Elektronikus rendszerek a közigazgatásban

Elektronikus rendszerek a közigazgatásban Előadó: Kalotay Balázs Fujitsu Akadémia

1 Előadások

2 Tartalom Bevezetés Definíció, aspektusok és trendek E-Government és az EU A hazai helyzet Hogyan valósítsuk meg? Esettanulmány magyarországi okmányirodák Esettanulmány Közjegyzői Digitális Levéltár Esettanulmány Szeged e-önkormányzat Összefoglalás

3 Probléma felvetések Társadalmi különbségek információs szakadék Eltérő munkastílusok egyéni elképzelések Központi szabályozás változásai a politikai akarat hatása Humán erőforrás szervezeti kultúra Közigazgatás szerkezete?? Azonosítás kérdésköre Jogi környezet megfelelő-e?

4 Tartalom Bevezetés Definíció, aspektusok és trendek E-Közigazgatás és az EU A hazai helyzet Hogyan valósítsuk meg? Esettanulmány magyarországi okmányirodák Esettanulmány Közjegyzői Digitális Levéltár Esettanulmány Szeged e-önkormányzat Összefoglalás

5 E-kormányzat fogalomkör Az elektronikus kormányzat (e-kormányzat) kifejezés mára mind a köznyelvben mind az állami zsargonban egy univerzális jövőkép-javító tényezővé nőtte ki magát. Ennek megfelelően jelentése nem egynemű, hanem több, a valóságban párhuzamosan zajló folyamatot igyekszik megragadni. A legtipikusabb jelentéstartalmai: a közigazgatás (és az igazságszolgáltatás) átfogó, minden szintet érint reformja: a közigazgatás technológiai modernizációja, a szolgáltatások és az ezeket elérhetővé tévő csatornák multifunkcionálissá válása, intézményesített, konzultatív, partneri viszony kialakítása kormányzat és polgárok, valamint azok közösségei között, amelyek együttesen egy új demokráciaállapot kialakulásához vezetnek.

6 Definíciók e-kormányzat nem más, mint hogy a kormányszervek és a közigazgatás felhasználja az információtechnológia (IKT) eredményeit (hálózati infrastruktúra, internet, mobiltelefónia) annak érdekében, hogy átalakítsák kapcsolati rendszerüket az állampolgárral, az üzleti szférával és a közigazgatás többi szereplőjével. (Világbank) E-Government refers to the use of information and communications technologies to improve the efficiency, effectiveness, transparency and accountability of government. (Világbank) egovernment means the use of information and communication technologies (ICT) in public administrations combined with organisational changes and new skills. The objective is to improve public services, reinforce democratic processes and support public policies. (EU)

7 Az elektronikus közszolgáltatások szintjei 1. szint: információ - online információk ("ügyleírások") a közigazgatási szolgáltatásokról; 2. szint: egyirányú interaktivitás - az ügyleírások által adott információk mellett letölthetők, kinyomtathatók az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok; 3. szint: kétirányú interaktivitás - online kitölthetők az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok, majd elektronikusan (elektronikus aláírással) hitelesíthetők, s szintén online továbbíthatók; 4. szint: teljes körű elektronikus ügyintézés - elektronikus ügymenet; űrlap, nyomtatvány kitöltése, hitelesítés, továbbítás, döntés, kézbesítés, illeték lerovása (elektronikus aláírással).

8 A legalapvetőbb szolgáltatások I.

9 A legalapvetőbb szolgáltatások II.

10 e-government szempontok Kormányzás Szervezet Infokommunikáci ó Gazdaságosság Jogi kérdések

11 Hatások a közszolgáltatásokra A költségvetési források beszűkülése Az állampolgárok fokozódó elvárásai A közszolgálati gazdálkodás megújításának kényszere Az EUtagság kihívásai Forrás: IFUA A regionalitás szerepének erősödése

Trendek és kihívások a kapcsolattartásban Téma Szolgáltatás orientáció Hozzáférés Nyomtatvány Kérés & tranzakció Tartalom menedzsment Most Bürokratikus személyes, levél, telefon stb. Papír alapú Különböző hivatalokban Heterogén, független szigetek Jövőben Ügyfélorientált Multi csatornás Biztonságos, elektronikus Kapu / ügyintéző Integrált CMS Kihívások o o o o Polgárbarát ügyintézés (Citizen Relation Mgmt) Költség csökkentés Újraszervezés Változás kezelés Kalotay Balázs 12

13 New Public Management az állami szerepvállalás átértékelése, és állami beavatkozás módjának újragondolása (az államnak ott kell beavatkoznia a társadalmi és gazdasági folyamatokba, ahol a civil társadalom, az autonómiák arra nem képesek, s ahol a beavatkozás szükséges, ott dinamikusan és kezdeményezően kell ezt elérni); a megfelelő mértékű decentralizáció, mely a feladat és hatáskörök megfelelő szintre telepítésével, az ügyfélközpontúság érvényesítésével (ügyfelek, együttműködő partnerek, civil társadalom) és a minőségi kultúra javításával érhető el; az egyéni felelősség és beszámoltathatóság erősítése; a költségtakarékosság (az eredményorientált működéssel és a teljesítményelv alkalmazásával, a költség-elszámolási és kontrolling-rendszerek bevezetésével érhető el); a szakszerűség, átláthatóság, ellenőrizhetőség, (mely a szervezeti rendszerekben és a működési folyamatokban a jogi normáknak a jogállami intézményeknek alárendeltséget, a transzparenciát, a folyamatosan kontrollált működést jelenti); a minőségi fejlesztés (a humán és technikai, informatikai fejlesztésekkel, a rugalmas munkaerő-gazdálkodás megvalósításával, a minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásával, egyéni érdekeltség javításával érhető el); az autonóm civil szervezetekkel kapcsolattartás (a társadalmi szervezetekkel, érdekképviseletekkel való kapcsolattartás, a makroszintű érdekegyeztetés működtetése).

Kormányzati megközelítés Intézményközpontú Ügyfélközpontú 14 Az e-kormányzati fejlődés Átalakulási rés Az ügyfélközpontú gondolkodás, a közigazgatási kooperáció, az információ-megosztás és a felelősségi pontok átalakítása komoly ellenállást szül. Transzformáció Félelem rés A statikus jelenlét után az on-line interakcióra történő áttérés biztonsági kérdéseket vet fel és tanulási feladattal jár. Tranzakció Interakció Jelenlét Szervezeti rés Korábban elszigetelten működő közigazgatási szervek együttműködését igényli. Forrás: MEH EKK IKT szerepe, fejlettsége

E-Közigazgatás architektúra I Ügyfél Multi csatornás hozzáférés Szolgáltatás közvetítő Internet Hivatal Call Center Portál / Ügyintézés Tranzakció platform / Ügyintéző Mobil hozzáférés Front Office & vertikális integráció Back Office folyamatok Management & támogató folyamatok Biztonságos hozzáférés, fizetés, digitális aláírás, PKI stb. Az ideális e-kormányzati architektúra egységes a szervezetek, folyamatok és a platform szempontjából is. Kalotay Balázs 15

16 E-közigazgatás architektúra II Forrás: Gartner

17 Merre tart az e-közigazgatás? (Gartner)

18 Tartalom Bevezetés Definíció, aspektusok és trendek E-Government és az EU A hazai helyzet Hogyan valósítsuk meg? Esettanulmány magyarországi okmányirodák Esettanulmány Közjegyzői Digitális Levéltár Esettanulmány Szeged e-önkormányzat Összefoglalás

19 Az Európai Unió releváns programjai

20 eeurope 2005 I Az Európai Unió e-kormányzat programja Lisszaboni cél: az Európai Unió gazdaságát 2010-re a leghatékonyabb és legdinamikusabb tudás alapú gazdasággá tenni. eeurope 2005: Modern online közszolgáltatások e-government e-learning services e-health services Dinamikus e-business környezet Alap feltételek: szélessávú Internet-elérés versenyképes áron, rendelkezésre álló biztonságos infrastruktúra

21 eeurope 2005 II - A kijózanodás és a realitás időszaka 3% K+F csak néhány ország Nem teljesülnek a tervek Válság 2008 -?? Megoldás: i2010 e-közigazgatás programterv céljai: Kormányzati eszközrendszer megújítása (jogalkotás) Civil társadalom megerősítése Közigazgatás mint szolgáltatás Humán erőforrás fejlesztése Kistérségi és területi döntési szint erősítése Forrás: EITO

22 Tartalom Bevezetés Definíció, aspektusok és trendek E-Government és az EU A hazai helyzet Hogyan valósítsuk meg? Esettanulmány magyarországi okmányirodák Esettanulmány Közjegyzői Digitális Levéltár Esettanulmány Szeged e-önkormányzat Összefoglalás

23 e-kormányzat történelem I.

24 MITS I Közigazgatás főirány: e-kormányzat 2005 : Az EKK által készített stratégia és programterv alapján A szolgáltató állam megvalósítása az ügyintézés korszerűsítése és a lakosság széles köre által elérhető szolgáltatások rendelkezésére bocsátásával, az EU által meghatározott szolgáltatások biztosításával e-önkormányzat : elektronikus szolgáltatások kiépítése az EU által megfogalmazott nyilvános alapszolgáltatások szerint 2006-ig úgy, hogy az integrált tranzakciós szolgáltatások aránya 70% legyen Forrás: IHM

25 MITS II Az Információs Társadalom Stratégia célul tűzte ki az e-közigazgatás kialakítását. A stratégiai terv előirányozta, hogy az állampolgárok részére lehetővé kell tenni az elektronikus ügyintézést, továbbá el kell érni, hogy bárki alkalmazhassa az elektronikus aláírást a hivatalos ügyek interaktív és tranzaktív bonyolítására. Az állampolgársággal, egészségügyi és nyugdíjellátással, a helyi és központi adózással stb. kapcsolatos, a személyi azonosítást igénylő ügyeket megfelelően védett, bizalmas, biztonságos technológiával kell megoldani. Az e-közigazgatás megcélzott szolgáltatási platformjai: ekormányzat eönkormányzatok eegészségügy eigazságszolgáltatás ekultúra egazdaság eközlekedés

e-kormányzat történelem III. 2003-2006 emagyarország program (emo) Eredmények: Kiépül az alap infrastruktúra (e-pontok) Már léteznek e-szolgáltatások Problémák: Nincsenek (vagy csak kevés) aktív e-közösségek Hiányzik a szakmai háttér támogatás (e-tanácsadók) Folyamatosan romlik a szolgáltatási szint Nincs központi felügyelet 2006.12.31 lejárnak a támogatási szerződések! Kalotay Balázs 26

27 e-kormányzat történelem III. 2007 Szakmai felülvizsgálat és értékelés 1500 pont önfenntartó és működik tovább Döntés: a program megújítása emo 2.0 2008-tól folyamatos, évenként megújuló támogatási rendszer Alapelvek: A program gyerekbetegségeiből a tanulságok levonása Az értékek megtartása, a hibák kiküszöbölése szükséges! A program megújult folytatása új működési modell alapján Fókuszban a HOZZÁÉRTÉS és ESÉLYEGYENLŐSÉG a SZOLGÁLTATÁS

Az internet-előfizetések száma hozzáférési szolgáltatások szerint Magyarországon Kalotay Balázs 28 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 egyéb vezeték nk XDSL+kábel kapcsolt+isdn 0 2001 2002 2003 2004 2005 Forrás: KSH

Jellemző internetes tevékenységek (%) Magyarországon Kalotay Balázs 29 E-mail Információ munka v. tanulmány Termék információ Információ személyes Szórakozás, játék Chatelés, csevegés, fórum EÜ-információ Állást keresni Bankügyek VoB (Voice over Broadband) 15 19 36 42 50 65 77 73 80 84 0 20 40 60 80 100 Forrás: World Internet Project 2006

30 IKT fejlettsége

31 Az e-közigazgatás terjedésének hazai korlátai A tudás-intenzív gazdaság intézmény-rendszerének hiánya Alacsony Internet-penetráció Szűkös erőforrások (anyagi, emberi) Állampolgári Állami A magyar gazdaság szerkezeti problémái IKT megoldásokra való fókuszálás gyengesége a kormányzaton belül, minisztériumok szintjén széttagolt rendszerek Közép- és hosszútávú gondolkodás és elkötelezettség hiánya

32 Lehetőség: EU támogatások rendszere Nem visszatérítendő támogatások Visszatérítendő támogatások Előcsatlakozás Phare (Ispa) (Sapard) Csatlakozás utáni European Investment Bank (EIB) Strukturális alapok Kohéziós alapok Szektor programok

33 NIS célok és feladatok I. az EU-ban alakuló informatika szabályozás honosítása; az EU kormányzati rendszereihez szükséges csatlakozások kiépítése; a kormányzati szintű adatvagyon gazdálkodás szabályozása; a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartást, a kormányzati döntéseket az állampolgárokkal és üzleti szervezetekkel való gyors ügyintézést támogató információs rendszerek fejlesztése; a központi kormányzati, az alárendelt szervezetek és az önkormányzatok informatika fejlesztésének harmonizálására a megfelelő mechanizmus kialakítása;

34 NIS célok és feladatok II. a kormányzati telekommunikációs és információs infrastruktúra (különösen a kormányzati adat és hangátviteli zártcélú hálózat, EKG) fejlesztése; a kormányzati informatikai és telekommunikációs tevékenység szervezeti kereteinek továbbfejlesztése.

35 Magyarorszag.hu

36 Állami Foglalkoztatási Szolgálat

37 Tartalom Bevezetés A tantárgy célja, előadásai Definíció, aspektusok és trendek E-Government és az EU A hazai helyzet Hogyan valósítsuk meg? Esettanulmány magyarországi okmányirodák Esettanulmány Közjegyzői Digitális Levéltár Esettanulmány Szeged e-önkormányzat Összefoglalás

38 Az e-kormányzat megvalósításának a lépcsőfokai 1. Az információs társadalmi stratégia megfogalmazása 2. Kormányzati modernizációs program, e-kormányzati stratégia 3. Kormányzati portál 4. Együttműködési keretrendszer 5. Helyhatósági e-kormányzati stratégia 6. Várható befejezés meghatározása Forrás: EU

39 Tartalom Bevezetés A tantárgy célja, előadásai Definíció, aspektusok és trendek E-Government és az EU A hazai helyzet Hogyan valósítsuk meg? Esettanulmány magyarországi okmányirodák Esettanulmány Közjegyzői Digitális Levéltár Esettanulmány Szeged e-önkormányzat Összefoglalás

40 Kormányzati Portál APEH Polgárok Ügyintéző Web szolgáltatás Okmányirodák Vállalatok Internet ONyF Másik közigazgatási intézmény Hitelesítés és engedélyezés Lekérdezés / válasz Web szolgáltatás Munkaügy

Közigazgatás és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - szerepe, jellemzői Kalotay Balázs 41 Felelős a magyar közigazgatási adatvagyon jelentős részéért (rendelkezésre állás, hozzáférés, biztonság) Az adatvagyon kezelése a polgárok jogbiztonságának és a bűnmegelőzésnek kulcsfontosságú eleme Hiteles és megbízható nyilvántartások kezelése A Hivatal működteti az államigazgatás egyik legnagyobb informatikai infrastruktúráját A Hivatalnak hatósági feladatokkal együtt egyre több szolgáltatást kell nyújtania a közigazgatás és a vállalkozási szféra részére is

Közigazgatás és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - feladatai Kalotay Balázs 42 Feladatok: Országos nyilvántartások kezelése Választások szervezése és bonyolítása Anyakönyvi igazgatási feladatok Statisztikai adatfeldolgozás Okmányirodai rendszer működtetése, felügyelete, logisztikai támogatása Okmány előállítás (zárt rendszer) A Hivatal a hatáskörébe utalt ügyekben első és másodfokú hatósági feladatokat lát el

43 Jogszabályi környezet (nem teljes) Az új, korszerű okmánycsalád kidolgozásáról és bevezetéséről szóló 2380/1996. (XII.20.) Kormány határozat, Korszerű okmánycsalád bevezetésével összefüggő egyes intézkedésekről szóló 2231/1999 (IX.8.) Kormány határozat, Az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 143/1999. (IX.25) Kormány rendeletet módosító 62/2000 (V.4.) számú rendelet, A gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2000. évi LXXXIII. törvény, Az egyéni vállalkozói igazolványról szóló 129/2000. (VII.11.) Kormány rendelet, A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény, A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1998. (VI.14.) Kormány rendelet, amely a vállalkozói igazolvánnyal bővítette a jogosultságokat igazoló okmányok körét, a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény tervezett módosítása (szolgáltatási képesség),

44 Az okmányirodai projekt céljai Országos okmányirodai hálózat létrehozása az igazolványok kiadása céljából Online személyadat és lakcímnyilvántartás új igazgatási és ügyviteli modelljének kialakítása Online népesség nyilvántartás Lépés az egykapus ügyintézés felé Centralizált központi adatbázis létrehozása Gazdaságos és költséghatékony igazolvány-gyártás Gyorsabb, biztonságosabb és megbízhatóbb ügyintézés EU előírásoknak megfelelő modern igazolványok kiadása Egységes IT platform kialakítása az elektronikus közigazgatás megteremtése érdekében

45 Az okmányirodai projekt története 1999 november: megbízás a Siemens részére a megvalósításra 2000 január: 152 okmányiroda, 600 ügyintéző, 2 féle igazolvány (személyazonosító igazolvány és lakcím igazolvány) 2007: 360 okmányiroda, 3500 ügyintéző

46 Okmányirodák funkcionalitása magyar igazolvány választások gépjármű biztosítás nyilv. adatszolgáltatás ügyfélkapu regisztráció személyazonosító igazolvány gépjármű nyivántartás népesség nyilvántartás gépjármű biztosítás nyilvántartás forgalmi engedély, törzskönyv interfész a kormányzati portálhoz lakcím igazolvány jogosítvány útlevél vállalkozói igazolvány

47 Okmányirodák rendszerarchitektúrája

48 Okmányirodák Magyarországon

Kihívások - Megoldás Kihívások Logisztika Új szervezeti keretek Egységes adatstruktúra mission critical működés Adatbiztonság és hozzáférés garantálása Megoldás Előnyök Gyorsabb, biztonságosabb és megbízhatóbb ügyintézés Gazdaságos és költséghatékony igazolvány-gyártás és kiadás Statisztikailag tervezető terhelés Közel 300 okmányiroda 7 különböző EU konform igazolvány kezelése, gyártása Centralizált 3 rétegű szerver kliens alkalmazás Felhasználóbarát felület és működés Zárt VPN alapú architektúra End to end security (lehető legmodernebb biztonsági megoldásokkal, pl. chip kártya, ) Kalotay Balázs 49

50 Tartalom Bevezetés A tantárgy célja, előadásai Definíció, aspektusok és trendek E-Government és az EU A hazai helyzet Hogyan valósítsuk meg? Esettanulmány magyarországi okmányirodák Esettanulmány Közjegyzői Digitális Levéltár Esettanulmány Szeged e-önkormányzat Összefoglalás

51 Közjegyző Digitális Levéltár A Közjegyzők a nemperes bírósági feladatokat látják el (outsourcing) Projekt összefoglaló: Ügyfél: Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) Végfelhasználó: közjegyzők A lebonyolítás módja: Közbeszerzés Szerződéskötés dátuma: 2002 Megvalósítás: 2003 Éles üzem kezdete: 2004 Futamidő: 5 év Fontosabb események: 2007 Minősített Elektronikus Aláírás bevezetése 2008 Minősített Archiválás Szolgáltatás kialakítása

52 Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerepe, jellemzői és feladatai Felelős a közjegyzői szervezet működtetéséért a területi kamarákra támaszkodva Előkészíti a közjegyzői szabályozásokat Együttműködik a nemzetközi közjegyzői szervezetekkel Közjegyzői rendszerek (ZONY, VONY) üzemeltetése Hiteles és megbízható nyilvántartások kezelése Közjegyzői irattár működtetése Feladatok: Országos nyilvántartások kezelése A végfelhasználói támogatás biztosítás (Helpdesk)

53 Jogszabályi környezet (nem teljes) 1991. évi XLI törvény a közjegyzőkről (KTV) 37/2003. IM rendelet a közjegyzői ügyvitel szabályairól 34/2004. IM rendelet az elektronikus dokumentumok közjegyzői archiválásának szabályairól és az elektronikus levéltárról 55/2007 IRM rendelet (többek közt a 34-es módosítása, minősített archiválás szolgáltatót ír elő). 2001. évi XXXV. Törvény - Elektronikus Aláírás törvény 2001. évi CVIII. Törvény -az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 3/2005 IHM rendelet az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről

54 A KDL projekt céljai A közjegyzői okiratok digitális megőrzésének biztosítása Az egyes közjegyzők irattárolási kötelezettségének egyszerűsítése Az iratok KÖZJEGYZŐK KÖZÖTTI hiteles elektronikus átadásnak megvalósítása Kereshető nyilvántartás (e - Lajstromkönyv) Egységes informatika rendszer kialakítása (irodák közötti különbség csökkentése)

Kihívások - Megoldás Kihívások Logisztika az írógéptől a PC-ig Internet kapcsolat kiépítés Egységes adatstruktúra mission critical működés Adatbiztonság és hozzáférés garantálása Előnyök Gyorsabb, biztonságosabb és megbízhatóbb ügyintézés Statisztikák készítése Statisztikailag tervezető terhelés Központi digitális irattár Megoldás több mint 300 közjegyzői iroda PKI infrastruktúra kialakítása Centralizált 3 rétegű szerver kliens alkalmazás Felhasználóbarát felület és működés Zárt VPN alapú architektúra End to end security (lehető legmodernebb biztonsági megoldásokkal, pl. chip kártya, ) Kalotay Balázs 55

56 Tartalom Bevezetés A tantárgy célja, előadásai Definíció, aspektusok és trendek E-Government és az EU A hazai helyzet Hogyan valósítsuk meg? Esettanulmány magyarországi okmányirodák Esettanulmány Közjegyzői Digitális Levéltár Esettanulmány Szeged e-önkormányzat Összefoglalás

57 Polgármesteri Hivatal szerepe, jellemzői és feladatai Felelős Az önkormányzat működéséért, A város üzemeltetésért Közel 300 munkatárs 11 iroda (jegyzői, szociális, városüzemeltetés, adó, építés, sport és kulturális, fejlesztési, stb. ) Feladatok (csak ízelítő): Építési engedélyek kiadása Szociális segélyek elbírálása Helyi adók Városüzemeltetési feladatok (tömegközlekedés, területfoglalás, stb.) Önkormányzat működésének támogatása Eb nyilvántartás Parlagfű

58 Jogszabályi környezet (nem teljes) KET -2004. évi CXL törvény - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályáról

59 A GVOP 3.1.4 projekt céljai A polgármesteri hivatal elektronikus rendszereinek integrálása Modern terheléstűrő alapinfrastruktúra kialakítása Az iktatási technológia modernizálása (jogszabályi kötelezettség!) KKV és az állampolgárok kiszolgálása (ügyfélkapu bevezetése) EU-s indikátorok teljesítése Open source technológia Felhasználóbarát portál kialakítása

Kihívások - Megoldás Kihívások Open source technológia Szigetszerű rendszerek Egységes adatstruktúra mission critical működés Adatbiztonság és hozzáférés garantálása Előnyök Gyorsabb, biztonságosabb és megbízhatóbb ügyintézés Statisztikák készítése Integrált rendszer Statisztikailag tervezető terhelés Központi összekapcsolt adatbázisok Megoldás TITAN keretrendszer használata Folyamat felmérés Centralizált vékony kliens technológiára épülő alkalmazás Felhasználóbarát felület és működés Nagy adatbiztonság Modern központi infrastruktúra Kérdések /Problémák Szűk határidők Nincs reuse Üzemeltetési hiányosságok Tovább fejlesztési lehetőségek hiánya Nem voltak a folyamatok újragondolva Kalotay Balázs 60

61 Projekt történet 2003 Szeged város informatikai stratégia 2004 Szeged GVOP pályázat 2005 Megvalósításra közbeszerzés 2005 november szerződéskötés 2006 - Megvalósítás 2007 Éles üzem 2008 Támogatás, következmény projektek

62 Szegedvaros.hu

63 Elérhetőségek Köszönöm a figyelmet! Kalotay Balázs, PMP Senior Projektmenedzser Menedzselt Szolgáltatások Vezető Fujitsu Technology Solutions Kft Cím: 1143 Budapest, Gizella út 51-57. Tel.: 471-2097 Fax: 471-2112 E-mail: balazs.kalotay@ts.fujitsu.com Web: www.fujitsu-info.hu/fujitsu_akademia

64 Rövidítések jegyzéke CMS Content Management System CRM Customer Relationship Managment, ügyfélkapcsolat menedzsment E-Government elektronikus kormányzás, közigazgatás GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program ICT, IKT Information and Communication Technology, info-kommunikációs technológia IDA - Interchange of Data between Administrations, IT Information Technology, információ technológia NFT Nemzeti Fejlesztési Terv NIS Nemzeti Információs Stratégia PKI Public Key Infrastructure, nyilvános kulcsú titkosítás PPP Public Private Partnership, együttműködés a köz- és a privát szféra között (közös vállalkozás) ROI Return on Investment, megtérülés TCO Total Cost of Ownership, teljes birtoklási költség VPN Virtual Private Network, virtuális magánhálózat

65 Az előadás forrásai Budai Balázs Benjámin: Az E-Közigazgatás elmélete (Akadémiai Kiadó) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem E-Government Alapítvány Európai Unió (http://europa.eu.int) Figyelő (gazdasági hetilap) HVG (www.hvg.hu) IFUA Horváth & Partner tanulmány IHM (www.ihm.hu) Iparági elemzések (pl. Gartner, Forrester) IT-Business (hazai szaklap) IVSZ (www.ivsz.hu) KSH (www.ksh.hu) MEH Elektronikus Kormányzat Központ (www.meh.hu) Kormányzati Portál (www.magyarorszag.hu) NFH (www.nfh.hu) PwC Siemens tanulmányok, dokumentációk Szeged város honlapja - (www.szegedvaros.hu) The Economist (www.economist.com) World Bank (www.worldbank.org) Magyar Nemzeti Bank (www.mnb.hu)