- 1-4028 D e b r e c e n, Simonyi út 20. KSH szám: 11154433 6419 122 09 Cégjegyzékszám: 09-02-000354 Adószám:11154433-2-09 Egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövegű ALAPSZABÁLY (a változások vastag, ill. vékony dőlt betűvel szedettek) Készítette és ellenjegyezte: Dr. Kiss Valéria jogtanácsos Jogtanácsosi ig. száma: 03151 Debrecen, 2011. május 13.
I. - 2 - Á L T A L Á N O S R E N D E L K E Z É S E K A Tiszántúli Első Hitelszövetkezet küldöttgyűlése 2006. december 15-n a 9/2006. számú határozatával a 2006. évi, a szövetkezetekről szóló X. törvény 106. (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel az Alapszabályát módosította és az egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát az alábbiak szerint elfogadta, az 1994. február 24-n elfogadott, többször módosított Alapszabályt hatályon kívül helyezte, és egyidejűleg az új egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt hatályba léptette, a változások vastag, dőlt betűvel szedettek. A 2007. március 9-ei küldöttgyűlésen elfogadott módosítások pedig vékony dőlt betűvel, a 2008. április 30-i módosítások dőlt ARIEL betűtípussal, a 2010. május 26-i módosítások félkövér ARIEL betűtípussal, 12 betűmérettel, a 2011. május 13-i módosítások ALGERIAN betűtípussal, 12 betűmérettel kerülnek jelölésre. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Cégbíróságán 09-02-000354 cégjegyzékszám alatt bejegyzett Tiszántúli Első Hitelszövetkezet (továbbiakban: hitelszövetkezet) tagjai akaratából, a szövetkezés szabadsága és az önsegélyezés elve alapján létrehozott, a tagok vagyoni hozzájárulására építő, a demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló pénzintézet. A hitelszövetkezet célja, hogy tagjai anyagi hozzájárulására és pénzbeni megtakarításaira építve kizárólag tagjai számára hitelezést, egyéb pénzügyi és más, a jogszabályokban lehetővé tett tevékenység folytatását végezze. A hitelszövetkezet működéséből származó adózott eredmény - a tartalékok kötelező feltöltése után - a közgyűlés által meghatározottak szerint a tagok között kerül szétosztásra. 1. A hitelszövetkezet neve: Tiszántúli Első Hitelszövetkezet A hitelszövetkezet székhelye: 4028 Debrecen, Simonyi út 20. A hitelszövetkezet telephelyei: 4181 Nádudvar, Kossuth u. 2. 4212 Hajdúszovát, Batthyány u. 12. 4087 Hajdúdorog, Nánási út 7. 4281 Létavértes, Árpád tér 31. 4080 Hajdúnánás, Bocskai út 38. 4172 Biharnagybajom, Rákóczi út 12. 4130 Derecske, Malom u. 1. 4220 Hajdúböszörmény, 35. számú főút Polgári útfél 01336/13. hrsz. 4177 Földes, Deák Ferenc u. 2. A hitelszövetkezet tevékenységi köre Főtevékenység: TEÁOR 08 6419 Egyéb monetáris közvetítés
- 3 - A hitelszövetkezet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi 112. Törvény (a továbbiakban: Hpt.) 5. (6) bekezdésének megfelelően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet), illetve az MNB engedélye alapján - a 3. (1) bekezdés a-h), j és m. pontjában, illetve a 3. (2) a) és d) pontjában meghatározott tevékenységeket végezheti. A hitelszövetkezet az engedélyezett hitelintézeti tevékenységét - a pénzváltás kivételével - kizárólag tagjai körében végezheti. Az engedélyezett tevékenységek körébe az alábbiak tartoznak: Hpt. 3. (1) bekezdés a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása; b) hitel és pénzkölcsön nyújtása, beleértve a követelések megvásárlása, megelőlegezése (faktoring ügylet) pénzügyi szolgáltatást is; d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; f) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; g) valutával, devizával (a Felügyelet engedélye függvényében) - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára történő kereskedelmi tevékenység; h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) a Hpt. 2. számú melléklet I. rész 12. pontjának megfelelően (Felügyelet engedélye függvényében); j) letéti szolgáltatás; Hpt. 3. (2) bekezdés a) pénzváltási tevékenység (a Felügyelet engedélye függvényében). 2. A hitelszövetkezet képviselete, cégjegyzés A hitelszövetkezet jogi személy. Cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a hitelszövetkezet nevében a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető együttesen jogosult. Az együttes aláírási jog - a hitelszövetkezet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - együttes aláírási jogként átruházható. Más tag, vagy alkalmazott a hitelszövetkezet képviseletében csak írásbeli meghatalmazás alapján, az adott ügyben járhat el. 3. A hitelszövetkezet határozatlan időre jön létre. 4. A közgyűlés az alapszabályon kívül a következő önkormányzati szabályzatok készítését rendeli el, amelyek megalkotását az igazgatóság hatáskörébe utalja: - szervezeti és működési szabályzat, munkaügyi szabályzat, - a jogszabályok által előírt, ill. az üzletvitel érdekében szükséges szabályzatok. II. A HITELSZÖVETKEZET TAGSÁGA 1. Tagsági viszony létesítése A hitelszövetkezet tagja lehet minden 14. életévét betöltött természetes személy (kiskorú csak a törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tag), egyéni vállalkozó személy és jogi
- 4 - személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, jogi személy, aki/amely megismeri és elfogadja a hitelszövetkezet céljait, és belépéskor vállalja az alapszabályban rögzített vagyoni hozzájárulást. A jogi személy tagok és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok együttes száma nem haladhatja meg a természetes személy tagok számának egyharmadát. A tagfelvételről - a kérelemben foglaltak alapján - az igazgatóság dönt a felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésén. Az igazgatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja: - a tagfelvétel törvényben foglalt feltételeinek meglétét, valamint - azt, hogy a kérelmező képes-e részt venni a szövetkezet tevékenységében. A döntésről a belépőt értesíteni, és a közgyűlést tájékoztatni kell. 2. Tagsági viszony létrejötte - A tagsági viszony a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, ha a tag a részjegy összegét a szövetkezet részére befizette. - A kérelmező felvételi kérelmét elutasító döntés ellen a soron következő közgyűléshez fordulhat. A hitelszövetkezet tagjairól nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmát és vezetését a szervezeti és működési szabályzatban kell szabályozni. 3. A hitelszövetkezeti tag alapvető joga hogy: a) részt vegyen a hitelszövetkezet közgyűlésén és tanácskozási, szavazati jogát gyakorolja; A tag joga, hogy a közgyűlésen napirendre vett ügyekkel összefüggésben indítványt tegyen és szavazzon. Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban előírt esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. b) vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből; c) igénybe vegye a hitelszövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a hitelszövetkezet egyéb előnyeit; d) tisztséget viseljen a hitelszövetkezetben (ez a jog csak a természetes személy tagokat illeti meg); e) a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen a szövetkezetet érintő üzleti titoknak nem minősülő bármely kérdésben; f) a hitelszövetkezet által kibocsátott célrészjegyekből jegyezzen; g) a szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül azonos jogok illetik meg. A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselő az igazgatóság és a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, valamint a könyvvizsgáló. A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. A képviselő csak a hitelszövetkezet tagja lehet és a közgyűlésen egy tag kizárólag egy további tag képviseletére jogosult. 4. A tag alapvető kötelezettsége, hogy: a) teljesítse az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulást, és vegyen részt a hitelszövetkezet önkormányzati tevékenységében; b) tegyen eleget az alapszabályban meghatározott részjegy jegyzési és befizetési kötelezettségének; c) a hitelszövetkezet céljai megvalósulását minden rendelkezésre álló eszközzel segítse; d) védje a hitelszövetkezet vagyonát.
- 5-5. A tagsági viszony megszűnése: A tagsági viszony megszűnik, ha: a) a tag meghal (megszűnik) b) a tag a hitelszövetkezetből kilép; c) a tagot az igazgatóság kizárja; d) a hitelszövetkezet gazdasági társasággá alakul; e) a szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélkül megszűnik. f) a tag vagyoni hozzájárulását (pótbefizetési kötelezettségét) az alapszabályban (közgyűlési határozatban) meghatározott időpontig nem teljesíti. A tag kilépési szándékát az igazgatóságnál a kilépés tervezett időpontja előtt legalább 90 nappal köteles írásban bejelenteni. A szövetkezet igazgatósága kizárhatja azt a tagot, aki neki felróható módon - - a szövetkezet érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy - a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségének az alapszabályban meghatározott időtartam alatt felszólítás ellenére sem tesz eleget. Az igazgatóság kizárást tárgyaló ülésére az érintett tagot meg kell hívni. A kizárásról indoklással ellátott határozatot kell hozni, s azt az érintett taggal írásban is közölni kell. A kizárásról hozott határozat ellen a tag a határozatról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a közgyűléshez fordulhat, de a napirend tárgyalása során szavazati jogát nem gyakorolhatja. A tag a közgyűlés kizárásról hozott vagy a kizárást megerősítő határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól kérheti a szövetkezeti törvény (továbbiakban: Sztv.) vonatkozó rendelkezései szerint. A kereset indításnak halasztó hatálya van. A tagsági jogviszony a kizárást kimondó határozat közlésétől az Sztv. alapján számított 30 nap elteltével szűnik meg, kivéve ha: - a határozat későbbi időpontot állapít meg, - a határozat bírósági felülvizsgálata céljából keresetet indítottak és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, - a tag kérelmére a közgyűlés korábbi időpontot állapít meg. III. A HITELSZÖVETKEZET ÖNKORMÁNYZATI SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE A közgyűlés helyszíne a hitelszövetkezet székhelye: 4028 Debrecen, Simonyi u. 20., illetve a hitelszövetkezet igazgatósága által megjelölt helyszín. Az önkormányzat testületi szervei: 1. Közgyűlés 2. Küldöttgyűlés 3. Igazgatóság 4. Felügyelő bizottság 1. Közgyűlés A közgyűlés a hitelszövetkezet legfőbb önkormányzati szerve, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlésre minden tagot meg kell hívni, és azon a tagokat a hitelszövetkezet
- 6 - önkormányzati szervezetét és annak működését, ill. a gazdálkodást érintő kérdésekben egy-egy szavazat illeti meg. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály megállapítása, módosítása; b) az igazgatóság elnökének és tagjainak, valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk megállapítása; c) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; d) a részjegy összegének megállapítása, módosítása; e) a részjegyek névértékének megváltoztatása; f) döntés - az alapszabály keretei között - a fel nem osztható vagyon sorsáról; g) döntés a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről; h) döntés a szövetkezeti érdekképviseleti szervbe történő belépésről, illetve az abból történő kilépésről; i) az igazgatóság és a felügyelő bizottság éves beszámolójának elfogadása; j) a számviteli törvény szerinti éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, vagy a veszteség fedezésének forrásáról; k) belépés szövetkezetbe, gazdasági társaságba és kilépés onnan, továbbá szövetkezeti, gazdasági társaság alapítása, ha a bevitt vagyoni érték eléri, ill. meghaladja a hitelszövetkezet tárgyévet megelőző évi saját vagyonának 20 %-át; l) döntés a vezető tisztségviselő elleni kártérítési per megindításáról; m) a tagok részére nyújtott kedvezmények, juttatások formáinak, mértékeinek meghatározása; n) döntés a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról; o) döntés befektető tagok felvételéről. Ennek során a befektető taggal meg kell állapodni a befektető tagi jogviszony megszűnése esetén az elszámolás időpontjáról és módjáról; p) döntés pótbefizetés elrendeléséről; q) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint döntés a közösségi alap felhasználásának, főbb elveiről. r) döntés a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint a csődegyezség jóváhagyásáról. A III/1. a-r. pontokban rögzített, a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül az e, g, n, o, p és r) pontban rögzített kérdések a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Felhatalmazások: a) A hitelszövetkezet alapítója a Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapjának (HBA). A közgyűlés felhatalmazza az igazgatóságot, hogy a HBA működéséhez kapcsolódó kötelmeket teljesítse. b) A közgyűlés felhatalmazza az igazgatóságot arra, hogy a HBA-ban a hitelszövetkezet képviselőit tagjai sorából delegálja. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Üléseit az igazgatóság hívja össze legalább 15 nappal a tervezett időpont előtt, a napirend közlésével. A közgyűlés hirdetmény útján is összehívható. Ez esetben a hirdetményt a közgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal, két ízben a tagok lakhelye/székhelye szerinti megyei lapban kell megjelentetni. Mind a meghívó, mind a hirdetmény az Sztv. és a Hpt. szerinti kötelező tartalmi előírások szerint készül. Kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása (rendkívüli közgyűlés), ha - olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik és a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, illetve a
- 7 - szövetkezet jogszabályban vagy alapszabályban előírt kötelezettségének megsértésével járna, - a tagok legalább 10%-a vagy a felügyelő bizottság írásban az ok megjelölésével indítványozza. A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés napirendjére. Ugyanennyi tag indítványozhatja, hogy a közgyűlés vizsgálja felül a szövetkezet bármely önkormányzati szervének vagy bármely tisztségviselőjének döntését, vagy, hogy döntsön más testületi szerv hatáskörébe tartozó ügyben. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását 8 nappal megelőzően kell benyújtani az igazgatóságnak. Az így kiegészített napirendet a tagoknak, a közgyűlés időpontját legalább 3 nappal megelőzően meg kell küldeni. A közgyűlés a tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség esetén a nyolc napon belüli időpontra azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés - az eredeti napirend tekintetében - a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendre felvett kérdésekben hozhat határozatot, de nem dönthet az Sztv. 20.. (2) bekezdés a, i, k) és l) pontjaiban foglalt kérdésekben. A közgyűlés a határozatokat a jelenlévő tagok több, mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza. A szavazás nyíltan, kézfelemeléssel történik, kivéve a hitelszövetkezet igazgatóságának, felügyelő bizottságának, az igazgatóság elnökének és a felügyelő bizottság elnökének választását, visszahívását, amely titkos szavazással történik. A titkos szavazás lebonyolítására a közgyűlés háromtagú szavazatszedő bizottságot választ. A Hpt. eltérő rendelkezése hiányában a szavazatok kétharmadát kitevő szavazat-többség szükséges az Sztv. 20. (2) bekezdésének k), l), m) pontjaiban meghatározott ügyekben, az a) pontjában foglalt határozathoz a hitelszövetkezet összes tagja felének, de legalább a jelenlévők kétharmadának a szavazata szükséges, az i) és n) pontjában foglalt határozathoz pedig a szövetkezet összes tagja kétharmadának szavazata szükséges. A közgyűlésen az igazgatóság elnöke elnököl. Ha az elnök bármely okból nem láthatja el a közgyűlés elnökének feladatait, akkor a közgyűlésen jelenlévő igazgatósági tagok maguk közül választják meg az aktuális közgyűlés elnökét. Az igazgatóság kezdeményezheti, hogy a tagság közgyűlés összehívása nélkül szavazzon. Az írásbeli szavazást úgy kell megszervezni, hogy igazolható legyen az írásban feltett kérdés kézbesítése a tagoknak, és a tagok számára legalább 15 nap álljon rendelkezésre döntésük meghozatalához és leadásához. Nem lehet írásban szavazni az Sztv. 20. (2) bekezdés a, b, i, k, l, m és n) pontjában meghatározott kérdésekben. A szavazás akkor eredményes, ha a szavazásra jogosult tagok több, mint fele válaszolt. A határozathoz a válaszadók több, mint felének azonos válasza szükséges. A határozatot az eredmény megállapítását követő 8 napon belül a hitelszövetkezet székhelyén, telephelyein hirdetmény útján kell a tagsággal közölni.
- 8 - A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a megjelent tagok számát, a tárgyalt ügyek összefoglalását, a határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyv vezetője írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két szövetkezeti tag hitelesíti. 2. Küldöttgyűlés A hitelszövetkezetben küldöttgyűlés működik. A küldöttek száma a taglétszámhoz viszonyítottan alakul; 25 hitelszövetkezeti tagonként 1 fő küldött kerül megválasztásra. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik minden, a közgyűlés hatáskörébe utalt kérdés, kivéve az Sztv. 20. (3) bekezdésében felsorolt, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyeket (A III/1. a-r. pontokban rögzített, a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül az e, g, n, o, p és r) pontban rögzített kérdések a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak.). A küldöttek összlétszáma, a taglétszámhoz igazodóan: 60-100 fő. A küldötteket a közgyűlés választja 5 évi időtartamra. A küldöttgyűlésen - tanácskozási joggal - a hitelszövetkezet bármely tagja részt vehet. A küldöttgyűlés eljárására egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy: a) a határozatképességéhez legalább a küldöttek kétharmadának jelenléte szükséges; b) az írásbeli szavazás nem alkalmazható; c) a határozatképtelenség esetén 15 napon belül újabb küldöttgyűlést kell összehívni, amelyen a határozatképesség megállapításánál az a) pontban foglaltakat kell alkalmazni. 3. Az igazgatóság A hitelszövetkezet küldöttgyűlése magánszemély tagjai közül határozott időre, legfeljebb 5 évi időtartamra öttagú igazgatóságot választ egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással. A küldöttgyűlés az igazgatóság tagjai közül választja meg az igazgatóság elnökét. Az igazgatóság tagjai, ill. elnöke újraválaszthatók. Az igazgatóság elnöke: Ratku Antal an.: Szabó Erzsébet 4032 Debrecen, Tarján u. 79/D. Hatályos: 2007. 03. 09 2012. 03. 08. tagjai: Bihari Gáborné /ügyvezető belső tag/ an.: Geszten Piroska 4225 Debrecen, Elek u. 159. Hatályos: 2010. 05.26 2012. 03. 08. Győri Lajos an.: Tóth Zsófia 4150 Püspökladány, Damjanich u. 41/1. Hatályos: 2007. 03. 09 2012. 03. 08. Garzó György an.: Diener Jolán 4090 Polgár, Toldi u. 1/a Hatályos: 2007. 03. 09 2012. 03. 08.
- 9 - A Felügyelet engedélye szükséges az igazgatóság elnökévé, illetve a hitelszövetkezet ügyvezetőjévé történő megválasztásához. Az igazgatóságnak tagja csak természetes személy lehet. Az igazgatóságban legalább egy olyan tagnak kell lennie, aki a hitelszövetkezettel munkaviszonyban áll (a továbbiakban: belső tag). Az igazgatóságban a hitelszövetkezettel munkaviszonyban nem álló (a továbbiakban: külső) tagok számának meg kell haladnia a belső tagok számát. Az igazgatóság nem hozhat érvényes döntést, ha az ülésen jelen lévő, szavazni jogosult külső tagok száma kevesebb, mint a belső tagoké. Belső igazgatósági taggá a hitelszövetkezet ügyvezetői választhatóak. A belső igazgatósági tagok munkaviszonyának megszűnése esetén az igazgatósági tagság egyidejűleg megszűnik. A hitelszövetkezet igazgatóságának elnöke és tagjai felelősek azért, hogy a hitelszövetkezet az engedélyezett tevékenységeket a törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze. Az igazgatóság szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer ülésezik. Az üléseket az igazgatóság elnöke vagy az általa megbízott igazgatósági tag hívja össze, a napirend közlésével, a tervezett ülést megelőzően legalább 8 nappal. Az igazgatóság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az igazgatóság határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van. Az igazgatóság ügyrendjét maga állapítja meg, üléseiről jegyzőkönyvet vezet. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az igazgatósági ülés helyét és idejét, a jelen lévő igazgatósági tagok nevét, az elhangzott indítványokat, a meghozott döntéseket, illetve e döntések elleni tiltakozásokat. Az igazgatóság tagja kérheti véleményének szó szerinti felvételét a jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyvet az ülés elnöke és két jelen lévő további igazgatósági tag írja alá. A jegyzőkönyvet valamennyi igazgatósági tagnak és a felügyelő bizottság elnökének, az ülést követő tizenöt napon belül függetlenül attól, hogy az ülésen részt vett-e meg kell küldeni. Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a törvény vagy jelen alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelő bizottság hatáskörébe. Az igazgatóság hatásköre és feladata: a./ biztosítja a hatékony gazdálkodás és működés rendjét, a tagok önkormányzati jogainak gyakorlását, a hitelszövetkezeti demokrácia érvényesülését; b./ dönt más szövetkezetbe, gazdasági társaságba történő belépésről, alapításról, kilépésről, ha a bevinni szánt vagyoni érték nem éri el a hitelszövetkezet saját vagyonának 20 %-át; c./ kialakítja a hitelszövetkezet adottságainak leginkább megfelelő, korszerű belső irányítási és ellenőrzési rendszert; d./ megállapítja a hitelszövetkezet szervezeti és működési szabályzatát és az - alapszabály
- 10 - kivételével - egyéb belső szabályzatait; e.) gyakorolja a hitelszövetkezet alkalmazottaival beleértve az ügyvezetőket is kapcsolatban a munkáltatói jogokat; f./ összehívja a közgyűlést/küldöttgyűlést, előkészíti döntéseit és gondoskodik azok végrehajtásáról; g./ dönt a cenzúra bizottság(ok) létrehozásáról, megállapítja a működés rendjét, hatáskörét; h./ elkészíti a hitelszövetkezet üzletpolitikai elképzeléseit és az éves beszámolóval együtt a közgyűlés/küldöttgyűlés elé terjeszti azt, majd gondoskodik annak végrehajtásáról; i./ dönthet minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés/küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az igazgatóság köteles a tevékenységéről, a szövetkezet vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról évente legalább egy alkalommal a közgyűlésnek és három havonként a felügyelő bizottságnak beszámolni. Az igazgatóság működésére vonatkozó részletes szabályokat a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza, a munkáltatói jogok gyakorlásáról pedig a munkaügyi szabályzatban rendelkezik. 4. A felügyelő bizottság A hitelszövetkezet küldöttgyűlése magánszemély tagjai közül határozott időre, legfeljebb 5 évi időtartamra öttagú felügyelő bizottságot választ egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással. A küldöttgyűlés a felügyelő bizottság tagjai közül választja meg a felügyelő bizottság elnökét. A felügyelő bizottság tagjai, ill. elnöke újraválaszthatók. A Felügyelet engedélye szükséges a felügyelő bizottság elnökévé történő megválasztásához. A felügyelő bizottság tagjai a hitelszövetkezettel nem állhatnak munkaviszonyban. A felügyelő bizottság elnöke: tagjai: Udvarhelyi Lászlóné an.: Kaszonyi Erzsébet 4030 Debrecen, Magtár u. 13. Hatályos: 2007. 03. 09 2012. 03. 08. Fráter Iván an.: Dugasz Jolán 4138 Komádi, Fő u. 13. Hatályos: 2007. 03. 09 2012. 03. 08. Békési Imréné an.: Szabó Róza 4130 Derecske, Ady E. u. 24. Hatályos: 2007. 03. 09 2012. 03. 08. Nagy Jánosné an.: Fodor Terézia 4087 Hajdúdorog, Fürdő u. 11. Hatályos: 2007. 03. 09 2012. 03. 08. Hati Erzsébet an.: Galambos Erzsébet 5525 Füzesgyarmat, Simonyi u. 6. Hatályos: 2007. 03. 09 2012. 03. 08.
- 11 - A felügyelő bizottság ellátja a tagok tulajdonosi és önkormányzati érdekeinek képviseletét. A felügyelő bizottság elnöke és tagjai felelősek azért, hogy a hitelszövetkezet az engedélyezett tevékenységeket az e törvényben és a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően végezze. A felügyelő bizottság a hitelszövetkezet igazgatóságától és más vezetőjétől független, kizárólag a küldöttgyűlésnek van alárendelve, és annak évente beszámolni köteles. A hitelszövetkezet illetékes testületi szervei kötelesek a felügyelő bizottság elnökét üléseikre meghívni, és érdemben megtárgyalni a felügyelő bizottság javaslatait, indítványait, és azok tárgyában mind a testületek mind a hitelszövetkezet vezető tisztségviselői kötelesek 30 napon belül határozni illetve állást foglalni. A felügyelő bizottság elnöke - vagy a bizottságnak általa megbízott tagja - az igazgatóság ülésén és bármely más testület ülésén tanácskozási joggal vehet részt. A felügyelő bizottság jogosult a hitelszövetkezet irataiba betekinteni, továbbá a hitelszövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól és a szövetkezeti tagoktól felvilágosítást kérni, illetve az érintettek kötelesek a felvilágosítást megadni. A felügyelő bizottság feladata: a) A szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a szövetkezet irataiba betekinthet; b) Felhívhatja az igazgatóságot, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más szabályzatnak megfelelően járjon el; c) Indítványozhatja az igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a visszahívását, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását; d) Összehívhatja a közgyűlést, ha az igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének; e) Az igazgatóság jogszabályba ütköző vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan működése esetén haladéktalanul összehívja a közgyűlést; f) A számviteli törvény szerinti beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül a számviteli törvény szerinti beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható; g) Javaslatot tesz a közgyűlésnek a vezető tisztségviselők díjazásának megállapítására; h) Büntető feljelentést tesz a szövetkezet vezető tisztségviselője ellen. i) Gondoskodás arról, hogy a hitelszövetkezet rendelkezzen átfogó és az eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel; j) Javaslatot tesz a közgyűlés/küldöttgyűlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására; k) irányítja a belső ellenőrzést; l) Ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján; m) Biztosítja a belső ellenőr(ök) és a választott könyvvizsgáló közötti információáramlást; n) A hitelszövetkezeten belüli jogsértések, érdeksérelmek ügyében és a tagsági jogvitákban egyeztetést végez. A felügyelő bizottság előzetes egyetértése szükséges a belső ellenőrzési szervezet vezetői és alkalmazottai munkaviszonyának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk megállapításához. A felügyelő bizottság üléseit az elnök vagy az általa megbízott tag hívja össze. Határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább 3 fő jelen van.
- 12 - A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Üléseiről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a hozott határozatok szó szerinti szövegét és azt, hogy az egyes tagok miként szavaztak. A felügyelő bizottság elnöke a bizottsági ülést követő tíz napon belül a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetőleg jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya a hitelszövetkezet belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság. 5. A könyvvizsgáló A hitelszövetkezet határozott időre könyvvizsgálót választ (Hpt. szerint). A hitelszövetkezet könyvvizsgálója: Euroforsz Kft. (1133 Budapest, Gogol u. 27. fsz. 1.) nevében: Garay Lászlóné an.: Gutai Julianna 2030 Érd, Kossuth Lajos u. 149. Hatályos: 2011. 05. 14 2016. 05. 30. A hitelszövetkezet - a gazdasági társaságokról szóló törvénynek és az Sztv.-nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adhat az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha - a Felügyelet az általa vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót határozattal nyilvántartásba vette, - a könyvvizsgáló nem rendelkezik a hitelszövetkezetben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal, - a könyvvizsgálónak nincs a hitelszövetkezettel szemben fennálló kölcsöntartozása, valamint - a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik. Ezen korlátozásokat a könyvvizsgáló Ptk. 685. b) pontja szerinti közeli hozzátartozójára is alkalmazni kell. A hitelszövetkezet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott (munkavállaló, vezető tisztségviselő, munkavégzésre kötelezett tag) könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat a hitelszövetkezetnél, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után láthatja el újra a hitelszövetkezetnél a feladatát. B/ A hitelszövetkezet vezető tisztségviselői A hitelszövetkezet vezető tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai, illetve az ügyvezetők (Hpt. szerint). Nem lehet vezető tisztségviselő, a) aki nem tagja a hitelszövetkezetnek, illetőleg nem a jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) tag képviselője, (ez alól az alapszabály kivételt tehet 30. (a) pont!) b) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett
- 13 - c) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmény alól nem mentesül, d) akit valamely foglalkozástól jogerős ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt, az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató szövetkezetnél; e) aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet a cégjegyzékből megszüntetési eljárás során töröltek, a törlést megelőző két éven belül vezető tisztségviselő volt, a törlést követő két évig. f) aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet felszámolási eljárás folytán megszüntettek, a felszámolást megelőző két évben vezető tisztségviselő volt, a felszámolás befejezésétől számított két évig. g) aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg. Nem lehetnek a hitelszövetkezet vezető tisztségviselői és felügyelő bizottság tagjai, azok akik egymásnak a Ptk. 685. (b) pontja szerinti közeli hozzátartozói. A hitelszövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, továbbá az ügyvezető nem választható meg a felügyelő bizottság tagjává. Vezető tisztségviselővé egy személy több szövetkezetnél és gazdasági társaságnál is megválasztható, a jelölt azonban a több tisztségre történő választásáról (jelöléséről) az érdekelt szövetkezeteket, vagy gazdasági társaságokat előzetesen tájékoztatni köteles. A hitelszövetkezet vezető tisztségviselője nem lehet korlátlanul felelős tagja gazdasági társaságnak, ill. nem lehet vezető tisztségviselője a hitelszövetkezet tevékenységéhez hasonló tevékenységet végző gazdasági társaságnak. Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása: a) a megbízatás időtartamának lejáratával, b) a tisztségviselő halálával, továbbá c) lemondásával, d) a közgyűlés általi visszahívással, e) tagsági jogviszony megszűnésével, kivéve, ha a tisztség ellátásához tagsági jogviszony nem szükséges A vezető tisztségviselő(k) visszahívásáról a közgyűlés titkos szavazással dönt. A hitelszövetkezetnél a Hpt. értelmében - vezető állású személy az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető(k). A vezető tisztségviselők és ügyvezetők jogait, kötelezettségeit, hatáskörük részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. IV. A TAG ÉS A HITELSZÖVETKEZET KÖZÖTTI VAGYONI KAPCSOLATOK A hitelszövetkezet tagja vagyoni hozzájárulását részjegy jegyzésével, ill. azon túl más formájú vagyoni hozzájárulással teljesítheti. 1. Hitelszövetkezeti részjegy A hitelszövetkezet tagja részjegyet köteles jegyezni. Egy részjegy névértéke 2.000.- Ft, azaz Kettőezer forint.
- 14 - a) A természetes személy tag legalább egy részjegyet köteles jegyezni. Egy természetes személy tag a hitelszövetkezet cégbíróságon bejegyzett jegyzett tőkéjének maximum 10 %-ának megfelelő darabszámú részjeggyel rendelkezhet. b) Nem természetes személy tagok (jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok) a hitelszövetkezetbe történő belépéskor 10 darab részjegyet kötelesek jegyezni. A jegyzett részjegyek összegének legalább 50 %-át tagfelvételkor, a fennmaradó részt legkésőbb a tagfelvételt követő 60 napon belül kötelesek befizetni. A nem természetes személy tag a hitelszövetkezet cégbíróságon bejegyzett jegyzett tőkéjének maximum 15 %-ának megfelelő darabszámú részjeggyel rendelkezhet. A 10 %-ot meghaladó tulajdonszerzés esetén a Felügyelet előzetes hozzájárulása szükséges. A minimális részjegymennyiségen felül jegyzett és befizetett részjegyek, vagy azok egy részének visszafizetését a tag igényelheti anélkül, hogy a tagsági viszonya megszűnne. Ebben az esetben a többletként jegyzett, befizetett részjegy visszafizetésére a visszafizetést kezdeményező igénybejelentést követő év éves beszámolója jóváhagyása után, 30 napon belül kerülhet sor. A hitelszövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül, azonos jogok illetik meg. A tag a személyes közreműködése, vagyon hozzájárulása és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedik a hitelszövetkezet gazdálkodásának eredményéből. A részjegy a hitelszövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít. A Hpt. értelmében a hitelszövetkezet tagja, illetőleg örököse (jogutódja) tagsági jogviszonya megszűnésekor a szövetkezet saját tőkéjéből legfeljebb a részjegye összegére tarthat igényt. A részjegy névértékének az elszámolására a tagsági jogviszony megszűnését követő, számviteli törvény szerinti beszámolót elfogadó közgyűlés napjától számított 30 napon belül kerül sor. Ha a tagsági jogviszony a tag halálával, a jogi személy megszűnésével vagy kilépéssel, kizárással szűnik meg, legfeljebb a megszűnést követő második éves beszámolót megállapító közgyűlés (küldöttgyűlés) napjától számított harmincadik napig a szövetkezet igazgatósága köteles meghosszabbítani a részjegy összegének visszafizetését, ha ennek következtében a szövetkezeti hitelintézet saját tőkéje, szavatoló tőkéje, illetőleg fizetőképességi mutatója nem érné el az e törvényben meghatározott minimális követelményt. Ez esetben - két éven belül - a volt tag, illetőleg örököse (jogutódja) részére azt követően kell esedékessé válásuk sorrendjében a kifizetést teljesíteni, hogy ennek fedezete rendelkezésre áll. A részjegy és az arra jutó osztalék kifizetésére mindaddig nem kerülhet sor, amíg a volt tag a hitelszövetkezettel szemben fennálló kötelmeinek eleget nem tett. A részjegy jegyzésének, befizetésének, visszafizetésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. 2. A vagyoni hozzájárulás egyéb formái A hitelszövetkezet tagjai a részjegy jegyzésén felül más formájú vagyoni hozzájárulást is teljesíthetnek.
- 15 - A hitelszövetkezet egyéb vagyoni hozzájáruláskánt elismeri a Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége és a hitelszövetkezet között létrejött ingatlan adás-vételi jogügyletből származó vagyonnövekményt, amelyet a küldöttgyűlés által meghatározott elvek szerint a hitelszövetkezet azon tagjai között nevesít, amelyek 2005. december 31-én a Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének is tagjai. A hitelszövetkezet tagjai 5 évet meghaladó lejáratú - a hitelintézeti előírások szerinti járulékos tőkeelemnek minősülő - célrészjegyet is jegyezhetnek, ill. vásárolhatnak. A jegyezhető legkisebb összeg 1.000.-, azaz Egyezer forint. A vagyoni hozzájárulások befizetésének, felhasználásának, felmondásának és visszafizetésének rendjét, továbbá az utánuk járó részesedés (kamat) mértékét a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A tag és a hitelszövetkezet azon kérdéseket, amelyekre a szervezeti és működési szabályzat nem tér ki, külön megállapodásban rögzíti. Ha a tag - a hitelszövetkezetnek nyújtott kölcsönt kivéve - a részjegy jegyzésén felül más formájú vagyoni hozzájárulást is teljesített, annak erejéig a hitelszövetkezettől - a IV/1. pont szabályait figyelembe véve - részjegyet igényelhet. V. FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK A hitelszövetkezet teljes vagyonával felel tartozásaiért. A hitelszövetkezet vagyona a hitelszövetkezet saját tőkéje, amely magában foglalja a részjegytőkét (jegyzett tőkét), a jegyzett, de be nem fizetett tőkét, a tőketartalékot, az eredménytartalékot, a lekötött tartalékot (ezen belül a közösségi alapot), az értékelési tartalékot, valamint a tárgyév mérleg szerinti eredményét. A hitelszövetkezet jegyzett tőkéje 100.000.000 Ft, azaz Százmillió forint. A hitelszövetkezet a részjegytőkén (jegyzett tőkén) felüli vagyon egy részét évente a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg közösségi alapba helyezi és azt a lekötött tartalékban elkülönítetten kell nyilvántartani. Az egyes években közösségi alapba helyezendő összegről a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával együtt határoz a közgyűlés. A közösségi alap terhére szociális támogatás, oktatási támogatás, kulturális támogatás, közművelődési tevékenység támogatása, sporttevékenység támogatása nyújtható, egyéb a hitelszövetkezet céljaihoz igazodó támogatások és juttatások biztosíthatók. A közösségi alap fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül, amely a lekötött tartalékban kell elkülöníteni. A közösségi alap Sztv. 58. szerinti képzése az eredménytartalékból a lekötött tartalékba való átvezetéssel történik. A számviteli törvény szerinti tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés határozza meg, hogy a közösségi alap rendelkezésre álló állományának hány százaléka erejéig lehet a tárgyévet követő évben juttatásokat és támogatásokat teljesíteni. A beszámolónak a közgyűlés elé terjesztése előtt az alapból történő felhasználásra vonatkozó javaslathoz a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége nyilatkozatát be kell szerezni.
- 16 - Az Sztv. 57. (2) bekezdése szerint teljesített juttatások és támogatások összegeként felhasznált közösségi alap mértékét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni. Közvetlenül a közösségi alapba kell helyezni más szövetkezet által a hitelszövetkezetnek közösségi alap javára átadott eszközöket is. A hitelszövetkezet jogutód nélküli megszűnése, illetőleg gazdasági társasággá való átalakulása esetén a közösségi alapot a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége részére kell átadni. A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége az alap elszámolásának helyességét és átadását a vagyonmérleg-tervezet, illetve végelszámolási zárómérleg közgyűlés elé terjesztését megelőzően ellenőrzi. Az átadott közösségi alap összegét az átvevő köteles a lekötött tartalékán belül kimutatott közösségi alapba helyezni és azt az 57. (2) bekezdés szerint felhasználni. A közösségi alap a nyereségből való részesedésként, illetőleg a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe. A közösségi alap képzésének, felhasználásának részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza. A hitelszövetkezet tagja saját vagyonával nem, csak a jegyzett részjegye értékével felel a hitelszövetkezet tartozásaiért. A vezető tisztségviselők kötelezettségeik megszegésével a hitelszövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek akkor is, ha a hitelszövetkezettel munkaviszonyban állnak. Nem terheli az egyetemleges felelősség azt a vezető tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a felügyelő bizottságnak bejelentette. A vezető tisztségviselő kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik. A hitelszövetkezet a tagjának jogellenesen okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. A tag a hitelszövetkezetnek okozott kárért - a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzéssel összefüggésben okozott kár kivételével - a polgári jog szabályai szerint tartozik felelősséggel. A kár megtérítésére kötelezés a bíróság hatáskörébe tartozik. A hitelszövetkezet alkalmazottainak - a munkaviszonyban álló tisztségviselőket kivéve - fegyelmi és kártérítési felelősségére, valamint a hitelszövetkezet által alkalmazottainak okozott kárért fennálló felelősségre a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni. A szövetkezet fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a szövetkezet hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.
- 17 - A banktitok tekintetében - időbeli korlátozás nélkül - titoktartási kötelezettség terheli a hitelszövetkezet tulajdonosait (tagjait), vezető tisztségviselőit, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a hitelszövetkezettel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon jutottak. Banktitokként kezelendő minden olyan, a hitelszövetkezet rendelkezésére álló tény, információ, megoldás, vagy adat, amely a hitelszövetkezet egyes tagjaira (ügyfeleire), adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a hitelszövetkezet által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a hitelszövetkezettel kötött szerződéseire vonatkozik. Banktitok - a törvényben rögzítettek kivételével - csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a hitelszövetkezet tagja (vagy annak törvényes képviselője) a kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve erre közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan felhatalmazást ad, vagy a hitelszövetkezetnek az ügyféllel szemben fennálló követelés érvényesítéséhez vagy eladásához ez szükséges. A Hpt. értelmében banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a hitelszövetkezet ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad (nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a hitelszövetkezettel történő szerződéskötés keretében nyújtja), vagy a Hpt.-ben rögzített banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, továbbá a hitelszövetkezet érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. Üzleti titok minden olyan, a hitelszövetkezetre vonatkozó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a hitelszövetkezetnek méltányolható érdeke fűződik. A hitelszövetkezet tagja (ill. alkalmazottja) köteles a hitelszövetkezet működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti (szakmai) titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, ill. hogy a hitelszövetkezetnek vagy tagjainak hátrányt okozzon. VI. A HITELSZÖVETKEZET EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA, ÁTALAKULÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE A hitelszövetkezet egyesülésére, szétválására, átalakulására és megszűnésére a Sztv., a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról szóló törvény, valamint a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseit a Hpt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. VII. EGYÉB SZABÁLYOK 1. A hitelszövetkezet köteles belső ellenőrt foglalkoztatni. A belső ellenőr feladata a hitelszövetkezet belső szabályzatnak megfelelő működésének, valamint pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség szempontjából történő vizsgálata, továbbá mindaz, amit külön jogszabály a feladatkörébe utal.
- 18-2. A hitelszövetkezet tagja kíván lenni a hitelintézetek szakmai érdekképviseletét ellátó szervezetnek. 3. A hitelszövetkezet küldöttgyűlése felhatalmazást ad az igazgatóságnak arra, hogy a hitelszövetkezet más szakmai érdekképviseletbe is beléphessen. A hitelszövetkezetet az érdekképviseleti szervezet(ek)ben az igazgatóság mindenkori elnöke (távollétében az általa meghatalmazott személy) képviseli. 4. A hitelszövetkezet a Cégközlönyben közzéteendő közlemény közzétételének oly módos is eleget tehet, hogy a hitelszövetkezet honlapján teszi közzé a közleményt. A hitelszövetkezet honlapjának címe: www.hitelszov.hu. 5. Mindazon kérdésekben, amelyekre nézve az alapszabály nem rendelkezik, a hitelszövetkezet tagjai a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, valamint a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény és a polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit tekintik irányadónak. 6. A közgyűlés összehívásáról szóló, napirendi pontokat is tartalmazó meghívót- a közgyűlés napirendi pontjával kapcsolatos iratok kivételével kötelező valamennyi tagnak megküldeni, valamint az összehívásról hirdetményt közzétenni. A közgyűlési meghívónak és hirdetménynek tartalmaznia kell, hogy a tag kérésére az iratokat a hitelszövetkezet hol és mely időpontokban bocsátja rendelkezésre. A közgyűlés által hozott határozatokról a hitelszövetkezet valamennyi tagját levélben tájékoztatni kell. 7. A hitelszövetkezet esetében a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. - ának (5) és (8) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. VIII. ZÁRADÉK Ezt az alapszabályt a hitelszövetkezet 2006. december 15-én és 2007. március 9-én tartott közgyűlése állapította meg, melyet a közgyűlés 2007. december 20-n a 2/2007. számú határozatával, az 5/2008.(IV.30.) számú határozatával, a 10/2010.(V.26.) számú határozatával, valamint az 5/2011.(V.13.) számú határozatával módosított. Alulírott, Dr. Kiss Valéria jogtanácsos, mint a hitelszövetkezet cégbírósági eljárására meghatalmazott jogi képviselő, jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabály aláírásával és ellenjegyzésével a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 51. /3/ bekezdése alapján igazolom, hogy az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. Debrecen, 2011. május 13. jegyzőkönyv-hitelesítő levezető elnök
- 19 - jegyzőkönyv-hitelesítő jegyzőkönyvvezető Az egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt elkészítettem, és ellenjegyeztem Debrecenben, 2011. május 13. napján. Dr. Kiss Valéria jogtanácsos Dr. Magyar László Ügyvéd ig.sz.:0143