HEVES MEGYEI RENDŐR FŐKAPITÁNYSÁG GAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLYA E G E R 3300 Eger, Eszterházy tér 2. T: 06-(36)-522-111/11-95 BM: 31/11-95 ===================================== A HEVES MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2005 ÉVI SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI-GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK BESZÁMOLÓJA 1. Feladatkör, tevékenység A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szakmai feladatait A rendőrségről szóló 1994 évi XXXIV. tv. alapján végzi. Szakmai, vagy költségigény szempontjából fontosabb új feladatok nem kerültek meghatározásra. A felügyeleti szerv által meghatározott alapító okirat szerinti alaptevékenység: általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését és felderítését, szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében, ellátja a közbiztonságra veszélyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat, védi a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket, engedélyezi és felügyeli a rendvédelmi szervek kivételével a személy és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet, büntetés-végrehajtási feladatokat lát el, ellátja a rendkívüli állapot, a szükségállapot és veszélyhelyzet esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, elvégzi a részére megállapított egyéb feladatokat, ezek közül nevezetesen futárszolgálatot, ügyeleti szolgálatot, bűnügyi technikai feladatokat, tűzszerészeti feladatokat, terrorelhárítást.
- 2 - Belső szabályzatban meghatározott kisegítő, kiegészítő tevékenység: munkaegészségügyi ellátást, fogorvosi ellátás, egyéb szakmai tanfolyami oktatást, egyéb szálláshely szolgáltatást egyenruházati ellátást A bűnügyi helyzet értékelése Heves megyében 2005. évben az ismertté vált bűncselekmények 0,3%-kal emelkedtek a múlt évi 12.429-ről az idén 12.463-ra. Az ismertté vált bűncselekmények kapitánysági megoszlásban az alábbiak szerint alakultak. Eger Gyöngyös Hatvan Heves Füzesabon Összes y 2004. év 4.726 1.790 2.019 1.145 2.737 12.429 2005. év 6.237 2.285 1.516 1.059 1.366 12.463 Az Egri Rk-nál 31,9%-os növekedés tapasztalható, melynek oka, hogy az év során 2.092 db szerzői és szomszédos jogok megsértése bűncselekményt regisztráltak. A Gyöngyösi Rk-nál 27%-os a növekedés. A Hatvani Rk-nál 25%-os csökkenés figyelhető meg, Hatvan városában 37%-kal csökkentek a bűncselekmények. A Hevesi Rk-nál 7%-os csökkenés tapasztalható, ugyanakkor Heves városában növekedtek az ismertté vált bűncselekmények. A Füzesabonyi Rk-nál jelentős 50%-os csökkenés tapasztalható, melyet az előző évi egy hirdetési csalásos ügyben realizálódott 1.800 db bűncselekmény magyaráz. A 100.000 ezer lakosra jutó bűncselekmények száma 3.838-ról 3.849-re emelkedett. Az ismertté vált bűncselekmények struktúráját vizsgálva megállapítható, hogy a személy elleni bűncselekmények száma 24, 8%-al csökkent, múlt évi 744-ről az idén 560-ra. Az elmúlt években a számuk 538 és 758 között mozgott. Az emberölések száma 7-ről 6-ra csökkent. A közlekedési bűncselekmények száma 9, 6%-al csökkent, 758-ról 685-re. A házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma 125-ről 156-ra nőtt, számuk az elmúlt években 86 és 125 között mozgott.
- 3 - Az államigazgatás, igazságszolgáltatás és közélet tisztasága elleni bűncselekmények száma 92-ről 80-ra esett vissza, az elmúlt években folyamatos csökkenés volt tapasztalható. A közrend elleni bűncselekmények 1917-ről 1737-re csökkentek, 9, 4%-al. Az elmúlt 5 évet elemezve megállapítható, hogy 2003-ig csökkenő tendencia volt megfigyelhető, míg 2004-ben 6%-os emelkedés volt tapasztalható. A főcsoporton belül a visszaélés kábítószerrel bűncselekmények száma 88-ról 137-re emelkedett. A gazdasági bűncselekmények száma jelentősen emelkedett 227-ről 462-re. Az elmúlt 5 évben 2004-ig csökkenő tendencia volt megfigyelhető. Az emelkedést a pénzhamisítás, hamis pénz kiadása és az adócsalás bűncselekmények jelentős növekedése magyarázza. A vagyon elleni bűncselekmények minimálisan növekedtek 2, 5%-al, az elmúlt évi 8565-ről 8783-ra. Az elmúlt öt évet elemezve megállapítható, hogy 2002-ig csökkenés, majd 2003-tól emelkedés tapasztalható. A betöréses lopások 25, 1 %-al emelkedtek, a múlt évi 1342-ről 1679-re, a lakásbetörések pedig 565-ről 628-ra. Az emelkedést a szabálysértési, illetve kisebb értékre elkövetett betöréses lopások jelentős növekedése okozza. A személygépkocsi lopások 46-ról 80-ra emelkedtek, ebből 45-öt a Gyöngyösi Rendőrkapitányság, 25-öt pedig az Egri Rendőrkapitányság illetékességi területén követtek el. A rablások száma a múlt évi 73-ról az idén 57-re csökkent. A megyénkben szervezett bűnözői csoportoknak csak egyes jellemzői vannak jelen, így szervezett bűnözésről nem beszélhetünk. A bűncselekményekkel okozott kár 2005. évben 2,66 milliárd forint volt, ebből 324 millió forint térült meg. Az elmúlt években a bűncselekményekkel okozott kár 1,9-3,4 milliárd forint között volt, a megtérülési arány pedig 3,7-20, 7% között mozgott. Az ismertté vált elkövetők száma 4402-ről 4297-re csökkent, ezen belül a gyermekkorú elkövetőké 145-ről 183-ra emelkedett, a fiatalkorú elkövetők száma pedig 412-ről 485-re nőtt, míg a felnőtt elkövetők száma 3845-ről 3629-re csökkent. A női elkövetők száma 587-ről 570-re csökkent, arányuk 11,9-14,4% volt az elmúlt 5 évben. A külföldi elkövetők száma 12-ről 17-re nőtt, számuk az elmúlt 5 évben sem volt jelentős 12-29 között mozgott. Az alkohol szerepe különösen az élet elleni és testi sértéses ügyekben volt jelentős. A sértett természetes személyek száma 7943-ról 6579-re csökkent.
- 4 - A 100. 000 lakosra jutó sértettek száma 2539-ről 2032-re csökkent. A gyermekkorú sértettek száma 120-ról 73-ra csökkent, a külföldi sértetteké 44- ről 52-re emelkedett. A vizsgált időszakban továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények voltak a jellemzőek, és a hagyományos elkövetési módszerek domináltak. Az elmúlt évek tapasztalatai illetve számadatai alapján igen nagy valószínűséggel ki lehet jelenteni, hogy megyénkben a bűnözés jelentős mennyiségi változása nem várható. Ugyancsak nem prognosztizálható az sem, hogy a bűncselekmények struktúrájában változás következne be, továbbra is a vagyon elleni deliktumok lesznek a meghatározóak. A bűnüldöző munka értékelése A megye ismeretlen tetteses felderítési mutatója az alábbiak szerint alakul. Egri Rk. Gyöngyösi F.abonyi Megyei Hatvani Rk. Hevesi Rk. Rk. Rk. összes 2004. év 48,2% 52,3% 57,6% 59,7% 62,8% 54,4% 2005. év 58,1% 52,8% 47,9% 52,4% 57,3% 55,7% Az év során különösen nagy hangsúlyt fektettünk a kiemelt élet elleni illetve vagyon elleni bűncselekmények felderítésére. 2005-ben, 6 esetben került sor befejezett emberölés bűntett megalapozott gyanúja miatt nyomozás elrendelésére, ezek közül 4 esetben ismeretlen tettes ellen. Az elkövető személyének kiléte valamennyi esetben felderítésre került. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy az élet elleni bűncselekmények elkövetői általában kötődnek valamilyen formában a megyéhez, természetesen a sértetthez vagy annak környezetéhez, így a nyomozás a klasszikus verziók családi, üzleti, baráti, lakókörnyezeti kapcsolatok felállításával és azok összehangolt és időben történő ledolgozásával eredményt hoznak. A vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában a tapasztalat nem ez. Több sorozat is bizonyítja, hogy fővárosi vagy más megyében élő bűnözők jelennek meg területünkön, s követnek el bűncselekményeket, mely a felderítést megnehezíti. Jelenleg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja a nyomozást abban a több megyére kiterjedő időskorúak sérelmére elkövetett rablás sorozatban, melynek egy részét megyénkben követték el.
- 5 - Általános hibaként említhető meg, hogy a Rendőrkapitányságokon a kiemelt ügyekre (rablás, nagyobb jelentőségű betöréses lopás) nagy hangsúlyt fektetnek, míg az ún. tucat ügyekre kevesebb energiát fordítanak, így azokban az elkövetőt jelentősen kisebb eredményességgel sikerül felderíteni. A megyei körözési munka megfelelő eredményt mutat. A körözések száma megyénkben viszonylagosan állandó, több éve évenként 250-350 főt körözünk. Megyénkben 2006. január 1-i adatok szerint 357 körözés volt érvényben, ezek között többes körözés is szerepel. Az érvényes körözésekből 67-et eltűnés miatt rendeltek el. Az országos összesítésben ez a heves megyei számadat kevesebb, mint 1 %. Létrehoztuk, az un. KÖRÖZÉSI TOP 10-ünket, melynek megfelelő médianyilvánosságot, is biztosítottunk. A körözési lista megjelentetésének következményeképpen megjelenése után rövid időn belül két személy elfogása megtörtént. A tavalyi évben szakirányítás keretében 42 körözési ügyiratot ellenőriztünk a kapitányságokon. Ezekben az ügyekben feladatokat határoztunk meg a rendőrkapitányságok bűnügyi osztálya részére, majd a későbbi visszaellenőrzést is végrehajtottuk. Az elmúlt évben is több alkalommal vettünk részt megyei körözési akciókban, amelyekről összefoglaló, értékelő jelentések készültek. Munkatervi feladatként ezen túlmenően egy alkalommal a 30 napon belüli ügyek eltűnési anyagai is ellenőrzésre kerültek. 2005. évben 20 ügyben került sor titkos nyomozás elrendelésére. 7 ügyben a Felderítő Osztály, 4 ügyben a Bűnügyi Osztály, 2 ügyben a Gazdaságvédelmi Osztály, 2 ügyben az Egri Rendőrkapitányság, 2 ügyben a Gyöngyösi Rendőrkapitányság, 1 ügyben a Hatvani Rendőrkapitányság, 1 ügyben a Hevesi Rendőrkapitányság, 1 ügyben pedig a Füzesabonyi Rendőrkapitányság élt ezzel az operatív lehetőséggel. A titkos nyomozások elrendelésére jellemzően kábítószerrel való visszaélés, gazdasági bűncselekmények illetve betöréses lopások miatt került sor. Titkos információ ellenőrzés elrendelésére 27 esetben került sor. A Felderítő Osztály 5, a Bűnügyi Osztály 1, a Gazdaságvédelmi Osztály 14, az Egri Rendőrkapitányság 1, a Gyöngyösi Rendőrkapitányság 2, a Hatvani Rendőrkapitányság 2, a Füzesabonyi Rendőrkapitányság 1, a Hevesi Rendőrkapitányság 1 alkalommal élt ezzel az operatív lehetőséggel. A Bűnügyi Osztály 2 alkalommal élt a megfogalmazott titkos adatszerzés lehetőségével. Mind a kapitányságokon, mind pedig a megyei osztályokon pozitív előrelépés tapasztalható az operatív munkában, azonban ez továbbra sem elégséges a bűnügyi fertőzöttséghez képest.
- 6 - A titkos információgyűjtő tevékenység javítása érdekében a bűnügyi igazgató konkrét feladatokat határozott meg a kapitányságok és a megyei osztályok számára, melyek végrehajtása és az ellenőrzése folyamatos. Tanúvédelem a vizsgált időszakban nem volt, vádalkut a Felderítő Osztály kezdeményezett, ittas vezető adott információt visszaélés kábítószerrel bűncselekményre vonatkozóan, mely eredményes volt. A megye nyomozáseredményességi mutatója az alábbiak szerint alakul: Egri Rk. Gyöngyösi F.abonyi Megyei Hatvani Rk. Hevesi Rk. Rk. Rk. összes 2004. év 56,6% 60% 60,2% 64,4% 84,9% 65,7% 2005. év 63,1% 55,5% 56,5% 59,9% 60,8% 60,8% A nyomozás eredményességi mutató 50,7% és 65,7% között mozgott az utóbbi öt évben. A nyomozás befejezések az alábbiak szerint alakultak: Egri Rk. Gyöngyösi F.abonyi Megyei Hatvani Rk. Hevesi Rk. Rk. Rk. összes 2004. év 5.007 2.046 2.124 1.252 3.245 13.852 2005. év 6.831 2.580 1.696 1.188 1.534 14.124 A bíróság elé állítások száma5,4%-kal emelkedett a múlt évi 384-ről 405-re. Egri Rk. Gyöngyösi F.abonyi Megyei Hatvani Rk. Hevesi Rk. Rk. Rk. összes 2004. év 137 100 65 26 56 384 2005. év 149 107 63 36 50 405 A vádemelések száma 11, 9%-al csökkent, 7061-ről 6227-re. A nyomozások időszerűségének tekintetében sikerült előrelépni az előző évekhez viszonyítva, melyet folyamatos parancsnoki revíziókkal értünk el. Az év során tartott ellenőrzések azt igazolták, hogy a kapitányságokon lényegesen javult a nyomozati munka szakszerűsége, a kihallgatások színvonala, és az ügyek rendezettsége. A jegyzőkönyvekben a figyelmeztetések a Robotzsaru 2000 rendszer bevezetését követően automatikusan szerepelnek.
- 7 - A gyanúsítottak jogai megfelelően érvényesülnek, a védelemhez való jog biztosítva van. Valamennyi kapitányságon alkalmazzák azt a rendszert, hogy a védő értesítéséről írásos feljegyzést készítenek, és azt a nyomozati iratokban elhelyezik. A sértettek az irat-megtekintési jogukra figyelmeztetve vannak, illetve értesítést kapnak az iratismertetés időpontjáról, illetve nyomozás befejezéséről is. Az ismert tettes ellen folytatott ügyekre összességében elmondható, hogy azokban törvényes munka folyt. A Gazdaságvédelmi Osztály átvette, és tovább folytatta annak a 21 nyílt eljárásnak a feldolgozását melyek a megszüntetett Vizsgálati Osztály, Gazdaságvédelmi Alosztályán voltak korábban folyamatban. Az osztály 2005. április 15-ig a 15/1994. számú BM rendelet alapján a főkapitányság hatáskörébe, illetékességébe utalt gazdasági és vagyoni bűncselekmények feldolgozását végezte. Ekkor lépett hatályba a 19/2005. számú BM rendelet, mely a Nemzeti nyomozó Iroda átszervezéséről, illetve rendőrség hatáskörérének, illetékességének módosításáról rendelkezett. A módosított hatásköri és illetékességi lista értelmében, elvben a hatálybalépés napjától, gyakorlatilag azonban 2005. július 01-től ismét a rendőr-főkapitányságok hatáskörébe kerültek e bűncselekmények nyomozása. 2005. augusztus 15-én hatályba lépett az ORFK Vezetőjének 36/2005.(VIII. 15.) számú intézkedése a rendőrség gazdaságvédelmi feladatairól. Együttműködési megállapodást kötöttünk a Heves Megyei Földhivatallal és a Heves Megyei Illetékhivatallal, illetve elkészítettük az együttműködési megállapodás tervezetét a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal. Kidolgoztuk az osztály kapcsolatépítési rendszerének tematikáját. Meghatároztuk a főbb felderítési vonalakat. Előtérbe helyeztük a titkos információgyűjtő tevékenységet. A rendőrségi revizor a munkájával jelentősen segítette mind a főkapitányság, mind pedig a helyi szervek munkáját. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi technikai egységei 2005-ben 2150 helyszíni szemlén 8535 nyomot rögzítettek (2004-ben 2330 helyszínen 8624 nyomrögzítés volt). A csökkenés azzal magyarázható, hogy 2005. évben a bűnügyi technikusok az eredetben történő nyomrögzítéseket helyezték előtérbe, míg a korábbi években több kapitányságon megelégedtek a fényképezéssel történő nyomrögzítéssel. Az ujj-tenyér nyomrögzítések 1,5 %-al, a mikronyomrögzítések 4,9%-al emelkedtek, a lábnyomrögzítések 7,2%-al csökkentek, az eszköznyom rögzítések pedig 21,3%-al növekedtek. Az egy helyszínre jutó rögzített nyomok száma 3, 9 volt. Szakértőink a megyében 805 db szakvéleményt készítettek, melyből daktiloszkópiai szakvélemény 554 db, traszológiai 95 db, fegyverszakértői 38 db, írásszakértői 118 db.
- 8 - A krimináltechnikai munka során a fizikai nyomrögzítő módszerek egyre jobban háttérbe szorulnak. A bűnelkövetők egyre felkészültebbek, az elkövetés során egyre kevesebb nyomot hagytak maguk után, ezért előtérbe kerülnek az új krimináltechnikai eszközök, vegyszerek alkalmazása. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Technikai Osztályán a 2 fő kutyavezető összesen 2 nyomkövető és 1 kábítószer-kereső kutyával végzi el feladatát. Nyomkövető kutya 49 esetben lett igénybe véve 2005-ben, melyből 31 eredményes, 11 eredménytelen nyomkövetés volt. 7 esetben nem került sor a kutya indítására, a helyszínre hívás ellenére sem, a megfelelő szagnyom hiánya miatt. Helyszínen 39 esetben történt szagnyom biztosítása, 20 esetben szagminta vételére került sor. Rabosítást 4083 fővel, míg DNS mintavételt 467 fővel szemben alkalmaztunk. Az Elemző-Értékelő Osztályon 2005. évben 14 db nyílt eljárásban és 16 TIGY-ben készítettek híváslista elemzést. Minden jelentésüket az eljárók visszajelzése szerint érdemben hasznosítani tudtak. 2005. évben nagy hangsúlyt fektettek a felderítést, nyomozást elősegítő ügyelemzési feladatok végrehajtására, melyhez nagy segítséget nyújtott az Analyst Notebook szoftver. Az Elemző-Értékelő Osztály 2005. évben is negyedévi rendszerességgel végezett szűrő-kutató munkát Heves megyében, illetve a környező megyékben elkövetett betöréses lopások körében, sorozatjellegű elkövetések után kutatva. 2005. évben összesen 336 db dokumentumból 2661 objektum és 2601 új kapcsolat került rögzítésre a POLYGON-rendszerben. 2005. évben az Elemző-Értékelő Osztály tovább folytatta az I. fokú idegenrendészeti szakhatósági feladatok ellátását. Az elmúlt évben összesen 104 db I. fokú idegenrendészeti véleményezést készítettek. 2005-ben továbbra is az Elemző- Értékelő Osztály végezte a MÓDUSZ OPERANDI dokumentumok revidiálásával, továbbításával kapcsolatos feladatokat, melyekből 1102 db került továbbításra az ORFK EKI Adatfeldolgozó Osztályára. Államigazgatási jogkörben végzett munka keretében másodfokú hatóságként járunk el a rendkívüli halál miatt benyújtott fellebbezések elbírálásában és az N. N. holttest azonosítással kapcsolatos eljárások felülvizsgálatában. Az értékelt időszakban 1 rendkívüli halál miatt folytatott államigazgatási eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés alapján folytattunk másodfokon vizsgálatot. Eljárásunkban a megállapított adatok alapján helyben hagytuk az első fokú határozatot. A másodfokú határozatunk megalapozottságát bizonyítja, hogy azokat az ügyfelek egy esetben sem támadták meg közigazgatási bíróság előtt.
- 9 - A területünkön megtalált N. N. holttest azonosítása ügyében 9 esetben végeztünk felülvizsgálatot. Mint illetékességgel és hatáskörrel rendelkező nyomozószerv rendkívüli halál miatt elsőfokú eljárást 4 esetben indítottunk azoknál az egészségügyi ellátás során bekövetkezett haláleseteknél, ahol a hozzátartozó vagy a kórház bejelentése alapján egészségügyi dolgozó foglalkozási szabályszegése merült fel. A hatósági boncolás során megállapított tények és a meghallgatási jegyzőkönyvekben beszerzett adatok mindegyik esetnél kizárták a bűncselekmény gyanúját, ezért az eljárásokat határozattal befejeztük. Továbbra is fontos, hogy a rendkívüli halál miatt indított eljárások szakirányítás keretében rendszeresen ellenőrizve legyenek. A bűnügyi átszervezéseket sikerült úgy megvalósítani, hogy a munka folyamatos és zökkenőmentes volt, az ügyek időszerűsége nem sérült. Az újonnan megalakított Gazdaságvédelmi Osztály mind a nyílt mind pedig az operatív munkában rövid idő alatt beilleszkedett a Bűnügyi Igazgatóság rendszerébe. Pozitívumként kell megemlíteni az év során az ügyészséggel, bírósággal a társ- és együttműködő szervekkel való jó kapcsolatot. A megye ismeretlen tetteses felderítési mutatója folyamatosan 50% fölött mozog, ezt a következő évben meg kell tartani, illetve lehetőség szerint javítani kell. Ennek érdekében fokozni kell a titkos információgyűjtő tevékenységet is. Közbiztonsági tevékenység értékelése A megye közrendvédelmi szolgálata részére 2005. évre vonatkozóan alapvető célként került meghatározásra, hogy a közterületi állomány továbbra is törvényes keretek között működve, a területünkön élők számára a félelemtől mentes nyugodt élethez szükséges biztonságot szolgáltasson és a társadalom elvárásait minél magasabb szinten igyekezzen teljesíteni. A közterületi szolgálatba vezényeltek számában a bázisévhez (2004.) viszonyítva 0,77 %-os mérséklődés mutatkozott. Az öt év ciklusának (2001-2005.) adatait vizsgálva enyhe, de folyamatos csökkenést tapasztalható. Öt év átlagában a közterületen töltött órák vonatkozásában az első három évet tekintve hullámzó tendencia figyelhető meg. Tavaly csökkenés mutatkozott, míg az elmúlt évhez viszonyítva 2005-ben újabb csekély mértékű 0,74 %-os visszaesést regisztráltunk. Az egy főre eső közterületen töltött szolgálati idő tekintetében viszont szinte alig mérhető 0, 1 %-os csökkenés jelentkezett.
- 10 - Az értékelt időszakban a megye területén egy napra átlagosan közel 80 fő közrendvédelmi rendőr volt közterületi szolgálat ellátására kivezényelve. Ez a mutató a bázis évvel azonos képet mutat. Megyénkben, 2005. évben egy-egy váltásnak megfelelően a közterületi rendőri erő száma 40 fő körüli volt. A vizsgált időszakban kisebb mértékben, 0,35 %- kal csökkent a közrendvédelmi állomány saját kezdeményezésű intézkedéseinek számaránya. Ez a mutató az öt év viszonylatában korábban egyenletesen növekvő tendenciát mutatott. A saját kezdeményezésű intézkedések száma a kimutatott csökkenés ellenére az elmúlt évben több mint 36. 000-rel haladta meg a 2001-ben regisztrált adatokat. A bejelentett eseményekkel kapcsolatos helyszínre történő küldések mértéke 6, 45 %-kal csökkent. Az öt év ciklusának adatait is figyelembe véve, tárgy évig ez a mutató is fokozatosan növekvő képet tükrözött. A közrendvédelmi állomány intézkedési készsége és aktivitása a ciklus során egyenletesen fejlődő teljesítményt mutat. 2005. évben, kisebb mértékben ugyan de mérséklődött a közterületi szolgálat ellátására kivezényelt rendőri erő mértéke, egyes intézkedési mutatók tekintetében (elfogás, biztonsági intézkedés, elővezetés, feljelentés) azonban nagyobb intenzitású emelkedést tapasztaltunk. Visszaesés csak az előállítások számában mutatkozott, amely valószínűsíti az állomány még nem kellő bűnügyi érzékenységét. A bírságolási tevékenységre vonatkozó adatok közel azonosak az előző év adataival. A főbb intézkedési mutatószámok elemzéséből az állapítható meg, hogy az egy napon közterületi szolgálatot ellátó egy közrendvédelmi rendőr által foganatosított főbb intézkedések átlagos száma fokozatosan növekvő képet tükröz. A korábbi években az egy főre eső mutató néhány rendőrkapitányságon még alig haladta meg az egy intézkedést, míg tavaly, már megközelítette, az Egri Rendőrkapitányságon pedig el is érte a napi két intézkedési számot. A főbb intézkedési mutatószámokból az a következtetés vonható le, hogy javult az állomány intézkedési aktivitása és fokozódott a rendőri fellépés mértéke. A vizsgált időszakban az egy főre vetített fajlagos mutató 5, 9 %-os növekedést tükröz. A megyei átlagszámtól eltérő jelentősebb javulás a Hevesi Rendőrkapitányságnál volt érzékelhető, itt a növekedés mértéke meghaladta a 27 %- ot. Csökkenés kizárólag a Hatvani Rendőrkapitányságnál jelentkezett. A járőri állomány 2005-ben 6.846 esetben készített nyílt rendőri információt, lakcímkutatást, valamint dolgozott fel bűnügyi és nem bűnügyi megkeresést, amely 19,2%-kal volt kevesebb a bázis évhez képest. Az öt év átlagában 2005-ig folyamatos, egyenletes emelkedés mutatkozott ezen a téren. Az elmúlt évben a közrendvédelmi rendőrök közterületi feladatuk ellátása során 9,04%-kal több olyan személyről állítottak ki igazoltató lapot, akiknek személyazonosságát meg kellett állapítani. Az adatvédelmi előírásoknak minden esetben eleget tettek. Ezen rendőri fellépés mértéke az elmúlt öt évben hullámzó képet tükröz, azonban komolyabb visszaesést nem tapasztaltunk.
- 11 - Az értékelt időszakban végrehajtott alkoholszondás ellenőrzések száma 58,99%- kal emelkedett a bázis időszakhoz képest. A közutakon végrehajtott szondás vizsgálat közel 11,24%-kal volt több mint 2004-ben, melyből 752 alkalommal, pozitív eredménnyel is zárult. A ciklus adataiból megállapítható, hogy az intézkedések mértéke 2001-hez képest több mint a duplájára emelkedett és jelentős mértékben nőtt a pozitív eredménnyel zárult helyszíni vizsgálatok száma is. Ez a körülmény az alkoholszonda hatékonyabb és célirányosabb alkalmazását tükrözi. Az értékelt időszakban megyénkben sikerült szinten tartani és stabilizálni a bejelentett és rendőri intézkedést igénylő eseményekre történő megfelelő reagálást. A rendőri feladatok végrehajtása során kiemelt hangsúlyt helyeztünk Eger város területére, a Tisza-tó térségére, valamint a Mátra és a Bükk hegység övezeteire. A rendőrkapitányságok vezetői az illetékességi területük sajátosságait figyelembe véve szervezték meg az idegenforgalmi idény rendőri feladatait. A helyi rendőri szervek a turisztikailag frekventált területen jelentkező többletfeladatokat elsősorban saját erő- és eszköz átcsoportosításával hajtották végre. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitánysággal közösen akciósorozatot hajtottunk végre a Tisza-tó településein és annak körzetében. Az összehangolt akciósorozat hatására a megye négy Tisza-tavi településén mintegy 13,3%-kal csökkent a bűncselekmények száma, ezen belül jelentős a betöréses lopások számának 58,3%-os csökkenése. Az érintett rendőrkapitányságok állománya 36%- kal több kiemelt rendőri intézkedést foganatosított a Tisza-tó körzetében. Jelentősen csökkent a külföldiek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma (4-ről 1-re). A megye közrendvédelmi állománya továbbra is az I. számú váltásos és vezényléses szolgálati munkaidő-rendszerben látta el feladatát. Térségünk rendőri szerveinél a járőrszolgálati feladatokat alapvetően szolgálati gépjárművel végezték. Az alkalmazott I. számú váltásos és vezényléses szolgálati időrendszer továbbra is biztosítja a szolgálat szervezettségét, azonban a kisebb helyi rendőri szerveknél át kell tekinteni az alkalmazott szolgálati munkaidőrendszer helyzetét, továbbá meg kell vizsgálni a kombinált munkaidőrendszer esetleges bevezetésének hatását a közterületi jelenlétre. Negatívan hatott az egész évben folyamatosan fennálló jelentős és állandósult létszámprobléma. Javított a rendőri lefedettségen a kmb. szolgálat létszámának növekedése (82-ről 96-ra). A működési zavarokkal küzdő őrsök megszüntetésével (Lőrinci, Horti és Sarudi Rendőrőrs) és a kmb. szolgálat kiszélesítésével javult a szolgálatellátás rendszere. A kényszerítő eszközök alkalmazásának többsége a személyes szabadságot korlátozó intézkedésekhez kapcsolódott. Ezek közül is az elfogás, előállítás és
- 12 - átkísérés során alkalmaztak rendőreink leggyakrabban ilyen eszközöket. A közterületi szolgálatot ellátó állomány a vizsgált időszakban 8,72%-kal kevesebb esetben alkalmazott kényszerítő eszközt, mint 2004-ben. Az ötéves ciklus adattartamát tekintve hullámzó a kép, az alkalmazás tendenciájában mérséklődés figyelhető meg. A törvény által biztosított eszközök alkalmazásának közel 92,39 %-át az intézkedések biztonságos végrehajtását szolgáló bilincs alkalmazása tette ki. A kényszerítő eszközök használatának szükségességét, jogszerűségét és az arányossági követelmények megtartását a parancsnokok minden esetben az Rendőrségi törvényben és a Szolgálati Szabályzatban rögzítetteknek megfelelően kivizsgálták. Megállapítható, hogy a kényszerítő eszközök használata törvényes volt, azokat döntő többségében szakszerűen és arányosan alkalmazták. Az elemzett statisztikai adatok szerint a megyében közterületi szolgálatot ellátó közrendvédelmi állomány a vizsgált időszakban 47.118 főbb rendőri intézkedést foganatosított. A szakirányítás keretében végrehajtott célellenőrzések tapasztalatai arra utalnak, hogy az érintett állomány az esetek túlnyomó többségében a jogszabályokban rögzített feltételek betartásával szakszerűen foganatosította az intézkedéseit. A parancsnoki munkában is prioritást élvezett az alárendeltekkel kiemelten a fiatal pályakezdő rendőrökkel való szakmai törődés. Tapasztalataink ugyan kedvezőek, azonban a jövőben még intenzívebben kell foglalkozni a rendőri intézkedés végrehajtásának taktikai szabályaival. A beosztotti állomány európai jogszabályokhoz, normákhoz történő további, folyamatos felkészítésére a jövőben kiemelt figyelmet kell fordítani. A körzeti megbízottak a 11/1995. ORFK utasítás 21. pontja alapján a területükön elkövetett ismeretlen tetteses ügyekben folytatnak önálló nyomozást. A körzeti megbízottak bűnügyi tevékenységének pontosabb, időszerűbb mérése érdekében mivel az ERÜBS adatai erre nem biztosítanak lehetőséget 2003. januártól a HMRFK közrendvédelmi osztály által kidolgozott, a Robobtzsarun alapuló statisztikai adatgyűjtés kezdődött. Az adatbázis tartalmának feltöltése a kapitányságok adatszolgáltatása alapján folyamatos. Ez a statisztika ügyforgalmi statisztikát takar, egy-egy ügyben egy elkövetővel, illetve egy bűncselekménnyel számol. Alkalmazásával elemezhető a valós bűnügyi leterheltség és az eredményességi mutatók alakulása. A mérési módszer alapján a körzeti megbízotti szolgálat nyomozás elrendeléseinek száma 13,7%-kal emelkedett 2004. évhez képest, ami a bűnügyi leterheltség további növekedését jelzi. Az ismeretlen tettes ellen indított ügyek száma 7,8 %-kal haladta meg az előző időszakot. Ismeretlen tettes ellen 2005. évben 1450 esetben folytattak nyomozást.
- 13 - A körzeti megbízottak által felderített ügyek száma 2004. évhez képest 20%-kal növekedett. A bíróság elé állításos ügyek száma 83%-kal emelkedett. 2006. évben törekedni kell e számok növelésére, hiszen a bűnmegelőzés szempontjából is kiemelt jelentőségű a bűncselekményt elkövetőkkel szembeni büntetőeljárás gyors lefolytatása az elkövetőkkel szembeni ítéletek kiszabása. 2005. év során a nyomozás eredményességi mutató 36,7%-ról 38,7%-ra, az ismeretlen tetteses felderítési mutató 27,9%-ról 31 %-ra javult 2004. évhez képest. Nehézséget jelent a helyi- és személyi ismeret hiányosságai, ami a viszonylag fiatal személyi állománynak tudható be, lakosság bizalmatlansága illetve közömbössége, tanúskodástól való félelme, etnikai összetétele, az ügyek jellege (pl. fa- és terménylopások, egyéb tanú- és nyomszegény bűncselekmények). Az átutazó bűnözőkkel szembeni fellépés nehézségei (nem helyi illetve környékbeli elkövetők, ismeretlen, nem feltűnő személygépkocsik használata), kellő informatikai rendszer hiánya szintén hátrányosan hat a kmb. nyomozati munkára. 2005-ben a megye területén olyan rendezvény nem került megtartásra, amely kiemelt rendőri biztosítást igényelt volna. A sport-, és kulturális rendezvények száma az előző évhez képest 42,7 %-kal csökkent. Ennek megfelelően a bevont erők nagyságánál a csökkenés mértéke 35,11 %-os. A bázisévhez képest jóval kevesebb eseményre tekintettel a végrehajtott intézkedések száma is mérséklődött, melyek során kisebb súlyú jogsértések miatt kellett intézkedni. Az utazásbiztosítások aránya 50%-kal, míg az azt végrehajtó erők száma jelentősen 83,33%-kal nőtt. Ezen feladat végrehajtása alkalmával rendőri intézkedésekre nem került sor. Az egyéb rendezvények száma mintegy 13,9%-kal csökkent. Ezeket a rendezvényeket 11,59%-kal kevesebb rendőr biztosította, akik feladataikat hatékonyabban 6,45%-kal több intézkedést foganatosítva hajtották végre. 2005-ben a megye területén olyan esemény nem történt, amely indokolta volna a csapatszolgálati alegység igénybevételét, illetve csapaterős tevékenység végrehajtását. Az értékelt időszakban a megye illetékességi területén 37,06%-kal csökkent a végrehajtott közrendvédelmi akciók száma. Az ellenőrzésekbe bevont erő létszámában jelentősebb, az intézkedések számában viszont csak kisebb visszaesés mutatkozott. Az egyéb akciók száma 23,75%-kal nőtt, azonban az ellenőrzésekbe bevont rendőrök létszáma, így a tett intézkedések száma is csökkent. A jövőben kiemelt figyelmet kell fordítani a közbiztonsági akciók növelésére és azok célirányos végrehajtására.
- 14 - A közterületi szolgálatot ellátó állomány részéről 2005-ben lőfegyverhasználat nem fordult elő. Az értékelt időszakban lőfegyverhasználatnak nem minősülő figyelmeztető lövés szintén nem volt, míg állatra irányuló lövés egy alkalommal történt. A leadott lövések parancsnoki kivizsgálásának megállapítása szerint a lövések jog-, és szakszerűek voltak. A közrendvédelmi rendőrök sérelmére hivatalos személy elleni erőszakot hét alkalommal követtek el, amely megegyezik a bázis időszak adataival. Az elmúlt évben bekövetkezett hivatalos személy elleni erőszakot három esetben az Egri, két esetben a Füzesabonyi, egy-egy esetben a Gyöngyösi és a Hevesi Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztály állományához tartozó rendőrök sérelmére követtek el. A rendkívüli esemény bekövetkezésének megelőzése és a tanulságok, szükséges következtetések levonása céljából az állomány helyi szakmai oktatására minden esetben intézkedés történt. A rendőrök képzésében jól hasznosult a szakirányító osztály által elkészített, elemzett esettanulmányokat tartalmazó módszertani útmutató. Az események szakszerű kivizsgálásának témaköre a közbiztonsági parancsnoki éves szakmai oktatás tematikájába bekerült. Illetékességi területünkön az értékelt időszakban továbbra is a főkapitányság üzemeltetésében lévő I. kategóriás egri központi fogda működött. 2005-ben, a fogdában 176 fő befogadásáról és biztonságos őrzéséről gondoskodtak, s ez a szám 41,9 %-kal volt kevesebb, mint a bázis időszakban (303 fő). A fogdában az átlagos fogva tartási idő 2 nap, míg az átlagos fogva tartott létszám 0,48 fő volt. A fogda kihasználtsága 2,05 %-os volt. A fogda területén telepített biztonsági berendezések az előírásnak megfelelnek, az eszközök működőképesek voltak. A három évvel ezelőtt üzembe állított korszerű technikai berendezések jól és hasznosan segítik az őrzés biztonságát. A főkapitányság Egri Központi fogdájában 2005. évben rendkívüli esemény nem történt. Egyéb, a fogva tartottakkal kapcsolatos és a Magyar Köztársaság Rendőrségének Fogdaszolgálati Szabályzata alapján kivizsgált esemény összesen három esetben valósult meg a megyében. A Hevesi-, valamint a Gyöngyösi Rendőrkapitányság beosztottai által előállított személyek vonatkozásában egy-egy szökés történt, az Egri Rendőrkapitányságon pedig szintén egy esetben ittas állapotú előállított személy épületen belüli kísérése során fordult elő baleset. A rendkívüli események szakszerű kivizsgálására vonatkozóan az illetékes parancsnok intézkedett, és az ügyben keletkezett összefoglaló jelentést határidőn
- 15 - belül felterjesztették. A kivizsgálás szakmai megállapításaival a szakirányító osztály minden esetben egyetértett. A kísérő őri feladatokat az értékelt időszakban továbbra is a járőrök végezték s ez a körülmény érzékenyen befolyásolta a közterületi szolgálat ellátását. A kísérések száma ez évben 41,54 %-kal és a feladat végrehajtásába bevont rendőri erő mértéke is megközelítőleg azonos nagyságrenddel mérséklődött, de még mindig jelentős közterületi elvonási tényezőként merül fel. A vizsgált időszakban a Heves Megyei Főügyészség büntetés-végrehajtási felügyeleti ügyésze 5 esetben, míg a fogdaszolgálat ellenőrzésére jogosult parancsnokok dokumentáltan 29 alkalommal tartottak ellenőrzést. E feladat végzése során a szolgálat ellátásával és az őrzés biztonságával összefüggően egyetlen esetben sem állapítottak meg szakmai hiányosságot. A Magyar Helsinki Bizottság képviselői a fogda-megfigyelő program keretében tárgy évben nem tartottak helyszíni vizsgálatot. A fogdaellenőrzések alkalmával kínzás és más megalázó, kegyetlen, vagy embertelen bánásmódot tilalmazó szabályok megsértésére utaló panasz, vagy kifogás a fogva tartottak részéről nem fogalmazódott meg. A szabadságuktól megfosztottak általában ügyeik elhúzódását kifogásolták. Az illetékességi területünkön, lévő rendőrkapitányságokon ilyen jellegű rendőri intézkedés foganatosítására az értékelt időszakban nem került sor. A vizsgált időszakban a bíróságok illetékességi területünkre vonatkozóan nem rendeltek el házi őrizet végrehajtását. Az 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó rendezvények száma az előző évhez viszonyítva 5%-kal nőtt. A biztosításban részt vevő állomány létszámában viszont 10,05%-os csökkenés mutatkozott. A feladat végrehajtása során a rendőrök összesen 6 intézkedést foganatosítottak. Bejelentett rendezvény megtiltására nem került sor. A gyülekezési joggal kapcsolatos visszaélés miatt eljárást nem kezdeményeztünk, a rendezvényeket minden esetben a területileg illetékes rendőrkapitányságok biztosították. A rendezvények rendbontás, rendkívüli esemény és kiemelt rendőri intézkedések nélkül fejeződtek be. A közterületi szolgálat ellátására kivezényelhető közrendvédelmi szolgálat feltöltöttsége 92 %-os (a rendszeresített létszám 257 fő, míg a meglévő 236 fő). A kivezényelhetőségre elsődleges befolyásoló tényezőként hatott az állandósultnak tekinthető létszámhiány, illetve az, hogy a vizsgált időszakban a járőrök köréből jelenleg is több rendőr folytat közép- és felsőfokú iskolai tanulmányokat. Ez a körülmény a vizsgaidőszakban a szolgálat szervezését megnehezíti. A bázis időszakhoz képest jelentősen emelkedett az egészségügyi okok miatt távollévők száma is. Vezetői döntés alapján felülvizsgálták és megszüntették a más szolgálati ágakhoz történt elvezényléseket.
- 16 - Az elfogások száma az elmúlt évhez viszonyítva közel 13%-kal emelkedett a bázisidőszakhoz képest. Ezen személyi szabadságot korlátozó intézkedések struktúráján belül még nagyobb mértékben, 15,96%-kal emelkedett a bűncselekmény elkövetésének helyszínén tetten ért elfogások mutatója. Az öt év tendenciájára figyelemmel kezdetben mérséklődő, 2003-tól azonban már emelkedő tendenciát tapasztalunk. A helyi rendőri szervek közül csökkenést a Hatvani-, és a Hevesi Rendőrkapitányság (27,52%, illetve 19,51%-os) valamint a megyei közrendvédelmi osztály bevetési alosztályán regisztráltunk. A megyei átlagot meghaladó mérséklődést a főkapitányság bevetési alosztályán tapasztaltunk. Figyelmet érdemel továbbá az a tény, hogy az összes elfogás 71,33%-át a közrendvédelmi állomány tettenérés során foganatosította. Körözés alapján 1,39 %-kal, míg az egyéb okok miatt elfogott személyek száma jelentősen 93,75 %-kal nőtt. 2005-ben az előállítások száma 1,24 %-kal csökkent az elmúlt évhez képest. A Gyöngyösi Rendőrkapitányságon (51,62%) emelkedett határozottabb mértékben, míg visszaesés az Egri-, (6,09%) a Hatvani-, (36,45%) a Hevesi- (14,34%) és a Füzesabonyi (10,30%) rendőri szerveknél, valamint a főkapitányság bevetési alosztályán (48,72 %) mutatkozott. Az előállítások száma a ciklus során hullámzó képet tükröz. Az öt év statisztikai adataiból megállapítható, hogy területünkön az előállítások száma átlagban 1.500 körül mozgott, ettől jelentős mértékben csak a 2001. évben foganatosított közel 2000-es számot elérő intézkedési mutató tért el. Az öt év ciklusának adatait tekintve megállapítható, hogy az elővezetéseknél az elrendelések és a végrehajtások száma is egyenletes emelkedést tükröz. A 2.986 elrendelt elővezetés közel 42%-át sikerült ez évben eredményesen foganatosítani. Az értékelt időszakban foganatosított biztonsági intézkedések száma a megyében 7,2%-kal nőtt 2004. évhez képest. Ezen intézkedésforma számottevően az Egri Rendőrkapitányság illetékességi területén növekedett. A foganatosított biztonsági intézkedések tendenciáját tekintve emelkedő a kép, öt évet alapul véve ez évben volt a legmagasabb. A közterületi állomány 2005-ben közel 14 %-kal több büntető feljelentést készített, mint az elmúlt évben. A rendőrkapitányságok közül a Füzesabonyi-, (38,64%) és a Hatvani (32,45%) Rendőrkapitányság közrendvédelmi szolgálatnál emelkedett számottevően a feljelentések számaránya. Az öt év tendenciája fokozottan növekvő képet mutat. A közrendvédelmi rendőrök a ciklus során ez évben készítették a legtöbb büntető feljelentést, közel 2200 esetben. A szabálysértési feljelentések száma 2,32%-kal növekedett a bázis évhez képest. Struktúráját elemezve megállapítható, hogy nőtt a kiemelt jogsértések miatti feljelentések aránya, de még mindig a közlekedési intézkedések a meghatározóak. A
- 17 - szabálysértési feljelentések száma csak az Füzesabonyi (27,07%) Rendőrkapitányságon haladta meg a megyei átlagmutatót. Az össz-feljelentések öt éves ciklusának mutatóiban folyamatosan emelkedő tendencia figyelhető meg. Az értékelt időszakban kisebb súlyú jogsértések elkövetése miatt a közrendvédelmi állomány 0,06%-kal kevesebb esetben szabott ki bírságot a helyszínen. Az elemzett adatok arra utalnak, hogy az Egri Rendőrkapitányság kivételével minden egyes közrendvédelmi szolgálatnál csökkent a helyszíni intézkedések száma. A megyei számaránytól határozottabb mértékű csökkenést a Hatvani Rendőrkapitányságon (38,88%) és a főkapitányság bevetési alosztályán (66,58%) tapasztaltunk. Ez évben a közrendvédelmi szolgálat 68 külföldi állampolgárral szemben szabott ki bírságot a helyszínen. Az öt év ciklusának helyszíni bírságolási mutatói egyenletesen emelkedő képet tükröznek. A ciklus első időszakához képest (2001-ben 14.277 fő), e mutatószám 2005-ben már közel a kétszeresére (26.181 fő) növekedett. Az év során az illegális migráció és mélységi ellenőrzés keretében a külföldiek kiszűrése érdekében a társszervekkel közösen összesen 81 alkalommal hajtottunk végre közös ellenőrzést, melyekben a rendőrség részéről 320 fő vett részt. A közös tevékenység és a rendőrség által önállóan végrehajtott ellenőrzés során 2005. évben 18 fő külföldi elfogására és előállítására került sor. Az előállítások oka többségében tartózkodási és munkavállalási szabályok megsértése volt. Az előállított külföldiek főleg román és ukrán állampolgárok közül kerültek ki. Az értékelt időszakban 1.442 fő külföldi igazoltatására került sor. 41 fővel szemben szabálysértési feljelentéssel éltek, míg 566 fő szabályszegő részére 2.762.500,- Ft helyszíni bírság kiszabására került sor. Az ország Európai Unióhoz való csatlakozása, valamint a schengeni határok megváltozása is megerősíti és fokozza a belső migrációs ellenőrzés jelentőségét, az illegálisan itt tartózkodó külföldiek kiszűrését, az együttműködő szervek közös hatósági fellépését. A vizsgált időszakban a közterületi szolgálatot ellátó állomány által foganatosított intézkedések ellen az állampolgárok 20 esetben éltek panasszal, amely 25 %-kal volt több, mint 2004-ben (16 eset). A parancsnokok a Rendőrségi Törvény vonatkozó előírásai szerint jártak el a panaszok tényszerű kivizsgálása során. Ezt a feladatukat a törvényes határidők betartásával, az esetek döntő többségében megfelelő szakmai színvonalon végezték. A lefolytatott vizsgálatok megállapítása szerint két panaszügy bizonyult megalapozottnak. A Hevesi Rendőrkapitányság kivételével mindegyik kapitányságon nyújtottak be az állampolgárok panaszt. A vizsgált időszakban a legtöbb panaszügy
- 18 - hét eset a Gyöngyösi Rendőrkapitányságon keletkezett. A Rendőrkapitányságok önkormányzatokkal történő együttműködése a gyakorlatban a körzeti megbízotti állomány napi tevékenysége során realizálódik. A falugyűlésekre, önkormányzati testületi ülésekre rendszeres meghívást kapnak. A falu rendőrének véleményét kikérik, tanácsait megfogadják a közbiztonságot érintő kérdések megvitatása során. Az önkormányzatok minden településen anyagi helyzetük függvényében eltérő módon segítik a rendőr munkáját számítógép, telefax, üzemanyag hozzájárulás biztosításának formájában. 2005. évben 72 esetben tartottak önkormányzat előtti beszámolót a települések közbiztonságáért kifejtett tevékenységük eredményeiről, melyek minden esetben elfogadásra kerültek. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos intézkedéseik során a kiskorúak védelme érdekében jó színvonalú együttműködést alakítottak ki a családsegítő központok munkatársaival. Heves megye területén 82 településen működik polgárőrség, 3.042 fővel. 2006. év során újabb egyesületek megalakulása várható, mivel népszerűségük folyamatosan nő. A körzeti megbízottak támogatják és segítik a közbiztonság javítását célzó lakossági törekvéseket, szorgalmazzák a polgárőrségek megalakulását. Szolgálataikat rendszeresen összehangolják a polgárőrökkel, szem előtt tartva a bűnügyileg frekventált időpontokat Közös szolgálatellátásra tekintettel arra, hogy a polgárőrök többsége munkanapokon dolgozik a hétvégi és éjszakai időszakokban kerül sor. Az elmúlt évben 2.943 esetben, 5.744 fő polgárőr, 28.663 órában látott el közös szolgálatot rendőrrel. A polgárőrök rendszeresen részt vesznek a rendőrségi akciókban, rendezvénybiztosításokban. A rájuk bízott feladatokat minden esetben kellő felelősségtudattal, legjobb tudásuk szerint hajtják végre. Az év során 358 esetben, 2.034 fő polgárőr teljesített akció-, és rendezvénybiztosítási feladatokat. A főkapitányság és a Heves Megyei Polgárőr Szövetség közötti munkakapcsolat együttműködési megállapodás alapján jó színvonalon valósult meg. Rendszeresen részt veszünk a megyei szövetség elnökségi ülésein, ezáltal biztosítjuk a kétirányú információáramlást. A közrendvédelmi osztály az értékelt időszakban szakirányítás keretében az éves terv alapján végezte az alárendelt szervezeti egységek ellenőrzését, melyek zömében cél- és témaellenőrzések voltak.
- 19-2005. évben a főkapitányság közrendvédelmi osztályán bekövetkezett fluktuáció miatt a szakirányítói tevékenység körében végrehajtott ellenőrzések száma jelentősen visszaesett a korábbi évekhez képest. Heves megyében az értékelt időszakban 552 személyi sérüléses baleset történt, ami 1%-kal kevesebb mint az előző évben. A halálos tragédiák száma 7%-kal (28-ról 30-ra) emelkedett, a súlyos sérüléses esetek 13%-kal (242-ről 210-re) csökkentek, a könnyű sérüléses balesetek száma pedig 10%-kal (283-ról 312-re) nőtt. A megsérült személyek száma 5%-kal (839 helyett 797) alakult kedvezőbben, mint a 2004-es évben. Ezen belül a balesetben elhunyt személyek száma 5,5%-ra (36-ról 34-re), a súlyos sérüléseket szenvedők száma pedig 18%-ra (299-ről 246-ra) redukálódott. Az egyéb közlekedési szabályok megsértése mellett minimálisan, 1%-kal (83-ról 84- re) növekedett az ittasan okozott balesetek száma, ami azt jelenti, hogy minden hatodik balesetező alkoholtól befolyásolt állapotban volt, az előző évi 7-hez képest ez visszaesés. A legtöbb balesetet szeptemberben (11 eset) okoztak szeszesital hatása alatt. Az okok közül az első a gyorshajtás (175 eset), ezt követi az elsőbbségi jog meg nem adása (113 eset), az egyéb ok (64 eset), a kanyarodási szabályok figyelmen kívül hagyása (49 eset), a figyelmetlenség (42 eset), az előzési és a gyalogos szabályok megszegése (36-36 eset), valamint a követési távolság be nem tartása (32 eset). Az okozók körét vizsgálva a domináns személygépkocsi-vezetők (365 eset) után a kerékpárosok (49 eset), a gyalogosok és motorosok (36 eset), a tehergépkocsivezetők (33 eset), a segédmotorosok (18 eset) és az autóbuszosok (2 eset) a sorrend. Külföldi állampolgár 30 alkalommal idézett elő valamilyen sérüléssel járó közlekedési balesetet, és ez a szám 16%-kal kevesebb, mint a 2004-es évben. A megye lakott területen kívüli közútjain konkrét baleseti gócpont nincs, azonban vannak fertőzöttebb utak és útszakaszok. Ide tartozik a 24-es főút 24 és 57 km szelvény közötti szakasza, a 3-as főút 63 és 118 km szelvény közötti szakasza, ahol 27-27 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt. Veszélyesebb útnak kell tekinteni még a 33-as főutat, ahol a bekövetkezett 18 balesetből 4 végződött halállal, továbbá a 25-ös főutat, ahol 17 sérüléses balesetet regisztráltunk. A lakott területek közül Eger, Hatvan és Gyöngyös városok a legfertőzöttebbek. Heves megye baleseti statisztikájába ugyan nem tartozik bele, de említést kell tenni az M3-as autópálya megyei szakaszának mutatóiról. A 2005. évben a 49 km 600 m és a 125 km 400 m közötti megyei autópálya szakaszon 52 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt. Ezen belül 6 halálos kimenetelű, 21 súlyos sérüléses és 25 könnyű sérüléssel végződő esetet regisztráltak.
- 20 - A megyében az elmúlt év során a vízbefulladások száma 6-ról 3-ra csökkent. A háromból két esetben tisztázatlan volt a vízbefulladás oka, egy esetben úszás közben merült el a személy. Az ittasság a vízbefulladások közül 2 esetben játszott közre. A megyében a 2005. évben egy légi baleset történt.2005. augusztus 12-én 14. 40 óra körüli időben Eger külterületén az Eged hegy délnyugati oldala fölött szenvedett légi balesetet két siklóernyős. A REBISZ Légirendészeti Szolgálata az év során anyagi okokból összesen három esetben tudott helikoptert biztosítania a megye reptereinek és közútjainak, valamint az idegenforgalmilag frekventált területeknek (Tisza-tó, Szilvásvárad és környéke) a légtérből történő ellenőrzésére. A közlekedési balesetek helyszínelésével és vizsgálatával kapcsolatban megállapítható, hogy a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően alapvetően szakszerűen kerülnek végrehajtásra az eljárási cselekmények. A közlekedési balesetekre történő reagálási és kivonulási idő a földrajzi helyzet és az időjárási viszonyok függvényében továbbra is jó. Több kapitányságon a szolgálatszervezésből adódóan, a baleset helyszínére járőrpár érkezik (a balesethelyszínelő közrendvédelmi járőrtárssal látja el a szolgálatot), ami mindenképpen a helyszíni intézkedés gyorsaságát, eredményességét javítja. A helyszínelők részére rendelkezésre álló technikai eszközökkel kapcsolatban megállapítható, hogy többségében elavultak illetve elhasználódtak. A jövőben elsősorban az eljárási cselekmények dokumentálását és a megtörtént esemény rekonstruálását, bizonyítását elősegítő eszközök, így különösen megfelelő fényerejű helyszín megvilágító lámpák, fényképezőgépek, videó kamerák beszerzése a legsürgetőbb. Az ismertté vált közlekedési bűncselekmények száma (726-ról 656-ra) 9,6%-kal csökkent. A közúti baleset gondatlan okozás miatt indult eljárások száma (152-ről 119-re) 21,7%-kal, az ittas járművezetés miatt lefolytatott nyomozások száma (434- ről 418-ra) 3,6%-kal csökkent a korábbi évhez képest. A közlekedési szervek nyomozás kezdeményezéseinek száma a 2004. évihez képest jelentősen, 27,5%-kal (843-ról 611-re), a nyomozás befejezések száma pedig 27,9%- kal csökkent. A nyomozás megszüntetések száma az elmúlt évek tendenciájának megfelelően 8,8%-kal csökkent. A bíróság elé állítások száma az elrendelt nyomozások arányát meghaladóan 45,7%-kal, a vádemelések száma az elmúlt évihez képest 32,3 %-kal csökkent. A bíróság elé állítások területén különösen magas a csökkenés a Hatvani (89%) és a Gyöngyösi (70%) alosztály vonatkozásában.
- 21 - Az ismeretlen elkövető ellen indított eljárások száma (105-ről 78-ra) 25,7%-kal csökkent. A nyomozás eredményességi mutató 89,0%-ról 87,8%-ra változott, ami enyhe visszaesést jelez. Az ismeretlen tetteses felderítési mutató 61,9%-ról 47,4%-ra esett vissza. A balesetvizsgálati munka színvonala jó, a kihallgatások általában részletesek, a szakértőket időben és indokoltan vonják be az eljárásba, a védelemhez való jogot biztosítják. Az ügyek feldolgozásának időszerűsége általában jó. A súlyosabb kimenetelű közlekedési események vonatkozásában (amikor fokozott ügyészi felügyelet mellett folyik az eljárás) a közlekedési ügyésznő nyomozati terv készítését követeli meg, ami mindenképpen javítja a kiemelt ügyek nyomozati színvonalát. A forgalomellenőrző járőrök kivezénylésének száma a 2005. évben az előző évhez képest 14,9%-kal (6180-ról 5254-re), a közterületen eltöltött órák száma 14,8%-kal csökkent. (A jelentős mértékű csökkenés annak tudható be, hogy a 2004. év első félévében az autópálya alosztály tevékenységi mutatóit is tartalmazta a megyei statisztika). Az elmúlt évben a megye útvonalaira, egy napra átlagosan 14,3 fő közlekedésrendészeti rendőr volt vezényelhető. A szabálysértési feljelentések száma az év során (5.515-ről 4.575-re) 17%-kal, a büntető feljelentések száma 11,8%-kal (532-ről 469-re) esett vissza. A helyszínbírságolt személyek száma 7,9%-kal (7.507-ről 6.908-ra) csökkent. Az elfogott személyek száma 2005-ben 11,2%-kal, az előállítások száma 3,5%-kal emelkedett. A biztonsági intézkedések száma 48,7%-kal nőtt. Pozitív, hogy a 2005. évre meghatározott közlekedésbiztonsági prioritások közül az ittas vezetés visszaszorítása érdekében kiemelt feladatként meghatározott járművezetőkkel szemben alkalmazott alkoholszondák száma 47%-kal emelkedett. A fokozott ittasság ellenőrzések hatására a pozitív esetek száma 30,6%-kal (294-ről 384-re) emelkedett. Az egy főre jutó intézkedések fajlagos száma a megyei összes adatok alapján 2,4 int/nap. A közlekedésrendészeti szolgálat kiemelt figyelmet fordított, a bel- és külföldi hatósági jelzéssel a megye útjain közlekedő nehéz tehergépjárművek (AETR) és veszélyes anyagot szállító járművek (ADR) közúti ellenőrzésére. Az AETR ellenőrzések során lehetőség szerint, a teljes körű ADR ellenőrzések végrehajtása során minden esetben igyekeztünk bevonni a Megyei Közlekedési Felügyelet, illetve a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakembereit. Valamennyi országos és megyei elrendelésű közlekedési akció során felállításra került (legalább) egy közös szolgálati csoport, amely feladata volt többek között az AETR és az ADR hatálya alá tartozó járművek ellenőrzése.