' JELENTÉS az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok együttes szanálása és privatizálása tárgyában végzett ellenőrzés ut6vizsgálatár61 1994. január 188.
A vizsgálatot vezette: Harsányi Sándor osztályvezető főtanácsos A vizsgálatot végezte: Vasas Sándorné dr. számvevő tanácsos, aki a koordinációs feladatokat is ellátta dr. Molnár Barnabás számvevő tanácsos dr. Borisz József számvevő tanácsos
T A R T A L O M J E G Y Z É K oldal I. BEVEZETÉS l II. ELŐZMÉNYEK, ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 4 III. A VIZSGÁLAT RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSAI l. Az IKARUS Rt, az IKARUS állami vállalat vagyoni, pénzügyi helyzete 1.1. Az IKARUS Rt. 1.2. IKARUS állami vállalat 2. CSEPEL AUTÓGYÁR f.a. 3. A CSEPEL AUTÓGYÁR f.a. felszámolásának vizsgálata során feltárt jogszabályi ellentmondások összefoglalása 18 19 19 32 36 48
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-31-67193-94. Tsz.: 197 J E L E N T É S az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok együttes szanálása és privatizálása tárgyában végzett ellenőrzés utávizsgálatáról I. B E V E Z E T É S Az Állami Számvevőszék Elnöke által jóváhagyott s az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottsága által tudomásul vett - II. félévi ellenőrzési terv előirta az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR vállalatok együttes szanálása tárgyában végzett utóvizsgálatát. ellenőrzés Az Országgyűlés részére V-4-21/1992. (Témaszám: 105) számon átadott vizsgálati jelentés javaslatokat tett mind a vizsgálatba vont gazdálkodó szervezetek, mind az államigazgatási szervek/intézmények tekintetében, melyet az érintettek tudomásul vettek. Jelen utóvizsgálat célja annak megállapitása, hogy az egyes intézmények/vállalatok a javaslatoknak mennyiben tettek eleget, s intézkedéseiknél figyelemmel voltak-e az állami tulajdon védelmére, az állami vagyon megőrzésére, gyarapitására vonatkozó feladatuknak,s azok alkalmasak voltak-e a feltárt problémák rendezésére.
- 2 - A vizsgálat nem korlátozódott a korábbi javaslatok végrehajtására tett intézkedések és azok hatásainak számbavételére, hanem kiterjedt az állami vagyonban bekövetkezett változásokra. (A jelentés szövegezése során arra az ellenőrzésre, melynek utávizsgálatát végeztük alapvizsgálat megkülönböztető megnevezéssel hivatkozunk. ) Az ellenőrzött időszak: megálla Az utávizsgálat az 1992 júliusában lezárt ellenőrzés pitásaira támaszkodva az 1992. II. félévi, s az 1993. negyedévi időszakot fogta át.!.-iii. A helyszíni ellenőrzés ideje: 1993. október 15. - 1993. november 30. A vizsgálatban érintett szervezetek: - Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 1024 Budapest, Margit körút 85. - Pénzügyminisztérium 1051 Budapest, József nádor tér 2/4. - Állami Vagyonkezelő Rt. 1115 Budapest, Bánk bán utca 17/b. - Állami Vagyonügynökség 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. -Állami Fejlesztési Intézet Rt. (továbbiakban ÁFI) 1909 Budapest, Pf. 216.
- 3 - Vizsgált szervezetek: - CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalat 2311 Szigetszentmiklós 1992. október l-től a vállalat megnevezése CSEPEL AUTÓGYÁR f.a. (felszámolás alattj-ra változott. - IKARUS Karosszéria és Járműgyár állami vállalat (továbbiakban IKARUS állami vállalat) 1165 Budapest, Margit u. 114. - IKARUS Járműgyártó Rt. (továbbiakban: IKARUS Rt.) 1165 Budapest, Margit u. 114. A pénzügyminiszter 1990. szeptember 12-én rendelte el az egymással szaros kooperációban működő két vállalat együttes szanálását. A Csődtörvény 1992. január 1-i hatályba lépésével az állami szanálás intézménye megszűnt. Az IKARUS és CSEPEL AUTÓ vállalatok folyamatban levő szanálási ügyeit a 35/1991. (XII. 21.) PM rendelet alapján rövid ideig az ÁFI kezelte. Ezt követően a Pénzügyminiszter 28/1992. (XII. 4.) rendelete a Szanálási Alappal összefüggő kötelezettségek teljesítésével a REORG Rt.-t bizta meg. Az Állami Számvevőszék ufóvizsgálata az ezt követő időszak intézkedéseit tekinti át, ellenőrzi azok hatékonyságát, s bemutatja az érintett gazdálkodó szervezetek jelenlegi vagyoni helyzetét. A közúti járműgyártó ágazat két jelentős gazdasági egységének helyzetmegítélésénél felhasználtuk az Állami Számvevőszék "A dunántúli VOLÁN Vállalatoknál az országos menetrend szerinti személyszállításra rendelt állami vagyonnal való gazdálkodásról (1993. november. Témaszám: 173)" jelentése megállapításait, illetve segitséget kaptunk a Közlekedési Hírközlési és Vizűgyi Minisztérium Közgazdasági Főosztályától a belföldi kereslet megítélését illetően.
- 4 - ELŐZMÉNYEK, II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK l. Az IKARUS és CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatok együttes állami szanálását a pénzügyminiszter 1990. szeptember 12-én rendelte el. Az együttes állami szanálás lefolytatásával a Szanáló Szervezetet bizták meg. A szanálási folyamatot - jog szerint - lezáró Szanálási Megállapodást 1991. augusztus 26-án írták alá. A Megállapodás azonban csak az IKARUS vonatkozásában tartalmazott konkrét intézkedéseket, a CSEPEL AUTÓGYÁR sorsának megoldását a jövőbe utalta. kezdődően áttekintette a szanálás és a kapcsolódó Az Állami Számvevőszék 1992. I. félévében elvégzett vizsgálata (V-4-21/1992); az alapvizsgálat a szanálás elrendelésétől társaságalapitás folyamatát, annak szabályszerűségét, célszerűségét. A vizsgálat megállapításai alapján az Állami javasolta Számvevőszék - az alapitással létrehozott IKARUS részvénytársaságban lévő 7 milliárd Ft névértékű állami tulajdonú részvénycsomag felelős vagyonkezelőhöz helyezését és ezzel egyidejűleg az IKARUS állami vállalat megszüntetését, az IKARUS állami vállalat könyveiben csak részben megjelenő lévő kötelezettségek rendezésére, illetve a folyamatban peres ügyek továbbvitelére a részvénytársaság és az állami vállalat az ÁVÜ felügyelete mellett dolgozzon ki megoldást, a társaságalapítás feltételeként szabott teljeskörű vagyon és forrás átadás teljesítésének megfelelően,
- 5 - - az IKARUS részvénytársasághoz nem apportként került tartozások és eszközök átadás-átvételét az ÁVÜ tételesen vizsgálja felül, s foglaljon állást abban a tekintetben, hogy azok könyv szerinti értéktől eltérő értékelése megfelel-e az állami vagyon védelméről szóló törvény előírásainak, az állam tulajdonosi érdekei védelmének, - a CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalat állami szanálása eredménytelennek bizonyult. Erre figyelemmel az Állami Számvevőszék javasolta, hogy a Pénzügyminisztérium foglaljon állást a szanálás meghiúsulását, a felszámolás megindítását illetően. Az Állami Számvevőszék az Állami Vagyonügynökség és a Pénzügyminisztérium tekintetében igényelte, hogy intézkedéseikről tájékoztassák. 2. Az alapvizsgálat lezárását követően a Kormány öt határozatot hozott a CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatot, az IKARUS állami vállalatot, melyek.elhatározott össze: illetve részvénytársaságot illetően, intézkedései az alábbiakban foglalhatók - A Kormány a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a CSEPEL AUTÓGYÁR állami szanálását eredménytelennek minősítette, s utasította a pénzügyminisztert, hogy az állami szanálás megszüntetésére az intézkedéseket tegye meg. - A Kormány az IKM előterjesztése alapján indokoltnak tartotta egy kijelölt vállalati kör (amelybe az IKARUS Rt. is beletartozik) pénzügyi helyzetének részletes elemzését, s az adott vállalatok pénzügyi helyzetének költségvetési eszközökkel történő javítását. Ez alapján külön is foglalkozott az IKARUS Rt. működőképességének megteremtésével, illetve ennekmegfelelőenkét
- 6 - kormányhatározatban garanciát vállalt - összesen 5,5 milliárd Ft értékben - az IKARUS Rt. export szállításaival összefüggésben. 3. Az IKARUS részvénytársaságot alapítással - s nem az átalakulási törvény szerinti általános jogutódként - a Szanáló Szervezet irányítása mellett, a szanálási folyamat során, annak "sikeres lezárásaként" 1991. augusztus 30-án zártkörű alapítással, 11,5 milliárd Ft alaptőkével hozták létre. A társaság 61 %-ban a magyar állam tulajdona; amely az IKA RUS állami vállalat tárgyi apportja volt az alapításkor. 3.1. Az Állami Vagyonügynökség az IKARUS részvénytársaság alapitásához azzal a kiegészítő feltétellel járult hozzá, hogy az állami vállalattól a "társaság átvállalja a tevékenységével összefüggő valamennyi kötelezettséget, s birtokolja az ennek megfelelő vagyont". Ennek teljesítésére a mintegy 16 milliárd Ft értékű kötelezettség átvállalás, s az ennek megfelelő vagyonátadás rendezésére az IKARUS részvénytársaság és az állami vállalat három szerződést is kötött. A szerződéses megállapodások ellenére az ÁVÜ által előírt vagyonátadási feltétel teljesítése körüli viták a mai napig nem zárultak le, illetve újabb ellentétek keletkeztek. A vagyonátadás még ma sem lezárt. Az ufóvizsgálat idején az alapító állami vállalat, s az általa alapított társaság perben állnak ezeket illetően. A vagyonátadás mellett tisztázatlan helyzetet okoz még ma is, hogy a szanálási folyamat során, illetve azt követően sem rendezték a CSEPEL AUTÓGYÁR vállalat által az IKA RUS állami vállalat ellen inditott pereket, illetve újabb per keletkezett, melyben a CSEPEL AUTÓGYÁR a részvénytársaságot szintén perbe hívta.
- 7 - Az Állami Vagyonügynökség tulajdonosi jogait az alapítást követően sem a részvénytársaság, sem az állami vállalat tekintetében nem gyakorolta, kiadott állásfoglalásának végrehajtását nem ellenőrizte. A vállalat és a részvénytársaság között a vagyonátadás, a peres ügyek folytatása mellett is, illetve annak folyományaként több rendezetlen, vitás kérdés van. - Függőben van egyes föld és épület ingatlanok átadása. (Ezek közül pl. a Stefánia úti irodaház ingatlan sem a társaság, sem az állami vállalat könyveiben nem szerepel ) A vállalat nem adta át több más tétel mellett a Hungarian Busexport.Közös vállalatban lévő 5 M Ft értékű tulajdoni hányadát az IKARUS Rt.-nek. Azt 5 M Ft-ért értékesítette egy, a közös vállalatba időközben belépett Kft. részére. Ezzel az IKARUS Rt. egy olyan társaságon keresztül volt kénytelenkülkereskedelmi forgalmát bonyolítani, amelyben nem tulajdonos, de az üzletei annál vannak, s jelentős mértékben kezes, vagy felel annak kötelezettségeiért. 3.2. Az alapvizsgálat Javaslatának 5. pontja a szanálás eredménytelensége miatt a Szanáló Szervezet - A szanálási folyamattal összefüggésben az IKARUS állami vállalattal szemben a CSEPEL AUTÓGYÁR 4 pert indított (ebből 3 az alapvizsgálat idején is folyamatban volt). Ebből a CSEPEL AUTÓGYÁR vállalat egyet elveszitett. felelősségére, illetve ennek a PM részéről történő megítélésére irányult. A Pénzügyminiszter válaszában közölte, "megítélése szerint a szanálás eredménytelenségéért a Szanáló Szervezet, annak vezetője nem tehető felelőssé..., a 16 milliárd Ft értékű vagyon átadását, az állami szanálások utógondozá sát az ÁFI-tól átvevő REORG Rt. ellenőrizni fogja". (A
- 8 - REORG Rt. a Szanáló Szervezetnek nem jogutódja, de annak személyi állományával, feladataival létrejött társaság, a tulajdonosi jogokat a PM gyakorolja. ) A PM és a REORG Rt. megállapodást kötött az állami szanálás, a Szanálási Alappal összefüggő ügyek kezelésére. Ez azonban címzetten nem tér ki az IKARUS Rt. alapításával összefüggő rendezetlen kérdésekre. Jelen utávizsgálat során a REORG Rt. arra hivatkozva, hogy nem jogutódja a Szanáló Szervezetnek, és mivel a PM és a REORG Rt. megállapodása nem tér ki az IKARUS Rt. alapításával összefüggő rendezetlen kérdésekre, úgy foglalt állást, hogy intézkedési kötelezettségei ez ügyben nincsenek. 3.3. Az IKARUS Rt. alapításakor megkötött szindikátusi szerződés szerint az alapítók kötelezettséget vállaltak a móri gyáregység gazdasági társasággá alakítására, s az üzletrész felének a Magyar Állam részére történő térítésmentes átadására. A móri gyáregységből az IMAG Kft. megalakult. Az üzletrészt azonban az állami tulajdonosi funkció érvényesítésének hiányában nem adták át az államnak. 3.4. A Kormány 1992. augusztus 28-án az IKARUS Rt.-t az ÁV Rt. tulajdonosi körébe sorolta. A tulajdonosi jogok tényleges gyakorlásához szükséges intézkedéseket az ÁV Rt. nem tette meg; nem intézkedett, hogy a 61 %-os tulajdoni hányadot jelentő, 7 milliárd Ft értékű állami tulajdon az IKA RUS állami vállalattól hozzá kerüljön. Az ÁV Rt. tulajdonjogát a részvénykönyvbe nem jegyezték be. A Kormányrendelet megjelenését követően több mint fél év telt el, míg az ÁV Rt. mint tulajdonos döntéseket kezdeményezett, melynek eredményeként az IKARUS Rt. 1993. má-
- 9 - jus 20-i rendes közgyűlésén az ÁV Rt. mint jogi személy tagja lett a társaság ll tagú Igazgatótanácsának, illetve a 21 tagú Felügyelő Bizottságnak. 3.5. Az IKARUS Részvénytársaság működőképességének feltételeit a szanálási folyamat során végrehajtott, részbeni privatizáció nem teremtette meg, az alapitáskori elképzelések nem realizálódtak. A társaság az 1991-es évet 365M Ft, az 1992. évet 3478 M Ft veszteséggel zárta. Az alapitás óta végrehajtott intézkedések eredményeként 1993-ban mintegy 4-500 M Ft nyereség elérésével számolnak. A magyar állam a költségvetésen, illetve az államháztartásan keresztül több eszközzel is segitségére volt a 31 %-ban külföldi tulajdonú részvénytársaságnak pénzügyi helyzete rendezésében: - A Szanáló Szervezet intézkedése alapján a Szanálási Alap terhére nyújtott 1345 M Ft hiteltartozását kamataival együtt 2000 M Ft értékben a társaság kötvénnyel váltotta ki. A kötvényt teljes egészében az ÁFI jegyezte le. - A költségvetés elkötelezte magát 951 M Ft céghitel hitelkonszolidáción belüli rendezésére, illetve mintegy 800 M Ft hitel nyújtására a társaság átstrukturálási költségeinek fedezetére. - A Kormány - a tárgybani kormányhatározatok alapján - garanciát nyújtott a társaság export előfinanszirozó hitel eihez. Az utávizsgálat időpontjában az garanciakötelezettség 2690 M Ft lár értékű devizahitel fedezet). ilyen eimen fennálló (26.863 ezer USA dol-
- 10 - A Társadalombiztosítás megyei szervezetei elengedtek mintegy ll M Ft késedelmi kamatkövetelést a társasággal szemben, illetve hozzájárultak a tőketartozás részletekben történő megfizetéséhez. A felsorolt különböző jogeimeken fennálló államháztartási kötelezettség vállalás (tartozás elengedés) a 31 %-ban külföldi tulajdonú IKARUS Részvénytársasággal kapcsolatban 6452 M Ft. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ebből az exportszállításokhoz kapcsolódó 2690 M Ft költségvetési garanciavállalásra, amely az összes kötelezettségvállalás 41 %-a, a pénzintézeti törvény korlátozásai, a pénzintézetek alacsony mértékű szavatoló tőkéje miatt volt szükség. 3.6. Az IKARUS Rt. által készitett válságkezelő programból kitűnik; a termelési kapacitások megfelelő fedezetű termékkel való leterhelése nem biztosított. Ezért és az exportszállítások speciális követelményei miatt a hazai beszállítóknak adott megrendeléseit is kénytelen volt jelentősen csökkenteni. Az export lehetőségek visszaesésével küzdő ágazat gondjait súlyosbítja a belső fizetőképes kereslet elmaradása. A belátható exportlehetőségek és a jelzett belföldi szükséglet kihasználása, illetve kielégítése esetén is szükséges az IKARUS Rt. már többször megfogalmazott racionális szervezeti méretének kialakítása. Ezeknek a döntéseknek a meghozatalához, a hosszú távú érdekeltségű tulajdonosi gyakorlat jelenleg nem érvényesül. 4. Az IKARUS állami vállalat a részvénytársaság alapitásával egyidejűleg termelő tevékenységét abbahagyta. A Szanálási Megállapodás szerint "az átadásra nem kerülő tételek rende-
- ll - zése után - megszüntetésére a Szanáló Szervezet az erre felhatalmazott hatóságoknak javaslatot tesz". 4.1. Az állami vállalat alacsony működési költségeire a tartósan lekötött pénzeszközeinek kamatbevételei folyamatosan megfelelő fedezetet biztosítanak. A vállalat likviditása megfelelő; hitelt sem 1992-ben, sem 1993-ban nem vettek fel. Az alapvizsgálat idején {1992. első félévében) az állami vállalatnál voltak az IKARUS Részvénytársaság állami tulajdonú részvényei. Az alapvizsgálatot követően az állami vállalat vagyona lényegében nem változott, de strukturális összetétele módosult. A befektetett pénzügyi eszközök értéke 7006 millió Ft. A saját részvények, eladásra vásárolt részvények értéke 480 millió Ft-ról 3 millió Ft-ra csökkent. Ennek okaira sem a vállalati mérleg kiegészítő melléklete, sem az üzleti jelentés nem világit rá. 4.2. A társaságalapítást követő időszaktól napjainkig bizonytalan tulajdonlási helyzet keletkezett az IKARUS állami vállalat számára, amely két éve tart, s lezárása ma sem látható be. Az alapvizsgálatot követően hozott, "Az IKARUS Rt. működőképességének megteremtéséről" szóló Kormányhatározat előirányozta történő az IKARUS állami vállalat végelszámolással megszüntetését. A határozat végrehajtásáért a kormány a privatizációs tárca nélküli minisztert tette felelőssé, az állami vállalat ellen folyó peres ügyek lezárását követő azonnali határidővel.
- 12-4.3. Az állami vállalat tulajdonlásáról a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon körét kijelölő 1992. évi Kormányrendelet nem intézkedett, csak 8 hónap elteltével (a Kormányrendelet módositásával) sorolták be az IKARUS részvénytársaság részvényeit tulajdonló IKARUS állami vállalatot is az ÁV Rt. tulajdoni körébe. Az ÁV Rt. -hez tartozó IKARUS állami vállalatot az ÁV Rt. mérlegbeszámolója ( 1993. júl i us 27. ) tévesen jelöli meg "végelszámolás alatt" lévő vállalatként. Végelszámolását ugyanis ez időpontig nem kezdeményezték, s a 7 milliárd Ft értékű részvénycsomag az utóvizsgálat lezárása időpontjában is a tulajdonában volt. Az ÁV Rt. részéről a tulajdonosi jogok rendezése, az eszközök/tartozások átadás-átvételének lezárása, s az állami vállalat végelszámolásának kezdeményezése ügyében 1993 májusa (a Kormányrendelet megjelenése) óta eltelt öt hónap alatt, az ufóvizsgálat megkezdéséig, intézkedés nem történt. 5. A CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalat IKARUS állami vállalattal történő együttes szanálását a pénzügyminiszter 1990. szeptember 12-én rendelte el. A szanálási folyamatot lezáró 1991. augusztus 26-án aláirt Szanálási Megállapodás a CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalat sorsának megoldását a jövőbe utalta, a közös társaságalapítást nem valósitották meg. A Szanáló Szervezet tevékenysége kizárólag a vállalat tartozásaira vonatkozó garanciavállalásban mutatkozott meg. 5.1. Az Állami Számvevőszék alapvizsgálata alapján 1992-ben azt javasolta, hogy a Pénzügyminiszter foglaljon állást az állami szanálás meghiúsulását illetően.
- 13 - A Pénzügyminiszter a javaslatban foglaltaknak eleget tett. Előterjesztése alapján a Kormány 1992. július 16-i ülésén a CSEPEL AUTÓGYÁR állami szanálását határozatában - forrás és perspektíva hiány miatt eredménytelennek minősitette. A vállalat 1992. július 17-én - fizetésképtelenség miatt - felszámolás iránti kérelmet nyújtott be az illetékes Pest Megyei Bírósághoz. A Bíróság 1992. október l. napjával a felszámolási eljárást megindította. Felszámolóként -a Budapest Holding Első Hazai Vagyonkezelő Rt.-t jelőlte ki. 5.2. A CSEPEL AUTÓGYÁR a törvényi előirásnak megfelelőerr a felszámolás kezdetét megelőző nappal - 1992. szeptember 30. - elkészitette záróleltárát, éves beszámolóját és adóbevallását, melyhez a könyvvizsgáló 1992. november 10-én a hitelesitő nyilatkozatot megadta. A vállalat és a felszámoló közötti átadás/átvétel megtörtént. 5.3. A CSEPEL AUTÓGYÁR f.a. részletes felszámolási programjavaslatát a vállalat vezérigazgatója 1992. október l. 1993. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan készitette el. A felszámoló a felszámolási időszak, ezt követő 1994. szeptember 30-ig terjedő idejére szóló programjavaslatot - az első évről készült közbenső mérlegadatok ismeretében - 1993 decemberében elkészitette. Stratégiáját úgy alakitotta ki, hogy folytatni kell a tovább működtethető, illetve a működés feltételeivel nem rendelkező vagyon szétválasztását, az elérhető legrövidebb időn belül meg kell kiséreini ezek értékesitését. A felszámolás ideje alatt a működésnek a legalább "O" szaldós eredményt biztositani kell. A Budapest Holding Rt., mint felszámoló tevékenységét a szokásos felszámolói feladatokon túl' iparpolitikai
- 14 - összefüggések is befolyásolták. A felszámoló figyelembe vette az IKM-nek a pénzügyminiszterhez küldött 1992. május 26-i keltű levelében foglaltakat, me ly szerint: "A felszámolási eljárás során szükségesnek tartjuk néhány iparpolitikai érdek érvényesitését, mely több életképes üzletág, szakmakultúra, tevékenység megtartására irányul." 5.4. Az üzleti terv a felszámolás első évére nulla eredményt tartalmazott az előző évek- 1991-ben közel l Mrd Ft, 1992. I.-III. negyedévben 4,5 Mrd Ft veszteségével szemben. (Ez a terv 515 MFt felszámolási költségvonzattal is számolt. ) Az 1992. szeptemberében még 2000 főt meghaladó létszámból 1993. végéig 500 fő leépitését irányozták elő. A felszámolás első évét lezáró, a felszámolási törvény szerint kötelezően előirt - előzetes közbenső mérlegből megállapítható, hogy a vállalat a felszámolás első évét "O" szaldónál kedvezőbb; 72 M Ft eredménnyel zárta, további vagyonvesztés nem következett be. A tervezett létszámcsökkentést - a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét is figyelembe véve 1993-ban több lépcsőben végrehajtották. 5.5. A hitelezői igénybejelentések feldolgozása és visszaigazolása folyamatosan megtörtént. Határidőn belül érkezett 5406 millió Ft igénybejelentés és ebből visszaigazoltak 4485 millió Ft-ot. A REORG Rt. mint a Szanálási Alap kezelője 970 millió Ft értékben nyújtotta be követelését. Ebből 108,7 millió Ft a Pénzügyminisztérium késedelmes intézkedése miatti többletkamat kifizetés.
- 15 - A Szanáló Szervezet a Szanálási Alap terhére több banknál kezességet vállalt a CSEPEL AUTÓGYÁR tartozásai után. Ez 970 millió Ft tekintetében - mivel a CSEPEL AUTÓGYÁR nem tudta tartozásait fizetni - valóságos költségvetési terhet jelentett. A Pénzügyminisztérium - az Állami Fejlesztési Intézet többszöri figyelmeztetése ellenére - késve teljesitette a CSEPEL AUTÓGYÁR Budapest Bankkal szemben fennálló tartozását. Ezzel az állami költségvetésnek a kamatok miatt 108,7 M Ft többletkifizetést kellett teljesítenie. A REORG Rt. - mint a Szanálási Alap kezelője - e többlet kamat tekintetében is benyújtotta hitelezői igényét a CSEPEL AUTÓGYÁR felszámolójának. 5.6. A felszámolás elrendelésekor a vállalat eszközeinek könyv szerinti értéke 7857 millió Ft, a jegyzett tőke értéke 5 525 mi ll i ó Ft, veszteség összesen 4 534 mi ll i ó Ft. Így forrás oldalán a vállalati saját vagyon kimutatott értéke 211 millió Ft. Kötelezettségei 4233 M Ft, követelései 2848 M Ft-ot tettek ki. A felszámoló kísérletet tett kétfordulás pályázat keretében a teljes vállalati vagyon egyben történő értékesítésére. A pályázatokat eredménytelennek minősítették a pályázók elégtelen pénzügyi feltételei és garanciái miatt. Így a vállalati vagyon részenként történő értékesitését határozta el. A felszámolás első 13 hónapja alatt a vállalat 58,3 M Ft nettó értékű tárgyi eszközt értékesitett 104,8 M Ft eladási áron. 5.7. A felszámolási törvény rögzíti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet működésére, felszámoló tevékenységére vonatkozó fő szabályokat. A törvény előírja a felszámolás két éven belüli lezárását is. A felszámoló magatartásának legfontosabb eleme a törvvényben a vállalati vagyonként kezelt érték elérhető legmagasabb áron történő eladása.
- 16-6. A felszámolás törvény által előirt - két éven belüli lezárását, jogszerű végrehajtását nagymértékben neheziti, hogy a felszámolást szabályozó törvény és az egyéb kapcsolódó jogszabályok (a Csődtörvény és a Munka törvénykönyv, a PTK, illetőleg az Időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesitéséről szóló törvények) számos elem vonatkozásában ellentmondásosak; igy pl.: a belterületi föld értékesitése utáni bevétel a felszámolót, vagy az önkormányzatot illeti-e; zálogjoggal terhelt vagyontárgy értékesitésénél a hitelezői érdekek hogyan érvényesithetők; a felszámolás alatt lévő gazdálkodó zálogkötelezettsége hogyan szerepeltethető a tartozások között. 7. Az Állami Számvevőszék tájékoztatást a megtett intézkedésekről a Pénzügyminisztériumtól kapott. Az alapvizsgálat javaslatait az érintett intézrnények/szervezetek csak részben hajtották végre. Az IKARUS Rt.-n belül az állam tulajdonosi helyzetének rendezésében az ÁV Rt. nem tette meg a szükséges intézkedéseket. Az IKARUS állami vállalat végelszámolását annak ellenére, hogy mind kormányhatározat, mind a Szanálási Megállapodás is tartalmazta, sem az Állami Vagyonügynökség, sem az ÁV Rt. mint az állami tulajdonosi jogokat gyakorlók nem kezdeményezték. Erre csak részben ad magyarázatot az, hogy ez a kormányhatározat a végelszámolást a peres ügyek rendezésétől tette függővé. Az IKARUS állami vállalat és az IKARUS Rt. közötti vitás ügyek megoldására az Állami Vagyonügynökség nem tett intézkedéseket. Ez részben összefügg azzal, hogy az IKARUS állami vállalat állami tulajdonlását az ÁV Rt.-hez tartozó vállalati körről való kormányhatározat nem rendezte, arra csak a mintegy 8 hónappal későbbi módositás hozott megoldást.
- 17 - A Pénzügyminisztérium a CSEPEL AUTÓGYÁR szanálásának eredménytelenségét - mint ezt a számvevőszéki alapvizsgálat is javasolta - kimondta, a szükséges intézkedéseket megtette, a felszámolási eljárás 1992. október l-ével megindult. Javaslatok A CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalat, az IKARUS Rt. és az IKARUS állami vállalat helyzetének rendezése, az állami vagyon ésszerűbb hasznosíthatósága, az állami döntések következetes végrehajtása érdekében: l. Javasoljuk, hogy az Igazságügyi Miniszter vizsgáltassa meg, a felszámolási eljárással kapcsolatban jelzett jogszabályi ellentmondások rendezésének lehetőségét, s kezdeményezze az indokolt módosításokat. 2. Felkérjük a Pénzügyminisztert, hogy vizsgáltassaki a CSE PEL AUTÓGYÁR tartozása és annak kamata miatti állami kötelezettségvállalás késve teljesítéséért kit és milyen mértékben terhel személyi felelősség. 3. Felkérjük a privatizációs tárca nélküli minisztert, hogy vizsgáltassaki az állam tulajdonosi jogainak késedelmes érvényesítésében kit és milyen mértékben terhel személyi felelősség, s tegye meg a szükséges intézkedéseket. 4. Felhívjuk az Állami Vagyonkezelő Rt.-t, hogy szerezzen érvényt a 126/1992 (VIII. 28.) Kormányrendeletben foglaltaknak, s rendezze az állam tulajdonosi helyzetét az IKARUS részvénytársaságban, - intézkedjen a tulajdonosi jogok időközbeni változásának megfelelően, az ÁVÜ-vel együttműködve a társaságalapítás feltételeként előírt vagyonátadás teljesítéséről,
- 18 - - kezdeményezze az IKARUS állami vállalat megszüntetését, az állam tulajdonosi jogainak rendezése, vagyonátadás teljesítését követően. a teljeskörű - érvényesítse az IMAG Kft. magyar államot illető tulajdoni hányadának megfelelő üzletrész tekintetében az állam tulajdonosi jogait. I I I. A VIZSGÁLAT RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSAI A vizsgálati jelentésben foglalt javaslatok utóvizsgálata, valamint a helyszíni ellenőrzés során megismert dokumentumok alapján, a vizsgálati megállapításokat a két nagy gazdálkodó egység - az IKARUS, illetve a CSEPEL AUTÓGYÁR - köré csoportosítva fogalmazzuk meg. Az IKARUS Részvénytársaság, illetve az állami vállalat ellenőrzése alapján tett megállapításokat a tématerület szoros kapcsolata miatt egy pontban foglaltuk össze. Az alapvizsgálat lezárását követően {!992. augusztus) az utávizsgálat lezárásáig a Kormány öt határozatot hozott a CSEPEL AUTÓGYÁR állami vállalatot, az IKARUS állami vállalatot, illetve IKARUS Részvénytársaságot érintő kérdésekben: -A CSEPEL AUTÓGYÁR állami szanálásának meghiúsulásáról, - Az ipari válsághelyzetek kezeléséről. Ebben a Kormány indokoltnak tartotta a kijelölt vállalati körben (amelybe az IKARUS Rt. is beletartozik) az egyes vállalatok pénzügyi helyzetének részletes elemzését, s az adott vállalatok pénzügyi helyzetének költségvetési eszközökkel történő javítását,
- 19 - - 2,4 milliárd Ft értékben költségvetési garanciát nyújt az IKARUS Rt. törökországi szállitásaihoz, - az IKARUS Rt. működőképességének megteremtéséről, - 3,1 milliárd Ft értékben költségvetési garanciát nyújt az IKARUS Rt. Ecuadorba, illetve Thaiföldre irányuló exportjához. Ezek a kormányhatározatok az IKARUS Rt. által képviselt ipari kultúra megőrzését célozták, s jelentős költségvetési eszközök mozgósitását irányozták elő. 1. Az IKARUS Rt. az IKARUS állami vállalat vagyoni, pénzügyi helyzete 1.1. Az IKARUS Rt. Az IKARUS Részvénytársaságot a Szanáló Szervezet irányitása mellett a szanálási folyamat során, annak "sikeres lezárásaként" 1991. augusztus 30-án zártkörű alapitással, 11,5 milliárd Ft alaptőkével hozták létre. A társaság alapitással és nem az átalakulási törvény szerinti ál talános jogutódként jött létre. Az alapitói vagyon 61 %-a, 7 milliárd Ft az alapitó IKARUS állami vállalat tárgyi apportja volt. 1.1.1. Az Állami Vagyonügynökség a társaság alapításához azzal a kiegészítő feltétellel járult hozzá, hogy a "társaság átvállalja a tevékenységével összefüggö valamennyi kötelezettséget, s birtokolja az ennek megfelelő vagyont". Az IKARUS Részvénytársaság és az állami vállalat között az ÁVÜ által előírt vagyonátadási feltétel teljesítése
- 20 - körüli viták a mai napig nem zárultak le, illetve újabb ellentétek keletkeztek. Az átadás/átvételre a társaság és az állami vállalat három szerződést kötött. Az utolsó 1992. február 13-i megállapodásban rögzítették a mintegy 16 milliárd Ft értékű kötelezettség átvállalását és az ezzel egyenértékű vagyonátadás kölcsönös teljesítését. A szanálási folyamat során nem rendezték a CSEPEL AU TÓGYÁR által az állami vállalat ellen inditott peres ügyeket. Az 1989. évi, illetve az 1990. évi árkülönbözetre vonatkozó perben a részvénytársaság már nem vesz részt, mivel a Legfelsőbb Biróság megállapitotta, hogy a társaság az állami vállalatnak nem jogutódja. A tisztességtelen piaci magatartás ügyében per még lezáratlan. A CSEPEL AUTÓGYÁR 303 millió Ft késedelmi folytatott kamatkövetelés ügyében újabb pert inditott az állami vállalat ellen, amelyben a részvénytársaságot is perbe hivta. Az ÁFI már 1992. május 29-i levelében felhivta az ÁVÜ figyelmét, hogy "az IKARUS állami vállalat és az IKARUS Rt. 1991. november 25-én kötött szerződésében az IKARUS Rt. nem vállalta át az állami vállalat két peres ügyét, amit a CSEPEL Autógyárral folytat. Ez nincs szinkronban az ÁVÜ 1991. augusztus 29-i határozatával, mely szerint a részvénytársaság megalapitására vonatkozó engedély csak azzal a szerződés kiegészitéssel érvényes, amelynek értelmében a társaság átvállalja a társaság tevékenységével összefüggő valamennyi kötelezettséget és birtokolja az ennek megfelelő vagyont". Az átadás/átvétel azonban még ma sem tekinthető lezártnak, s az utávizsgálat idején az alapító állami vállalat, s az általa alapí tot t társaság perben (! ) állnak ezeket illetően.
- 21 - A szanálási folyamat lezárásának megoldatlan kérdései, a, a vagyon átadás/átvétel még ma is zajló vitáinak következtében az állami vállalat 354,9 millió Ft megfizetését követeli a társaságtól. Ezzel szemben a társaság 395,5 millió Ft összegű viszontkeresettel élt, valamint kéri az átadott, illetve az átadási jegyzékben nem szereplő ingatlanok tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzéséhez a jognyilatkozatok megtételét. A le nem zárt vagyon átadás/átvétel kérdéseiben a részvénytársaság képviselői és az állami vállalat vezetői (akik egyben a részvénytársaság Felügyelő Bizottságának a tagjai az állami tulajdonrész "képviseletében") számos egyeztetést folytattak. Nyilvánvaló ellenérdekeltségük miatt azonban megegyezésre nem jutottak. A tárgyban megismert utolsó egyeztetési jegyzőkönyv így fogalmaz: "Alperes és felperes véleménye megegyezik abban, hogy a közöttük lévő véleményeltérés a felek 1991. november 20-i, 1992. február 13-i, valamint az 1991. november 25-i szerződés értelmezése, végrehajtása és utólagos számbavételének eltérő értelmezésében van, amelynek megítélése elsősorban jogi kérdés és egységes jogi megítélés nélkül további számszaki egyeztetés nem vezet eredményre" ( 1993. június 13. Jegyzőkönyv). Az alapvizsgálat idején az állami tulajdonú részvények az IKARUS állami vállalat kezében voltak. Az állami vállalat tekintetében a tulajdonosi jogokat a szanálás lezárásáig a Szanáló Szervezet gyakorolta. Vagyonkihelyezési kérdésekben a hatályos jog szerint az ÁVÜ állásfoglalását meg kellett kérni, s ennek megfelelőerr kellett eljárni. A megkeresésre az Állami Vagyonügynökség kiadta az előzőekben hivatkozott állásfoglalását az alapítás feltételéről. Ez azonban a mai napig értelmezési problémákat, vitákat okoz.
- 22 - Az ÁVÜ kiadott állásfoglalásának végrehajtását nem ellenőrizte. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a vagyonátadás még ma sem lezárt az alapitó állami vállalat és a részvénytársaság között. Az utóvizsgálat során, megkeresésünkre az ÁVÜ közölte: "az IKARUS esetében részükről intézkedés nem történt. Az IKARUS Rt.-t a 126/1992.(VIII.28.) Kormányrendelet, az IKARUS állami vállalatot a 81/1993. (V. 19.) Kormányrendelet alapján átadták az ÁV Rt. -nek". 1.1.2. A Kormány 1993. május 13-i határozatához az ipari tárca előírt feladatának megfelelően előterjesztést nyújtott be a Kormánynak az IKARUS Rt. működőképességének megteremtéséhez szükséges intézkedésekről. Az ennek alapján hozott kormányhatározat leszögezi, hogy az IKARUS Járműgyártó Rt. működőképességének fenntartása és kibontakoztatása nemzetgazdasági, iparpolitikai szempontból indokolt. Ennek szellemében elhatározzák, hogy - az IKARUS állami vállalat besorolandó a 126/1992. (VIII. 28.) hatálya alá, - az IKARUS állami vállalatot - az ellene folyó peres ügyek lezárását követően - végelszámolással meg kell szüntetni, -egyetért a Kormány azzal, hogy a magyar-kubai kormány megállapodásorr alapuló IKARUS által nyújtott 951 millió Ft értékű céghitelt a hitelkonszolidáció keretén belül rendezzék, - a kormány garanciát nyújt 1994. év végéig az exportüzleteihez kapcsolódó - beleértve a FÁK relációt is - refinanszirozási hitelekhez, banki garanciákhoz,
- 23 - - az IKARUS Rt. működőképességének megteremtéséhez,... átstrukturálásához a privatizációs winiszter járjon el az ÁV Rt.-nél az átstrukturálás költségeinek (800 millió Ft) 5 éves futamidejű felvétele ügyében. (Határidő: 1993. október 31.), -az IKARUS Rt.-t be kell számoltatni; először 1993. október 31-ig. (Felelős a privatizációs tárca nélküli miniszter és a környezetvédelmi miniszter.) Az előterjesztés egyeztetése során az észrevételt tevők javasolták, hogy az állami vállalat végelszámolását kössék konkrét határidőhöz, ezt azonban nem vették figyelembe. l. l. 3. A 126/1992. (VIII. 28.) Kormányrendelet az IKARUS Rt. -t az ÁV Rt. tulajdonosi körébe sorolta. A tulajdonosi jogok tényleges gyakorlásához szükséges intézkedéseket az ÁV Rt. nem tette meg. Nem intézkedett, hogy a 61 %-os tulajdoni hányadot jelentő, 7 milliárd Ft értékű állami tulajdon az IKARUS állami vállalattól hozzá kerüljön, tulajdonjogát a részvénykönyvbe nem jegyezték be. Az IKARUS Rt. közgyűlésén első ízben 1992. október 29-én jelent meg az ÁV Rt. képviselője ( az ÁVÜ képvi- selőjével közösen), ahol is bejelentette, hogy 1992. augusztus 28. óta az ÁV Rt. a tulajdonos, s kérte, hogy a magyar állami tulajdonrészt érintő jogi tulajdonlási és jogutódlási kérdések megtárgyalására 4-5 hét múlva rendkivüli közgyűlést hivjanak össze. A kezdeményezésére összehivott rendkivüli közgyűlésen, 1992. december 18-án közölte, hogy optimistán ítélte meg a helyzetet, további időre van szükség, hogy az állam képviseletét el tudják látni. Kérte, hogy január
- 24 - végére hivjanak össze újabb rendkivüli közgyűlést, ahol - jelezte - az alapító okirat módositására is sor kerül. Hét hónap múlva az IKARUS Rt. 1993. május 20-i rendes közgyűlésén kezdeményezte az ÁV Rt. képviselője az alapító okirat módositását a vezető testületek létszáma és összetétele tekintetében. Előterjesztése alapján az Igazgatóság létszámát egy fővel felemelték; az alapszabály szerinti 10 főről ll főre. A plusz egy fő az ÁV Rt. mint jogi személy. Az Igazgatóságnak eddig az alapító állami vállalat részéről tagja nem volt, az államot mint tulajdonost külső (egyetemi, államigazgatási) szakértők képvisel ték, képviselik. A 21 tagú Felügyelő Bizottságban az ÁV Rt. képviselője az egyik alapító, a MOGÜRT képviselője helyébe lépett be. Így a Felügyelő Bizottság létszáma nem, csak összetétele változott. A tulajdonlást azonban ekkor sem rendezték a társaságokról szóló törvényben előirt módon. gazdasági Az ÁV Rt. 1993. október 23-i levelében értesitette az IKARUS Rt. vezérigazgatóját, hogy megbizott egy szakértői céget a társaság átvilágitásával. A szakértők kiküldése a tulajdonosi jogok előzetes rendezése nélkül, s a társaság Felügyelő Bizottságának, Közgyűlésének előzetes értesítése nélkül történt meg. Ez ellentmond a GT 275. (l) bekezdésének: " a részvényesek - az ok megjelölésével - írásban kérhetik az üzletvezetés megvizsgálását a felügyelő bizottságtól".
- 25 - A társtulajdonosok az ÁV Rt.-nél az átvilágítás ellen kifogást nem emeltek. Az elmúlt években az IKARUS válságának okait több külföldi tanácsadó cég (az IKM megbízásából a Boston Consuiting Group; az IKARUS Rt. megbízásából a Knight Wendling tanácsadó cég, illetve az Aggteleky-Bajna tanácsadó cég) bevonásával is vizsgálták. Ezeket az elemzéseket az ÁV Rt. képviselőinek rendelkezésére bocsátották. 1.1.4. Az alapvizsgálat Javaslatok 5. pontja a szanálás eredménytelensége miatt a Szanáló Szervezet felelősségére, illetve ennek a PM részéről történő megítélésére irányult. Az Állami Számvevőszék alapvizsgálatának egyeztetése során a pénzügyminiszter válaszában közölte; javaslatainkkal egyetért, illetve jelezte, hogy milyen intézkedéseket tettek, s tesznek. Ebben a levélben kijelenti - többek között -, hogy "a javaslat 5. pontját illetően megjegyzem, hogy a 16 milliárd Ft értékű vagyon átadását, az állami szanálások ufógondozását az ÁFI-tól átvevő REORG Rt. ellenőrizni fogja". Az állami szanálás, a Szanáló Szervezet megszüntetésével összefüggésben 1991. december 21-én kiadott 35/1991. PM rendelet az ÁFI hatáskörébe utalta a folyamatban lévő szanálási ügyeket. Alig egy évvel utána a pénzügyminiszter 28/1992. (XII.4.) rendelete az állami szanálás megszűnésével kapcsolatos feladatokkal 1992. december 31-től a REORG Rt.-t bízta meg. A rendelet végrehajtására 1993. május hóban megállapodást kötöttek.
- 26 - Igaz, hogy ez a megállapodás az IKARUS Rt. vagyonátadásával kapcsolatos feladatokra eimzetten nem tér ki, de 5. pontja kimondja; "az állami szanálási eljárás, illetve a Szanálási Alappal összefüggő ügyekben a Pénzügyminisztériumot. ' a REORG Rt. képviseli". Az utóvizsgálat során megkeresésünkre a REORG Rt. Elnök-vezérigazgatója elzárkózott attól, hogy intézkedési kötelezettségei lennének. Így értelemszerűen ezekről tájékoztatást részünkre nem adott: "Tekintettel arra, hogy a REORG Rt. a Szanáló Szervezetnek nem jogutódja a fenti vállalatok... figyelemmel kisérése nem tartozik a feladatkörébe." l. 1.5. Az IKARUS Részvénytársaság a szanálási folyamat során végrehajtott, részbeni privatizációja a működőképesség feltételeit nem teremtette meg, az alapitáskori elképzelések nem realizálódtak. A társaság Jegyzett tökéjének nagysága, összetétele az alapitás óta nem változott: 11.500 millió Ft. Ebből az IKARUS állami vállalat vagyoni betéte: 7.000 millió Ft; az alapitói tőke 61 %-a. A társaság 32 %-ban külföldi tulajdonban van. Az 1991-es évet 365 millió Ft, az 1992. évet 3478 millió Ft veszteséggel zárták. Így az 1992. évi mérleg szerint a saját tőke értéke a Jegyzett tőke 67 %-ára csökkent. 1992-ben 759 millió Ft összegben képeztek céltartalékot várható veszteségre, s ebből 418 millió Ft-ot az állami vállalattal kapcsolatos elszámolásokkal összefüggésben. 1991-ben az alapitáskor a külföldiek által befektetett tőkét az akkor fennálló tartozások rendezésére fordi-
- 27 - tották. 1992. évben a folyó termelést alapvetőerr idegen forrásból finanszirozták. A részvénytárság vagyoni helyzetében gazdálkodási tartalékot jelent, hogy az alapitáskor tulajdonába került tárgyi eszközökből nem értékesített. (Ugyanakkor a kihasználatlan kapacitások többletráfordításokkal is járnak.) Az általa alapitott társaságokba helyezett összesen a társaság könyv szerinti nyilvántartási nettó értéken 268 millió Ft tárgyi eszközt. Az IKARUS Rt. alapitásakor a jóléti tárgyi eszközök a nyilvántartott nettó érték 10 %-án kerültek a társaság vagyonába. E vagyon működtetése a részvénytársaság számára egyre nagyobb pénzügyi terhet jelent. Az Rt. vezetése kezdeményezte ezek részbeni értékesítését, azonban a szakszervezetek ebbe nem egyeztek bele. Különösen problematikus ez a helyzet a már funkciójukat vesztett budapesti és székesfehérvári kultúrház tekintetében. Az IKARUS Rt. által készitett válságkezelő program előirányzataiból kitűnik, hogy a termelési kapacitások megfelelő fedezetű termékekkel való leterhelése nem biztosított, a működés költségei nem csökkentek a szükséges mértékben. Éves szinten mintegy 3000 db autóbuszt állitanak elő. Az IKARUS alapitása szavjet részvétellel, ennek a piacnak a megtartását célozta meg. A társaság elemzése szerint ma már bizonyosra vehető, hogy 1993-ban, 1994-ben ezen a területen meghatározó nagyságrendű értékesités nem várható. A külföldi tulajdonos, az ATEX - a szindikátusi szerződésben vállalt kötelezettségével ellentétben - a FÁK területén a fizetőképes keresletet biztosítani nem tudja.
- 28 - jelentő beszállitóktól megrendeléseit kénytelen volt sen esőkken t eni. A részvénytársaság rövid időszak alatt 100 %-kal növelte nyugati exportját. A nyílt tendereken való eladások árai azonban nem biztosítanak fedezetet a társaság költségeire. Ugyanakkor a megrendelő igényeinek megfea lelő háttéripari termékek beépítése miatt, hazai A belföldi piac felvevőképessége e kedvezőtlen külpiaci folyamatokkal egyidőben jelentősen visszaesett. A korábbi évek 1000 db-os eladása mellett 1992-ben 231 db-ot adtak el belföldön. A társaság állandó likviditási gondokkal küzd, kötelezettségei folyamatosan meghaladják a társaság követeléseit; annak wintegy négyszeresét tette ki 1992-ben, s háromszorosa 1993-ban. Kedvezőbb alapítását követő arányt csak a társaság rövid néhány hónap mutat 1991-ben, az alapításkor, a külföldi tulajdonosok révén adott pénzbeni hozzájárulás következtében. A kötelezettségek (tartozások) magas szintjén belül megnőtt a hosszúlejáratú hitelek kölcsönök aránya. Ez szinte teljes egészében a kormánygaranciával biztosított exportfinanszírozási hitel. A rövidlejáratú tartozások nagyobb hányada az államháztartással szembeni tartozás; adó, illetve TB-járulék befizetési hátralék. Az utávizsgálat idején a társaságnak adótartozása nincs, a TB-járulék kötelezettség tekintetében megállapodtak a területileg illetékes TB Igazgatóságokkal a 203 millió Ft járulékhátralék részletfizetésében, illetve az ehhez tartozó ll millió Ft késedelmi pótlék elengedésében. A 2,4 milliárd értékű kormánygaranciát a részvénytársaság igénybe vette.
- 29 - Az ecuadori szerződés a megváltozott piaci körűlmények miatt nem jött létre, a thaiföldi szállításnál az MHB saját hatáskörben eljárt, igy az ehhez tartozó költségvetési garanciát az IKARUS Rt. nem vette igénybe. A Szanáló Szervezet által, a Szanálási Alap terhére az IKARUS állami vállalatnak nyújtott 1.345 millió Ft kölcsönt az IKARUS Rt. az alapitással összefüggésben átvállalta - 1992. évi visszafizetéssel. Az IKARUS Rt. 45 millió Ft-ot törlesztett az ÁFI Rt.-nek, melyet átutaltak a Pénzügyminisztériumnak. A Pénzügyminisztérium 1992. augusztus 18-i miniszteri értekezletének jóváhagyása alapján a hiteltartozást kötvénytartozássá változtatták; az IKARUS Rt. 1992 novemberében 2.000 millió Ft névértékű átváltoztatható (részvénnyé alakítható) kötvényt bocsátott ki, amelyet zártkörűerr az ÁFI Rt.jegyzett le. A beváltás megfizetésének garanciájaként az IKARUS Rt. vagyonát azonos összegű jelzáloggal terhelte meg. A társasággal szemben egyéb követelést eddig nem engedtek el.!. 1.6. Az IKARUS Rt. alapításakor megkötött szindikátusi szerzödés szerint az Rt.a móri gyáregységet gazdasági társasággá alakítja, s az üzletrész felét térítésmentesen a Magyar Állam részére átadja: "A nem pénzbeni apportként bevitt... 50 %-nak megfelelő összegű (kb. 250 M Ft értékű) részvényt, illetve üzletrészt a Magyar Állam térítésmentesen megkapta. Az IKARUS Rt. jogosult a kötelezettséget részben, vagy egészben készpénzben teljesiteni."
- 30 - A móri gyáregységből a társaság megalakítása IMAG Kft. néven megtörtént, az üzletrész átadása azonban az állami tulajdonosi funkció érvényesítésének hiányában nem történt meg. 1.1.7. 1992. évben 114 millió Ft-ot, 1993. I. félévében 40 millió Ft-ot fordítottak kutatás fejlesztésre. A vizsgált időszakban új fejlesztésekből az értékesítés nem jelentős: 1991. év három hónapjában 2 db, 1992-ben 22 db, s 1993 első félévében 28 db. Az értékesítés volumenén belül azonban számottevőell megnőtt a már korábban kifejlesztett 300-as és 400-as típusú buszok részaránya. 1.1.8. A vizsgált időszakban a teljes munkaidős létszám 32 %-kal csökkent. A társaság alapitásakor az állami vállalat teljes létszámát - 6 fő kivételével - átvették. A különböző társaság alapitásokkal összefüggésben a technikai létszámcsökkenés 1222 fő. A társaság létszámát mintegy 5000 főben irányozták elő 1993. év végére, ez az alapításkori létszám 48 %-a. Végkielégítés eimén összesen 242 millió Ft-ot fizettek ki. A társaság tisztségviselőinek (a ll tagú lgazgatótanács, s a 21 tagú Felügyelő Bizottság tagjainak 1992. évben kifizettek összesen mintegy 30 millió Ft összegű tiszteletdijat. A TB-járulék összegével a testületek működésének közvetlen költsége éves szinten 43 millió Ft. (Ez az összeg mintegy fele annak, amit a társaság a műszaki fejlesztés céljaira fordított.) 1. 1.9. A részvénytársaság vezető testületei 1992 decemberében elfogadták a társaság válságkezelési programját. A program kidolgozását a megbizott tanácsadó cégek elemzéseire, javaslataira alapozták. E vizsgálatok egybehangzóan megállapították, hogy a jelenlegi és valószí-
- 31 - nűsíthető értékesítéshez a meglévő eszközállomány túl nagy, a piacváltás során a működés fenntartása érdekében az IKARUS olyan területekre kényszerült, amelyek jövedelmezősége nem kielégítő a részvénytársaság jelenlegi mérete mellett. Az 1993. év fő célkitűzéseit az elfogadott válságkezelési koncepció alapján határozták meg. A társaság válságkezelési programja, a szükséges átalakítások azonban nem hajthatók végre megfelelő volumenű és jövedelmezőségű bázispiacok nélkül. A FÁK terület vásárlásainak elmaradása nehezen ellensúlyozható. Az IKARUS, valamint a gyártásban együttműködő kooperáló vállalatok jövőbeni működését tekintve döntő fontosságú és meghatározó tényező a piaci helyzet változásának, valamint jövőbeni alakulásának ismerete. Az elmúlt években az autóbusz gyártás túlnyomórészben {90% körül) exportra került, elsősorban a mai FÁK országok területére. A piac beszűkülése, bizonytalanná válása foglalkoztatási, és kapacitáskihasználási feszültségeket okozott és okoz. A válságkezelési intézkedési terv előirányozza új piacok feltárását (a legnagyobb potenciális piacnak Távol-Keletet tartják), a megszerzett piacok megőrzését. Az exportlehetőségek visszaesésével küzdő ágazat gondjait súlyosbítja a belső fizetőképes kereslet elmaradása. A belátható exportlehetőségek kihasználása és a jelzett belföldi szükséglet kielégítése esetén is, szükséges az IKARUS Rt. már többször megfogalmazott racionális szervezeti méretének kialakítása.
- 32 - A termelés jövedelmezősége érdekében előirányozták a felesleges kapacitások megszüntetését, további létszámcsökkentést, sa működés racionalizálását. Ezeknek a döntéseknek a meghozatalához azonban valós, hosszú távú érdekeltségű tulajdonosi gyakorlatra van szükség. A vezető testületek üléseinek jegyzőkönyvei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a management előterjesztései rendre elhalnak az állam tulajdonosi érdekei megfelelő képviseletének hiánya következtében. Különösen egyértelmű ez a Közgyűlések jegyzőkönyvei alapján. Ugyanakkor a szervezetkorszerűsitési döntések radikális végrehajtásában - annak érthető, egzisztenciális feszültségei miatt - a management sem érdekelt eléggé. Az IKARUS Rt. működőképességének megteremtését előirányzó Kormányhatározat utolsó pontja szerint az IKA RUS Rt.-t be kell számoitatni 1993. október 31-ig. Felelős a privatizációs tárca nélküli miniszter és a környezetvédelmi miniszter. A részvénytársaság ilyen irányú megkeresést kizárólag az IKM-től kapott. Az IKM részére a kért tájékoztatást megadta. 1.2. IKARUS állami vállalat Az állami vállalat a részvénytársaság alapitással egyidejűleg termelő tevékenységét abbahagyta. Megállapodás született abban a tekintetben is, hogy az ÁVÜ által előirt feltétel teljesitése érdekében a részvénytársaság átvállalja az állami vállalat tartozásait, s ennek fejében az állami vállalat átadja eszközeit. Ezt követően az állami vállalat megszűnik.
- 33-1.2.1. A társaságalapítást követő időszaktól napjainkig egy bizonytalan tulajdonlási helyzet keletkezett az állami vállalat számára, amely két éve tart, slezárása ma sem látszik megnyugtatónak. A Szanáló Szervezet megszűnt, az ÁFI a rövid időre (mivel a szanálási ügyek kezelése a REORG Rt.-re száll) a tulajdonosi jogokat át sem vette, de a REORG Rt. (mint nem jogutód) már nem vállalt kötelezettséget a szanálás lezárásában. Az ÁVÜ megitélése szerint viszont a vállalat az ÁV Rt.-hez kellett, hogy tartozzon, ezért nem intézkedett. A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon körét kijelölő 126/1992. (VIII. 28.) Kormányrendelet sem intézkedett az állami vállalat tulajdonlását illetően, csak az IKARUS Részvénytársaság tekintetében. Az ezt módositó 81/1993. (V. 19.) Kormányrendelet sorolta be nyolc hónappal később az IKARUS Részvénytársaság részvényeit tulajdonló IKARUS állami vállalatot is az ÁV Rt. tulajdoni körébe. Az eltelt időszak alatt több kormányzati intézményi kezdeményezés volt abban a tekintetben, hogy az állami vállalatot a "Szanálási Megállapodásban" megszüntessék. foglaltak szerint - Az Állami Vagyonügynökség 1992 májusában átiratban kezdeményezte a vállalat megszüntetését, sehhez kérte a pénzügyminiszter, az Állami Fejlesztési Intézet, valamint az ágazati miniszter egyetértését. A vállalat végelszámolását illetően intézkedést azonban nem tettek. -!993 májusában az IKM a Kormányhatározatot előkészítő Előterjesztésében javasolta az állami vállalat végelszámolással történő megszüntetését. A Kormányhatározat szerint ennek kezdeményezése a pritivazációért felelős miniszter feladata. Az intézkedés megtételének határ-