ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY

Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-0139/2018 12.3.2018 ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján a szíriai helyzetről (2018/2626(RSP)) Victor Boştinaru, Elena Valenciano az S&D képviselőcsoport nevében RE\1148275.docx PE616.084v01-00 Egyesülve a sokféleségben

B8-0139/2018 Az Európai Parlament állásfoglalása a szíriai helyzetről (2018/2626(RSP)) Az Európai Parlament, tekintettel a Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Szíriára vonatkozó uniós stratégia elfogadásáról szóló legutóbbi, 2017. május 18-i állásfoglalására 1, tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának az szíriai ellenségeskedések beszüntetéséről szóló 2018. február 24-i 2401 (2018) számú határozatára, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Szíriai Arab Köztársaságban zajló konfliktusról szóló korábbi határozataira, különösen a 2118 (2013), 2139 (2014), 2165 (2014), 2191 (2014), 2199 (2015), 2254 (2015), 2258 (2015), 2268 (2016), 2328 (2016), 2332 (2016) és 2336 (2016) sz. határozatokra, tekintettel Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) és Hrisztosz Sztilianidesz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos 2018. február 20-i nyilatkozatára a szíriai Kelet-Gútában és Idlíbben tapasztalt humanitárius helyzetről, tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2017. december 19-i, 2393 (2017) számú határozatára, amely a segélyek Szíriába való szállítása céljából felhatalmazást ad a határokon, illetve frontvonalakon való átlépésre, tekintettel az alelnök/főképviselő által 2017. november 25-én a szíriai ellenzék rijádi konferenciájáról tett nyilatkozatra, tekintettel az alelnök/főképviselő által 2017. július 9-én a szíriai tűzszünetről tett nyilatkozatra, tekintettel a Szíria és a térség jövőjének támogatása című konferenciáról a társelnökök által kiadott, 2017. április 5-i nyilatkozatra, tekintettel A Szíriára vonatkozó uniós stratégia elemei című, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett 2017. március 14-i közös közleményre (JOIN(2017)0011), valamint a Tanács Szíriáról szóló 2017. április 3-i következtetéseire, amelyek együttesen alkotják a Szíriára vonatkozó új uniós stratégiát; tekintettel a szíriai erőszakos elnyomás felelőseivel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló tanácsi határozatokra, köztük a legfrissebb, 2018. február 26-i határozatra 2, tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) által a Szíriai Arab Köztársaság megfigyelése céljából létrehozott független nemzetközi vizsgálóbizottság jelentéseire, valamint az UNHRC Szíriai Arab Köztársaságról szóló határozataira, 1 Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0227. 2 HL C 54I., 2018.2.26., 8. o. PE616.084v01-00 2/7 RE\1148275.docx

tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára és valamennyi olyan ENSZegyezményre, amelynek Szíria részes fele, tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és az ENSZ egyéb emberi jogi egyezményeire és eszközeire, többek között a gyermek jogairól szóló ENSZegyezményre, tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére, A. mivel tovább folytatódik Szíriában a hét éve dúló polgári konfliktus, annak ellenére, hogy számos nemzetközi erőfeszítés történt a tűzszünet elérése és egy tárgyalásos megoldás alapjainak megteremtése érdekében; mivel következésképpen az ország humanitárius helyzete továbbra is lesújtó; mivel 1244 közösségben élő mintegy 5,6 millió ember szenved sürgős szükséget, beleértve 2,9 millió nehezen elérhető és ostromolt helyen élő embert; B. mivel az ENSZ arról számolt be, hogy közel százezer polgár volt kénytelen elmenekülni az Idlíb tartomány déli és délkeleti részén élő számos közösségből a kormányzati erők orosz erőkkel és Irán által támogatott milíciákkal megerősített támadásai következtében; mivel ez a deeszkalációs övezet az összeomlás szélén áll, és küszöbön áll a rezsim támadása, amely egy újabb humanitárius katasztrófával fenyeget; C. mivel egyes városok és térségek például Kelet-Gúta, Jármúk, Fúa és Kafrija már régóta szenvednek a polgári lakosságra súlyos következményekkel járó blokádoktól, és nincs mód a humanitárius segítségnyújtás fenntartható biztosítására; mivel annak ellenére, hogy Kelet-Gúta deeszkalációs zónának számít, a térség és az ott élő megközelítőleg 400 000 ember súlyos és válogatás nélküli bombázásnak volt az elmúlt hetekben kitéve a szíriai rezsim és szövetségesei részéről, iskolákat és orvosi létesítményeket rombolva le, sőt, állítólag vegyi fegyvereket is bevetve; mivel a keletgútai helyzet olyan súlyos, hogy az ENSZ főtitkára, António Guterres földi pokolként jellemezte azt; D. mivel a polgári személyek alapvető élelmiszerektől és gyógyszerektől való megfosztása elfogadhatatlan harci módszer, amelyet a nemzetközi humanitárius jog tilt; mivel az evakuálási műveletek, illetve a humanitárius segítségnyújtás és az orvosi ellátás akadályozása a nemzetközi humanitárius jog és az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatának nyilvánvaló megsértését jelenti; E. mivel becslések szerint csak 2018 első két hónapjában 1 000 gyermeket öltek vagy sebesítettek meg Szíriában; mivel a polgári lakosságot élő pajzsként használják az IS uralta területeken, illetve gyermekeket toboroznak és vetnek be terrorista tevékenységekhez; F. mivel az ENSZ Népesedési Alapja által 2017-ben kiadott Voices from Syria 2018 Assessment Findings of the Humanitarian Needs Overview (Szíria hangjai 2018 A humanitárius szükségleteket áttekintő értékelő eredmények ) című jelentése szerint a szíriai nők és lányok jelentős hányada rutinszerűen kénytelen elszenvedni a segély ellenszolgáltatásaként szexuális kizsákmányolást, kényszerházasságot és a bántalmazás egyéb elfogadhatatlan formáit; mivel ezek a visszaélések legalább 2015 óta ismertek az ENSZ köreiben; mivel ezek a gyakorlatok különösen azokon a területeken RE\1148275.docx 3/7 PE616.084v01-00

elterjedtek, ahol a segélyszervezetek hozzáférését akadályozza a szíriai rezsim, és ahol harmadik felekre és helyi szereplőkre kell támaszkodni a segélyek folyósításához; G. mivel a kurd fennhatóság alá tartozó Afrin tartományban Törökország által indított Olívaág művelet a szíriai konfliktus új dimenzióját nyitotta meg, amely további humanitárius gondokat és aggodalmakat vet fel Szíria kényes belső egyensúlyára és/vagy a tárgyalásos megoldás felé tett erőfeszítésekre gyakorolt negatív hatása miatt; hangsúlyozza, hogy már vannak beszámolók a polgári áldozatok nagy számáról, és hogy további több száz polgári személy élete van veszélyben; mivel az EU egyértelműen hangot adott ezeknek az aggodalmaknak, felszólítva Ankarát, hogy hagyja abba a támadást, továbbá kiemeli annak szükségességét, hogy az ENSZ által jegyzékbe vett terrorista szervezetek legyőzésére összpontosítsanak; H. mivel az EU továbbra is elkötelezett az ENSZ szíriai különmegbízottja irányításával folyó, genfi folyamat néven ismert tárgyalások sikere mellett; mivel az EU továbbra is támogatja ezt a folyamatot, többek között a Szíria és a térség jövőjének támogatása elnevezésű második brüsszeli konferencia megszervezésével, amelyet 2018. április 24- én és 25-én fognak megtartani; I. mivel az EU Jordánia és az EU Libanon közötti megállapodások potenciálisan paradigmaváltáshoz vezető modellként szolgálhatnak a menekültek lakóhelyelhagyásának fejlesztési lehetőségként való kezeléséhez, továbbá politikai reformokra ösztönöznek a menekültek védelmének a befogadó országokban történő fokozása céljából; mivel azonban ezek végrehajtása elmaradt; J. mivel a háború darabokra törte Szíria fizikai és szociális infrastruktúráját, beleértve a házakat, iskolákat, kórházakat és a vízrendszert; mivel az ország nagy részét robbanásveszélyes anyagok aknák, fel nem robbant bombák szennyezik, és mivel a nemi alapú erőszak továbbra is része a nők és a lányok életének; mivel ezért a szíriai menekültek biztonságos és méltó visszatérésének feltételei jelenleg nincsenek meg; K. mivel a szíriai helyzet és az átfogó, valódi és befogadó politikai átmenet hiánya továbbra is akadályozza az EU szíriai stratégiájának maradéktalan végrehajtását, és különösen az ország újjáépítését célzó jelentős uniós támogatás nyújtását; 1. mélységesen sajnálja, hogy a hét éve dúló szíriai polgárháborúban továbbra is kimondhatatlan szörnyűségek folynak; sürgeti a genfi nyilatkozat és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015. december 18-i 2254. számú határozatának teljes végrehajtását, amely lefektette a konfliktus jövőbeli békés rendezésének alapjait; határozottan védelmébe veszi a genfi folyamatot mint a szíriai válság főbb politikai vonatkozásainak megvitatására és a fenntartható béke elérése alkalmas, nemzetközileg elfogadott, inkluzív fórumot, amely egy új alkotmányon és a demokratikus választások ENSZ-felügyelet alatti lebonyolításán alapul; 2. határozottan elítéli a Kelet-Gúta elleni súlyos és megkülönböztetés nélküli offenzívát és ennek során a klórgáz feltételezett bevetését; kéri az összes ellenségeskedés azonnali befejezését, és sürgeti az ENSZ BT 2401 (2018) számú határozatának teljes körű tiszteletben tartását, amelyet egyhangúlag fogadtak el, arra kérve valamennyi felet és különösen a szíriai rezsimet és szövetségeseit, hogy haladéktalanul szüntessenek meg minden ellenségeskedést legalább 30 egymást követő napon, hogy tartós humanitárius PE616.084v01-00 4/7 RE\1148275.docx

szünetet lehessen biztosítani az életmentő humanitárius segítség nyújtása, valamint a betegek és sebesültek egészségügyi evakuálása érdekében; 3. felszólítja Oroszországot, Iránt és Törökországot, mint a deeszkalációs megállapodások (az asztanai folyamat) szavatolóit a szíriai rezsimre gyakorolt befolyásuk bevetésére, hogy enyhíteni lehessen a kelet-gútai helyzetet, és biztosítani lehessen a tűzszünet tiszteletben tartását valamennyi deeszkalációs zónában, beleértve Idlíbet is, amint azt Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is szorgalmazta a fenti három ország külügyminisztereinek a Külügyek Tanácsának 2018. február 26-i ülését követően megküldött levelében; tudomásul veszi Oroszország, Irán és Törökország azon döntését, hogy új csúcstalálkozót tartanak áprilisban, hogy megvitassák Szíria helyzetét és a lehetséges lépéseket a régióban; hangsúlyozza, hogy ezek a lépések semmilyen módon nem lehetnek ellentétesek az ENSZ által támogatott tárgyalásokkal/a genfi folyamattal; 4. továbbra is komolyan aggódik az afrini helyzet miatt, beleértve a török erők, illetve az Aszad-rezsim vagy az orosz erők közötti esetleges konfrontációt és a növekvő feszültségeket az Egyesült Államokkal; emlékeztet az alelnök/főképviselő azon álláspontjára, amely szerint biztonsági szempontból nem áll Törökország érdekében új szíriai frontok megnyitása, és figyelmeztet az ország humanitárius válságának további romlására; 5. sürgeti az aránytalan intézkedésnek bizonyuló Olajág hadművelet azonnali befejezését, amelyet eredetileg biztonsági aggályok indokoltak, és hangoztatták annak korlátozott hatályát és körét; követeli a humanitárius jog teljes körű tiszteletben tartását, beleértve a polgári személyek védelmét; hangsúlyozza, hogy a katonai műveleteknek az ENSZ-jegyzékbe foglalt terrorista szervezetek elleni küzdelemre kell összpontosítaniuk, és emlékeztet arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa legutóbbi, 2401 (2018) számú állásfoglalása sürgeti a szíriai tűzszünetet, amelybe Afrin is beleértendő; hangsúlyozza továbbá, hogy ugyanezen állásfoglalás nem nevezte meg a jogszerű célpontot jelentő terrorista szervezetek között a Kurd Népvédelmi Egységeket (YPG), és hogy a YPG Afrinban tartózkodó erői már jelezték hajlandóságukat a tűzszünet elfogadására; 6. ismételten sürgeti a biztonságos, időben történő és akadálytalan humanitárius hozzáférést Szíria egész területéhez, és üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2393 (2017) számú határozatát, amely további 12 hónapra (2019. január 10-ig) meghosszabbította a humanitárius hozzáférés szíriai határokon és harcvonalakon átnyúló engedélyét; 7. rámutat arra, hogy az állásfoglalás felhívta a szíriai hatóságokat és valamennyi felet a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeik betartására, arra figyelmeztetve, hogy a segélyek megtagadása háborús bűncselekménynek vagy emberiség elleni bűncselekménynek minősülhet; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország és Kína az állásfoglalás elfogadása helyett tartózkodott a szavazástól, és hogy a szíriai rezsim és az orosz kormány fenntartásokat fogalmazott meg az engedély jövőbeni meghosszabbítása tekintetében; ösztönzi az ENSZ-et és végrehajtó partnereit, hogy továbbra is tegyenek lépéseket a humanitárius szállítmányoknak a nehezen elérhető és ostromlott területekre történő eljuttatásáért, többek között az ENSZ BT 2165. sz. határozata szerinti határátkelés lehető leghatékonyabb igénybevételével; RE\1148275.docx 5/7 PE616.084v01-00

8. határozottan sajnálja a Biztonsági Tanácsban megismételt orosz vétót és azt, hogy nem született megállapodás az OPCW ENSZ közös vizsgálati mechanizmus (JIM) mandátumának megújításáról annak 2017. november 17-i lejártáig; szégyenletesnek tartja ezt a hozzáállást a Biztonsági Tanács állandó tagja részéről, amely különleges felelősséggel tartozik a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében; hangsúlyozza, hogy a világ szemében a nemzetközi vizsgálatok akadályozása inkább a bűnösség jele, mint bármi másé; 9. hangsúlyozza, hogy nem szabad megtűrni vagy büntetlenül hagyni a Szíriában elkövetett szörnyű bűncselekményeket; megismétli felhívását a felelősök független, pártatlan, alapos és hiteles kivizsgálására és a velük szembeni büntetőeljárások lefolytatására, továbbá támogatja a nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus (IIIM) munkáját a Szíriai Arab Köztársaságban 2012 márciusa óta elkövetett nemzetközi bűncselekményekre vonatkozóan; elégedettséggel veszi tudomásul az EU azon döntését, hogy a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközön (IcSP) keresztül 1,5 millió eurós finanszírozást nyújt a mechanizmus támogatásához; hangsúlyozza azonban, hogy a program 18 hónapos időtartamánál hosszabb ideig lesz szükség támogatásra; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tagállamok betartsák az ígéreteiket, és elvárja, hogy a Szíria és a térség jövőjének támogatásárról szóló második brüsszeli konferencián vizsgálják meg és rendezzék a IIIM-finanszírozás kérdését; felszólít továbbá a civil társadalmi szervezetek és nem kormányzati szervezetek támogatására, amelyek összegyűjtik és segítik megőrizni az emberi jogok és a humanitárius jog megsértésének bizonyítékait; 10. ismételten hangot ad azon elv melletti támogatásának, hogy a büntetlenség elleni küzdelemben alkalmazzák az egyetemes joghatóság elvét, és üdvözli az EU több tagállamának erre irányuló lépéseit; megismétli az EU-hoz és tagállamaihoz intézett arra vonatkozó felhívását, hogy a kérdés sikeres Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalásáig a hasonlóan gondolkodó országokkal szoros együttműködésben mérlegeljék egy, a szíriai háborús bűncselekményeket kivizsgáló törvényszék létrehozását; 11. üdvözli, hogy 2018 február 26-án két, 2018 januárjában kinevezett szíriai minisztert felvettek a szíriai rezsimmel szembeni uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe, akik felelősek a szíriai nép elleni megtorló intézkedésekért; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy valamennyi tagállam teljes mértékben tiszteletben tartsa a 2011/273/KKBP tanácsi határozatot és végrehajtsa a szankciókat; 12. megdöbbentőnek találja az arról szóló beszámolókat, hogy nők és lányok esnek zsarolás és szexuális zaklatás áldozatául a humanitárius szervezetek és ügynökségek nevében a segélyeket továbbító elosztó ügynökök, harmadik szereplők és helyi tisztviselők részéről; határozottan kijelenti, hogy nem szabad tűrni az ilyen cselekményeket; alapos vizsgálatot sürget, és hangsúlyozza, hogy minden felelőst meg kell büntetni; 13. elismeri a Jordánia, Libanon és Törökország menekültek melletti, elismerésre méltó szolidaritását, és támogatja az EU pénzügyi támogatását, amely a menekültek és befogadó közösségeik sürgető szükségleteit hivatott kezelni; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tagállamok fokozzák a befogadó országoknak nyújtott pénzügyi támogatásukat, és üdvözli, hogy a Szíria és a térség jövőjének támogatásáról szóló második brüsszeli konferencia célja, hogy a nemzetközi közösség több támogatást PE616.084v01-00 6/7 RE\1148275.docx

irányítson a menekülteket fogadó országokba; 14. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a beszámolók szerint 2017-ben 66 000 menekült tért vissza Szíriába, és hangsúlyozza, hogy teljes mértékben tiszteletben kell tartani a visszaküldés tilalmának elvét; hangsúlyozza, hogy Szíria nem biztonságos a menekültek visszatéréséhez, és az EU-nak nem szabad az ilyen visszatérést támogatnia; ismételten felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben saját kötelezettségvállalásaikat, beleértve a New York-i nyilatkozatban foglaltakat is, és biztosítsák a felelősség megosztását, lehetővé téve a szíriai háborús övezetek elől menekülők védelmét a közvetlenül szomszédos térségen túlmenően is, többek között letelepítési és humanitárius befogadási rendszerek révén; 15. szorgalmazza Szíriában és a szomszédos országokban a leginkább veszélyeztetettek különösen a nők, a gyermekek, a fogyatékossággal élők, az idősek, a kisebbségek és az LMBTI-személyek emberek maximális támogatását; hangsúlyozza, hogy az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy a szíriai gyermekek és fiatalok megfelelő oktatásban és szakképzésben részesüljenek, hogy zökkenőmentesen újra beilleszkedhessenek majd a társadalomba; 16. határozottan elítéli a gyermekek harcokban vagy terrorista támadásokban való felhasználását; hangsúlyozza, hogy semmi nem indokolhatja az iskolák, játszóterek, kórházak vagy egyéb egészségügyi létesítmények és sűrűn lakott területek elleni támadásokat; 17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást e szöveg arab fordításával együtt a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az uniós tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az ENSZ-nek, a Szíriát támogató nemzetközi csoport tagjainak, valamint a szíriai konfliktusban érintett összes félnek. RE\1148275.docx 7/7 PE616.084v01-00