VÁGÓTÖLTETEK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A KATONAI GYAKORLATBAN Tóth József mk. Alezredes HM Technológiai Hivatal Az előadásban a szerző a fémlemezek robbantására szolgáló eljárások és alkalmazott anyagok és eszközök összehasonlításával, valamint a környezetre gyakorolt egyéb hatásaik közül a levegőszennyezés részletesebb tárgyalásával kívánja bizonyítani a szakirodalomból ismert, úgynevezett lineáris vágótöltetek alkalmazásának előnyeit. Ma, amikor a Magyar Honvédség állománya, így a műszaki szakbeosztású katonák is a nem V. cikkely szerinti műveletekre készül elsősorban, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egyrészt minden terv és szándék ellenére is előfordulhat az V. cikkely szerinti alkalmazás, másrészt pedig az ettől eltérő hadviselési területen is előfordulhatnak olyan feladatok, amelyek robbanóanyag alkalmazását teszik szükségessé. A műszaki támogatás feladatai továbbra is az alábbiak: - Saját csapatok mozgékonyságát támogató feladatok. - Az ellenség mozgását akadályozó feladatok. - A túlélőképesség fenntartását, fokozását biztosító feladatok. - Egyéb (más, vagy általános) műszaki feladatok. Mind a négy feladatkörben számos olyan feladatterületet találhatunk, amelyek a megváltozott körülmények, és alkalmazási viszonyok között is robbanóanyag alkalmazásával hajthatók végre gyorsan és hatékonyan. Így a saját csapatok mozgékonyságának támogatása, a műszaki zárak leküzdése is nehezen képzelhető el robbanóanyag alkalmazása nélkül, de a túlélőképesség biztosításának egyik eleme, az állásépítés is nehezen valósítható meg némely körülmények között mással, mint robbantással. Figyelembe kell venni azonban, hogy a jelenlegi viszonyok az alkalmazott eljárások, és eszközrendszer teljes felülvizsgálatát követeli, még abban az esetben is, ha háborúban a környezet úgyse számít! Különösen igaz ez olyan esetekben mint az egyéb műszaki feladatok közé sorolt részvétel a természeti, vagy civilizációs katasztrófák következményeinek felszámolása, hiszen itt bármilyen indokolt is egy romba dőlt ház, vagy híd lerobbantása, az épített környezet veszélyeztetése árán nem szabad végrehajtani (legalább azt, ami épen maradt, ne tegyük használhatatlanná!). Sokan azzal érvelnek, hogy a bontási munkák jelenlegi gépesítési üteme mellett semmilyen szerepe nincs a robbantásos bontásnak, hiszen nincs olyan feladat, amit géppel meg ne lehetne oldani. Többé-kevésbé igazat is kell adnom ezeknek az állításoknak, hiszen a fejlődés szemmel látható, hazánkban is rendszerbe álltak a korábban a Delta című tudományos műsorból ismert, nagy teljesítményű betonharapók, az univerzálisan alkalmazható kis gépek (mint a kis Komatsu, ami már az MH-ban is megjelent). Ennek ellenére bizton állíthatom, hogy vannak olyan feladatok, amiket sokkal célszerűbb és gyorsabb robbantással megvalósítani, mint gépi bontással. - 1 -
2 Nem utolsó szempont a környezet terhelése sem. A robbantásos épületbontás egyszeri, impulzus-szerű zaja, szeizmikus hatása, a robbantás alatt képződő por (és a rövid ideig tartó esetleges útlezárás) sokkal kisebb kényelmetlenséget okoz, mint a hetekig tartó kopácsolás. Emlékezzünk csak az egykori MOM területén volt épületek bontására, aminek robbantásos bontása - bizton állíthatom -, hogy kevésbé terhelte volna a környezetet, mint a géppel segített bontás. Hogy ez ellenére miért történt a bontás mégis kézzel-géppel, annak oka egyrészt a robbantásokkal szembeni indokolatlan félelmekben keresendő, másrészt olyan okai is lehetnek, amiket civilizált ember nem mond ki (így én sem teszem). Engedjék meg, hogy e kissé hosszúra nyúlt bevezető után a bontások egy speciális területével foglalkozzam, nevezetesen a fémek robbantásos darabolásával, amit a Mű/213 Robbantási Utasítás vasrobbantás -nak nevez. A szabályzat szerint a vas- (acél-) lemezeket szabadon felfektetett külső töltetekkel robbantjuk, amelyek alakjukat tekintve nyújtott, összpontosított és idomöltetek lehetnek. elő: A szükséges töltetek számításához a szabályzat a következő képletek alkalmazását írja A, 2 cm lemezvastagságig: C = 20 x F B, 2 cm lemezvastagság fölött: C = 10 x h x F Ahol: C a töltet tömege g-ban h a lemez vastagsága cm-ben F a lemez keresztmetszeti területe a robbantás síkjában cm 2 -ben. Az egyszerűség kedvéért számítsuk ki a szabályzatban példaként szereplő 800 mm széles, és 18 mm vastag acéllemez átszakításához szükséges robbanóanyag mennyiségét. A fenti képletek alkalmazásával megállapítható, hogy a képlet alapján szükséges robbanóanyag tömege ez esetben 2900 g, amit a szabályzat előírásai szerint kerekítsünk fel 3200 g-ra. Amennyiben a lemez vastagsága például 30 mm, a szükséges robbanóanyag mennyisége a képletek alkalmazásával 7200 gramm, amit szerencsére nem kell felkerekítenünk. Így a példáknál maradva a 18 mm vastag acéllemez átszakításához 16 db 200 g-os trotil préstest, míg a 30 mm vastag acéllemez átszakításához 36 db kis trotil préstest alkalmazandó. Amennyiben a robbantáshoz plasztikus robbanóanyagból készített nyújtott töltetet használunk, a számításhoz a fenti képletek használata van előírva, tehát a robbanóanyagszükséglet plasztikus robbanóanyagból is ugyanennyi. - 2 -
3 Maradva a szabályzat szelleménél, ugyanitt olvasható egyébként az a helyes megállapítás hogy a 2 cm-nél vastagabb acéllemezek átütéséhez célszerű kumulatív nyújtott és összpontosított tölteteket alkalmazni. Ez esetben a szabályzat előírásai szerint a töltetek tömegét az előzőekben kiszámított érték felére csökkentjük. Így az előző példáknál maradva az átütéshez szükséges töltettömeg rendre 1450, illetve 3600 g-ra adódik. A kialakításra vonatkozóan a szabályzat 47. pontja ad egyszerű iránymutatást, nevezetesen, hogy a kumulatív töltet üregének átmérőjét az átütendő lemez vastagságának másfélszerese legyen, külső átmérőjét pedig a tömegnek megfelelően kell meghatározni. A feladat végrehajtására ebben az esetben a Magyar Honvédségben rendszeresített SEMTEX-H típusú plasztikus robbanóanyag felhasználása valószínűsíthető, aminek 82-85 százaléka flegmatizált nitropenta. A polgári robbantástechnikai területen a fémszerkezetek robbantására dr. Földesi János a következő képlet javasolja 1 : G = A x q f Ahol: G a robbantáshoz szükséges robbanóanyag tömege kg-ban A a robbantandó idom keresztmetszete cm 2 -ben q f a nyíráshoz szükséges fajlagos robbanóanyag mennyiség kg/cm 2. q f értékei: húzásra igénybevett elemre: 0,020 kg/cm 2 semleges, v. feszültség nélküli elemre 0,025 kg/cm 2 nyomó igénybevételnek kitett elemre: 0,030 kg/cm 2 szegecselt réteges, lapolt szerkezetre: 0,035 kg/cm 2. A javasolt töltetelrendezés dr. Földesi János korábban hivatkozott műve szerint: 1 V V 2 1 ahol: 1 a töltetek 2 a vágandó lemez. 1 Dr. Földesi János: Bányászati robbantástechnika II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1988-3 -
4 A példában szereplő acéllemezek méreteivel számolva, e képlet alkalmazásával a robbanóanyag szükséglet (ami javaslata szerint nagybrizanciájú robbanóanyag) a 18 mm vastag acéllemez esetén 2,88 5, 04 kg között, a 30 mm vastag acéllemez esetén 4,80 8,40 kg között helyezkedik el a robbantandó acéllemez igénybevételétől függően. Látjuk tehát, hogy a polgári és a katonai gyakorlat között e területen nincs számottevő különbség, legalábbis, ami a számvetésekkel megállapított töltetnagyságot illeti. Nézzük meg más aspektusból ezeket a számszerű értékeket, nevezetesen a környezeti terhelés oldaláról. Milyen nagyságrendben képződik a robbantások alkalmával mérgező gáz az egyes esetekben? Szakirodalmi adatok szerint 2 1 kg 1,5 g/cm 3 sűrűségű TNT felrobbantásakor 750 l/kg mennyiségű gáz keletkezik. Így a korábbi példáknál maradva a vékonyabb lemez robbantásakor 2400 dm 3, míg a vastagabb lemez esetén 5400 dm 3 robbanási gáztermék keletkezik. A robbanási végtermékek megoszlása trotil esetében 3 az alábbiak: C: 180 g/kg C m H n : 6,02 g/kg CO 2 : 233,2 g/kg N 2 : 145,6 g/kg CO: 246,12 g/kg HCN: 37,8 g/kg H 2 O: 126,9 g/kg C 2 N 2 : 5,2 g/kg H 2 : 3,38 g/kg NH 3 : 15,3 g/kg CH 4 : 0,48 g/kg Meg kell jegyezni azonban, hogy a fentebb felsorolt értékek a trotil tökéletes detonációja esetére érvényesek, a robbantás körülményeitől és a trotil tisztaságától függően ettől eltérő értékek is mérhetők. A táblázat adatait átszámítva a sűrűségekkel, azt kapjuk, hogy 1 kg trotil felrobbantásakor: 196,88 l szén-monoxid 117,96 l szén-dioxid 2,227 l ciángáz (!) keletkezik, illetve kerül a környezetbe. A robbantási példáinknál maradva, az első esetben (a vékonyabb lemez vágásakor) 630 liternyi szén-monoxid, 377 liternyi szén-dioxid, és 7 liternyi ciángáz kerül a környezetbe, míg a vastagabb (30 mm-es) lemez vágásakor a szén-monoxid mennyisége hozzávetőlegesen 1417 liter, a szén-dioxid mennyisége 850 liter körüli, míg a ciángáz 16 liternyi mennyiségben lesz jelen a robbantás után. A számított gázmennyiségek azt hiszem, mindenki számára egy kissé megdöbbentőek kell legyenek, személyesen én megengedhetetlenül soknak tartom. 2 K.K.Andrejev-A.F.Beljajev: A robbanó anyagok elmélete, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965 3 K.K.Andrejev-A.F.Beljajev: A robbanó anyagok elmélete, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965-4 -
5 Mit lehet tenni? 1. Lehetne a lemezeket a szokásos ipari technológiával, oxigénnel-dissousgázzal vágni, de ez a megoldás számunkra nem jó, mert: - nem minden körülmény között hajtható végre; - nem gyors; - sok felszerelést igényel; - az esetek egy részében alkalmazása a kezelőre nézve jelent veszélyt; - nagyobb vastagságok esetén körülményes. 2. A robbanóanyag cseréjével is meg lehetne próbálni a hagyományos technológiát megvalósítani. Nézünk erre egy-két példát a katonai műszaki területen alkalmazott robbanóanyagok közül, példának okáért a nitropentát (pentaeritrit- tetranitrát), és a hexogént (1,3,5-trinitro- 1,3,5-triaza-ciklohexán). E két robbanóanyag alkalmazása a katonai területen kiváló robbantástechnikai paramétereik miatt világszerte általánosnak mondható. Az előbbi gondolatmenetet és számítási metódust folytatva, a robbanási végtermékek megoszlása nitropenta esetében 4, 1.54 g/cm 3 sűrűség mellett, erős impulzussal indítva az alábbiak: CO 2 : 410,96 g/kg N 2 : 162,96 g/kg CO: 180,32 g/kg H 2 O: 198,9 g/kg H 2 : 3,06 g/kg O 2 : 12,8 g/kg NO: 30,00 g/kg Átszámolva a gázok sűrűségével, azt kapjuk, hogy 1 kg nitropenta felrobbanásakor 144 liternyi szén-monoxid, 208 liternyi szén-dioxid, és 22 liternyi nitrogén-monoxid keletkezik. Ez némileg kedvezőbb a trotil esetére számított mennyiségeknél, azonban összességében a káros anyag kibocsátás még mindig jelentősnek mondható. Hexogén esetében szakirodalmi adatok szerint 5 1 kg-nyi mennyiség felrobbanása esetén 910 l/kg mennyiségű gáztermék szabadul fel, ami az alábbiak szerint oszlik meg: CO: 25,22 % CO 2 : 19,82 % H 2 O: 16,32 % H 2 : 0,90 % N 2 : 37,83 % A fenti adatokat alkalmazva, 1 kg tömegű hexogén felrobbanásakor hozzávetőlegesen 230 liternyi szén-monoxid felszabadulásával kell számolnunk. 4 K.K.Andrejev-A.F.Beljajev: A robbanó anyagok elmélete, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965 5 Tadeusz Urbansky: Chemistry and Technology of Explosives, Pergamon Press, 1985-5 -
6 Vajon csak a katonai robbanóanyagokra jellemző ez a magas mérgező gáz tartalom? Szintén szakirodalmi forrásból 6 származó adat szerint elmondható, hogy, hogy 1 kg robbanóanyagból - típustól függetlenül - 100-200 liternyi mérgező gáz keletkezik, tehát a fentieket figyelembe véve a robbanóanyag fajtájának megváltoztatása sem kielégítő megoldás még akkor sem, ha további számítások mellőzésével elfogadjuk, hogy az utóbb említett nitropentából és hexogénből kisebb mennyiséggel is el lehetne érni a kívánt hatást. 3. A technológia és ebből fakadóan a feladat végrehajtásához szükséges robbanóanyagmennyiség csökkentésével lehetséges a környezetszennyezés csökkentése. Korábban említettem, hogy amennyiben a Robbantási Utasítás előírásait követjük, abban az esetben, ha helyszínen kialakított - kumulatív nyújtott tölteteket alkalmazunk a lemezek vágására, a szükséges töltetnagyság az eredeti felére csökkenthető. A javulás kétségtelenül kimutatható, azonban e módszer alkalmazása is felvet bizonyos problémákat, nevezetesen: - a töltetüreg kialakításának pontossága nem minden körülmény között biztosítható; - bizonyos körülmények között a töltet alaktartása sem megfelelő; - a töltet rögzítése nehézkes; - a megfelelő töltet kialakítása időigényes. Korábbi kísérletek során bizonyítást nyert 7, hogy amennyiben ugyanolyan nagyságú töltetet használunk szabadon felfektetett töltetként, kumulatív töltetként bélés nélkül, vagy kumulatív töltetet megfelelő béléssel, a benyomódások aránya a fentieknek megfelelő sorrendben 1:4:16, tehát a megfelelő fém béléssel rendelkező kumulatív töltet a bélés nélküli kumulatív töltethez képest további négyszeres átütés-növekményt eredményez. Ebből logikusan következik az a megoldási lehetőség, hogy a bevezetőben részletezett feladatok végrehajtásához béléssel ellátott kumulatív tölteteket használjunk, mivel ez esetben a felhasználásra kerülő robbanóanyag további csökkentése érhető el. Ezt a lehetőséget korábbi tapasztalataink alapján jól alátámasztja az a konkrét feladat is amelyet az MH Haditechnikai Intézet, a Földesi Bt., és Csúcstechnika 80 Kft, valamint a Miskolci Egyetem szakemberei végeztek el. Az ózdi 150.000 m 3 -es gáztároló tartály bontásához (a tartók robbantásához) Diószegi Imre mk. alez. által konstruált kumulatív nyújtott tölteteket alkalmaztuk. A bontandó tartály magassága 68,75 m, átmérője pedig 53 m volt. A 10 mm vastagságú tartók robbantáshoz használt kumulatív nyújtott töltetek folyóméterenként körülbelül 520 g robbanóanyagot tartalmaztak. A 150 tonnás tetőszerkezet vágása 168 vágótöltettel történt, amikben összességében 11,648 kg SzZ-1E típusú robbanóanyag volt. A vágási vonalak összes hossza meghaladta a 22 métert. A feladat végrehajtásakor nagy (de nem megoldhatatlan) problémát okozott a különböző T és I- szelvényeken a vágótöltetek elhelyezése és megbízható rögzítése, mivel egy I tartó azonos síkban történő vágásához 3 db nyújtott kumulatív töltetet kellett alkalmaznunk, amiket úgy kellett elhelyezni és iniciálni, hogy egymás szabályos működését nem zavarják meg. A tartály lebontása minden nehézség ellenére sikerült, amiről a résztvevők a Fúrás- Robbantástechnika 1997 című konferencián számoltak be. 6 Benedek-Bohus-Ernei-Horváth-Kirschner-Tárkányi: A robbantómester, MK, Budapest, 1976 7 K.K.Andrejev-A.F.Beljajev: A robbanó anyagok elmélete, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965-6 -
7 Már akkor is felmerült az a gondolat, hogy milyen jó is lenne olyan flexibilis, öntapadó rögzítéssel ellátott kumulatív nyújtott töltet, amelyet a felhasználó a vágandó felülethez illeszthetne, tetszés szerint a kívánt alakra hajlíthatna, és a rögzítés sem drótozgatással történne. Kívánságunk félig-meddig teljesülni látszik. A világpiacon jelenleg több cég is gyárt ilyen paraméterekkel rendelkező, hajlítható kumulatív nyújtott töltetet, amik egy része az egykoron megálmodott öntapadós rögzítési lehetőséggel is rendelkezik. A méretválaszték igen széles, a vágási teljesítmény (az átvágható lemezvastagság) egészen 100 mm-ig terjed jelenlegi ismereteim szerint. Engedtessék meg, hogy néhány, az Interneten fellelhető ismertetőből származó adattal támasszam alá állításomat a következőkben. a, Accurate Energetic Systems, LLC 8 Az általuk gyártott nyújtott kumulatív töltetek (az angolszász irodalomban szokásos elnevezésük: Linear Shaped Charge=lineáris kumulatív töltet) méretválasztéka a következő táblázatban foglaltak szerinti (a táblázatban az angolszász mértékegységekben megadott adatok metrikus mértékrendszerre átszámított értékei vannak). A táblázatban megadott értékek hexogén töltettel, rézköpenyes töltet esetén értendők, a céltárgy anyaga 1018 minőségű lágyacél. Töltettömeg Szélesség Magasság Teljes tömeg Eltartás Átütőképesség az optimális eltartás esetén 21,26 7,11 6.35 104,16 5,08 6,35 31,89 8,89 7,87 297,60 5,08 7,62 53,15 11,43 9,65 327,36 8,89 10,16 85,04 12,19 13,46 461,28 9,40 13,97 127,56 17,27 14,73 758,88 15,24 17,78 191,34 19,30 17,27 1041,60 16,76 21,59 255,12 22,61 23,37 1428,48 19,05 25,40 425,19 29,21 26,42 1949,28 19,05 38,10 680,31 36,32 31,24 2470,08 25,40 43,18 850,39 39,62 35,05 3348,00 29,21 50,80 2232,28 60,96 47,24 6398,40 63,50 76,20 8 www.aesys.biz - 7 -
8 b, DynaWell 9 A táblázatban megadott értékek hexogén töltettel, réz köpennyel értendők. A céltárgy anyaga lágyacél. Típus Töltettömeg Szélesség Magasság Teljes tömeg Optimális eltartás Átütőképesség optimális eltartás esetén LC 21 21 7,1 6,4 100 5 7 LC 53 53 11,4 9,7 300 9 10 LC 85 85 12,2 13,5 500 9 15 LC 128 128 17,3 14,7 800 15 20 LC 191 191 19,3 17,3 1000 16 25 LC 255 255 22,6 23,4 1400 19 30 LC 425 425 29,2 29,2 1900 19 40 c, Owen Oil Tools 10 Az általuk gyártott nyújtott kumulatív töltetek méretválasztéka a következő táblázatban foglaltak szerinti (a táblázatban az angolszász mértékegységekben megadott adatok metrikus mértékrendszerre átszámított értékei vannak). A táblázatban megadott értékek hexogén töltettel, rézköpenyes töltet esetén értendők, a céltárgy anyaga 1018 minőségű lágyacél. Típus L06- RDXC L09- RDXC L12- RDXC L20- RDXC L32- RDXC Töltettömeg Szélesség Magasság Teljes tömeg Optimális eltartás Átütőképesség optimális eltartás esetén 127,56 17,53 14,99 758,88 15,24 17,78 191,34 18,29 18,03 1041,60 16,76 21,59 255,12 21,84 23,11 1860,00 19,05 25,40 425,20 29,21 26,92 1949,28 19,05 38,10 680,31 36,58 30,99 2470,08 25,40 43,18 9 www.dynawell.de 10 www.owentools.com - 8 -
9 d, Applied Explosives Technology 11 Az ausztrál illetőségű vállalat ipari célokra gyártott lineáris vágótöltetei (Linear Cutting Charge) az alábbi méretekben állnak rendelkezésre. Névleges töltettömeg Névleges átütőképesség 250 20 300 25 500 35 650 40 1200 60 2000 90 2700 100 A megadott névleges átütőképességi értékek lágyacélban vannak megadva, további adatok nem ismeretesek. e, Haley & Weller és a Blade vágótöltetek jellemzői 12 - Haley & Weller Típus Töltettömeg Szélesség Magasság Teljes tömeg Lágyacél átütőképesség D 102 10 6,2 4,5 430 2 D 103 25 8,8 8,8 850 3 D 104 40 10,1 10,5 1110 5 D 105 80 15,7 13,6 2140 10 D 106 100 15,8 13,9 1750 12 D 107 120 15,7 15,4 2180 13 D 108 150 18,8 16,4 2670 15 D 109 180 19,0 18,4 3070 20 D 110 250 21,5 21,4 3610 22 - Blade Lágyacél átütőképesség Alumínium átütőképesség Típus Töltettömeg BLADE 100 100 6 18 BLADE 240 240 10 30 BLADE 450 450 15 50 BLADE 1150 1150 25 100 11 www.appliedexplosives.com 12 Dr Lukács László: A Magyar Honvédségnél alkalmazott robbantási eljárások és robbanóanyagok legfontosabb részterületei fejlődésének vizsgálata és a továbbfejlesztés javasolt irányai, Kandidátusi értekezés, Budapest, 1995-9 -
10 Visszatérve a korábbi példáinkhoz, a vékonyabb, és a vastagabb lemezek vágásához, az alábbi adatokkal kell számolnunk: A vékonyabb lemez vastagsága: A vastagabb lemez vastagsága: A megkívánt vágási hossz: 18 mm; 30 mm; 800 mm. A feladat végrehajtásához válasszunk a megkívánt vágási méretnek megfelelő vágótöltetet. Kissé önkényesen és a példákban szereplő méretekhez illeszkedve a DynaWell palettáján szereplő LC 191 (átütőképessége 25 mm) és LC 425 (átütőképessége: 40 mm) típusokat választottam ki, szándékosan kettő, illetve egy mérettel nagyobbat, mint ami a feladat végrehajtásához szükséges lenne. Számoljuk ki, hogy a példabeli lemezek vágásához szükséges vágótöltetek mennyi robbanóanyagot tartalmaznak? Az LC 191 méterenkénti robbanóanyag-tartalma 191 g hexogén, így a vágási hosszhoz szükséges 800 mm hosszú kumulatív nyújtott töltet robbanóanyag-tartalma 152,8 g. Az LC 425 méterenkénti robbanóanyag-tartalma 425 g hexogén, így a vágási hosszhoz szükséges 800 mm hosszú kumulatív nyújtott töltet robbanóanyag-tartalma 340 g. Ezek figyelembevételével foglaljuk táblázatba az eddig megismert adatokat. a, A vékonyabb (18 mm-es) lemez vágása esetére Felhasznált robbanóanyag tömeg [g] Összes képződött gáz mennyisége Trotil préstesteket alkalmazva Kumulatív nyújtott töltetet alkalmazva Polgári előírások szerint LC 191 vágótöltet alkalmazásával 3200 1450 2880 152,8 2400 973,67 2160 139,05 [l] CO 2 377,47 301,60 339,72 27,56 CO 630,02 208,80 567,01 35,07 C 2 N 2 7,13-6,41 - NO - 31,90 - - - 10 -
11 b, A vastagabb (30 mm-es) lemez vágása esetére Felhasznált robbanóanyag tömeg [g] Összes képződött gáz mennyisége Trotil préstesteket alkalmazva Kumulatív nyújtott töltetet alkalmazva Polgári előírások szerint LC 425 vágótöltet alkalmazásával 7200 3600 4800 340 5400 2417,40 3600 309,4 [l] CO 2 849,31 748,80 566,21 61,32 CO 1417,54 518,40 945,02 78,03 C 2 N 2 16,03-10,69 - NO - 31,90 - - Megjegyzés: a kumulatív nyújtott töltet alkalmazása esetén 85 százalék nitropenta tartalommal számoltam, és az egyéb anyagokból keletkező gázokat figyelmen kívül hagytam, a polgári előírások szerinti számításoknál trotil alkalmazását tételeztem fel, és a legkisebb, a nyíráshoz szükséges fajlagos robbanóanyag mennyiséggel számoltam (q f = 0,020 kg/cm 2 ). A kapott eredmények azt hiszem, mindenki számára világosan mutatják, hogy: - A lineáris vágótöltetek alkalmazásával a példában szereplő feladat végrehajtásához a többi módszerhez szükséges robbanóanyag- mennyiség 5-10 százaléka szükséges, ebből fakadóan az összes képződött gáz mennyisége is (a feladattól, és az alkalmazott módszertől függően) bármely más módszerrel végrehajtottak esetén képződő gázmennyiség 5-15 százaléka, így a környezet szempontjából ezek - Külön indoklás nélkül is belátható, hogy a feladat gyorsabban és biztonságosabban hajtható végre a lineáris vágótöltetek alkalmazásával, mint bármelyik másik módszer alkalmazása esetén. - A jelen gazdasági környezetben nem utolsó szempont az sem, hogy a fajlagosan ugyan vélhetőleg drágább, importból származó speciális eszközök alkalmazásának költsége is alacsonyabb lehet, mint a hagyományos robbanóanyag 10-20-szorosan nagyobb tömegéből adódó költség. Mi lehet ezek után javaslatom? Azt hiszem, mindenki számára nyilvánvaló, hogy a lineáris vágótöltetek alkalmazásának előnyei e vizsgált szempontból is nyilvánvalóak, a megváltozott alkalmazási elvek és körülmények mindenképpen szükségessé teszik a lineáris vágótöltetek rendszeresítését, és alkalmazását a Magyar Honvédségben. - 11 -