ÁROP-1.A.5-2013-2013-0085.

Az ÁROP-1.A.5-2013-2013-0085. számú Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és egyes intézményei működésének, szervezetének felülvizsgálata, fejlesztése című projektet érintő jogszabályi keretek összefoglalása DEBRECEN - 2014.

I. Bevezetés Jelen dokumentum célja, hogy ismertesse és bemutassa a "Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és egyes intézményei működésének, szervezetének felülvizsgálata, fejlesztése tárgyú, ÁROP-1.A.5-2013-2013-0085. kódszámú projektet érintő jogszabályi kereteket, a projektben vállalt társadalmi fenntarthatósági szempont teljesítése érdekében. Ennek során a dokumentum felsorolja a projekt által érintett fejlesztési tevékenységek körében értelmezhető azon ügycsoportok, illetve önkormányzati feladatok vagy szolgáltatások kereteit meghatározó jogszabályokat, amelyek közvetlenül érintik az állampolgárokat, amelyek esetében ügyféli szerepkörben jelennek meg. Az önkormányzatok egyik legalapvetőbb elvárása ugyanis saját tevékenységével, működésével szemben, hogy betöltse azt a szerepet, amelyért létrehozták, vagyis a lehető leghatékonyabban szolgálja az állampolgárokat. Ebbe beletartozik, hogy az ügyfelek érthető és teljes körű tájékoztatást kapjanak az őket érintő ügyekben, az önkormányzat által biztosított szolgáltatások igénybevétele során. Fontos feladatunk ezért a főbb jogi rendelkezések ügyfélbarát, azaz közérthető módon történő összefoglalása, mely által jelen összefoglaló alkalmas tud lenni arra, hogy az ügyfelek számára a releváns ügycsoportokban útmutatóként szolgáljon. II. Az ÁROP-1.A.2/B.-2008-0016. kódszámú Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése tárgyú nyertes pályázatában vállalt intézkedések felülvizsgálata Ezen tevékenység keretében arra vállalkoztunk, hogy ismertessük és bemutassuk a címben említett korábbi projektben elvégzett fejlesztési tevékenységeket, elért eredményeinket, valamint, hogy rámutassunk azokra a fejlesztési részterületekre, ahol az elért eredmények fenntartása, fenntarthatósága és továbbfejlesztése biztosítható a 2013. január 1. napját követően kialakult új önkormányzati feladatellátási rendszerben is. Ebből a célból jelen projekt keretében egy külön tanulmányt készítettünk, mely fejlesztési célonként, azaz lépésenként nyomon követi az előző szervezetfejlesztési tárgyú projektet. Álláspontunk szerint, ezen fejlesztési részterület vonatkozásában az ÁROP-1.A.5-2013-2013-0085. kódszámú projektet érintően a jogszabályi keretek összefoglalása társadalmi fenntarthatósági szempont nem értelmezhető, mivel ez egy korábbi pályázat bemutatását és felülvizsgálatát jelenti és az előző projekthez kapcsolódó jogszabályok egyrészt bemutatásra 2

kerültek a korábbi projekt végrehajtása során készült hasonló tárgyú dokumentumban, másrészt pedig a megváltozott jogszabályi környezetre kitértünk abban a külön tanulmányban, amelyben annak felülvizsgálatát elvégeztük. Jelen dokumentum az ügyfeleket érintő jogszabálycsoportról nem tesz külön említést, nem ismétli meg a többi tanulmányban foglaltakat. III. Az önkormányzati feladatok átalakulásával kapcsolatban a támogató infrastruktúra és a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata, valamint a kiszervezett és kiszervezhető önkormányzati feladatok felülvizsgálata az új feladat-ellátási rendben. Intézményi struktúra, intézményirányítási modell kidolgozása, felülvizsgálata, átszervezése, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok és egyéb, önkormányzati irányítás alá tartozó szervezetek tevékenységeinek hatékonyabb működésére irányuló szervezeti javaslatok kidolgozása és megvalósítása Ezen intézkedési részterület keretében az önkormányzatunk által 2013. május 1. napjával megalapított Debreceni Intézményműködtető Központ működését, szervezetét, szerződéses kapcsolatait vizsgáltuk felül abból az aspektusból, hogy a kialakított szervezeti struktúra, működési és irányítási modell a legmegfelelőbbnek tekinthető-e a rábízott igen széles körű és szerteágazó feladatrendszer hatékony ellátása tekintetében. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében ugyanis 2013. január 1. napja óta a 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzatnak kell gondoskodnia - a szakképző iskolák kivételével - az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó azaz a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. A törvény 76. -a szerint a működtető önkormányzat feladata, hogy a köznevelési közfeladatellátás céljait szolgáló ingatlant rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemeltesse, karbantartsa. A működtetés keretében a települési önkormányzat saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. Debrecenben ezt az igen nagymértékű feladatot a Debreceni Intézményműködtető Központ (DIM) látja el teljes mértékben. A DIM a feladatellátás során számos különböző jogszabályt alkalmaz, azonban ezek egyike sem érinti az ügyfeleket közvetlenül, ezen fejlesztési 3

részterületünk tekintetében nincs olyan jogszabály, amely vonatkozásában a társadalmi fenntarthatósági szempont értelmezhető lenne, és ezért arról összefoglalót kellene készíteni az ügyfelek részére. Ez alól kivételt képez a szintén a DIM által végzett önkormányzati étkeztetési feladatok ellátása, mely közvetlenül is érinti az állampolgárokat, mint a szolgáltatást igénybe vevő ügyfeleket. Azonban ezt a feladatot érintő jogszabályokat Az étkeztetéssel kapcsolatos finanszírozási modell kidolgozása fejlesztési részterületnél ismertetjük. IV. A fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly megteremtését szolgáló strukturális változtatások, ezzel összefüggésben az önkormányzat rövid- és középtávú költségvetési helyzetének, finanszírozási struktúrájának értékelése, valamint a költségcsökkentés, hatékonyságnövelés rövid, közép- és hosszú távú opcióinak és stratégiájának kidolgozása és a legnagyobb potenciállal rendelkező opciók meghatározása. A tevékenység keretében az önkormányzat gazdálkodásának, költségvetési helyzetének felülvizsgálatára kerül sor. Az önkormányzati gazdálkodást érintő jogszabályi előírások is igen szerteágazóak, a tárgykört érintő legfontosabb jogszabályok a következők: - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) - az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet - Magyarország mindenkori központi költségvetéséről szóló törvény (jelenleg 2013. évi CCXXX. törvény) - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvt.) - a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény - DMJV Önkormányzata Közgyűlésének mindenkor hatályos költségvetési rendelete (jelenleg 6/2014. (II. 27.) önkormányzati rendelet) - a helyi adókról szóló 45/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelet - Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény. A felsorolt jogszabályok határozzák meg az önkormányzati költségvetés elfogadásának szabályait, a gazdálkodásra és az önkormányzati vagyon kezelésére vonatkozó alapvető kereteket, normákat, az önkormányzatot megillető bevételek körét és mértékét, az ezekkel 4

összefüggő hatásköröket stb. Ezen jogszabályok egyike sem érinti közvetlenül az állampolgárokat, azok alkalmazása során az ügyfelek nem kerülnek közvetlen kapcsolatba az önkormányzattal, így ezen rendelkezések közérthető összefoglalása sem értelmezhető álláspontunk szerint a vállalt társadalmi fenntarthatósági szempont teljesítése körében. V. Önkormányzati fenntartásban, vagy működtetésben álló intézményekkel különösen köznevelési-oktatási, valamint szociális, közművelődési, gyermekvédelmi intézményekkel, illetve az önkormányzat által üzemeltetett konyhákkal, diák- és felnőtt étkeztetési feladatokat ellátó intézményekkel - kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell kidolgozása Ezen fejlesztési részterület keretében az önkormányzat által végzett étkeztetés jelenlegi rendszerének felülvizsgálatát végeztük el. Az étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat DMJV Önkormányzata többféle formában látja el, attól függően, hogy gyermekétkeztetési, a szociális ellátások körébe tartozó vagy gyermekjóléti ellátásokkal összefüggő étkezésről van szó. Az önkormányzattal, illetőleg intézményeivel eme tevékenység kapcsán az állampolgárok helyi közösségének igen széles köre érintett, ezért igen fontos a tevékenységet érintő jogszabályok közérthető összefoglalása. Ezt az alábbiak szerint tesszük meg: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (gyermekvédelmi törvény) 94. -a szerint a megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles bölcsődét, gyermekek átmeneti otthonát, családok átmeneti otthonát és gyermekjóléti központot működtetni. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (szociális törvény) 90. (2) bekezdése szerint a megyei jogú város köteles megszervezni és fenntartani a személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális alapszolgáltatásokat, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását, idősek otthonát, és - amennyiben a szükségletek indokolják - hajléktalanok otthonát és hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét. Ezen ellátások meghatározott része étkeztetést is magában foglal. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (nemzeti köznevelésről szóló törvény) 74. -a kimondja, hogy a települési önkormányzat köteles óvodát fenntartani. A gyermekvédelmi törvény 151. -a úgy rendelkezik, hogy a települési önkormányzat biztosítja az általa fenntartott óvodában és közigazgatási területén az állami 5

intézményfenntartó központ (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben (általános és középiskolák) a déli meleg főétkezést és két további étkezést, továbbá az állami intézményfenntartó központ által fenntartott kollégiumban az ezen felüli étkezést. A gyermekvédelmi törvény értelmében a gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a bölcsődében, az óvodában, az általános és középfokú iskolai menzai ellátás keretében, valamint az általános és középiskolai kollégiumban, diákotthonban. Fenti jogszabályokból következően az önkormányzati étkeztetés rendszere többszintű és az ezzel összefüggő feladatokat, kötelezettségeket, jogosultságokat is több jogszabály érinti és szabályozza. A jogszabályok alapján az önkormányzati étkeztetés alábbi fő területeit lehet megkülönböztetni: Gyermekétkeztetés A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások keretében biztosított étkezés A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások körében biztosított étkezés V/A. Gyermekétkeztetés Az önkormányzat ezt a következő intézményekben szervezi és biztosítja: bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola, általános és középiskolai diákotthon és kollégium, fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó intézmény. DMJV Önkormányzata az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményekben, vagyis az általános- és középiskolákban, a kollégiumokban és diákotthonokban az étkezést a Debreceni Intézményműködtető Központon (DIM), mint általa alapított és fenntartott költségvetési szerven keresztül szervezi és biztosítja. A konkrét szolgáltatást egy közbeszerzési eljárás keretében nyertes gazdasági társaság nyújtja. A bölcsődékben és a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó intézményekben helyben főznek, míg az óvodákban a közbeszerzési eljárás keretében nyertes cég közvetlenül vagyis nem a DIM útján nyújtja a szolgáltatást. 6

Szükséges-e fizetni az étkezés igénybevételéért? Az étkezésért havonta előre térítési díjat kell fizetni. A gyermekétkeztetés intézményi térítési díját a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg. Alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. Ennek konkrét összegét intézményenként DMJV Önkormányzata esetében az étkeztetésről és az igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjakról szóló 55/2012. (XI. 29.) önkormányzati rendelet állapítja meg. A gyermekétkezésért fizetendő személyi térítési díjat, vagyis azt az összeget, amelyet a jogosult vagy törvényes képviselője köteles fizetni, az intézményvezető, az állami fenntartó központ által fenntartott intézményekben a DIM igazgatója (mint az étkeztetést biztosító intézmény vezetője) állapítja meg az intézményi térítési díj általános forgalmi adóval növelt összegét és az igénybe vett étkezések számát figyelembe véve, tekintettel a jogosultnak járó normatív kedvezményekre és egyéb kedvezményekre. Milyen kedvezmények vehetők igénybe és kik jogosultak rá? A gyermekétkeztetés keretében 2 fajta kedvezmény vehető igénybe, melyek együttesen is megállapíthatóak ugyanazon gyermek után: az ún. normatív kedvezmény a törvény alapján és az ún. rászorultsági kedvezmény az önkormányzat rendelete alapján. I. A normatív kedvezményre jogosultak köre és a kedvezmény mértéke: amennyiben a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és bölcsődés, óvodás vagy 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt, illetőleg fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó intézményben van elhelyezve: az intézményi térítési díj 100 %-a; az előző pontba nem tartozó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló esetében: az intézményi térítési díj 50 %-a; három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként: az intézményi térítési díj 50 %-a; olyan fogyatékos, tartósan beteg gyermek vagy tanuló után, aki nem fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó intézményben van elhelyezve: az intézményi térítési díj 50 %-a. Kiemelendő, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság szempontjából a sajátos nevelési igényű gyermek, fiatal felnőtt is ebbe a kategóriába tartozik. 7

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló (nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján): az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Ki nem jogosult az igénybevételére? - aki a fenti felsorolásban foglalt feltételeknek nem felel meg; - az a tanuló, aki kedvezményre a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint tanulószerződése alapján már jogosult. Fontos, hogy a normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe! Hová kell a kérelmeket benyújtani? A normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó kérelmeket az intézményvezetőnél, állami fenntartásban lévő intézményeknél (általános és középiskolák, kollégiumok) a DIM igazgatójánál kell benyújtani. A körülményekben bekövetkezett változást 15 napon belül be kell jelenteni. A normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó jogosultságot igazoló okiratok (328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján): Amennyiben a normatív kedvezmény rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény miatt jár, az erről szóló hatósági határozat bemutatása. Három- vagy többgyermekes családok esetében a kötelezett, illetőleg törvényes képviselőjének nyilatkozata. Ebből a szempontból közös háztartásban élőként kell figyelembe venni a tizennyolc éven aluli gyermeket; a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló gyermeket; életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermeket. Tartósan beteg gyermek esetében a magasabb összegű családi pótlék megállapításáról szóló határozat másolata és szakorvosi igazolás. 8

Fogyatékos gyermek esetében a magasabb összegű családi pótlék megállapításáról szóló határozat másolata és a családok támogatásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye (az a bizottság, amely a sajátos nevelési igény tényét is megállapítja). II. Egyéb kedvezmény (az ún. rászorultsági kedvezmény): A gyermekvédelmi törvény szerint a települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel pénzbeli támogatást állapíthat meg. DMJV Önkormányzata ezen felhatalmazás alapján a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény által szabályozott pénzbeli-, és természetben nyújtott ellátások helyi szabályainak végrehajtásáról szóló 6/2006. (II. 24.) önkormányzati rendeletében térítési díjkedvezményt biztosít rászorultsági alapon a Debrecen városában bejelentett lakóhellyel rendelkező gyermekek számára. Ki állapítja meg a rászorultsági kedvezményt? a.) az Önkormányzat által fenntartott bölcsődében és óvodában az intézményvezető, b.) az Önkormányzat által fenntartott, a szociális törvény hatálya alá tartozó fogyatékos gyermekek nappali ellátását nyújtó intézményben a polgármester, c.) az Önkormányzat közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben a polgármester. Hová kell a kedvezmény igénybevételére irányuló kérelmeket benyújtani? a.) bölcsődék és óvodák esetében az intézményvezetőhöz, b.) egyéb esetekben DMJV Polgármesteri Hivatala Szociális Osztályához kell benyújtani. A kedvezményre jogosultak köre és a kedvezmény mértéke: A rászorultsági kedvezmény mindenkori mértékét az önkormányzati rendelet 3. melléklete tartalmazza az egy főre jutó mindenkori nyugdíjminimum (jelenleg 28.500,- Ft) százalékos hányada alapján, figyelembe véve azt is, hogy egy vagy többgyermekes családról, gyermekét egyedülálló szülőről, illetőleg fogyatékos gyermekről van-e szó. 9

Nevelési-oktatási intézmények esetében: 1. Egy-két gyermeket nevelő családok esetében, ha A B 1. az egy főre eső jövedelem: A kedvezmény mértéke a térítési díj 2. 0 17.100 Ft-ig 100%-a 3. 17.101 22.800 Ft-ig 50%-a 4. 22.801 28.500 Ft-ig 25%-a 2. Egy-két gyermeket egyedül nevelő szülők esetében, ha A B 1. az egy főre eső jövedelem: A kedvezmény mértéke a térítési díj 2. 0 22.800 Ft-ig 100%-a 3. 22.801 28.500 Ft-ig 50%-a 4. 28.501 31.350 Ft-ig 25%-a 3. Három és több gyermeket nevelő családok esetében, ha A B 1. az egy főre eső jövedelem: A kedvezmény mértéke a térítési díj 2. 0 28.500 Ft-ig 100%-a 3. 28.501 34.200 Ft-ig 50%-a 4. 34.201 37.050 Ft-ig 25%-a 4. Három és több gyermeket egyedül nevelő szülők esetében, ha A B 1. az egy főre eső jövedelem: A kedvezmény mértéke a térítési díj 2. 0 31.350 Ft-ig 100%-a 3. 31.351 37.050 Ft-ig 50%-a 4. 37.051 39.900 Ft-ig 25%-a 10

Fogyatékos gyermekek nappali ellátását nyújtó intézmények: 1. Tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő szülők esetében, ha A B 1. az egy főre eső jövedelem: A kedvezmény mértéke a térítési díj 2. 0 28.500 %-ig 75%-a 3. 28.501 48.450 Ft-ig 50%-a 4. 48.451 57.000 Ft-ig 25%-a Az egy főre jutó jövedelem meghatározásakor közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni: a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, bejegyzett élettársát, b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket, f) az a)-e) pontokba nem tartozó, a családjogi jogszabályok alapján a szülő vagy házastársa, bejegyzett élettársa által eltartott rokont. Meddig jár a rászorultsági kedvezmény? A rászorultsági díjkedvezmény maximális időtartama a kérelem benyújtását követő hónap első napjától: - bölcsődék és nevelési-oktatási intézmények esetében a nevelési, oktatási időszak végéig; - fogyatékos gyermekek nappali ellátása esetében a jogviszony végéig, de legfeljebb 1 év. Bölcsődék, óvodák, iskolák és kollégiumok esetében a kérelmet augusztus 31. napjáig be kell nyújtani, ha az egész nevelési-oktatási évre vonatkozóan igénybe kívánja venni a kedvezményt. 11

Ki nem jogosult a rászorultsági kedvezmény igénybevételére? - aki nem felel meg a fentebb részletezett jövedelmi feltételeknek, - nem vehető igénybe a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőknél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett gyermek után. A személyi (az étkezésért ténylegesen fizetendő) térítési díjjal kapcsolatos döntés elleni fellebbezési, jogorvoslati lehetőség: - Az önkormányzati fenntartású intézmények esetében (bölcsőde, óvoda), ha a személyi térítési díj fizetésére kötelezett kérelmező az intézményvezető által megállapított térítési díj csökkentését (tehát ha pl: nem kaptuk meg a kedvezményt), illetve elengedését kéri, a kérelmező a személyi térítési díj mértékéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartó önkormányzathoz fordulhat (DMJV Polgármesteri Hivatala Intézményfelügyeleti Osztályán keresztül), mely kérelem tárgyában a döntést a polgármester hozza meg. A polgármester döntésével szemben a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. - A fogyatékos gyermekek nappali ellátását nyújtó intézmény és az állami intézményfenntartó központ (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetében a polgármester rászorultsági kedvezménnyel kapcsolatos döntésével szemben közvetlenül DMJV Önkormányzata Közgyűléséhez lehet fellebbezni. Bár hatósági eljárásról van szó, az eljárásért illetéket nem kell fizetni. V/B. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások keretében biztosított étkezés A szociális törvény szerinti, étkeztetést is magában foglaló személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások közül DMJV Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 15/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet (Szoc. rendelet) értelmében az alábbiakat biztosítja saját intézményein keresztül: A szociális alapszolgáltatások körében: a.) étkeztetés b.) nappali ellátás, ezen belül: idősek klubja, demens idősek klubja, fogyatékos személyek nappali intézménye, kiskorú fogyatékos személyek nappali intézménye. 12

A szociális gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások körében: a.) ápolást gondozást nyújtó intézmény: idősek otthona b.) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény: idősek gondozóháza. Önkormányzatunk az étkeztetést és a nappali ellátást az általa alapított és fenntartott Debrecen Megyei Jogú Város Városi Szociális Szolgálata (Debrecen, Víztorony u. 11.) elnevezésű költségvetési szervén keresztül, míg az említett szakosított ellátásokat a szintén általa alapított és fenntartott Debrecen Megyei Jogú Város Idősek Háza elnevezésű (Debrecen, Pallagi út 9.) költségvetési szervén keresztül nyújtja. Étkeztetés, mint szociális alapszolgáltatás: Az étkeztetés keretében a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen: koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. Ezt, mint szociális alapellátást az önkormányzat elvitellel biztosítja a VSzSz-en keresztül elsősorban az alábbi jogosultak részére: nagykorú fogyatékos; egészségi állapotából fakadóan házi segítségnyújtásban részesülő; 50. életévét betöltött és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleménye alapján munkaképességét 67 %-ban elvesztett, vagy legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett személyek részére. Az ellátás igénybevételéhez a felsorolt jogosultságot megalapozó körülményeket szükséges igazolni. A jogosultságot a körülmények igazolása alapján az intézményvezető állapítja meg. 13

Az ezen körbe nem tartozó azon hajléktalan személyek számára, akik a hajléktalanok nappali melegedőjében nyújtott szolgáltatást nem veszik igénybe, a VSzSz Debrecen, Ruyter u. 21/A. szám alatt található telephelyén ún. népkonyhai ellátás keretében biztosít étkezést helyben fogyasztással. A népkonyhai étkezés külön eljárás nélkül igénybe vehető, a jogosultság igazolására mindössze hajléktalanigazolvány megléte szükséges. Nappali ellátás, mint szociális alapszolgáltatás: A nappali ellátás keretében az önkormányzat hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idők koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére köteles lehetőséget biztosítani a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, illetőleg igény szerint az ellátottak étkeztetésére. Az önkormányzat részben saját intézmény, részben ellátási szerződés útján biztosítja a fogyatékos személyek nappali ellátását, ellátási szerződés keretében vagyis nem saját intézményén keresztül oldja meg a szenvedélybetegek nappali ellátását, hajléktalanok nappali melegedőjét, így az ezen szolgáltatás igénybe vevő személyek étkeztetése is az önkormányzattal ellátási szerződést kötött szervezetek feladata. A nappali ellátás körében a VSzSz keretein belül működő kiskorú fogyatékosok nappali ellátása, az idősek klubja és demens idősek klubja esetében az étkezés a Városi Szociális Szolgálat által nyújtott szolgáltatással megoldott. Ellásáért fizetendő díj: A személyes gondoskodást nyújtó egyéb szociális ellátásokért térítési díjat kell fizetni, kivéve: térítésmentesen vehető igénybe az étkezést is biztosító szociális ellátások közül a népkonyhán történő étkezés. A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni viszont a nappali intézményben ellátott fogyatékos gyermekek ellátása során nyújtott étkeztetésre (lásd fentebb)! Az Egészségügyi és Szociális Bizottság ingyenes ellátásban részesíti kérelmére azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik és jelzálog alapjául szolgáló ingatlanvagyona nincs. A kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A Bizottság döntésével szemben a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. 14

Az Egészségügyi és Szociális Bizottság kérelemre elengedheti vagy csökkentheti a személyi térítési díjat, ha annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné. A kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Az ellátott személy által fizetendő személyi térítési díj mértéke - mely étkezés igénybevétele esetén magában foglalja az étkezés díját is - az ellátási formánként eltérő összegben megállapított intézményi térítési díj és a szociális törvény szerint számított jövedelemarány figyelembe vételével az intézményvezető által megállapított összeg. A térítési díj havonta előre fizetendő. Fellebbezési, jogorvoslati lehetőség: Ha a személyi térítési díj fizetésére kötelezett az intézményvezető által megállapított térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, elengedését kéri, az intézményvezetőnek a térítési díj mértékéről szóló értesítése kézhezvételét követő 8 napon belül az Egészségügyi és Szociális Bizottsághoz fordulhat. A bizottság döntésével szemben a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. V/C. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások körében biztosított étkezés DMJV Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások körében az alábbi ellátásokat nyújtja a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 13/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete értelmében: - gyermekjóléti szolgáltatás: gyermekjóléti központ - gyermekek napközbeni ellátása: bölcsődék - gyermekek átmeneti gondozása: gyermekek átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat, családok átmeneti otthona. A gyermekétkeztetés keretében a bölcsődékről már volt szó, ezért jelen pontban csak a többi, önkormányzatunk által biztosított ellátási formák esetében biztosított étkezésről szólunk. - Az Önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központja Gyermekjóléti Központjában (4026 Debrecen, Mester u. 1.) és DMJV 15

Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központjában (4032 Debrecen, Böszörményi út 68. sz.) működteti. - Az Önkormányzat a gyermekek átmeneti gondozását a 3-18 éves korú gyermekek részére DMJV Gyermekvédelmi Intézménye önálló intézményi egységében (Debrecen, Böszörményi út 68. sz.) biztosítja. - Az Önkormányzat a családok átmeneti otthonában történő ellátást az általa alapított és fenntartott DMJV Gyermekvédelmi Intézménye önálló intézményi egységében (Debrecen, Mester u. 30. sz.), valamint a ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft-vel kötött ellátási szerződés alapján a Debrecen, Derék u. 22. sz. alatt működteti. Az említett intézmények közül DMJV Gyermekvédelmi Intézménye esetében, azon belül is a gyermekek átmeneti gondozása keretében beszélhetünk az önkormányzat által szervezett étkeztetésről. Ebben az esetben a főzés helyben történik, melynek térítési díját az étkeztetésről és az igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjakról szóló 55/2012. (XI. 29.) önkormányzati rendelet határozza meg. Az étkeztetésért fizetendő térítési díjat a gyermekvédelmi ellátásért egyébként fizetendő térítési díjjal együtt kell megfizetni. Az intézményi térítési díjat (ami a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, azok igénybevételről és a fizetendő térítési díjról szóló 13/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelet (Ör.) állapítja meg. Az ellátott után fizetendő személyi térítési díj mértékét (ezzel együtt tehát az étkezés díját is) az intézményvezető állapítja meg konkrét összegben, melynek mértéke nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét, illetőleg a gyermek családjában egy főre jutó rendszeres havi jövedelem 50 %-át sem. Jogorvoslati lehetőség: Az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj mértékével szemben az Egészségügyi és Szociális Bizottsághoz lehet fordulni az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül, amely határozatot hoz az ügyben. Döntésével szemben DMJV Önkormányzatának Közgyűléséhez lehet fellebbezni. Lehetőség van az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj csökkentését vagy elengedését kérni. Az erre irányuló kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani, aki azt írásos véleményével együtt azonnal továbbítja az Egészségügyi és Szociális Bizottság felé, amely a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai figyelembe vételével határozattal 16

dönt a személyi térítési díj mértékéről. A Bizottság döntésével szemben a képviselőtestülethez fordulhat a kérelmező. VI. Az új feladat ellátási rend hatékony megszervezését támogató intézményirányítási erőforrás-tervező és vezetői információs rendszer alkalmazása. Hatékonyság elemzésére, működés-átvilágítására, fenntartó döntéseinek hatás- és költségelemzésére, optimális intézményszerkezet kialakítására, költségvetés tervezésre, működési modellezésére alkalmas eszköz bevezetése A fejlesztési részterület végrehajtása során Kötelezettségvállalás nyilvántartó informatikai rendszer, Pályázati dokumentációkezelő informatikai rendszer, valamint Üzenetküldő és dokumentumkezelő informatikai rendszer kifejlesztésére vonatkozóan folytattunk le beszerzési eljárást. A megrendelt programok az önkormányzati költségvetés tervezését, összeállítását, a hatékony felhasználás ellenőrzését segítik, melyek alkalmasak arra is, hogy többféle szempontrendszer alapján a meglévő adatbázisból lekérdezéseket, adatgyűjtéseket lehessen elvégezni. Az így kinyert adatok pedig a fenntartói döntések meghozatalát támogatják, információval látják el az önkormányzati vezetést a stratégiai tervezés, a gazdálkodás ésszerűsítését célzó döntések, a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása során. Ezen intézkedési terület vonatkozásában sem beszélhetünk olyan jogszabályokról, amelyek közérthető leírása értelmezhető volna a választott társadalmi fenntarthatósáig szempont végrehajtása során. VII. A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségről és felmerülő igényekről. Az lakosság véleményének, igényeinek és javaslatainak felmérése minimum egy adekvát módszer (pl. kérdőív, személyes megkérdezés, online adatgyűjtés, telefonos interjú stb.) alkalmazásával minimum két időintervallumban. A címben szereplő intézkedés közvélemény-kutatások elvégzését és kiértékelését jelenti, amelyből kinyert információk szintén az önkormányzati vezetést támogatják az önkormányzat jövőbeni működési, feladatellátási célkitűzéseinek, irányainak meghatározását illetően. Jogszabályi előírásnak történő megfelelésről eme tevékenység kapcsán nem beszélhetünk, így jogi rendelkezések közérthető összefoglalására sem kerül sor. 17

VIII. Az önkormányzati feladatok átalakítása által érintett szakmai és támogató folyamatok felülvizsgálata, újraszervezése, a kapcsolódó szervezeti szabályzatok felülvizsgálata; három kiválasztott folyamat átszervezése, optimalizálása. Folyamatok átszervezése abban az esetben támogatható, amennyiben azok eredményeként a folyamatok erőforrásigénye csökken. A fejlesztési terület keretében három különböző területre koncentráltunk: egyrészt megvizsgáltuk az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben 2013. január 1-jei hatállyal létrehozott új polgármesteri hatósági jogkörök alkalmazásával kapcsolatosan kialakított gyakorlatunkat; másrészt felülvizsgáltuk a szociális intézményekbe történő beutalás rendszerének 2013. május 1. napjától kialakított gyakorlatát; harmadrészt pedig áttekintettük a szociális szolgáltatások elvégzésére vonatkozóan nem önkormányzati intézményekkel, azaz külső szolgáltatókkal kötött ellátási szerződéseinket. Az említett ügykörcsoportokból az első kettőnél értelmezhető az ügyfeleket érintő jogszabályi környezet közérthető leírásának feladata, mivel ezek azok a területek, amelyekben az ügyfelek közvetlenül érintettek, míg a szociális szerződések felülvizsgálata esetében az egyes szolgáltatókkal kötött megállapodások tartalmai és célszerűségi felülvizsgálatára került sor, amely közvetlenül az ügyfeleket nem érinti, hanem annak az önkormányzati működés, gazdálkodás racionalizálása, optimalizálása, illetőleg az önkormányzat és a szolgáltatók közötti jogviszony konkrét tartalmi elemeinek szempontjából van jelentősége. Ebből következően csak az első két ügycsoport vonatkozásában végezzük el a jogszabályok közérthető leírását az alábbiak szerint: VIII/A. A szociális intézményekbe történő beutalás rendszerének felülvizsgálata A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) értelmében a szociális ellátások rendszerének az alábbi három nagy csoportja van: a) pénzbeli ellátások b) természetben nyújtott ellátások 18

c) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások köre 2 fő csoportba sorolandó az Szt. 56-57. -ai alapján: szociális alapszolgáltatások, azaz: a.) falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, b.) étkeztetés, c.) házi segítségnyújtás, d.) családsegítés, e.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, f.) közösségi ellátások, g.) támogató szolgáltatás, h.) utcai szociális munka, i.) nappali ellátás. szakosított ellátások, azaz: a.) ápolást, gondozást nyújtó intézmény, b.) rehabilitációs intézmény, c.) lakóotthon, d.) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, e.) támogatott lakhatás, f.) egyéb speciális szociális intézmény. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet szerint szociális intézményi ellátásnak az alábbi személyes gondoskodási formák minősülnek: - a nappali ellátás és - a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások. Az Szt. meghatározza, hogy ezen ellátási formák alatt milyen szolgáltatásokat kell érteni és azok közül melyek azok, amelyeket az állam vagy a települési önkormányzat (esetleg mindkettő) köteles biztosítani, illetőleg azt is, hogy a települési önkormányzatok körében a 19

megyei jogú városok köztük Debrecen szolgáltatási kötelezettsége mely alapvető ellátások fenntartására és megszervezésére terjed ki. Így DMJV Önkormányzata köteles biztosítani: - a szociális alapszolgáltatásokat, - éjjeli menedékhelyet, - hajléktalan személyek átmeneti szállását, - idősek otthonát, - a lakossági szükségletek függvényében hajléktalanok otthonát és - szintén a lakossági szükségletek alapján hajléktalanok rehabilitációs intézményét. Az Szt. alapján a fenntartó önkormányzat rendeletében határozza meg az általa biztosított személyes gondoskodási formákat, az igénybevételükre irányuló kérelem benyújtásának módját, mikor vehető igénybe külön eljárás nélkül az ellátás, a térítési díj mértékét stb. Ez alapján alkotta meg DMJV Önkormányzatának képviselő-testülete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 15/2013. (III. 28.) önkormányzati rendeletét (Szoc. rendelet). A Szoc. rendelet 3 4. -ai szerint DMJV Önkormányzata az alábbi szociális alapszolgáltatásokról gondoskodik saját intézményei útján: a.) étkeztetés, b.) házi segítségnyújtás, c.) családsegítés, d.) nappali ellátás, azon belül: idősek klubja, demens idősek klubja, fogyatékos személyek nappali intézménye, kiskorú fogyatékosok nappali intézménye. DMJV Önkormányzata a szociális alapszolgáltatások köréből az étkeztetést, a házi segítségnyújtást és a nappali ellátást az általa alapított és fenntartott Debrecen Megyei Jogú Város Városi Szociális Szolgálata (Debrecen, Víztorony u. 11.) elnevezésű költségvetési szervén, míg a családsegítést a Debrecen Megyei Jogú Város Családsegítő és Gyermekjóléti Központja (Debrecen, Mester u. 1.) és Debrecen Megyei Jogú Város Gyermekvédelmi Intézménye (Debrecen, Böszörményi út 68.) elnevezésű költségvetési szervein keresztül biztosítja. 20

A szakosított ellátások körében ápolást, gondozást nyújtó intézményt és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményt tart fent. Az előbbi ellátás keretében idősek otthonát, míg az utóbbi ellátásnál idősek gondozóházát működtet. Ezen ellátásokat a Debrecen Megyei Jogú Város Idősek Háza (Debrecen, Pallagi u. 9.) elnevezésű költségvetési szervén keresztül, illetőleg annak keretében működteti. Szociális beutalás: Az Szt. alapján szociális beutalás a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezése, melyet megalapozhat: a.) képviselő-testületi határozat, b.) bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése, c.) bírói ítélet, d.) átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhatóság határozata, e.) a személyes gondoskodás iránti kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése, mely utóbbi tulajdonképpen az intézményvezető döntését jelenti. Az intézményi ellátások igénybevétele: Amennyiben nem valamilyen bírósági vagy gyámhatósági határozatról van szó, a Szoc. rendelet által meghatározott rendes eljárási rend szerint az ellátások igénybevételére (vagyis az intézményi jogviszony létesítésére irányuló) irányuló kérelmeket az igényelt ellátás biztosító intézmény vezetőjénél kell előterjeszteni, aki a kérelemről dönt. - Külön eljárás nélkül igénybe vehető a családsegítés és a népkonyhai étkezés. - Az intézményvezető azonnali elhelyezésről gondoskodik, ha az ellátást igénylő az életét, testi épségét veszélyeztető helyzetben van és elhárítása csak így lehetséges. - Az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt. A kérelemhez csatolandó dokumentumok: a háziorvos, kezelőorvos által kitöltött egészségi állapotra vonatkozó igazolás, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belüli igénylés esetén kórházi zárójelentés. Fogyatékos személyek nappali ellátásának igénybevételére vonatkozó kérelemhez csatolni kell még: a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleményét vagy a 21

fogyatékosságról szóló szakorvosi leletet, kiskorú személy esetén a területileg illetékes szakértői bizottság szakvéleményét is. Demens személyek esetében a demencia kórképet megállapító szakvéleményt kell még a kérelemhez mellékelni. jövedelemnyilatkozat tartós bentlakásos intézményi ellátás (idősek otthona ellátás esetén, vagyis DMJV Idősek Házához benyújtott jelentkezés) esetében vagyonnyilatkozat. Jövedelemnyilatkozatot nem kell benyújtani a térítésmentesen biztosított intézményi ellátás esetén. Előgondozás: A kérelem tárgyában történő döntéshozatal előtt ún. előgondozás történik, melynek célja: a) megismerni, hogy az igénybe vevő állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása, b) tájékoztatás nyújtása az elhelyezést igénybe vevő részére az intézményi életre való megfelelő felkészülés érdekében, c) annak vizsgálata, hogy az ellátást igénybe vevő életkora, egészségi állapota, valamint szociális helyzete alapján jogosult-e az ellátásra, d) a szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybe vevő részére a fogadó intézményben, e) az intézményben élők és dolgozók felkészítése az új igénybe vevő fogadására, az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítása. Amennyiben bírósági vagy hatósági határozat alapozza meg az intézményi beutalást, az előgondozást a felvétel iránti kérelem megérkezését követően végzik. Az előgondozás elvégzését követően, az intézményi elhelyezést megelőzően az intézményvezető tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt vagy törvényes képviselőjét az intézményi férőhely elfoglalásának időpontjáról, az elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőkről. Az előgondozás folyamatának részletszabályait a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet tartalmazza. Továbbá idősotthoni ellátás esetén az előgondozás része az ún. gondozási szükséglet vizsgálata, amely a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) 22

SZMM rendelet alapján történik. Ennek eredménye alapján kerül meghatározásra az idősotthoni ellátásban részesülő személy gondozási szükségletének időtartama, amely a vonatkozó SZMM rendelet értelmében 0, 1, 2, 3, 4 óra vagy ezt meghaladó időtartam. Térítési díj: A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni, kivéve - a DMJV Önkormányzata által saját intézménye útján biztosított ellátások közül: népkonyhai étkezés (VSzSz Debrecen, Ruyter u. 21/A. szám alatt található telephelyén); családsegítés; - az ellátási szerződés útján biztosított ellátások közül: közösségi ellátások; utcai szociális munka; hajléktalanok nappali melegedője; éjjeli menedékhely. A térítési díj mértéke a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás egy főre jutó összegének különbözete. Ez az ún. intézményi térítési díj. Az intézményi térítési díjak adott intézmények vonatkozásában megállapított mértékét DMJV Önkormányzatának Szoc. rendelete határozza meg. Az ellátott által ténylegesen fizetendő ún. személyi térítési díjat az intézményi térítési díj alapulvételével az intézményvezető állapítja meg konkrét összegben és azt az intézményi elhelyezés vonatkozásában szükséges megállapodás megkötésekor közli a fizetésre kötelezettel. A személyi térítési díjat havonta előre kell megfizetni. - Ingyenes ellátásban részesül az aki jövedelemmel nem rendelkezik és akinek jelzálog alapjául szolgáló ingatlanvagyona nincs. Az ingyenes ellátásról az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt. - Ingyenes vagy kedvezményes ellátásban részesíthető, aki a személyi térítési díjat igazolt rendszeres havi kiadásainak megfizetése után megmaradó jövedelméből nem képes megfizetni, mert az a megélhetését súlyosan veszélyeztetné és erre irányuló kérelmét az intézményvezetőhöz benyújtotta és 23

az Egészségügyi és Szociális Bizottság a csökkentésről vagy az elengedésről döntött. A személyi térítési díj mértékének megállapításakor irányadó szabályok: A szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét, kiskorú esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 15 %-át nappali ellátás esetén, 30 %-át ha a nappali ellátás keretében étkezés is van, továbbá 60 %-át az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (Debrecenben az idősek gondozóháza) esetén. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetében (Debrecenben ez az Idősek Otthona ellátás) a személyi térítési díj meghatározásához az ellátást igénylőre vonatkozóan jövedelemhányadot kell megállapítani, melynek mértéke nem haladhatja meg az ellátott személy havi jövedelmének 80 %-át. A fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha az így meghatározott jövedelemhányad mértéke eléri az intézményi térítési díjat, vagy ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díjat ugyan, azonban az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik. Abban az esetben, ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díjat és az ellátott jelentős pénzvagyonnal sem rendelkezik, a fizetendő személyi térítési díj mértéke az ún. jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal egyező összeg. Ebből a szempontból jelentős ingatlanvagyonnak az ellátott ingatlanvagyona együttes értékének az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének (jelenleg 28.500,- Ft) a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ha jelentős ingatlanvagyonként figyelembe vehető ingatlanvagyonnal sem rendelkezik az ellátott, abban az esetben a jövedelemhányadnak megfelelő összeget kell megfizetni. Jogorvoslat: Az intézményvezető döntésével (akár az elhelyezés iránti kérelemről, akár a fizetendő térítési díjról dönt) szemben az arról szóló értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül DMJV Önkormányzata Közgyűlésének Egészségügyi és Szociális Bizottságához lehet fordulni. A fellebbezéseket a DMJV Polgármesteri Hivatal Intézményfelügyeleti 24

Osztályán kell benyújtani. A Bizottság döntésével szemben a közlésétől számított 15 napon belül DMJV Önkormányzata Közgyűléséhez lehet fellebbezni. Az Egészségügyi és Szociális Bizottságnak a megélhetést súlyosan veszélyeztető jövedelmi helyzetben a személyi térítési díj csökkentése vagy elengedése tárgyában hozott döntésével szemben szintén DMJV Önkormányzata Közgyűléséhez lehet fellebbezni. VIII/B. A településképi véleményezési, a bejelentési és kötelezési eljárások A címben szereplő új típusú építésügyi hatósági eljárások 2013. január 1.-ei hatályba lépéssel kerültek bevezetésre, mely része volt annak az államigazgatási reform keretében lezajlott folyamatnak, miszerint a korábban az építésügyi hatósági eljárásokban általában hatáskörrel és illetékességgel bíró, az építési tevékenységgel érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőitől az építésügyi hatósági eljárások zöme átkerült a kormányhivatalok járási hivatalaihoz, mint elsőfokon eljáró szervekhez. Az átrendeződés keretében létrejöttek ezen új építésügyi eljárási formák, amelyek a helyi településkép védelme érdekében, az annak keretében a települési önkormányzat rendeletében elfogadott településképi szabályok, értékek érvényre juttatását szolgálják és tulajdonképpen csak ezen aspektusból biztosítanak kvázi építésügyi hatósági jogkört az építési tevékenységgel érintett település polgármestere számára. Fontos, hogy ezeket a hatásköröket a település polgármester csak abban az esetben jogosult gyakorolni, amennyiben az alkalmazás részletszabályait az önkormányzat képviselőtestülete kidolgozta és rendeletében elfogadta. Vonatkozó jogszabályok: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.); A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet; Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet; 25

DMJV Önkormányzata Közgyűlésének a hirdetmények, hirdető-berendezések létesítésének, elhelyezésének szabályozásáról szóló 65/2012. (XII. 13.) önkormányzati rendelete (Reklámrendelet); DMJV Önkormányzata Közgyűlésének a Debrecen Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló 64/2012. (XII. 13.) önkormányzati rendelet (Településképi rendelet); A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.). A településképi véleményezési eljárás (Étv. 30/C., 314/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 21-22., Településképi rendelet 2..): Ennek lényege, hogy építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz a polgármester az építtető vagy a hatósági engedély kiadását kérelmező más személy megkeresése alapján az adott építményre vonatkozó településképi illeszkedési követelmények teljesülése körében véleményt nyilvánít az építésügyi hatósági engedélykérelemhez. Azoknál az eljárásoknál van településképi véleményezési hatásköre a polgármesternek, ahol a területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre és az építtető összevont telepítési eljárást nem kezdeményezett. A polgármester településképi véleménye bizonyos esetekben a főépítész, bizonyos esetekben pedig a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontján alapul. A Településképi rendelet 1. melléklete sorolja fel azokat az eseteket, ahol a főépítész, a 2. melléklet pedig azokat az eseteteket, ahol a helyi tervtanács szakmai álláspontján alapul a polgármester településképi véleménye. A polgármester a véleményének kialakítása során a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben, valamint a Településképi rendeletben felsorolt szempontokat mérlegeli. A Korm. rendeletben meghatározott szempontok a következők: a) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztése, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatása, azokra gyakorolt hatása, 26