MEGBÍZÓ: TERVEZŐ: TSZ.: 1868 Kerepes Város Önkormányzata 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2. KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. 1183 Budapest, Üllői út 455. KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KEREPES VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY: MŰEMLÉKI TERÜLETI MUNKARÉSZ 4. kötet 2014. június 30.
2 ALÁÍRÓLAP MEGBÍZÓ: Kerepes Város Önkormányzata Cím: 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2. Képviseli: Franka Tibor polgármester TERVEZŐ: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Cím: 1183 Budapest, Üllői út 455. Képviseli: Zajovics András ügyvezető VEZETŐ TERVEZŐ: Zajovics András okl. építőmérnök okl. városi közlekedési szakmérnök okl. városép. - városgazd. szakmérnök vezető településrendező tervező Építész Kamara: TT/1É 01-4075/11 Mérnök Kamara: 01-3526 K1d-1-Tell, TE-T-Tell, TH-T-Tell, TV-T-Tell IRÁNYÍTÓ TERVEZŐ: Zorgelné Sin Emília településmérnök városép. - városgazd. szakmérnök TT/1 01-4657/11 VÁROSRENDEZÉS: TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ZÖLDFELÜLET: Fejős László okl. építészmérnök É 01-6039 Koprda Ildikó okl. táj- és kertépítészmérnök K 01-5171, TK 01-5171, TR 01 5171 Szűts Orsolya okl. tájépítészmérnök TK 01-5226, K 01-5226 RÉGÉSZET: Vágner Zsolt régész
3 AZ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TARTALOMJEGYZÉKE 1. VIZSGÁLAT... 5 1.1. Előzmények... 5 1.2. A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódás, a településrendezési terv készítésének indokai... 7 1.3. A település történeti leírása... 8 1.4. A régészeti örökség felmérése... 11 1.5. Természet, táj-, tájhasználat, tájtörténet... 11 1.6. Településhálózat és településszerkezeti összefüggések... 12 1.6. 1. Településhálózat... 12 1.6. 2. Településszerkezet... 14 1.7. Településkép és utcaképek... 15 1.7. 1. A Településkép bemutatása:... 15 1.7. 2. Utcaképek:... 19 1.8. Településszerkezet és területhasználat... 29 1.9. Településkarakter... 31 1.10. Védettségek... 33 1.11. Az örökségi védelmek elemzése... 34 1.12. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökségvédelem összefüggésrendszerében... 54 2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK... 55 2.1. Településhálózati és tájhasználati változások... 55 2.2. Településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás... 55 2.3. Infrastrukturális változás... 56 2.4. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása... 56 3. HATÁSELEMZÉS... 57 3.1. Történeti településhálózati következmények... 57 3.2. Természeti, táji hatások... 57 3.3. A településkép feltárulásának változásai... 57 3.4. Régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei... 58 3.5. Történeti térbeli rendszerek alakulása... 58 3.6. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében... 59
4 3.7. Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei... 59 3.8. Településkarakter változásának hatásai... 59 3.9. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései... 60 3.10. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága... 60 3.11. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei... 60 4. ÖSSZEFOGLALÓ... 61
5 1. VIZSGÁLAT 1.1. Előzmények Kerepes önkormányzata a településrendezési eszközeinek felülvizsgálata és módosítása már 2012-ben megkezdődött, azonban Kerepes közelmúltban történt várossá nyilvánítása a településfejlesztési és településrendezési feladatellátásban is változásokat hozott, ezzel összefüggésben Kerepes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 220/2013. (X. 31.) Kt. határozatában döntött: - Kerepes Város Új Településfejlesztési Koncepciójának (TFK), - Kerepes Város Településfejlesztési Stratégiájának (ITS), - folyamatban lévő Településszerkezeti Terv (TSZT), - folyamatban lévő Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) elkészítésének szükségességéről. A Képviselő-testület - fent jelzett - döntése alapján, az új TFK és ITS mellett, új TSZT és HÉSZ készül a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Trk.) foglalt új követelmények alapján. A készülő települsrendezési eszközök kapcsán, a Trk. szerinti előzetes véleményezési szakasza szerint az érintett Pest Megyei Kormányhivatal, Érdi Járási Hivatal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Örökségvédelmi Osztály megkeresésre került. A Hivatal 2014. február 20-án kelt, PE-06/D/OR/280-2/2014 üi.sz. levelében az alábbi tájékoztatást adta: "1.) A településrendezési tervek és helyi építési szabályzat elkészítésénél, ill. módosításánál a kulturális örökség védelméről szóló, többször módosított 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) előírásait kell figyelembe venni, amelynek hatálya a műemlékekre és a régészeti emlékekre egyaránt kiterjed. 2.) a Kötv.-településrendezési eljárást érintő- 66. -a szerint örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Amennyiben a fejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Az örökségvédelmi hatástanulmány tartalmáról a 395/2012. (XII.20.) Korm. rendelet 1. melléklete rendelkezik. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 8. (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett. Kerepes közigazgatási területét 2 műemlék, 1 műemléki környezet és 14 nyilvántartott régészeti lelőhely található, melyek a következők: - 7069 törzsszámú Nepomuki Szent János-szobor - 11498 törzsszámú Tiszttartói ház
6-11498 törzsszámú Tiszttartói ház műemléki környezete - 26145 azonosító számú MRT 12 15/1. nevű lelőhely - 26145 azonosító számú Szálaska néven nyilvántartott lelőhely - 26146 azonosító számú Kavicsbánya néven nyilvántartott lelőhely - 26147 azonosító számú Madarász u. 19. néven nyilvántartott lelőhely - 26148 azonosító számú Kálvária-hegy néven nyilvántartott lelőhely - 26150 azonosító számú Szilas-liget, Szép-hegy néven nyilvántartott lelőhely - 26151 azonosító számú Szőlősor néven nyilvántartott lelőhely - 26153 azonosító számú MRT 12. 15/9. néven nyilvántartott lelőhely - 26154 azonosító számú Szép-hegy néven nyilvántartott lelőhely - 26155 azonosító számú Széphegyi u. néven nyilvántartott lelőhely - 26156 azonosító számú Rét u. 7. néven nyilvántartott lelőhely - 26158 azonosító számú Zerge u. néven nyilvántartott lelőhely - 51133 azonosító számú MRT XIII/2 (kézirat) 15/15 lh.. néven nyilvántartott lelőhely - 68197 azonosító számú Szilasliget, HÉV megálló néven nyilvántartott lelőhely A megváltozott jogszabályok figyelembe vétele miatt... javasoljuk, hogy az eddig elkészült örökségvédelmi hatástanulmány térjen ki részletesen a települési szövet és a beépítés morfológiájának vizsgálatára is, ami a műemléki környezettel érintett településrészekre vonatkozó döntés jobb megalapozását szolgálhatja. Ide tartozik a régészeti örökség és műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012 (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 3. sz. mellékletében a műemléki környezet vonatkozásában felsorolot szempontokra épülő részletes értékvédelmi munkarész, ami a műemléki környezet átfogó vizsgálatán belül kitér (részletes leírással és fényképpel) az egyes építmények jellemző formai jegyeire, alaprajzi tipológiájára és a különböző településrészek korábbi beépítéseinél esetleg érvényes egyedi sajátosságokra. Ez elősegítené a műemléki környezet értékeinek beillesztését a helyi értékvédelem szabályozási körébe. Annál is inkább előnyös lenne ez, mert a helyi védelemre kijelölt településrészek részleges vagy akár teljes fedésben állhatnak a kijelölt műemléki környezettel, illetve kiegészíthetik egymást. A két csoport építészeti és településképi értékeit együtt kezelő hatástanulmány szinte döntés-előkészítő javaslatként kínálja az elfogadásra javasolt helyi szabályozás keretében a védésre érdemes elemeket, s így már a HÉSZ keretei között, a helyi egyedi védelem mellett azonnal lehetővé válik a területi értékvédelmi feladatok ellátása is. Ez biztosíthatja, hogy az országosan védett örökség tágabb környezete értékőrző kontextusába helyezve érvényesüljön a maga teljességében. A fentiek alapján és a legújabb építésügyi jogszabályok tükrében a helyi védelem alá vont területekkel azonos módon (vizsgálati és bírálati szempontok) javasoljuk kezelni a műemléki környezetet. Így a műemléki környezetben folyó építkezések a helyi szabályozás rendszeréhez illeszkedően, az örökségvédelmi szabályrendszer szempontjai szerint, annak alkalmazásával és adaptálásával befolyásolhatók, illetve ellenőrizhetők a településképi véleményezési és a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó szabályok alapján. A szabályozási terv módosításával kapcsolatban ennek érdekében szükséges a műemléki környezetekbe eső ingatlanok tételes felsorolását elvégezni a rendelet mellékletében....
7 A helyi értékvédelem a műemléki környezettel kiegészülve egységes felfogással szolgálhatja a helyi értékek védelmét azzal, hogy a település épített értékét helyi szinten helyezi egyedi és területi védelem alá, amely a műemléki környezet védelmével kiegészülve biztosítja azok környezetét és méltó megjelenését. 3.) A régészeti érintettséggel kapcsolatban a következő megjegyzéseket tesszük: 3.1.) Javasoljuk, hogy a szabályozási és szerkezeti terven feltüntetett régészeti lelőhelyek ábrázolásának pontosítása érdekében vegyék fel a kapcsolatot a régészeti lelőhelyek és műemlékek nyilvántartását vezető szervvel. A Korm. rendelet 42. (1) bekezdése, valamint a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló 80/2012. (XII.28.) BM rendelet 2. (1) bekezdése értelmében a régészeti lelőhelyek és műemlékek nyilvántartását a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft. működteti. 3.2.) A.. Korm. rendelet 5. melléklet 2.1.4.1. pontjának megfelelően, kérjük a régészeti érintettségű ingatlanok felsorolását is a HÉSZ külön mellékletében.... 4.) A településrendezési eszközökre vonatkozó tartalmi követelményeink: A... Korm. rendelet mellékletei örökségvédelemmel kapcsolatos pontjainak megfelelő tartalmi elemek mind szöveges, mind a szöveges, mind a rajzi munkarészekre vonatkozóan. 5.) a 2/2005. (I.11.) sz. Korm. rendelet 1. (3) bekezdés a) pontjára való hivatkozással tájékoztatjuk Önöket, hogy jelen településrendezési eljárásban külön környezeti vizsgálatot örökségvédelmi szempontból nem tartunk szükségesnek. egy szakszerűen elkészített és a tervezés során messzemenően figyelembe vett örökségvédelmi hatástanulmány további környezeti hatásvizsgálat nélkül is megfelelő garanciát nyújt a kulturális örökségi értékek védelmére...." 1.2. A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódás, a településrendezési terv készítésének indokai Az értékelés során az alábbi Kerepest érintő programok, tervek, tanulmányok és azok adatai kerültek felhasználásra: Országos Területrendezési Tervről szóló - módosított 2014. január 1-től hatályos -2003. évi XXVI. törvény (OTrT); Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATrT); Kerepes hatályban lévő Új Településfejlesztési Koncepciója - 2005 Kerepes hatályban lévő településrendezési eszközei; Kerepes nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése - 2013; Árpád-kori földvár, kilátótér és tematikus útvonal kialakítása Kerepesen - megvalósíthatósági tanulmány - 2009; Turisztikai vonzerő- és termékfejlesztés előmozdítása című pályázat - KMOP-2007-3,1,1/C/; Környezet védelméért felelős szervek által előzetes véleményezési eljárásban, illetve előzetes egyeztetések során közölt információk, adatok.
8 1.3. A település történeti leírása A település területe természeti adottságai miatt ősidők óta lakott terület volt, melyet a területen fellelt kő-, réz-, bronz- és vaskori emlékek, római és népvándorlás-kori régészeti leletek is igazolnak. A leletek feltárására a mai Szilas és Malom patak környékén, és az ősi K-Ny közti kereskedelmi főútvonal, a mai 30-as főút mellett került sor. A faluszerkezet kialakulásának kezdetei a kerepest érintő középkori kereskedelmi vereckei nagyút mentén lelhetők fel. Vagyis a honfoglaláskor öröklött utak szerepe megfigyelhető a falurendszer kialakulásában és megszilárdulásában. Ugyanakkor ebben a korban a kereszténység felvételének állami-királyi programja a váci egyházmegye megszervezése is a falurendszer megszilárdulásának irányába hatott. A Római korból származik a területünkön áthaladó, a 300-as években épített római szarmata földsánc, a Csörsz árok. Szent István király 1030-ban rendelte el törvénykönyvében, hogy minden 10 falu építsen egy templomot. Az egyik ilyen templom oltártöredékei a mai Templom hegyen kerültek elő. Régészeti leletek alapján igazolható, hogy Kerepesen a Széphegy és a Zsófialiget közötti részen, a Malom patakra lejtő domboldalon a X-XIII. században, valamint a falutól délkeletre, a Szilaspatakra enyhén lejtő domboldalon a XII-XIII: században apró települések voltak. A Szőlősoron is kerültek elő Árpád-kori edénytöredékek. Mindezekkel együtt Kerepes középkori település magja a Kálvária domb alatti völgyben volt, a mai község déli szélén begyűjtött XII-XV. Századi edénytöredékek erre utalnak. Kerepes középkori eredetű temploma pedig a mai Kálvária hegy tetején állt. Kerepes nevét először egy 1148-ból származó oklevél említi meg. Egyik változat szerint a falu neve a régi magyar kerep hajó, csónak szóra utal. Feltehetően kis hajókat, csónakokat készítők éltek itt, akik a vízi járműveket az akkor még bővizű Szilas patakon úsztatták a Dunára. A másik változat szerint régi nevét a Kreps Rák elnevezést a szájhagyomány szerint a honfoglalás előtt itt élő szlávoktól kapta. A település első birtokosa Kárészi Sándor szebeni bán volt, akinek birtokába Kerepes 1270 körüli években került. Az írott források tanulsága szerint az 1400-as évek elején meglehetősen erős, vagyonos település volt. 1408-ban Péter kerepesi plébános a nagyváradi Szent Demeter kápolna oltárigazgatóságát kapta meg. 1430-ban pápai oklevél említi a kerepesi Szent Miklós templomot, melyet a Kálvária dombtetőn emeltek. Ebben az időben Kerepes János váradi püspök birtoka volt. 1544-ben a falu török hódoltság alá került, és bár a török hadjáratok során életben maradt, 1596-ban a tatárdúlás során a lakosság teljes egészében elmenekült, vagy elpusztult. 1585-ből származik Kerepes, illetve egész Pest megye legrégebbi pecsétje, amely erős törzsű lombos fát ábrázol. A terület hosszú ideig lakatlan lett, majd 1690-es évektől ismét kezd benépesülni német és magyar telepesekkel. 1703-ban a Rákóczi szabadságharc alatt a lakosság elmenekült és 1711-ben a Szatmári-béke évében Kerepes falu üresen állt, elhagyott volt. Az ekkor elkezdődött szervezett telepítési programok keretein belül néhány korábbi német család
9 mellett új magyar, német és szlovák családok települtek ide. 1715-ben már 20, 1720-ban már 52 család élt itt. 1713-ból származik Kerepes legrégebbi épülete a váradi káptalan tiszttartó háza, mely karakteres tömegével, csonkakontyolt magas tetővel, és szépen formált barokk ablakrácsaival hívja fel magára a figyelmet. Az épület az idők folyamán volt kultúrház, mozi, könyvtár, üzem és raktár, a belső már nem őrzi az eredeti formáját. A birtok 1719-től Grassalkovich Antal tulajdonába került, majd 1867-ben magyar királyi koronabirtok lett. 1750-ben Kerepes bekerült az ország vérkeringésébe azzal, hogy a kocsiposta egyik frekventált útvonalán feküdt. Egészen a vasút megépítéséig Pest és Gödöllő között Kerepes volt az első postakocsi állomás. 1900-ban a vasút vonala elérte a községet. Először gőzmozdony ahogy a helybeliek nevezték, a "muki" húzta a vasúti kocsikat, majd 1911-ben már villamosított vonalon lehetett a fővárosba eljutni. Wéber Ede (Bázel, 1843. január 11. Kerepes, 1935. szeptember 24.) Svájci származású pedagógus és nemzetgazdász, nevéhez fűződik Madách Imre Az ember tragédiája című művének, valamint Petőfi és Tompa verseinek német nyelvre történő fordítása. 1882-ben Kerepesen kis birtokot vásárolt, melyet Wéber-tanyának kezdtek nevezni a helybeliek. Sokáig élt és tevékenykedett Kecskeméten. 2000 holdas szőlőterületet létesített, amit Helvécia-telepnek keresztelt el. 1911-től visszaköltözik Kerepesre, ahol szándékában volt birtoka egyik részén egy "kispolgári" települést létrehozni. 1910. október 29-én bemutatta a "Kispolgárok Otthona Helvécia Telep" elnevezésű tervét, melyet a közgyűlés elfogadott, de egyben kötelezte a születendő telepet templom, temető, piac, óvoda és gyermekjátszótér létesítésére. A kerepesi Helvécia-telep az 1940-es évektől Szilasliget néven szerepel. A Kálvária hegyen volt templomot a husziták építették, és itt volt az első temető is, amit a megmaradt síremlékek bizonyítanak. 1719-ben kezdték a plébánián az anyakönyvet vezetni. 1911-12-ben a koronauradalom és a község lakosságának lelkes és hathatós támogatásával épült meg szecessziós stílusban a ma is használatban lévő, Szent Anna tiszteletére szentelt templom. Tornya a felvidéki pártázatos reneszánsz formákat idézi. A környéken éltek Petőfi Sándor rokonai, s maga a költő is többször megfordult a faluban. 1849-ben a szabadságharc alatt Klapka és Aulich tábornokok állomáshelye volt Kerepes. A II. világháború utáni időszakban jelentős fejlődésnek indult a falu. 1951-ben alakul meg az első termelőszövetkezet, munkalehetőséget biztosítva az itt lakók és az egyre nagyobb számban ide települők számára. A szövetkezet 1968-ban Szilasmenti MGTSz néven egyesült a kistarcsai szövetkezettel. A gazdasági egyesülés után megkezdődött a közigazgatási egyesítés is, először 1973-ban a közös tanács létrehozásával. 1978-ban közigazgatásilag egyesítették a két községet Kerepestarcsa néven, majd 16 évi együttlét után 1995. január l-vel község szétválással ismét visszaállt a több száz éves állapot, azaz a két település Kerepes és Kistarcsa néven ismét önálló életét éli.
10 A falu szlovák jellegét és hagyományait 1950-es évek elejéig megtartotta. Ezután a lakosság száma a nagymértékű betelepülés hatására jelentősen megnövekedett. Az eredeti szlovák hagyományok egyre inkább háttérbe szorultak. A korábban általánosan használt tót nyelvhasználat egyre inkább magyarosodott és a korábbi szlovák népi hagyományok egyre inkább elhalványodtak, háttérbe szorultak. 1978-ban Kistarcsát és Kerepest egyesítették, 1996. januárjától újra önálló nagyközség lett. Létrehozták a polgármesteri hivatalt, átvették az oktatási, egészségügyi és szociális intézmények működését, megszervezték a községüzemeltetést. A népességszám folyamatos növekedésével igény lépett fel a belterületbe vont egységek gyarapítása, ezzel párhuzamosan pedig az épített lakások számának emelésére. Az ezredforduló óta eltelt időszakban viszont a fővárosból kiköltözők, illetve az Erdélyből és az ország depresszívebb területeiről érkezők a meghatározók a benépesülésben. Számukra a városias karakter, a megfelelő infrastrukturális, intézményi, szolgáltatási ellátottság, a kedvező közlekedés-földrajzi helyzet, a főváros szomszédsága mind-mind az élhető, kisvárosias település iránti egyértelmű szimpátiát erősíti. Az elmúlt néhány évben átadásra került a Rózsakert, (Sólyom), a Szabadság úti, a Magtár téri és a Szilasliget úti lakópark, továbbá a Panoráma lakóparkban a 2008-ban kialakított 400 építési telek 15%-án 2011-12-ben megindult az építkezés. 2010 végén pedig újabb társulás alakult több mint 200 telek építési területbe vonására ezúttal a Hungaroring melletti területen. Ezen jelentős településfejlesztési törekvések, valamint a térségi (Kistérségi- és agglomerációs) és gazdasági szerep folyamatos növekedése indukálta, hogy Kerepes 2009-ben kezdeményezze a várossá való nyilvánítását, melyet aztán 2013-ban sikeresen el is nyert.
Kerepes Város új településrendezési eszközeinek készítése - 2014. A településszerkezet alakulása a katonai felméréseken jól nyomon követhető. első katonai felmérés 1782-85 második katonai felmérés 19. sz. közepe harmadik katonai felmérés 1872-84 Kerepes belterületének településszerkezete 2010 1.4. A régészeti örökség felmérése A régészettel, régészeti lelőhelyekkel kapcsolatos tartalmat lásd az Örökségvédelmi Hatástanulmány:Régészeti területi munkarész c. anyagban található ide vonatkozó fejezetben. 1.5. Természet, táj-, tájhasználat, tájtörténet Lásd a tárgyi pontban meghatározott tartalommal a település területrendezési terveihez készült Megalapozó vizsgálat c. 1. sz. kötetének 1.12.1. Tájhasználat, tájszerkezet c. fejezetét. 11
12 1.6. Településhálózat és településszerkezeti összefüggések 1.6. 1. Településhálózat Kerepes a Közép - magyarországi Régióban, Budapesti Agglomeráció kiemelt térségében a Gödöllő Ceglédberceli dombságban, a Szilas patak mellett, Pest megye középső részén, Budapest határától mintegy 5 km-re helyezkedik el. A térség népességkoncentrációja, funkciósűrűsége magas, területei intenzíven hasznosítottak. Agglomerációs elhelyezkedésével Kerepes is részese az ország központi térségének, így az agglomeráció nyújtotta gazdasági többletből a település is részesül, melyet az agglomerációt jellemző folyamatok a PÁN - európai V. közlekedési folyosó részeként fő közlekedési irányok mentén jellemző térbeli terjedése is lehetővé tesz. A település ÉNY-on Mogyoróddal, D-DNY-on Kistarcsával, NY-on kis területen Csömörrel, DK-en Isaszeggel és É-ÉK-en Gödöllővel határos közvetlenül. Kerepes földrajzi fekvése számos lehetőséget rejt, geomorfológiai adottságai változatosak. Természeti területeinek kiterjedése jelentős. A település természeti környezete, és a település területén és közelében lévő erdőterületek kedvező táji és természeti kereteket biztosítanak a település fejlesztéséhez. a Kmo-i régió települései a PÁN-európai közlekedési folyosók a Kmo-i régióban
13 Kerepes város a 4304 számú Gödöllői statisztikai kistérség, valamint többcélú önkormányzati kistérségi társulások, így a Galgamenti és Gödöllő környéki Önkormányzati Társulás, valamint a Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagja. A Gödöllői kistérség 13 települése közül ahhoz a kilenchez tartozik, amelyek a Budapesti Agglomeráció hivatalos lehatárolásán belül esnek. az agglomerációs és pest megye statisztikai kistérségei az agglomerációs és pest megye többcélú önkormányzati kistérségi társulások A Gödöllői Kistérség Pest megyében helyezkedik el központja Gödöllő város. A kistérséget 12 település alkotja, melyek közül négy város, Gödöllő, Kistarcsa, Pécel, Kerepes. A népesség száma az országos tendenciáktól eltérően dinamikusan növekszik, kedvező korstruktúrájú, és eléri a 103 ezer főt. A lakosság szám folyamatos növekedése egyik legfőbb jellemzője a kisrégiónak. A kistérség fejlettségét nagyrészt köszönheti a kedvező gazdaságföldrajzi fekvésének, és a települések adottságainak egyaránt. Budapest közelsége és a kistérség jó megközelíthetősége szintén jellemzője a térségnek. Pest megye keleti részén elhelyezkedő Gödöllői kistérség közvetlenül is határos hazánk fővárosával, ezáltal a kistérség egy része a Budapesti Agglomeráció része. Földrajzi értelemben két nagy tájegységre lehet osztani a Gödöllőidombságra, valamint a Hatvani síkra. A kistérség jó turisztikai adottságokkal rendelkezik, mely kiváló vonzerő a térséget megismerni kívánók számára. A kistérség gazdaságföldrajzi helyzete kiváló a térségen halad át az M3-as autópálya, a 3-as főút és a miskolci vasúti fővonal, a közeljövőben befejeződő M0-ás gyűrű és M31-es út, melyek a kedvező közlekedési lehetőségek miatt nagy gazdasági és logisztikai potenciált teremtenek. A térség természeti-környezeti adottságokban, kulturális örökségben és szellemi javakban gazdag, a lakosság aktív és az országos átlagnál magasabb jövedelmű; a gazdaság szerkezete, szervezeti összetétele korszerűnek mondható, a térség része a tágabb budapesti agglomeráció mintegy hárommilliós felvevő piacának. Jelenleg a Gödöllői Kistérség legfontosabb alakító tényezője, hogy jellemzően Budapest agglomerációjához tartozó településekből áll, és ez a viszony egyelőre erősebbnek bizonyul a kistérségi kapcsolatoknál. A főváros központú áramlások, az agglomerációs hatások egyensúlytalanságai az okai annak, hogy a kistérség belső integritása nehezen megoldható, a
14 települések kooperációja alacsony fokú. A kistérségen belüli települési kapcsolatokra a divergencia (széttartó magatartás) a jellemző és nem a konvergencia (összetartás). A kistérség nem tartozik a hátrányos helyzetű kistérségek közé. Ezért az országos területfelzárkóztatási stratégiában nem kiemelt fejlesztési térség. A besorolás hátránya, hogy egyes pályázati (támogatási) lehetőségek esetén magasabb önrészt kell biztosítani, valamint a néhány felzárkóztatási programból való kizárás. A Gödöllői kistérség többek között a 2008 évben elfogadott cselekvési terv alapján határozza meg projektjeit, a dokumentum minden település számára alapvető iránymutatásokat fogalmaz meg a mikrotérség fejlesztési lehetőségeinek feltárásával. Kerepes részére Budapest és agglomerációja illetve a kistérség biztosítja a felsőfokú ellátás döntő részét, de a középfokú ellátásban is jelentős szolgáltatásokat nyújt. A középfokú funkciók többségének elérésére csak a kistérségi központban, Gödöllőn és a Fővárosban, kórházi ellátás tekintetében Kistarcsán van lehetőség. Kerepesen az alapfokú intézményi funkciók és a lakosságot ellátó szolgáltatások egyaránt megtalálhatók. Kerepes az elmúlt években a fővárosi népesség kedvelt kitelepülési célterülete. 1.6. 2. Településszerkezet A településszerkezetben jól elhatárolható telek - és beépítési struktúrák különböztethetők meg. A történeti faluközpont - ófalu- területe jellemzően nagytelkes, oldalhatáron álló, fésűs beépítésű terület. A terület feltárását a domborzathoz igazodó, szabálytalan és keskeny utcarendszer jellemzi. A telekstruktúra változatos, szabálytalan, a telekméretek a telekosztások követeztében folyamatosan csökkenek. Az elmúlt néhány évtizedben történő településrendezés a változatos domborzati viszonyok között egyenes vonalvezetésű utcákat hozott létre, jellemzően keskeny 5-10 méteres utcaszélességekkel. A kialakult telekméretek változatosak, többségében 700-1000 m2 közötti területűek (lásd.: Telekméret vizsgálat). Jól nyomon követhető, hogy telekméretek alapvetően meghatározzák a beépítési struktúrát. A beépítések homogenitását megbontja, hogy a jellemzően fésűs, oldalhatáros - építési telkenként 1-2 lakást bíró - beépítések mellett, egy - egy településszerkezeti elemben esetlegesen jelennek meg zártsorú beépítésű (Szilasligeti településrész) tömbök, vagy a környezetbe nem illő 8-10 lakásos többszintes társasházakkal (József Attila és Béke út) beépült egységek. A belterülethez jórészt szervesen kapcsolódó, a Martinovics és Szőlő utca környezetében, a belterület DK-i részein, a Szőlősor utca mentén, és a Gyár utca környezetében lévő volt zártkerti, illetve hétvégi házas üdülőterületek keskeny, 700-1000m 2 telekterületű szalagtelkes területek, oldalhatáron álló beépítéssel. A gazdasági területek, kis- és középvállalkozások területei nagytelkes, szabadon álló beépítésű területek.
15 A település külterülete területfelhasználás tekintetében nagyobb részt erdő- kisebb részt mezőgazdasági terület. Nagyobb összefüggő erdőterületek a közigazgatási terület északi és keleti-délkeleti részein, kisebb erdőterületek a belterület központi területén helyezkednek el, keleti részéhez pedig délkeleti irányban csatlakoznak. Külterületen, jelentős településszerkezetet befolyásoló területek a Gödöllővel határos területrészen a (mintegy 23 ha) regionális hulladéklerakó területe, valamint a közigazgatási terület keleti határában a mintegy 28 ha nagyságú honvédségi terület. 1.7. Településkép és utcaképek 1.7. 1. A Településkép bemutatása: Kerepes madártávlatból A településszerkezetben is változások következtek be az elmúlt esztendő során. Az évről évre bővülő szolgáltatók révén formálódik és kisvárosi jelleget ölt Kerepes központi része. A településközpont szabályozási terve
16 Az elfogadott tervek alapján a képviselő testület a Béke utca Sólyom utca József Attila utca vasúti terület által határolt településrészt jelölte ki az újonnan létesítendő településközpont felépítésére. A településközpont szabályozásának újragondolását a minél jobb hasznosíthatóság érdekében, az önkormányzat a 011 hrsz-ú tömb érintett tulajdonosaival közösen gondolja elvégezni. A közös cél és hasznosíthatóság érdekében az érintett tulajdonosok és az önkormányzat a testületi döntés figyelembevételével elkészítették a talajvédelmi tervet, a termelésből való kivonást megfizették és jelenleg a belterületbe vonási eljárás zajlik a földhivatalban. Sorházak a Sólyom utcában A folyamatosan és intenzíven növekvő lakosságszám újabb és újabb lakóterületek kialakítását, illetve földterületek építési telekbe vonását teszik szükségessé. Ennek kivitelezésére évről évre néhány hektár alapterületű újabb lakóterület kijelölése, parcellázása és értékesítése valósul meg. A beépítésre szánt területek növekedésének megoszlása: A terület-felhasználás növelésével nyerhető területek Terület-felhasználás típusa Tervezett területfejlesztés A tervezett fejlesztési terület nagysága összesen és a belterület viszonya Lakóterület 80 ha 19,3% Településközpont vegyes terület 25 ha 6,0% Különleges terület 20 ha 4,8% Kereskedelmi, szolgáltató, 86 ha 20,8% gazdasági terület Összesen 211 ha 50,9% Forrás: Önkormányzat
17 A lakásállomány növelését célozta az önkormányzat azon intézkedése, amelynek keretében az egykori Szilasmenti MGTSz központi épületét, amely egy ideig a polgármesteri hivatalnak is helyet adott, 69 lakásos társasházzá alakították. Emellett az elmúlt időszakban átadták a Rózsakert, (Sólyom), a Magtár téri és a Szilasliget úti lakóparkokat, továbbá a Panoráma lakóparkban a 2008-ban kialakított 400 építési telek 15%-án 2011 tavaszán megindult az építkezés. 2010 végén újabb társulás alakult több mint 200 telek építési területbe vonására ezúttal a Hungaroring melletti területen. Emellett újabb kezdeményezés indult társulás formájában (Szérűskert Kft.) a Hungaroringhez közel eső Szőlő utcában több száz telek építési telekbe vonására. Ezek a kezdeményezések kiválóan tükrözik a Kerepes stratégiáját a népességvonzó és -megtartó képességének erősítésére, amely a jövő fejlődésének záloga. Sajnos, az ingatlanpiaci válság a lakásépítést Kerepesen is visszavetette, így új parcellázás 2012-ben nem történt, a rendelkezésre álló területek beépítése azonban így is folyamatos. A lakóterület mellett az ipari terület növelése is szükségessé vált. A sajátos, egyszersmind kiváló közlekedési adottságok segítik a település fejlődését. A 3-as számú főközlekedési országút mentén helyezkedik el, a főváros közigazgatási határától kevesebb mint 5 km-re. Az M0-ás autóút fővárost elkerülő keleti szektorának átadása révén a nyomvonaltól 4 km-re fekvő Kerepes is közel került az országos és nemzetközi közlekedési hálózatokhoz, hiszen néhány perc alatt elérhetővé vált a körgyűrű. A 2010 nyarán átadott M31-es autópálya, amely 12 km hosszan Nagytarcsát Gödöllővel köti össze, elsősorban az Északkelet-Magyarország felé irányuló átmenő forgalom (50 000 jármű/nap) csökkentésében nyújt segítséget. Az M31-es autópálya, Kerepes térségében csomóponttal javítja tovább a település amúgy is kedvező közlekedésföldrajzi pozícióit, megközelíthetőségét, csökkenti annak belterületi terheltségét, 2011-ben pedig autós pihenő épült benzinkúttal, az üzemeltetési jogot elnyert ÖMV Hungária Zrt. kivitelezése révén. A település eltökélt szándéka egy kerepesi lehajtó megvalósítása is, ennek tervei előkészítési fázisban vannak. Az újonnan átadott gyorsforgalmi út mellett több 100 hektáron ipari övezet kialakítását tervezik. Ugyanakkor 60 hektár ipari/gazdasági területbe vonása megtörtént, ahova már jelentkeztek a betelepülni szándékozó vállalkozások. A zöldterületek egy speciális fajtáját jelentik a játszóterek. A szép számú, gyermekek szórakozását szolgáló területek folyamatos fejlesztésre szorulnak, ami jelenti egyrészt az eszközök cseréjét, biztonságossá tételét, állagmegóvását, korszerűsítését. Az elmúlt időszakban három játszótér (Magtár tér, Szilas, Alföldi utca) kapott Európai Unió által is elfogadott formát, új játékokat. Ugyanakkor a növekvő népességszám új játszóterek kialakítását is szükségessé teszik. Ezek egy részét uniós forrásokból finanszírozza a település. A speciális területek kiemelt elemét jelenti a település belterületén, állami tulajdonban levő, a Szilas-patak gyűjtőterületén, a 015/4. helyrajzi számú ingatlan alatt kialakítandó árvízcsúcscsökkentő tározó és tanösvény, amely 1,7 hektáron madármegfigyelővel, szabadidő központtal zöld szigetként szolgálná a kikapcsolódást, ennek elvi vízjogi engedélye (vízikönyvi szám: 6.2/9/529) már megérkezett.
18 Kerepes a Gödöllői-dombság lankái között, előtérben a Szent Anna templom
19 1.7. 2. Utcaképek: 1.) 3. sz. főút menti területek - Kerepes HÉV megálló és környezete A kerepesi HÉV megálló melletti kereskedelmi-épület és P+R parkoló A HÉV megálló melletti állomásépület buszmegálló és A 3.sz. főút menti egészségügyi centrum. A 3.sz. főút menti sport és szabadidő centrum. A 3.sz. főút és a Mogyoródi út menti üzletsorok. A 3.sz. főút és a Mogyoródi út menti üzletsorok.
20 2.) 3. sz. főút menti településközpont területe (Régi falumag) A 3. sz. főút Tiszttartó ház mentén A Tiszttartó ház melletti vízelvezető árok és gyalogos híd. Tiszttartó ház Tiszttartó ház A régi településmag és a 3. sz. főút csatlakozása. A szent Anna templom a belső út felől nézve.
21 A felújított régi településközponti épületek A felújított régi településközponti épületek A Templom utca térkő burkolata A felújított művelődési ház, előtte a Trianonemlékmű A felújított művelődési ház, előtte a Trianonemlékmű A Szent Anna templom a Kálvária-hegy felől nézve.
22 3.) 3. sz. főút menti ipari területek és a település északi része A 3.sz. főút keleti oldalán található gazdasági telephelyek. A 3.sz. főút keleti oldalán található gazdasági telephelyek. A 3.sz. főút keleti oldalán található gazdasági telephelyek. A 3. sz. főút és a település északi belterületi határa menti buszforduló. A település északi belterületi hátárán álló Patkó-csárda A 3. sz. főút nyugati oldalán található lakóutca és családi házas övezet.
23 4.) Mogyoródi út és a tervezett új városközpont területe A Sólyom utca és a Hegy utca kereszteződése. A tervezett városközpont jelenleg beépítetlen területe. A Béke utca A tervezett városközpont területe. A Béke utca menti kereskedelmi épületek A Béke utca menti új lakópark. A szilasligeti HÉV megállóhoz vezető lépcső Szilasligeti HÉV megálló
24 5.) Kistarcsával szomszédos településrész és környezete A volt községháza ma 40 lakásos társasház A kistarcsai határ menti ipari terület A Szőlő utca új beépítései és a mögötte található még beépítetlen lakóterület fejlesztés A Szőlő utca már beépült része A csömöri hulladéklerakó látképe A tervezett lakófejlesztés a Kölcsey u. felé nézve. A tervezett lakófejlesztés a Sólyomliget felé nézve
25 6.) Sólyomliget településrész A Sólyomliget (Rózsahegyi u) új beépítése Rózsahegyi utca Az új beépítés a tervezett lakóterületek felől A Szondy utca jelentős szintkülönbsége A Sólyom utca látképe A Sas utca látképe
26 6.) Szilasliget településrész Kerepes és Mogyoród határa A Wéber Ede utca Mogyoród felé vezető ága A József Attila utca látképe A Kerepes-Mogyoród határ és buszforduló Ady Endre utca látképe Bajcsy-Zsilinszky utca látképe
27 6.) Szőlőhegy településrész (falusias lakóterület) Hagyományos oldalhatáros beépítés Hagyományos oldalhatáros beépítés Hagyományos oldalhatáros beépítés Hagyományos oldalhatáros beépítés Hagyományos oldalhatáros beépítés A Szőlő-hegyre vezető út
28 6.) Szálaska településrész (volt zártkertek) Időszakosan használt fa üdülőépület Időszakosan használt fa üdülőépület A hegyre vezető betonút Az üdülőterületre vezető Gyár utca A Gyár utca aljában található szlömös terület A Gyár utca aljában található szlömös terület
29 1.8. Településszerkezet és területhasználat Belterület és beépült beépítésre szánt területek Kerepes településszerkezetét markánsan meghatározza, hogy a 3. sz. főút nyomvonala Ék-Dny-i irányba kettészeli, és kereszt irányban halad belterületén keresztül ÉD-i irányban Budapest - Gödöllő HÉV vonala, ezt a tagoltságot erősíti a közelmúltban megépült M31 - es autópálya nyomvonala. A település beépítésre szánt területeinek súlypontja a település DNY-i területére koncentrálódik, Mogyoród és Kistarcsa meglévő és tervezett beépítésre szánt területeihez közvetlenül kapcsolódva. A település É-D-i tengelyétől keletre a település külterülete, mező- és erdőgazdasági területei találhatók. A szerkezetet erőteljesen befolyásoló tényező a település egyedi domborzati adottsága, ami elsősorban a beépítéseket, és a közlekedési hálózat nyomvonalvezetéseit határozza meg. A település belterülete szinte teljes terjedelmében falusias lakó és kertvárosi lakóterületek összessége, mely lakóterületek Kistarcsa lakóterületeivel egy szerkezeti egységet képeznek. Az "összenövés" a Homok dűlő déli oldalának - kistarcsai oldalon történő - beépülésével folyamatos. A település belterülete, illetve beépítésre szánt területei nagyvonalakban az alábbi egységekre bonthatók. 1. A Mező utca - Szabadság utca - Magtár és Templom utcák által határolt orsós szerkezetű területegység az ősi településmag területe. 2. A második részegység a település Dk-i határában található, a Szabadság utcákra futó Dália - Fecske - Vilma - Vágány és Patak utcák által határolt lakó területegység, mely településszerkezetileg közvetlenül Kistarcsához kapcsolódik. 3. A következő kisebb településrész a belterület északi határával közvetlenül szomszédos, a Szabadság út jobb oldalán található gazdasági terület, és tervezett fejlesztési területei. 4. A szerkezeti terven tervezett településközpontként jelölt területegység és környezete, mely a HÉV pálya két oldalát jelenti a belterület központi területén lévő erdő terület környezetében. A tervezett településközponti terület központi területe jelenleg még beépítetlen.
30 5. A Kistarcsához közvetlenül kapcsolódó lakóterületté átalakuló zártkertes terület, a település legnagyobb összefüggő gazdasági területe és távlatban lakóterületként kijelölt a belterületi erdőhöz kapcsolódó zárvány mezőgazdasági terület tartozik ehhez a szerkezeti egységhez. 6. Az 5. és 4. számmal jelzett egységekhez kapcsolódó szabályosan feltárt beépült kertvárosi lakóterület. 7. A település külterületén zárványszerűen megjelenő egyéb különleges területfelhasználású területek.