A Debreceni Egyetem Szemészeti Klinikája 1921 1925 Blaskovics László c.rk. tanár, h. igazgató 1926 1944 Kettesy Aladár ny.rk. tanár, igazgató ny.r. tanár (1930) 1944/45. II. Verzár Gyula ny.r. tanár, felügyelő tanár Hallberg Gyula mb. vezető 1945 1969 Kettesy Aladár ny.r. tanár, igazgató 1969 1994 Alberth Béla egyetemi tanár, tanszékvezető 1994 Berta András egyetemi tanár, klinikaigazgató A debreceni Szemklinika megszervezése 1921-ben Blaskovics László nevéhez fűződik. Blaskovics professzor viszonylag rövid idejű debreceni tevékenysége nemcsak szervező munkája miatt jelentős, hanem műtéti gyakorlata és orvosi magatartása következtében is. A Debreceni Szemklinika igazgatását csak átmenetileg és helyettesként vállalta. Debrecenbe csak időnként látogatott el, mivel szemkórházi igazgatóságát továbbra is megtartotta. 1925-ben a Debreceni Egyetemről visszavonult; Budapesten lett egyetemi tanár 1928-ban. Fő munkaterülete a műtéttan volt, több műszerkonstrukciót is alkotott. Számos műtéti eljárás nemzetközi elterjedése is az ő nevéhez fűződik. Szemészeti műtéttan c. könyve három kiadásban is megjelent. Összefoglaló munkája Kettesy Aladár társszerzőségével németül jelent meg 1938-ban, halála évében. Blaskovics tanszékét fiatal tanársegéde (Kreiker) Kettesy Aladár vette át 1926-ban. A Szemklinika épülete eredetileg 120 ágyas befogadóképességűre épült, azonban csak 46 ágy berendezésére került sor 1921-ben. Így a klinika egyik szárnya lakások, később a Fül-Orr- Gégeklinika, végül a Stomatológiai Klinika ideiglenes elhelyezésére szolgált. Kettesy Aladár alatt a Szemklinika a szemészeti műtéttannal, a látás fizikai-fiziológiai és pszichológiai problémáival foglalkozott. A gyakorlati orvosképzés szorosan kapcsolódott elméleti munkásságával. 1922-ben hézagpótló művet adott ki orvostanhallgatók (továbbá iskolaorvosok, vasúti orvosok, katonaorvosok és szemészorvosok) felkészítésére.
A rövidlátás problémáival, a szem élettanával, az optikai felismerés pszichológiai folyamataival, a tárgy- és színlátás kérdéseivel elmélyülten foglalkozott. A háború után az ágyak száma előbb 55-re, később 85-re emelkedett. Bővültek a klinika munkahelyei is: Élettani, Optikai Laboratórium létesült, amelyben főleg a tárgylátás és színlátás problémáival foglalkoztak. Egy új varróanyag segítségével sikerült a keratoplasztikát tökéletesíteni. A klinika docensének, Alberth Bélának erről a tárgyról megjelent monográfiája nemzetközi sikert aratott. Új részlegként Kancsalsági, valamint Glaucoma-Gondozó Állomás létesült. Fotolaboratórium, Klinikai Szövettani Laboratórium egészítette ki a fentieket. A klinikáról német nyelven három szakkönyv jelent meg. Kettesy: Eingriffe am Auge három kiadása, Alberth Bla: Keratoplastik (1961) és Alberth Béla: Chirugische Behandlung der Ätzverletzungen des Auges (1971). Kettesy professzor nyugdíjba menetele (1969) után Alberth Béla professzor vezetése alatt a Szemklinika a Blaskovics-Kettesy iskola szellemében a legjobb hagyományok megőrzése és továbbfejlesztése mellett dolgozott. Ennek elismerését fejezte ki a Graefe-díj odaítélése (1973). Évente a klinika 85 ágyán 2000 2100 nagyműtétet és 500 600 ambuláns műtétet végeztek. Számos műtéti eljárást elsőként vezettek be hazánkban (cyclectomia-, vitrectomia-, myopia-ellenes műtétek stb.). 1968-ban kezdődött a világon a szemészeti műtéttan egy teljesen új ága, az üvegtesti sebészet. A klinika élen járt az új módszer meghonosításában és a vitrectomia bevezetésében. Kialakult a klinika új profilja: a hátsószegment-sebészet. A klinika fő tudományos profilja továbbra is a szaruhártya-átültetés klinikai és transzplantációs immunológiai kérdéseinek kutatása maradt. A hyalokeratopathia klinikai és hisztopatológiai vizsgálata alapján kandidátusi, a cornea degeneratiók klinikai és hisztopatológiai vizsgálata alapján pedig kandidátusi és doktori disszertációk születtek. A koraszülöttek végleges vakságot okozó retinopathiája megoldásához jelentett néhány fontos lépést a kérdésről készült kandidátusi disszertáció (Hatvani). A száraz szem syndroma pathomechanizmusáról és kezeléséről szintén kandidátusi értekezés készült (Török Magdolna). Az üvegtesti sebészet elképzelhetetlen ultrahang-diagnosztika nélkül. A kialakított Ultrahanglaboratórium munkája, amelyben hazánkban először dolgoztak a B eljárással is, újabb kandidátusi értekezést eredményezett (Kolozsvári). A nagy elméleti és gyakorlati jelentőségű könnyvizsgálatok egy további kandidátusi értekezést eredményeztek (Berta). Hazánkban bevezették és először végeztek műtéteket a nagyfokú progresszív myopia ellen, és radialis keratotomiát az egyszerű
myopia esetén. Elsőként vezették be az intraocularis melanomák Rhu 106 applicatorral történő kezelését. A fluorescein angiographia és az argon-krypton lézer bevezetésével megvalósították a legmodernebb diagnosztikus és terápiás módszereket. 1982-ben Zajácz Magdolna egyetemi tanári kinevezést kapott. Egyetemi tanári kinevezést nyert a Szegedi Szemklinikán Süveges Ildikó, a debreceni klinika volt egyetemi docense is, majd Budapestre történő távozása után Kolozsvári Lajost nevezték ki. A debreceni klinikáról került ki Vörösmarthy Dániel professzor is. 1994-ben a Szemklinika új igazgatójává Berta Andrást nevezték ki. Igazgatóvá való kinevezése óta bevezette az intraocularis tumorok contact béta-sugárkezelését és szemészeti Onkológiai Centrumot alakított ki. Új szakrendeléseket indított, megszervezte a járóbetegellátás számítógépes feldolgozását. Pályázatokkal bővítette a klinika műszerezettségét (új lézerkezelés, számítógéppel vezérelt látótér vizsgáló berendezés, UH-diagnosztikus műszerek stb.). Cornea Bank és kontaktlencse-laboratórium működését szervezte meg. A klinika vezetőszerepet ért el a szaruhártya-átültetés, a myopia ellenes műtétek, az intraocularis daganatok sugárkezelése területén. Az ország szaruhártya átültetésének 30 40%-át a debreceni Szemklinikán végezték. Új műtéti technikát, diagnosztikus eljárásokat, az immunszupresszió új módszereit vezették be. Új lézer berendezéssel végezték az ideghártya leválás elleni és az üvegtest műtéteket. 1988-ban fekvőbeteg ellátást 80 ágyon, járóbeteg-ellátást 8 szakrendelésen (általános szemészet, ultrahang, lézer, flag, koraszülött, intraocularis tumor, EOP, klinikai labor) láttak el. Jelenleg 50 ágyon, 8 szakrendelésen (általános szemészet, ultrahang, intraocularis tumor, lézer, klinikai labor) dolgoznak. Az ellátott járóbeteg-esetszám évi 50 ezerre, az ambuláns beavatkozások száma évi 80 ezerre növekedett. Az összes műtéteik száma a korábbi időszakhoz képest mintegy 25%-kal növekedett és évi 2400 2500 műtét körül stabilizálódott. A cataracta műtéteik száma évről-évre emelkedett, ezen belül a fakoemulzifikációk aránya 12,4%-ról 87,4%- ra emelkedett. A klinika a gyógyító munkában megőrizte országosan elismert vezető szerepét a szemsebészet négy kiemelt területén (szaruhártya-átültetés, myopia ellenes műtétek, szemészeti plasztikai és rekonstrukciós sebészet, intraocularis daganatok műtéti és sugárkezelése), sok tekintetben sikerült tovább is fejleszteni azt. Profiljaik felölelik szemészeti vizsgálatok és betegségek teljes körét, a legmodernebb diagnosztikai, műtéti eljárásokat, terápiás beavatkozásokat és a kapcsolódó tudományos kutatásokat. A Szemklinikán 1995 óta működő refraktív sebészeti központ az excimer lézeres fotorefraktív és fototerápiás keratektómiák mellett,
Magyarországon elsőként vezette be a lézerrel kombinált automata lamelláris keratektomiát, a LASIK-et. 1996 óta ötödéven egy félévben oktatnak szemészetet, magyar, TOK-os, és fogorvostanhallgatóknak. Az oktatott tananyag korszerű, a legmodernebb műszeres vizsgálatok, műtétek bemutatásán alapul. A használt tankönyv a Süveges Ildikó (szerk.): a Szemészet, melynek Berta András a Szemklinika professzora az egyik szerzője, első kiadást 1998-ban, újabb kiadást 2002- ben ért meg. 1995-től bevezették a gyakorlati vizsgát is. Az 2006-ban megtörtént a tanterem teljes rekonstrukciója, korszerű oktatási eszközökkel és a minden szemészetben használt fontosabb vizsgáló eszközzel történő felszerelése. Az ezt követő években a rezidensképzés infrastrukturális feltételeit teremtették meg. Az oktató helyiségben egy elkülönített részben Mikrosebészeti Oktató Részleget alakítottak ki, ahol a rezidensek állatszemeken gyakorolják a szemműtétek alaptípusait. Oktatási felszerelésük teljesen megújult az oktatási anyagok készítése és bemutatása tekintetében áttértek a digitális technikára. Ehhez részben pályázati forrásokból részben saját erőből digitális fototechnikai berendezéseket vásároltak. A Szemklinika posztgraduális képzésébe, a gyakorlati képzést elősegítő és egyes műtétek végrehajtására való képességet oklevéllel igazoló tanfolyamokat vezettek be, amelyek országos vonzáskörűek és a szemészek mellett más szakmák képviselőinek (pl. plasztikai sebészeknek) az érdeklődését is felkeltették. Részt vesznek a szemészeti szakvizsga követelményeket és a szemészeti szakmai protokollokat kidolgozó országos hatáskörű bizottságok munkájában. Négy éve Berta András a Szemészeti Szakmai Kollégium elnöke. Négy éve Facskó Andrea a Magyar Szemorvostársaság főtitkára. 2007. december 7. óta Berta András a Magyar Szemorvostársaság elnöke. 2003-ban diplomás szemészeti szakápoló és szemészeti szakasszisztens képzési kurrikulumokat dolgoztak ki. Az elmúlt évtizedben a klinika 14 munkatársa szerzett PhD fokozatot, hárman habilitáltak, Zajácz Magdolna professzornő 2003-ban pedig professor emeritus címet nyert el. 1997 és 2008 között 22-en szereztek szemészet szakvizsgát, 2008-ban négy rezidens és négy szakorvosjelölt képzése van folyamatban. A debreceni Szemklinikán az elmúlt tíz évben végzett tudományos munka a hazai szemklinikák között kiemelkedő és nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Tíz év alatt 63 nemzetközi (impaktfaktoros folyóiratban) megjelent közleményt publikáltak, ezek átlagos impaktfaktora 1.423, mely szám a szemészeti folyóiratok átlagos impaktfaktor értékénél magasabb. A kutatási eredmények mellett az innováció terén is elismerésre méltó aktivitásukat mutatja négy szabadalom, az amerikai Johns Hopkins Egyetemtől kapott Innovation of the Year,
2001 díj, a Debreceni Egyetem Innovációs díja, és a Magyar Szabadalmi Hivatal által az InnoTears Kft.-nek (a Debreceni Egyetemen 2006-ban a Szemklinika két oktatója részvételével létrejött spin off vállalkozásnak) 2008-ban odaítélt Millennium díj. A tudományos munkát új kutatási területek is jellemzik: A lézeres szaruhártya műtétek komplikációjaként jelentkező szaruhártya-homály keletkezési mechanizmusának feltárása, a homály kialakulásának hátterében álló fokozott hegesedést gátló (a könnyből ilyen esetekben hiányzó urokináz aktivitás pótlásán alapuló) szemcsepp kifejlesztése, szabadalmaztatása, hasznosítása (az amerikai AdPharma gyógyszergyár megvásárolta, preklinikai vizsgálatok zajlanak). A könny urokináz aktivitásának meghatározására alkalmas betegágy melletti teszt kifejlesztése és szabadalmaztatása. A szaruhártya-fekélyek kialakulását gátló két proteáz-inhibitor gyógyszerhatóanyag kifejlesztése és szabadalmaztatása. Keratoprotézis (mesterséges szaruhártya) kifejlesztése, szabadalmaztatása, klinikai kipróbálása és a gyártás elindítása (Széchenyi-pályázat 16 millió Ft támogatás, gyártó cég a Medicontur, Zsámbék, Magyarország). Szaruhártyaátültetések során használt egyszer használatos körkés (cornea-trepán) kifejlesztése, szabadalmaztatása és klinikai kipróbálása. A Centrum több intézetével és klinikájával állnak tudományos téren kollaborációban. A Biofizikai és Sejtbiológiai Intézettel, a KBMPI-vel és a Megelőző Orvostani Intézettel zajló kollaborációk keretében a congenitális cornea-disztrófiák (örökletes szaruhártya-elfajulások) és a szemben elhelyezkedő örökletes daganatok (retinoblasztoma, von Hippel angiomatosis) genomikai és proteomikai hátterének kutatása számos új kutatási eredmény (köztük két új mutáció) leírásához vezetett. A szaruhártya-átültetést követő lokális immunológiai reakciók könnyből végzett vizsgálatokkal való nyomon követését és a transzplantátum-rejekció előjelzését célzó kutatások az Immunológiai Intézettel, a szaruhártya sebgyógyulás zavarainak és a XIII-as véralvadási faktorral való összefüggésének könnyben való kutatása a KBMPI-vel való kollaborációban folyik. Az endokrin oftalmopátia patomechanizmusának már évtizedek óta folyó kutatásoknak (kollaboráció az I. Sz. Belgyógyászati Klinikával) új területe nyílt meg az orbitális dekompressziós műtétek során az oftalmopatáiás betegek orbitájából eltávolított szövet immunkompetens sejtjeinek vizsgálatával (kollaboráció a Koppenhágai Egyetem Szemészeti Pathologiai Intézetével). A tudományos munka és az új kutatási terület hátterét a sikeres pályázatok adják (OTKA, Mecenatúra, OMFB, ETT, TEMPUS-JEP, NKFP, FKFP). Az elmúlt időszakban jelentős beruházások és felújítások történtek, mint például a műtős
ügyeletes szoba (1997), a könyvtár (1997), a műtő (1999), 4 kórterem (2001), 2 lift (2003, 2004) rezidens műtő (2006), fekvőbeteg részleg felújítás (2008), orvosi szoba (1998), két sötétszoba (2000), a volt üzemorvosi rendelők felújítása szakrendelők kialakítása (2002), tetőtér beépítés, (2003). Nagyobb értékű műszervásárlások terén a klinika többek között az alábbi eszközöket vásárolta meg: digitális angiográfiás készülék (1997), lamelláris keratotóm és krió-készülék (1997), dióda lézer (1998), fakoemulzifikációs készülék (1999), ultrahang készülékek (2000), operáló mikroszkóp (2001), FLAG berendezés (2002), vitrektóm (2002), endotélmikroszkóp (2002), cornea topográf (2003), automata periméter (2004), ultrahang pahométer (2005), fakoemulzifikációs készülék (2006), vitrektómiás készlet (2006), műtőasztal és operáló szék (2006), optikai koherencia Tomográf OCT (2007), ultrahang diagnosztikus készülék (2007), ultrahangfej és kriószonda (2008). A szemészet egyre inkább ambuláns szakmává válik, ennek megfelelően a gyógyító tevékenységüket a járóbeteg-ellátás és az egynapos sebészet irányába kell átalakítani. Folytatni kívánják keratoprotézis (mesterséges szaruhártya) programot. A nemrég kialakított és korszerű eszközökkel felszerelt retina ambulanciák mellé speciális beavatkozó helyiség kialakítását tervezik, ahol az ország egyik időskori-makuladegenerációt kezelő központjaként évente több száz beteg rendszeres injekciós kezelését megoldhassák. Szerk.: Petrovics Alica Kapusz Nándor Forrás: Kapusz Nándor Petrovics Alica Vásárhelyi Ferencné: Kilencvenéves a debreceni orvosképzés. 3. átdolgozott kiadás (Debrecen, 2008)