Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2017-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva 2018. július 17.
I. A telephely épületének állapota és szaktantermi ellátottsága Az épület állaga jó, mint a községi iskolák 45%-ában. Az utóbbi tíz évben a községi iskolák 65%-ában folytak részleges felújítási munkálatok, mint ahogy itt is. A telephelyen nincs tornaterem, könyvtár, nyelvi labor és egyéb szaktanterem. A községi iskolák 25%-ában nincs tornaterem, és 38%-ában nincsenek szaktantermek. II. A tanulók összetétetele és a tanulási nehézséggel küzdők II.1. A tanulói összetétel alapján képzett index: 0. Ez a községi iskolák 70%-ában alacsonyabb értéket mutat. 1. ábra: A tanulói összetétel alapján képzett index alakulása az elmúlt 8 évben Az 1. ábrán látható, hogy az értékek folyamatosan javuló tendenciát mutattak 2015-ig. 2016- banújra negatívban volt az érték. 2017-ben a 0 a tanulói összetétel javulására utal. II.2. A tanulási nehézségekkel küzdők aránya alapján képzett index -0,93, mely az előző évihez képest a papíros tanulók kis mértékű csökkenését mutatja. Ez a hasonló populációk 75%-ában jobb értéket mutat.
2. ábra: A tanulási nehézségekkel küzdők aránya alapján képzett index az utóbbi 8 évben II.3. Fegyelem, motiváció A motivációindex értéke:-3, mely az utóbbi 3 évben nem változott. Országosan az iskolák 18%-ában található ugyanez az ért. 3. ábra: A fegyelem és a motiváció indexének alakulása az utóbbi 6 évben A diákok fegyelmére vonatkozó index 2, mely a községi iskolák 13%-ában is tapasztalható. A fegyelem 2011-től kezdve mindig pozitív zónában van. Ez azt jelenti, hogy kevéssé fordul elő az iskolában rendbontás az órán, rongálás, fizikai bántalmazás a gyerekek között, verbális
agresszió, ordítozás, agresszív magatartás az iskola dolgozóival, dohányzás, vagy esetleg alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, függőség (számítógépes játék, játékgép), lopás. II.4. A különböző képzési formákban tanulók továbbtanulási aránya A diákok közül senki nem tanult tovább gimnáziumban, 40%-uk szakgimnáziumot és 60%-uk szakközépiskolát választotta. III. 6. évfolyam III.1. Létszámadatok Osztály neve Tanulók száma Összesen SNI Mentesült tanulók BTMN tanulók HHH tanulók Jelentésre jogosultak Jelentés ben szereplők 6. 12 2 1 2 1 10 10 1. táblázat: A 6. évfolyam létszámadatai A hatodik évfolyamon 10 tanuló volt a jelentésre jogosultak száma. A tanulók 17%-a BTMNes, az SNI-sek aránya is 17%. 11-en töltötték ki a családi háttérindex kiszámolásához szükséges kérdőívet, ebből 9-en válaszolták meg megfelelő számban a kérdéseket. Ezért nem volt megállapítható a családi háttérindex értéke. Az ötödikes matematika osztályzatokból 20% az elégségesek és a jók, közepesek aránya 40% és jelesek nincsenek. Az átlag 3,6. III.2. Matematika A matematika átlageredménye 1499 pont. Ez 4%-kal jobb a kis községi 1442-es átlagától, és 2 ponttal az országostól pozitív irányban tér el. Országosan az iskoláknak 68%-a hasonlóan és 20%-a gyengébben teljesített, míg a községi iskolák közül 2316-an teljesítettek rosszabbat és 49-en jobbat ennél az eredménynél a 1156- ból. Az 4. ábra azt mutatja, hogy a tanulók tudásszintje nem túl széles skálán mozog. Az átlagos teljesítményt nyújtók fele az országos átlag alatti. 148 pont eltérés mutatkozik a legjobb és a leggyengébb tanuló között. Nincs kiemelkedően jó, a tanulók 40%-a 2. szinten teljesített.
1635 2016 2013. 2014. 1387 2015. 4. ábra: A tanulók képességeloszlása Az előző évet figyelve a különbség kicsit kisebb a két szélső érték közötti különbség. Viszont magasabb volt a legjobb és alacsonyabb a leggyengébb pontszámot elérő, mint 2016-ban. 5. ábra: A tanulók képességszintek közötti eloszlása A telephely ábrája szerint a legjobban teljesítő tanulók 1635 pontot értek el - 4. szinten teljesítettek, de 2. szint alatt senki nem írt.
6. ábra: A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása A családi háttérindex alapján nem volt korrigálható az átlag. Az utolsó 5 év átlagpontszámait figyelve 2010-től folyamatos javulás volt tapasztalható, de 2014-ben jelentős visszaesés mutatkozott. Az utóbbi 3 évben a javulás nem szignifikáns az előző tanévhez képest. Alulteljesítő 7. ábra: A tanulók képességeloszlása a működő osztályokban az előző év végi matematikajegy függvényében Az előző évi matematika osztályzatok nem tükrözik az elért pontszámokat. Az elégséges jobban teljesített, mint a jó vagy közepes érdemjegyűek.
III.3. Szövegértés A szövegértés átlageredménye 1411 pont, mely 92 ponttal alacsonyabb az országosnál és 01,2%-kal gyengébb a községi általános iskolák eredményeinél. Országosan az iskolák 40%-a jobban, és 8%-a rosszabbul teljesített. A közepes községi iskolák közül 92 teljesített rosszabbul, 20%-kuk jobban. A tanulók tudásszintje nem túl széles skálán mozog. 264 pont a különbség a legjobb és a legrosszabb pontszám között. Az előző évvel összehasonlítva kisebb a különbség. Egy tanuló került az országos átlag fölé. 2016 2013. 1574 2014. 1130 2015. 8. ábra: A tanulók képességeloszlása 3. szint alatt 3 tanuló írt, felette 1 tanuló ért el pontszámot. A tanulók képességszint szerinti megoszlása szerint 30%-uk 2., 60% -uk 3. szinten és 10 %- uk 4. szinten teljesített. Az utóbbi 5 évben nincs szignifikáns különbség az eredmények között. Jelentős eltérés van 2009-hez képest.
IV. 8. osztály IV.1. Létszámadatok Osztály neve Összesen SNI tanulók Mentesült tanulók BTMN tanulók HHH tanulók Jelentésre jogosult tanulók A jelentésben szereplők Összesen 8 2 0 1 0 6 6 2. táblázat: Létszámadatok A jelentésre jogosult tanulók 2 kivétellel megírták a dolgozatot. 12% a beilleszkedési és tanulási gonddal küzdő, és 25% a sajátos nevelési igényűek aránya. A korábbi mérésekben eredménnyel mindenki rendelkezik. A családi háttérindex számolásához kapcsolódó kérdőívet 7-en töltötték ki, ebből 4 volt használható. Ebből nem számolható az index értéke. A tanulók 50%-a közepest kapott matematikából előző év végén. Nincs jeles, 1 jó és ketten elégségesek ebből a tárgyból. IV.2. Matematika A matematika átlageredménye 1528 pont, mely 5,2%-kal gyengébb az országos /1612/ átlagnál, és 1%-kal gyengébb a közepes községi általános iskolákénál. Országosan az iskolák 5%-a rosszabbat, 28%-a jobbat írt. 82 közepes községi általános iskola mutatott rosszabb és 94 jobb teljesítményt a 754-ből.
1705 2016. 2015. 1396 9. ábra: A tanulók képességeloszlása A legjobb és a leggyengébb pontszám között 309 pont a különbség kicsit kisebb, mint az előző évben. Az alsó pontérték magasabb, mint a többi populációnál. A tanulók 66,7%-a írt a megfelelő- 4. szint alatt. 1 tanuló 1700 pont közeli értéket ért el. A 10. ábrán jól látható a balra tolódás, mely a jól teljesítők alacsonyabb arányát jelenti, akár bármely másik populációval összehasonlítva is. Magas a 3. szinten írók aránya a többi populációhoz képest. 10. ábra: A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása
A CSH index alapján a várható eredmény az összes telephelyre illesztett regressziós egyenes alapján nem volt számolható. A tanulók tényleges eredménye és a komplex modell alapján becsült érték 10 tanulótól számolható, ezért ebben az évben nem értékelhető. A fejlődés 2015. és 2017. között a leggyengébben teljesítőnél közel 250 pont. 2 tanuló minimális pontszámot rontott a két évvel korábbihoz képest. 11. ábra: Fejlődés 2015 és 2017 között - képességpont-különbségek Az egyes években elért átlageredmények között nincs jelentős különbség. Az utóbbi 5 év legalacsonyabb pontszáma a 2012-es, de az értékek nem térnek el szignifikánsan.
Reziliens Alulteljesítők 12. ábra: A tanulók képességeloszlása a működő osztályokban az előző év végi matematikajegy A jók és a közepesek átlaga szinte megegyezik. függvényében IV.3. Szövegértés A tanulók átlageredménye 1518 pont, ez 3,4%-kal gyengébb az országosnál, mely 1571 pont. Ez 1,4%-kal a közepes községi általános iskolákénál /1498/ magasabb érték. Országosan az iskolák 8%-a rosszabbul, és 25%-a teljesített jobban. Hasonló részpopulációval összevetve 98 rosszabb és 34 jobb telephelyet találunk a 754-ből.
2015. 1651 2016. 1282 13. ábra: A tanulók képességeloszlása A legjobb és a leggyengébb közötti pontkülönbség 369 pont. A tanulók fele az országos átlag alatt teljesített. Nincs kiemelkedő eredmény. 14. ábra: A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása 1-1 tanuló teljesített 2. és 5. szinten. A többiek 4. szintnek megfelelő pontszámokat értek el.
Az országos és községi regresszió alapján várható eredmény nem volt számolható az alacsony létszám miatt. Ugyanígy a 2013-ashoz képest a várható eredmény az összes telephelyre illesztett regressziós egyenes alapján sem. 15. ábra: Fejlődés 201. és 2017. között - képességpont-különbségek Az átlagos fejlődés az országos és a községi álétalános iskoláknak megfelelő. Egy tanuló rontott minimálisan, ketten közel 200 pontot javítottak. A tanulók tényleges eredménye és a komplex modell alapján becsült, várható eredménye közötti különbségek 3 tanulónál gyengébb, kettőnél jobb eredményt mutat a vártnál. A 2008. óta tartó hullámzó teljesítmények között nincs szignifikáns különbség.
V. Összefoglalás Matematikából a telephely eredményei az utóbbi 10 évben nagyon hullámzó teljesítményt mutatnak. 2008. volt a csúcs, 2010. és 2016. a mélypont. 2012-ben az iskolában nem volt 6. osztály, így 2014-ben 8. sem. 16. ábra: A telephelyi átlagok alakulása az elmúlt 10 évben matematikából Szövegértésnél a telephelyen tanulók az országos trendnél nem különböznek szignifikánsan. A korábbi eredmények tükrében nagyon hullámzó a teljesítmény. A nyolcadikosok 2011-ben voltak a legjobbak, a hatodikosok 2009-ben. Szövegértésnél a 2014-es év a mélypont. 17.ábra: A telephelyi átlagok alakulása az elmúlt 8 évben szövegértésből
Az alapszintet el nem érők aránya /6. oszt.-3. szint; 8. oszt.-4. szint Városföld országos átlag megyeszékhelyi átlag matematika 6. osztály 40 37,9 30,1 8.osztály 66,7 41,7 35,5 szövegértés 6.osztály 30 23 15,3 8.osztály 16,7 33,6 26,8 3. táblázat: Az alapszintet el nem érő tanulók aránya Az alapszintet el nem érők aránya 2017-ben matematikából mindkét osztályban jóval meghaladja a községi és országos arányát. A minimum szintet el nem Városföld országos megyeszék érők aránya /6. oszt.-3. átlag helyi átlag 6. osztály 0 15,1 9,4 matematika 8.osztály 16,7 19,5 13,6 6.osztály 0 8 4 szövegértés 8.osztály 16,7 14,1 8,5 4. táblázat: A minimum szintet el nem érők aránya A minimum szintet el nem érők aránya a 6. évfolyamon matematikából megfelelő. 8. osztályban szövegértésből meghaladja az országos átlagot. Intézkedési terv készítését a törvény az eredmények alapján nem írja elő kötelezően.
Felhasznált irodalom: 1. KIR Tanügyigazgatási szakportál Az Országos mérés eredményei (2008-tól kezdődően) https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=i&id=200920 (2018. június 17.) 2. KIR Tanügyigazgatási szakportál Az Országos mérés eredményei (2008-tól kezdődően) https://www.kir.hu/okmfit/getjelentes.aspx?tip=t&id=200920&th=1 (2018. június 17.)