A Forrás Takarékszövetkezet 2014. évi üzletpolitikai irányelvei, üzleti terve

A Forrás Takarékszövetkezet 2014. évi üzletpolitikai irányelvei, üzleti terve Általános helyzet, célok Az exportra termelő hazai vállalkozások már élvezhetik a nyugat-európai fellendülés hatásait, de jellemző ügyfélkörünk, a mikro- és kisvállalkozások, valamint a lakosság anyagi helyzetében nem állt be jelentős javulás. A gazdasági kilábalás lényegesen nehezebben indulhat meg hazánkban, mint másutt, de ennek okait nem célunk feszegetni, mivel a tényezők magyarázata könnyen aktuálpolitikai színezetet kaphatna. A hitelkínálat már nem csökken tovább, ugyanakkor a hiteligények volumene drasztikusan szűkül a Nemzetgazdaság pillanatnyi állapota miatt. A forint kamatok ugyan a múlt év folyamán végig jelentősen csökkentek az azt megelőző másfél évi szinthez képest, de a gazdaság kibocsátásának esése tovább folytatódott, a kamatcsökkenés, a folyamatosan kialakuló hiteltúlkínálat nem indította be a gazdaság motorját. Ahogy a hivatalos statisztikákból látni lehetett, a mezőgazdaság, az exportra termelő vállalatok, valamint az év utolsó negyedében az építőipar teljesítménye mutatott bíztató jeleket. Meglehetősen érdekes módon, egy bizonyos egyensúlyi helyzet alakult ki a 2013. év során az igen alacsony beruházási kedvvel járó alacsony hiteligény, és a külföldi anyabankok által hazarendelt források miatti alacsony hitelkínálat között. A helyzetet jól jellemzi, hogy míg korábban a bankok számára kihívás volt kötvényt kibocsátani, időnként az államkötvények iránti kereslet is olyan szintre csökkent, hogy érvénytelen volt a kibocsátási aukció, ma a csökkenő forráskínálat és a csökkenő kamatok ellenére nagyon sok pénz áramlik az állampapírokba. Ugyanakkor a mi mikrokörnyezetünkben a lakosság és a kisvállalkozók tartalékai nagyrészt elfogytak, a kieső kereslet negatív multiplikatív hatása végigvonult az egész gazdaságon. Ma már nem az a fő kérdés, hogy honnan lesz forrás a bővülésre, hanem az a kérdés, hogy mi az a terület, ahol bátran mer beruházni a magántőke. A gazdaság elemzői sokszor egymásnak ellentmondva írják le a jelenlegi helyzetet, és egymásnak ellentmondóan mutatnak kiutat a válságból, sajnos nagyrészt a politikai beállítottságuknak megfelelő konklúziókat levonva. Mindezek mellett a társadalmi feszültségek is nőttek, a bedőlő lakáshitelek többször ígért, központilag vezényelt kezelése nem volt teljes körű. Ma nagyon nehéz a gazdaságról úgy beszélni, hogy valamely politikai területet ne érintsük, de mégis messziről szeretnénk kerülni azt, hogy aktuálpolitikát keverjünk a mondanivalónkba. A 2013. évben folytatódott a 2011. IV negyedévében megindult kamatszint csökkenés, és már csak minimális további csökkenést várunk a 2014. évben. Mind a folyó fizetési mérleg, mind a külker mérleg pozitív értékeket mutat, és ez várhatóan továbbra is így marad az év során, még ha a pozitívum folyamatosan valószínűleg csökkenni is fog. A fogyasztás alacsony szinten történő stagnálása miatt véljük úgy, hogy nem növekedik jelentős mértékben az import. A lakossági megtakarítások stagnálnak, minimális mértékben emelkednek (hosszú idő után). A vállalati szférában úgy gondoljuk továbbra is fennmarad a relatív hitel túlkínálat, a bankok finanszírozási hajlandósága növekedni is fog némiképpen. A hajlandóság növekedésétől függetlenül a hitelaktivitás lényegesen alacsonyabb szinten marad, mint a válság előtt, mivel a pénzintézeti szándék önmagában kevés a hitelezés felfuttatásához. Hitelképes ügyfelekre is szükség van egy megfelelően működő gazdaságban.

2 A deviza hitelek előtörlesztése talán kevésbé érintette a takarékszövetkezeteket, mint a bankokat, de ettől függetlenül jelentős ráfordítást voltak és voltunk kénytelenek veszteségként elszenvedni. A Forrás Takarékszövetkezet sajnos a takarékszövetkezeti átlagot meghaladóan folyósított deviza alapú hiteleket. A Kormány tervei szerint a deviza adósok mentése is tovább folytatódik, de az intézkedések pontos hatását még nem tudjuk felmérni. A 2014. évre a mostani ismereteink szerint - két eszköz kaphat jelentősebb szerepet a hitelek átstrukturálásában. Egyrészt a kitolt határidejű árfolyamgát intézménye, másrészt pedig a piaci kamatszintnél lényegesen alacsonyabb kamattal folyósított hitelek állami forrásból történő biztosítása. Az MNB által meghirdetett Növekedési Hitelprogram - közkeletű nevén MNB két és fél százalékos hitel - kivétel nélkül mindenki számára vonzó lehetőség. Ilyen kamatszinten forint hitelhez jutni piaci körülmények között lehetetlen. Természetesen, ami hitelfelvevő oldalán igen kedvező dolog, az a nyújtó-lebonyolító pénzintézetnél feladat, számottevő bevétel nélkül, miközben jelentős konkurenciát támaszt a saját hiteleink felé. Márpedig a pénzintézeti működés legfontosabb alapja a hitelezés. Bízunk abban, hogy az elmúlt időszakban megszokott, a forint árfolyamát súlyosan gyengítő intézkedések helyett átgondolt, hosszabb kifutású programok kapnak szerepet, ezért feltételezzük, hogy a múlt évinél nem szenvedünk el nagyobb veszteségeket az idén. Sajnos nehezen múlik a hatása annak az időszaknak, amikor a relatív magas forint kurzus (erős forint) miatt igen nehéz helyzetbe kerültek az exportra termelő, vagy másodlagosan exportban érdekelt mikro- és kisvállalkozások, valamint a nagy élőmunkát igénylő termékeket előállító kisvállalkozások, melyek a takarékszövetkezetek jellemző vállalkozói ügyfeleit képviselik. Azóta ugyan lényegesen gyengébb a forint, a korábbi export leállás miatt felszámolt termelő kapacitások újra építése nem megy egyik napról a másikra. A forint árfolyam a 2013. év folyamán rendkívül exportbarát volt, de a kibontakozó válságban ezzel a lehetőséggel a mikro- és kisvállalkozások nem feltétlenül tudnak élni. Az újra induláshoz tőke kell és bizalom, melyhez egyre nehezebb hozzájutni a vállalkozásoknak. Ha ez a két elem rendelkezésre áll, akkor kaphat szerepet a hitel is. Nem mehetünk el szó nélkül a tranzakciós illeték mellett sem. A jelenlegi szabályozás szerint a legnagyobb arányban ez az elvonás a mi jellemző ügyfélkörünket sújtja, azaz a mikrovállalkozásokat (3 ezrelék, de legfeljebb 6000 Ft illeték a 2 millió forintnyi utalás alatt arányaiban a legnagyobb). A rendszeresen tíz-, esetleg százmilliókat utaló cégeknek is legfeljebb 6000 Ft tételenként a megfizetendő díj. A mi jellemző ügyfélutalásaink 99 %-a 2 millió forint alá esik. Azaz ezt az adót mi, és ezáltal az ügyfeleink teljes egészében megfizetik. A tranzakciós illeték ilyen módon történő számítása kifejezetten sújtja a takarékszövetkezeteket és azok ügyfeleit. Havi szinten ez az elvonás eléri a 14-15 M Ft-ot, azaz éves szinten meghaladja várhatóan a 150 M Ft-ot. Ennyivel kevesebb marad tehát az idén az ügyfeleink zsebében a múlt évihez viszonyítva. A nevezett illeték megfizetésének kötelezettje a pénzintézet, de úgy gondoljuk, hogy józan azt diktálja, hogy elfogadja a piac az elvonás miatti áremelést. A jogszabály alkotók sem gondolhatták komolyan, hogy 0,75 ezrelék bevételből meg lehet fizetni 3 ezrelék (azaz négyszeres) illetéket. Hiszen abból a valamikori 0,75 ezrelékből nekünk ki kell fizetni a kollégák béreit, közterheit, felén felszámított pénzforgalmi költségeket, valamint egyéb működési költségeinket.

3 Mivel az elmúlt időszakban valamennyi pénzintézetet megbüntettek, akiket csak az MNB ellenőrzött, joggal félhetünk mi is attól, hogy a felügyeleti szervezet nem fogadja el az általunk is alkalmazott áremelést. Nem is a büntetés a legnagyobb baj, hanem az, hogy a szolgáltatási árak 2012. év eleji szintjére történő leszállítása alacsonyabb árbevételt eredményezne, mint a befizetendő illeték fele. Piacgazdaságban ilyen beavatkozás nem létezik. De mint kockázattal számolnunk kell az idei évre ezzel a lehetőséggel is, mivel minden pénzintézetnél meg fog történni az MNB ellenőrzés. Nálunk 2014. májusában. Az előző évhez képest a gazdálkodásunk régió szintű körülményei lényegesen nem változtak. Tovább már nem romlottak, de nem is javultak. Meg kell említeni, hogy a régiós hatások az egyéb takarékszövetkezetekhez képest kisebb szerepet játszanak az életünkben, mivel az ügynöki együttműködésünk (a Quaestor csoporttal kialakított együttműködést) miatt az országos trendek a számunkra mérvadóak. A központi működési térségünk (Veszprém megye déli része, Balaton, Székesfehérvár) gazdasága továbbra is az országos átlagnál kedvezőbb, de súlyos visszaeséssel, esetenként csupán stagnálással terhelt helyzetben van. Továbbra is azt mutatják a statisztikai adatok, hogy a működési területünkön üzemelő multinacionális cégek mind a termelő, mind a kereskedelmi szférában egyre nagyobb részarányt képviselnek, de nem azért, mert jelentősen növelték a kibocsátásukat, hanem azért, mert a hazai tőkével dolgozó vállalkozások arányosan nagyobb visszaesést voltak kénytelenek elszenvedni. Ráadásul a multinacionális cégek eredményeit mi nem is élvezhetjük, mivel számlavezetésüket szinte soha nem bízzák takarékszövetkezetre. Másodlagos hatásuk viszont nagyon is érint bennünket, hiszen a lakossági jövedelmek keletkezése rendkívüli módon hat ránk, mint alapvetően lakossági pénzintézetre. A takarékszövetkezeteknek - mint jellemzően lakossági betéteket kezelő pénzintézeteknek továbbra is gondot okoz, hogy a lakosság az éven belüli, fix kamatozású betéteket kedveli. Bár ahogy a múlt évről szóló beszámolóban erre részletesen kitértünk ez ügyben jelentős elmozdulás volt tapasztalható, ugyanis a takarékoknál megjelentek a több éves lekötések is. Mégha egyelőre a fehérholló kategóriába is sorolhatjuk a volumenüket tekintve. Alapvetően a betétek viszonylag gyors átárazódásúak. Azért viszonylag, mivel az elmúlt hónapok kamatcsökkentési üteme minden korábbi képzeletet felülmúlt. A jelen helyzetben a három havi átárazódás is hosszú, miközben egy kiegyensúlyozottan működő gazdaságban a 90 napos lekötés rövidnek számít. A jelen helyzetben nem is célunk az, hogy az átlagos betéti lekötések futamideje növekedjen. A hiteleknél már teljes jogot nyert a valamely pénzügyi indikátorhoz kötött hitelkamat képzés, a betéteknél ez egyelőre nem általános. A hitel- és a betétállomány eltérő kamatérzékenységének kezelése a 2014. évben várhatóan nem fog akkora feladatot róni ránk, mint az elmúlt év utolsó negyedévében. Ahogy a 2013. évről szóló beszámolóban részleteztük, meglehetősen sok olyan feladattal kellett megküzdenünk, mely a működés fenntartásához volt elengedhetetlen, viszont nem kapcsolódott az üzleti aktivitás növeléséhez. Nem fordítottunk elég gondot az értékesítési lehetőségek minél teljesebb körű kiaknázására. A 2014. évben az ügyfélkör méretének bővítése kell, hogy fontos szerepet kapjon. Ugyanis az intenzív szolgáltatás lehetőségei beszűkültek, növekedni csak extenzív módon tudunk valószínűleg. Ez a hozzáállás hosszú távon természetesen nem cél, de a meglévő ügyfélkört újabb szolgáltatásokkal jelenleg nem tudjuk jelentősen aktivizálni. A Quaestor csoporttal kialakított együttműködést tovább kell mélyíteni valamennyi szolgáltatási területen, mely jó alapot ad számunkra a földrajzilag távoli lakossági ügyfelek eléréséhez, másrészt a szerves fejlődés megkívánja, hogy a már korábban emlegetett vállalkozói, esetünkben mikro- és

4 kisvállalkozói kör arányát növeljük. Egyrészt a végzett szolgáltatások után felszámítható jutalék jellegű bevételek növelése miatt, másrészt a számlavezetéssel együtt járó látra szóló betétállomány növelése miatt. És itt ismételten meg kell állnunk néhány gondolatra. A zavartalanul működő piacgazdaságban nemhogy lehetősége, kifejezetten kötelezettsége minden felelős gazdálkodónak az, hogy a valós költségeknek megfelelően árazza a termékeit. Azaz, ha valamivel kapcsolatban költsége merül fel, akkor ahhoz kapcsolódóan árbevétele is legyen. Ha ez a kapocs nem működik, akkor torzzá válnak az árak. A 2014. év elején bevezetésre került a lakosság számára a havi két részletben történő 150.000 Ft-os ingyenes kp felvételi lehetőség. Ennek a tranzakciónak az illetékét is meg kell fizetnie a pénzintézetnek. Ez számlánként havi 900 Ft, azaz éves szinten 10.800 Ft. Mivel a dolgozóknak bért kell fizetni, ingatlant, informatikai rendszert kell fenntartani, céget kell működtetni, egyéb adókat kell fizetni, ezért minden egyes ilyen lakossági számlán legalább éves 15.000 Ft veszteség keletkezik a pénzintézetnél. Ezt valahogyan ki kell gazdálkodni. Azaz növelni kell a hitelek költségét, tovább kell emelni a vállalkozások számlavezetésének költségeit, stb, stb. Egyrészt tehát ma nyűggé vált a lakossági számlák vezetése olyan ügyfelek számára, akik nem mozgatnak havonta több millió forintot a számlájukon, másrészt pedig a költségek továbbhárítása miatt tovább rontjuk az amúgy is túlterhelt mikrovállalkozások számlavezetési kondícióit. A működőképes megoldás megtalálása is a 2014.év nagy feladataihoz tartozik. Nagyon nagy talány számunkra a közelmúltban meghirdetett, államilag refinanszírozott hitelek teljes hatása. De a hatásokkal 2014-ben már számolnunk kell. A teljességhez hozzá tartozik, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a nagy sajtóvisszhanggal meghirdetett, valóban kedvező kamatozású források csak egy szűk réteg számára voltak elérhetőek. Azaz nem minden gazdasági szereplő tudta azokat a feltételeket teljesíteni, melyek az igénybevételhez szükségesek voltak (tőkeerő, szakmai tudás, stb) A kiszámíthatóság miatt megfelelő arányt kell kialakítanunk a különböző, államilag, vagy szektor szinten támogatott konstrukciós kihelyezési formák (Széchenyi Kártya, Gazda Kártya) és rendelkezésünkre álló források között. Ezek a konstrukciók egyrészt viszonylag biztonságos kihelyezések, másrészt viszont a hozamszintjük elmaradt az általános kondícióinktól. A likviditási bőség idején viszont újra felértékelődnek ezek a kihelyezési lehetőségek. Amíg a forrásaink szinte korlátlanul rendelkezésre állnak, addig nagyon fontos a szerepük a megfelelő hitel-betét arány tartásában. Még a piaci átlagoknál alacsonyabb kamat dacára is. A 2014. évben viszont várhatóan nem kell komoly harcot vívni a betétekért, ezért az év első felében mindenképp kamatszint csökkenéssel kalkulálunk. A kamatszint tekintetben a támogatott konstrukciók általában igen merevek, mind költség struktúrájukat, mind átárazódásukat tekintve. Ha tőkeellátottságra gyakorolt hatás tekintetében vizsgáljuk az említett termékek jelentőségét, akkor megállapíthatjuk, hogy igen versenyképesekké váltak a leginkább bejáratott konstrukciók (Széchenyi Kártya, Gazda Kártya), mivel a részleges garancia, azaz a kockázatmegosztás miatt alacsonyabb az egyéb termékekhez viszonyított tőkeigényük. A Forrás Takarékszövetkezet esetében továbbra is komoly gondot okoz a lakóingatlanok fedezetével folyósított hitelek állománya. Arányában ugyan sokkal kisebb a probléma, mint a kereskedelmi bankok esetében. Ugyanis a takarékok óvatosak voltak e területen, és fokozottan igaz ez a Forrás Takarékszövetkezetre is. Nem vettünk részt a piaci realitásoktól elrugaszkodott, hosszú távú, esetenként kilátástalan mértékű hitelek nyújtásában a lakosság felé. Ezt a fajta szemléletet a 2014. évben is képviselni kívánjuk, hiszen a válság gazdasági hatásai mellett nem lenne erőnk a társadalmi feszültségekből eredő, sokszor politikai

5 felhangot kapó problémák kezelésére. Mindent megteszünk a feszültségek csökkentésére, de mindezt a saját, jól felfogott érdekünkben kell, hogy megtegyünk. Sajnos időnként kevésbé megértően leszünk kénytelenek viszonyulni az ügyfelek problémáihoz, mert nekünk is van egy fontos feladatunk, mely szinte minden egyéb elvárást megelőz. Ez a feladat pedig az, hogy a betétesek pénze minden körülmények között biztonságban legyen a Forrás Takarékszövetkezetnél. Ezt az elvárást pedig 2014-ben is teljesíteni fogjuk. Nem várunk jelentős javulást a rossz hitelek megoldásának területén. Az elmúlt öt évben egyetlen egy sikeres lakóingatlan árverésünk sem volt, azaz a lakásfedezetes hitelek esetében a megtérülések csak és kizárólag a folyó jövedelmekre alapozható. Szükséges az ingatlan fedezet, de ma ha az lakóingatlan szinte semmit sem ér. Ezen tényezőkből következő, erős piaci versenyben, stagflációs környezetben kell megállni a helyünket. Feladatunk tehát 2014. évben a stabilitás megtartása a biztonság és kiszámíthatóság folyamatos szem előtt tartásával. Jelentős növekedési terveink nem lehetnek, de a szintentartáshoz is az aktivitás növelése szükséges, miközben a biztonság kérdése megelőz minden egyéb prioritást. Passzív bankműveletek Évek óta, a hagyománytisztelet miatt kezdjük passzív műveleti áttekintésünket a látra szóló állományok között szereplő könyves betétekkel. De az sem kizárt, hogy ez a betéti forma a 2014. évben újra erőre kap. A tranzakciós illeték bevezetése, majd jelentős növelése ugyanis nem érintette a könyves betéteket. Ez a megtakarítási forma az, melyet a legtöbben azonosítanak a takarékszövetkezetekkel, pedig a konstrukció szerepe rohamosan csökkent az elmúlt években. A 23 M forintos betétállomány jelentősége manapság szinte elhanyagolható az 2,5 2,6 Mrd forintos látra szóló betétek között. Figyelemre méltó tény, hogy egy évtizednyi folyamatos csökkenés után, 2013-ban minimális mértékben, de emelkedett az állomány. Feltételezzük, hogy ha az ügyfelek felfedezik a tranzakciós illeték elkerülésének a lehetőségét, akkor a jogszabályi feltételek is igen gyorsan változnak. Ezért úgy gondoljuk, hogy az elmúlt évi tendenciáknak megfelelően várhatóan stagnál, tovább csökken, de nem növekedik az állomány. Terveink szerint 22-23 M Ft között lesz az év végén az állomány, még egyszer kiemelve, hogy a tranzakciós illeték miatt egy óriási képzeletbeli kérdőjelet tehetünk ez után a termék után. A számlákon elhelyezett látra szóló állomány tekintetében azt várjuk, hogy az előző évi átlagos 500 M Ft növekedés után az idén is tovább növekszik az állomány, azaz eléri az 2,55 milliárd forintos átlagos szintet, az év végére pedig az 2,60 2,65 Mrd forintos záró szintet. Emlékeztetőül: a látra szóló állomány tapasztalataink szerint decemberben megugrik, majd a januári adófizetés után visszacsökken, azaz az évi átlagos állomány kisebb, mint a decemberi statikus állomány. A kitűzött céllal, azaz a látra szóló állománynövelésének céljával ellentétes hatást fejtenek ki a már említett, igen népszerű folyószámla, valamint rulírozó hitel konstrukciók. Elmondtuk, hogy a likviditási bőség, a kedvező tőkelekötés, valamint a viszonylagos biztonság miatt a szerepük felértékelődik. Mivel a legsikeresebb, állami szerepvállalással megvalósuló kisvállalkozói konstrukciók - a már korábban említett Széchenyi Kártya, valamint az ugyancsak sikeres Gazda kártya is - folyószámlához kapcsolódó hitelkeret formájában kerül folyósításra, ez csökkenti a látra szóló állomány átlagos szintjét. Közérthető formában fogalmazva: annak az ügyfélnek nincs látra szóló állománya bankszámlán, amely ügyfél folyószámlahitelből gazdálkodik. A látra szóló

6 állományunk igen nagy szezonális hullámzást mutat, mely jelenség valószínűleg az idei évben is jelentkezni fog. A korábbi évek tapasztalatai alapján a május eleji mélypont és a nyár végi csúcspont között az átlagos állományt tekintve akár 15 %-os különbség is lehet. Talán magyarázatra szorul, hogy a 2013. évi jelentős, 500 M Ft-os növekedés után miért várunk ilyen szerény növekedést. Úgy gondoljuk, hogy a múlt évi növekedés mögött nagyrészt az ügyfelek kényelmessége és az igen alacsony kamatszint áll. Mivel a számlavezetett ügyfelek száma nem egészen 2 %-kal növekedett, joggal feltételezhetjük, hogy az alacsony kamatszint miatt az ügyfelek egy része lusta volt arra figyelni, hogy minden pillanatban éljen a lekötés lehetőségével. Pedig a netbank rendszerünkön keresztül rendkívül egyszerűen, akár hétvégén és ünnepnapokon is lehet lekötést kezdeményezni. Minden időszakban kialakul a piacon egy vezető betéti termék, melyre vonatkozó kondíciókat a pénzintézetek egymást túllicitálva hirdetik meg. Érdekes dolog, hogy az ügyfelek jelentős része akkor is ezt a terméket keresi, ha találna az igényeinek jobban megfelelő konstrukciót is magának. A vezető termék a 2013. év végén és 2014 elején a 90 napos lekötés, mely termék kamatszintjéhez közelítjük a 180 napos fix lekötéseket is. Azaz feltételezzük, hogy nem folytatódik olyan ütemben a kamatcsökkentés, mint ahogy az elmúlt időszakban tapasztalható volt. Valószínűsítjük, hogy legfeljebb egy, vagy kettő alkalommal történik a korábbinál kisebb mértékű csökkentés. Ezért - megítélésünk szerint - a vezető betéti termék az év első felében a 90 napos betét lesz, majd az év harmadik negyedévét követően a legmagasabb fix kamatot a 180 napos betétre tudjuk fizetni. A magasabb kamat minden esetben együtt jár a nagyobb állománnyal. Terveink szerint az idei évben egyáltalán nem hirdetünk 60 napos lekötési lehetőséget, ezért ennek a betéti fajtának az állománya végig nulla forint lesz. A 90 napos betétek az év végéig minimálisan emelkednek, és terveink szerint az állomány 4,3 4,5 Mrd forint körül alakul az év végére. Úgy véljük, hogy a betéteknél elvárt szerény növekedés az év harmadik negyedévétől inkább a 180 napos betéteket fogja erősíteni. Ezért terveink szerint a 180 napos (mind fix, mind változó kamatozású) betétek az év nagy részében 0,8 0,9 Mrd forint körül alakulnak, majd az év végére elérik az 1,15 1,2 Mrd forint állományt. Azt nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy mindezt a jelenlegi kamatvárakozások alapján prognosztizáljuk. Az elmúlt időszakban jelentős változások történtek a hazai gazdaságpolitika irányításában, teret kaptak korábban nem ismert, jelenlegi szóhasználattal unortodox megoldások is, melyek időnként unortodox módon befolyásolták a piacot. Elképzelhető, hogy a meglepően alacsony kamatszint egyéb megtakarítási lehetőségeket is fel fog értékelni, azaz nem kizárt, hogy a jellemző ügyfélkörünk, a lakosság újra felismeri a befektetési jegyekben, kötvényekben rejlő lehetőséget, és remélhetőleg felismeri az abban rejlő kockázatokat is. Egy gazdaságban minél alacsonyabb a legkisebb kockázatú megtakarítás kamatszintje, annál magasabb a megtakarítók kockázati tűréspontja. Az egyéb számlás lekötési lehetőségek tekintetében nem várunk állománybővülést, inkább szinten tartásra számítunk. A 7 napos lekötést a múlt évi végi 180 M Ft állomány után 240-260 millió forintra, a 16-30 napos lekötéseket változatlan szinten, együttesen 700-750 M Ft-ra várjuk az év végén. Viszonylag új lekötési lehetőség (2010 vége óta) a tartós befektetési számla, melyen elhelyezett pénz bizonyos feltételek teljesülése esetén kamatadómentes. Viszont a jogszabályi keretek miatt ennek a megtakarítási formának a felfutásával csak az utolsó

7 negyedévben számolunk. A 2011. év végi 11 millió forint után 2012-ben 241 M Ft-ra, 2013. év végére 540 M futott fel az állomány, és további növekedést várunk, 2014. év végére a 650-670 M Ft szint elérését tűzzük ki célul. Ennek a terméknek a jelentősége az évek során folyamatosan emelkedni fog. A kamatadó mentesség miatt már korábban is sokkal sikeresebbre vártuk ezt a terméket, kezdeti sikertelenségének okát abban láttuk, hogy az ügyfelek még bizalmatlanok. Hosszabb távra nem mernek lekötni betétet. Az elmúlt évben a hirtelen növekedés mögött valószínűleg két tényező állt: Egyrészt a bizalom valós növekedése, másrészt viszont az a tény, hogy több olyan ügyletet bonyolítottunk, ahol az egyik szereplő tartósan lekötötte betétjét és ennek terhére más ügyfél felé kockázatot vállalt (óvadékos hitel, bankgarancia) Ezért gondoljuk úgy, hogy növekedéssel, de a korábbi éveknél kisebb dinamikájú bővüléssel számolhatunk. Fontos megjegyezni, hogy ez a lekötési lehetőség szinte valamennyi betétünk esetében elérhető, ezért a tartós befektetési számla állományát csak jelezzük. A konkrét összegek az egyes számlalekötési konstrukciókban jelennek meg, nem a már említett (30-90-180, stb. napos) betéteken felüli összegről van szó. Ugyancsak 2010-ben vezettük be a Quaestor hálózatának javaslatára az előre kamatozó betétet, melynek 2012. év végén 527 millió forint (miközben az előző évben csupán 75 M Ft) volt az állománya, majd 2013 év végére ez120 M Ft-ra esett. Az ok egyértelmű, a 2013. évről szóló beszámolónkban részletesen taglaltuk azt a tényt, hogy a csökkenő kamatok miatt a hosszabb lekötésű fix betétek kamatait alacsony szinten tartottuk, ezért a 180 napos,előre kamatozó betét nem volt elég csábító az ügyfelek számlára. Jelentős növekedést ennél a betétnél nem várunk, összességében 250-280 M Ft állománnyal számolunk.. A lekötött betéteknél - akárcsak a látra szóló állománynál - nem várunk növekedést a hagyományos könyves betétek esetében. A korábban említett okok miatt. Ahogy a látra szóló könyves betéteknél, úgy a könyves lekötött betéteknél is igaz, hogy lassan, de folyamatosan mennek ki a divatból. Ahogy a látra szóló betéteknél elmondtuk, van egy kérdőjel a terveinkben a hagyományos könyves betétekkel kapcsolatban. Nem tudjuk pontosan, hogy a tranzakciós adó hogyan befolyásolja a mértéküket. Úgy gondoljuk, hogy tovább fog csökkenni az állomány. Ezért a következő év végére 250 M Ft állomány várunk ennél a lekötési lehetőségnél A betétek tervezésekor meglehetősen sok tényező még ismeretlen számunkra. Tudjuk, hogy a deviza és egyéb lakossági hitelek adósainak megmentése érdekében még számíthatunk kormányzati intézkedésekre. Ugyancsak nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az Államadósság Kezelő Központ a korábbiaktól elvében eltérő finanszírozási lehetőségeket keres. Hamarosan AKK központok nyílnak az ország területén, azaz jelentős reklámmal és létszámbővítéssel, milliárdos kiadásokkal az ÁKK növeli piaci aktivitását. Ez nyilván a mi betéti állományunkra is komoly hatást tud gyakorolni 2014. évben ezért összesen 450-480 millió forintos betétállomány növekedéssel számolunk, tehát az idegen források állománya 10,4 milliárd forint körül fog mozogni (2013.év végi tényadat: 9,968 mrd.). Jelenlegi ismereteink szerint a kamatok további jelentős csökkenése nem várható, a múlt év végi csökkenés után a második negyedévtől stagnálást várunk, legfeljebb összesen 0,1 0,2 %-os kamatcsökkenéssel. Mivel a múlt év egésze során, és az év utolsó negyedévében is

8 jelentős kamatszint csökkenés történt, így az állomány növekedés hatását is figyelembe véve kamatráfordításunk a 2013. évi 374,7 M Ft után várhatóan 340-362 millió forint lesz. Aktív bankműveletek A jellemző ügyfélkörünk, a mikro- és kisvállalkozások hiteligénye az elmúlt időszakban némiképp csökkent, de azt is be kell vallani, hogy a labilis gazdasági helyzet miatt a kockázatvállalási képességünk és kockázatvállalási bátorságunk is igen alacsony. Azaz még a visszafogott aktivitás és szigorodó hitelezési elvárások mellett is igen kockázatos a hitelezés. Az elmúlt években gondot okozott a hitelezéshez szükséges tőkeszükséglet biztosítása, melyet a fizetőképességi mutató ír le. A 2014. évben várhatóan nem ez a pénzügyi mutató lesz a hitelezésünk korlátja, hanem a hitelezhető vállalkozások és magánszemélyek hiánya. A mutató alakulására a hitelezésen kívül két tényező hat lényegesen. Mindenekelőtt legnagyobb mértékben az előző évi eredmény növeli, kisebb részben az immateriális javak állományának változása hat rá. A 2013. évi eredmény mértéke önmagáért beszél, azaz ezen az ágon nem számíthatunk jelentős növekedésre. A jogszabályi előírások változása miatt a takarékok már nem képezhetik a korábbi általános kockázati céltartalékot, mely változás ugyancsak hatott erre a mutatónkra. A tényezők együttes hatására a tőkemegfelelésünk minden pillanatban megnyugtató szintet ért el, fizetőképességi mutatónk az év folyamán a jogszabályban előírt 8 %-ot meghaladó volt, egész évben 9-10 % körül mozgott. Azt azért meg kell jegyezni, hogy ez a mérték a takarékszövetkezeti átlagnál alacsonyabb érték. A felsorolt, legfontosabb tényezőknek a hatására az idei évben tudnánk növelni a hitelállományunkat, kérdés csupán az, hogy a gazdasági környezet ezt megengedi-e. Ha a hitelekről általánosságban beszélünk, akkor kettő, nem számszerűsíthető tényezőről szót kell ejteni. Elsőként arról a törekvésről, hogy az oly sokat emlegetett mikrovállalkozások mellett a lakosság számára is tudjunk újra versenyképes, kis összegű hiteleket nyújtani. Ugyanis az elmúlt válságévek tapasztalata alapján elmondhatjuk, hogy a személyi kölcsönökkel kapcsolatos behajtási feladatok nem növekedtek olyan mértékben, mint más hitelek esetében. A személyi kölcsönök korábban is viszonylag kockázatosak voltak, de a kockázatok a válság hatására alig növekedtek. Ennek a tényezőnek a megvilágítására beszédes tény, hogy 2008. óta egyetlen egy lakóingatlannál sem volt sikeres végrehajtásunk. Függetlenül attól, hogy az ingatlan lakott, vagy lakatlan. Némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy ma gyakorlatilag semmit nem ér fedezetként egy lakóingatlan, ha az adós nem működik belünk együtt. És ezen a gondolatmeneten továbbhaladva elérkezünk második, nem számszerűsíthető, de a hitelezésre komolyan ható tényezőhöz, mégpedig a közhangulat és a mereven értelmezett fogyasztóvédelmi előírások korlátozó hatásához. Nem csak a behajtás lett sokkal nehezebb, hanem maga a lakossági hitelezés is. Ma már egy személyi kölcsönhöz akár 20 oldalnyi különböző tájékoztatót, figyelmeztetést, nyilatkozatot kell csatolni a különböző előírások miatt. Ennyi információt meglehetősen nehéz elolvasni, sok ügyfelünk nem is vállalkozik rá. Ez lelassítja, megnehezíti a hitelezést, miközben nem biztos, hogy valóban a fogyasztó érdekeit szolgálja az átláthatatlan információdömping. A hitel betét arányunk csökkent azt elmúlt években, ami azért volt fontos, mivel mind az OTIVA, mind a Felügyelet véleménye szerint ennél nagyobb arány már kockázatokat rejthet magában. Ugyan ez a két szervezet ma már semmi hatással nincs az életünkre, a Felügyelet utódjaként működő MNB is valószínűleg ezen az állásponton van. A 2014. évben a hitelek tekintetében a lassú növekedés a cél, mivel ahogy a 2013. évi beszámolóból látható - a múlt évben stagnált a hitelállományunk. Számottevő növelésre csak a hitelportfólió javítása után, a

9 jövedelmezőség helyreállításával egyidőben gondolhatunk. Titkon viszont reméljük, hogy a hitelfizetési morál javulni fog, amihez a gazdaságpolitika irányítóinak hathatós közreműködése is szükséges. Az elmúlt években folyamatosan növekedett a vállalkozói hitelek aránya a lakossági hitelek rovására. 2013-ban kb (60 40 %, míg öt évvel ezelőtt nagyjából 50-50 % volt) Ez a tendencia valószínűleg nem fog folytatódni, a kis összegű lakossági hitelek újra nagyobb szerepet fognak kapni. Valószínűsítjük, hogy év végére a vállalkozói hitelek aránya a jelenlegi szinten marad. Az arány természetesen csak a hitel tömegre vonatkozik, darabszámban folyamatosan fennáll a lakossági hitelek túlsúlya. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez a kimutatás kissé torz. Ugyanis sok kisvállalkozóról tudjuk, hogy különböző okokból inkább magánszemélyként vesz fel hitelt, és tagi kölcsönként bocsátja a vállalkozása rendelkezésére. Arról is szót kell ejteni, hogy ezt a megoldást időnként magunk is támogatjuk, mivel jogrendszerünk nem ismeri még a magáncsőd intézményét, ezért a számai alapján nehezen hitelezhető kisvállalkozások tulajdonosai esetenként jobb adósok magánszemélyként, mint maguk a vállalkozásuk. Hogy a tervezett magáncsőd intézménye, továbbá a megváltozó céges finanszírozási lehetőségek hogyan hatnak majd erre a tényezőre, azt egyelőre nem tudjuk prognosztizálni. Ebben a tekintetben igen nagy bizonytalansággal tudunk csak tervezni. Jelentős tételt tesznek ki bevételeink között a befolyó késedelmi kamatok is. A 2014. évre legalább 30-35 M ft ilyen jellegű bevétel várunk el. Meg kell jegyezni, hogy ez a látszólag magas szám sajnos nem fedezi a minősített hitelekkel felmerülő költségeket, azaz a behajtási tevékenységhez rendelt munkatársak bér és egyéb terhei, a kifizetett jutalékok, hatósági díjak, stb., ráfordítások meg fogják haladni a késedelmi kamatok bevételét. 2014. évben egészen biztosak lehetünk abban, hogy nem indul be a deviza alapú hitelezés, ez a szegmens a továbbiakban sajnos - a végrehajtás munkatársainak ad napi feladatot. A forint árfolyamváltozása folyamatosan értékeli át az állományunkat, így nominálisan az év végére bruttó 0,7 Mrd forintnyi állományt várunk a deviza alapú hiteleknél, mely csökkenés a 2013. év végi 0,82 Mrd forint bruttó és 0,59 Mrd forint nettó tőkeállományhoz képest. A csökkenést nagyban elősegítené, ha a forint erősödne a devizákhoz képest, ezzel kisebb törlesztési terhet róva ügyfeleinkre. Ez a szám természetesen nagyban függ attól, hogy bizonyos kormányzati intézkedések milyen hatékonysággal csökkentik a lakosság deviza alapú kitettségét. A 2014. évben szeretnénk fenntartani a 2012. év elején újra indított faktoring üzletágat, bár a piaci környezet még nem ad sok okot az optimizmusra. Továbbá az sem világos, hogy a takarékszövetkezetek működését meghatározó szervezetek hogyan viszonyulnak majd ehhez a konstrukcióhoz. A csúcs évben 30 M Ft jutalékbevételt és 5 Mrd forint számlaforgalmat teljesítő üzletág hiánya igen rossz hatással van a jövedelmezőségre. Ehhez képest a múlt évben elért összesen 55 M Ft forgalom elhanyagolható nagyságrend. A piacok megnyugvása, a piaci kockázatmegosztás (hitelbiztosítókkal) lehetőségének kiszélesítése lenne a feltétele az újbóli sikeres működésnek. Az elmúlt néhány évi jelentéktelen aktivitás után komoly előrelépés lenne 50-80 M Ft finanszírozási keret kialakulása, mely 800 1000 millió forint forgalmat tudna generálni a számlaforgalmunkban. Ehhez elengedhetetlen, hogy a hitelbiztosító, valamint a hitelminősítő szervezetek újra fantáziát lássanak a magyarországi piacban. Az üzletág kockázatát az Atradius hitelbiztosító bevonásával kívánjuk csökkenteni. A lehetőség tehát adott, de az általános kockázatok miatt igen óvatosan merjük fokozni ezirányú aktivitásunkat.

10 A teljes hitelállomány (értékvesztéssel nem csökkentett bruttó hitelállományt) a 2013. év végi 6,339 Mrd milliárd Ft után legfeljebb 6,5 milliárd forintra szeretnénk emelni. Nagyobb bővülésre a korábban részletezett okok miatt nem számíthatunk. Reméljük, hogy 2014-ben magasabb szintű megtérülést könyvelhetünk el a minősített hitelek esetében, mint az előző években. A hitel utógondozás még nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a következő években. A hitelkamatok tekintetében még további csökkenést várunk, az év elején kialakult kamatszinthez képest legfeljebb 0,1 0,2 %-os kamatvágást valószínűsítünk az év során. A tényezők együttes eredőjeként a hitelek után felszámított kamatok és kamat jellegű jövedelmek bevételét a 2013. év végi 633 millió forint után 2014. év végére 560-585 millió Ft között várjuk Rendelkezésre tartási díj valamint a deviza hitelekhez kapcsolódó kezelési költségek bevételeként együttesen az elkövetkező évre 25 M Ft-ot tervezünk, tekintettel - az általunk is szorgalmazott - deviza hitelállomány csökkentésre. Jövedelmezőség szempontjából csupán átfutó, de jelentős tételek a zálogházak kezelési költségei valamint a Széchenyi Kártyához, AVHGA kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó garancia díjak, kezelési költségek. Ezek a tételek terveink szerint együttesen mindegy 35 M forintot tesznek ki, viszont egyrészt felszámítjuk az ügyfelek felé, másrészt pedig tovább fizetjük a közreműködő partnerek felé. Tekintettel arra, hogy betétállomány 450 480 M Ft növekedése mellett a hitelek szinten tartását, kismértékű növekedését valószínűsítjük, ezért az állampapírok, ezen belül a diszkont kincstárjegyek állományának növekedésével számolunk (mely a likviditási mutatónk javítását is eredményezi). Az állampapírok (azaz az államkötvények és kincstárjegyek) közül a kötvények állományának további növelését nem tervezzük, mivel a 2013. év végén meglehetősen magas állományt alakítottunk ki az egy évnél hosszabb lejáratú kötvényekből. Az állampapír állomány mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy az államkötvények egy jelentős része (csaknem 0,9 Mrd forint) a deviza hitelek refinanszírozásának fedezetét szolgálja. Természetesen az állampapírok kamataira jogosultak vagyunk, függetlenül attól, hogy likviditást kezelő értékpapírról, vagy óvadéki papírról van szó. A kamatszint további, de lassuló csökkenésével, éves szinten 20 bázispontos (0,2 %) süllyedéssel számolunk olyan módon, hogy félévtől nem várunk további csökkenést, nem zárhatjuk ki egy korrekció lehetőség sem. A tervek szerint kb 200 M Ft-os állampapír állománynövekedésnek és a kamatszint csökkenésnek köszönhetően a kamatbevételeket ebből az eszközből 85-92 M forint közé várjuk a 2013. évi 109 M Ft után. A tervezett csökkenés mértéke talán meglepő, de figyelembe kell venni azt, hogy a múlt év elején a kamatszint csaknem duplája volt az idei év hasonló időszakához képest.. A bankközi betétek állományváltozásánál ugyancsak némi növekedést várunk, éves szinten átlagosan 200 M Ft állománybővülést. Ezen eszközök kamatbevételét 112-115 millió forint közé prognosztizáljuk a 2013 évi 132,7 millió forintos szint után. Az állomány szinten tartását azért prognosztizáljuk, mivel a készletünket csak egy bizonyos szintig növelhetjük. Ugyanis a viszonylag alacsony tőkeellátottságunk miatt ennél kisebb kockázatú eszközökben, azaz az állampapírokban kell a szabad likviditásunkat átmenetileg tárolni. Ezt a fizetőképességi mutatónk szinten tartása kívánja meg, függetlenül a bankközi és az állampapír piac eltérő kamatszintjétől.

11 A bankközi kihelyezéseknél meg kell említeni, hogy a 2013. évet megelőzően lényegesen kisebb állományt tartottunk bankközi állományban. A fölös likviditásunkat időnként a Quaestor csoport tőkepiaci szakcégének segítségével úgynevezett Repo ügyletekbe helyeztük el. A piaci változások miatt jelenleg ez a lehetőség nem áll rendelkezésünkre, de amennyiben újabb pozíciók nyitására lehetőség adódik, akkor a hozam függvényében szívesen élünk a lehetőséggel. Az elmúlt öt évben nem volt jelentős piaci szerepük, de a 2012. év végétől újra megjelent a piacon néhány izgalmas vállalati kötvény. Elsősorban a legnagyobb biztonságú, pl. állami tulajdoni hátterű vállalkozások kötvényei jöhetnek szóba nálunk (MFB kötvény). Sajnos már nem rendelkezünk a velünk stratégiai szövetségben lévő Quaestor csoport által kibocsátott kötvényekkel is. A vállalati kötvényekből kamatbevételként a 2014. évre együttesen 25-29 M Ft-ot valószínűsítünk a 2013. évi 35,2 Ft forint után. A fenti tényezőket, mindenekelőtt az állomány növekedését, ugyanakkor a kamatszint éven belüli stagnálását egybevetve 2014. évre a kamat és kamatjellegű bevételeket beleszámítva a kisebb jelentőségű zártkörű kötvényeket és egyéb eszközöket 800-860 millió forint között prognosztizáljuk. Úgy véljük, hogy a nettó kamatkülönbség (azaz a kamat, kamatjellegű bevételek, valamint a kamatkiadások különbsége) 508 536 M Ft között fog alakulni. Jutalékért végzett szolgáltatások Az elmúlt hét évben az ügyfél akvizíciós tevékenységünknek köszönhetően megduplázódott a jutalékért végzett szolgáltatások bevétele. A korábbi folyamatos emelkedés után az első teljes válságos évben, azaz 2009-ben csupán szinten tudtuk tartani a jutalékbevétel szintet. Viszont 2010-ben ismét növelni tudtuk a bevételünket, elérve a 121,511 M forintos szintet, majd egy nagy ugrással 2011-ben már a 138,9 M Ft bevételt, 2012-ben pedig 153,7 M könyvelhettünk el ezen a soron. Ezért joggal várhatjuk el, hogy a 2013-ben a jutalék jellegű bevételeink elérik 161-166 M forintos szintet, mely már jóval kisebb növekedés, mint amit a múlt évben produkáltunk. A számok értékelésénél meg kell jegyezni két dolgot. A jutalék jellegű tevékenységek költségei is növekedtek, nem csak a bevételek. Ezért elengedhetetlen, hogy a kiadások és bevételek különbözetét is szemléljük. Szerencsére megállapíthatjuk, hogy a különbözet is folyamatosan növekedett az elmúlt években, és ezt várjuk az elkövetkező évre is. Az elmúlt évi 66,5 M Ft után legalább 70-72 M Ft különbözetet várunk. Figyelembe kell venni továbbá azt a tényt is, hogy a 2013. évben került bevezetésre a tranzakciós illeték, mely illeték megfizetésének alanya a takarékszövetkezet. Mivel százmilliós nagyságrendű tételről van szó, kénytelenek leszünk egy jelentős részét az ügyfelekre áthárítani. Ennek következtében a jövő évi adatok nehezen lesznek összehasonlíthatóak az idei adatokkal. És valljuk be azt is, hogy egész pontosan nem tudjuk kiszámítani azt, hogy milyen egyéb hatással lesz a pénzforgalomra ez a jelentős költségterhelés. Az összehasonlíthatóság miatt a bevételek tervezésénél nem számolunk az illetékkel, így a kiadások, ráfordítások között sem, azaz az illetéket átfutó tételnek tekintjük.

12 Ismételten meg kell említeni a faktoring tevékenység újjáélesztésének hatását. Volt olyan év, hogy a GIRO forgalmunk 25 %-a a faktoring ügyfelekhez volt köthető. A csökkenő forgalom csökkenő jutalékbevételt is jelentett. Ahogy a hitelezésnél már említettük, a 2013. évben komoly reményünk van a faktoring üzletág felélesztésére. Ha ez sikerrel jár, akkor a jutalék bevételek is a tervet meghaladó mértékben növekedhetnek. A jutalékok növelésének egy fontos eszköze, a már említett bankkártya üzletág. A Quaestor hálózat dinamikusan tudja értékesíteni a bankkártyákat, továbbá a Gazdakártya konstrukció kiteljesedése is növelni fogja ennek a készpénzkímélő eszköznek a használatát. Kiemelt célként tekintünk továbbra is az igen kis számú POS terminál hálózatunk bővítésére. Természetesen a jutalékért végzett szolgáltatásokat jelentős költségek is terhelik. Legfontosabb tétel a bankkártyák költsége, különösen akkor, amikor akciózzuk a terméket, azaz az első évre elengedjük a bankkártya díjat. Ez a tétel kártyánként 2-3 ezer forintot jelent, mely ezer kártyánál már milliós tétel. A felmerült költségek (a tranzakciós illetékek nélkül) a 2012. évi 86,9 M forint után 2013-ban várhatóan elérik az 88-91 M forintot. A tranzakciós illeték belépése miatt a számok tehát összehasoníthatatlanok a korábbi évek számaival. Ezért a jutalékjellegű bevételeket és költségeket összevetve a 2013. évre 71 76 M Ft nettó bevételt várunk a számlavezetési üzletág eredményeként. Mivel a tranzakciós illeték fizetésének alanya a takarékszövetkezet, ezért számvitelileg ez a bevétel kb 200 M Ft-tal lesz magasabb. A házipénztárak állományára két tényező gyakorolhat hatást. Egyrészt a saját és Quaestor fiókok aktivitása, másrészt az pénzkiadó automaták állománya. ATM kihelyezését egy helyre tervezzük az idén. Balatonkenesén kívánunk új fiókba költözni a mostani helyről, és a fejlesztés keretében ATM készüléket is be kívánunk üzemelni. Követelések értékesítéséből jelentős összegre nem számítunk, ha sikerül is esetleg rossz követeléseket értékesíteni, az valószínűleg a nyilvántartási ár környékén fog történni, azaz fedezet tartalma nem lesz jelentős. Valamennyi tényezőt, azaz alapvetően a kamatok, kamat jellegű bevételek, kezelési költségek és jutalék jellegű bevételeket (ez utóbbinál a kiadások és bevételek különbözetét számítva) együttesen szemlélve a takarékszövetkezet várható árbevétele 2013. év során 786 805 millió forint között prognosztizálható. Működési költségek Az általános igazgatási költségek belül a személyi jellegű költségek képezik a legnagyobb részt. A dolgozói létszám 2014-ben az előző évhez képest valószínűleg nem fog emelkedni. Mint az elmúlt évről szóló beszámolóban részleteztük, számottevő létszámemelkedés nem történt. Az elkövetkező évre az állományi létszám szinten tartására számítunk. A megszorítások miatt az ideiglenesen távol lévő (pl szülési szabadság) kollégák helyére nem szándékozunk kollégákat felvenni. A jelenlegi, bizonytalan környezetben bérfejlesztésre nem tervezünk keretet, bár titkon reméljük, hogy az elkövetkező gazdasági évben lehet valamilyen szintű béremelést végrehajtani Az igen nehéz gazdasági helyzet miatt biztos, hogy a válság előtt évekhez képest kevesebb alapbéren felüli juttatást tudunk a dolgozóknak biztosítani. A személyi jellegű ráfordításokat a 2013 évi 218,6 M Ft után (bérköltség + közterhek) 210-215 millió forintra becsüljük.

13 Meg kell jegyezni, hogy a 2013. évi bérköltség gyakorlatilag szinten maradt az előző évihez képest, ha nem számoljuk azokat a rendkívüli kiadásokat, melyeket a távozó dolgozók kiadásai jelentettek. Ráadásul a 2012. évi bérköltség is már alacsonyabb volt, mint az azt megelőző évben. Tehát igazából a bérek reálértéke folyamatosan csökken a Forrás Takarékszövetkezetnél. Ez nyilván nem tartható hosszú távon. Maga a bércsökkenés úgy valósult meg, hogy a korábban nálunk dolgozó, de távozó (pl nyugdíjba vonult) kollégák helyére lényegesen alacsonyabb bérszínvonalú kollégákat vettünk fel. Ez sajnos azt is jelenti, hogy a korábban vonzó fizetési bértáblánk már nem olyan csábító. Igaz, a válság miatt a megüresedő munkahelyre a jelentkezők tömegéből tudunk választani. Számítástechnikai költségekre a múlt évi 37,4 M Ft szintet minimálisan meghaladó összeget, 38 M forintot tervezünk. Ahogy az elmúlt évi beszámolóban említettük, az informatikai gépek beszerzése és saját hardverüzemeltetés helyett egyre inkább a külső szolgáltatóktól igénybe vett minősített - szolgáltatásokat preferáljuk. Ezért csökken folyamatosan az amortizációnk, viszont emiatt növekedik folyamatosan az informatikai költségünk. Marketing költségünket szinten tartjuk, 6 M Ft-ra tervezve. Szakértői díjakra 2013. évi 14,9 M Ft után idénre 16-17. M Ft-ot tervezünk. A növekedés sajnos tény kérdés. A végrehajtások nagy száma, a peres esetek, a felügyeleti szervek által elvárt egyre több külső ellenőrzés (hitelfedezeti ingatlanok évenkénti értékbecslése, külső informatikai audit, stb) miatt rendkívül dinamikus növekedtek ezek a költségeink Egyéb igazgatási költségek soron került korábban kimutatásra az általános kockázati céltartalék képzése, mely összeget egy adófizetés után ki kellett vezetni, a későbbiekben pedig nem lehet képezni. Ezért a korábbi évekkel történő összehasonlítás nehézkes. A rovat nagyságát az is befolyásolja, hogy hogyan tudjuk kihasználni az egyes, adómentesen adható dolgozói juttatások lehetőségeit. Ugyancsak több tízmilliós tételt jelent a megkötött nyugdíjpénztári, önsegélyező, egészségpénztári támogatások, cafeteria elemek, valamint a lakásvásárlási, lakásépítési támogatások összege. A megszorítások miatt még körültekintőbben kívánunk élni a jogszabályok adta lehetőséggel. A pénzszállítás költségeit nem kívánjuk emelni, a 2013. évi 13,7 M Ft-tal szinte azonos szintet, 14 M Ft-ot tervezünk. Itt is meg kell jegyezni, hogy ez a költség néhány éve még ennél átlagosan 20-25 %-kal alacsonyabb volt. Sajnos a takarékok rezsicsökkentése még nem tud hazánkban megvalósulni. Egyéb igazgatási költségre 140-146 M forintot tervezünk. Mindezeket a költségeket, valamint a többi, nem részletezett (Pl. KHR, giro, posta, telefon, energia, szemétszállítás, gépjárművek, biztosítások, stb.) költségeket számba véve együttesen 450-456 M Ft általános igazgatási költséget valószínűsítünk. Egyéb ráfordításra 380 M Ft-ot tervezünk, melynek döntő részét a befizetett tranzakciós illeték fogja kitenni. Legalább 205-220 M forintot. Értékcsökkenésre a 2013. évi szinttel megegyező költséget, 20-21 millió forintot tervezünk. A legjelentősebb beruházásunk, a balatonkenesei fiók nyáron megkezdte a működését, viszont az ott szükséges beruházások miatt felmerülő amortizációs költség valószínűleg megegyezik az egyéb kifutó eszközeink amortizációjával. Ahogy a 2013. évről szóló beszámolóban kifejtettük, az informatika területen fokozatosan térünk át az eszközök bérlésére, mint működtetési modellre.

14 Fontos feladatunk a hitelek után képzett értékvesztés kordában tartása. A visszafogott hitelállomány bővülés mellett is jelentős, legalább 70-80 millió forintos nagyságrendű nettó tartalékképzést valószínűsítünk. Azaz terveink szerint mintegy 70 millió forint felszabadítás mellett 140-150 M Ft képzését tartunk elképzelhetőnek. Reméljük, hogy ez a költség tétel alacsonyabb lesz. Amennyiben az ügyfelek fizetőképességében, fizetőkészségében, a végrehajtások több éves elhúzódásában a vártnál kedvezőbb fordulat áll be, akkor akár lényegesen alacsonyabb is lehet a szint. Figyelembe véve a tervezett árbevételt, a kiadásokat, a Forrás Takarékszövetkezet adózás előtti eredménye várhatóan 20-25 millió forint között alakul majd a 2014. évben, amennyiben valamilyen jelentős, váratlan esemény nem következik be munkánk során. A legnagyobb jelentőségű nyitott kérdés a számlavezetési díjak mértéke, a változtatás miatt fizetendő esetleges bírság, valamint annak a veszélye, hogy a 2012. évi jutalékszinthez kell visszatérni úgy, hogy százmilliós adóelvonásokat vezettek be. A jövedelmezőségünket az is javítaná, ha a hitelek végrehajtása jobban működne, elsősorban az ingatlan végrehajtások területén. A tapasztalataink nagyon rosszak, már az előző évről szóló beszámolóban elmondtuk, hogy 2008. óta nem volt sikeres lakóingatlan árverésünk. Ugyancsak kedvezően hatna gazdálkodásunkra az, ha a jellemző ügyfélkörünk, azaz a mikrovállalkozások és a lakosság több elkölthető jövedelemmel rendelkezne, a vállalkozások pedig beruháznának. A beruházáshoz a saját erőn felül általában hitel is szükségeltetik. Néhány szó a kétségekről. Nem tudjuk egyelőre számszerűsíteni az esetleges szabályozó változások miatti kiadásokat. A sajtóban megjelent híradások szerint a Kormány fontolgatja a hitelesek megsegítésének újabb fordulóját. Már bevezetésre került, majd a múlt év során felemelésre került a tranzakciós illeték. Mivel teljes egész naptári éven belül jelentős változás történt, megingathatatlan tapasztalatokat nem tudunk még mondani az illetéknek a fogyasztók viselkedésére gyakorolt hatásáról. Egy dolog viszont tény: Ez az elvonási forma arányában a mikrovállalkozókat és a lakosságot érinti (a 6000 Ft-os felső határ miatt) a leginkább. Az összegtől függetlenül tisztán kell látni azt, hogy százmillió forintos nagyságrendben több kiadása lesz a 2014. évben az ügyfeleinknek. Ez a pénz pedig valószínűleg hiányozni fog. A legutóbbi időkben a hatósági intézkedések mindig olyan szellemben születtek, hogy azok hatását ne lehessen a fogyasztókra áthárítani. Sajnos nem mindeni számára nyilvánvaló, hogy a bankrendszer nem bír el további néhány százmilliárdos elvonást, ahogy az igen szerény nyereségünkből mi sem bírnánk ki 130-160 millió forintos további elvonást. Amennyiben bármilyen újabb elvonás ilyen alapelvek mentén valósul meg, akkor a mértékétől függően nyereség nélkül, esetleg veszteséggel is zárhatjuk a 2014. évet. Ezek a tényezők viszont annyira kiszámíthatatlanok, hogy gazdasági célkitűzésink között számszerűsíteni nem tudjuk őket. Csupán a reményünket tudjuk kifejezni, hogy a politikai íróasztalokon született rapid ötleteket felváltják a gazdaság valamennyi szereplőjének az érdekét figyelembe vevő, szakmai alapon született intézkedések. Reménykedünk, hogy kevesebb politika és több szakmaiság fogja az utunkat szegélyezni a 2014. évben. Veszprém, 2014. március 28. Forrás Takarékszövetkezet igazgatósága