Zenta (Senta) Zentát a legkorábbi írásos emlék 1216-ban Zyntharew néven említi. II. Ulászló uralkodótól szabad királyi városi státuszt kap. A török időkben magyar lakossága helyére, a határőrizet megoldására, granicsárok szerb határőrök települtek. Zenta közvetlen közelében volt 1697. szeptember 11-én a zentai csata, melyben Savoyai Jenő herceg szétverte II. Musztafa szultán Tiszán átkelő seregét. A csata, illetve a tiszai átkelés közelében, ahol Savoyai Jenő sikeresen lecsapott a török hadra emléket állítottak. 1741-ig maradt a katonai határőrvidék része, ezt követően szerb lakosságát ismét magyarok váltották fel. A trianoni békeszerződésig Bács- Bodrog vármegyéhez tartozott, 1920-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia részévé vált. 1991-től 2006-ig Szerbia és Montenegróhoz tartozott, az államközösség megszűnte óta pedig Szerbia része. 2006. szeptember 10-én Zenta várossá avatásának 500. évfordulóján felavatták a Révészt ábrázoló szobrot. A gimnázium épülete (Zentai Gimnázium) A gimnáziumot 1884-ben építték, majd 1906-ban szecessziós stílusban került sor az épület felújítására. Az épület homlokzata a magyar művészet szellemét viselő ornamentikus elemekkel díszített. A gimnázium ma is eredeti rendeltetését tölti be, iskolaként működik. Látogathatóság: előzetes bejelenkezés alapján 24440 Senta, Glavni trg 12 Telefon: (+381) 24/811-751 E-mail: gimnazija@cksyu.net Városháza A városháza 1912 és 1914 között épült Kovács Frigyes tervei alapján. Az épület főként eklektikus, de neoreneszánsz, neoklasszicista és szecessziós elemeket is fel tud mutatni. A szecesszió a növényi és a mértani ornamentikákban, a pilaszterekben és féloszlopokban, a nagy üvegfelületekben, valamint a kovácsoltvas elemekben mutatkozik meg. A stílusjegyek köztük elsősorban a szecesszió nemcsak a homlokzaton, hanem a belső terekben is megmutatkozik. Látogathatóság: előzetes bejelenkezés alapján 24400 Senta, Glavni trg 1 Telefon: (+381) 24/813-574 Tűzoltólaktanya A laktanyát Lajta Béla tervei alapján építették fel 1903-ban, 1974-ben védett műemlékké nyilvánították. Egy nagyobb téren, három épületből áll, amelyek elsősorban falusi házakra emlékeztetnek. Látogathatóság: előzetes bejelenkezés alapján 24400 Senta, Poštanksa 12 Telefon: (+381) 24/815-799

8. Zombor (Sombor) Zombort 1360-ban Chobor Szent Mihály alakban említik. A Czobor-család egykori birtoka. 1478-ban a Czoborok a török veszély közeledtére erődítményt építettek birtokukra. 1541-ben a török elfoglalta Zombort, a lakosság egy része elmenekült, vagy fogságba esett. A török időkben katonai kerület központja lett, melyben erődöt, 2000 lakóházat, 14 muzulmán imahelyet és szőlőskerteket jegyeztek fel. Zombor 1687. szeptember 12-én szabadult fel, és még abban az évben 5000 bunyevác betelepülő érkezett a városba, akiket 1690-ben szerb határőrök követtek. Ezután tipikus határőrvárossá vált, melynek élén a kapitány állt. Hatátőrei részt vettek az 1691. évi szalánkameni csatában. 1697. szeptember 11-én a zentai csata ideje alatt török portyázók támadták meg, de a lakosság visszaverte őket. Ennek a támadásnak az emlékére a városban 21 órakor is harangoznak. Az 1699-es karlócai béke utáni nyugodtabb időszakban a város jelentős fejlődésnek indult. Járási központ, majd 1717-ben katonai határőrvidék központja lett. Ortodox iskoláját 1717-ben, katolikus iskoláját 1722-ben alapították. 1745-ben a bácsi vármegye része lett és elveszítette kiváltságait. 1748. július 1-jén aláírják az Alternatíva elnevezésű dokumentumot, mely előfeltétele a szabad királyi város státusz elnyerésének. Ebben a dokumentumban fektették le a hatalom megosztásának alapelveit a katolikus és az ortodox egyház között. 1749-ben hosszas küzdelem és 150 000 aranyforint befizetése után Mária Terézia szabad királyi városi rangra emelte. 1802-ben Bács-Bodrog vármegye székhelye lett. 1759-ben nyílt meg a Grammatikai (azaz a latin) iskola, mely 1763-ban Városi Nyelvtani Iskolává alakult. 1763-ban fejeződött be a Szentháromság templom építése. 1766. március 3-án alapították meg az Elsősegélyszolgálatot. A trianoni békeszerződésig Bács- Bodrog vármegye Zombori járásának székhelye volt. 1941 és 1944 között az egész Bácskával együtt újra Magyarország része lett. A II. világháború alatt a város zsidó származású lakosságát deportálták. Auschwitzban 964 zombori zsidó veszett oda. A zombori temetőben helyezték végső nyugalomra a bóri munkatábor zsidó áldozatainak egy részét is. A 700 sír fölé a Jugoszláv Zsidó Hitközségek Szövetsége 1964-ben monumentális emlékművet állított. 1944-ben a szerb megtorlásnak 5650 helyi lakos (németek és magyarok) esett áldozatul. Népmozi (Narodni bioskop) épülete egyemeletes, a XX. század elején épült szecessziós stílusban. 25101 Sombor, Bulevar Kralja Ptera 1/4 Telefon: (+381) 25/434-350 Weidinger palota A Weidinger palota 1912-ben épült szecessziós stílusban. Az egykori Weidinger kereskedőház kétemeletes épülete és még néhány környező ház zárta körül a zomboriak által a számos üzletház miatt hosszú ideig Citynek nevezett térséget. 25101 Sombor, Laze Kostić/Venac Petra Bojovića ugao/sarok Telefon: (+381) 25/434-350 Konjović palota A palota 1912-ben épült szecessziós stílusban. Ebben a házban élt ifjúkorától egészen a haláláig az ismert festő, Milan Konjović. Az épület arról is ismert, hogy Zomborban ebbe építették be az első felvonót. A palotát egyrészt építészeti stílusa, másrészt az értékes képzőművészeti anyaga kapcsán a nagy jelentőségű kulturális javak közé sorolták. 25101 Sombor, Trg Svetog Trojstva 2 Telefon: (+381) 25/434-350 A Petar Konjović zeneiskola épülete magyar szecessziós stílusban épült 1906-ban. Zeneiskolaként 1920-ban kezdett el működni a Zombori Dalárda keretében. Ma a Petar Konjović Alapfokú Zeneiskolának ad otthont, amely a szerbiai operaművészet megteremtőjének nevét őrzi. 25101 Sombor, Venac Petra Bojovića 9 Telefon: (+381) 25/434-350

9. Apatin A várost 1337-ben Apatti néven említik. Határában kezdődik a Dunaföldvárig húzódó római sánc. Egykori várát 1453-tól említik, ekkor a kalocsai érsekségé volt. A vár a török időkben pusztult el, nyoma sem maradt. A török időkben elnéptelenedett települést a XVIII. században württembergi németekkel telepítették be. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásának székhelye volt. A várost a szerb partizánok 1944. október 24-én szabadították fel. 1944 végén a városból 2400 személyt hurcoltak orosz munkatáborokba. 1945. március 1-jén a város csaknem egész lakosságát, 8000 embert a gádori és körtési szerb haláltáborba hajtották, ahol sokan éhen haltak. Községi képviselő testület székháza A székház Vajdaság más városaiban is építő szabadkai Raichl J. Ferenc tervei alapján, 1907-1909 között emelt egyemeletes épület. A homlokzat ornamentikája teljes egészében a magyar népművészetből átvett, a népies építészetből és a népviseleti hímzésekről ismert motívumokkal van díszítve. 25260 Apatin, Srpskih Vladara 29 Telefon: (+381) 25/722-122

Osztrák-Magyar Monarchia, azon belül pedig a Magyar Királyság része volt, majd 1941 és 1944 között német megszállás alatt állt. 1945-től a szocialista Jugoszlávia, azon belül a Vajdaság Autonóm Tartomány székhelye. 1992 és 2003 között a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság része, majd 2006-ban az államszövetség felbomlását követően Újvidék a független Szerbia második (Belgrád után) legnagyobb városa. Zsinagóga épületegyüttes (zsinagóga, hitközség és iskola) Az épületegyüttes 1909-ben épült fel Baumhorn Lipót tervei alapján. A zsinagóga alaprajza centrális bazilika, négy csegelyen nyugvó kupolával. Jobb és bal oldalánál az iskola és a hitközség épülete található. Maga a zsinagóga számos koncertnek is otthont ad. 21000 Novi Sad, Jevrejska 9 Telefon: (+381) 21/521-093 10. Újvidék (Novi Sad) Újvidék mai helyén a régészeti ásatások során Krisztus előtt 3 ezer évvel korábbi leletekre is bukkantak. A római korban város állott itt, Cusum-nak, később Acumincum-nak nevezték, majd később a népvándorlás népei is lakták. 1237-ben említi először írásos emlék Peturwarod néven, ami azt is jelenti, hogy a magyar honfoglalás után főúri birtok, bizonyos Péter bán tulajdona. A XIII. század közepén IV. Béla magyar király Petur bánt, mint anyja gyilkosát elfogatta és megöletését követően birtokát az egyháznak adományozta. A mohácsi vész idején is létezett itt egy kis telep (Vásáros-várad), amely a Péterváradon székelő cisztercita apátság birtokaihoz tartozott. 1526. július 15-én a várost elfoglalta a török, a várat 12 napi kemény ostrommal csak július 27-én tudta bevenni. 1688-ban Miksa Emmánuel bajor választófejedelem felszabadította, de 1694 őszén Ali pasa ismét elfoglalta. 1716. augusztus 5-én itt aratott győzelmet Savoyai Jenő a török felett. A török megszállást köveztően az Osztrák-Magyar Monarchia idejében Mária Terézia alapította várost. A császárnő nevezte el Neoplánta-nak, németül Neusatz, szerbül Novi Sad, magyarul Újvidék, 1751-ben lett királyi várossá. 1849. június 5-én Kiss Pál honvédtábornok kapta meg az erőd parancsnokságát Vukovics Sebő miniszter javaslatára. Az esemény hatására kisebb összetűzésbe került a várat felszabadító Perczel Mórral, hisz ő magának akarta e tisztséget. Kiss Pál parancsnokságával a vár 1849. szeptember 7-én, egy meg nem érkezett levél miatt feltétel nélkül kapitulált. A honvédség IX. Hadteste, azaz 5800 főnyi katonaság tette le a fegyvert, 200 tábori és várágyú került a császáriak kezébe. A legénység még aznap, vagy az elkövetkezendő napokban elvonulhatott. Kiss Pált és a tisztek egy részét (180 fő) november 7-ig fogva tartották. Pétervárad tehát a magyar szabadságharc utólsó előtti védőbástyája volt Komárom előtt. 1860 óta székhelye a Szerbiai és Temesi Bánság Egyesített Vajdasága nevű tartománynak. Az 1867-es kiegyezést követően az Vinkle palota 1909-ben épült, Kovács Károly tervei alapján. A homlokzatán / német hatás/ többnyire geometriai díszítőelemek találhatók. 21000 Novi Sad, Kralja Aleksandra 5 Telefon: (+381) 21/421-811 Takarékpénztár (Palata narodne štedionice) épülete, a mai Vajdasági Bank (Vojvođanska banka) Kovács Károly tervei alapján készült 1904-ben. A homlokzati elemei inkább az eklektikát mint a szecessziót tükrözik. 21000 Novi Sad, Trg Slobode 5 Telefon: (+381) 21/4886-600

Vasember háza (Kod gvozdenog čoveka) Pekló Béla építész terve alapján épült. Építési idejét nem tudni, feltehetőleg az egykori Futaki úti Katolikus Gimnáziummal (1908-1910) esik egybe. 21000 Novi Sad, Njegoševa 2 Telefon: (+381) 21/421-811 Az Adamovics palota Márkus Géza és Spiegel Frigyes tervei alapján épült. 21000 Novi Sad, Trg Mladenaca 4-6 Telefon: (+381) 21/421-811 Katolikus gimnázium ma a Mihajlo Pupin Villamossági Középiskola épületét; eredetileg Pekló Béla tervezte a szecessziós stílusban, 1908-1910 között épült. 21000 Novi Sad, Futoška 17 Telefon: (+381) 21/421-811 Újvidék Város Múzeuma a Péterváradi erőd egyik fő épületében található. A múzeum kiállítóterében Petrovaradin és Újvidék történelmének bemutatásán kívül, az emeleti részen a XIX. századvég és a XX. század elejének szecessziós bútorainak bemutatását kísérheti figyelemmel a látogató. A szecessziós stílusú bútorok egy részét Melanija Bugarinović ismert újvidéki operaénekesnő hagyta a múzeumra. 21000 Petrovaradin, Tvrđava 4 Telefon: (+381) 21/421-811 Menrath palota a nagyhírű zsinagógaépítő Baumhorn Lipót tervezte. 1908-1909-ben szecessziós stílusban épült kétemeletes építmény, amelyen sokkal nagyobb számban találhatók meg a hullámvonalak és a növényi díszítőelemek, mint a többi újvidéki szecessziós épületen. A palotát a Menrath kereskedő család építtette, földszintjén bútorüzlet volt. 21000 Novi Sad, Kralja Aleksandra 14 Telefon: (+381) 21/421-811 A Jódfürdő épületét Francsek Imre tervezte 1910- ben. Külseje a szecesszió egyik impresszív létesítménye ebben a városrészben, de Újvidéken is. A fürdőépület rossz műszaki körülményei miatt csupán kívülről tekinthető meg. 21000 Novi Sad, Futoška 68 Telefon: (+381) 21/421-811

11. Nagybecskerek (Zrenjanin) Nagybecskereket a Bega partján a XIV. században alapíthatták, mert legelőször egy 1326-os dokumentumban említik a települést. A XIV. század közepétől egy ideig a szerb uralkodók személyes tulajdona, majd 1551-től visszakerült a város a Magyar Királysághoz. Nem sokkal később a Török Birodalom meghódította a térségét. A törökök kiűzése után a Habsburg Birodalom fennhatósága alá került 1716-ban. Rövid ideig spanyol betelepítettek is lakták, Új Barcelóna néven várost alapítottak. Az itteni szélsőséges klímatikus viszonyokkal magyarázható, hogy a spanyolországi telepesek végül elhagyták Nagybecskereket. Az 1753-ban tartott népszavazás adatai szerint többségben németek és szerbek lakták. 1773-ban a lakosság összesen 721 házban élt, ebből 625 házban ortodoxok és 96 házban pedig római katolikusok voltak. Nagybecskerek első színháza 1839-ben, első gimnáziuma 1846-ban, a városháza 1820-ban és a bíróság épülete 1908-ban épült fel. Az 1848-as forradalom idején Nagybecskerek volt a Szerb Vajdaság székhelye, ami tulajdonképpen autonóm tartomány volt az Osztrák Birodalmon belül. Nagybecskerek 1849-1860 között volt székhelye a Szerbiai és Temesi Bánság Egyesített Vajdasága nevű tartománynak. A tartomány megszűnése után a települést Torontál vármegyéhez csatolták, így annak székhelyévé vált. Az 1867-es kiegyezést követően az Osztrák-Magyar Monarchia, azon belül pedig a Magyar Királyság része volt, majd 1941 és 1944 között német megszállás alatt állt. 1945-től a szocialista Jugoszlávia, azon belül Vajdaság Autonóm Tartomány városa. 1992 és 2003 között a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság része, majd 2006-ban az államszövetség felbomlását követően, Nagybecskerek a független Szerbia városa. példája a városban mind építészettörténeti, mind történelmi értéke tekintetében, mert híven mutatja, hogyan éltek a jómódú nagybecskerekiek a XX. század elején. Az épület belsejében kivételes értékű vitrázsok találhatók. 23101 Zrenjanin, Petra Drapšina 13-15 Telefon: (+381) 23/523-260 A Simpo épület (Bence ház) 1906-ban épült, amely régen és ma is bútorkiállítás és üzlet is egyben. A tulajdonosa Antón Bence ismert bútorgyáros volt, akinek a gyára a Gimnázium utcában állt. A főutca első modern épülete kifejezetten üzleti, azaz kereskedelmi jelleggel készült. A szecessziós, de barokk elemeket is tartalmazó épület a város régi magva, kultúrtörténeti egészének része. Építésze ismeretlen. 23101 Zrenjanin, Kralja Aleksadnra Karađorđevića 21 Telefon: (+381) 23/523-260 Az Elek villa 1910-ben épült. Nevét Elek Viktor igazgatóról kapta, aki évekig állt az ipari komplexum élén, az épület az egykori ipari komplexum, a Cukorgyár része, ma a térségi kultúrtörténeti egész részeként a többi akkori épülettel együtt előzetes védelem alatt áll. A villa ennek az építészeti stílusnak egyik legreprezentatívabb A Seherezáde (Teodor Tuner háza) 1900-ban épült Bartha István temesvári építész tervei alapján. A mesébe illő építményt a híres becskereki kőfaragóműhely tulajdonosa Teodor Tuner építtette üzleti és kereskedelmi célokra. Építési stílusával a romantika elemeit is hordozó legérdekesebb és legeredetibb szecessziós építmény. 23101 Zrenjanin, Kralja Aleksadnra Karađorđevića 30 Telefon: (+381) 23/523-260

A Püspökség épülete 1912-ben épült és a szecesszió egyik legjelentősebb alkotása Nagybecskerek régi városrészében, s az építője szintén Bartha István volt. A székesegyházzal és még egy szomszédos épülettel képez egészet. Telefon: (+381) 23/523-260 A Dunđerski palota épülete a sörözővel a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet 1968-ban hozott határozatával az épületet védelem alá helyezte és műemléknek nyilvánította, így a sörgyár épületegyüttese előzetes védelem alá került. Az épület valószínűleg Mocsányi Károly és Székely Marcell építészek tervei alapján 1905-1910 között épült. A befektető Lazar Dunđerski volt, aki korszerűsítette és kibővítette a régi sörgyárat. 23101 Zrenjanin, Trg JNA 6-8 Telefon: (+381) 23/523-260

12. Temesvár (Timişoara) Temesvár területe a mai Bega csatorna partján, a Temes folyó egykori ágai által táplált vizek, mocsarak övezte terület, mely ősidőktől lakott hely. A II. században már római erőd állt a helyén. Várát 1212-ben említik castrum regium Themes néven. Károly Róbert Temesváron tartotta udvarát. Temesvár 1397-ben országgyűlés színhelye volt. Főispánjai között olyan neveket találunk, mint Hunyadi János vagy Kinizsi Pál. Dózsa parasztserege 1514. június 9-én ostrom alá vette a várat, de június 15-én Szapolyai János felmentette, a parasztvezér fogságba esett és itt végezték ki. Az egykori kínzás és kivégzés helyét a Segítő Boldogasszony szobra jelöli. A török 1552. július 27-én heves ostrom után foglalta el Temesvár várát, melyet Losonczi István kapitány védett. Savolyai Jenő herceg csak 1716-ban tudta felszabadítani. A XVIII. században a Temesi Bánság központja. 1732-ben ide költözött a csanádi püspök és káptalan. A püspöki templom 1736-1773 között épült. 1748-óta a szerb ortodox püspökség székhelye. 1781-ben Mária Terézia szabad királyi városi rangot adományozott Temesvárnak. 1849. augusztus 9-én a vár falai alatt folyt a temesvári csata, amely a magyar honvédsereg vereségével végződött. A vár bontását 1907- ben kezdték el, ma kevés maradványa látható. Temesvár az elsők között szerepel a világon, ahol a tömegközlekedésben bevezették az omnibuszközlekedést. Kiemelkedő a város történetében, hogy 1884-ben Európában elsőként villanyárammal világították a főterét. 1989-ben innen indult a kommunista rendszert megdöntő romániai forradalom. Dózsa György kivégzésének állítólagos helyén, az 1906-ban felállított Mária-szobortól nem messze áll a református templom épülete. 1989. december 15-én, bejáratánál, a szűk kis utcában gyűltek össze, a Tőkés Lászlót védő hívek, majd élőláncot alkotva megakadályozták az erőszakos kilakoltatást. Az egyre gyarapodó szolidáris tömeg hozta létre az elkövetkező tüntetéssorozatot, amely a romániai diktatúra bukásához vezetett. A két emelet magasságában, mindkét homlokzaton íves ablakok jelennek meg, a leghosszabb közülük a sarokrészt, mintegy saroktornyot idéző idommá alakítja. Alsó felét egy kígyózó vonalú majolikadíszítés körvonalazza, miközben az első emelet erkélyét a rövid homlokzaton egy elegáns rézmellvéd zárja le, erősítve a kompozíció asszimetriáját. Pávás ház A Plevna téri lakóházak díszítései virágmintázatúak, a homlokzatokat ellepik a kacskaringós indák, szőlőlevelek, virágfüzérek, magnóliaágak, vagy állatmintázatok: pávák, mókusok, baglyok, hattyúk. Legismertebb az úgynevezett Pávás ház, melyet Martin Gemeinhardt tervezett 1905-ben. Timişoara, Piaţa Plevnei Az egykori Váltóbank épülete Az úgynevezett Lechner stílus, mely több erdélyi épületen fellelhető, Timişoara-n is érezhető. Ilyen például az egykori Váltóbank épülete, mely 1906-1908 között épült Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint. Aszimmetrikus, kétemeletes épület. Emmer ház Az épületet Székely László, Timişoara főépítésze tervezett 1910- ben. A homlokzat függőlegesen hármas osztású, a két oldalsó tér hangsúlyosan le van választva a központitól, magasított csipkés frontónban záródnak, melyben három ablak szolgálja a padlás világítását. A központi tér attikája alacsonyabb, kevésbé feszített ívű, a tengelyében egy metszett lencse alakú ablak helyezkedik el. Az épület teljes egészében Lechner-hatású, emlékeztetve egyes tanítványai alkotására, mint például a budapesti Dob utca 85. szám alatt található iskola, melyet Hegedűs Ármin tervezett 1906-ban. Timişoara, Str. Mercy nr. 7

A bánsági szecesszióban is felismerhető a stílus két jellemző szakasza, a hullámzó, ívelt vonalú, folyómintás, növényvilág által ihletett dekorációk, valamint a mértani, szegényes dekorációk, majdnem absztrakt egyszerűsítésekkel, amit lineáris stílusnak neveztek. Ily módon, fokozatosan 1909-ig a kígyózó vonalú, növénymintázatú stílus helyét a geometriai dekorációs épületek vették át. A legfontosabb épület, üzlet- és étterem együttes, melyet 1905 után emeltek a volt pétervári kapu helyén, fokozatosan a város új központjává válik. A nagyméretű ingatlanok, melyek akkor születtek, némelyikük két utca közötti utcafrontot is lefedve, a következők: Lloyd Palota (Baumhorn Lipót, 1910-1912) Timişoara, Piata Victoriei nr. 2 Piari együttes (1907-1909) egységes és masszív építészeti alakulat, amely a várfal lebontása által felszabadult területen kap helyet. Ennek megvalósítása Székely László bemutatkozása volt a városi főépítész minőségében. Az iskola, kolostor és kápolna építészeti egysége igen magasra állította a mércét úgy az utólag létrejövő épületek, mint az általános városrendezési, fejlesztési terv számára. Timişoara, Piaţa Regina Maria nr. 1 Neuhaus Palota (Székely László, 1912) Timişoara, Piata Victoriei nr. 4 Dauerbach Palota (Székely László, 1912 1913) Timişoara, Piata Victoriei Hilt & Vogel Palota (Székely László, 1912-1913) Timişoara, Piata Victoriei nr. 6 Széchenyi Részvénytársaság Palota (Székely László, 1911-13) Timişoara, Victoriei nr. 8

13. Déva (Deva) Déva 371 méter magas várhegyén már a dákok és a rómaiak idejében is vár állott. A ma is látható várat a tatárjárás után IV. Béla építtette újjá. Először 1264-ben említik, miután augusztus elején itt győzte le V. István híve Csák Péter, az Istvánhoz hűtlenné vált Kán László erdélyi vajda seregét. 1302-től ez volt az erdélyi alvajdák székhelye. 1580 körül a várat ismét helyreállították. 1550 novemberében itt verte meg Enyingi Török János, hunyadi főispán Kászim pasa előhadát, melynek feljegyzési dokumentumaiban Déva városának egy leírása is szerepel, kihangsúlyozva annak védekezési rendszerét. A várban tartották rabságban Dávid Kis Ferenc, Erdély első unitárius püspökét, aki itt halt meg 1579. november 15-én. A XVI. század első felét a törökök sorozatos betörései jellemezték, míg a vár a török párfogoltságot élvező erdélyi fejedelmek biroka lett. Déva vára 1687-ban, Antonio Craffa tábornok hadjárata nyomán a Habsburgok kezére kerül. 1817-ben az ide látogató I. Ferenc elrendelte a vár helyreállítását, amely 12 évig tartott. Az 1848/49-es forradalom és szabadságarc ideje alatt Déván is összecsapásokra került sor a magyar és az osztrák csapatok között. 1849. május 27-én a várat elfoglalta a honvédsereg, de augusztus 12-én felrobbant, csak falai állnak. Augusztus 18-án itt tette le a fegyvert Bem és Guyon seregének maradványa. A XIX. század második felében bukovinai székely telepesek költöztek ide. A XX. századi jelentős ipari befektetések új, virágzó korszakot jelentettek a városnak. Az 1968-os közigazgatási szervezés nyomán Déva a jelenlegi Hunyad megye székhelyévé vált. Megyeháza/Prefektúra székháza Mértékletességével, méreteivel és az arányok pontosságával a legharmonikusabb épületek egyike. Alpár Ignác, a kor egyik legnevesebb építésze tervezte. Az építkezés terveinek megvalósítása két évet vett igénybe (1889-1890). Az építkezést elsősorban kolozsvári vállalkozók végezték. Az épület alaprajza enyhén rézsútosan nyitott U alakú, ilyen módon jól kapcsolódik az utcahálózathoz. A főbejáratot uraló elem egy boltíves loggia, mely a felső részen egy nagyméretű díszerkélyt képez. A boltíves loggián történő belépés után gazdag belső tér hívogat tovább, a tágas előcsarnokon át a szellős lépcsőfeljárón, az emeleti impozáns díszterembe jutunk, melynek dekorációja neoreneszánsz jellegű. A magasföldszinten elhelyezett ablakokat felső részükön kétoldalt nyitott keretek díszítik, ezek középpontjában a Hunyadiak címere található (a csőrében gyűrűt tartó holló), ez az elem visszatérő motívumként ismétlődik az épület mindhárom homlokzatán. Az épületegyüttes eklektikus stílusú, melyből főként a német reneszánsz jegyei tűnnek ki. Az építmény díszítésében két művész vett részt, Sroder Emil szobrász és Scholz Róbert festő. Deva, 1 Decembrie nr. 28

Városháza A vársoháza a rizalitos épület emelettel is rendelkezik. A felső részén barokk stílusú dombormű található. A tetőzet erőteljesen hasábosan magasított, meredek lejtőkkel, a központban egy kisméretű toronnyal, melynek tetőzete ugyancsak prizmatikus. A homlokzatot az attikaszerűen sorakozó ablakok és a két rácsos loggia uralja. Deva, Piata Unirii nr. 4 Színház A December 1. sugárúton található a városi színház épülete, egy olyan építmény, melyben az 1908-1910-es évek szecessziójának kacskaringós és indás vonalvezetése uralkodik. A színház Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épült 1910-ben. Az építmény homlokzata és tetőzete is művészien kialakított terekkel rendelkezik. A homlokzat díszítése enyhén túláradó, falfestmény és kanyargós szerkezet ötvözése, mely az egész épület körvonalát követi. A belső tér nem túl aprólékos díszítésű, ellenben kitűnő a funkcionalitása. A 300 férőhelyes színházi terem mellett irodahelyiségek, színházi büfé, zenetermek, próbatermek, ruhatár kapott helyet. A két építész egy bérlakással rendelkező házat is tervezett, mely szervesen kapcsolódik a színház épületéhez. Deva, 1 Decembrie nr. 15

14. Arad Arad a Maros partján fontos átkelő és vásárhely volt, s várát már 1132-ben említik. A régi vár nem azonos a maival, hanem a várostól mintegy 7 km-re keletre feküdt. 1135-ben II. Béla társaskáptalant alapított Aradon. A várost 1241-ben a tatárok elpusztították, de a vára ellenállt a támadásnak. Arad 1388-ban már mezőváros volt. 1514-ben Dózsa serege pusztította. A törökök 1551. szeptember 18-án foglalták el Arad várát, s új palánkvárat építettek. II. Rákóczi György, erdélyi fejedelem, 1658. július 14- én itt győzte le a budai pasa seregét. Arad 1685-ben szabadult fel a török uralom alól a Savoyai Jenő vezette hadjárat nyomán. 1699 és 1741 között a marosi katonai határőrvidék székhelye volt. Az új vár 1783-ban épült a Maros kanyarulatában, Vauban stílusban.. Arad 1832-ben lett szabad királyi város. A magyar honvédsereg 1849. június 28-án foglalta el, viszont augusztus 17- én Damjanich János feladta a várat. Itt végezték ki 1849. október 6-án a magyar szabadságharcban résztvevő 13 tábornokot, akikre azóta is vértanúként emlékeznek. 1881-ben a helyet kőobeliszkkel jelölték meg. A vértanúk városközpontban állt emlékművét (Zala György: Szabadság szobrát) 1918-ban eltávolították, de 2004-ben a Megbékélési Park -nak is nevezett Tűzoltó téren újra felállításra került. 1918 őszén, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásakor az Aradra költözött Román Központi Nemzeti Tanács készítette elő a gyulafehérvári népgyűlést, amely 1918. december elsején kimondta Erdély egyesülését Romániával. Szántay Palota 1905-ben épült a jelenlegi Horia utca és Episcopiei utca sarkán található régi ház helyére. A palota, mely az aradi építész Szántay Lajos tulajdona, nemcsak ő tervei alapján készült, hanem a kivitelezést is ő felügyelte. Nagy méreteivel, mely alagsort, földszintet és két emeletet foglal magába, valamint a látványos, központi elhelyezésű tornyával a palota lenyűgöző hatást kelt. Arad, Horia nr. 3 Bohuş palota masszív, háromszintes, manzárdos épület, bécsi szecessziós stílusban 1910-ben épült Szántay Lajos tervei alapján. Itt használtak először Aradon vasbetont a födémszerkezetben. Az épület gazdagon díszített a stílusra jellemző kovácsoltvas munkákkal. A felvonó ugyanabból az időből származik, mint az épület. A különböző kovácsoltvas elemekkel való díszítés miatt a felvonóház egyedinek számít Aradon. Arad, Vasile Goldis 1-3 Kultúrpalota: Szántay Lajos építész neve azonban leginkább a Kultúrpalota építéséhez fűződik, melyet tervei alapján 1911-1913 között emeltek, hogy három jelentős művelődési intézmény könyvtár, filharmónia és múzeum számára helyet biztosítson. A palota belseje harmonikusan ötvözi a növényi és geometrikus vonalvezetést, elbűvölve a látogatót a fényűző előcsarnok díszítő elemeinek szépségével, a dekoratív padlózattól a kupola csillagos boltívéig, a szobrocskáktól az emeletre vezető lépcsők mentén elhelyezett színes üvegablakokig, és nem utolsó sorban a lépcsőfeljáró gyönyörű csilláraival, mindez a boldog békeidők hangulatát idézve. Arad, Pta. G. Enescu nr. 1