Biztonságpolitika A 2008/09 tanév I. félévének jegyzetei

Biztonságpolitika A 2008/09 tanév I. félévének jegyzetei

BIZTONSÁGPOLITIKA 1. ELŐADÁS - 2008. SZEPTEMBER 17. GÁLIK ZOLTÁN BEVEZET ÉS Félévi jegy: Vizsga: Teszt - 100 kérdés - 40% + esszékérdés - 30% Csoportmunkás esszé - 30% (10.000-15.000 szó, kb. 40 oldal) Ajánlott/kötelező irodalom: Gazdag Ferenc: Biztonságpolitika Deák Péter: Biztonságpolitikai kézikönyv 2. ELŐADÁS - 2008. SZEPTEMBER 24. GÁLIK ZOLTÁN ELMÉLETEK Klasszikus elméletek 1990 utáni elméletek Biztonság tárgya Biztonság tartalma Biztonság jellege, összetevői A biztonság tárgya: Mindenképpen kapcsolódhat egyénhez, csoporthoz, országhoz, nemzethez, egyedül vagy együttesen, de mi nem az egyén biztonságából fogunk kiindulni, hanem az országok és államok felől közelítjük meg. Nem köthető az 1945-ös évhez. Machiavelli, Peloponnészoszi háború (Thuküdidész), stb. - mindig jelen volt a történelemben Modern állam kialakulásához köthető Szuverenitás modellek - modern nemzetállamhoz köthetők Csak az államhoz kell lojálisnak lenni, az állam veszi kezébe a feladatokat, kialakul a szuverenitás, terület feletti ellenőrzési joga, ahol korlátlan hatalmat élvez. Megsérthető lesz a szuverenitás, nem mindenhol egy időben következik be, valahol előbb valahol később. Egyik fő funkció: biztosítsa a túlélést a külső támadással szemben. Befele is biztosítsa az állam a biztonságot, pl. alkotmány érvényesülését. Belső feladatok: demokratikusan választott kormányok működtetése, nemzeti értékek védelme, állampolgárok védelme Tartalma - 3 nagy értelmezés De facto biztonságtartalom Tudati 2

Intézményes jogi politikai De facto Majdnem összes iskola megegyezik abban, hogy akkor van biztonság, ha valami fenyegetettség nélküli állapotban vagyunk, kockázatmentes helyzet, külső/belső veszélytényezők nem aktivizálódhatnak. Ország támadása, terroristafenyegetés, stb. Tudati Akkor mondom, hogy biztonságban vagyok, ha úgy érzem. Biztonságpercepció Érzés, amit lehet manipulálni és irányítani. Ezeket majd el kell választani. Érzetnek a kialakítását próbálják az amerikaiak is előidézni. Érzet lehet alulértékelt és túlértékelt is, nehéz megállapítani mikor érzem jól. Intézményes, politikai, jogi A biztonság olyan külső és belső garanciák rendszere, amelyek akár kívülről akár belülről biztosítani fogják, hogy megvalósuljon a biztonságérzetem vagy a tényleges biztonságom. Garanciarendszer. Egyén milyen szerződést köt az állammal (állam nyújtja a biztonságot - ezért cserébe mást vár el) Egy országnak, ha meg kell védeni magát, ki kell állítani a hadsereget, megfelelő infrastruktúra kell, stb. Nem csak külső feltételek, hanem belső rendvédelmi-rendészeti intézkedések is kellenek. Elhárítás, stb. Biztonság jellege: Természeti csapások elleni harc, egyén-állam biztonsága, külső fenyegetettség elleni harc. Modern biztonságfelfogások - árnyaltabb: politikai, gazdasági, természeti, környezeti biztonság, közbiztonság, védelmi biztonság Politikai biztonság: ország konszolidált, normál állapotban tudjon működni, ne csak a külső stabilitás valósuljon meg (külső konszolidáltság), belülről is tudja biztosítani a működést. Autoriter rendszerben is kell, demokráciában is. Külső stabilitást lehet, hogy egy befolyás fogja jelenteni. Belső: igazgatási, rendészeti és rendvédelmi rendszer kialakítása, ami a politikai rendszert szolgálja Gazdasági: II. világháború után biztonságpolitikai iskolák születése - kiemelt terület kell legyen. Egy ország a fenntartható fejlődést meg tudja valósítani, egy olyan stabil gazdasági környezet, ahol a gazdasági tényezők biztosítva vannak, vagy a működésük van biztosítva. Energiabiztonság pl.: kell olaj, meg földgáz, stb. De számos makrogazdasági tényező, legyen meg a nyersanyag bázis, ipar-mezőgazdaság megfelelően működjön, külkapcsolati rendszer megfelelő legyen. A külkapcsolati nyitottsága ne befolyásolja a gazdaságot (Magyarország kicsit túl nyitott az EU felé) cserearányok megfelelőek kellenek hogy legyenek. Belső gazdasági rendszer: államnak kell látnia, biztosítania szolgáltatásokat. Ezeket a jóléti szolgáltatásokat meg kell szervezni és fenn kell tartani. Természeti, környezeti: milyen előrejelző rendszerek, természetvédelmi intézkedések, gátrendszer akár (pl. Romániában óriási kiadások) atomerőművek biztonsága, folyóvizek tisztasága, stb. Közbiztonság: szervezet és nemzetközi üldözés ellen kell megfelelően fellépni, terrorizmus kérdése, migrációval kapcsolatos különböző feladatok, határrendészet. Rengeteg minden beletartozik, járulékosan, polgári védelem megvalósítása pl. Védelmi biztonság: védelem politika - katonai biztonság megvalósítása általában külső ellenséggel szemben. Ehhez az országnak fenn kell tartani egy hiteles fegyveres erőt, hadsereget, megfelelő morális közállapotok kellenek hozzá. Megfelelő gazdasági és 3

technológiai bázis (Magyarország esetében kiemelten fontos lenne) régi technikákról újra áttérés, katonai erő megléte is fontos. Biztonságpolitika Ókortól kezdve van, de tudományos szinten 1945 után kezdenek foglalkozni vele. Tudományos szakirodalom nagy része angolszász eredetű, USA hegemóniájával ez nem meglepő. Elméletek: realista hatalmi modell, neorealista-strukturális realista felfogások, angol iskola, liberalizmuson belül institucionalizmus - rezsimelmélet, interdependencia modell, funkcionalista, neofunkcionalista modell, biztonsági közösségek, demokratikus béke modellje, hatalmi összjáték modellje, kollektív biztonság modellje. Klasszikus realista modell Hans Joachim Morgenthau (1904-1980) Hatalmi egyensúlyi rendszert teszi a középpontba. Államok rendszerének vizsgálata - államok homogén egységet alkotnak. Államok lehetnek a nemzetközi szereplők - saját biztonságuk maximalizálására törekszenek. Nem teljesen egyformák azért, vannak nagyobbak és kisebbek is. Hogyan hozható létére egy hatékonyan működő nemzetközi rendszer. Realitásokból kell kiindulni. Azt kell megérteni, hogy mi történt, nem kell kiindulni ideákból, meg kell érteni mi történt. Nemzeti érdek és nemzeti biztonság - ezekkel foglalkoznak csak az államok. Nem lehet a jogba beszorítani ezt. Objektív mérce: hatalomgyarapítás és hatalommaximalizálás. Nemzeti érdek központi fogalom. Emberi természet mintájára az államok közti viszonyokban is az önzésre, az uralkodás ösztönére épül. Nemzetközi politika nem más, mint a hatalomért folytatott harc, szuverén államok elválaszthatatlanok az erőszak alkalmazásától belpolitikában és külpolitikában is. Állam egy személyben biztosítja az állampolgárainak a biztonságot cserébe szabadságjogaikat korlátozza - valamiféle szerződéssel. Szocialista szemléletmód Az államok csak saját magukra hagyatkozhatnak abban, hogy biztosítsák a biztonságot. Önsegély rendszere. Nem számíthat külső erőre. Realizmusnak a biztonságfelfogása a katonai erőből indul ki. Ezzel kell foglalkozni, ha biztonságról van szó. Az állam befele és kifele más környezettel találkozik. Belpolitika: törvényesen képviselik a hatalmat, törvényes keretek között tartják fenn. Nemzetközi rendszerben ilyen keret nem létezik. Nemzetközi rendszerben vannak a többi államok, decentralizált, nincs központ. Anarchikus a nemzetközi rendszer. Ez az anarchia nem káoszt jelent, hanem egyszerűen nincs, aki rendet tartson az államok között. Versenyezni kell a biztonságukért. Államoknak nincsen normakövető magatartásuk. Katonai hatalom a fontos, a többi marginális. Realizmus 1945 után teret hódít - mindenki mindig ide nyúl vissza. Neorealizmus Kenneth N. Waltz (1924 -) Elemzési egység az állam. A nemzetközi rendszernek a jellegét az ún. struktúrák határozzák meg. Államok között bizonyos rendező elvek összessége. Rengeteg ilyen elv van, ezeket próbáljuk meg feltérképezni. Hierarchia - az államon belül. Államok között anarchia - ebben kellene rendezőelvet találni. Államon belül centralizáció, nemzetközileg decentralizáció. Mégsem káosz, hanem valami strukturális erő. Nagy államok együtt fognak működni, gazdasági erőcentrumok nem fognak együttműködni. Ebből bizonyos államoknak előnye lesz, másoknak hátránya. Megenged bizonyos együttműködéseket a merev realizmussal szemben. 4

Ez az együttműködés nagyon marginális. Maguktól sosem akarnak együttműködni. Mindig csak egy hegemón hatalom kényszerítheti ki. Lehet regionális vagy globális hegemón. Bevezeti a high-politics és a law-politics fogalmát. High politics - állam túlélésével kapcsolatos; külpolitika, biztonság. Law-politics : egyéb minden. Katonai biztonság a high-politics része, de más normarendszerek érvényesülnek a kettőben. Önsegély kérdése: neorealizmus központi kérdése. Egy állam a saját biztonságát növelni szeretné, akkor azzal a saját szomszédságában aggodalmat szül, az is felfegyverzi magát - biztonsági dilemma. Spirálba fogják hajszolni magukat az államok. Mérsékelhető-e a biztonsági dilemma, vagy bele kell törődni? Azt mondják, nem nagyon mérsékelhető. (klasszikus realisták szerint lehet mérsékelni) Angol iskola Tulajdonképpen nem egy új iskola Képviselője Hugo Grotius, a nemzetközi jog atyja, holland származású. Grotius az 1600-as években mit tapasztalt? Van egy hegemón hatalom, Nagy-Britannia, de ott van Hollandia is, aki szeretne gyarmatokat szerezni. Brit flotta azért erősebb. Sajátos keverék az angol iskola. Államok közössége igenis rendelkezik normákkal és szabályokkal. Nemzetközi rendszerben valóban anarchia van, de ez nem egyenlő a háborúval. Ahhoz hogy a nemzetközi rendszer megfelelően működjön, öt dolog kell: o Nemzetközi jognak a megléte o Diplomáciai kapcsolatok megléte, fenntartása o Hatalmai egyensúlyi rendszer Nagyhatalmak közti viszony átláthatósága o Háború - nem lehet mindent eldönteni diplomáciával. Erőszak alkalmazása és jog összeegyeztethető. Legitim háború fogalma az ENSZ Alapokmányig létezett. Elrettentés teóriája Államok hatalmának maximalizálása. Elrettentés, kényszerítés, első csapás, lefejező csapás, tömeges megtorlás, tömeges elrettentés, rugalmas reagálás, kölcsönös megsemmisítés - nukleáris fegyverekkel összefüggő folyamatok. Elméletet stratégiaalkotásra fogják használni. Mind az 50-es évek termékei lesznek. Ez egy gyakorlati megközelítés. Institucionalizmus (liberalizmus iskolája) Abból indul ki, hogy a nemzetközi élet legfontosabb aktora az állam. Megjelennek nem állami szereplők is, nemzetközi szervezetek. Szerepük az lesz, hogy elősegítsék az államok normakövetését, együttműködését és nemzetközi jogon alapuló nemzetközi rendszert hozzanak létre. W. Wilson gondolatai az alapja - idealista politika, gyökerek ide nyúlnak vissza Azt mondja, a nemzetközi szervezeteket létre kell hozni, mert az államok elfogadják őket, mert ők hozták létre. Igaz, hogy a szervezetek alárendeltjei az államoknak, származtatott jogi képességekkel rendelkeznek. A nemzetközi szervek segítségével mindenképp mérsékelhető lesz a dilemma, hiszen a szervek növelik az államok problémamegoldó képességeit. Elsősorban nagy államok közötti problémamegoldást próbálják segíteni. Biztonsági dilemma mérsékelhető. Abszolút nyereség fontosabb, mint a relatív nyereség. 5

Rezsimelmélet Kasler Nemzetközi rendszerben léteznek elvek, normák, szabályok. Egyszerre van jelen a konfliktus és kooperáció. Valami miatt inkább a szabályozott anarchia irányába mutat és inkább a kooperáció irányába. Nem egy rezsim, hanem rezsimek alakulnak ki, intézményesítés egy-egy témára szűkíthető. Interdependencia elmélet Abszolút a II. világháború után kezd teret hódítani. A világban kialakulnak azok a kölcsönös függőségi rendszerek, amik az asszimetrián alapulnak. Gyarmati rendszer után gyarmattartók és gyarmatosítottak speciális rendszerbe kerülnek. Akár önként léphetnek valami függőségi viszonyba - szándékolt vagy nem szándékolt függőségi rendszer. Interdependencia érzékenység és interdependencia sebezhetőség fogalma Ezeket lehet mérni. A modellben mikor alakulnak ki szándékolt interdependeciák. 3. ELŐADÁS - 2008. OKTÓBER 1. GÁLIK ZOLTÁN ELMÉLETEK FOLYTATÁS Funkcionalista II. világháború után vágy a békére, cél hogy többet ne háborúzzanak David Mitrany London School of Economics Low-politics állami szint alatti összefonódások kell, hogy legyenek Állam alatti szintek összefonódása, pl. Duna Bizottság (kp: Budapest) célja hogy hajózható legyen a Duna Ezeket kell segítenie az államnak, nemzetközi együttműködés Utópisztikus: inkább keret, mint elmélet Neofunkcionalista Mitrany gondolatmenetét rendezi egy keretbe államközpontúság, nem low politics! 1956 David Maas: állam alatti szintek összekapcsolásáért tenni kell -> intézmények létrehozása, pl. ESZAK közös irányítás alá kerüljön hatóságok felállítása, azokat konkrét feladatokkal kell felruházni alapfeltétel: regionalizáció, regionális együttműködés nem veti el az állam szerepét spill over (túlcsorduló hatás): egyre újabb és újabb területek kapcsolódnak be a regionális együttműködésbe point of no return : önfenntartó lesz az integráció unilineáris fejlődés political spill over: low politics-ból high politics-ba + külkapcsolatok is gyengesége: nem tudja megmondani, mikor következnek be a spill over-ek 6

Biztonsági közösségek modellje Biztonsági rendszer alapját a közös normák, értékek jelentik Karl W. Deutsch A tagállamok megtartják a szuverenitásukat Szerződéses kapcsolatok nélkül is létrejöhetnek Pl. USA-Kanada Kiindulópont: nem előre megszabott értékrendszer, hanem a közös értékek, normák miatt van béke Feltételek: o Politikai érdekek egyezzenek o Kiszámítható magatartás o Gyors, méretarányos reakció Demokratikus béke modellje Kant (nagy hatása van): Az örök béke a kiindulópont Hogyan kerülhető el a háború? demokrácia meghonosítása USA külpolitikáját erősen befolyásolja Át lehet alakítani az emberek tudatát Demokratikus értékeket fontosnak tartják, szükségük van a békére Erős föderatív szervezet létrehozása (konkrét funkciók, de korlátozott hatáskör) Hatalmi összjáték modellje Nagyhatalmak közötti együttműködést vizsgálja, független változóként tekinti Pl. 1815: bécsi Szent Szövetség A nemzetközi rendszerben nem elég az államokat figyelni, inkább a nagyhatalmakat Kollektív biztonság modellje Az államok szerződéses viszonyba kerülnek egymással, egymás segítségére sietnek (ez kell-e, és ha igen, milyen eszközökkel?) Kritika: sohasem tesztelték le Agresszor meghatározása o Megnevezem o Nem nevezem meg: nem egyértelmű, vagy az adott pillanatban kell eldönteni, hogy mi az agresszió időpocsékolás Biztonsági rendszer alakulása 1990 után Biztonság fogalmának kiterjesztése hatás a hagyományos elméletekre Új elméletek kidolgozása Modern: felvilágosodás tapasztalati kereteiből indul ki Posztmodern 1994: UNDP konferenciája Biztonság értelmezése Központban a humán biztonság meghatározása Biztonságpolitika központjába az egyén kerüljön, ne az állam Humán biztonság: egyetemes fogalom, az ember értéke megkérdőjelezhetetlen A humán biztonság megteremtésének legegyszerűbb módja a megelőzés o preventív diplomácia o preventív doktrína, háború 7

Megváltozik a biztonság jellege a hidegháború után kettős rendszer 2 szint: o Hagyományos (katonai megmozdulások, nukleáris fegyverek) o Humán Globális szint: kábítószer, nemzetközi bűnözés, terrorizmus, környezetpusztulás Lokális szint: gazdasági, élelmiszer-, környezetvédelmi, személyes, politikai Emma Rotchied (?) Konkrét elméleteket állított fel Kiindulópont: állami biztonság Lefelé terjesztés az egyén szintjéig Helyi önkormányzatok felelősek Állam feletti szint: globális szint, ezért a nemzetközi intézmények a felelősek Horizontális kiterjesztés: funkcionális felelősség, az NGO-k felelősek Biztonságfogalom újraértelmezése Konstruktivista koppenhágai iskola 2 kérdés: 1. hidegháború után mi a biztonság tárgya? o 4 szint: individuális, állami, regionális, nemzetközi o Komplex egymásra hatás! o A nemzetközi rendszer struktúráiba kell alkalmazkodni, idomulni 2. A biztonság megteremtésének feltétele? o szektor-elmélet kialakítása o Buzan o 5 alrendszer: katonai, politikai, gazdasági, társadalmi és ökológiai biztonság o A világ felosztható biztonsági szektorokra o Sohasem a globális hegemóntól függ a régió biztonsága o Észak-Amerika: USA hegemón o Dél-Amerika o Szub-Szahara o Közel-Kelet o EU, NATO-országok o EU-n kívüli európai országok o posztszovjet térség (Ukrajna) o ázsiai szuperkomplexum: D, DK, K Globális hatása: Számos problémát nem lehet államon belül kezelni Államközi szint, pl. környezetvédelem, nemzetközi bűnözés, migráció Az állam elveszíti privilegizált szerepét, amit különböző szervek vettek át, pl. NGO-k Tőke- és pénzpiacok kiterjedése, lebegő pénzpiacok kérdése Az államok képtelenek az állampolgárok feletti információ ellenőrzésére 8

Biztonságpolitika 1945 után II. világháború után Roosevelt One Earth koncepciója nem valósult meg ENSZ-központú nemzetközi biztonsági rendszer 4 csendőr-elmélet: a biztonság felelősei: USA, SZU, GBR, FRA 1945: ENSZ alapokmánya keretdokumentum Nemzetközi jogi alapelvek Államok cselekedeteit meghatározza 6., 7., 8. fejezet foglalkozik a biztonságpolitikával Erős biztonsági rendszert hoz létre Új értelemmel kezeli a háború, agresszió fogalmát Nemzetközi jogon kívül helyezi a háborút Kivétel: o Jogos önvédelem (BT tájékoztatása) o BT felhatalmazást ad Konkrétan nem határozza meg az agresszor fogalmát (BT dönti el) Államok közti konfliktusokat kezeli Regionális védelmi szervezetek felállítása: fontos szerep BT: biztonság letéteményese 5 állandó tag (vétójog) + 10 változó (rotálódnak) Csak konszenzus esetén + legalább 8 állam támogassa a határozatot Nem működnek azok a modellek, amiket elképzelnek 1945 után sok különböző ország próbál együttműködni 1955-ig meghatározó a német helyzet megoldása Európán belül 1946-tól USA és SZU szövetségi rendszerek kiépítése Ez a biztonsági architektúra a nagyhatalmi érdekekre épül GBR lassan, FRA gyorsan regionális középhatalommá süllyed 4. ELŐADÁS - 2008. OKTÓBER 8. GÁLIK ZOLTÁN 1945. UTÁN 1945. után nincs békeszerződés Németországgal. Franciaországnak és Németországnak valahogy rendezniük a helyzetet. Francia és brit külpolitika homlokterében is ez a kérdés áll. Franciaország köti Nagy-Britanniával az első jelentős szerződést. Németországot el kell szigetelni a biztonságpolitikában. Franciaországban meglehetősen instabil lesz a helyzet. Harmadik köztársaság idejét éljük, Pétain marsall kormányát nem tekintik jó ötletnek szóval nem lesz prezidenciális rendszer. Nemzetgyűlés hatalmára épül. Parlamentarizmusnak úgy van értelme, ha három párt konszenzusára épül. Keresztény demokraták, szocialisták, és kommunisták. Ez a tripartizmus. 1948-tól elkezdik a kommunistákat kinyomni. Instabil politikai helyzet. 9

1947. március - britekkel első jelentős katonai egyezmény. Első olyan szövetségi rendszer, ami a biztonságpolitikában születik és a kollektív védelem alapelvét veszi figyelembe. Dunkuerkue-ben kötik meg. Arra az esetre, ha valamelyik országot támadás érné Németország részéről, akkor az egyik megvédi a másikat. Franciák nem érzik elégnek ezt a szerződést. Több országot is bele kellene fogni. Benelux államok jelzik, hogy ők részt vennének szívesen. Tehát 1948 márciusában aláírják ennek kibővített verzióját, a Brüsszeli Öthatalmi Szerződést. Röviden Brüsszeli Szerződés. Lényege az, mint az előzőnek. Kölcsönös védelmi paktum. Multilaterális, nem bilaterális. Ez az első második világháború után kötött kollektív biztonsági paktum. Kötelezettség, de mi mellett? Előbbi a németek részéről érkező támadás esetén, ez most a "külső támadás" esetén. Szovjetunió előretörése meg sok egyéb esemény ösztökéli az államokat, hogy egymással is kössenek szerződést. A Brüsszeli Szerződés kollektív védelmi paktum, több állam köti, van egy híres ötödik cikke (ami először negyedik volt). Kollektív védelmi kötelezettség a tagállamok között. Ez a cikk kimondja, hogy a tagállamoknak kötelező védelmi segítséget nyújtani a másiknak külső fenyegetettség esetén. Kérdés hogy kielégíti-e a franciákat és briteket? Nem. 1947-ben mindketten súlyos gazdasági gondokkal küzdenek. Nagy-Britannia nem kap hitelt, Franciaország nem tudja fenntartani megszállási zónáját, amit majd később összevonnak a britekével. Erőfölényt akarnak Európában, ami egy szovjet támadás esetén megvédi Franciaországot. Franciaország elsődleges célja hogy az USA-t tartós elkötelezettségre bírja rá Európában. Franciaország és a britek próbálják meggyőzni az amerikaiakat, hogy maradjanak. De alkotmányos cikk, hogy az USA békeidőben nem lehet katonai szövetség tagja. 1947-ben ez még ezt mondja ki, de '47 után az USA elindul egy másik úton. 1945-ben Kelet és Ny-Európában is sok kommunista kormány, vagy más kormány jelentős kommunista ellenzékkel jut hatalomra. USA számára ez ijesztő. Távol-Kelet: Vietnami helyzet kezd éleződni, Koreában feszültség. Kínai Népköztársaság is létrejön. USA kérdése: izolacionizus vagy tevékeny részvétel? Szovjetunió fegyverkezése a legnagyobb lökés - Truman doktrína. USA úgy dönt, hogy kell egy erős transzatlanti szerződés. '48-ban előterjesztenek egy módosítási javaslatot, ami lehetővé teszi azt, ami eddig nem volt az. '48 augusztusától megnyitja az utat. Négy nagy kérdéskör 1. NATO szerződésének a földrajzi kiterjedése 2. Szerződés időtartama 3. Elkötelezettség mértéke 4. Új tagok felvételi rendjéről 1. NATO szerződésének a földrajzi kiterjedése Brüsszeli szerződés mintájára kellene létrehozni, és USA is vállaljon kötelezettséget. Territorialitás még nem olyan egyértelmű. Mire legyen jó ez a szerződés? Gyarmattartó 10

országok azt szeretnék, ha kiterjedne a gyarmatokra is. USA erről hallani sem akar. Nagy- Britannia, Franciaország, Hollandia esetében jelentősek a gyarmatok. Franciaországnak Algéria tengerentúli megyéje volt. Végül a döntés: Beletartozik az USA, Kanada, európai tagállamok, és európai területeken a tagállamokhoz tartozó területek a ráktérítőtől északra. (Algéria, Gibraltár, Ciprus is pl.) NATO azt mondja ki, hogy erre korlátozódik szigorúan, de azt is kimondja,hogy a katonákat ha támadás éri bármelyik területen akkor is kiváltható az ötödik cikk. Igaz hogy van egy szigorú területi határ, de globális hatálya is van. Mikor új állam csatlakozik, az ő területükkel is növekszik a NATO területi hatálya. (területi épségét, politikai egységét, vagy biztonságát veszély fenyegeti) 2. Szerződés időtartama Franciaországban hisztérikus hangulat van Németország miatt. Nem a szovjet veszély a fontos szerintük. Szentül hiszik az 50-es évekig hogy a német gond a fő probléma. Franciaország azt mondja, a szerződésnek ne legyen időbeli hatálya. Az USA nem akar ilyen hosszú távú elkötelezettséget. 20 évben maximalizálják. Kompromisszum: a szerződés hatályba lépését követő 20. év után bármelyik ország kiléphet, ha előtte egy évvel jelzi. 3. Elkötelezettség mértéke Nem ugyanaz, mint a Brüsszeli Szerződés esetében. Például a szeptember 11-i események után a NATO összehívta magát. Azt mondták, hogy életbe lép az ötödik cikk. Nem azt jelenti, hogy odarohannak a többiek. Akit a támadás ér az segítséget kérhet a tagállamoktól és a többiek pedig a segítségére siethetnek. Katonai vagy más eszközzel. Barátságtalan lenne, ha nem sietnének. Jóval puhább biztonságpolitikai kötelezettséget ró a tagállamokra. Szeptember 11. után megállapították, hogy életbe lép az ötödik cikk, de nem kértek az amerikaiak segítséget. Tehát az ötödik cikket valamelyik tagállam ellen intézett támadás válthatja ki, olyan szigetek elleni támadás, amely valamely tagállam joghatósága alá tartozik (Ráktérítőtől északra - Amerika csendes óceáni támaszpontjai pl.) Földközi-tengeren lévő fegyveres erők elleni katonai támadás (mozgó dolgok), illetve Nyugat-Berlin elleni támadás. 4. Új tagok felvételi rendje Semmi olyan szigorú szabály nem volt, mint amit az EU állít a tagokkal szemben majd '93-ban. Minden olyan állam tagállammá válhat, aki képes a szerződés betartására, és hozzájárul az észak-atlanti térség biztonságához. Nem foglalja magában, hogy demokratikusnak kell lennie az államnak. Kemény diktatúrák is tagok lesznek már az alapításkor. Ami kimaradt a szerződésből az a kizárás. Ha valahol szélső jobb vagy szélső bal kormány kerül hatalomra, akkor úgyis kilépne maga, mert nem egyezik az értékrend. Ne keressük a bürokratikus felépítést. Nincs ilyen benne. Azt mondja, hogy az alapszerződésben ne legyen ilyen, majd kialakul, és majd szabályozni lehet. Okos gondolat. Nagyon gyorsan fog változni a helyzet, amire a NATO-nak reagálnia kell. '49-53 között kezd kialakulni az alap intézményszerkezete. 60-as évekig elhúzódik. Sok változás lesz. 11

1949-ben 12 állam írja alá, Washingtonban. USA, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Benelux államok, Dánia, Izland, Norvégia, Portugália, Olaszország. Szó volt esetleg a skandináv államok felvételéről, de Svédország úgy döntött, hogy nem akar tag lenni, és a semlegesség politikáját választja. Dánia és Norvégia viszont az atlanti elkötelezettség mellett dönt. Finnországnak ez idő tájt problémái vannak a Szovjetunióval így nem lehet tag. Kibővülései az első időszakban: 1952 - Görögország és Törökország 1955 - NSZK 1982 - Spanyolország Hidegháború után több bővítési folyamat. Viszonylag stabil intézményi háttér nélkül sok taggal rendelkezik. '49 után: Fegyverkezési verseny. Intézményi struktúra kialakítása fontos. Három szerv: o Észak-atlanti Tanács o A szintén 1949-től létező Védelmi Bizottság o Katonai Bizottság. Feladatuk hogy magukat az intézményeket, struktúrát kialakítsák. Van főhadiszállás, katonák a katonairól politikusok a politikai dolgokról döntenek. Innen oda költözik, ma Brüsszelben van (Chailot - Rocquencourt - Brüsszel) Szövetséges Hatalmak Európai Legfelsőbb Parancsnoksága is létezik. Elküldik gondolkodni a három bölcset. 1951-52 Jean Monet. Ők javasolták a NATO intézményi struktúráját. Észak-atlanti Tanács: Külügyminiszter helyettesek tanácsából áll. Három bölcs tanácsára ez megszűnik és átláthatóbb lesz. Lisszaboni NATO csúcs. Intézményi struktúra: Politikai szervei Katonai szervei A NATO az egyik legsikeresebb nemzetközi szövetség. Szakirodalom is zavarosan fogalmazza meg hogy melyik katonai és melyik politikai. Elvileg a politikaiban civilek vesznek részt, a katonaiban pedig a katonák, tábornokok. Politikai: Észak-atlanti Tanács - NAC NATO állandó tanácsa Titkárság - főtitkárral az élén Katonai: Védelmi tervező bizottság DPC o DPC nem tiszta katonai, néha politikaihoz sorolják. Katonai Bizottság - MC Atomvédelmi bizottság Atomtervező csoport Nemzetközi katonai vezérkar Egyes térségek főparancsnokságai 12

Mik ezek? Politikai: NAC - legfelsőbb szintű politikai szerv. Államfők, kormányfők, nemzetvédelmi miniszterek, külügyminiszterek a tagjai. Feladatuk, hogy megállapodjanak a szervezet fő tevékenységének irányairól, koordinálják a külpolitikát. Legfelsőbb szintű szerv, jelképes döntéseket hoznak, nem operatív tevékenység. Állandó tanács - hetente van Brüsszelben ülése. Tagjai NATO-hoz akkreditált tagállami képviselők, nagyköveti rang. Szükség szerint, de hetente ülésezik. o Ha valamiért nem tudnak Brüsszelben, akkor Washingtonban. o Tényleges döntéshozatal a feladatuk. Nagyon fontos kérdésben államfők is részt vesznek. Érdemi munka itt zajlik. Nemzetközi titkárság, élén a főtitkár. Politikai döntéseket előkészíti, fénymásol. Választott emberke áll az élén. Katonai: DPC - legfelsőbb katonapolitikai szerv, katonapolitikai kérdésekben ő dönt, általában állandó képviselőkből áll. Katonai és védelmi tervezés a feladata. Ez teszi a NATO-t sikeresség. Ez a bizottság alakítja ki a kereteket, amiben együtt tudnak működni az államok. Ez az a bizottság, aminek az üléseit nem látogatja Franciaország 1966 és '96 között. 1949-től működik, de kiegészül az nukleáris fegyverek tervezésével és szervezésével. Atomvédelmi bizottság: '66-tól. Nukleáris hadászat elvei, stb. Atomtervező Csoport: stratégiai és taktikai kérdések. Katonai bizottság: legfelsőbb szintű katonai végrehajtó szerv. Főparancsnokkal az élén. Évente kétszer ülésezik, közötte állandó bizottság, operatív munka. Nemzetközi katonai vezérkar Egyes térségek: NATO felosztotta az euro-atlanti biztonsági rendszert zónákra. o Kiemelkedik a Szövetséges Hatalmak Európai Legfelsőbb Tanácsa. Belgiumban van valahol. o Szövetséges Hatalmak Atlanti-óceáni Legfelsőbb Parancsnoksága. o La Manche-csatornai Főparancsnokság. 94-ig. o Amerikai-kanadai regionális tervezőcsoport. Hadászati tervezés. Nincs önálló haderő. Egyes tagállamok nemzeti hadereje - békeidőben saját állam hadereje. Minden országban van egy csoport, aminek felkészítése a NATO keretében történik. Háborúban pedig a NATO irányítása alá kerülnek. 96 szárazföldi hadosztály lesz 55-re. Franciaország 14, Olaszország 12, NSZK 12, Belgium-Hollandia 5, Nagy-Britannia 5, többi amerikai-kanadai. Kb. 9000 repülőgép. NATO leltári számmal nem nagyon állnak eszközök rendelkezésre. Nemzetállamhoz tartoznak. 70-es évektől önálló eszközkiépítés megkezdődik. Regionális biztonsági pillér: USA-t és Franciaországot sem tölti el különösebb lelkesedéssel a NATO. A regionális biztonságot kell továbbfejleszteni. Franciák továbbra is szállják meg Németországot. Németországban nincs békeszerződés. Franciák azt mondják, hogy amíg ez nincs, nincs kompromisszum. USA-nak meg a szovjetek a fő gond. 1949-re eldurvul a helyzet. 1950 júliusában összeállnak a brüsszeli szerződés külügyminiszterei. Kell egy olyan változat, amely fegyveres erővel hatékonyan megvédi a 13

tagállamokat. Nem a saját haderők, hanem kell egy önálló európai haderő, nemzetek feletti. Franciaország három feltétele: o 1. USA küldjön még több katonát o 2. egész program kapjon még tágabb atlanti keretet o 3. gazdasági és szociális ügyeket is csatolják a keretrendszerhez. Washington azt mondja, ő nem küld több embert Európába. Azt mondja, hogy meg lehet állítani a szovjeteket, ha felfegyverzik a németeket. Franciák a torkukhoz kaptak. Nem támogathatták, de nem volt ötletük hogy mi más legyen. Ultimátum: 1950 augusztusáig kellett megállapodást hozniuk a németekkel a Ruhr hatóság és felfegyverzés kérdésében. USA azt mondja, oldják meg. Ha nem, akkor majd ők megoldják. Eszeveszett kapkodás. Újra kellene szervezni a német hadsereget. René Pleven - francia védelmi miniszter. 50 augusztusára legyen egy európai védelmi miniszter (ki lenne alkalmasabb, mint Churchill) hozzák létre a közös hadsereget, stb. Ebbe be lehet vonni a németeket. Adenauer azt mondja hogy az amerikaiakat mindenről tájékoztatni kell. Németországnak nagyon fontos az atlanti szál. Németek jó néven veszik. 50. szeptember 3. - három szövetséges hatalom (Nagy-Britannia, Franciaország, USA) értekezletet tart. NATO mellett európai hadsereg kell. Fel akarja az USA vetetni a NATOba a németeket. Csak akkor fogadják el, ha az USA garanciákat ad, hogy Németország nem támad Londonra vagy Párizsra. Franciaország az összes európai állam elé terjeszti a tervet, hogy legyen közös haderő. Vegyes nemzetiségű hadosztályok lennének. Minden állam egyet-egyet ad. Parancsnoka egy európai közgyűlésnek lenne felelős. Lenne egy Védelmi Miniszterek Tanácsa. Lenne egy európai védelmi miniszter. Legfontosabb: Németországot felfegyverzik, de a német nemzeti haderőn belül a főparancsnokságot nem állítják helyre, csak a német zászlóaljakat. A német tisztek csak egy bizonyos szintig juthatnak. Ez lesz az európai védelmi közösség terve (EVK) 1952. május 7-én megszületik az alapokmány, Párizsban aláírják. Hosszú ratifikációs folyamat, aminek a végén megbukik. 38. cikkben létrehozzák az Európai Politikai Közösséget (EPK vagy EPC) - szupranacionális intézményrendszerrel rendelkező rendszer. Kétkamarás parlament. 5. ELŐADÁS - 2008. OKTÓBER 15. GÁLIK ZOLTÁN EURÓPAI BIZTONSÁGI RENDSZER Európai biztonsági rendszer - két út: transzatlanti vonal, európai regionális vonal Pleven-tervről volt szó az előző órán, ennek is a 38. cikkéről, stb. Nem fog úgy működni, mint ahogy tervezik. Ratifikációs bonyodalom. Miért? Franciaországban instabil helyet, tripartizmus felbomlásával (kommunisták nélkül) nem képesek stabil demokráciát felmutatni. Egyik kormány aláír valamit, másik nem akarja, harmadik nem is emlékszik rá. Másik ok: Nagy-Britannia ebben a kezdeményezésben nem volt hajlandó részt venni. A hatalomba visszakerült Churchill (2. elnöksége) és határozott elképzelései vannak. Azt 14

mondja, hogy nem kell része lennie az Európai Egyesült Államoknak, hadserege még mindig a legerősebb. Nem akar elköteleződni, zavaros európai helyzetben, franciákat szolgálni akár nem lenne az ínyére. Brit külpolitikának prioritása 45 utáni kinyilvánítással egyezik. Ragaszkodnak a világbirodalmi szerephez. 45 után bár a dekolonizáció során látják, hogy mi történik, megpróbálják föderálisan összeállítani a birodalmat. Hangoztatják, hogy a vezető szerep az övék kell legyen. Hadsereg: európai szupranacionális hadsereg. Európai szervezet, ami nemzetek feletti struktúrával rendelkezne. Vegyes nemzetiségű hadosztály, lenne egy parancsnoka. EPK által felügyelt Európai közgyűlésnek felelős, operatív miniszter (nem katonai), védelmi miniszter lenne kvázi - politikai jelegű, utasításokat miniszterek tanácsától kapná. Németeket csak egy bizonyos mértékig állítanák helyre - ld. előző óra. 52. május 7-én írják alá, 54 aug. 31-én a francia nemzetgyűlés azt mondja, nem is fogják ratifikálni. Mit lehet tenni? o o o Hagyjuk a fenébe Valamit mégiscsak kellene tenni. Németekkel továbbra is rendezni kéne a helyzetet. Szovjetunió azt mondja, ő rendezi a keleti helyzetet, így tehát a némettel is jó lenne kezdeni valamit. Kellene kötni az amerikaiakkal egy egyezményt, garantálná Németország szerepét. USA átfogóbb egyezményt akar. Vagy mindenkire kiterjedő egyezmény: USA és egész Németország is (Szovjetunió nem akarja) Eden javaslata (Churchill külügyminisztere): NSZK-t vonják be a NATO-ba, biztonsági garanciák (az EVK-ban megfogalmazottak) Adenauer elfogadja, franciák keveslik. Tovább kell fejleszteni a javaslatát. Németországot a regionális biztonsági struktúrának is részévé kell tenni. Nyúljanak vissza a Brüsszeli Szerződéshez. Dobják ki az EVK dokumentumot, és helyette legyen az az alap. Első lépés: NSZK és Olaszország bevonása. Majd egészet bővítsék ki egy kölcsönös védelmi paktumrendszerrel, melynek hatálya egész Ny-Európára kiterjed. Mindenki mindenkivel védelmi paktumot köt. Ez már tetszik mindenkinek. Összehívnak egy kilenchatalmi konferenciát. (London-Párizsi) 1954. október 20-án a nyugati megszálló hatalmak és az NSZK megállapodást kötnek a megszállás megszüntetéséről és elismerik szuverenitását. Korlátozott persze, hiszen Berlin megosztott. Fenntartják a jogot, hogy a német egység és békeszerződés kérdésében a három nyugati hatalomnak mindig megmarad a döntési joga. NSZK elfogadta, hogy olyan erők állomásozzanak a területén, mint a szerződés hatályba lépésekor. Nem megszállóként, de a területükön marad Nagy-Britannia és az USA hadserege. Ez majd később változni fog. Angliának még ma is ott van a legtöbb külföldi hadereje. Október 21. - megállapodás a Brüsszeli Szerződés módosításáról. Felkérték Olaszországot és NSZK-t a csatlakozásra. Azt mondták, hogy nem kell intézményrendszer, de létrehoznak egy minisztertanácsot és parlamenti gyűlést. Nem nagyon fog működni. Elnevezése Nyugat-európai Unió. NYEU :) Semmi köze az Európai Unióhoz, vagy EGK-hoz. Ez a regionális biztonsági rendszer pillére. o Biztonsági garanciákat a NATO-hoz kötik. Szerződéses rendszer marad, garanciák érvénybelépésekor a NATO lesz, aki a garanciákat beváltja. NATO sapkát vegye fel a katona, ha a NYEU színeiben harcol. 15

NATO transzatlanti elkötelezettségeket tartalmaz. Nem számíthatnak arra az európai államok, hogy az USA tartósan itt marad. Fontos hogy legyen európai regionális rendszer is. Nagy-Britannia kötelezettséget vállal, hogy előzetes egyeztetés nélkül nem vonja ki csapatait Európából, Németországból. Ma 15.000 kb., le akarják csökkenteni NSZK kötelezettséget vállal, hogy nem gyárt, nem birtokol nukleáris, biológia és vegyi fegyvereket (nem is törekszik rá) csak a NYEU által meghatározott fegyvereket birtokolhat. ABC-fegyvereket nem. 1954 - jóváhagyja az Atlanti Tanács. Német egységeket NATO parancsnokság alá helyezik. Külön megígérte, hogy a német egyesítéshez nem fog erőszakhoz folyamodni, cserébe a három hatalom elismeri a német kormányt legitimnek. Bezárul a kör, létrejön a struktúra ami létrehozza az alapbiztonsági szerkezet elemeit. Megérkezik a keleti válasz: varsói szerződés 55. Kelet-európai államokat fogja tömöríteni, hasonló garanciák. Nukleáris fegyverek kérdése II. világháború alatt kezdték kifejleszteni, Kanada, USA és Anglia Québec-ben kötött szerződés. Teljes körű információcsere. Katonai, technikai, technológiai. Szovjetunió és Németország is folytatott kísérleteket. 45: Amerikaiaknak van, Szovjetunió fejlesztgeti, franciáknak és briteknek nincs. Amerikaiak nagyon gyanúsnak tartják Európát. 46, törvény - McMahen act: kimondta, hogy tilos mindenféle nukleáris információcsere még a szövetségesekkel is. Elég nagy pofon Nagy-Britanniának meg a többieknek. Hogyan juthat Franciaország és Nagy-Britannia nukleáris fegyverhez? 46-ban azt is kimondják, hogy kész atomfegyvereket se adnak át szövetségeseknek. 46-58 között az amerikaiak ehhez nagyon tartják magukat. Lehet könyörögni, vagy kifejleszteni, vagy hagyományos fegyverekben legjobbnak lenni. Utóbbi nem olyan célravezető. Könyörögnek, nem jön be, úgy döntenek, megkísérlik kifejleszteni. Britek kedvezőbb helyzetbe kerülnek 46-48 körül. USA és Nagy-Britannia között speciális kapcsolat. USA-nak geostratégiai érdekei lesznek Európában. o Nukleáris fegyverek fő ereje az elrettentő ereje. Gyakorlati oldal: akkor nem úgy működött, hogy odaviszik repülővel, hajóval stb. Le kellett szállnia 3-4szer a repülőnek. o Ilyen bomba nagy személyzetet igényelt. Kellett egy ember, aki simogatta a bombát :) mini város kell az atombomba köré, hol lehet ezt felállítani? Szovjetunió közelében kell, ez pedig Nagy-Britannia. o Amerikaiak bombái áttelepültek UK területére. Cserébe megkapták a lehetőséget, hogy az USA urándúsításra elvitte a brit ércet és visszaadta dúsítva. Limitáltan hozzáfért az urándúsításon kívül már technikákhoz. Spaatz-Teddermegállapodás Sok pénz, technológia kell, és több féle nukleáris fegyvert kell kifejleszteni. Nukleáris triál: o Szabadhullású bomba o Rakétáról indítható fegyverek o Tengeralattjáróról indítható. Nem rögtön állnak rendelkezésre 45 után. Szabadhullású bombák már vannak ekkor, rakéták (interkontinentális ballisztikus rakéták) 50-es évek közepe, 60-as évekre van mindkét félnek. Tengeralattjáró is 50-60-as években. 16

Ha birtokolni akarok, mi legyen? USA-nak van mindhárom féle. Britek, franciák erre gondolni sem mernek. Meglett a brit atombomba, de jó nagy volt. Nem egyfajta atomfegyver van, hanem többféle. Először atombomba 45-ben majd 50-es évek eleje hidrogénbomba (jó pár száz, vagy ezerszeres), végül 50-es évek vége, 60-as évek eleje neutronbombák. (nem robban akkorát, csak minden életet elpusztít) Felhasználhatja a NATO a nukleáris stratégia kialakításakor az USA fegyvereit. Katonai bizottság unkájához kapcsolódik. 50-es évek elején dokumentumok, melyek az amerikaiak doktrínáival hasonlóak. DC 6/1-es ill. MC 14-es, DC 13-as dokumentuma - először foglalkozott azzal, hogy ha szovjet támadás várható, akkor mi legyen. Alapvetően a nukleáris fegyverek feladata a védekezés. USA-nak komoly elképzelése van róla, hogy hogyan lehet fenyegetni vele. Lefejező támadás, első támadás, totális megsemmisítés, stb. szavak. Milyen célpontok: katonai vagy polgári. 57-re a NATO stratégiája nyilvánossá válik. USA minőségi mennyiségi fejlesztésbe kezd. Tömeges megtorlás doktrínája: 1966-ig ez a NATO stratégiájának alapeleme. V. cikk kiváltása esetén Szövetségesek között kezd feszültté válni a helyzet a szuezi dolog miatt. Puha biztonság: tagállamok közötti vitás kérdések rendezése (jószolgálati közvetítő mechanizmus) Szövetségesek megpróbálnak valami kiutat találni a feszültségre. Konkrét formák 57-re. '57: felmerül szovjet részről, hogy el kellene mozdulni a Ny-K-Berlin kérdésben. Elvezet odáig, hogy felépítik majd a falat 61-ben '58-tól megpróbálnak újfajta mechanizmus kialakítani a NATO-n belül. Franciáknak remek ötlete lesz (de Gaulle visszakerül a hatalomba - V. köztársaság alkotmányáról népszavazást ír ki - köztársasági elnök erős hatalma) meg is szavazzák, ez rányomja bélyegét az egész biztonságpolitikára. Szükséges lenne, hogy az USA ajánljon fel nukleáris fegyvereket a NATO-nak. Hozzanak létre egy testületet, ami ezt ellenőrzi. USA nem hajlandó. De Gaulle megsértődik. De Gaulle kivonja a francia flottát a NATO alól, USA-nak megtiltja, hogy nukleáris fegyvert állomásoztasson, és fenyegeti, hogy megvonja a légtér használatát. 58-ban feszült a helyzet. IV. köztársaság alatt Franciaország transzatlanti politikát folytatott, próbálta rávenni Amerikát hogy maradjon. De Gaulle változásokat hoz, elkezd távolodni Amerikától. USA-ban törvény megváltoztatása. Nagy-Britanniának lehetőség hogy nukleáris fegyvert adjon át. Elkezdődik legalább a tárgyalás (Skybolt rakéta) EURATOM - 1956-ban kezdik tárgyalni. Európai Biztonsági Rendszer részeként. Atomfegyverekkel foglalkozó világszervezetet akarnak, nem jön össze, erre ezt akarják európai szinten. Főhatóságként hozzák létre. Hatósági jogkörök, szupranacionális szerv. Nukleáris technológiákkal kapcsolatos, biztonsági, hulladékkezelési, nukleáris fűtőanyagokkal kapcsolatos termelési és elosztások folyamatokat ráruházzák. Hollandia, Belgium - fűtőanyag Technológiában a németek nagyon jók. Miért jó? Mert megosztják a költségeket, átláthatók a folyamatok. Enyhülési folyamat: De Gaulle hármas Európa-koncepciója Nemzetállamok Európája: szakít a 4. köztársaság politikájával. Kormányközi intézményeket szeretne. 17

Európai Európa koncepció. Transzatlantizmussal szakít, kontinentális Franciaország. Európa az Atlanti-óceántól az Urálig koncepció - Franciaország szakítva az amerikai állásponttal (bipoláris világ) közelebb hozná a kelet európai államokat, többpólusúvá szeretné tenni a folyamatokat. Enyhülés 60-astól 70-es évek közepéig. 6. ELŐADÁS - 2008. OKTÓBER 22. GÁLIK ZOLTÁN TRANSZATLANTI ÉS REGIONÁLIS STRUKTÚRA Transzatlanti mellett európai regionális struktúra. Transzatlanti rendszer: előző órán 60-as évekig jutottunk, de Gaulle hármas Európakoncepciójáig. 1. Nemzetállamok Európája (regionálisnál tárgyaljuk majd): Fouché tervek 2. Európai Európa - USA-val szakít Franciaország. 3. Európa az Atlanti-óceántól az Urálig koncepció 1962. december 19-22: Nassauban konferencia. Nagy-Britannia és USA megállapodnak a nukleáris fegyverek átadásáról. De Gaulle egy kész helyzet elé lesz állítva. Franciaország azt szerette volna, hogy USA maradjon Európában, de eldől, hogy nem lesz ez. Amerikaiak javasolnak egy Skybolt nevű rakétarendszert. Valamiért nem akart ez jól működni, kiderül, hogy nem jó koncepció. Ez új koncepció a Polaris nevű rakétarendszer. Másra épül. Tengeralattjáróról indítható rakétákra szerelik. Harmadik atomhatalomként belép Nagy-Britannia. USA-nak és szovjeteknek rengeteg atomfegyvere van. A britek ehhez képest nagyon keveset kapnak. Kicsi, de nagyon hatékony. Bármerre tudnak mozogni. Megalapozza nukleáris nagyhatalmi pozícióját. Felbosszantja de Gaulle-t. Nem is kapott meghívót erre a konferenciára. Csak megmondták neki, hogy megszületett a megállapodás. A háttérben zajlanak a brit EGK csatlakozások, ezt majd De Gaulle éppen ezért megvétózza. Vált a francia külpolitika. Nem jön össze nekik az amerikai atomfegyver, így gyorsan megvalósítja az önálló atomerőt. 50-es években folynak a kutatások, 60-as években meglesz az atomfegyver. Egy alapvető különbség a brithez képest. Angliánál csak a triál egy eleme van meg, Franciaország mindhármat kifejleszti. Franciaországnak lesz rögtön fejlesztési stratégiája, 63-ban nyilvánosságra is hozzák. Olyan fegyvereket akar birtokolni, amik minden égtájból jövő támadás esetén megvédik Franciaországot. (tous azimuts) 63-ra önálló nukleáris stratégiája van és önálló fegyverei. Force de frappe - francia atomütőerő. Repülőgépek, fixtelepítésű bázisok, nukleáris tengeralattjárók is. 60-as évek első fele - repülők; második fele telepítések; tengeralattjáróról indíthatóak 70-es évek elejére állnak üzembe. Egész flottát fejlesztik ezzel párhuzamosan, kb. 30 évig tartják hadrendben az egyik fajtát. General Foche - tengeralattjáró. De Gaulle jelzi, hogy nem kíván a NATO tagja lenni a 20 év után. Végül is nem lépi ezt meg. Ha van önálló stratégia, akkor miért kellene a NATO-ban munkálkodnia? 1966-tól nem látogatja a katonai bizottság munkáját. (atomtervező csoport is ennek a része) 1994-ben ülnek vissza, de elfelejtenek szólni róla, 96-ban szólnak is. Détente (enyhülési) folyamatnak kézzel fogható jelei is vannak: 18

o PTBT 1963: részleges atomcsend egyezmény. Nukleáris nonproliferációnál részletesen meg fogjuk nézni. Nukleáris kísérletezést tiltja, kivéve a föld alattit. Azt majd csak később tiltják be. Nehezebb a fejlesztés, akinek meg nincs, annak lehetetlen kikísérletezni. o 67-es atomsorompó egyezmény - olyan rendszer, ami a mai napig működik, nukleáris fegyverrel rendelkező és nem rendelkező országok közötti viszonyt rendezi. USA és Franciaország között nézeteltérés van. NATO-nak meg kell újulnia. Bizottság feláll Pierre Harmel vezetésével. Megpróbálják újradefiniálni az európai biztonsági rendszert a NATO nélkül. Keleti-nyugati kapcsolatok erősítése, európai szövetségesek közötti erőviszonyok, külső államokkal való kapcsolatok. o Reaktiválni kell a NYEU-t. USA azt mondja, hiába van Vietnam, meg az ellentmondás Franciaországgal, biztosítja őket, hogy elkötelezett lesz a NATO felé. A NATO-ban látják a lehetőséget, hogy meg tudják fogni a dolgokat ha támadás indulna szovjet részről. Amerikaiak úgy döntenek, maradnak, Harmel feladata az lesz hogy NATO-n belül hozzon létre új koncepciót. Meg is lesz a jelentés. Nagyon új stratégia kidolgozás. Szakít az ötvenes évek eleji doktrínájával. o o Tömeges megtorlás helyett 67-ben rugalmas reagálás doktrínája. Azt mondja ki, hogy olyan típusú választ kell adni, amilyen fenyegetettség ér. Nukleáris fegyverek száma óriási, megindul a détente folyamat (enyhülés) Harmel jelentés: 1968-72 között kerül kidolgozásra. 68-ban csehszlovákiai intervenció - egy időre befagyasztja a kapcsolatokat a két tömb között. Elkezd Ny-EU is hagyományos fegyverekből nagy haditechnikát hadrendbe állítani. Két területen lehet a détenteben részt venni. Hagyományos és nukleáris fegyverrel. Hagyományos: 68-ban felvetés, hogy kezdjenek megbeszéléseket Szovjetunióval. Ne bilaterális, hanem multilaterális jellegűeket. Nem csak Szovjetunió és USA hanem a két tömb országai között. Nukleáris: Szovjetunió és USA közötti bilaterális tárgyalások. Kedvező az időszak ehhez. Franciaországban elnökváltás. Pompidou lesz az elnök. 69-től gaulleista politika. Franciaország még nyitottabbá válik, nem csak a globális külpolitika térnyerése iránt. Giscard d'estaign-al mondialism. Németországban is nagy változások vannak. 69 szeptemberében szociáldemokrataszabad demokrata koalíció. Változást hoz. Ez lesz az Ostpolitik. Kelet felé irányuló német politika. Számos szerződés melyet az NSZK köt K-EU-val, Szovjetunióval. o 1970. augusztus 12. - Szovjetunióval. o Lengyelországgal 1970. december 7-én. o NSZK-NDK 1972. december 21. o Csehszlovákia 1973. december 11. o 1971. szeptember 3 - négyhatalmi szerződés. Berlinre vonatkozóan. Kelet- és Nyugat-Berlin létezését elismerik. Détente folyamatot támogatja az NSZK, Nagy-Britannia, Franciaország, USA. 1972. május 30. - csúcstalálkozó. Hagyományos fegyverekkel kapcsolatban. NATO tagállamok azt mondják, folytassuk a folyamatot. K-EU-i államokat ültessük le egy asztalhoz, de Szovjetunió nem akarja. Azt akarja, vonják be az USA-t. Mindenki mást akar. NATO biztosítja a NY-EU-i államokat, hogy elkezdődhessen európai biztonsági és együttműködési értekezlet - finn Helsinkiben. 72-75: értekezlet előkészítése. Helsinki folyamat. Inkább folyamat, mint egy adott esemény. 1975-94-ig tart, nem egy eseményt kell vizsgálni hanem az utótalálkozókat is. Sok kudarc sok eredmény. 19

Európai biztonsági és együttműködési szervezet lesz belőle. - Budapesten alakul meg. 94 decemberében. 35 ország részvétele. Franciák javaslatára három kosárban folynak a tárgyalások o 1. Európai biztonság általános kérdései, hagyományos fegyverek kérdései is ide tartoznak. Bizalomkérdések. Államok közötti kapcsolatokat szabályozó elvek. o 2. Gazdasági, technológiai, tudományos együttműködés. o 3. Emberi jogi, kulturális, oktatás, információáramlás. 1973. október 30. - megkezdődnek Bécsben a hagyományos fegyverekről szóló leszerelési tárgyalások. MBFR - tárgyalások. Kölcsönösen kiegyenlített erők korlátozása. o Két tömb országai között paritásba hozzák a fegyveres erőket. Megnevezik a plafont és oda csökkentik. Nem csak a mennyiséget, hanem a harci értéket. Kitérnek az amerikai és szovjet haderőre is. Leültek tárgyalni - mindenki. 88-ig fognak tárgyalni, teljes kudarc. o Miért? El se jutnak a szerződésig. Mondják az oroszok, hogy milyük van, USA nem hiszi el. És fordítva. Nem működik semmi, ha nincs ellenőrzés mögötte. o 70-es években nukleáris fegyvert számon tartani nem olyan nehéz. Vegyibiológiai fegyvereknél már nehezebb. Hagyományos fegyvereknél viszonyt nagyon nehéz. 1972. Május: Nixon Moszkvába megy. Aláírják a SALT 1 szerződés. Két részre bomlik: stratégiai atomfegyverek tekintetében korlátozza a fegyverek számát. Strategic arms limitation talks (vagy ilyesmi) Növekedés ütemét csökkentjük. o Első részben megállapodnak egy-egy sarokszámban. o Másik rész: ABM szerződés: Anti Ballisctis M (utánanézni) - védekező jellegű rakétarendszerek korlátozása. Egyik félnek sem szabad telepítenie védekező rendszert. 1979-ben lesz majd a SALT 2. 1974-ben alapvető problémák kezdenek kibontakozni. Szovjetunió kezdi utolérni az USA-t nukleáris fegyverekben. NATO elkezd válaszokat kidolgozni. Nincsenek nagyon eredmények a tárgyalások során. 1970-es évek eleje: NATO új koncepciója: kedvező arányú hagyományos és nukleáris fegyverarányt lát kifejleszthetőnek. Rendszere a hidegháború végéig működni fog. Parancsnoki rendszert karcsúsítják. Felállítanak a NATO-n egy alkalmi haditengerészeti köteléket (NATO saját haderejével tud a Földközi-tengeren beavatkozni) létrehoznak egy csatorna állandó készenlétű haditengerészeti erőt. Röviden: STA NAV FOR CHAN 70-es években döntenek amellett, hogy létrehoznak egy NATO előrejelző rendszert. Repülőgépfedélzeti korai előrejelző és riasztó erő. Aktuális légi felmérést tud csinálni. AWACS - egyik eleme. Többnemzetiségű haderő. Nagyon hatékony. 74-80 között Franciaország és Görögország sem tagja a katonai rendszernek a NATOban. 70-es évek második fele. Jelentősé változások az enyhülésben. 1977. május: NATO ülés. Jimmy Carter megkérni a NATO tagállamokat hogy a katonai kiadásokat a GDP 3 %-ára emeljék. (79-84 között) Ezért költ Brezsnyev csomó pénzt erre. Interoperabilitásra nagy hangsúlyt fektet a NATO. 77-től elkezdik kidolgozni a programot, amit 78 májusában fogadnak el. Hosszútávú védelmi program. Szovjetunióban olyan lépések, melyek eljuttatják őket a minihidegháborúhoz. Visszatérést jelent a korábbi katonai viszonyokhoz. 60-as évek elejéhez 20