INDUSTRIES. Megújuló energia hasznosítása és hozzá kapcsolódó kutatás-fejlesztés lehetséges irányai



Hasonló dokumentumok
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Stirling-motor használata villamos áramtermelési célra

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

NCST és a NAPENERGIA

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, június 16.

A megújuló energiahordozók szerepe

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Zöld tanúsítvány - egy támogatási mechanizmus az elektromos energia előállítására a megújuló energiaforrásokból

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, április 14.

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza,

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

Tervezzük együtt a jövőt!

energetikai fejlesztései

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

Geotermikus energia. Előadás menete:

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Borászat termékfejlesztésének és erőforrás-hatékonyságának támogatása

VP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

A biomassza rövid története:

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Módszertan és számítások

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS

Megépült a Bogáncs utcai naperőmű

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer

Megújuló energiák fejlesztési irányai

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája December 8.

Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk. I. táblázat


Sertéstartó telepek korszerűsítése VP

Éves energetikai szakreferensi jelentés év

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Épületek hatékony energiaellátása

Földgázalapú decentralizált energiatermelés kommunális létesítményeknél

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

VP Mezőgazdasági termelő abban az esetben jogosult a támogatásra, amennyiben:

A geotermikus energiában rejlő potenciál használhatóságának kérdései. II. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

Az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről

Magyarország Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

Távhőszolgáltatásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk a 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet alapján. I. táblázat

A megújulóenergia-termelés Magyarországon

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

E L Ő T E R J E S Z T É S

Gépészmérnök. Budapest

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

energiatermelés jelene és jövője

A hazai termálvizek felhasználásának lehetőségei megújuló energiaforrások, termálvízbázisok védelme

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Éves energetikai szakreferensi jelentés

NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

Stirling-motor mint a decentralizált energiatermelés egy lehetősége. Meggi 2003 Kht. KKK Sopron Ökoenergetikai Kutatási Főirány

ÓVJUK MEG A TERMÉSZETBEN KIALAKULT EGYENSÚLYT!

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

I. táblázat. 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 9,4 8,0 2. Lakossági felhasználók számára értékesített fűtési célú hő GJ

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest,

Átírás:

INDUSTRIES Megújuló energia hasznosítása és hozzá kapcsolódó kutatás-fejlesztés lehetséges irányai 2014

Tartalom: Megujuló energiák hasznosítása napjainkban A zöld energia befektetői szemmel Röviden a stirling technológiáról A stirling technológia, alkalmazhatósága Stirling technológia a jövőben Lehetséges kuatási, fejlesztési irányok 2.oldal 4.oldal 5.oldal 6.oldal 7.oldal 7.oldal 1

Megujuló energiák hasznosítása napjainkban Az energiafogyasztás szakadatlan növekedése az 1970-es évek derekán rádöbbentette a világot arra, hogy az ipari fejlődésnek gátat szabhat az energiaforrások kimerülése, mely napjainkban egyre nagyobb mértéket ölt. Szakértői, borúlátó vélemények alapján a Föld fosszilis energiaforrás készletei körülbelül 50-60 évre elegendőek még. Nagyjából erre az időszakra tehető az alternatív vagy megújuló energiaforrások iránti érdeklődés felébredése is, melyeknek egyre hatékonyabb és szélesebb körű alkalmazása megoldást jelenthet a kimerülő energiaforrások kiváltására. A megújuló energiaforrás egyrészt olyan energiaforrás, amely a természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, másrészt olyan természeti jelenség, amelyből úgy nyerhető ki energia, hogy az, jelentősebb emberi beavatkozás nélkül, néhány éven belül újratermelődik. A megújuló energiaforrások közzé sorolandó többek között a napenergia, a szélenergia, a vízenergia, a biomassza, a geotermikus energia, stb. Geotermikus energiából Magyarország a jól ellátott országok közé tartozik. Ennek oka a magas geotermikus gradiens (100 m-re eső hőmérséklet emelkedés a Föld belseje felé haladva), ami az átlagos 3 C/100 m-hez képest 5 C/100 m. 2

Annak ellenére, hogy Magyarország jelentős geotermikus energia készletekkel rendelkezik, a kapacitás nehezen kitermelhető. Ezzel együtt a geotermikus energia felhasználása 2010-ig a biogázból származó energiatermelésnek akár 4-6 szorosát is elérheti. A magas geotermikus gradiensnek köszönhetően a 2 ezer méteres mélységbe fúrt lyukakon lepumpált hidegvíz 200 fokosan érkezik vissza, ami hő- és villamos energia termelésére egyaránt alkalmas. A geotermikus energiának az így előállított része tekinthető teljes mértékben megújulónak, miután termálvízkincsünk zöme Magyarország hőáram térképe csak geológiai léptékben képződik újra. A termálvíz jelenlegi hasznosításával kapcsolatban problémát jelent, hogy a termálvízhasznosítás túlnyomó részben hőhasznosítással egyenlő, aminek műszaki színvonala általában alacsony, hatásfoka kicsi. Hasznosítási hatásfokot növelő hőszivattyúkat jelenleg sehol sem alkalmaznak, és geotermikus alapú villamosenergia-termelés sincs egyelőre. A jövőben cél a többlépcsős hasznosító rendszerek létrehozása, amelyben a melegvíz fűtési célú és balneológiai alkalmazása, valamint a villamosenergia-termelés egyaránt szerepel. Jelenleg villamosenergia-termelést szolgáló geotermikus erőmű Magyarországon nem üzemel, tervek azonban vannak, így pl. a Zala megyei Iklódbördőce határában 2009- re terveznek egy 2-5 mw teljesítményű erőművet felépíteni, ami Kelet-Európa első geotermikus erőműve lehet. Érdemes elgondolkodni a következő adatokon: Bolygónk térfogatának 99%-a 1000 C-nál magasabb hőmérsékletű, és csupán 0,1%- a, a földkéreg felső része hidegebb 100 C-nál (6.2. ábra). A Föld belsejében keletkezett hőenergia a felszín felé áramlik. Ez felhasználás nélkül a légkörbe távozik, és így energetikai szempontból elvész. (földünk másodpercenkénti teljes hővesztesége: 3,2x10 4 GJ.) 3

Megújuló energiák globális technikai potenciálja (IPCC, 2011): Energiaforrás Globális technikai potenciál (EJ) Napenergia 1575 49837 Geotermikus energia (elektromosság) 118 1109 Szélenergia 85 580 Biomassza 50 500 Geotermikus energia (hő) 10 312 Óceánból származó energia 7 331 Vízenergia 50 52 A zöld energia befektetői szemmel Az elmúlt időszakban jelentős termékfejlesztés ment végbe a hazai áramszolgáltatók körében. Egyre több áramkereskedő tart portfóliójában zöld terméket, vagyis tisztán megújuló energia forrásból származó áramot. E termékek elsődleges célja, hogy választható alternatívát biztosítson a környezettudatos fogyasztók számára, akik a normál piaci árnál hajlandók és képesek többet áldozni arra, hogy az általuk elfogyasztott energia tiszta forrásból származzon Az áramszolgáltatást kevésbé ismerők számára érdemes tisztázni, hogy ezen termékek választása nem azt jelenti, hogy az áramkereskedőnk közvetlenül egy szélerőművel köti össze az fogyasztási helyünket, hanem vállalja azt, hogy az általunk elfogyasztott energiának megfelelő mennyiséget zöld forrásból vásárol meg a piacon. Fontos azt is látni, hogy mára az Európai Unió területén szinte minden polgár fogyaszt zöld áramot, hiszen a Közösség célkitűzései között szerepel a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű kiaknázása. Az Európai Unió tagországai vállaltak, hogy közösen 2020-ra a Közösség teljes energiafogyasztásának 20%-át megújuló forráson biztosítják majd. Magyarország ebből a vállalásból az ország adottságait és teljesítőképességét figyelembe véve 13%-os hivatalos vállalás mellett 14,65%-os részarányt célzott meg. Az áramfogyasztáson belül a megújulok aránya jelenleg 6-7% körüli, ami az ország 2020-as megújuló vállalásait tartalmazó Nemzeti Cselekvési Tervben (NCsT) az évtized végére fokozatosan 10,9%-ra növekszik majd. 4

A versenypiaci zöld termékek esetében pontos felárat nem hoznak szívesen nyilvánosságra a kereskedők, és az igényelt mennyiség tekintetében a kiajánlott ár változhat is, de közelítő értéknek irányadó lehet, hogy az egyetemes szolgáltatói körben plusz 10%-os felárat kalkulált az Elmű-Émász fogyasztói számára, amely prémiumot vélhetően a versenyképességi szempontokat is szem előtt tartó vállalti szegmens sem halad meg. Alapvetően az ember azt gondolná, hogy hazánkban a zöldáram terjedésének egyik leghangsúlyosabb gátja a fogyasztóképes kereslet hiánya, avagy a környezettudatos fogyasztói hozzáállás. Ez a megállapítás jelenleg meg is állja a helyét, azonban érdemes kitérni a kínálat viszonylagos szűkösségére is. Szabad piaci környezetben a fent valószínűsített árszintek mellett jelentősebb fogyasztói igényt már meglehetősen nehéz lenne kielégíteni hazai forrásból, hiszen a megújuló kapacitások túlnyomó többsége jelenleg az ún. KÁT-mérlegkörben termel, amelyben az átvétel a piacinál jelentősen magasabb áron történik, vagyis a megújuló kapacitások csak egy igen kicsi részének, a támogatott körből már kikerült erőművi egységeknek éri meg, hogy zöld terméküket a szabad piacon terítsék. A kötelező átvételi rendszeren (KÁT) belül jelenleg egy kilowattórát (energiadíj) 30 forint körüli szinten lehet értékesíteni, míg az egyetemes szolgáltatói körben kínált zöld tarifa a 25 forintot sem éri el, a nagyobb (versenypiaci) fogyasztók körében pedig szinte 5

bizonyosan 20 forint alatt marad. A kínálat bővítésére további megoldás lehet a zöld áram importja, erre már jelenleg is van példa. Összességében elmondható, hogy jelenleg még igen fejletlen Magyarországon a zöldenergia-értékesítés piaca, a keresletet nem egy össztársadalmi igény, hanem sokkal inkább marketing szempontok vezérlik, és a szolgáltatók oldalán is inkább az érződik, hogy elsősorban saját PR-értékük növelése érdekében foglalkoznak tiszta energia értékesítéssel, legalábbis a kampányok ellenére eddig elért ügyfélszámok és volumenek nehezen teszik indokolttá egy zöld termék portfólióban tartását. Jelentős fejlődésre a termelői szegmens szélesedésével (támogatott körből való kikerülésüket követően), illetve a környezettudatos társadalmi igény felerősödését követően lehet számolni. Röviden a stirling technológiáról Majdnem 200 éve egy skót lelkész, Robert Stirling, látva hogy kora gőzgépei mennyire megbízhatatlanok és milyen sok balesetet és szenvedést okoznak, kitalált egy alternatív, hőenergiát hasznosító erőgépet. Ebben a hőerőgépben a gáz két, egymástól elszeparált és eltérő hőmérsékletű térben áramlik, így nyomáskülönbség alakul ki, amit egy munkahenger segítségével körmozgássá alakíthatunk. A munka-gázt tartalmazó belső tér el van szeparálva a külsőtől, és a motor addig működik, amíg jelen van a hőmérsékleti különbség. A stirling technológia, alkalmazhatósága A motor univerzálisan használható mindenféle energiaforrással, így megújulókkal is. Az üzemanyag lehet bármilyen biomassza (faapríték, fagáz), a földhő, vagy éppen a napenergia is. segítségével hőszivattyúként is működtethető. Jellemzője a tiszta kipufogó Segítségével kiválóan hasznosíthatók a hulladéklerakókban keletkezett gázok is. Alkalmas mechanikai munka és elektromos áram előállítására is, sőt külső energiaforrás gáz, hiszen a külső égés jobban kontrollálható a belsőnél, a halk üzemelés, hiszen itt nincs a motorban robbanás, illetve a magas hőhatásfok is megfigyelhető. Napjainkban a Stirling-motor reneszánszát éli. Kaphatók például olyan fatüzelésű kazánok, amelyekbe egy ilyen hőerőgép került beépítésre és így fűtés közben áramot is termel. Ez a rendszer kiválóan alkalmas lehet a villamos távvezeték rendszertől távol lévő fogyasztók energiaigényeinek kielégítésére. 6

Miért előnyös a Stirling-motorok alkalmazása hazánkban? Azért, mert nem csak kőolajszármazékokkal, hanem megújuló energiaforrásokkal is üzemeltethető. Eddig energiatermelésre fel nem használt anyagokat vonhatunk be az áramtermelésbe, mert különleges (eddignem használt) üzemanyagokkal üzemelő, kapcsolt hő- és elektromos áram fejlesztésére alkalmas modul áll rendelkezésre. Több esetben lehetővé teszi eddig hulladékként kezelt alapanyagok üzemanyagként történő felhasználását. Munkahelyeket teremthetünk azáltal, ha többfajta, helyben előállítható alapanyagból a Stirling-motor által használható üzemanyagot állítunk elő Stirling technológia a jövőben A regeneratív hőcserélő feltalálójának Robert Stirling skót lelkésznek, a motorja építéséről szóló 1876-os írásaiból kiolvasható, hogy szerinte: A fejlesztéseinek tökéletlenségei az idő múlásával és különösen az alapanyagok fejlődésével a gép kétségkívül nagy sikereket érhet el. A jövő képzett és ambiciózus gépészeire marad az a feladat, hogy előnyösebb feltételek mellett reprodukálják, és teljes sikerre vigyék a megkezdett fejlesztésemet Ez az idő most érkezett el! Lehetséges kuatási, fejlesztési irányok Regenerátor fejlesztés kutatás Általános hatásfok javítás Új, szuper anyagok, kompozitok alkalmazása különböző Munkagázak alkalmazása Muduláris rendszer fejlesztés Más zöld technológákkal alkotott komplex rendszer fejlesztése 7

Források: google.hu wikipedia.hu portfolio.hu zöldre.hu okohom.hu 8