A Pátyolgató Óvoda Lépésről-lépésre Pedagógia Programja Készült: 1999.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Pátyolgató Óvoda 2071. Páty Rákóczi utca 19. Intézmény OM - azonosítója: 032940 Készítette:.. intézményvezető aláírás Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: /2013. (.) határozatszámon elfogadta: nevelőtestület nevében Véleménynyilvánítók:.. óvoda szék nevében szakalkalmazottak nevében /2013. (.) határozatszámon jóváhagyta: Szülői szervezet nevében. intézményvezető Ph. Egyetértését kinyilvánító: fenntartó nevében Hatályos: a kihirdetés napjától A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: www.patyolgato-ovoda.hu Iktatószám: 2
1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI... 5 2. TÖRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK... 5 3. BEVEZETÉS... 7 3.1 Helyzetkép... 7 3.2 Óvodaképünk... 8 3.3 Programunk célja és gyermekképünk..9 4. A PROGRAM FELTÉTELRENDSZERE... 11 4.1 Óvodánk személyi feltételei... 11 4.2 A program tárgyi feltételei... 12 4.2.1 A játéktevékenységhez szükséges eszközök 12 4.2.2 Az alapvető játékeszközökön kívül szükséges eszközök és felszerelések.. 13 5. A PROGRAM ALAPPILLÉREI....14 5.1. Individualizálva szocializálás... 14 5.1.1. Az individualizálás elvei:... 15 5.1.2. Az individualizálás lehetőségei a játékban... 16 5.1.2.1. Az óvodapedagógus feladatai az egyéni eltérések tolerálása érdekében:... 16 5.1.2.2. A személyiségközpontú szemlélet érvényesítése a csoportszobai feltételek megteremtésében:... 16 5.1.2.3. A személyiségközpontú szemlélet érvényesítése az óvodapedagógus tevékenységeiben:... 17 5.1.3. Az óvodapedagógus és a gyermek kapcsolatának fontosabb elvei... 17 5.1.4. Az óvodába lépés feltételei... 18 5.1.4.1 Az óvodai felvétel eljárásrendje 18 5.1.4.2. A beszoktatás rendszere... 18 5.1.4.3. A közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése... 19 5.1.5. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés... 19 5.1.5.1. Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció támogatásában... 20 6. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE, A SZABAD JÁTÉK,ÉS A FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK KERETE... 22 6.1. A Lépésről-lépésre óvodai program feladatrendszere... 22 6.1.1 Tervezés.....22 6.2. Az egészséges életmód alakítása, mozgásfejlesztés... 23 6.3. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása... 24 6.4. Az anyanyelv fejlesztése... 25 6.5. Művészeti nevelés... 25 6.5.1. Az ének-zenei nevelés tartalma... 26 6.5.2. A vizuális nevelés tartalma... 27 6.5.3. A verselés, mesélés tartalma... 27 6.6. A külvilág tevékeny megismerése... 28 6.6.1. A külvilág tevékeny megismerésének a tartalma... 28 6.6.2. A természeti környezet megismerésének tartalma... 29 6.6.3. A matematikai nevelés tartalma... 29 6.7. A mozgásfejlesztés tartalma... 30 6.8. A tevékenységközpontok rendszere... 32 6.8.1 A tevékenységközpontok kialakításának szempontjai 33 3
6.9. A játék... 34 6.9.1. A nyugodt játék feltételei... 36 6.9.1.1. Az élmények biztosítása... 36 6.9.2. A szabályjátékok helye a tevékenységekben... 36 6.10. Munka jellegű tevékenységek... 37 6.11. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek rendszere... 39 6.11.1 Kötelező tevékenységek 39 6.11.2 Választható tevékenységek..39 6.11.2.1. A felajánlott tevékenységek általános jellemzői... 40 6.11.2.2. A kötelezően választható, felajánlott tevékenységek szervezésének feltételei... 40 6.11.2.3. Integrált műveltségtartalom a felajánlott tevékenységekben... 41 6.11.2.4. A témaprojektek személyiségfejlesztő hatása a különböző tevékenységekben... 41 6.12. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére... 42 6.13. Az óvodai élet, a tevékenységek szervezeti keretei, tervezés... 44 6.13.1. Az óvoda csoportszerkezetének kialakítása... 44 6.13.2. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek szervezeti keretei... 44 6.13.3. A felajánlott tevékenységek formái... 44 6.14. A tevékenységek időkeretei: a napirend és a heti rend... 45 6.14.1 A hetirend 45 6.14.2 A napirend..46 6.15. A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció... 48 7. A CSALÁDOK BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE... 49 7.1. Az óvodapedagógus felkészülése a családok fogadására... 49 7.2. A családokhoz való közeledés jellemzői... 49 7.3. A családok bevonásának fontos szabályai... 50 7.4. A családok bevonásának formái... 50 7.5. A szülők bevonása az óvodai nevelés folyamatába... 51 7.5.1.Informális lehetőségek az együttműködésben:... 51 7.5.2.Formális lehetőségek az együttműködésben:... 51 7.5.3. A családok óvodai életbe való részvételének lehetőségei:... 52 7.6. A szülők óvodai életbe való bevonásának pedagógiai hatásai... 52 8. CSALÁDGONDOZÁS, SZOCIÁLIS MUNKA, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK, KÜLSŐ KAPCSOLATOK... 53 8.1. Az óvodapedagógus lehetőségei a családsegítésben... 53 8.2. Együttműködés, külső kapcsolatok... 53 8.2.1. Az óvoda és az önkormányzat kapcsolata... 54 8.2.2. Az óvoda és az iskola kapcsolata... 54 8.2.3. Kapcsolat a szakmai szolgáltató szervezetekkel... 54 8.2.4. Az óvoda és a Családsegítő, Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolata... 55 8.2.5. Kapcsolattartás az egészségügyi intézményekkel... 55 8.2.6. Az óvoda és a művelődési intézmények kapcsolata... 55 9. A FEJLŐDÉS VALAMELY TERÜLETÉN HÁTRÁNYT MUTATÓ GYERMEKEK DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSE... 56 9.1. Logopédia... 56 10. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB RENDEZVÉNYEI... 60 11 INTEGRÁCIÓ-... 61 12. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK... 70 4
1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az intézmény megnevezése: Pátyolgató Óvoda Az intézmény székhelye: 2071 Páty, Rákóczi u. 19. Az intézmény telephelyei: 2071 Páty, Rákóczi u. 17. 2071 Páty, Iskola u. 18. 2071 Páty, Kossuth L. u. 77. 2071 Páty, Rákóczi u. 56. Az intézmény alapítója: Páty Községi Tanács 2071 Páty, Kossuth L. u. 83. Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Páty Önkormányzata Az intézmény fenntartójának címe: 2071 Páty, Kossuth L. u. 83. Az intézmény működési területe: Páty község közigazgatási területe Az intézmény típusa: nevelő intézmény, óvoda 2. TÖRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló Kormányrendelet 363/2012. (XII.17.) a kihirdetést követően 2013.09.01.-től hatályba lép azzal, hogy az intézményeknek a rendeletbe foglaltaknak megfelelően 2013.08.31.-ig felül kell vizsgálniuk helyi nevelési programjukat, melyet először a 2013/2014-es óvodai nevelési évben kell alkalmazniuk. Milyen feladatokat ró a nevelőtestületre a felülvizsgálat? A helyi nevelési programunk tartalmi felülvizsgálatát, és a törvényességi érvényesítését A nevelőtestület feladata a közös értelmezés, konstruktív szakmai párbeszéd keretében az egyeztetés, a javaslattétel, majd az elfogadott közös értékekre kialakított folyamatok lépéseit az intézményi nevelési rendszerbe adaptálni a teljes szakmai felelősség jegyében. Mindezek feltételezik az óvodai nevelési gyakorlat teljes átlátását, a rendszeres pedagógiai munkát, 5
valamint a Pátyolgató Óvoda közös pedagógiai értékrendjével, szemléletével való azonosulását. A közoktatási intézmények rendszerszerű működését az alábbi törvények szabályozzák: Szabályozó dokumentumok Szabályozó tartalma 2011.04.25. Magyarország Alaptörvénye 2011.évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről LXXIX/1993. törvény a közoktatásról Közoktatásról szóló törvény 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet Óvodai nevelés országos alapprogram 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról 1. melléklet a 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének irányelve 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/D (4) LXXIX.1993.törvény a közoktatásról 95. -a (1) közlemény melléklete 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló óvodai integrációs program A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve 2003. évi CXXV. törvény Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 149/1997. (IX.10.) Kormány Rendelet A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatás módosításáról 6
3. BEVEZETÉS 3.1 Helyzetkép Községünk Páty Pest megyében, Budapesttől 20 km-re található. A lakosság rétegződése, helyzete és életkörülménye az 1990-es évektől jelentősen megváltozott. Míg régebben azon családok betelepülése volt jellemző, akik alacsony szociokulturális körülményeik miatt kiszorultak a nagyvárosból, illetve a falusi élet számukra megfizethetőbb volt, mára már azon családok száma jelentős, akik jó egzisztenciával rendelkeznek, és a falusi élet nyugalmát választják a városi élet helyett. A 80-as évek végétől egy hullámban, tömegesen települtek be Erdélyből és Románia más területeiről. Megjelentek különböző nemzethez tartozó családok is. A lakosság száma 20 év alatt megduplázódott. A nagy változások miatt viszont egyre ritkább az olyan család, ahol több nemzedék él együtt. Ami a makro-struktúrában megjelent, az tükröződött az óvoda mikro-struktúrájában is. Mindazok a körülmények, melyek a falu és lakosságának megváltozását eredményezték, érzékelhetővé váltak óvodán belül is. Az utóbbi években jelentősen nőtt a szülők körében a munkanélküliség. Az óvodai felvételkor kiemelt helyen kezeljük azon gyermekek felvételét, akik nehéz szociális helyzetben vannak. Ugyanakkor igyekszünk helyet biztosítani azoknak a gyermekeknek is, akiknek szülei nagyon sokat dolgoznak azért, hogy megteremtsék anyagilag a biztonságos hátteret, de gyermekük számára éppen emiatt kevés idejük marad. A felgyorsult életvitel, a hajszolt életmód sok negatív hatást mér a családokra. A falu, részben a főváros közelsége miatt, nem tudja azt a nyugalmat biztosítani, ami korábban a falusi élet jellemzője volt. Tapasztalataink azt mutatják, hogy megnőtt a magatartási-, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek száma. Sok a beszédhibás és kommunikációs zavarral óvodánkba kerülő kisgyermek. Elemezve eddig alkalmazott módszereinket, megismerve a pedagógiai és pszichológiai kutatások újabb eredményeit, arra a következtetésre jutottunk, hogy egyre inkább szükséges a gyermekek egyénre szabott fejlesztése. Az egyéni értékeket tiszteletben tartva ma már természetes, hogy sokféle úton elérhető a kitűzött cél. Olyan szemléletű nevelési programot kerestünk, melynek megvalósításában nevelőtestületünk kellően elhivatott, emellett alkalmas a helyi értékeink megóvására. A mögöttünk álló évek bizonyítják jó döntésünket. 7
3.2 Óvodaképünk Az Óvodai Nevelési Országos Alapprogramja kimondja, hogy a gyermek a családé, az óvoda kiegészíti azt sajátos szocializációjával. Az óvodában, miközben az teljesíti funkcióit (óvóvédő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő,) a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy egységes értékrendünk és nevelési szemléletünk a bennünket választó valamennyi család számára a legmegfelelőbb legyen. Óvodánk NYITOTTSÁGA lehetőséget biztosít arra, hogy a szülőkkel kölcsönösen együttműködve, új minőséget jelentő kapcsolat alakuljon ki. Abból az alapelvből indulunk ki, hogy a család értéket közvetít a gyermek felé. Óvodánk elsősorban a családi nevelés kiegészítésére törekszik, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre fokozott figyelmet fordít. A családok szükségleteit megismerve alakítjuk ki az együttműködés színterét. Megismerjük a családok értékrendjét, felmérjük a szülők véleményét az óvodai nevelésről. Bevonjuk a szülőket az óvodai életbe, szakmai támogatást adunk a családi neveléshez. A szülők igényeihez igazodva gyarapítjuk pszichológiai, pedagógiai, egészségügyi ismereteiket. Kapcsolatot keresünk az idősebbekkel, a nagyszülők, dédszülők nemzedékével. Közvetítő szerepet töltünk be a családok és a speciális szolgáltató, szociális ellátó intézmények között. A családokkal közösen gazdagítjuk a gyermekek tapasztalatait, élményeit. 8
3.3 Programunk célja és gyermekképünk A mai gyermekek szükségletei, az egyén boldogulásához szükséges személyiségjegyek hangsúlyai változhatnak a társadalmi folyamatok hatására. A változásokhoz való alkalmazkodás pedagógiai hangsúlyváltozásokat is eredményez. Célunk: az óvodás korú gyermekek fejlődésének támogatása, személyiségük sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése (szellemi, erkölcsi, biológiai). Feltételrendszerünk a tevékenységek tudatos befolyásolásával segíti a személyiség kibontakoztatását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, szokásokra, nembeli, érési, vérmérsékleti különbségekre és a családok értékrendjének sokféleségére. Alapvető feladatunknak tekintjük a személyiség harmonikus fejlődésének a segítését, figyelembe véve a gyermekek erősségeit és esetleges hiányosságait. Ezen belül feladatunk az egészséges életmód alakítása, az érzelmi az erkölcsi és a közösségi nevelés, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. Beletartoznak azok a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése is, akik enyhe fokban érzékszervi fogyatékosak, beszéd fogyatékosak, enyhe értelmi fogyatékosak, tanulásban akadályozottak, vagy enyhe testi fogyatékkal élnek. Fontosnak tartjuk azokat a személyiségtulajdonságokat, amelyek az egyén saját lehetőségeinek felismeréséhez, önmegvalósításához leginkább szükségesek: pozitív énkép, önérvényesítő képesség, saját szükségleteinek megfogalmazása, kielégítése, érzelmi gazdagság, kulturált magatartási szokások, önfejlesztő magatartás, másság tolerálása, társakkal való együttműködés, a döntés, a választás, a rugalmas gondolkodás, a kreativitás képessége, a művészetek, a természeti, társadalmi környezet iránti érzékenység. A sajátos tevékenységközpont-rendszerrel és a gyermeki szabadság biztosításával alakítjuk ki a szocializáció szempontjából fontos szokásokat, magatartásformákat: 9
a kompromisszumok, konszenzusok és az önérvényesítés stratégiáinak megtanulását a kontaktuskeresést, a kommunikálást és a társalgás technikájának elsajátítását a társas konfliktusokban a felnőtt kevés segítségével a megoldások keresését az önszabályozás, az önkontroll alakítását a közös tevékenységekben az igényeknek, elképzeléseknek megfelelő szervezési teendők vállalását a gyermekek játékszükségletének kielégítését, az önkifejezés és az együttműködés kiteljesedését. Az értelmi fejlődésben a gyermekek eltérő tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésükre és kíváncsiságukra építve a cselekvés, tevékenység a beszéd és a gondolkodás egységét biztosítva fontosnak tartjuk: az utánzásra épülő tanulással együtt, a felfedezéseket, a próbálkozásokat, az élethelyzetekben, tevékenységekben történő felismeréseket, a pszichikus funkciók intenzív fejlődését a hagyományok ápolását a természet, az élőlények szeretetét és védelmét, a környezettudatos magatartásra nevelést az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést. Fontosnak tekintjük az egészséges testi és lelki fejlődést: az egészséges életmód szokásainak kialakítását a szükségletek és a mozgásigény kielégítését az egészség óvását, védését az esetleges hátrányok korrekcióját speciális szakemberek bevonásával. Ennek megfelelően feladatunk a gyermekekhez, mint egyedi, mással nem helyettesíthető individuumokhoz és szociális lényekhez, az életkori sajátosságok és az egyéni szükségletek, különbségek ismeretében közelíteni. 10
4. A PROGRAM FELTÉTELRENDSZERE 4.1 Óvodánk személyi feltételei Óvodánk dolgozóinak száma: 46 fő Ebből: 26 fő óvodapedagógus 1 fő logopédus 14 fő dajka 1 fő óvodatitkár 1 fő gyógypedagógiai asszisztens 1 fő konyhai dolgozó 1 fő takarító (részmunkaidős) 1 fő óvodavezető 1998 szeptemberétől 3 csoportban indítottuk el a Lépésről-lépésre óvodai program elemeit, kapcsolódva a Soros Alapítvány által kiírt pályázathoz. Óvodánkban 1999 szeptemberétől valamennyi csoportban a Lépésről-lépésre óvodai program alapján dolgozunk. Logopédusunk pszichológusi képesítéssel is rendelkezik. Nevelési évenként 30-40 gyermekkel foglalkozik attól függően, hogy milyen jellegű a beszédhiba, illetve a részképesség hiány. A gyógypedagógiai asszisztens a problémával rendelkező gyermekek integrálásában nyújt segítséget. Az egyéni fejlesztést fejlesztő pedagógusi végzettségű óvodapedagógusok erősítik egyéni és kiscsoportos formában. Az óvodavezetőség tagjai a program fejlesztésének segítése céljából részt vesznek a pedagógiai folyamatok feltárásában, elemzésében, valamint annak vizsgálatában, hogy a program megvalósulását miként lehet a leghatékonyabban segíteni. Az óvónői és dajkai teamek már hosszú évek óta együtt dolgoznak, összeszokottságuk a mindennapi feladatok hatékonyabb ellátását biztosítja. 11
4.2 A program tárgyi feltételei Óvodánk nagy udvarokkal rendelkezik, zöldövezetben található. Az intézményhez tartozó zárt udvarok és a községet körülölelő erdők, dombságok rengeteg lehetőséget adnak a szabadba töltött idő változatos eltöltéséhez. A csoportszobák tárgyi és szemléltető eszközökkel való ellátottsága elegendő volt a program beindításához. A játékok és képességfejlesztő eszközök bővítése tudatos, előre átgondolt és megtervezett formában valósul meg az óvodapedagógusok leleményessége, kreativitása és a fenntartó és a szülői szervezet támogatása által. Az épületegyüttes nagy része öreg, elavult, felújítása folyamatos odafigyelést igényel. Az óvoda főépületében 4 újonnan épült csoportszoba van, a Rákóczi úti tagóvodában két csoport működik, az Iskola utcai épületegyüttesben 6, a Csicsergő épületben 1. Logopédusunk a fő épületben és az Iskola utca-i épületben önálló szobával rendelkezik. Nevelői szoba, tornaterem, tornaszoba, nevelői öltöző és a tároló helyiségek kérdése az új épület létrehozásával nagymértékben megoldódott. A telephelyeken tároló helyiségek és nevelői öltözők továbbra is kialakításra várnak. 4.2.1. A játéktevékenységhez szükséges eszközök: Alapvető játékeszközök: különféle játékformák (mozgásos játékok, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás) eszközei, mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök, ének, zene, énekes játékok eszközei, az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei, értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök, ábrázoló tevékenységet fejlesztő (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézimunka) anyagok, eszközök, a természeti- emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok, zene lejátszó, 12
diavetítő, vetítővászon. 4.2.2. Az alapvető játékeszközökön kívül szükséges eszközök és felszerelések: festőállvány, homok-víz asztal, a programhoz tartozó építőjáték-készlet, képességfejlesztő- és szerepjátékhoz szükséges kellékek, mozgásfejlesztő eszközök, képeskönyvek, ismeretterjesztő kiadványok. 13
5. A PROGRAM ALAPPILLÉREI A Lépésről-lépésre óvodai program eleget tesz az országos alapprogramban meghatározott általános pszichológiai és pedagógiai elveknek. Ezen kívül négy specifikumot emel ki, melyre az egész rendszer épül. Individualizálva szocializál Saját tevékenységközpontú szemlélet A családok, a szülők bevonásának fontossága A szociális feladatok vállalása 5.1. Individualizálva szocializálás A Lépésről-lépésre óvodai programban a család és az óvoda szocializáló szerepét hangsúlyozva a 3-7 éves korban az én fejlődés szakaszában kiemelt jelentőségű az egyediség, az egyéniség támogatása. Az individualizáló nevelés, fejlesztés olyan pedagógiai megközelítés, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermekek egyéni különbségként hoznak magukkal. Az individualizáló nevelés érdekében az óvodapedagógus érzékenyen reagál a különbségekre. Az azonos életkorú gyermekek között is jelentős fejlődésbeli eltérések vannak. Ez megnyilvánulhat: a gyermekek eltérő biológiai szükségleteiben az adottságaikban a tapasztalataikban a mozgásigényükben az erkölcsi, szociális érzékenységükben az érdeklődésükben az egyéni élményeikben az én-tudatukban a tanulási stílusukban 14
a kapcsolatteremtésükben az önkifejező törekvéseikben. Az egyéni eltéréseket toleráló felnőtt magatartása modellértékű a gyermekek számára. Az individualizáló nevelés egyszerre erősíti az egyediséget és ösztönöz az együttműködésre, így támogatja a szocializációt, amely áthatja az egész óvodai életet, annak minden tevékenységét. Az óvodáskor végére a legtöbb gyermek eljut az önérvényesítés túlsúlyától az együttműködésig, a társak szükségleteinek, igényeinek, szándékainak megértéséig. A fejlődés részben a természet munkája, részben a nevelés, a fejlesztés eredménye. A személyiségfejlődés, az individuum alakulása döntően külső hatásokra következik be, miközben a gyermek másokkal együtt létezik. Ezekben az együttlétekben, személyek közti kapcsolatokban szocializálódik. A nevelés úgy is értelmezhető, mint tudatos szocializáló tevékenység. A család alapozza meg az óvodás gyermek énképének alakulását és indítja el a szocializáció útján. Ezt a folyamatot tovább gazdagítják azok az emberi kapcsolatok, amelyek a gyermeket az óvodában körülveszik. A szeretetteljes légkör erősíti a gyermekben a pozitív képet, nyitottabb lesz társai felé, könnyebben beilleszkedik. A szocializációt segíti az egyén erősségeire építő individualizáló nevelés. A személyiség fejlődésének és fejlesztésének ez a két dimenziója egymástól elválaszthatatlan. Az egészséges személyiség megőrzi egyediségét, egyéniségét, megtanulja az együttműködést, az alkalmazkodást, az egyezkedést és a társadalmi lét szabályait. A Lépésről-lépésre óvodai program a gyermekek pozitív önértékelésének támogatásával az aktív személyiség önfejlesztő erőit alapozza meg. 5.1.1. Az individualizálás elvei: a gyermekek személyiségének megismerése, folyamatos nyomon követése, az egyéni fejlesztés elvének érvényesítése az erősségek és az esetleges hátrányok alapján, személyes kontaktus a tevékenységekben, a gyermekek eltérő egyéni testi-lelki szükségleteinek kielégítése, személyesség a gyermekek munkáinak, személyes tárgyainak tárolásában, 15
a gyermekekre vonatkozó információk bizalmas kezelése. 5.1.2. Az individualizálás lehetőségei a játékban Ebben a tevékenységben adják a gyermekek a legtöbb jelzést személyiségükről. Fontos a felnőtt és a gyermekek közötti személyes kontaktus, amely megnyilvánulhat a kommunikációban, jelzésekben, tevékenységekben. Ez a kapcsolat serkenti a gyermeket a felnőtt utánzására, a minta követésére, a társakkal való együttműködésre. A szabad játék fejlesztő hatását tekintve időtartamban is a legfontosabb, legdominánsabb tevékenység. 5.1.2.1. Az óvodapedagógus feladatai az egyéni eltérések tolerálása érdekében: a gyermek jelzéseinek, viselkedésének megfigyelése, az információk értékelése, az egyéni érdeklődésnek megfelelő játékfeltételek megteremtése, az egyéni szándékok, elképzelések támogatása, a konfliktushelyzetekbe az érintettek bevonása (megoldáskeresés, közös szabályalkotás), az egyének eltérő szociális szükségleteinek kielégítése, egyénekre irányuló kommunikáció, a gyermekek érzelmi kötődéseinek erősítése, formálása, közvetlen segítségadás a társtalan, nehezen beilleszkedő gyermek esetében, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében az óvoda együttműködik a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel és intézményekkel. 5.1.2.2. A személyiségközpontú szemlélet érvényesítése a csoportszobai feltételek megteremtésében: barátságos, szeretetteljes légkör biztosítása, a csoportszobák otthonossá tétele megfelelő bútorokkal, meghittséget árasztó berendezések, dekorációk kiválasztása, lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermekekhez kötődő személyes tárgyak az óvoda életében is jelen lehessenek (kedvenc játékaikat, egyéb személyes tárgyaikat behozhatják). 16
5.1.2.3. A személyiségközpontú szemlélet érvényesítése az óvodapedagógus tevékenységeiben: Az óvodapedagógus személyisége és minden megnyilvánulása érzelmi biztonságot, szeretetet, megértést és védelmet sugároz a gyermekek felé. Az eltérések tolerálásában mintát adó óvodapedagógus könnyen el tudja fogadtatni társaival a nehezebben beilleszkedő, lassabban szocializálódó gyermekeket. Az elfogadás nem zárja ki a tudatos fejlesztést, a gyermeki személyiség formálásának szándékát. 5.1.3. Az óvodapedagógus és a gyermek kapcsolatának fontosabb elvei személyre szóló pedagógiai hatások, szeretetteljes elfogadás, pedagógiai optimizmus a kommunikációban és az ezt kifejező metakommunikációban, segítségadás a gyermekek egyéni problémáinak megoldásában, a személyiség értékeinek hangsúlyozása és elfogadtatása a kortársakkal, személyes élményeket, érzéseket, gondolatokat feltáró beszélgetés (alkalmanként, egyénenként), a gyermekek kommunikációjának megértése, megfejtése, a gyermekek változó testi, lelki szükségleteinek megfelelő törődés, a szülők bevonása a gyermekeket érintő nevelési kérdésekbe, a tevékenységek feltételeinek és a kezdeményezett szabályjátékoknak az egyénekre szabott befolyásolása. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagóguson kívül az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése is. 17
5.1.4. Az óvodába lépés feltételei A gyermekek óvodai felvételéről a Köznevelési törvény 49.. rendelkezik. Az óvodai élet megkezdése a gyermek 3. életévét követően esedékes. 5.1.4.1. Az óvodai felvétel eljárásrendje: Nyílt nap az óvodában: a szülő betekintést nyerhet az óvoda adottságaiba. Előjegyzés az óvodai felvételre az intézmény által szokásos módon meghirdetett időpontban. Szülői igények figyelembe vétele a lehetőségekhez mérten (adott csoportba, óvónőhöz, testvér mellé, homogén csoportba, vegyes csoportba, mely épületbe). Túljelentkezés esetén felvételi bizottság dönt a gyermekek felvételéről. A bizottság tagjai: 1. Községi Önkormányzat Jóléti Bizottságának képviselője 2. Gyermekjóléti Szolgálat képviselője 3. Védőnői Szolgálat képviselője 4. Óvodavezető 5. Óvoda-vezető helyettes 6. Óvodai gyermekvédelmi munkaközösség képviselője 7. Szülői Szervezet képviselője 8. Óvodaszék képviselője Az előjegyzett gyermekek szüleinek írásos értesítése a felvétel eredményéről. A felvételt nyert gyermekek szüleinek tájékoztató szülői értekezlet. 5.1.4.2. A beszoktatás rendszere Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért arra törekszünk, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. 18
A közös szülői értekezleten tájékoztatást kapnak a szülők, hogy mely épületbe, csoportba, mely óvónőkhöz kerül gyermekük. Megismerhetik az óvoda házirendjét. További ismerkedés családlátogatás alkalmával történik, a gyermek óvodába lépése előtt. Az újonnan felvett gyermekek a beszoktatás alatt szüleikkel együtt fedezhetik fel az öltözőt, mosdót, csoportszobájukat, és próbálhatják ki a játékokat. A beszoktatás valós időtartama a gyermek egyéni szükségletéhez igazodik (a szülők ebben aktívan részt vehetnek). Biztosítjuk a folyamatos beszoktatás lehetőségét. 5.1.4.3. A közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése Az óvodáskorú gyermekek társas kapcsolatainak kialakulásában meghatározó szerepe van annak, hogy egyre nő a személyiségükre hatást gyakorló egyének száma. A gyermekek megtanulják megismerni önmagukat, az együttélés szabályait, a társas életben elvárt viselkedésmódokat. A tevékenységközpont-rendszer (A gyermekek fejlesztésének megvalósulása a játék és tanulás a következő egyedülálló tér rendezésben, az alábbi Tevékenységközpontok rendszerének kialakításával valósul meg: a családi és szerepszituációs központ, irodalmi, ének-zenei központ, építő központ, képzőművészeti központja, manipulációs, asztali, társas, szabályjátékok központja; természetismereti központ. ) az alapja az óvodai csoportokban a mikroközösségek létrejöttének, amelyek ideális teret jelentenek a jó közérzet, a személyes kapcsolatok és az elmélyült játék kialakulásához. A tevékenységközpontok állandó lehetőséget adnak a sokszínű cselekvésre és tapasztalatszerzésre, a gyermekek igényeinek, érdeklődésének megfelelően. 5.1.5. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Óvodás korban, a viselkedés megnyilvánulásában meghatározó szerepet kapnak az érzelmek. Az óvodáskorú gyermek az érzelmeket is úgy tanulja, mint bármi mást, ezért fontos az óvodapedagógus személyes mintaadása. A gyermek az utánzásban az emóciókat is átveszi. Ezért az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd és érzelmi töltés kell jellemezze. Kommunikációjuk, bánásmódjuk, viselkedésük modellértékű szerepet tölt be. 19
Az óvodapedagógusnak rendelkeznie kell bizonyos mértékű empátiás-készséggel. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy felismerjük a gyermekek érzelmi, lelki szükségleteit, zavarait, és kezelni tudjuk emocionális problémáit. A kibeszélés, kimondás, eljátszás, segíthet a negatív érzelmek feloldásában. A gyermekek érzelmi fejlődése, mentális egészsége legalább olyan fontos, mint a teljesítményük. A személyközpontú óvodai nevelés megkívánja azt, hogy a műveltségtartalmak feldolgozásának folyamatából ne zárjuk ki a gyermekek érzelmeinek formálását. Az egyénre szóló nevelést az egyes gyermekek felé megnyilvánuló érzelmeinkkel, empátiánkkal tudjuk megvalósítani. Az óvodában minden tevékenységben ott rejlik az érzelmek kifejezésének, az érzelmekre hatásnak a lehetősége. Az óvodában kialakuló társas kapcsolatok alkalmat adnak arra, hogy erősítsük a szeretet, a kötődés szálait, formáljuk az együttérzést, a másság elfogadását, az önzetlenséget, a figyelmességet, a segítőkészséget, a szülők, kortársak, település, haza szeretetét, az erkölcsi érzelmeket feltételező emberi magatartást. A kisgyermek és mindannyiunk élete olyan szerepek láncolatának tekinthető, amely az egyént szociális rendszerek bonyolult sorozatával hozza kapcsolatba. Előírt szerepeink vannak, amelyeknek többé-kevésbé a tűrési határokon belül kell megfelelnünk. A meg nem felelésekből következnek az egyéni és társadalmi konfliktusaink. Tehát a szocializáció szerepekre készít fel, meglévő kulturális, viselkedési módozatok elsajátítását jelenti, megalapozza a szokás és normarendszert. Az óvodáskor végére jut el arra a szintre, amikor a megélt sok-sok tapasztalat, élmény hatására erkölcsi érzelmei alakulásával és aktivizálásával meg tudja ítélni a viselkedés helyességét, és indokai már jelzik a saját érdekek mellett a társak érdekeinek elfogadását is. A szocializáció és a polarizált érzelmek is a tanulás eredményei. 5.1.5.1. Az óvodapedagógus feladatai a szocializáció támogatásában A gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása (a magányos gyermekek felé a páros kapcsolat erősítése) A közös élmények forrásainak gazdagítása a társadalmi tapasztalatok körének bővítésével A gyermekek elképzelései és döntései alapján a szülők bevonásával a csoportélet hagyományainak kialakítása és ápolása 20
A viselkedéskultúra megalapozása A közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában a gyermekek aktivizálása, egyezkedésekkel, kompromisszumokkal A társas-, szabályjátékok rendszeres biztosítása a gyermekek közreműködésével A hazához, tájhoz, kultúrához kötődés erősítése, az értékek megbecsülésére nevelés Ha a családok igénylik, a gyermekek személyes vonatkozású ünnepeinek megtartása az óvodában A gyermeket érintő pozitív családi események alkalmankénti számbavétele A jeles napok, ünnepeink, a nemzeti ünnep hagyományainak megteremtése az óvodai életben A tevékenységekben a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése, az együttérzés, az önzetlenség formálása, a tolerancia, a mások érdekeinek figyelembe vételére nevelés A konfliktusok megbeszélésének és lerendezésének bemutatása indirekt formában, demokratikus légkörben A megkezdett tevékenységek befejezésére ösztönzés A gyermekek által vállalt feladatokban az akadályok leküzdésére motiválás Az elképzeléseket, a közös terveket összehangoló stratégiában a játszótársként alkalmanként bekapcsolódó óvodapedagógus személyes mintaadása A gyermekek pozitív értékelése az egyéni igényekhez, szükségletekhez és fejlettséghez igazodó hangsúlyokkal és gyakorisággal. A szocializációt segítik azok a tablók és táblák, amelyeken láthatóvá, szemléletessé tesszük a gyermekek társaik, barátaik felé irányuló törődésének jeleit. Hasonló szerepet tölt be a spontán beszélgetés, illetve a beszélgető-kör. Ez alkalom a gyermeki élmények, az aktuális események, hangulatok, érzések és gondolatok egymás közti megosztására, amely erősíti az összetartozás érzését és tudatát. 21
6. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE, A SZABAD JÁTÉK, ÉS A FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK KERETE 6.1 A Lépésről-lépésre program óvodai feladatrendszere Az óvodai nevelés feladatai az óvodai élet tevékenységformáinak keretében az óvodapedagógus tudatos nevelőmunkájának következtében valósulnak meg, és a gyermekek személyiségének fejlődését eredményezik. 6.1.1. Tervezés (az óvodai élet megszervezésének elvei, keretei, a nevelés tervezése) A fejlesztés tartalma 1. 2. 3. 4. 5. Az egészséges életmód alakítása, mozgásfejlesztés. Érzelmi,er kölcsi és a közösségi nevelés. Az anyanyelvi fejlesztés. Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. a) Ének-zenei nevelés b) Rajzolás,festés, mintázás, kézimunka, c) Verselés, mesélés a) természeti és társadalmi környezet megismerése b) matematikai tapasztalatok 22
6.2. Az egészséges életmód alakítása, mozgásfejlesztés Feladatok: az egészséges életmód feltételeinek biztosítása, az egészséges életvitel igényének alakítása, az érzékszervek egészséges működésének segítése, a testi fejlődés, az összerendezett mozgás, a testi képességek, a mozgáskultúra fejlesztése. Az egészséges életmód alakításának rendszere a gyermekek gondozása, testi szükségleteiknek, mozgásigényüknek kielégítése, harmonikus és összerendezett mozgásfejlődésük elősegítése, testi képességeik fejlesztése, egészségük védelme, edzése, óvása, megőrzése, az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, pihenés, betegségmegelőzés, táplálkozás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, fejlődésükhöz és fejlesztésükhöz szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése, a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása, ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi és lelki nevelési feladatok ellátása. Feladataink: A csoportszobák berendezésénél a tevékenységközpontok elkülönítéséhez mobilizálható bútorokat szerzünk be. A tornatermekbe megfelelő tornaszereket, sportszereket biztosítunk. Az óvoda udvari játékainak bevizsgálásával biztonságos környezetet alakítunk ki. Ügyelünk arra, hogy az udvarokon legyenek pormentes felületek, árnyékos, fedett részek, sok egyensúlyérzéket, mozgáskoordinációt fejlesztő eszköz, homokozók, kerti szerszámok, építők, rollerek, kerékpárok. 23
Az eltérő életkörülmények közül érkező gyermekeknél is törekszünk kulturált egészség-megőrzési szokások elsajátíttatására, azokat gyakorolják az eszközök és a napirend által Kihasználjuk a település adta lehetőségeket; kirándulásokat szervezünk a környék erdeibe, ezzel is biztosítva az egészséges, tiszta levegőn való szabad mozgást. Ezen kirándulások és séták alkalmával tudatosan odafigyelünk a természet megismerésére és védelmére. Egészséges és korszerű táplálkozási szokások megalapozása érdekében biztosítjuk a napi gyümölcsevés lehetőségét, vitamindús saláták, gyümölcsteák készítését, szülői segítséggel. A gyermekek egészségének megőrzése érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk a gyermekorvosokkal, védőnőkkel, és az étrendet összeállító, ételt elkészítő és biztosító (szállító) céggel. 6.3. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen célunk, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Feladatok: a felnőttek modell értékű viselkedése, kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, kiegyensúlyozott légkör kialakítása, az erkölcsi érzelmek megalapozása, a társadalmi élet alapvető ismereteinek közvetítése, közös élmények, tapasztalatok útján, az alapvető udvariassági szokások, magatartási módok fejlesztése, a szociális technikák megalapozása, a tevékenységekben az eredményre törekvés, akadályok leküzdésére nevelés, az akarat fejlesztése, a reális, saját értékeit felismerő énkép alakítása, a szükségletek, attitűdök beállítódása, formálása, önkifejező törekvések támogatása, állandó értékrendszer megteremtése, 24
különbözőségek elfogadása, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szakemberek bevonása a személyes és a csoportélet hagyományainak ápolása. 6.4. Az anyanyelv fejlesztése Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Feladatok: beszélő környezet, mintaadás, szabályközvetítés, képzelet és kreativitás fejlesztése, a tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése, értelmi képességek, ismeretek rendezése, bővítése, gyakorlása, a kontaktusteremtés, a kommunikációs képesség, önkifejezés eszközeinek fejlesztése, kitalált, ismert mesék, történetek elmondása, az írott nyelv iránti érdeklődés támogatása, beszédszervek fejlesztése, ápolása, szakember bevonása. 6.5. Művészeti nevelés Feladatok: az érzelmi nevelés fontos eszközeként a polarizált (közösséghez való tartozás) érzelmek megalapozása, az empátiás készség kialakítása az önkifejezés erősítése (mese, vers, zene, ábrázolás, mozgás, stb.) esztétikai élmények nyújtásával az esztétikai fogékonyság formálása az alkotás, az esztétikum létrehozásának ösztönzése az irodalom, az ének-zenei nevelés tartalmával a népi hagyományok, a kultúra gyökereinek ápolása a drámapedagógia eszközeivel az érzelmek, gondolatok mozgással és egyéb eszközökkel történő kifejezésének segítése 25
6.5.1. Az ének-zenei nevelés tartalma A program a Kodály Zoltán és Forrai Katalin által teremtett hagyományokra építi a zenei nevelést, kibővítve értékes zenei anyagú megzenésített versekkel és gyermekdalokkal. Az ének-zenei tevékenység a gyermekek és az óvodapedagógus kezdeményezésére az egész napot áthatja. A mozgás, a ritmus, a zene elválaszthatatlan a különböző zenei tevékenységekben. Elsősorban a közös mozgás, éneklés jelenti a legnagyobb élményt. A gyermekek az anyanyelvhez hasonlóan élik meg a zenét, mint a hangulatok, az érzelmek, a jó közérzet fontos kifejezőjét. A projekt-módszerben ( A projektmódszer a gyermek érdeklődésére, az óvónők és a gyermekek közös tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg. ) elválaszthatatlan a tevékenységtől a gyermekek asszociációi által kezdeményezett ének, énekes játék és az óvodapedagógus által felajánlott lehetőség, amely lehet kötelező (nagyok számára) és választható is. Az ének-zenei nevelés feladatai: a készségek fejlesztése a mozgás- hang-szöveg összekapcsolásával zenei élmények nyújtása, az éneklés ösztönzése hagyományápolás népi játékok alkalmazása tánc igényes kortárs művészet megismertetése környezet hangjainak megismertetése A zenei élménynyújtásba bekapcsolódhatnak a zenéhez értő, zenét művelő családtagok. Az óvodapedagógus tudatos tervezésének, zenei felkészültségének eredményeképpen fejlődik a gyermekek éneklési készsége, hallása, ritmusérzéke, zenei formaérzéke, kreativitása, zenei alkotókészsége, zenehallgatási szokása. A zene egy nép kultúrájának sajátos része, amellyel a kötődések, az identitás megalapozható. A gyermeki kreativitást fejleszti a saját készítésű hangszerek használata. A sokat éneklő, játszó óvodapedagógus mellett a gyermekek az anyanyelvhez hasonlóan sajátítják el a zenei anyanyelvet. 26
6.5.2. A vizuális nevelés tartalma Az rajzolás, festés, mintázás, kézi munka, kézművesség olyan sokszínű tevékenység, amelyhez a feltételeket a nap folyamán állandóan biztosítanunk kell. Az anyaggal való játék örömét, az alkotás élményét megélő gyermek számára kezdetben nem az eredmény, hanem a tevékenység a fontos. Ezeknek a tevékenységeknek van ugyan kézzel fogható, látható eredménye, de ennek értékelése csak a megerősítés, ösztönzés szándékával történik. A vizuális látásmód befolyásolása, az önkifejezés technikájának bemutatása, a műalkotások, népművészeti elemek megismerésének szervezése az óvodapedagógus feladata. A környezetalakításban, kézműves tevékenységek bemutatásában sok lehetőség nyílik a szülők bekapcsolódására. A gyermekek munkáinak megbecsülését, tér, forma, szín képzeteinek gazdagítását, képi gondolkodásmódjuk fejlesztését szolgálják a kiállítások és a környezet szépítésében való felhasználásuk. A csoportszoba színvilága, a tárgyak legyenek mértéktartóak, ízlésesek. Az óvodapedagógus ízlése, mint modell, követendő példaként hat a gyermekekre. A csoportszoba külső megjelenésében is tükrözze az évszakot, a gyermekek speciális érdeklődését, a játéktevékenység témáinak alakulását, a projektek tartalmát. A csoportszoba nyitott, az előtereket az óvodapedagógus és a gyermekek által közösen készített munkák, aktualitások, eszközök dekorálják. 6.5.3. A verselés, mesélés tartalma Gyakran a mesét, verset, mondókát a családban a televízió, ill. egyéb informatikai eszközök által ismerik meg a gyermekek. Nincs személyes kapcsolatuk, készen kapják a képi megjelenítést. Az óvodapedagógus mesélése, verselése, mondókázása alkalmas személyes kapcsolat kialakítására. A hallott szavak útján a gyermek alakíthatja belső képét. A mondóka, a vers mozgásra ösztönzi, az improvizálást támogató felnőtt erre példát adhat. A gyermekek kezdeményezéseire, az óvodapedagógus ösztönzésére a mesélés, verselés, mondókázás sokféle tevékenységhez spontán is kapcsolódik. Az óvodapedagógus kezdeményezhet olyan tevékenységet is, amely választható, vagy a gyermekek fejlettségétől függően alkalmanként az egész csoport számára felajánlott mesehallgatás. A magyar és más népek gyermekköltészete, népmeséi, népi mondókái és a kortárs irodalmi alkotások sok alkalmat, jó 27
alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre és mesélésre. A nagyobb gyermekeknél megjelenik a személyes történetek, elbeszélések iránti érdeklődés és a saját mese létrehozásának igénye. A gyermekek maguk is alkotnak meséket, elbeszéléseket, készíthetnek egyéni vagy közös mesekönyveket, amelyeket saját illusztrációikkal gazdagíthatnak. Alkalmanként, megfelelő előkészítéssel egy-egy szülő is felkérhető a gyermekkori élmények elbeszélésére. A bábjáték, a mimetikus, a szituációs játék, a dramatizálás komplex tevékenység, amely integrálja a művészeti ágakat, egyben nagyszerű lehetőség a közös élményszerzésre, az együttműködés készségeinek alakítására, a beszédkészség fejlesztésére. A mese feltárja a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonyait. A nevelési év során tanult verseket, mondókákat saját illusztrációval ellátva Mondókás könyvet hoznak létre a gyermekek, melynek lapozgatása közben a hívóképek segítik a hallottak felidézését. 6.6. A külvilág tevékeny megismerése Feladatok: a tárgyi, természeti környezettel, jelenségekkel, folyamatokkal, anyagokkal kapcsolatos tapasztalatok szerzése, a társadalmi környezet történéseinek érzékelése a környezetben, a tevékenységekben, az élethelyzetekben szerezhető matematikai tapasztalatok integrálása. 6.6.1. A külvilág tevékeny megismerésének a tartalma A tevékenységekben a teljes személyiségre kell hatni. A gyermekek összetett világképének kialakítása érdekében projekt-rendszert alkalmazunk, mely magába foglalja a műveltségtartalmakat. A tevékenységek során tapasztalatokat szereznek, s ez által összefüggéseket tárnak fel. A műveltségtartalom hordozói azok a tevékenységek, amelyeket a gyermekek, vagy az óvodapedagógus kezdeményeznek a csoportszobákban, a különböző tevékenységközpontokban és a külső világban. Az ezekhez kapcsolódó gyűjtőmunkákba és egy-egy 28
projekt egyéb bekapcsolódhatnak. módon történő feldolgozásába előzetes egyeztetés után a szülők is 6.6.2. A természeti környezet megismerésének tartalma A külső világ megismerésének első forrása a gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb világ. A természeti és a társadalmi környezetben lezajló bármely jelenség, történés, folyamat sokféle információt hordoz, amelyet a felfedező, kereső, probléma-érzékeny gyermek megtapasztalhat. A külső világ megismerését szolgálja a természetismereti tevékenységközpont, ahol a gyermekek gyűjteményei, a különféle anyagok, jelenségek, folyamatok nyomon követhetők, megfigyelhetők, megtapasztalhatók. A homok-víz asztal tudatosan biztosít olyan eszközöket, amelyekkel a gyermekek kísérletezhetnek, mérhetnek és különböző anyagokkal ismerkedhetnek. A természeti, társadalmi, matematikai tapasztalatokat változó körülmények között is alkalmazhatják a gyermekek társas- és szabályjátékok segítségével. Tablókat, képeskönyveket, tematikus albumokat készíthetnek, amelyek a megfigyelés rendezését szolgálják. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonyuk alakul ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulják azok védelmét, az értékek megőrzését. Az óvoda udvara, a lakóhely, a családok otthona, a szülők munkahelye, a helyi hagyományok, szülőföld, hazai tájak, a település intézményei mind a megismerés forrásai, amelyek feltárásában, megismerésében az óvodapedagógus tereli a gyermekeket és a szülők részvételére is hangsúlyt fektethet. 6.6.3. A matematikai nevelés tartalma Az óvodában minden szituációban, tevékenységben adottak a lehetőségek matematikai tapasztalatok szerzésére. Melyek: tájékozódás a térben, téri irányok ismerete tér, sík, mennyiség szemlélet 29
személyek, tárgyak összehasonlítása, tulajdonságai, válogatása, hozzárendelése, osztályozása, összemérése, számlálása tevékenységekben, spontán helyzetekben, a játék szabadságát biztosítva, a direkt beavatkozásokat elkerülve A tevékenységközpontok bármelyikében elhelyezett eszközök, tárgyak, berendezések alkalmasak az azonosságok, különbségek felismertetésére, csoportosításokra, a sorba rendezésre, matematikai műveletek végzésére. A matematikai tapasztalatokat bármely tevékenységben bővíteni lehet: szabályjátékokban, társasjátékokban, térben, élethelyzetekben. Fontosnak tartjuk, hogy ezeket a lehetőségeket az óvónők észrevegyék és építsenek rá. A hozzárendelést, a halmazalkotást a gyermekek egész nap gyakorolják a játékeszközök jelek alapján történő elrakásával. A mérésekre, becslésekre a mérőeszközök használatára bármely tevékenység alkalmas a nap folyamán. A matematikai tapasztalatok, akár a nyelv, áthatják az ember egész életét. A manipulációs tevékenységközpontban a gyermekek rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyekkel egyénileg is tevékenykedhetnek, illetve az óvodapedagógus tudatos közreműködésével fejleszthetők a részképességek. Az építőközpontban elhelyezett speciális és más építőelemek a spontán tapasztalatokat bővítik és jól használhatóak a térbeli matematikai játékokhoz. A műveltségtartalom integrált megközelítése szerint, a zenei, az ábrázoló, a természettudományos megfigyeléseknek is éppúgy lehet matematikai tartalma, mint a matematikai játékoknak. A felajánlott, konkrét tevékenységekben a gyermekek az óvodapedagógus támogatásával és segítségével felfedezhetnek, próbálkozhatnak, kísérletezhetnek. A gyermekek egyéni fejlettségétől függően van szükség a matematikai műveletek indirekt modellezésére. A fenntartható fejlődés érdekében hangsúlyt helyezünk a környezettudatos alapozás formálására, alakítására. 6.7. A mozgásfejlesztés tartalma Az egészséges életmódra nevelés, a testi fejlődés elősegítése érdekében a legfontosabb terület a gyermekek mozgásigényének kielégítése, a mozgás fejlesztése. 30
Ezen belül: Heti egyszeri vagy kétszeri ( az óvodapedagógus döntése alapján, az életkort és a gyermekek mozgásigényeinek figyelembe vételével) kötelező formában, 5-10 perces mindennapos testnevelés a csoportszobában vagy az udvaron, szabad játék keretében a csoportszobában vagy a levegőzés ideje alatt a szabadban (a gyermeke spontán kezdeményezésére, vagy az óvodapedagógus ajánlásával. A foglalkozás tartalma az életkornak megfelelő anatómiai, élettani és pszichés szempontokat érvényesítő rendszerre épül. A testnevelés foglalkozások tartalma: o természetes mozgások, o utánzó mozgások, o játékos mozgások, o mozgásos játékok o prevenciós gyakorlatok szerekkel, o az udvari felszerelések, terepviszonyok kihasználása, o az eltérő mozgásigényű gyermekek mozgásigényének kielégítése (lehetőségek szerint). A mozgásfejlesztés tartalma: o Kondicionális képességek (erő és állóképesség), o mozgáskoordináció, o pszichés reakciókészség, o téri tájékozódó képesség, o A gyermekek mozgásigénye és készsége eltérő, ezért differenciálni kell: o időtartamban, o mozgástempóban, o mennyiségben. 31
6.8. A tevékenységközpontok rendszere 1. 2. 3. 4. 5. 6. Családi, és szerepszituációs központ Építő központ Manipulációs központ Természet ismereti központ Irodalmi, ének-zenei központ Képzőmű vészeti központ Szabad játék Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek választható kötelező Az óvodás gyermek képességeinek kibontakoztatásában meghatározó szerepe van a tevékenységeknek. Programunk integrálja a játékot, a tanulást és a munka jellegű tevékenységeket, melyek lehetőséget biztosítanak az önkifejezés, a kontaktusteremtés, a kapcsolattartás egyéni kibontakoztatására. A cselekvésre, manipulációra, közvetlen tapasztalásra épülő tevékenységek, helyzetek a gyermekek testi, érzelmi és értelmi fejlődését, fejlesztését szolgálják. Ennek érdekében tevékenységközpontokat alakítunk ki, amelyek állandó lehetőséget biztosítanak a sokszínű tevékenységekre egyéni érdeklődésüknek megfelelően. 32
A tevékenységközpontok a szabad játék és az óvodapedagógus által felajánlott választható tevékenységek színterei, a gyermekek természetes élettere, választásokra, elmélyült tevékenységekre felhívó környezetet jelentenek. A tevékenységközpontok egységes rendszerbe integrálják azokat a tevékenységeket, amelyeket az óvodapedagógus tudatosan és átgondoltan, választási lehetőségként a gyermekek számára biztosít. A gyermekek szabadon rendelkeznek az eszközökkel és az anyagokkal. Maguk is gazdagíthatják a csoportszoba eszköztárát. Kevesebb kész eszköz, több kreativitásra serkentő anyag áll a gyermekek rendelkezésére. A csoportszobában a több napon át folytatódó játékban megőrizhetik a kialakított tereket, építményeket. A tevékenységek befejeztével, a polcokon megjelenített jelzések segítségével önállóan rakják el az eszközöket. Az ilyen helyzetek lehetőséget kínálnak matematikai tapasztalatszerzésekre (pl. hozzárendelés, formaazonosítás, halmazok létrehozása vagy csoportosítás). 6.8.1. A tevékenységközpontok kialakításának szempontjai a) Megfelelő hely biztosítása o a szabad játékhoz, o a játékfajtákhoz, o az egyéb tevékenységekhez, o a spontán, szabad mozgáshoz, o az étkezéshez (folyamatos tízóraizás, uzsonnázás), o a mozgásos szabályjátékokhoz, o az énekes játékokhoz o az elkülönüléshez, o a személyes tárgyak tárolásához. b) A gyermekek önállóságának és kreativitásának kibontakoztatása érdekében a berendezést a tevékenységekhez igazítva átalakíthatóvá tesszük alacsony méretű, mobilizálható, átlátható bútorzattal. 33