Prof. Dr. Kukán Ferenc élete és munkássága

Átírás

1 Prof. Dr. Kukán Ferenc élete és munkássága Bugát Pál Kórház Szemészeti Osztályának 60 éves fennállására rendezett tudományos ülés Gyöngyös, október 7. A Magyar Szemorvostársaság és elnöksége nevében köszöntöm a gyöngyösi Bugát Pál Kórház Szemészeti Osztályát alapításának 60. évfordulóján. Az itt végzett munkáról ma még másoktól sokat hallunk. De a társaság vezetőjeként meg kell köszönnöm, hogy a város és szemorvosai kétszer látták vendégül a Magyar Szemorvostársaság Kongresszusát, Pintér főorvos úr szervezésével, és itt működik a nem igazán poétikusan hangzó rövidítéssel bíró SHAO, a Magyar Szemészeti Szakdolgozók Egyesületének origója, centruma és élesztője Elek főorvosnő. A magyar szemészeti közélet egyik gócpontjában ünnepelünk tehát.

2 Az aranybetűk egy majdnem 40 éves könyv fedőlapján fakulnak. A címlapon Szemészet, tankönyv. A szerzők, Boros Kettesy Kukán. Medicina, Második átdolgozatlan, az utolsó kiadás. Érdekes a verzo is. Legendás tankönyv, szemorvos generációk szellemi fundamentuma, szinte kézikönyvvel felérő tartalommal, a szakvizsgára biztos alapot jelentve. Szerzői szakmánknak igazi, jelentős képviselői, formátumos, nagy, egyetemi közéleti egyéniségek voltak. Az előadó, jómagam személyesen V. éves medikusként ebből a tankönyvből ismerte meg Kukán Ferenc professzor nevét, és legmerészebb álmában sem gondolta, hogy utódaként két funkcióban is lehetősége lesz méltatni a nagy elődöt szűk negyven év elmúltával.

3 A szikár életrajzi adatok : Dr. Kukán Ferenc sz.: Érsekújvár Egyetemi tanulmányok: Bp-en között - Pécsi Egyetem Szemészeti Klinikáján 1939-ig dolgozik, magántanár lesz 1936-ban szemészeti kórtan tárgykörből évek alatt Kassai Állami Kórház főorvosa ban egy évig Gyöngyösön főorvos ben Hódmezővásárhelyen főorvos től megbízott tanszékvezető től 1969-ig tanszékvezető a Szegedi Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikáján a Szegedi Orvostudományi Egyetem elsőszámú vezetője dékáni rangban től tagja a Magyar Szemorvostársaságnak, 1956-tól 8 éven át

4 elnöke is. Kiváló orvos, a munka érdemrend arany fokozatának kétszeres tulajdonosa. Kutatási területei voltak: a szem folyadékcseréje és annak zavarai, az ophthalmodynamometria, a glaucoma és műtéti kezelése, szürkehályogműtétek technikája, extracapsularis szürkehályogműtétek utáni endophtalmitisek ben halt meg. A képen látható hölgy lányneve olyan szép balladai hangzású, de már nem ezt viseli, azért merem elmondani: Molnár Anna. Kisgyerekként mészsérülés érte mindkét szemét. 17 éves volt, mikor egy mandulaműtéten átesett barátnője tanácsára Hódmezővásárhelyre ment, a kórházba. Ő 1951-re emlékszik, de mindez egy évvel korábban történhetett, hisz 1950-ben érkezett a Szegedi Szemészeti Klinikára az a Kukán tanár úr, aki Anna bal szemét operálta, még a kórházban, főorvosként. Szaruhártya átültetés történt. Kukán tanár úr operált, Csillag doktor segédkezett a beteg emlékezete szerint.

5 Egy tehénszarvtól sérült szem szaruhártyáját kapta meg. Műtét közben hallotta, hogy valami műszer sistereg, forog. Nyilvánvalóan a von Hippel-féle óramű trepánról lehetett szó. Pár nap múlva, amikor először kilépett az épületből, valami szép fehéret látott, nyíltak a fehér liliomok. Hat hét bentfekvés után egy hónapra hazament, majd újabb 3 hét szemészeti osztályos kezelés következett. Ekkor nem magyarul beszélő orvosok is vizsgálták, később Pesten is bemutatták esetét és őt magát is. Úgy tudja Ő volt a legelső szaruhártyacserés! Iratai egy belvízi áradás során megsemmisültek és sajnos a hódmezővásárhelyi irattárban sem voltak fellelhetők. Az oral history, ahogy az angol mondja, tehát a beteg elbeszélésének adatain kívül, a szaruhártya fényképe bizonyítja, hogy az Imre tanítvány Kukán Ferenc milyen kreatív, modern szemsebészetet művelt. Az új szaruhártya bő negyven évet szolgált, jelezve az operatőr kiváló képességeit, és a beteg szerencséjét. Úgy hiszem fontos orvostörténeti adalékkal szolgálunk a fentiekkel a keratoplastica magyarországi diadalútját illetően. Kahán Ágost professzor szeretett mesterére emlékezve 1998-ban írta az alábbiakat: Kukán dékán úr felismerte, hogy Sztálin halála után kevesebb laktanyára van szükség Szegeden, és megszerezte az egyetem számára a mai gazdasági igazgatóság épületét, mely valaha laktanya volt, a hozzá tartozó

6 gyakorló térrel (libalegelő), hol ma az új klinikai tömb, az izotópdiagnosztikai intézet, a központi laboratóriumok épületei magasodnak. Megszerezte a felsőipari iskolát az Eötvös utcában, mely most az egész Gyógyszerészeti Kar intézeteinek ad helyet. Végül megkezdte az új Szemklinika építését, melyről ugyan tudta, hogy a gyógykezelés modern irányainak térhódításával az összeépülő új és régi klinika területe túl nagy lesz, de majd lehetségessé válik területért új nagy műszereket kapni. Többek között modern előadóterem, amely ma is a Kar legmodernebb, legjobb terme, elektrofiziológiai vizsgáló Faraday kamrával ortoptikai vizsgálók, 6 helyiséges ambulancia, legfeljebb 4 ágyas kórtermek, minden ágyhoz tartozó telefonhírmondóval és fejhallgatóval. 6 helyiséges laboratórium, 5 helyiséges műtő klíma-berendezéssel, textil és műszer sterilező helyiséggel létesült.

7 A két kép Kukán professzor életművének két összefüggő darabját jelöli. Balra a szegedi Szemészeti Klinika új épületszárnya, amelyet 1960-ban fejeztek be. Jobbra a 2000-ben újra egyesített Szegedi Tudományegyetem címere, amely jelzi az önálló Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karként való működését és egykori önállósága hiányát.

8 Neves tanítványai, Kahán Ágost, Szeghy Gergely, Galli Lóránt egyaránt hangsúlyozták, hogy az erőszakmentes vezetés és a kalokagathai a szépséget és bölcsességet egyesítő eszmény valósult meg Kukán professzor személyében. A Szemészeti Klinika épületének praktikus beosztása mellett művészeti értékek megteremtésére is törekedett. Az előtér hódmezővásárhelyi majolikával díszített oszlopai és fala. Mindennapi életünk, munkánk most látni csak milyen szép környezetben zajlik.

9 - 8 - A SZOTE legszebbnek tartott professzori szobája, a bútorok nagy része ma is az eredeti Kukán prof. által rendelt. Akkoriban festőművész fivérének képei díszítették a falakat. A Kukán-féle ophthalmodinaméter, amely világhírűvé tette a nevét. A vakum révén megemelt szemnyomás volt az új gondolat az egyébként egyszerű, praktikus szerkezet működésében.

10 A szegedi Belvárosi Temetőben a város két nagy fiának egymás mellett található a sírja. Móra Ferenc író, tudós-múzeológus, Kukán Ferenc szemorvos professzor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem évekig első vezetője. Más időszak, az emberi alkotó tevékenységnek más területei a két életút mentén. De közös bennük, hogy Szeged fogadott gyerekei mindketten, akik bizonyították, hogy a város jól választott; általuk több, munkájuk révén tisztábban látó lett Szeged és népe. Képletesen és ténylegesen is. Kukán Ferenc professzor csak 73 évet élt.