A munkahely kialakítása

A munkahely kialakítása

A munkahely modellje A munkahely a termelés technikaigazdasági folyamatának legkisebb egysége, a termékelőállítási tevékenység, az emberi munka színtere Kettős tartalom: A tevékenység ellátásához szükséges terület A munkafolyamat elvégzéséhez szükséges, abban résztvevő tárgyi tényezők Parányi, 1968, 30 old.

A munkafolyamat tényezői Dolgozó ember Tárgyi tényezők: Munkatárgy: az alakítandó munkadarab Munkaeszköz: a megmunkálási művelethez szükséges gépek, készülékek, szerszámok Parányi, 1968, 30-32 old.

A munkafolyamat tényezői közötti kapcsolatok elemzése Munkaeszköz munkatárgy: a gépek-szerszámok összhangja a munkadarabbal és az előírt gyártási technológiával A munkafeladata teljesen igénybeveszi-e a munkaeszközök teljesítőképességét Munkaeszköz ember: Kezelési szempontból célszerű munkaeszközök A feladat ellátására alkalmas ember Munkatárgy ember: Anyagmozgatás, munkadarabcsere Parányi, 1968, 31-32 old.

A munkahely elrendezésének fiziológiai kérdései A testméretek figyelembevétele, kényelmes testhelyzet biztosítása A munka biztonságos elvégzésének biztosítása A munkamozgások optimalizálása Az emberi igénybevétel optimalizálása Parányi, 1968, 272-277, 291-300 old.

Színdinamika

Hideg Meleg különböző hőmérséklet-érzés meleg (sárgától vörösig) 2-3 o C-kal többet érzünk

Izgató Nyugtató Főleg a melegnek színek ösztönző, munkakedvfokozó hatása van Nyugtató színeket lármás helyen

Könnyű Nehéz a világos szín könnyűnek tűnik a sötét nehéznek Közelítő Távolító a sötét meleg színű tárgyfelületek közelebb lévőnek látszanak

A színek hatása kor és nem szerint is változó Nő meleg; férfi hideg Fiatal élénk; idős tompa

A színek alkalmazása Jelzésül: pl. narancs Dinamikai hatás Dolgozókra kedvező lelki és élettani hatás

A színek hatása Vörös: izgató hatás, növeli az izomfeszültséget, vérnyomást. Narancs: növeli az érverést, csökkenti az anyagcsere folyamatot, kedvezően hat az érzékszervekre. Citrom: serkeni az agytevékenységet, idegnyugtató. Zöld: csökkenti a vérnyomást, álmosító, biztonságérzetet kelt. Ibolya: a szívműködést fokozza.

A zaj Az emberből kellemetlen érzést vált ki, fárasztja, pszichikailag idegesítő, figyelmet elvonja, hatására a szervezet működésében átmeneti változások, vagy végleges károsodás léphet fel. Intenzív zaj: a vérnyomás nő, csökken a látás, változó légzés. Erős zaj: csökken a figyelem, nő a fáradtság, kimerülés. Védekezés: a gép, berendezés konstrukcióját, technológiáját át kell alakítani.

Munkahelyi zene Kedvező hatás: fáradtság érzést ideiglenesen feloldja, munkakedvet élénkíti Kedvezőtlen hatás: munka jellegéből, életkorból, érdeklődésből adódóan zavaró lehet.

A mikroklimatikus tényezők Mindig olyan környezeti klímát kell biztosítani, amely megfelel az emberi test hőélettani szempontból kívánt követelményeinek A hőleadás mértékét meghatározza: a tartózkodási tér levegőjének hőmérséklete a tartózkodási tér levegőjének relatív nedvességtartalma a tartózkodási tér levegőjének áramlási sebessége a berendezési tárgyak hőmérséklete

Ajánlott hőmérséklet Szellemi munka: 20-22 o C Könnyű fizikai: 18-20 o C Közepes fizikai: 14-18 o C Nehéz fizikai: 12-14 o C

Egészség, biztonság a munkahelyen

Munkahelyi egészség és biztonság A munkahelyi egészség- és biztonságvédelem az Európai Unió szociálpolitikájának egyik leghaladóbb és legfontosabb területének számít. A dolgozók egészsége és biztonsága érdekében tett uniós intézkedések jogalapját az EU-Szerződés 137. cikke jelenti. http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catid=148&langid=hu

Kulcsfontosságú tények Az Európai Unióban párpercenként meghal valaki munkával kapcsolatban Minden évben több százezer munkavállaló szenved munkahelyi balesetet A férfiak gyakrabban szenvednek balesetet, mint a nők A fiatal munkavállalók esetében sokkal magasabb a baleseti arány, mint más korcsopotoknál; az idősebb munkavállalók között gyakrabban történik végzetes kimenetelű baleset A baleseti arány magasabb a kis- és középvállalkozásoknál (KKV) A baleseti arányok bizonyos ágazatokban magasabbak, pl. a mezőgazdaságban és az építőiparban Az éjszakai balesetek többször végzetesebbek mint azok, amelyek más napszakban történnek. A sebek és a felszínes sérülések a leggyakoribb sérülési típusok A több műszakban dolgozó munkavállalók esetében magasabb a baleseti arány http://osha.europa.eu/hu/topics/accident_prevention/index_html/key_facts

Kockázatértékelés A kockázatértékelés a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére alkalmazott európai megközelítés kulcsfontosságú eleme. A kockázatkezelésre vonatkozó legfontosabb európai jogszabály a 89/391 keretirányelv Ezt az irányelvet átültették a nemzeti jogszabályokba. A tagállamoknak azonban joguk van szigorúbb előírásokat bevezetni a munkavállalók védelme érdekében http://osha.europa.eu/hu/topics/riskassessment

Fogalommeghatározások Veszélyek: Minden veszélyes lehet legyen az munkaanyag, felszerelés, munkamódszer vagy gyakorlat, ami kárt okozhat. Kockázatok A kockázat kicsi vagy nagy azt jelenti, hogy valaki a veszély következtében megsérülhet. Kockázatértékelés A kockázatértékelés a munkahelyi veszélyekből fakadó egészségi és biztonsági kockázatok értékelésének folyamata. Ez a munka összes aspektusának rendszerszerű vizsgálatát jelenti, ami áttekinti, hogy: mi okozhat sérülést vagy kárt, kiküszöbölhetők-e a veszélyek, és ha nem, milyen megelőző vagy védintézkedéseket tesznek vagy kellene tenni a kockázatok kezelése érdekében. http://osha.europa.eu/hu/topics/riskassessment/index_html/definitions

Munkabaleset Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a (sérült) munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi vagy a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. A Munkaadó Lapja, XII. évfolyam 2. szám, http://a-munkaado-lapja.cegnet.hu/2005/2/munkabalesetek-kivizsgalasa

Munkabalesetekkel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni. A Munkaadó Lapja, XII. évfolyam 2. szám, http://a-munkaado-lapja.cegnet.hu/2005/2/munkabalesetek-kivizsgalasa

Foglalkozási megbetegedés Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny vagy idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve amely a munkavállaló az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. Halálos foglalkozási megbetegedés az olyan, halálhoz vezető megbetegedés, amelynél a halál oka a foglalkozási megbetegedés vagy annak szövődménye. A Munkaadó Lapja, XII. évfolyam 2. szám, http://a-munkaado-lapja.cegnet.hu/2005/2/munkabalesetek-kivizsgalasa

A BETEGSZABADSÁG A keresőképtelenség (incapacitate de muncă) idejére évente 183 munkanap betegszabadság (concediu medical) jár, ezt meg lehet max. 90 nappal hosszabbítani, majd következik a betegnyugdíjazás (pensionare de invaliditate) A betegszabadság idejére az előző 6 hónapos átlagos munkajövedelem 75%-a jár (súlyos betegségek esetén 100%, munkabalesetek vagy foglalkozási megbetegedések esetén 80%). O.U.G. nr. 158/2005

A munkahelyi stressz A munkahelyi stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában. Csaknem minden negyedik munkavállalót érint, és a vizsgálatok szerint az elveszített munkanapok 50 60%-a a stressznek tudható be. Ez hatalmas költséget jelent mind az emberi kimerültség, mind pedig a csökkent gazdasági teljesítmény tekintetében. http://osha.europa.eu/hu/topics/stress

A stresszel kapcsolatban az alábbi tényezőkre kell figyelni túlzott munkateher vagy fizikai kockázatoknak való kitettség; mennyi beleszólása van a munkavállalóknak abba, hogy miként végzik a munkájukat; értik-e a munkavállalók a feladatukat; kapcsolatok ide olyan kérdések tartoznak mint a munkahelyi zaklatás és erőszak, milyen támogatásban részesül a munkavállaló a kollégák és a vezetők részéről, és milyen képzésre van szükségük a munkavállalóknak feladatuk elvégzéséhez. http://osha.europa.eu/hu/topics/stress/index_html/advice_for_employers

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem üzleti szempontjai A munkahelyi biztonság és egészségvédelem javítása nem csupán emberi szempontból, azaz a dolgozók fájdalmainak, gyötrelmeinek enyhítése érdekében fontos, hanem annak biztosítása érdekében is, hogy a vállalkozások sikeresek és fenntarthatóak maradjanak, és, hogy a gazdaságok hosszú távon is fejlődjenek, gyarapodjanak. A munkahelyi biztonság és egészség lényeges eleme a CSR-nek http://osha.europa.eu/hu/topics/business

http://osha.europa.eu

A munkajog - a munkáltató és a gazdaságilag nem önálló munkavállaló között munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszonyt rendező jogszabályok összessége - az egyéni munkajog - a kollektív munkajog

A munkajog rendszere 1. egyéni munkajog - a munkaszerződés, annak megkötése és módosítása, egyéb szerződések - a munkaviszonyból eredő jogok és kötelezettségek - a munka- és pihenőidő - a munkabér 2. kollektív munkajog - szakszervezetek - munkáltató érdekképviseleti szervek - kollektív szerződés - sztrájk

Munkavállaló - az a természetes személy, aki nem önállóan, hanem bizonyos alárendeltséggel a munkáltató utasításai szerint munkavégzést vállal. - csoportosíthatóak: a) munkajelleg szerint b) munka bérezése szerint c) foglalkozás szerint d) rájuk vonatkozó jogszabályok szerint lehetnek Munkáltató - a munkavállalóval munkaszerződést kötő természetes vagy jogi személy vagy szervezet.

Néhány kiemelkedően fontos alapjog a munka és foglalkozás szabad megválasztása kényszermunka tilalma a szabad véleménynyilvánítás joga férfiak és nők egyenjogúsága munkához való jog pihenőidő, szabadidő és rendszeres fizetett szabadság joga sztrájkjog munkavédelem egyenlő munkabér egyenlő munkáért

A munkabér védelme a munkabért pénzben kell kifizetni (legalább a minimálbér összegét) részletes elszámolást kell adni késedelmes fizetés esetén kamat jár levonások korlátozása (max. = 50%)

Egyenlő munkáért egyenlő bért Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Románia Alkotmánya Munka Törvénykönyve Országos Kollektív Munkaszerződés... Alapelv

A minimálbér Országos szinten a Kormány állapítja meg Teljes (havi 170 órás) munkaidős alkalmazottakra érvényes (részmunkaidőben dolgozóknak ennek arányos részét kell kifizetni) Mennyi jelenleg a minimálbér?

A bérek differenciálásának tényezői Tanulmányi szint Képzettségi szint Beosztás, foglalkozás Munkakörülmények Teljesítmény Tárgyalás, alku, szakszervezet Munkapiaci helyzet

A munkabér összetevői Alapfizetés (salariul de bază) Bérpótlék (adaos, spor): teljesítménybér, prémium, régiség, éjszakai munka, nehéz, veszélyes, ártalmas munkakörülmények, stb. Vezetői pótlék (indemnizaţie de conducere) (Munka Törvénykönyve, Országos Kollektív Munkaszerződés)

A bérezés formái Időbér (salar în regie) S REGIE = S BO x T EF S BO órabér T EF ledolgozott munkaidő Osoian & Zaharie 2008, 214-216. old

A teljesítménybérek fajtái - 1 Egyszerű teljesítménybér (salarizare în acord direct, simplu) S acd = Σ Qe j x tab j Qe j a létrehozott termék mennyisége tab j darabbér (salar în acord) Osoian & Zaharie 2008, 216-218. old

A teljesítménybérek fajtái - 2 Progresszív teljesítménybér (salarizare în acord progresiv) S ap = Σ Qpl j x tab j + Σ (Qe j - Qpl j ) x t ab j Qpl j a betervezett termék mennyisége Qe j a létrehozott termék mennyisége tab j darabbér t ab j darabbér, a terven felüli mennyiségre vagy S ap = Σ Qe j x t ab j Osoian & Zaharie 2008, 218-219. old

A teljesítménybérek fajtái - 3 Közvetett teljesítménybér (salarizare în acord indirect) - S ac = S to x T ef x I N S to órabér T EF ledolgozott munkaidő I N a kiszolgált munkások átlagos teljesítményindexe Osoian & Zaharie 2008, 219-220. old

A teljesítménybérek fajtái - 4 Csoportos teljesítménybér (salarizare în acord colectiv, global) Sac k = Tef k x (Sac / ΣTef j ) x (Sto k / Smto) Sac k a k munkás bére Sac a csoport összbére Tef k a k munkás álta ledolgozott munkaidő ΣTef j a csoport által ledolgozott összmunkaidő Sto k a k munkás órabére Smto a csoport tagjainak átlagos órabére Osoian & Zaharie 2008, 221-222. old

A teljesítménybérek fajtái - 5 Minőség alapján differenciált teljesítménybér (salarizare în acord cu tarife diferenţiate pe calităţi) Eladások, jövedelem, stb. utáni százalékos bérezés (salarizare pe bază de cote procentuale sau pe bază de tarife) Vegyes bérezés (salarizare mixtă) Osoian & Zaharie 2008, 224-226. old

Munkaszerződés megkötésének feltétele Munkavállaló = 16 év A munkaszerződés megkötéséhez további feltétel vagy engedély nem szükséges, kivételek az alábbiak: - orvosi vizsgálat - külföldi munkavállaláshoz a megyei munkaügyi központ engedélye

Pihenésre vonatkozó szabályok munkaközi szünet napi pihenőidő heti pihenőidő munkaszüneti napok rendes szabadság egyéb szabadság.

Articol unic. - Alineatul (1) al articolului 139 din Legea nr. 53/2003 - Codul muncii, republicata in Monitorul Oficial al Romaniei, Partea I, nr. 345 din data de 18 mai 2011, se modifica si va avea urmatorul cuprins: "Art. 139. - (1) Zilele de sarbatoare legala in care nu se lucreaza sunt: - 1 si 2 ianuarie; - prima si a doua zi de Pasti; - 1 mai; - prima si a doua zi de Rusalii; - Adormirea Maicii Domnului; - 30 noiembrie - Sfantul Apostol Andrei; - 1 decembrie; - prima si a doua zi de Craciun; - doua zile pentru fiecare dintre cele 3 sarbatori religioase anuale, declarate astfel de cultele religioase legale, altele decat cele crestine, pentru persoanele apartinand acestora". Aceasta lege a fost adoptata de Parlamentul Romaniei, cu respectarea prevederilor art. 75 si ale art. 76. alin (1) din Constitutia Romaniei, republicata.

"rechemarea angajatului din concediul de odihna". Exista prevederi care permit angajatorului acest lucru. Potrivit art.146 din Legea nr.53/2003 (Codul Muncii), concediul de odihna poate fi intrerupt la cererea angajatului (pentru motive obiective) sau conducerea companiei poate rechema angajatul din concediu de odihna in caz de forta majora sau pentru interese urgente care impun prezenta salariatului la locul de munca, potrivit legii.

A munkaviszony megszüntethető ha a munkavállaló elhalálozik ha a munkáltató jogutód nélkül marad - elhalálozik ha az előre meghatározott, szerződésbe belefoglalt megbízási idő lejárt a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezése alapján, rendes felmondással valamint azonnali hatállyal.

Woodson, W. E., Conover, D. W. (1973): Ember-gép-üzem. Munkahelytervezés, Műszaki Könyvkiadó, Budapest Codruţa Osoian, Monica Zaharie (2008): Managementul muncii, Casa Cărţii de Ştiinţă, Cluj-Napoca (7. fejezet: Managementul salarizării, 188-232 oldalak) http://www.mmuncii.ro/ro/legislatie-munca-legislatia-muncii-relatii-demunca-250-view.html Legislaţia în domeniul sănătăţii şi securităţii în muncă Legislaţie Naţională http://www.mmuncii.ro Legislaţie Europeană http://eur-lex.europa.eu Legislaţie Internaţională http://www.ilo.org/public/english/protection/euportal/en/legislation/index.htm