2011/2012 tavaszi félév 4. óra

Hasonló dokumentumok
(Kémiai alapok) és

2012/2013 tavaszi félév 9. óra

2011/2012 tavaszi félév 2. óra. Tananyag:

Általános Kémia GY 4.tantermi gyakorlat

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia

(Kémiai alapok) és

ROMAVERSITAS 2017/2018. tanév. Kémia. Számítási feladatok (oldatok összetétele) 4. alkalom. Összeállította: Balázs Katalin kémia vezetőtanár

Termokémia. Hess, Germain Henri ( ) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Általános kémia gyakorlat vegyészmérnököknek. 2015/2016. őszi félév

MŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

(Kémiai alapok) és

Eredeti Veszprémi T. (digitálisan Csonka G) jegyzet: X. és XI. fejezet

Általános kémia gyakorlat biomérnököknek

2012/2013 tavaszi félév 10. óra

Hőtan 2. feladatok és megoldások

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

Általános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1

Termokémia. Termokémia Dia 1 /55

A termodinamikai rendszer energiája. E = E pot + E kin + U E pot =m g h E kin =½m v². U = U 0 + U trans + U rot + U vibr + U khat + U gerj

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Az energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség)

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van?

Összesen: 20 pont. 1,120 mol gázelegy anyagmennyisége: 0,560 mol H 2 és 0,560 mol Cl 2 tömege: 1,120 g 39,76 g (2)

2011/2012 tavaszi félév 3. óra

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Vegyipari technikus. Tájékoztató

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

Általános kémia gyakorlat biomérnököknek

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

Mérnöki alapok 8. előadás

2012/2013 tavaszi félév 8. óra

KÉMIA. PRÓBAÉRETTSÉGI május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Termodinamika (Hőtan)

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 9. évfolyam

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

Kémia OKTV 2006/2007. II. forduló. A feladatok megoldása

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Mekkora az égés utáni elegy térfogatszázalékos összetétele

Eredeti Veszprémi T. (digitálisan Csonka G) jegyzet: X. fejezet

1. feladat Maximális pontszám: feladat Maximális pontszám: feladat Maximális pontszám: feladat Maximális pontszám: 9

XXIII. SZERVES KÉMIA (Középszint)

Termokémia, termodinamika

(2006. október) Megoldás:

5. Sók oldáshőjének meghatározása kalorimetriás módszerrel. Előkészítő előadás

Általános Kémia, 2008 tavasz

MAGYAR NYELVI FELADATLAP a 6. évfolyamosok számára

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:

Termodinamika. Belső energia

Energia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.

Az égés és a füstgáztisztítás kémiája

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 20%.

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

KÉMIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

ISMÉTLÉS, RENDSZEREZÉS

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

8. osztály 2 Hevesy verseny, megyei forduló, 2008.

MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI

Az anyagi rendszerek csoportosítása

1-2.GYAKORLAT. Az ideális keresztmetszet (I. feszültségi állapot)

Eredmény Érdemjegy 0 50% % % % % 5

Légköri termodinamika

Többjáratú hőcserélő 3

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Hőtan I. főtétele tesztek

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam

1. feladat Összesen 10 pont. 2. feladat Összesen 10 pont

8. Osztály. Kód. Szent-Györgyi Albert kémiavetélkedő

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Curie Kémia Emlékverseny 9. évfolyam III. forduló 2018/2019.

FIZIKA. Ma igazán belemelegszünk! (hőtan) Dr. Seres István

Ni 2+ Reakciósebesség mol. A mérés sorszáma

1. feladat Összesen 15 pont. 2. feladat Összesen 6 pont. 3. feladat Összesen 6 pont. 4. feladat Összesen 7 pont

TÜZELÉSTECHNIKA A gyakorlat célja:

5. Sók oldáshőjének meghatározása kalorimetriás módszerrel. Előkészítő előadás

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 15 pont

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Kémia OKTV I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

Az α értékének változtatásakor tanulmányozzuk az y-x görbe alakját. 2 ahol K=10

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

n természetes szám esetén. Kovács Béla, Szatmárnémeti

Általános és szervetlen kémia 1. hét

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI. Termodinamika. Név: Azonosító: Helyszám: Munkaidő: 80 perc I. 50 II. 50 ÖSSZ.: 100. Javította: Képzési kódja:

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből december 8. Hővezetés, hőterjedés sugárzással

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

Víz. Az élő anyag szerkezeti egységei. A vízmolekula szerkezete. Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges

Fizika minta feladatsor

Átírás:

211/212 tvszi félév 4. ór Termokémi Feltok hőkitás, fjlgos és moláris hőkitás foglmák megismerésére Látes hő Összetett számítások hlmzállotváltozássl (l. jég és gőz összekeverése) Rekióetli, égési etli (l. égetés, gázelegy összetételéek meghtározás) Kézőési etli Hess tétele Gáz- és folyékegyesúlyok: z egyesúlyi álló és z egyesúlyi összetétel számítás Egyesúlyi álló foglm Folyékfázisú egyesúlyok (l. észteresítés, st.) Kiiulási ygok és termékek meyigéek, koetráióják, meghtározás egyesúlyr vezető rekió ekő Zoltá jegyzete: 7.6 és 8. fejezetek Ereeti Veszrémi Tmás (igitális sok Gáor) jegyzet: VIII. és IX. fejezet Gykorlt yg: www.i.me.hu itt z Okttás fülö elül z Egyé ktegóriá Kémii számítások keresztfélévesekek - 212 tvsz meüt kell válszti! 1

Fotos tuivlók - Termokémi: Nyitott, zárt, elszigetelt reszer Eotherm és eotherm folymtok (miig reszerük szemotjáól ézi!!! lógi z eort-imort tevékeységgel) Eotherm: hő kimegy reszeről, előjele: egtív (l. égés!!) Eotherm: hő emegy reszere, előjele: ozitív Hőkitás () : megj, hogy meyi hőt kell közöli reszerrel, hogy k hőmérséklete egységyivel emelkeje: Homogé ygok hőkitás: Q(J)= (J/ ) (T 2 -T 1 )( ) Q (J) = (J/kg ) m (kg) T ( ) = m (J/mol ) (mól) T ( ). : fjlgos (1kg-r votkozik) és m : moláris (1 mólr votkozik) Termikus egyesúly elérése: hőmérséklet kiegyelítőése Q leott +Q felvett = Látes hő hő zo formáj, melyek felszulás vgy elyelőése sorá is hőmérséklet-változás. (l. Hlmzállot változások) fjlgos és moláris olváshő : Q olv (J)= L olv (J/kg)m(kg) = L olv, (J/mól)(mól) 2

Q(J)= (J/ ) (T 2 -T 1 )( ) Q = mt= m T Q leott +Q felvett = Q olv = L olv m=l olv, Mólok szám: =m/mw 7.32. él: (ekő jegyzet) Egy hőszigetelt eéye 1, kilogrmm tömegű, 2, hőmérsékletű vizet ötük, mj elehelyezük egy 1, hőmérsékletű, 3, kilogrmm tömegű rézkokát. Mekkor kilkuló közös hőmérséklet? víz és réz hőkitás: (víz) = 4,182 kj/(kg ), (réz) =,385 kj/(kg ). 3

Q(J)= (J/K) (T 2 -T 1 )(K) Q = mt= m T Q leott +Q felvett = Q olv = L olv m=l olv, Pél:, Mekkor víz moláris hőkitás, h fjlgos hőkitás (víz)=4,182 kj/(kg )?, Mekkor víz moláris olváshője, h fjlgos olváshője L olv = 335 kj/kg Mólok szám: =m/mw 4

Q(J)= (J/K) (T 2 -T 1 )(K) Q = mt= m T Q leott +Q felvett = Q olv = L olv m=l olv, Mólok szám: =m/mw 7.34. él: (ekő jegyzet) Mekkor tömegű 16, hőmérsékletű vízgőzt kell egy hőszigetelt eéye lévő 2,5 kilogrmm tömegű és 25, hőmérsékletű jégtömre fúvti, hogy keletkező víz hőmérséklete 5, legye? Mekkor lesz z eéye tlálhtó víz tömege, h feltételezzük, hogy z összes gőz 5, -os vízzé lkul? (jég) = 2,9 kj/(kg ), (sefolyós víz) = 4,182 kj/(kg ), (vízgőz) = 2,8 kj/(kg ), L olv = 335 kj/kg, L forr = 226 kj/kg. 5

Fotos tuivlók - Termokémi: Str állot: 25 (298,15 K) és 11325 P légyomás Termokémii rekióegyelet (hőváltozás, hlmzállot jelölése!) Str rekióhő: H r (rekiór juk meg) Str moláris kézőéshő: H k (1 mól vegyületre juk meg) Elemek legstili móosult: zérus kézőéshő Str moláris égéshő: H é (1 mól vegyületre juk meg) Hess-tétel: kémii rekiók str rekióhője sk kiiulási ygoktól, végtermékektől és zok állotától függ. Ez más szvkkl zt jeleti, hogy egy rekió str rekióhője függetle ttól, hogy rekiót egy vgy tö léése tettük meg. 6

Q(J)= (J/K) (T 2 -T 1 )(K) Q = mt= m T Q leott +Q felvett = Q olv = L olv m=l olv, 7.37. él: (ekő jegyzet) Mekkor z etilé str égéshője? k H ( 2 H 4 (g))= +52,3 kj/mol k H (O 2 (g))= 393,5 kj/mol k H (H 2 O (g))= 285,8 kj/mol 2 H 4 (g)+3o 2 (g)=2o 2 (g)+2h 2 O (f). Mólok szám: =m/mw 7

Q(J)= (J/K) (T 2 -T 1 )(K) Q = mt= m T Q leott +Q felvett = Q olv = L olv m=l olv, Mólok szám: =m/mw 7.38. él: Mekkor szilár átrium-hiroi str moláris kézőéshője, h ott következő folymt str rekióhője? 2 NOH (sz) + O 2 (g) = N 2 O 3 (sz) + H 2 O (f) r H = 171,3 kj. ottk továá következő str kézőéshők: k H (N 2 O 3 (sz)) = 113,8 kj/mol, k H (O 2 (g)) = 393,5 kj/mol k H (H 2 O (f)) = 285,8 kj/mol. 8

Q(J)= (J/K) (T 2 -T 1 )(K) Q = mt= m T Q leott +Q felvett = Q olv = L olv m=l olv, 7.4. él: (ekő jegyzet) Számíts ki szilár PS és PSO 4 moláris kézőéshőjét, h ismerjük következő rekiók str etliáit (zz str rekióhőit), illetve SO 2 gáz kézőéshőjét: k H (SO 2 (g)) = 296,8 kj/mol! PS (sz) + 2 O 2 (g) = PSO 4 (sz) r H (1) = 817,26 kj Mólok szám: =m/mw PS (sz) + PSO 4 (sz) = 2P(sz) + 2SO 2 (g) r H (2) = +414,49 kj 9

Fotos tuivlók Egyesúlyr vezető rekiók: Egyesúlyi álló vgy tömeghtástört: K ++ + +. Egyesúlyi álló miig sk egyesúlyi értékeket helyettesítsük! Gázok eseté z egyesúlyi állót emsk koetráiókkl, e mólszámokkl (K ), móltörttel (K ), riális yomásokkl (K ) is kifejezhetjük. K isszoiáiófok: isszoiáió sorá elomlott részeskék meyiségéek és z ott részeske kiiulási (össz)meyiségéek ráy. [ kezeti elomlott ] [ egyesúlyi] [ egyesúlyi] 1 kezeti K kezeti kezeti 1 K

++ K K K K + +. Mólok szám: =m/mw Molritás: =/V V=RT R=8.314 J/molK 8.1 él: (ekő jegyzet) z mmói egy ige fotos vegyiri lyguk, elemi hirogéől és itrogéől állítják elő, mely egyesúlyi folymt. 4 hőmérséklete z egyesúlyi elegye z egyes komoesek koetráiój következő: Komoes Koetráió N 2 (g),15 mol/m 3 H 2 (g),45 mol/m 3 NH 3 (g),12 mol/m 3 Mekkor z lái folymt egyesúlyi állój? N 2 (g) + 3 H 2 (g) 2 NH 3 (g) 11

++ K K K K + +. Mólok szám: =m/mw Molritás: =/V V=RT R=8.314 J/molK 8.2 él: (ekő jegyzet) Megfelelőe mgs hőmérséklete szémooiól és hirogéől egyesúlyi folymt metolgőz keletkezik következő egyelet ljá: O (g) + 2 H 2 (g) H 3 OH (g). Egy 1, m 3 térfogtú trtály összekeverük 28, grmm szé-mooiot és 6, grmm hirogégázt. Megvárjuk, hogy eálljo z egyesúly, ekkor zt tsztljuk, hogy szé-mooik már sk 16,%- tlálhtó meg rekióelegye. Mekkor metol koetráiój? Mekkor folymt egyesúlyi állój? r(h) = 1,; r() = 12,; r(o) = 16,. 12

++ K K K K + +. Mólok szám: =m/mw Molritás: =/V V=RT R=8.314 J/molK 8.3 él: (ekő jegyzet) Hirogégázt jógőzökkel összekeverve egyesúlyi rekió hirogé-joi keletkezik. folymt egyesúlyi állój 445 hőmérséklete K = 5,2: H 2 (g) + I 2 (g) 2 HI (g). Egy 2, m 3 térfogtú ereetileg üres trtály összekeverük 2, mól hirogégázt és 2, mól jógőzt, és megvárjuk, hogy eálljo z egyesúly. Állítsuk meg z egyes komoesek egyesúlyi koetráióját! 13

++ K K K K + +. Mólok szám: =m/mw Molritás: =/V V=RT R=8.314 J/molK 8.7 él: (ekő jegyzet) iitrogé-tetroi-gáz már szohőmérséklete is omlik z lái rekióegyelet szerit: N 2 O 4 (g) 2 NO 2 (g). rekió egyesúlyi állój 25 hőmérséklete K = 4,61 1 3. Egy 5, m 3 térfogtú üres trtály,2 mol tiszt iitrogé-tetroi-gázt jutttuk. z egyesúly eálltávl mekkor lesz vegyület isszoáiófok? Állítsuk meg z egyes komoesek koetráióját és móltörtjét is! 14

Q(J)= (J/K) (T 2 -T 1 )(K) Q = mt= m T Q leott +Q felvett = Q olv = L olv m=l olv, Mólok szám: =m/mw 7.35. él: (ekő jegyzet) Egy 2, kilogrmm tömegű és 2, hőmérsékletű jégtömöt egy hőszigetelt eéye lévő,5 kilogrmm tömegű, 15, hőmérsékletű víze helyezük. Mekkor hőmérsékletkiegyelítőés utá reszer hőmérséklete? L olv = L fgyás = 335 kj/kg, (jég) = 2,9 kj/(kg ), (sefolyós víz) = 4,182 kj/(kg ). 15

Házifelt Termokémi: 7.33, 7.35, 7.36, 7.39 Egyesúly: 8.5, 8.6, 8.8 16