Számítógép a logopédiában



Hasonló dokumentumok
A gimnázium és az általános iskola Egészségfejlesztési Programja

INFORMATIKA. 6 évfolyamos osztály

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

TÁMOP /1 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban pályázathoz Budapest, december 19.

Mihályi Általános Iskola Pedagógiai Programja

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

IKT a humán tárgyak oktatásában

Sokorópátkai Általános Iskola. Pedagógiai Programja

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Fóti Fáy András Általános Iskola

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Esztergály Mihály Általános Iskola. Pedagógiai Programja

Magyar nyelv és irodalom

Informatika helyi tanterv Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Sarkadi Általános Iskola

ESÉLYTEREMTŐ OKTATÁS. TKKI Eötvös József Program pedagógiai szakmai hírlevél I. évfolyam 2. szám

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

A Taní tó i/tana ri ké rdó ívré békü ldó tt va laszók ó sszésí té sé

részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a

Számítógépes adatrögzítő

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Matematika évfolyam

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon

Helyi tanterv alsó tagozat

Ajánlások beszédfogyatékos gyermekek, tanulók kompetencia alapú fejlesztéséhez

A Veres Péter Gimnázium Pedagógiai programja

A Mosolyország Családi Napközi Szakmai Programja

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013. Helyi tanterv. Klúg Péter Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye. Szeged

Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény HELYI TANTERV

Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon

Csány László Általános Iskola Zalacsány, Csány László u. 6. Pedagógiai program

ÉN MÁR ISKOLÁS LESZEK!

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/ számú beszámoló (2003. február 2005.

A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Nagykálló,

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon

I. INTÉZMÉNYI ADATOK II. BEVEZETÉS

Pedagógiai program. Helyi tanterv. enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

6. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ EGYES ÉVFOLYAMOK HELYI TANTÁRGYI PROGRAMJA

Balassi Bálint Gimnázium. helyi tanterve

Korszerű raktározási rendszerek. Szakdolgozat

A program leírása: A program célja:

különösen a média közleményeiben való reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése.

Intézkedési terv a bukások arányának csökkentésére 2013/2014. tanév I. félév 1/9.e osztály (szakács)

MAROS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./

A soproni EÖTVÖS JÓZSEF EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA

Kerettanterv Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1 4. évfolyam

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

MATEMATIKA 1-2.osztály

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

A LACKNER KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

INFORMATIKA 5-8. évfolyam

FÖLDÜGYI SZÁMÍTÓGÉPES ADATKEZELŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.

Pedagógiai Program. Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskola

INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZER

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

Gerölyné Kölkedi Éva Marianna Ilauszki Judit Gálné Nagy Erika Szilasy Melinda

Marjainé dr. Szerényi Zsuzsanna, dr. Zsóka Ágnes, Széchy Anna Környezettudatosak-e a középiskolások?

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 2008/2009. tanév ÓVODÁK ARÉNA ÓVODA

AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE, JOGÁLLÁSA, TÍPUSA, SZÉKHELYE

SZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM

Tehetséggondozás a munkahelyen

1. A PEDAGÓGUSOK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE, SZAKKÉPZETTSÉGE

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.

Balatonvilágosi Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. /Véghelyi Balázs/

Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. sz.: P-1498/2009 Témafelelős: Kovács Zsuzsa

Helyi tanterv. Osztályfőnöki

Pedagógiai program 7. sz. melléklet EGÉSZSÉG ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM. Dr. Benczéné Csorba Margit főigazgató

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok

DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja

MUNKATERV Vásárhelyi Pál Általános Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézménye OM

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

A Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium. 2013/2014-es tanév munkaterve

Adaptált kerettanterv

HELYI TANTERV KÉMIA 7-8. évfolyam

J/55. B E S Z Á M O L Ó

AZ APRÓK HÁZA ÓVODA MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYBESZERKESZTETT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁT

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK A KÖTELEZŐ ÉS A NEM KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet Matematika az általános iskolák 1 4. évfolyama számára

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

9818 Jelentés az alapfokú oktatásra fordított pénzeszközök felhasználásának vizsgálatáról

Iskolaérettség, iskolakezdés. Napsugár Óvoda, Mór,

1. Az informatikai eszközök használata

Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda Pedagógiai Programja

MATEMATIKA. Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Helyi tanterv 1-4. évfolyam 2013.

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára

A SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI TANTERV

Átírás:

Számítógép a logopédiában Készítette: Vékony Andrea Bevezetés Az elmúlt fél évszázadban egy olyan folyamat zajlott le a világ történelmében, amely méltán hasonlítható az új kultúrát és társadalmat teremtő ipari forradalomhoz. Ez a folyamat az ún. információs forradalom. Az informatika rohamos fejlődése megváltoztatta életünket, új lehetőségeket teremtve számunkra. A számítógépek az elmúlt közel húsz-huszonöt esztendő alatt mindennapos eszközeinkké váltak. Nyilvántartják adatainkat, segítségükkel vezetik bankszámlánkat és készítik el a naponta olvasott újságokat, könyveket. Segítőkész partnereink a nyelvtanulásban és a szórakozásban. Természetesen emellett még számos példát lehetne felsorolni. Fejlődésük továbbra is töretlen, dinamikus. Bevonultak életünkbe, átértékelték tevékenységeinket. Az információs forradalom napjainkban már a pedagógia és a gyógypedagógia területeit is elérte. A komputer a tanárok hatékony segédeszközévé vált. Célszerűen alkalmazva nagy segítségünkre lehet szakterületünkön. Az eddigi eredményeket látva a számítógép felhasználása már nemcsak jövő, hanem jelen a logopédiában is. Hátráltató okok A számítógép logopédiai terápiában való elterjedése azonban még igen lassú. Ennek több oka is van: 1. Az egyik hátráltató ok a pénzhiány. A beszédjavító intézetek anyagi forrása sok helyen igen szegényes. A számítógépek és azok állandó karbantartása, valamint a szoftverek beszerzése viszont nem olcsó mulatság. 2. Az előbbi okkal szorosan összefügg a komputerrel való ellátottság hiánya. A legtöbb logopédiai intézmény egyáltalán nem rendelkezik számítógépekkel. 3. Nem megoldott a szoftverek terjesztése sem. Nincs igazán terjesztő cége a logopédiai programoknak, és kevés a reklám is.

2 4. Lényeges a logopédusok nem megfelelő attitűdje és motivációja is. Egyes beszédjavító intézményekben tapasztalhatjuk azt, hogy rendelkeznek ugyan jó felszereltségű számítógépekkel, de azok csak ott sorakoznak a termekben, mert a logopédusok nem használják őket. Idegenkednek az elektronikától és a számítógépektől. Rövid közvélemény kutatást végeztem, vajon mi lehet ennek az oka. A számítógép logopédiai terápiában való felhasználása ellen a logopédusok számos indokot sorakoztattak fel. Íme a leggyakoribbak: Az egyik legfőbb érvük, hogy a számítógép előtt ülő gyermekeknek beszűkül a mozgástere, és a sportolás egyre inkább veszít jelentőségéből. Ez igaz lehet, de nem szükségszerű. A könyvek, nyomtatott taneszközök egyeduralma esetén is voltak könyvmolyok, akik még éjjel, elemlámpával a paplan alatt is olvastak. Mégis fontosnak számított kultúránkban a sport, és szép számban akadtak magyar sportbajnokok. Másrészt a számítógéppel segített terápiának nem célja az, hogy a gyermek egész órán csak a komputer előtt üljön. Jó órabeosztás estén a számítógépes foglalkozás nem vesz igénybe 10 15 percnél több időt. A másik indok, hogy a számítógép képernyője rontja a szemet. Dr. Németh János, a SOTE 1. számú Szemészeti Klinikájának docense ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozik, hogy a nem megfelelő monitor valóban okozhat átmeneti látási problémákat, de ezek többsége kis odafigyeléssel elkerülhető, illetve megszűntethető. Sok logopédus nem tartja jónak, hogy a gyermekek már az iskola előtti életkorban a számítógép előtt ülnek, mert függőségbe kerülhetnek. Dr. Buda Béla pszichiáter szerint azonban a fiatalok manapság ennél jóval nagyobb veszélyeknek vannak kitéve, pl. kábítószer fokozott terjedése. Eddig még nem tapasztalták a komputerrel kapcsolatos függőség kialakulását. Továbbá a televízióval, videóval ellentétben a számítógépezés nem passzív, hanem nagyon is aktív tevékenység. Fokozott szellemi aktivitást, koncentrációt, kreativitást igényel. Amennyiben a gyermek az életkorának megfelelő ideig játszik, tanul a komputerrel, abból nem származhat baj.

3 Van, aki szerint a komputer fokozza az agresszivitást. A durva, agresszív játékprogramoknál ez valóban bizonyított tény. A logopédiai szoftverekre viszont abszolút nem igaz. Ezek a programok a tantervi követelményeknek, a terápiás metódusnak és a gyermek életkori szintjének megfelelően épülnek fel, távol állnak a lövöldözős, öldöklős számítógépes játékoktól. Indokként szerepel az is, hogy a beszédjavítás nem történhet pusztán a gép segítségével. Ehhez szükség van megfelelő szakemberre. A számítógéppel segített terápiának valóban nem lehet célja a logopédus kizárása. A komputer nem helyettesíti sem a logopédust, sem a közvetlen tapasztalást. A hatékony beszédjavításhoz szükséges az élő beszédminta, az állandó gyermekekhez alkalmazkodó visszajelzés, megerősítés. Fontos, hogy minden komputerrel való tevékenységet élőbeszéd kísérjen. E nélkül ugyanis elképzelhetetlen a beszéd, a szókincs és a kifejezőkészség fejlődése. A számítógép nem kizárólagos eszköze a gyermek fejlesztésének. Korszerűen, a többi, hagyományos eszközzel együtt alkalmazva elősegíti a terápiás célok elérését, a készségek, képességek fejlesztését. Seymour Papert értelmezése szerint: noha a technika lényeges szerepet játszik a jövő oktatási tervének megvalósításában, a legnagyobb hangsúly nem a gépen, hanem a gondolkodásmódon van. A számítógéptől való idegenkedés talán legfőbb oka a komputerhez való nem értés miatti elutasítás. Sok logopédus azért nem használ számítógépet az óráin, mert nem tudja azt kezelni. A logopédiai szoftvereknek viszont éppen az az egyik legfőbb előnyük, hogy alkalmazásuk könnyen elsajátítható és felhasználásuk nem igényel számítógépes előképzettséget. Megoldási lehetőségek Milyen megoldási lehetőségek léteznek a fentiekben említett okok kiküszöbölésére? 1. A pénzhiány nehezen leküzdhető. Mégis van lehetőség számítógépek beszerzésére. A számítógépes terápiát végző logopédusok által kitöltött kérdőívekből kiderült: jó néhány beszédjavító intézet szerzett

4 komputert pályázat útján. Non- profit szervezetek egyre több régi és új számítógépet ajánlanak fel oktatási intézmények számára. Meg kell ragadni minden lehetőséget! A legtöbb logopédiai szoftvernek a hardverigényeit ugyanis már egy régi 286-os alapkonfigurációval rendelkező gép is kielégíti. 2. Több reklámra lenne szükség a logopédiai szoftvereket illetően. 3. Az attitűd megváltoztatása érdekében szükséges lenne a logopédiai számítástechnikát a logopédusképzés gyakorlatába egyre inkább beépíteni. Több lehetőséget kell teremteni a számítógépes programok megismerésére, gyakorlati alkalmazási lehetőségeik bemutatására, valamint motiválni a hallgatókat későbbi használatukra. Fontos, hogy a számítógéppel kapcsolatos előítéleteiket a gyermekek érdekében eloszlassuk. A logopédusok motivációjának, érdeklődésének felkeltése érdekében továbbá elengedhetetlen lenne több olyan publikáció a témáról, ami gyakorlati tapasztalatokon alapul, és feltárja a számítógéppel segített logopédiai terápia hatékonyságát, összegezve annak előnyeit és esetleges hátrányait. Elvárások a logopédusokkal szemben A számítógép logopédiai terápiában való hatékony alkalmazásához szükség van néhány alapszabály betartására. A felhasználókkal szembeni elvárások a következők: Tudják kezelni alapszinten a számítógépet, hogy modellként a gyermekeknek bemutassák a használatát. Ismerjék, tanulmányozzák számítógépük hardveradottságait. Az egyes programok ugyanis különféle felszereltségű konfigurációt igényelnek memóriakapacitás, monitor (monochrom vagy színes), hangkártya,... területén. A szoftvert kellő hozzáértéssel, kritikus elemzéssel válasszák ki, ne csak a reklám, marketingfogások vagy a program dobozának színes ígéretei alapján döntsenek.

5 A szoftvert önállóan, az egyéni igényeknek, szükségleteknek megfelelően, akár esetleges apróbb változtatásokkal tudják felhasználni (pl. saját szókészlet bevitele Dyslex 1.0 programnál) óráikon. Soha ne alkalmazzák a terápia során a komputert öncélúan. Ismerjék fel, hogy a számítógép nem helyettesíthet bennünket, csak segíti céljaink elérését. A 45 perces terápián a számítógépes foglalkozás ne vegyen 10 15 percnél hosszabb időtartamot igénybe. A komputer alkalmazása nem képezi központját az órának, hanem alárendeltje a terápiás célnak és anyagnak. Amennyiben a gyermek nem szeretne számítógéppel dolgozni, ne erőltessék. Ismerjék fel, hogy a számítógép a gyermekek fejlesztésének nem kizárólagos eszköze, csupán egy eszköz a sok közül. Ismerjék a számítógépes tanulási környezet ergonómiai sajátosságait. A gyermekek közérzetére, aktivitásukra, tanulásuk minőségére ugyanis nagymértékben kihat környezetük. A számítógépes tanulási környezet az alábbi pontok betartásával kényelmesebbé, egészségesebbé, biztonságosabbá és hatékonyabbá tehető. Megfelelő ergonómiai modellt nyújtva pedig elősegíthetjük a mindennapi számítógépezés egészségesebbé tételét is. Ergonómiailag legkritikusabb a monitor. A nem megfelelő monitornál a szemre nézve veszélyes a sugárzás, a képernyő elektrosztatikus feltöltődése, a túl erős kontraszt és a rossz megvilágítás. A megoldás: alacsony sugárzású, legalább 70 Hertz frekvenciájú monitor alkalmazása, a képminőség optimális javítása a fényerő, illetve kontrasztgombokkal, a fényforrások megfelelő elrendezése annak érdekében, hogy a monitoron a villogások, tükröződések minimálisak legyenek. A szem megterhelése és a nyak, illetve a vállizom fáradása ellen fontos, hogy a monitor megfelelő távolságban legyen a használótól (14 os képernyőméret esetében a 45 60 cm az ideális). A képernyő felső

6 sora szemmagasságban vagy annál kissé lejjebb álljon. A jobb pozíció elérése érdekében ajánlatos a monitort enyhén hátradönteni. A billentyűzetnél lényeges a megfelelő billentyűnagyság, beosztás, továbbá a jó elhelyezés. A billentyűzetet úgy tegyük a gyermekek elé, hogy karjuk, kezük lazán, kényelmes testhelyzetben legyen. A kényelmes, természetes kézmozgással mellőzhetjük a kar, a kéz, a csukló és az ujjak túlzott megerőltetését. Az egér esetén fontos, hogy a felhasználó jobb vagy balkezes. Ugyanis egyes gyártók (pl. Microsoft, Logitech...) az egereik alakját ennek megfelelően alakítják ki. A kar és a kéz gyors kifáradása ellen szoktassuk hozzá a gyermekeket ahhoz, hogy az egeret lazán tartsák, és egész karjukkal mozgassák azt. A számítógép előtt ülő gyermek testtartása legyen mindig laza, egyenes. Kerülje az előregörnyedést és a túlzott hátradőlést. A székek magasságát úgy állítsuk be, hogy az alkarok a padlóval párhuzamosak, a csuklók pedig egyenesek legyenek. A gyermek talpa érintse a padlót használjunk esetleg lábtámaszt, ha a szék túl magas. A szék támlája lehetőleg a hát alsó részét támassza meg jól. A számítógép előnyei A számítógép logopédiai terápia során történő felhasználásához elengedhetetlen továbbá a komputer előnyeinek, illetve hátrányainak ismerete is. A számítógépnek elsősorban a motiváló ereje hatalmas. Egyértelműen fokozza a tanulási kedvet, játékosan tanít, színesíti az órát. A komputer segítségével a gyermekeket könnyebben be lehet vonni a munkába, hatására együttműködésük és lelkesedésük egyaránt növekszik. A programok szabad teret engednek a gyermeki fantáziának és fejlesztik a kreativitást. Növeli a figyelmet. A számítógépes szoftverek szinte 100%-os koncentrációt várnak el a gyermekektől, hosszú időre képesek maximálisan lekötni a figyelmüket.

7 A gyermekek elsősorban a kur- zormozgató billentyűzet és az egér kezelését sajátítják el a foglalkozások alkalmával. Mindkettő megfelelően fejleszti a szem kéz koordinációt, valamint a finom motorikus funkciókat. Ez elősegíti az író mozgások megalapozását. Fokozza a gyermekek önállóságát. A számítógépet a gyermekek sokszor egyedül kezelik, önállóan döntenek a feladat megoldásában, lehetőségük nyílik a hibák önálló javítására is. Ugyanakkor ha többen (ketten, hárman) ülnek a számítógép előtt, megosztják a munkát, nő a gyermekek együttműködése. Beosztják egymás között, hogy ki gépeli be a megoldást, ki diktál, ki ellenőriz. Együtt dolgoznak a közös alkotás sikere érdekében. Ezáltal egészséges versenyszellem alakul ki közöttük. A számítógép logopédiai alkalmazása új, frusztrációmentes pedagógiai szituációt teremt. Játékosan eltávolodva az iskolai oktatásra hasonlító hagyományos módszerektől és eszközöktől oldja a szorongást, illetve a negatív motivációt, ami pl. diszlexiásoknál az olvasási helyzethez kapcsolódott. A számítógép objektíven ítél. Nincsenek előítéletei, s ez oldja a gyermek frusztrációját. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyermekek a hibázást a géppel szemben jobban elfogadják, mint a logopédussal való közvetlen kapcsolat esetén. A komputer mindig türelmes a gyermekkel szemben, még sok hibázás esetén is. Játékosan oktat, ugyanakkor a hangsúly mégis a tanuláson van. (Edutainment=Education+Entertrainment). Segíti az olvasás és az írás irányának kialakulását már azzal is, hogy a begépelés során a betűk folyamatosan, mindig balról jobbra jelennek meg. A számítógép sokszor azonnali választ vár, ugyanakkor csak a helyes megoldást fogadja el. A gyermek hozzászokik ahhoz, hogy megfontolja döntését, ugyanakkor a lehetőségekhez képest minél gyorsabban válaszoljon. Ezáltal kialakul a gyors és pontos reagálás iránti igénye.

8 A számítógépes logopédiai szoft- verek kezeléséhez többnyire nem szükséges magas szintű számítástechnikai előtanulmány. Alkalmazásuk könnyen és gyorsan elsajátítható. Az egyes logopédiai szoftverek mindezen kívül különféle képességeket, készségeket fejlesztenek, pl. a vizuális figyelmet, a mennyiségi téri relációfogalmak kialakulását, a rendelkezésre álló tér kitöltésének képességét, a téri tájékozódási képességet, az irányok használatát, az alak háttér viszonyok elsajátítását, a formafelismerést egyeztetést, a vizuális memóriát, a szókincset, az olvasást,... Hátrányok Szem-, kéz-, hátfájást okozhat, ha nem figyelünk az ergonómiai sajátosságokra. A számítógép túlzott használata szomatikus tünetekhez vezethet. Nem helyettesíti a közvetlen tapasztalást, így ilyen célra nem is alkalmazhatjuk. Logopédiai szoftverek Az 1996/97-es tanév folyamán felmérést végeztem a nagyobb logopédiai intézményekben arról, hogy milyen szoftverekkel segítik a különböző terápiákat. A felmérés eredményei azt mutatták, hogy a következő négy program a legelterjedtebb napjainkban: Beszédkorrektor (Real Time Devices Európa Kft) A szoftver segítséget nyújt a beszédhibás, hallássérült gyermekek és felnőttek helyes beszédének kialakításához. Alkalmazási területei: pöszeség korrekciója, megkésett beszédfejlődés terápiája, hallássérültek beszédfejlesztése. A moduláris felépítésű rendszer a magyar, illetve a német sziszegők és magánhangzók javítására szolgáló elemekből épül fel. A program a beszédképzés során keletkező hang paramétereit (színkép) szemléletes módon jeleníti meg a képernyőn. A kiejtett beszédhangoknak körülhatárolt színképük van, és a hibás ejtés színképe jelentősen eltér a normál ejtés színképétől. Ez a vizuális visszacsatolás hallássérülteknél pótolja, ép hallóknál kiegészíti az akusztikus kontrollt,

9 így segíti hatékonyan a terápiát. A beszédkorrektor szoftvert hazánkban leginkább hallássérültek beszédfejlesztésénél alkalmazzák eredményesen. Dyslex programcsalád (Dyslex Soft Bt.) A programcsalád hatékonyan kiegészíti a diszlexiás gyermekek terápiáját. A hagyományos terápia módszertani követelményrendszerének maximálisan eleget tesz. Fejleszti az olvasást, a kreativitást, játékos lehetőséget nyújt az önellenőrzésre, önértékelésre és hibajavításra. A szoftverek azoknak készültek, akik bármilyen ok miatt elmaradtak osztálytársaiktól az olvasás terén, olvasási nehézséggel küzdenek, diszlexiaveszélyeztetettek, diagnosztizált diszlexiások, illetve jól olvasnak, de olvasási készségüket tovább szeretnék fejleszteni. A programcsalád a következő komponensekből épül fel: Dyslex 1.0 alapprogram, mely egyrészt értelmetlen betűsorok azonosítására, másrészt szavak szintézisének gyakorlására alkalmas, Dyslex Szódominó három és négybetűs szavak azonosítását gyakoroltatja a számítógépes dominójáték szabályainak megfelelően, Dyslex Memória szó és mondatmemória játékot tartalmaz, Dyslex Betűkereső alkalmas szavak betűpótlásának gyakoroltatására. Mesevilág (I&I Informatika és Iskola Alapítvány) A francia mintára készült nyitott program eredményesen egészíti ki az olvasástanulási módszereket, megerősíti hatékonyságukat. A logopédia területén elsősorban a diszlexiaprevenció, illetve reedukáció és megkésett beszédfejlődés terápiájában alkalmazható. Cikkek tanúskodnak arról, hogy emellett hatékonyan bővíti ki a diszkalkulia és afáziaterápiákat is. A szoftver tíz témakört tartalmaz, témánként húszhúsz szóval, illetve képpel. A témákon belül három választási lehetőségünk van: Rajzolunk, Gyakorlunk, Írunk. A Rajzolunk résznél az adott rajzot a szókép kiválasztásával vagy a szó begépelésével jeleníthetjük meg a képernyőn. Miközben a gyermek a képeket elhelyezi a monitoron, fejlődik vizuális észlelése, szókincse, névutóhasználata, az irányhármas-

10 ság, alak háttér és a tárgyak egy- máshoz való viszonyának érzékelése. Gyakorolja a tér megkonstruálását, valamint verbális kifejezését. A Gyakorlunk résznek a szófelismerés és képpel való azonosítás az anyaga. Az Írunk résznél pedig lehetőség nyílik szavak, szövegek begépelésére. Voxaid (NIKOL Electronics) Számítógépes beszédrehabilitációs eljárás, mely elősegíti azoknak a betegeknek a kommunikációját, akik magukat beszéddel nem tudják kifejezni (pl. afázia vagy laryngectomia totalis utáni állapot). A rendszer lehetővé teszi az emberi beszédfunkciók gépi megvalósítását. Bemenete az írott szöveg, kimenete a gépi beszéd. Használatának alapvető feltétele, hogy a beteg olvasni, írni tudjon, és képes legyen a gép kezelésének elsajátítására. Segítségével elvégezhetünk olyan feladatokat, melyek hatékonyan egészítik ki laryngectomia totalis utáni, az afázia, illetve diszlexiaterápiát. A Voxaid előnye, hogy a beszédszintetizátort laptopba építették, így bárhol, bármikor alkalmazható. Láthattuk, hogy a fentiekben bemutatott szoftverek több logopédiai terápiát is hatékonyan kiegészítenek. Legsokoldalúbb közölük a Mesevilág szoftver, mely összesen hat terápiánál is eredményesen alkalmazható.

Táblázatban összegezve: 11 Terápia Beszédkorrektor Dyslex család Mesevilág Voxaid Afázia X X X Dadogás X Diszkalkulia X Diszlexiaprevenció X Diszlexiareedukáció X X X Megkésett beszédfejlődés X X Pöszeség X Totális gégeeltávolítás utáni terápia X További szoftverek A fentiekben bemutatott szoftvereken kívül vannak kevésbé ismert, illetve használt számítógépes programok, melyek szintén segítségére lehetnek a logopédusoknak munkájukban. Anyanyelvi gyakorló szoftver 1 4, 3 4. és 5 6. osztályosok számára A programok feladattípusai a tankönyvi felosztásnak megfelelően épülnek egymásra. Minden feladattípushoz 70 600 feladat (szó, illetve mondat) tartozik. A válasz megadására több lehetőség is van:a gyermeknek be kell írnia a helyes szavakat, vagy a kurzormozgató billentyűvel kiválasztania a helyes választ, esetleg aláhúzással kijelölnie a kérdéses szót. A gép egy bizonyos megoldott egység után összeszámolja a helyes, illetve helytelen válaszokat, és értékel. A programmal feladatlapokat is kinyomtathatunk. Betűvarázs Készségfejlesztő program, mely kifejezetten olvasástanításhoz készült. Lehetővé teszi a tanulók differenciált munkáját. Feladattípusai között szerepel, pl. adott képnek megfelelő szó kikeresése három szóból; összetartozó képek, szavak megtalálása; képnek megfelelő szótaghiányos szó kiegészítése; kép alapján szótagok rendezése; képhez szó megadása. Dinamikus olvasási program Az olvasási készséget fejlesztő programnak hét alapvető feladattípusa van, melyek közül több is eredményesen egészítheti ki a diszlexiaterápiát. A feladattípusok a következők: vizuális észlelés fejlesztése,

12 perifériás látás növelése, fixációszélesség növelése, ritmikus szemmozgás fejlesztése, regressziógátlás, skipping (ezen a feladaton belül pl. meg kell találni a képernyőn látható szavak közül az egyetlen értelmeset), szövegértés. Manóka land A CD-n található oktató szoftver 5 9 éves gyermekek számára készült. A program alapvető készségeket, képességeket fejleszt játékosan, így elsősorban diszlexiaprevenciónál alkalmazható eredményesen. Világom, világom Képességfejlesztő szoftverek 3 8 éves gyermekek számára. A programsorozat több egységet tartalmaz, melyek külön külön is használhatóak. A szoftverek alkalmasak a problémákkal küszködő gyermekek felzárkóztatására, illetőleg a tehetséges gyermekek fejlesztésére egyaránt. Külföldi eredetű szoftverek A logopédiai terápiában számos külföldi szoftver is hatékonyan alkalmazható. Íme néhány példa: Interactive Storytime szórakoztató készségfejlesztő szoftver, Tale of Benjamin Rabbit/Tale of Peter Rabbit olvasást, írást tanító program, Classic Concentration emlékezetfejlesztő memóriajáték, Tubes készségfejlesztő ügyességi játék,... Felmérési eredmények Az 1996/97-es tanévben rövid kérdőíves felmérést végeztem arról, hogy mi a felhasználók véleménye a számítógéppel támogatott logopédiai terápiáról. A logopédusok a számítógépes foglalkozást többnyire szervesen beépítik az órákba. Általában majdnem minden órán használják a komputert, mintegy tíz tizenöt percben. Kivétel Hagymásy Endre a Székesfehérvári Beszédjavító Intézet Igazgatója, aki szerint az igazán hatékony forma a heti kétszeri hagyományos és kétszeri számítógépes

13 foglalkozás. A logopédusok szerint a szoftverek használatának elsajátítása nem ütközik nehézségekbe. A gyermekek könnyen megtanulják kezelésüket, szeretik a számítógépes foglalkozásokat. A komputer sokféle gyakorlási lehetőségre ad alkalmat, célszerűen segíti az otthoni egyéni gyakorlást is. A szoftverek intenzív, sokoldalú fejlesztést eredményeznek. Színesítik a logopédiai foglalkozásokat, kiszélesítik a lehetőségek skáláját. A gyermekek egyértelműen jobban kedvelik a számítógéppel segített terápiás órákat, mint a hagyományos foglalkozásokat. A komputer megfelelően motiválja őket, valamint jól fokozza a tanulási kedvüket. A programok játékosan oktatnak, ugyanakkor a hangsúly mégis a tanuláson, az olvasásfejlesztésen van. Az alkalmazott számítógéppark felépítése igen heterogén. A mára elavultnak tekinthető 286-osoktól kezdve a legkorszerűbb Pentiumos gépekig szinte minden típus megtalálható. A napjainkban, hazánkban alkalmazott logopédiai szoftverek többnyire nem igényelnek nagy kapacitású, temérdek memóriával rendelkező, nagy felbontású monitorral és költséges kiegészítőkkel ellátott komputert. Hardverigényük nem magas, így lehetőség nyílik a régebbi gépen való használatra is. Az 1996/97-es tanévben feladatlapok segítségével felmérést végeztem arról, mennyire segíti a számítógép a diszlexiás gyermekek terápiáját. A kérdőívek kitöltése után kiderült, hogy a logopédusok jelenleg a Dyslex programcsaládot alkalmazzák leggyakrabban a diszlexiaóráikon. A felmérést ezért ezekre a szoftverekre alapoztam. A vizsgálatba 24 diagnosztizált diszlexiás gyermeket vontam be. Közülük 12 fő hagyományos, valamint 12 fő számítógéppel támogatott terápiára jár. Feladatlapot készítettem a gyermekek számára, melyben a Dyslex-családra emlékeztető feladatok szerepeltek. A kérdés az volt, vajon a két csoport teljesítményei között lesz-e szignifikáns különbség vagy sem. Az eredmények alapján két csoport eredményei között egy feladat kivételével számottevő különbség nem mutatkozott. Az egyes eltérések abból adódhatnak, hogy a gyermekek: más logopédushoz járnak, változó ideje részesülnek diszlexiaterápiában,

14 hetente változó (2 4) alkalom- mal járnak logopédiaórára, eltérő az egyéni készségeik, képességeik fejlettségi foka, különböző súlyosságú a diszlexiájuk, nem lehet tudni, vajon mennyire segítő az otthoni, családi háttér? Amiben mégis volt bizonyos mértékű különbség, az a szószintézises (kétszótagú, illetve összetett szavak szintézise) feladat. A feladathoz a szavakat úgy válogattam össze, hogy legyenek közöttük gyakoriak, mint pl. gyerek, és kevésbé ismertek, pl. zsebszótár. Hasonló szóanyag szerepel a Dyslex szoftverekben is. A számítógépes program szókészletét úgy kellett a készítőknek összeállítaniuk, hogy azok számos követelménynek megfeleljenek. Ezáltal több olyan szó is bekerült, amit kevésbé ismerhetnek a gyermekek. Így szinte minden feladatmegoldás kiegészül szómagyarázattal. A számítógépes terápiára járók közül többen tehát azért oldották meg jobban a szintézises feladatokat, mert hasonló, kevésbé gyakori szavak többször előkerülnek óráikon, nemcsak a hagyományos szókincsfejlesztés, hanem a komputer által is. Feladatmegoldás közben egyébként több gyermek felfigyelt arra, hogy az egyes feladatok nagyon hasonlítanak a Dyslex-programokra. Volt, aki megkérdezte, miért nem számítógépen oldják meg a feladatokat, az érdekesebb lenne. A felmérések eredményeiből tehát nyilvánvalóvá válik, hogy a számítógép csupán egy eszköz a kezünkben. Nem helyettesíti sem a logopédust, sem a hagyományos eszköztárat. Csak a többi módszerrel, eszközzel alkalmazható, így téve színesebbé, hatékonnyá, motiválóbbá a foglalkozásokat a gyermekek számára. További felhasználási lehetőségek A számítógép előnyeit a logopédusok azonban nemcsak a terápiák során tudják megfelelően kihasználni, hanem egyéb területeken is. Az egyik lehetőség az eszközkészítés, nyilvántartás, statisztika. A számítógép segítségével a logopédiai segédanyagok is könnyen elkészíthetők. Egy szövegszerkesztővel (WinWord), egy rajzprogrammal (CorelDRAW), rendkívül egyszerűen és rengeteg időt megtakarítva esztétikus feladatlapokat állíthatunk össze, valamint házi feladatokat írhatunk, majd nyomtathatunk ki a gyermekeknek. Komputeren vezethet-

15 jük a logopédia nyilvántartását, statisztikai felméréseket készíthetünk vele, az eredményeket pedig látványos diagramok formájában jeleníthetjük meg. A felmérések szerint a számítógépes terápiát végző logopédusok közül egyre többen használják ki ilyen szempontból is a komputer előnyeit. További felhasználási lehetőség az Internet, vagyis az egész világra kiterjedő számítógép hálózat alkalmazása. Magyar Bálint művelődési és közoktatásügyi miniszter az 1996-os tanévnyitón úgy nyilatkozott, hogy 1997/1998-ban minden középiskolát, majd általános iskolát bekapcsolnak a hálózatba. Ezáltal a logopédusok számára is elérhetőbbé válik az Internet. Miként aknázhatják ki a logopédusok a Hálózat adta lehetőségeket? A TELNET segítségével hozzáférhetnek különféle könyvtári katalógusokhoz anélkül, hogy a könyvtárakat személyesen felkeresnék. Az FTP-vel letölthetnek, kinyomtathatnak szakmai szövegeket, a logopédiai órákon felhasználható képeket és akár programokat is, pl. a havonta megjelenő legújabb vírusirtókat. Az Internet legelterjedtebb felhasználása a levelezés (e-mail). Az elektronikus posta alapelve hasonló a hagyományos postához. Leveleket tudunk küldeni az embereknek e-mail címükre, és mi is kaphatunk leveleket az elektronikus postafiókunkba. Előnyei: gyors, hatékony, megbízható, olcsó. A WWW-bel információkat kérhetünk le a világ bármely pontjáról a minket érdeklő témákban. Használatát nagyon könnyű elsajátítani. Íme néhány logopédiai témájú WWW hely: Magyar nyelvű cím: http://www.pro-patiente.iif.hu/pp/gyogyir/960826/logop.html http://www.toi.mtv.hu/arch/avl/t6111802.htm http://www.pro-patiente.iif.hu/pp/gyogyir/960506/logop.html Angol nyelvű diszlexia-weblista: http://www.surrey.ac.uk/psychology/wdnf/sites.html http://www.radix.net/~mschelling/health2.html Német nyelvű diszlexia-cím: http://www.uni-kiel.de:8080/ewf/heilpaedagogik/walterlr.htm

16 Összegzés A számítógépek rohamos terjedése és rendkívüli oktatásbeli hatékonysága egyre több logopédust késztet arra, hogy az óráin megpróbálkozzon a felhasználásával. Munkahelyemen, a Horváth Katalin vezetésével működő budapesti, XI. kerületi Logopédiai Központban számítógéppel segített diszlexia, illetve diszkalkuliaterápiára is járhatnak a gyermekek. A központban négy, korszerűnek mondható 386, 486, Pentium alapú kiegészítőkkel felszerelt, logopédiai szoftverekkel ellátott komputer van. Így a csoportfoglalkozásokon lehetőség nyílik önálló, illetve csoportos tanulásra egyaránt. A számítógépes foglalkozás minden esetben az óra szerves részét képezi, időtartama általában 10 15 perc. Az eddigi, közel kétéves tapasztalatok azt mutatják, hogy hatékonysága megfelelő, motiváló ereje minden más eszköznél nagyobb. A gyermekek visszajelzései arról tanúskodnak, hogy szívesebben járnak a számítógépes órákra, mint a hagyományos foglalkozásokra. A komputer azonban nemcsak a terápiában alkalmazható: központunk teljes adatnyilvántartása szintén számítógép alapú. Amennyiben a többi logopédiai intézmény is ilyen sokoldalúan használná fel a számítógépet nemcsak a terápiákon, hanem más területeken is, hatékonyabbá tudnák tenni a beszédhibás gyermekekkel való foglalkozást, valamint egyéb munkájukat egyaránt. Ajánlott irodalom [1]Az írott nyelv felfedezése kisgyermekkorban az informatika segítségével. Közoktatási Modernizációs Alapítvány, Budapest, 1996. (szerkesztette: Kőrösné Mikis Márta) [2]Baharevné Nádudvari Katalin: Afáziás betegeink rehabilitációját segítő számítógépes programok. Beszédgyógyítás, 1995. 1 2.sz. 28 32.o. [3]Dobákné Szatmári Enikő: Kisgyermekkori képességfejlesztés az informatika segítségével az óvodában. Óvodai Élet, 1996. 2.sz. 32 36.o. [4]Folyovich András Pataki László Vastagh Ildikó Csüri Márta Pataki Klára: Új lehetőségek a neurológiai betegek beszédrehabilitációjában. Beszédgyógyítás, 1995. 1 2.sz. 1 10.o.

17 [5]Füzes Oszkár: Beszédhiba és számítógép. Dömdödöm, 1996. 3 4.sz. 8.o. [6]Kovács Éva Kőrösné Mikis Márta: Olvasástanítás számítógéppel. A Tanító, 1991. február 2.sz. 11 14.o. [7]Kőrösné Mikis Márta: Én is tudok írni, olvasni, rajzolni számítógéppel. A kisgyermekkori anyanyelvoktatás új, számítógéppel támogatott módszere. Iskolakultúra, 1992. 3.sz. 43 51.o. [8]Kőrösné Mikis Márta: A számítógép alkalmazása a halláskárosult gyermekek anyanyelvoktatásában. Fejlesztő Pedagógia, 1992. 3 4.sz. 107 111.o. [9]Kőrösné Mikis Márta: Így születik a mese számítógéppel. Óvodai Nevelés, 1993. 7.sz. 226 228.o. [10]Kőrösné Mikis Márta: Magyar MESEVILÁG. Fejlesztő Pedagógia, 1994. 4. 5.sz. 66 71.o. [11]Kőrösné Mikis Márta: Mesevilág. A kisgyermekkori anyanyelvoktatás új, számítógépes módszeréhez készített szoftver bemutatása. Tanító, 1992. 7.sz. 11 12.o. [12]Kőrösné Mikis Márta: Öröm legyen az írás olvasás elsajátítása! Gondolatok a kisgyermekkori anyanyelvoktatás új, számítógéppel segített módszeréről. Fejlesztő Pedagógia, 1993. 3.sz. 47 50.o. [13]Kuncz Eszter: A Voxaid használata afáziások és diszlexiás gyerekek terápiájában. Beszédgyógyítás, 1995. 1 2.sz. 32 37.o. [14]Németh Zoltán: A MESEVILÁG szoftverről. Iskolakultúra, 1994. 5. sz. 78 80.o. [15]Vékony Andrea: A számítógép és felhasználási lehetőségei a logopédiában. Szakdolgozat, BGGYTF 1997. [16]Vicsi Klára: Beszédkorrektor. Tanulmányok a hallássérültek beszédérthetőségének fejlesztéséről, Budapest 1995. (szerkesztette: Csányi Yvonne)