A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE KERN Ágnes 1 Nyugat- magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Gazdaságtudományi Intézet, Agrárgazdaságtani és Marketing Intézeti Tanszék Összefoglaló A Mosonmagyaróvári Kistérség gazdasági életében rendkívül fontos szerepet játszik a területén található Flexum Termál- és Gyógyfürdő, valamint a Lipóti Termál és. Napjainkra a fejlesztések révén országos, illetve regionális jelentőségű a két termálfürdő, vendégkörük egyre bővül, a látogatók igénye pedig megköveteli a szolgáltatások színvonalának folyamatos emelését. Vizsgálataim fókuszában a térségbe érkező fürdővendégek igényeinek feltérképezése áll. A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretei között valósult meg 1 kern.agnes@gmail.com; Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Gazdaságtudományi Intézet 1
1. BEVEZETÉS Kutatásom jelenlegi fázisában a Mosonmagyaróvári Kistérségben fellelhető termálvízkincset és annak kihasználtságát vizsgáltam, ezen belül a termálvizeinkre épülő fejlesztések támogatási lehetőségeit, valamint mindezek szerepét a vidékfejlesztésben. A térségben Lipóton és Mosonmagyaróváron üzemeltetnek termál- és élményfürdőt, amelyek mostanra már nemcsak a helyiek és a környékbeliek igényét elégítik ki, hanem a szomszédos országokból érkező, pihenni vágyó turistákét is. A határ közelsége miatt elsősorban Ausztriából és Szlovákiából látogatnak nagyobb számban e két fürdőhelyre, de a hosszabb nyaralást töltő vendégek között akadnak távolabbi országok polgárai is. 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS Napjainkban a népesség által különösképpen preferált pihenési módok közé elsősorban az utazás, rövidebb és hosszabb távú kikapcsolódás tartozik. Hazánk páratlanul gazdag természeti értékekben, történelmi városaink, látványosságaink évről - évre több turistát vonzanak Magyarországra. Jelentős a pihenni vágyó, gyógyturizmus céljából Magyarországra érkező külföldiek száma. A statisztikák szerint a nemzetközi turistaérkezések száma várhatóan tovább fog emelkedni. Mindezt azzal magyarázzák, hogy a legfőbb küldő országok lakosainak nő az elkölthető jövedelme, illetve a szabadideje. Kijelenthető, hogy a turizmus trendjei biztatóak. Érhetik ugyan negatív hatások is, de a szakértők szerint a legnagyobb gond mégis a szezonalitás, mely mind a kínálati, mind a keresleti oldalon megjelenik. Ezek hatására erősödött meg éppen a szezonalitástól független egészségturizmus. Jellemző, hogy amíg a hazai szállodák telítettsége január február hónapokban rendkívül alacsony, addig a gyógyszállók forgalma ebben az időszakban is viszonylag magas. (BUDAI, 2001) ÁKOSHEGYI és NÉMETH (2006) állítása alapján a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarország jelenléte a nemzetközi piacon még nem elég erős, lehetőségeink jórészt kihasználatlanok. Fontos cél, hogy a nagyobb településeken létesült fürdők kedvező hatását a környező vidék is érezze, illetve élvezze. (CSETE és LÁNG, 2009). A fejlesztések már megkezdődtek, de elmondható, hogy hiányzik az összehangoltság e téren. Nem áll rendelkezésre még a több generációt ellátó egészségturisztikai szolgáltatások kínálata. Az emberi erőforrások vonatkozásában kiváló magyar szakemberekkel rendelkezünk, a lehetőségek tehát adottak ahhoz, hogy hamarosan Magyarország is okszerűen használja fel a számára rendelkezésre álló kincset, a termálvizet. 3. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálataimat, illetve az adatgyűjtést két helyszínen végeztem, mivel a kistérségben Mosonmagyaróváron és Lipóton is üzemel termál- és gyógyfürdő. Elsődleges célkitűzésem volt rávilágítani arra, hogy a térség számára a rendelkezésre álló termálvíz hosszú távra nyújt biztos keresleti lehetőséget. A város és környéke ugyanis olyan adottságokkal rendelkezik, amelyek még tovább erősítik a termálvíz adta lehetőségeket, hiszen a határ túloldaláról rengetegen érkeznek, jelentős bevételi forrást eredményezve ezzel a térségnek. Vizsgálatom további szempontja az volt, hogy a 2002-es időszaktól 2013-ig milyen források álltak a hazai, esetemben a kistérségben működő termálok rendelkezésére a terjeszkedés, a felújítások, illetve a szolgáltatások színvonalának növelése céljából. A kutatás következő szakaszában a termálturizmus által a térségbe érkező külföldi látogatók igényeinek felmérésével (kérdőíves vizsgálat) kívánom feltárni azokat a tényezőket, amelyek kitörési pontot jelenthetnek a környező települések vidékfejlesztésében. A kérdőív - mely a nagyrészt külföldi vendégkört vonzó élményfürdők látogatói számára több nyelven is rendelkezésre állnak majd- olyan lényeges szempontokat vizsgál, melyek megválaszolásával a kistérség turisztikai kínálata tovább 2
bővíthető. A kapott eredményeink várhatóan segíteni fogják a térség turisztikai koncepciójának aktualizálását, illetve hozzájárulnak a kistérségben található települések turizmusának fellendítéséhez. A vizsgálat végső célja egy olyan koncepció kidolgozása, melynek hatására a térségben eltöltött vendégéjszakák száma nő, és a termálfürdők hatását a szigetközi települések is jobban megérzik. 4. SAJÁT VIZSGÁLATOK Vizsgálataim első lépeseként szükségesnek éreztem néhány alapvető paraméter megismerését a kistérségben működő termál- és élményfürdőkről. (1. táblázat) 1. táblázat: Alapinformációk összehasonlítása Lipóti Termál és Szempontok Flexum Termál és Gyógyfürdő Mosonmagyaróvár 85 fő (főszezon) Foglalkoztatottak létszáma (fő) 40 fő 7 ha Fürdő alapterülete (ha) 3,5 ha 5000 fő Napi befogadóképesség (fő) 3150 fő 25-45 év Célcsoport (év) Nyugdíjasok saját honlap, prospektusok, külföldi és hazai újságok, TV, rádió, külföldi és hazai weboldalak Marketing eszközök saját honlap, prospektusok, turisztikai weboldalak egész évben Nyitvatartás egész évben Forrás: Saját adatgyűjtés, 2013 Az 1. táblázatban jól látszik, hogy Lipóton éppen kétszer akkora a rendelkezése álló terület, mint Mosonmagyaróváron, ebből kifolyólag magasabb az egy napra jutó befogadóképesség is. A nagyobb terület több munkával is jár, a főszezon ideje alatt 85 főt foglalkoztatnak, ami egy 600 fős település esetén sok helybélinek ad munkalehetőséget. A célcsoportok vonatkozásában egyértelműen a termálok egyedi arculatai játszanak szerepet. A 2. táblázat adatai mutatják be a megvalósult fejlesztések volumenét a két termál vonatkozásában. A két fürdőkomplexum mindegyikében jelentős beruházások mentek végbe látványos, vendégforgalmat növelő eredménnyel. A Flexum Termál és Gyógyfüdő Mosonmagyaróváron önerőből alakított ki a fürdő területén három új élménymedencét, melyekhez esztétikus pihenőterület társul. Felújították az éttermet, bővült a szolgáltatások köre. Mindezek hatására a látogatók száma évről - évre nő, mára eléri a 225 000 főt éves szinten. Jelenleg is folyamatban van egy sószoba kialakítása, továbbá modern hidro- és balneoterápiás kádak és eszközök beszerzése. A Lipóti Termál és 2002-es felújított állapotban való megnyitása óta szinte minden évben újdonságokkal várja és csábítja a vendégeket a településre. Ennek eredményeként a 2002-ben elért 50 528 fős vendégforgalom mára közel 130 000 főre emelkedett. A fejlesztések pénzügyi megvalósításához a fürdő sok esetben pályázati úton nyert támogatást, melyeket részletesen a következő táblázat mutat be. 3
2. táblázat:a megvalósult fejlesztések adatai a két termál vonatkozásában Beruházó Év Forrás Összeg Fejlesztések 2002. Széchenyi Terv 25.000.000 Ft - 3 átvett medence teljes felújítása - parkosítás - infrastruktúra fejlesztés Flexum -Termál és Gyógyfürdő 2004. Önerő több millió Ft* 2005. Önerő több millió Ft* 2007.-2008. Önerő 2 milliárd Ft 2009. Nyugat- Dunántúli Operatív Program 220.000.000 Ft (támogatás: 62.894.615 Ft) - 600 m 2 es élménymedence - 2 gyermek pancsoló kialakítása - malom-szauna építése - fogadóépület - szolgáltató épület fejlesztése - 3 új élménymedence megépítése - étterem felújítása - pihenőterületek - 1200 m 2 es strandmedence - vízi játszópark 2012. Új Széchenyi Terv 132.707.080 Ft (támogatás: 33.176.770 Ft) kemping létrehozása Flexum -Termál és Gyógyfürdő 2012-2013 Új Széchenyi Terv Forrás: saját vizsgálatok, (2012-2013) * A pontos számadat nem hozható nyilvánosságra. 149 600 000 Ft - sószoba - modern hidro- és balneoterápiás kádak és eszközök beszerzése - kétszintes öltöző Az 1-2. ábra szemlélteti a látogatók alakulását a Lipóti Termál és ben, valamint a Flexum Termál Gyógyfürdőben Mosonmagyaróváron. Az 1. ábra alapján megállapítható, hogy a Lipóti Termál- és évről évre tudja növelni és megtartani vendégkörét, mely várhatóan még tovább fog emelkedni, ha megvalósul egy fedett medence kivitelezése a jövőben. A 2. ábra illusztrálja, hogy a mosonmagyaróvári termál vendégköre stabil, nagymértékű ingadozás nincs. A 2002-es évben elért 150 000 es létszámot minden azt követő évben növelni tudták. A vendégösszetétel arányában pedig a külföldiek állnak az élen, a belföldi jövedelmek még nem elég magasak ahhoz, hogy a magyar állampolgárok is kellő mértékben kihasználhassák a gyógyfürdők nyújtotta szolgáltatásokat. 4
150 000 156 000 164 000 170 000 175 000 180 000 200 000 210 000 217 000 221 000 225 000 50 528 75 564 81 179 81 797 88 885 98 447 103 534 110 000 134 631 122 000 128 000 1. ábra: A látogatóinak száma (ezer fő) y = 7089,9x + 55149 R² = 0,867 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2. ábra: A Flexum-Termál és Gyógyfürdő látogatóinak száma (ezer fő) y = 8172,7x + 138964 R² = 0,976 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: saját vizsgálatok, (2012-2013) 5
5. KÖVETKEZTÉTES ÉS JAVASLATOK Vizsgálatom zárását követően egyértelművé vált számomra, hogy a kistérség turisztikai életében jelentős szerepet tölt be a mosonmagyaróvári és a lipóti termálfürdő. A fenti ábrákra illesztett lineáris trendvonal a fürdővendégek egyenletes növekedését ábrázolja. A lineáris trend R 2 értékei is jól mutatják, hogy a trendvonal becsült értékei meglehetősen közel esnek a tényleges adatokhoz. Egy ilyen kisvárosnak és vonzáskörzetének nem könnyű turistacsalogató attrakciókat felvonultatni, még akkor sem, ha olyan páratlan természeti környezet övezi, mint a Szigetköz. A földből feltörő termálvíz azonban egyfajta adomány, hiszen az évek során mindkét településen olyan fürdőkultúra alakult ki, amely alapjául szolgál a fejlesztések következő lépéseihez. A hangsúly pedig a fejlődésen van, mert hiányában elmaradna a határ túloldaláról tapasztalható fokozott érdeklődés, és a két termál lassanként beolvadna Magyarország gyógyfürdőinek hosszú és egyhangú sorába. Éppen ezért gondolom, hogy a már meglévő adottságot kihasználva lehetne még több turista számára csalogatóvá tenni a várost és környezetét. A vendégek legnagyobb számban egy-egy napra érkeznek csak Mosonmagyaróvárra, vagy Lipótra, így nem tudják megismerni azt a rengeteg értéket, amellyel a kistérség rendelkezik. 6. ÖSSZEFOGLALÁS Vizsgálataim jelenlegi szakaszában megállapítottam, hogy a Mosonmagyaróvári Kistérség életében rendkívül fontos szerepet játszik a területén üzemelő Flexum Termál- és Gyógyfürdő, valamint a Lipóti Termál és. Nemcsak a városnak és környékének az arculatát alakítják és formálják, hanem hosszú távra nyújtanak biztos munkalehetőséget is. A további kutatások a kérdőíves vizsgálatok elvégzése után várhatóan segíteni fogják a térség turisztikai koncepciójának aktualizálását, illetve hozzájárulnak a kistérségben található települések turizmusának fellendítéséhez. A termálturizmus által a térségbe érkező külföldi látogatók igényeinek felmérésével feltárhatóak azok a tényezők, amelyek kitörési pontot jelenthetnek a környező települések vidékfejlesztésében. A vizsgálat végső célja egy olyan koncepció kidolgozása, melynek hatására a térségben eltöltött vendégéjszakák száma nő, és a termálfürdők hatását a szigetközi települések is jobban megérzik. 7. IRODALOMJEGYZÉK ÁKOSHEGYI GY.- NÉMETH I. (2006): A fürdők kézikönyve, Magyar Fürdőszövetség, Budapest 601-636. p BUDAI Z. (2001): A Széchenyi Terv keretében megvalósuló egészségturisztikai fejlesztések első félévének eredményei, Turizmus Bulletin V. évfolyam 3. szám, Budapest CSETE L.- LÁNG I. (2009): A vidék fenntartható fejlesztése, MTA Történettudományi Intézet MTA Társadalomkutató Központ, Budapest 113-115. p. 6