Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 4. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0086 (COD) 8838/17 ADD 7 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 2. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató MI 378 ENT 113 TELECOM 103 DIGIT 119 COMPET 293 IND 100 CODEC 728 IA 73 Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára SWD(2017) 214 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a SWD(2017) 214 final számú dokumentumot. Melléklet: SWD(2017) 214 final 8838/17 ADD 7 DGG 3A
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.2. SWD(2017) 214 final Megfelelési csomag BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról {COM(2017) 256 final} {SWD(2017) 211 final} {SWD(2017) 212 final} {SWD(2017) 213 final}
Vezetői összefoglaló Hatásvizsgálat az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelethez A. A fellépés szükségessége Miért van szükség fellépésre? Milyen problémát kell megoldani? Az uniós polgárok és vállalkozások számára időigényes és költséges az egységes piaci jogaik gyakorlása. A határokon átnyúló működéshez szükséges információk, eljárások és segítségnyújtó szolgáltatások gyakran nem érhetők el online, nem eléggé ismertek, nem megfelelő minőségűek, vagy nem hozzáférhetőek a határokon átnyúló tevékenységet végző uniós felhasználók számára. Mi a kezdeményezés várható eredménye? Az egységes digitális portál célja, hogy javítsa az EU-n belüli működéssel és mozgással kapcsolatos uniós jogokkal és nemzeti szabályokkal kapcsolatos információk és segítségnyújtó szolgáltatások online elérhetőségét, minőségét és fellelhetőségét. Ez azt jelenti, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a kulcsfontosságú nemzeti eljárások teljes online elérhetőségét, és minden online eljárást teljes mértékben hozzáférhetővé kell tenniük más uniós tagállamok felhasználói számára. Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés? Az egységes piacra vonatkozó nemzeti szabályok nem teljes mértékben harmonizált szabályok. Nagyon fontos, hogy a felhasználók egyszerűen utánajárhassanak az egyes tagállamokban érvényben lévő szabályoknak. Ezenkívül az is alapvető, hogy az eljárások ne okozzanak szükségtelen szabályozási többletterhet a többi uniós felhasználó számára. E célkitűzések uniós szintű fellépést igényelnek. B. Megoldások Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai alternatívák merültek fel? Van-e előnyben részesített megoldás? Miért? A meglévő információs és segítségnyújtó szolgáltatások értékelése azt mutatja, hogy a jogilag kötelező és nem kötelező erejű eszközökből álló jelenlegi rendszer nem elég hatékony. Az e kezdeményezés céljainak elérése szempontjából legmegfelelőbb eszköz a Szerződés 21. cikkének (2) bekezdésén, valamint 48. és 114. cikkén alapuló rendelet. Az egységes digitális portállal kapcsolatos lehetőségek a nagy fokú nemzeti koordinációtól (1. alternatíva) a teljes uniós harmonizációig terjednek (3. alternatíva). Az előnyben részesített lehetőség a 2. alternatíva: olyan uniós szinten koordinált megközelítés, amelynek keretében az információkat, az eljárásokat és a segítségnyújtó szolgáltatásokat egy uniós keresőrendszer segítségével lehet megtalálni. A tartalmakat a tagállamok kezelik. Mindez egyértelmű és érvényesíthető minőségi kritériumokkal egészül ki, valamint azzal, hogy valamennyi kulcsfontosságú eljárás online elérhető. Ki melyik alternatívát támogatja? A vállalkozások, a polgárok és a hatóságok széles körben támogatták a kezdeményezést, továbbá az európai és nemzeti vállalkozói szövetségek is határozottan támogatták a javaslatot. A javaslatot számos tagállam is támogatta, egyebek mellett a 2015 szeptemberében 17 2
miniszter által aláírt közös levélben. Az EP és a vállalkozások az ambiciózusabb 3. alternatívát részesítik előnyben. A REFIT-platform az 1. alternatívával összhangban álló megoldást szorgalmazott. A tagállamok a meglévő portálokon alapuló megoldásokat részesítik előnyben, mint például az 1. és a 2. alternatíva esetében. C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai Melyek az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei? Az előnyben részesített alternatíva különösen a saját jogtanácsossal, illetve megfelelő saját forrásokkal nem rendelkező kkv-k számára csökkenti az információkeresésnek, a segítségnyújtó szolgáltatások igénybevételének és a kulcsfontosságú eljárások elvégzésének tranzakciós költségeit. Ez lehetővé teszi az egységes piac jobb működését és új üzleti lehetőségeket teremt. Mivel a kezdeményezésben szereplő szolgáltatások nyújtását az uniós jog már előírja, vagy azt az uniós költségvetésből finanszírozzák, a minőségi minimumkövetelmények bevezetése javítja majd a felhasználók tapasztalatait és növeli a hozzáadott értéket. Azáltal, hogy az alapvető eljárások online elérhetők és határokon átnyúlóan teljeskörűen működőképesek lesznek, csökken az adott állam polgárai és a többi uniós polgár közötti megkülönböztetés. A mobilitás akadályainak csökkentése jobb oktatási és szakmai lehetőségeket teremt, és javítja a társadalmi kohéziót. Milyen költségekkel jár az előnyben részesített alternatíva (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb lehetőségek)? A fő költségek az egységes digitális portált támogató informatikai fejlesztésekhez, a koordinációhoz és a minőségbiztosításhoz szükséges emberi erőforrásokhoz, valamint a promócióhoz és a fordításhoz kapcsolódnak majd. A tagállamok számára az egységes digitális portál bevezetésének és valamennyi alapvető eljárás teljes körű online elérhetővé tételének kezdeti költségei a becslések szerint átlagosan 5,8 millió EUR-t tesznek ki. A Bizottság költségei 4,3 és 4,8 millió EUR között lesznek. Az éves működési költségek a becslések szerint tagállamonként mintegy 212 000 EUR-t, a Bizottság esetében pedig 2,2 millió EUR-t tesznek ki. Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat? Az egységes digitális portál csökkenteni fogja a más tagállamokban történő szolgáltatásnyújtás és az áruk más tagállamokban történő értékesítésének költségeit, különösen a kkv-k számára. A megtakarításokat érzékeltetendő: a vállalkozások esetében évente 11 55 milliárd EUR-val csökkenhetnek a költségek. Ez a becslés csupán 9 olyan üzleti eljárást és 9 olyan információterületet vesz figyelembe, amelyekre a vállalkozások az üzletük határokon átnyúló kiterjesztése kapcsán jellemzően rákeresnek. Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás? A költségeket nagyban ellensúlyozzák az adminisztratív költségekben jelentkező megtakarítások, mivel az online eljárások általában hatékonyabbak a hagyományos eljárásoknál. Az egységes digitális portál kifejlesztése jelentős költségekkel jár majd azon tagállamok számára, amelyekben az eljárások digitalizálása kevésbé előrehaladott állapotban van. Az európai strukturális és beruházási alapok egyike azon finanszírozási forrásoknak, amelyek felhasználhatók a kezdeti beruházások finanszírozásához, amennyiben azok összhangban vannak a nemzeti operatív programok prioritásaival. 3
Lesznek-e egyéb jelentős hatások? Az egységes digitális portál hozzájárulhat a szabályozás egyszerűsítéséhez is, aminek köszönhetően az európai vállalkozások és polgárok jobban magukénak tekintik majd az egységes piacot. D. További lépések Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára? A célkitűzéseknek való megfelelést egy felhasználói véleménynyilvánítási eszköz fogja nyomon követni, amely közvetlenül adatokkal szolgál az érintett szolgáltatások javításához. A Bizottság és a tagállamok kétévente elemzik ezeket az adatokat. Teljes körű értékelésre a rendelet hatálybalépése után 4 évvel kerül sor. 4