Tájékoztató a magán-munkaközvetítıi tevékenységrıl A magán-munkaközvetítıi tevékenységet a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított 1991. évi IV. törvény 6. -a, valamint a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza. I. A magán-munkaközvetítıi tevékenység folytatásának feltételei Magán-munkaközvetítést belföldi székhellyel rendelkezı - jogi személy, - jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság, valamint - egyéni vállalkozó folytathat, ha a rendeletben meghatározott feltételekkel rendelkezik és a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ központi szervezeti egysége nyilvántartásba vette. (DDRMK Jogi és Ellenırzési Fıosztály, 7100 Szekszárd Szent István tér 11-13.) A nyilvántartásba vétel feltételei: 1. - a kérelmezıt a cégjegyzékbe, bírósági nyilvántartásba bejegyezték, - létesítı okirata a magán-munkaközvetítı tevékenységet tartalmazza, - az egyéni vállalkozó magán-munkaközvetítésre jogosító vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, 2. a kérelmezınek vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személynek a kormányrendelet 1. számú mellékletében meghatározott képesítése, gyakorlata van, 3. a tevékenység gyakorlására irodahelyiség áll rendelkezésre, 4. a magán-munkaközvetítés meghatározott eseteiben a kérelmezı vagyoni biztosítékkal rendelkezik. A magán-munkaközvetítıi tevékenység folytatásának a vagyoni biztosíték akkor feltétele, ha a magán-munkaközvetítés külföldre irányul. Ebben az esetben a tevékenység 500.000,- Ft letétbe helyezése esetén folytatható. A pénzbeli letétet hitelintézettel vagy pénzügyi vállalkozással (a továbbiakban: pénzügyi intézménnyel) kötött letéti szerzıdéssel kell igazolni, mely szerzıdés kötelezı tartalma a következı: a letét kizárólag magán-munkaközvetítés során keletkezett, a munkát keresı részérıl felmerülı kártérítési igény kielégítésére használható fel, a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló vagy a munkát keresı részére a fenti pont szerinti kártérítést a magán-munkaközvetítı kártérítési kötelezettségét megállapító jogerıs bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet, a letét bármely okból való megszőnése esetén a kifizetés összegérıl és idıpontjáról a pénzügyi intézmény a magán-munkaközvetítıt nyilvántartó munkaügyi központot és a magán-munkaközvetítıt a kifizetéstıl számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.
A letétbıl kifizetett összeget 30 napon belül pótolni kell. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott forma-nyomtatványon kell benyújtani. A kérelmezınek az illetékekrıl szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 28. - ának (1) bekezdésében és 29. -ának (1) bekezdésében megállapított 2.200,-Ft illetéket a forma-nyomtatványon illetékbélyegben kell lerónia. A kérelemhez a következı mellékleteket kell csatolni: - a cégbejegyzés, bírósági végzés, (vagy cégkivonat) vállalkozói igazolvány 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolatát (a kérelmezı szervezeti formájától függıen), - a magán-munkaközvetítı tevékenységet tartalmazó létesítı okirat (társasági szerzıdés, alapító okirat, alapszabály) 3 hónapnál nem régebbi hitelesített kivonatát, - az elıírt képesítést bizonyító oklevél hiteles másolatát, a rendelet által meghatározott gyakorlatot igazoló mőködési bizonyítványt, - az irodahelyiség használati jogát biztosító okirat hiteles másolatát, - eredeti letéti szerzıdést a vagyoni biztosítékról (ha a vagyoni biztosíték is feltétele a nyilvántartásba vételnek) A tevékenység megkezdése A magán-munkaközvetítı a tevékenységét csak a munkaügyi központ nyilvántartásba vételérıl szóló határozatának jogerıre emelkedését követıen kezdheti meg. A határozat kihirdetésekor a magán-munkaközvetítı nyilatkozatban lemondhat fellebbezési jogáról. A postai úton kézbesített határozat akkor válik jogerıssé, ha a fellebbezésre nyitva álló határidıben (kézbesítéstıl számított 15 nap) fellebbezést nem nyújt be a kérelmezı. A határidı lejárta elıtt az ügyfél a munkaügyi központnál személyesen vagy írásban lemondhat fellebbezési jogáról, így tevékenységét a fellebbezési határidı lejárta elıtt elkezdheti, a jogerıs határozat alapján. A nyilvántartásba vételrıl kiállított határozatot az irodahelyiségében jól látható helyen ki kell függeszteni. A tevékenység gyakorlása A nyilvántartásba vételrıl rendelkezı határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezéseiben köteles a magán-munkaközvetítı folyamatosan használni, a nyilvántartásba vételrıl kiállított határozatot az irodahelyiségben jól látható helyen kifüggeszteni. A magán-munkaközvetítı a tevékenységéért a munkát keresıvel szemben díjat, költséget nem számolhat fel. Nem folytatható magán-munkaközvetítıi tevékenység arra a munkavállalásra, amely nemzetközi szerzıdés hatálya alá tartozik, és amellyel kapcsolatos munkaközvetítıi tevékenységre a nemzetközi szerzıdés alapján állami szerv jogosult.
Külföldre irányuló magán-munkaközvetítıi tevékenység folytatása során be kell tartani annak az országnak - a magán-munkaközvetítıi tevékenység folytatására vonatkozó - jogszabályait, amelyben történı munkavállalás elısegítésére a magán-munkaközvetítıi tevékenység irányul. A magán-munkaközvetítés során tilos: az ügyfelek közötti hátrányos megkülönböztetés és nemük, koruk, fogyatékosságuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyızıdésük, munkavállalói érdekképviseleti szervhez tartozásuk vagy ezzel összefüggı tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkozással össze nem függı körülmény miatt, /nem minısül hátrányos megkülönböztetésnek a munka jellegébıl vagy természetébıl egyértelmően következı megkülönböztetés/, a munkát keresıt jogszabály által meghatározott tilalomba ütközı munkavégzésre közvetíteni, a munkát keresı közvetítése nem létezı állásba, valamint olyan állásba (illetve a munkáltató azon telephelyén lévı állásba), ahol sztrájk van, a sztrájkot megelızı egyeztetés befejezéséig, olyan munkaerıigény kielégítése, amely jogszabálysértı feltételeket tartalmaz, /ilyen lehet például olyan munkaadói állásajánlat, ahol a törvényes munkaidıre biztosított munkabér a minimálbért sem éri el/ olyan személyi adatok rögzítése, nyilvántartása, felhasználása, amelyekre a munkát keresı alkalmasságának a megítéléséhez nincs szükség, amelyek a keresett munkával nincsenek összefüggésben. Tájékoztatási kötelezettség A magán-munkaközvetítınek a munkát keresıt tájékoztatni kell a felajánlott munkakör fıbb sajátosságairól, így különösen: foglalkoztatáshoz szükséges képzettségrıl gyakorlati idırıl a foglalkoztatás helyérıl, a foglalkoztatás idejérıl, a munkarendrıl, a mőszakbeosztásról, a várható kereseti lehetıségekrıl. A Korm. rendeletben foglalt felsorolás csak a legfontosabb munkaköri sajátosságokat tartalmazza, ezeken túl természetszerőleg minden olyan további tájékoztatást adhat a közvetítı, ami a munkához jutást eredményesen segítheti. Bejelentési kötelezettség A magán-munkaközvetítınek nyolc napon belül be kell jelentenie a nyilvántartást vezetı munkaügyi központnak, ha a nyilvántartásba vételnek a tevékenység folytatásához szükséges feltételeiben (telephelyében, szervezeti formájában stb.) vagy a székhelyében változás következett be, továbbá a magán-munkaközvetítıi tevékenységét megszüntette.
Adatszolgáltatási kötelezettség A magán-munkaerıközvetítınek a tárgyévi tevékenységérıl a tárgyévet követı év január 31-éig a nyilvántartást vezetı munkaügyi központ által kiadott adatlapon személyazonosításra alkalmatlan módon - a következı adatokról kell tájékoztatást adni: a) magyar állampolgárok belföldre történı munkaközvetítésének száma (fı); b) külföldre történt közvetítés száma országonként (fı); c) külföldi állampolgárok magyarországi munkavégzésére történı közvetítésének száma állampolgárság szerint (fı). Az a)-c) pontjában felsorolt adatokat az alábbi bontásban kell megadni: az összes munkaközvetítésen belül az eredményes közvetítések száma; a foglalkoztatásra irányuló jogviszony típusa szerinti közvetítettek létszáma (fı), a közvetítést megelızıen munkával nem rendelkezı munkanélküliek száma, korcsoportonként, nemenként, munkakörcsoport (szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás, szellemi foglalkozású), iskolai végzettség, nemzetgazdasági ágazatok szerint. II. Külföldi munkavégzésre irányuló közvetítés A külföldi munkavégzésre irányuló közvetítés esetében szigorúbb feltételeket állapítanak meg a jogszabályok. Ezekben az esetekben a magán-munkaközvetítıt a belföldi munkaközvetítéshez képest további kötelezettségek terhelik. A tevékenység jogszerő folytatásának feltétele, hogy a magán-munkaközvetítınek 500.000,- Ft összegő vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie. A külföldi munkavállalásra vonatkozó munkaközvetítı tevékenység csak a fogadó ország jogszabályainak megfelelı munkavállalásra irányulhat, és be kell tartani annak az országnak - a magán-munkaközvetítıi tevékenység folytatására vonatkozó - jogszabályait, amelyben történı munkavállalás elısegítésére a magánmunkaközvetítıi tevékenység irányul. A rendelet értelmében a külföldi munkavégzésre történı közvetítés esetén a magánmunkaközvetítıt munkakör sajátosságain túl további tájékoztatási kötelezettség terheli. Tájékoztatni kell a munkát keresıt különösen a fogadó ország - a foglalkoztatással, - a külföldiek munkavállalásával, valamint - az idegenrendészettel kapcsolatos szabályairól is. A tájékoztatási kötelezettségnek a közvetítést megelızıen, írásban, hitelt érdemlı módon kell eleget tenni. Ha a magán-munkaközvetítı a tájékoztatást elmulasztja, vagy téves tájékoztatást ad, és ezzel a munkát keresınek kárt okoz, a kárért a polgári jogi szabályok szerint felelısséggel tartozik.
A hitelt érdemlı tájékoztatásnak - az írásbeliségen felül - a közvetítés idején a fogadó országban hatályos jogszabályokon kell alapulnia, amelyek beszerzése, megismerése a munkaközvetítı kötelezettsége. Mind a munkát keresı, mind a munkaközvetítı érdeke, hogy ne csak a tájékoztatási kötelezettség tényének írásbeli igazolása, hanem a tájékoztatás tartalma is rendelkezésre álljon. A munkát keresı és a magán-munkaközvetítı egymás közötti megállapodásának a formájára, tartalmára a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadók. A rendelet értelmében a munkaközvetítés arra irányul, hogy elısegítse a munkát keresık és a munkát kínálók találkozását a foglalkoztatási törvényben meghatározott foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából. Külföldre irányuló munkaközvetítés során e jogviszonyok tartalmára a fogadó ország vonatkozó jogszabályai az irányadók. III. Külföldi állampolgárok közvetítése magyarországi munkavégzésre Külföldi állampolgár magyarországi munkavégzésre csak a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezésérıl szóló jogszabályok figyelembevételével közvetíthetı. A külföldiek magyarországi munkavállalására a többször módosított 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendeletben foglaltak szerint kerülhet csak sor. Külföldi a rendelet értelmében - a rendeletben meghatározott kivételektıl eltekintve - csak munkavállalási engedély alapján végezhet munkát Magyarországon. Az engedélyt, a külföldit foglalkoztatni kívánó munkáltató kérelmére a munkaügyi központ központi szervezeti egysége adja meg. Külföldi munkavállalás céljából az országba csak - a külföldi lakóhelye, tartózkodási helye szerinti - magyar külképviseleti hatóság által kiállított munkavállalási vízummal léphet be. IV. Törli a munkaügyi központ a magán-munkaközvetítıt a nyilvántartásból, ha: a) a magán-munkaközvetítı bejelentette tevékenységének a megszüntetését, vagy b) nem rendelkezik rendelet 4. (1) bekezdésben a nyilvántartásba vételhez elıírt feltételekkel, vagy c) a vagyoni biztosítékot az elıírt határidıre nem pótolta, vagy d) az Mt. vagy a K.rendelet szabályainak többszöri megszegésével folytatja tevékenységét. Ha a magán-munkaközvetítıt azért törölték a nyilvántartásból, mert vagyoni biztosítékhoz kötött közvetítést vagyoni biztosítás nélkül folytatott, a magán-munkaközvetítı legkorábban csak a törlést követı hat hónap elteltével vehetı újra nyilvántartásba. Szabálysértést követ el, és 60.000 forintig terjedı pénzbírsággal sújtható az a magánmunkaközvetítı, aki a jogszabályban meghatározott feltétele hiányában magán-munkaközvetítıi tevékenységet folytat, a munkát keresık között nemük, koruk, fogyatékosságuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyızıdésük, munkavállalói érdekképviseleti szervhez
tartozásuk vagy ezzel összefüggı tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkozással össze nem függı körülmény miatt hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, jogszabály által meghatározott tilalomba ütközı munkavégzésre közvetíteni, nem létezı állásba, valamint olyan állásba (illetve a munkáltató azon telephelyén lévı állásba) közvetít, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelızı egyeztetés megkezdésétıl a sztrájk befejezéséig, jogszabálysértı feltételeket tartalmazó munkaerı igényt elégít ki. Együttmőködés A munkaügyi központ és a magán-munkaközvetítı tevékenységük során együttmőködik. Az együttmőködés eszközei különösen: a) a rendszeres szakmai kapcsolattartás, b) munkaerı-piacra vonatkozó információk cseréje, c) 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben meghatározott hirdethetı és közvetíthetı álláshelyekre vonatkozó adatok cseréje, d) a munkatársak közös képzési lehetıségének biztosítása, e) megállapodások a munkaerı-piaci helyzet javítása érdekében. Szekszárd, 2007. április 25. Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ