dr. Vécsei Pál Módszertani leírás a településsoros választási adatbázisokhoz illesztett a települések társadalmi státuszát és társadalmi dinamikáját kifejezni hivatott tipológiákhoz A tipológiák "A társadalom térszerkezetét alakító tényezők felülvizsgálata, főbb társadalmi-, demográfiai- és migrációs folyamatok és egyenlőtlenségek területi alakulása 1960 és között, különös tekintettel a kilencvenes években kibontakozó és érvényesülő területi folyamatokra, s az azokat meghatározó tényezőkre. A területi társadalmi-demográfiai folyamatok illetve tagozódás valószínűsíthető jövőbeni tendenciái" című kutatás keretében - az Országos Területfejlesztési Hivatal megrendelésére a VÁTI KHT-ban - kizárólagosan dr. Vécsei Pál témafelelős, tudományos főmunkatárs munkájaként készültek el, és 2004 között. A típusalkotás módszertana lényegében megegyezett a már a megelőző például az 1960 és 1990 közötti - népszámlálások településsoros összehasonlító elemzése során alkalmazott eljárással. Ezt az tette lehetővé, hogy - miként korábban - a népszámlálási adatok részletes többváltozós statisztikai elemzése szerint - 1990-ben és a -ben is a társadalmi egyenlőtlenségek alapvetően egydimenziós összefonódása jellemezte a magyar településrendszert. Általában ugyanis a legfontosabb társadalmi viszonyok illetve az azokat kifejező indikátorok -, így a népesség képzettségi színvonala, a foglalkoztatottak foglalkozási státusza és keresete, a lakosság lakásviszonyainak civilizációs színvonala, vagyoni, jövedelmi státusza és vállalkozási hajlandósága területileg megközelítően szinkronban változott. Konkrétabban például a legalább érettségizettek-, illetve a diplomások növekvő arányával általában együtt járt a vezető állásúak, értelmiségiek, a magasabb keresetűek, -jövedelműek, a vagyonosabb és a vállalkozó szelleműbb rétegek arányának és lakásállományuk civilizációs színvonalának növekedése, míg az alacsony képzettségi színvonal általában alacsonyabb munkamegosztási státusszal, vagyoni, kereseti, jövedelmi színvonallal, vállalkozási hajlandósággal és lényegesen kedvezőtlenebb lakáscivilizációs viszonyokkal járt együtt. Ezt jelzi az alábbi táblázat, mely az 1980., az 1990. és a. évi településsoros népszámlálási adatokra alapozottan elkészített a lakónépesség országos részarányával súlyozott főkomponens-elemzések főbb eredményeit foglalja össze. 1
A települések társadalmi státusza ( főkomponensek ) Abszolút változás 1980 1990 1980-1990 1990-1980 - Társadalmi státusz 1980 Főkomponens 1,00 0,98 0,95-0,02-0,04-0,05 Társadalmi státusz 1990 Főkomponens 0,98 1,00 0,98 0,02-0,02-0,01 Társadalmi státusz Főkomponens 0,95 0,98 1,00 0,03 0,02 0,05 A 18 - X éves népességből legalább érettségizettek 0,97 0,96 0,96-0,01 0,00-0,01 aránya Száz 15 -X évesre jutó egyéb szellemi foglalkozású 0,95 0,95 0,95-0,01 0,01 0,00 Száz 15 -X évesre jutó vezető, értelmiségi foglalkozású 0,95 0,95 0,95 0,00 0,00 0,00 foglalkoztatott A 7 - X éves népességből felsőfok diplomával 0,94 0,96 0,95 0,01-0,01 0,00 rendelkezők aránya A 25 - X éves népességből felsőfokú végzettségűek 0,95 0,95 0,94 0,00-0,01-0,01 aránya Egy lakosra jutó összes belföldi nettó (adózott) 0,96 0,93 0,96-0,03 jövedelem (1992. És. évi adat) Szellemi foglalkozású aktív keresők aránya 0,97 0,96 0,92-0,01-0,03-0,05 Vízöblítéses WC-vel ellátott lakások aránya 0,94 0,90 0,89-0,04-0,02-0,05 Ezer lakosra jutó vállalkozások (1992. és. évi adat) 0,88 0,90 0,88 0,02 Egy adófizetőre jutó összes belföldi nettó jövedelem (1992. és. évi adat) 0,92 0,90 0,92-0,02 Ezer lakosra jutó távbeszélő fővonalak (1992. és. évi adat) 0,87 0,88 0,87 0,01 Ezer lakosra jutó személygépkocsik (1992. és 0,87 0,87 0,87 0,00. évi adat) Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 0,94 0,93 0,86-0,01-0,08-0,09 A 20-60 éves férfi ill. 20-55 évek nők közül nem foglalkoztatottak és nem tanuló eltartottak aránya -0,77-0,76-0,84 0,01-0,08-0,07 Ezer lakosra jutó átlagos statisztikai állományi létszám 0,89 0,83 0,89-0,06 (1992. és. évi adat) 100 19-60 férfi ill. 55 nő re jutó lakóhelyén dolgozó aktív kereső 1980 0,77 0,78 0,82 0,01 0,05 0,06 100 19-60 férfi ill. 55 nő re jutó összes helyben foglalkoztatott 0,72 0,69 0,80-0,03 0,12 0,09 100 19-60 férfi ill. 55 nő re jutó foglalkoztatott lakos 0,34 0,56 0,78 0,22 0,22 0,44 Fürdőszobával ellátott lakások aránya 0,87 0,85 0,78-0,02-0,07-0,09 A 20-60 éves férfi ill. 20-55 évek nők közül 0,67 0,64 0,76-0,03 0,12 0,09 foglalkoztatottak aránya Egyéb aktív keresők aránya 0,79 0,78 0,76-0,01-0,02-0,03 Ezer lakosra jutó adófizetők 1992 0,80 0,75 0,80-0,05 0,75 Ezer lakosra jutó háztartási gázfogyasztó 0,89 0,82 0,75-0,06-0,07-0,14 100 családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermek -0,13-0,26-0,73-0,12-0,48-0,60 100 aktív keresőre jutó inaktív kereső -0,10-0,40-0,70-0,30-0,29-0,59 Naponta eljáró aktív keresők aránya -0,73-0,74-0,64-0,01 0,10 0,09 100 aktív keresőre jutó eltartottak -0,61-0,63-0,63-0,02-0,01-0,02 Száz 15 -X éves lakosra jutó szolgáltatási foglalkozású 0,28 0,37 0,62 0,09 0,25 0,34 2
Társadalmi státusz ( főkomponensek) Abszolút változás 1980 1990 1980-1990 1990-1980 - Ezer lakosra jutó önkormányzat által munkanélküliek jövedelempótló támogatásában és rendszeres szociális segélyben részesítettek (1993. És. évi adat) -0,59-0,60-0,59 0,00 100 19-60 férfi ill. 55 nő re jutó naponta eljáró aktív kereső 1980-0,74-0,71-0,50 0,03 0,21 0,24 Ipari és építőipari aktív keresők aránya 0,44 0,20-0,50-0,24-0,70-0,94 Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 0,83 0,61 0,47-0,22-0,13-0,35 1000 lakosra jutó lakások 0,10 0,23 0,45 0,12 0,22 0,35 100 19-60 férfi ill. 55 nő re jutó beingázok 0,34 0,24 0,45-0,09 0,21 0,12 Száz 15 -X évesre jutó mezőgazdasági foglalkozású -0,67-0,63-0,44 0,04 0,19 0,23 A cigány, romani, beás népcsoporthoz tartozók aránya -0,44 Öregedési mutató -0,01-0,01 0,43 0,00 0,45 0,45 100 háztartásra jutó foglalkoztatottak -0,21-0,05 0,41 0,15 0,47 0,62 Száz 15 -X évesre jutó 15-X éves foglalkoztatott 0,32 0,43 0,40 0,11-0,03 0,08 Száz 15 -X évesre jutó ipari, építőipari foglalkozásúak -0,42-0,62-0,37-0,21 0,25 0,05 A 10-X éves korú népességből 0 osztályt végzettek -0,54-0,53-0,33 0,01 0,21 0,21 aránya Vándorlási különbözet 1970-79, 1980-89 ill. 1990-0,60 0,50-0,28-0,10-0,78-0,88, a kezdő év népességének százalékában Száz 15 -X évesre jutó egyéb foglalkozású 1980-0,76-0,54-0,25 0,22 0,29 0,51 Három és több szobás lakások aránya 0,02-0,22-0,25-0,24-0,03-0,27 Külterületen lakó népesség aránya -0,26-0,25-0,24 0,02 0,01 0,02 A 15 - X éves népességből elváltak aránya 0,86 0,84 0,07-0,02-0,77-0,80 A főkomponens-elemzések eredményeként településenként nyert főkomponens értékek (faktorértékek) eloszlása képezte az 1990. és a. évi települési társadalmi státuszkategóriák képzésének alapját. Az elsődleges kategorizálást követően az osztályozások pontosítása és véglegesítése érdekében a vizsgált eredeti változókra alapozottan készített klaszter- ill. diszkriminancia elemzések nyomán alakult ki a végleges tipológia. A települések 1990 és közötti társadalmi dinamikája elsődlegesen az 1990. évi és a. évi főkomponens-értékek különbségével lett meghatározva. Ezt követően a tipológia pontosítása, véglegesítése a keresztmetszeti osztályozásokkal megegyező eljárással történt. A 1990. évi társadalmi státuszt és az 1990 és. közötti társadalmi dinamikát kifejezni hivatott tipológia képzése első lépésben a már kész tipológiák automatikus osztályozására támaszkodott, de végleges változatát az eredeti keresztmetszeti és dinamikus mutatókra alapozott megbízhatósági vizsgálatok és újraosztályozások nyomán nyerte el. 3
A települések tagozódása az 1990. évi társadalmi státusz szerint Elemzést és feldolgozást készítette: dr.vécsei Pál, Nagyvárosias 2 3 4 Közepes 6 7 8 Elmaradott A települések tagozódása az. évi társadalmi státusz szerint Elemzést és feldolgozást készítette: dr.vécsei Pál Nagyvárosias 2 3 4 Közepes 6 7 8 Elmaradott 4
A települések tagozódása az 1990 és közötti társadalmi dinamika szerint Elemzést és feldolgozást készítette: dr Vécsei Pál, Megjegyzés:az 1990. és a. évi társadalmi státusz különbségének automatikus osztályozásával nyert tipológia Kiemelkedően dinamikus Dinamikus Mérsékelten dinamikus Stagnáló Mérsékelten hanyatló Hanyatló Leszakadó A települések tagozódása az 1990. évi területi társadalmi státuszok és az 1990 és közötti státuszváltozás dinamikája szerint Elemzést és feldolgozást készítette: dr Vécsei Pál Nagyvárosias, stagnáló Közép-nagy városias, stagnáló Városias, dinamikus Városias, stagnáló Kisvárosias, stagnáló Falusias, dinamikus Falusias, stagnáló Falusias, mérsékelten hanyatló Elmaradott, dinamikus Elmaradott, hanyatló 5
Társadalmi státusz kategóriák 1990 1980 1990 Nagyvárosias 6 2301966 2272275 2024750 2 23 1539679 1571302 1538245 3 43 918134 938749 953325 4 87 870488 866252 870288 Közepes 203 1117469 1084863 1123317 6 655 1626793 1545799 1586809 7 1091 1672921 1522897 1531344 8 682 563986 492759 491288 Elmaradott 258 98027 79927 78949 Társadalmi státusz kategóriák 1980 1990 Nagyvárosias 8 2187718 2152011 1917201 2 35 1477468 1505739 1481806 3 75 1306564 1335323 1372603 4 160 1022961 1013703 1028156 Közepes 379 1188850 1146003 1177039 6 690 1494743 1401056 1401612 7 830 1247956 1133222 1128680 8 535 588071 521387 521824 Elmaradott 336 195132 166379 169394 Társadalmi dinamika 1990 és 1980 1990 Kiemelkedően dinamikus 298 369294 353092 404480 Dinamikus 451 768315 731797 787845 Mérsékelten dinamikus 672 1270918 1213632 1237908 Stagnáló 778 5961400 5862147 5584279 Mérsékelten hanyatló 488 2016143 1926748 1891725 Hanyatló 187 226384 204255 206771 Leszakadó 174 97009 83152 85307 6
Az 1990. évi társadalmi státusz és az 1990 és közötti társadalmi dinamika kombinált típusai 1980 1990 Nagyvárosias, stagnáló 8 2432028 2403905 2155734 Közép-nagyvárosias, stagnáló 47 2105212 2149518 2123049 Városias, dinamikus 86 417496 419956 477910 Városias, stagnáló ill. 83 1012756 999559 986663 hanyatló Kisvárosias, stagnáló 293 1410552 1361475 1376796 Falusias, dinamikus 484 753028 715579 763073 Falusias, stagnáló 533 1108597 1021865 1022440 Falusias, mérsékelten 471 763837 691129 695322 hanyatló Elmaradott, dinamikus 673 458664 399410 381583 Elmaradott, hanyatló 370 247293 212427 215745 7