Városi csapadékvíz, csapadékvíz gazdálkodás a városokban Szakmai (vízgazdálkodási) továbbképzés Jancsó Béla - Főmterv Zrt Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara 2019.03.20.
Az előadás témái: Miért is kell róla beszélni, helyzetértékelés? A városi környezet hatása Méretezés, modellezés, tervezés Mit tehetünk mi tervezők? Az előadás célja inkább gondolat ébresztés a rendelkezésre álló idő alatt!
Miért is kell róla beszélni?
Valahol Európában Valahol Ázsiában Valahol Amerikában
Napjainkban Vissza a jövőbe
Városi környezet - érzékenység Hétköznapunk része Mindenkit érint Mindenki ért hozzá!? Értékeink gyarapodása Feszes életvitel Érzékenységünk
Klímaváltozás - bizonytalanság Gyakoriság Szélsőség Mennyiség
Következmények - károk Elöntések Vízhiányok Ritkából -rendszeres
Ehhez képest Ha jellemezni szeretnénk csapadékvízelvezetés helyzetét Nincs igazi gazdája, széttagoltság Ami sokba kerül Aminek helyigénye van Amiről a városvezetők megfeledkeznek Amit ha süt a nap mindenkinek felesleges Ritkán, de akkor nagyon - havária állapotok Tűzoltás állapota, hol a rendszer szemlélet Elhanyagolt régi létesítmények Nincs megteremtve a működtetés feltételei Nincs megteremtve a fejlesztés feltételei A csapadékvíz belterületi elvezetése a vízgazdálkodás mostoha gyermeke!
A városi környezet hatása
Városi környezet hatása Urbanizáció Vízminőségi problémák Elvezetési problémák
Városi környezet hatása: a lefolyásra TERMÉSZETES MESTERSÉGES KÖRNYEZET
Városi környezet hatása: az árhullám-képre
Csapadék események, mennyiségek:
Összegezve: A táj megváltoztatása, városiasodás hatással van a terület hidrológiára azaz a vízzáró felületek növekedése kedvezőtlen hatással vannak a lefolyásra, árhullám-képre, a hatásokra érzékenyebbeké válunk kockázatviselés, azaz a problémákat nem CSAK az éghajlat változás okozza! MIT TEHETÜNK MI TERVEZŐK?
Tervezés Méretezés -Modellezés
Helyzetértékelés Tervezéssel kapcsolatos problémák: Elavult vízrendezési tervek koncepciók Az utolsó átfogó tervek gyakran a 70-es években készültek Változtak a beépítések, lefolyási tényezők Zavaros városfejlesztési politikák Vagy nincs rendezési terv, vagy naponta változik a befektetői igényeknek megfelelően Masterplan, Városi kockázati terv, elképzelések hiánya Méretezési kérdések, mérések hiánya Régi elavult szabványok, segédletek Kevés új adat, drága Addig nincs baj ameddig nem esik az eső!
Megrendelői magatartás A tervezésen, előkészítésen minél többet spóroljunk meg. Olyan legyen ami mindenkor megfelel. De ne kerüljön semmibe.
Tervezés Azaz tervezés két fő részfeladatra bontható: A.) - Terhelések meghatározása -Mennyi eső esik - Milyen gyakorisággal esik -Mi a max / min terhelés -Mi az időbeni lefutás B.) - Az elvezető rendszer méretezése - Elvezetés (árok, csőhálózat, ) - Víz visszatartás (tározás, szikkasztás, )
Méretezés Azaz tervezés két fő részfeladatra bontható: A.) - Terhelések meghatározása Csapadék események, mennyiségek azaz MENNYI ESŐ ESIK? éghajlat függő A csapadék hálózatot terhelő része azaz EBBŐL MENNYI KERÜL A CSATORNÁBA? B.) - Az elvezető rendszer méretezése lefolyás függő azaz MIT CSINÁLJUNK VELE? méretezési eszköz függő
Kockázat Biztonság Gazdaságosság Beruházási költség - kár Kár Biztonság 100% Keressük az optimumot Sosem éri el a 0-át Beruházási költség Beruházási költség - biztonság Sosem éri el a 100%-ot Beruházási költség
Szabványok
MSZ 752-2 mint a tervezés alapja A követelményeket a továbbiakban az összköltségek és a költségek figyelembevételével olyan módon kell meghatározni, hogy a vízelvezető rendszerek úgy vezessék el és adják tovább az összegyűjtött vizet, hogy ne okozzanak megengedhetetlen környezeti károkat és kockázatot a közegészségre, illetve az üzemi dolgozókra. Ki határozza meg, hogy mi az a kockázat, kár ami még megengedhető? Mi a költséghatékonysági, biztonsági követelmény? valószínűség kockázat felelősség
MSZ 752-2 mint a tervezés alapja A követelményeket a továbbiakban az összköltségek és a költségek figyelembevételével olyan módon kell meghatározni, hogy a vízelvezető rendszerek úgy vezessék el és adják tovább az összegyűjtött vizet, hogy ne okozzanak megengedhetetlen környezeti károkat és kockázatot a közegészségre, illetve az üzemi dolgozókra.
MSZ 752-4 mint a tervezés alapja A 200 ha-nál kisebb, illetve 15 min-ig tartó össze gyülekezési idejű vízgyűjtő területeken, kis vízelvezető rendszerek esetében, időben állandó csapadékintenzitás tételezhető fel és alkalmazható a racionális méretezés: Intenzitás időbeni alakulása Q= ψ i A, ahol: i p = a t -m Q- csúcsvízhozam l/s-ban, Ψ- lefolyási tényező, i - a mértékadó csapadékintenzitás l/s. ha-ban, A - a vízgyűjtő terület vízszintes vetülete, ha-ban Csapadékmaximum függvény empírikus paraméterek
Racionális méretezés problémái Racionális méretezés elve szerint ezek egyformák!
Racionális méretezés problémái és amit még nem tud figyelembe venni a racionális módszer: Talaj típusok közötti különbség, beszivárgás. Vízgyűjtő hidrológiai memóriája, talaj telítettség. Vízgyűjtőn található esetleges árhullám csökkentő tározások. Tározás számításra nem alkalmas, a legnagyobb csapadék nem azonos a betározandó csapadékkal. A racionális módszerrel mindent és annak az ellenkezőjét is ki lehet számolni!
Van-e más méretezési segédlet? szerző: Koris Kálmán
Új eszköz a tervező kezében: modellezés Modell típusának meghatározása (vázlatos részletes) Szoftver kiválasztása Terepi, hálózati adatok gyűjtése Modell hálózat kialakítása Mérések (csapadék, hálózat) Adatfeldolgozás Kalibrálás, verifikálás Szimulációk futtatása, gyakorlati felhasználás, modellezés A méretezés biztonságának elve: Mértékadó csapadék gyakoriság Elöntési gyakoriság
Tervezés folyamata - vízgazdálkodás Feladatok Helyzetelemzés és helyzetértékelés - MASTERPLAN Műszaki-gazdasági-környezetvédelmi vizsgálatok készítése Beruházás tervezés (finanszírozás, térbeli és időbeli megvalósítása), pályázati lehetőségek feltárása Pályázati dokumentációk Tervezés, engedélyezési tervek, Tender tervezés, vállalkozásba adás Kivitelezés A megvalósítás több éves folyamat! Akár 5-10, vagy még több év!
Mit tehetünk mi tervezők?
Szemlélet váltás: Vízgyűjtő egész területét együtt kell vizsgálni, kezelni. Csapadék gazdálkodási szemlélet alkalmazása. A településrendezéssel együtt kell a megoldást keresni. A megoldás összehangolása, ütemezése az útépítési fejlesztésekkel. A problémát csak közösen, az összes érintett összefogásával lehet hosszútávon és fenntarthatóan megoldani!
Rendszer szintű gondolkodás: Helyszínen tartás, tározás Zöldtetők Szikkasztás Növényzet Árhullám csökkentés Árhullám csökkentő tározók Lefolyás késleltetés KOMPLEX VÁROSI VÍZGAZDÁLKODÁS RENDSZER SZINTŰ GONDOLKODÁS Gyors elvezetés Elvezető kapacitások biztosítása Túlfolyók
Új megoldások keresése: Esőgyűjtő tetőfelületek Zöldtetők Esőgyűjtő tartályok Beszivárogtató árkok Stb.
Összegezve: A városi csapadékvízgazdálkodással kapcsolatos fő feladatok, amire szükség lenne: Területi, teljes vízgyűjtőre vonatkozó vízrendezési tervek frissítése Vízgyűjtő területekre vonatkozó mérési programok beindítása Kockázati biztonsági szintek vizsgálata gazdaságossági alapon Új módszerek használata, modellezésen alapuló méretezések Inteligens megoldások tervezése: vízkormányzás, tározás, kombinált rendszerek, nem csak elvezetés, gazdálkodás KOMPLEX VÍZGAZDÁLKODÁSI SZEMLÉLET, GONDOLKODÁS Érdemes mielőbb elkezdeni! De ésszel!
Végezetül: Feladatunk az általános Megrendelői hozzáállás formálása: Rendszer szintű gondolkodás nem csak egy utcát kell megoldani Komplexitás városi környezet egységes kezelése, városfejlesztés Tervezés fontosságának hangsúlyozása - MASTERPLAN TERVEZŐI SZAKMA FELELŐSSÉGE JÓ DÖNTÉSHEZ SEGÍTENI A KÖRNYEZETÉT!
Városi csapadékvíz, csapadékvíz gazdálkodás a városokban Szakmai (vízgazdálkodási) továbbképzés Köszönöm a figyelmet! Jancsó Béla - Főmterv Zrt Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara 2019.03.20.