MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK A NEMEK KÖZÖTTI BÉRKÜLÖNBSÉGEK ELEMZÉSÉNEK STATISZTIKAI MÓDSZEREI* A vlág sze de országába ser eleség az, hogy a ér és a ő uka pac egíélése, és ebből adódóa díazása elérő. Mvel ahogy az ól ükröződk a ők pac részvéel aráyaak övekedésébe a ő uka szerepe a legöbb országba övekvő, a eleség udoáyos vzsgálaáak géye egyre sürgeőbbe erül el. A ckk a bérek eeké eléréséek vzsgálaára szolgáló saszka ódszereke uaa be. Eek sorá először vázola a e speckus elérések éréséek leheősége és korláa. A ásodk eeze elár éháy saszka ökooera egközelíés ódo, aelyek alkalasak arra, hogy a vzsgál probléá összhagba lehesse hoz a saszka elszáolás redszerrel. A haradk és a egyedk eeze ezeke úleőe beuaa az a ódszera, aellyel a oglalkozás réegződés haása uahaók k. A kövekező eeze azoka a ódszereke vesz sorra, aelyek a eeké kerese elérések dőbel alakulásáak elezésére szolgálak, végül a dolgoza rövde beuaa, hogy eek a eladaak a egoldásába lye előyökkel ár és hogya alkalazhaó a kvals regresszós odell. A TÁRGYSZÓ: Bérek. Külöbségelboás. legöbb országba álaláos eleség, hogy a érak és a ők a ukaerőpaco végze szolgálaásakér elérő zesége kapak. A ők gazdaság akvásáak övekedése a aelye a ade de országba egövekede ukaerő-pac részvéel aráyuk ükröz ez a éa elkelee a kuaók érdeklődésé. A ké e keresee közö eleős külöbség álladósulása a legöbb parosodo országba aggodala kele. A eleségre legőképp dszkrácóellees és egyelő esély bzosía hvao örvéyek eghozaalával reagálak. Az ráyadó örvéykezés a bérdszkrácó úleőe a oglalkozaás erüleé egeleő dszkrácóra s kered. E auláy azoba csak a kerese dszkrácóval oglalkozk. A gyakorla ézkedések egalapozása célából célszerű eghaároz, hogy a kereseek külöbségéek vzsgálaakor közgazdaság érelebe ekük dszkrácóak. Leheséges, hogy egyéb, e dszkraív okok a va külöbség a érak és a ők keresee közö. Egy álaláos, a eoklasszkus eléleből szárazó eléelezés szer a u * A auláy erede cíe: Sascal ehods or aalysg geder wage dereals. Magyarra Nagy Júla ordíoa, a ordíás Galas Péer elleőrze. (Az Országos Mukaügy Kuaó és Módszera Közpo A ők és érak esélyegyelősége cíű prograa kereébe készül uka ádolgozo válozaa, Az Európa Közösség prograa sorozaba. Budapes, 2000. 31 old.)
6 kások bére saá haárerelékeységükek egelelőe alakulak. Ha a ők erelékeysége alacsoyabb a érakéál, akkor várhaóa külöbség lesz a ké e keresee közö, és ez a külöbség az erőorrások haékoy elhaszálásá ükröz. Feleheőe bérdszkrácóról va vszo szó abba az esebe, ha közel azoos erelékeységű ukások azoos ukaerő-pac elesíéyükér elérő elleszolgálaás kapak. Mdaelle oos eleük a kérdés: vao ér külöbözhe a ké e erelékeysége? Köye elképzelheő, hogy e külöbség dszkraív erők haására ö lére. Ebbe az esebe a dszkrácó előbbekbe vázol eghaározása kevésbé lesz haszálhaó. Ké példá hozhauk el eek érzékeleésére. Először s, a ők erelékeysége alacsoyabb lehe a érakéál aa, hogy a ők álalába agyobb érékbe ukagéyes és kevésbé őkegéyes parágakba dolgozak, a érak. Aeybe a ők saá elhaározásukból dolgozak a ukaezív parágakba, akkor alacsoyabb haárerelékeységük haékoyak ekheő. Ha vszo a ők belépésé a őkeezív parágakba korláozzák, akkor alacsoyabb haárerelékeységük a oglalkozaásba egeleő dszkrácós olyaaak uladoíhaó. Másodszor, a ők alacsoyabb erelékeységé okozhaa az s, hogy éleük sorá kevesebb álaláos és vállalaspeckus eber őké halozak el. Az skola végzeség (azaz egyaa álaláos eber őke) egszerzése beolyásola a ukaerő-pac erelékeysége és eélogva a egszerze övedele. Aeybe a ők saá válaszásuk kövekezébe uak kevesebb eber őkéhez, és ea kapak alacsoyabb bér, az eredéy közgazdaság érelebe haékoyak ekheő. De ha az okaás redszerbe a láyoka a úkhoz képes korláozzák a aárgyválaszásba (például azálal, hogy e echka árgyak válaszására báoríák őke), a végeredéy e ekheő haékoyak, és a ukaerőpacra való belépés elő dszkrácó egyk orááak érelezheő, hsze végére s kha a ukaerő-pac erelékeységre. A vállalaspeckus eber őke elhalozódása szé haással va a erelékeységre. Ha a ők úgy döeek, e veszek rész a ukahely képzésbe, er száíaak arra, hogy karrerük a családalapíás a öbbször eg og szakad, akkor ez beolyásol oga erelékeységüke és ukaerő-pac bérüke. Ez esebe a ők opáls eységű vállalaspeckus eber őké halozak el, a érakál kevesebbe, hsze száíaak ukaerő-pac részvéelük öbbször egszakadására, és eek kövekezébe kevesebbe keresek. Mdeelle, aeybe a ukálaók azér haározak úgy, hogy e áldozak a ő ukaerő képzésére, er az e oga vsszahoz a képzés sorá elerülő kölségeke, a vállala képzés leheőségek elyek segíségével vállalaspeckus eber őke szerezheő eloszása dszkraívak ekheő. Másk véleéy szer a ők d az álaláos, d a vállalaspeckus eber őkéből azér halozak el a érakál kevesebbe, er előre száíaak a ukaerő-pac dszkrácóra. Az eddgekbe száos olya kérdés éreük, aelyekek oos szerepe va a eek közö bérkülöbség éréséek árgyalásakor. Először s, a ké e kereseeek összehasolíásakor oos kszűr a erelékeysége beolyásoló ellezők haásá. Másodszor, az összehasolíáskor oos száíásba ve, hogy éháy ellező, aely eghaározza a béreke, a dszkrácós olyaa szepoából e exogé. Napakba a közgazdászok álal a eek közö bérkülöbségek szászerűsíésére szokásosa haszál saszka ódszerek vzsgálaakor e ké körüléy sze elő kell ara.
A NEMEK KÖZÖTTI BÉRKÜLÖNBSÉGEK 7 A auláy a kövekezőképpe épül el: az első eeze a eek közö keresekülöbség éréséek ódszeré és haszálaáak korláa vázola el. A ásodk eeze a eek közö keresekülöbségek kgazíásáak öbb saszka ökooera egközelíésé vzsgála, aelyek segíségével a keresekülöbségek vsszavezeheők a külöéle uladoságokra. A haradk eeze az eze egközelíésekkel kapcsolaos probléáka árgyala, a egyedk pedg egy olya ódszer vázol el, aelyek segíségével egragadhauk a oglalkozás elkülöülés haása. Az öödk eeze egy olya ódszer ua be, elyek haszálaával a eek közö keresekülöbség dőszakos válozása vzsgálhauk eg, a haodk pedg a kvals regresszó haszálaáak előye vázola el. A eek közö keresekülöbség A külöböző ódszerek árgyalásához haszos lesz beveze éháy elölés. Jelöle W a ukaerő-pac keresee, ovábbá W a érak, W pedg a ők kereseé. Melő ovábblépék, százuk kell, hogya érük a ukaerő-pac keresee: éves, hav, he vagy óráké kereseel dolgozuk-e. A ké e kereseéek összehasolíásakor az első háro haszálaa élrevezeő lehe, hogy a legöbb parosodo gazdaságba a ők alacsoyabb he óraszába dolgozak a ukaerőpaco, a érak. Így a ukaerő-pac kereseek összehasolíásakor legkább az órabérek aráyá érdees vzsgál. Ha W-, W -e és W -e órabérek ekük, a ők ukaerő-pac helyzeéek eghaározására haszál egyk szokásos érőszá a ők és a érak álagos óráké kereseéek aráya. Képleel keezve: W / W, /1/ ahol a elülvoás az álago elöl. A képle az uaa, hogy a ők a érak álagos órabéréek háyadrészé keresk eg. Eek recproka: W / W. /2/ A eeké álagos kereseekről közzée adaok hozzáérheősége leheővé esz az /1/-hez és /2/-höz hasoló összegző uaók képzésé. A dszkrácó közgazdaságaáak rodala a pac dszkrácó együhaóá (arke dscrao coece MDC) a kövekezőképpe deála: W W MDC 100. /3/ W Ez a keezés egada, hogy a érak öbblekeresee a ők kereseéek háy százaléka. A közgazdászok körébe álaláosa uralkodó egközelíés, hogy a érak agasabb béré a ők béré elül árrések ekk. Terészees alapú logarus segíségével álagos árrés ( D ) uduk képez: D l( W ) l( W ). /4/
8 A erészees alapú logarusok külöbsége övekedés ráá eez k. Ha vesszük D a-logarusá, kvouk belőle egye és egszorozzuk 100-zal, akkor egkapuk a ér bérek ő béreke elül százalékos árrésé. 1 Ezzel a egközelíéssel az a probléa, hogy a ő és a ér bérek álagos erészees alapú logarusá rká ha egyálalá valakor közlk a saszka kadváyok. Mvel az álag erészees alapú logarusa e egyezk eg a erészees alapú logarus álagával, a /4/-e alapuló keezéseke álalába akkor száolák k, ha a kuaók redelkezésére állak egelelő egyed adaok. Az /1/, /2/, /3/ és /4/ keezések, bár a eek közö bérkülöbség egy-egy becslésé adák, e egedek bepllaás e külöbség azo részébe, aely a erelékeység ellezők ké csopora közö külöbségekek uladoíhaó. A eek közö kgazío bérkülöbség A) A eek közö bérkülöbség becslése egy közös egyele segíségével. Aak érdekébe, hogy él öbbe eguduk a eek a bérre gyakorol haásaról, k kell szűr a ké e erelékeysége közö eseleges külöbségek haása. Ez a köveeléy sokválozós saszka elezés haszálaá géyl, aelyek segíségével a kuaó kszűrhe az egyes éyezők haásá (vagy rögzíhe éréküke), akor az ő érdeklő uladoságak (azaz a eek) a üggő válozóra (azaz a bérre) gyakorol haása vzsgála. A kszűr éyezők álalába erelékeység ellezők, és így az elárás eredéye végül a agyából összehasolíhaó ukások érdeklődése középpoába álló ellezőek uladoíhaó bérkülöbségeke eez k. A közgazdászok körébe hagyoáyá vál, hogy a kerese erészees alapú logarusa és a külöböző ellezők halaza közö valalye kapcsolao haározak eg. Mdez Jacob Mcerek (1974) az eber őkével kapcsolaos agyhaású ukásságából kövekezk. Jelölük os w-vel W erészees alapú logarusá, és állísuk el a kövekező béregyelee: w x' β G e, /5/ ahol x' a erelékeység ellezőke aralazó vekor (például a képzeség és a uka-apaszala), G pedg őség válozó, aelyek éréke 1, ha a vzsgál szeély ér, és 0, ha ő. A β vekor a erelékeység válozók együhaó aralazza; ezek az elíe válozók bérre gyakorol haása uaák. Az e vélele hbaag, a paraéer pedg a ovábbakba árgyaluk. Az adaok a épességből ve, éraka és őke egyará 1 Az álag ez esebe éra álag. Ha ugyas /4/-e áalakíuk az alább ódo: D l( W / ) l( W / ) 1 1 l W lw lw / W és bevezeük a w W 1 1 1 1 1 1 1 1 1, lleve a 1 w W éra álago- 1 ka, akkor az expd 1 100 ( w w ) / w 1 keezés valóba százalékos árrés ellegű uaó, de a kereseek éra álagából száolva. A éra álag haszálaá az dokola, hogy a kereseek közsere bal oldal erdeségű eloszlása oká a logoráls eloszlás eléelezése álaláos, a pedg a válozó logarkus raszorácóából dul k, és így közveleül agába oglala a logarusok álagá, a az erede válozóra a éra álagolás ele.
A NEMEK KÖZÖTTI BÉRKÜLÖNBSÉGEK 9 aralazó vélele ából, például ukaerő-elérésből szárazak. Vélele á eléelezve, e várhaó éréke 0 (azaz E(e) = 0). Az együhaóka ( β és ) álalába a legksebb égyzeek ódszerével (Ordary Leas Squares OLS) becslk. Foos egegyez, hogy az x vekorba szereplő erelékeység válozókról eléelezzük, hogy a dszkrácós olyaa szepoából exogéek. E eléelezés alapá és aa, hogy elevésük szer a vélele hba várhaó éréke ulla, a becsül paraéerek a épesség valós paraéereek orzíala becslése. Az /5/ egyelebe elvázol kere elhaszálhaó a eek közö kgazío bérkülöbség álagos becslésére. A β és paraéerek OLS becslése βˆ -vel és ˆ -vel elölve (a kalap a ovábbakba s OLS-becslés elöl), az /5/ egyelee elírhauk a kövekező orába s: wˆ x' β ˆ δˆg. Az /5/ egyelee olykor közös egyeleek evezk (azaz olya egyele, aelybe a érak és a ők adaa egyará szerepelek). Ekkor a pac dszkrácó éréké a kövekezőképpe írhauk el: D A wˆ, G 1 wˆ x, G 0 δˆ x. /6/ Más szavakkal, x haásá kszűrve, a G-hez arozó együhaó OLS-becslése a ukaerő-pac dszkrácó érékéek álagos becslésé ada eg. A érak béréek a ők béré elül százalékos árrése az expˆ 1 100 ódo kaphaó eg. A D és ˆ közö bárlye külöbség az x vekorba szereplő erelékeység ellezőkek uladoíhaó. A ˆ egyszerűe a regresszós egyees párhuzaos elelé olásá eez k. Más szavakkal, a ee keező válozóak az elezésbe elvéelével a becsül kapcsolaak csak egyele része válozha eg, égpedg a becsül kosas ag. Köye előordulha, hogy a képzeség és a szaka gyakorla bérre gyakorol haása eeké külöbözek, de ez a egközelíés ez e uda egragad. B) A eek közö bérkülöbség becslése ké öálló egyele segíségével. A közös egyele haszálaa korláo ele, és ez a érakra és a őkre külö elír egyeleek széles körű haszálaára sarkalla a kuaóka. Ebbe a egközelíésbe a érak egyeleéek a kövekező oráá: a ők egyeleéek pedg lye oráá becsülük: w x ' β e, /7/ w x ' β e /8/ (az dex ebbe az esebe s a érakra, az dex pedg a őkre ual). Az adaoka olya elérésből szerezheük eg, ahol d a érakra, d a őkre egyásól üggele vélele áka veszük.
10 Az OLS-becslés elárás oos uladosága, hogy a regresszós egyees (vagy regresszós sík) áhalad az adaok álagá, ezér az előbb keezéseke az álagokra s elírhauk: w x ' βˆ, w x ' βˆ. Ha eldézzük a korábba leíraka, a /4/ egyelee elírhauk a kövekezőképpe: l( W ) l( W ) = w w = x ˆ ˆ 'β x ' β, ad egyszerű áalakíás uá az kaphauk, hogy l( W ) l( W ) = x - x ]'βˆ x '[ˆ β βˆ ]. /9/ [ Ezek szer a ké e béreek eles álagos külöbsége ké összeevőre bohaó. A külöbség egyrész a eggyel erelékeység ellezők szer összeéel külöbségeek uladoíhaó, ásrész aak, hogy az egyes uladoságok és a bérek közö a érak és a ők eseébe elérő a kapcsola (azaz elérők a eek közö hozakülöbségek). E ké rész egagyarázo és eg e agyarázo összeevőek hívák, uóbb rezduáls összeevőek s evezk. Ez a /9/ keezés obb oldaláak ásodk aga, aely a eek közö bérkülöbség erelékeység ellezők szer kgazío álagos becslésé ada eg. A rezduáls összeevő olykor a ukaerőpaco egeleő dszkrácó haásá s elz. A /9/ keezés obb oldaláak ásodk agá elírhauk úgy s, hogy U x '[ˆ β βˆ ]. /10/ Tekve, hogy ez a egközelíés az dexszáíásba (s) haszálaos sadardzálás logkáá köve, olykor dexszá egközelíések evezk. Ha keük a /10/ keezés, a kövekezőke kapuk: U x 'βˆ x ' βˆ. Ebbe az esebe a ő ellezők álagos kosará ( x ) először a érak ellezőek a ukaerőpaco kalakul ára aralazó vekorral, ad pedg a ők ellezőek szé a ukaerőpaco kalakul ára aralazó vekorral súlyozzuk. E ké rész külöbsége uaa az az árrés, aelye a érak a velük azoos uladoságokkal redelkező ők béré elül kapak a ukaerőpaco. A százalékos külöbség ekkor az exp U 1100 ódo száíhaó k. A /2/, /4/, /6/ és /10/ keezések a eek közö álagos bérkülöbség egy-egy becslésé adák eg, és a érak ukaerő-pac előyé eezk k. A keezések közö külöbségek aól üggek, hogy az elezés sorá ely éyezők éréké rögzíeék. A /2/ és a /4/ keezés a zeés dőegységé hóapok, heek, órák, azaz a ukadő kívül
A NEMEK KÖZÖTTI BÉRKÜLÖNBSÉGEK 11 se egyebe e szűr k. A /6/ keezés kszűr a erelékeység ellezőke, de az eléelez, hogy a e haásá a becsül összeüggés párhuzaos elolása közveí. A /10/ keezés gyelebe vesz a erelékeység ellezőke, de a becsül összeüggés külöbsége e egy egyszerű párhuzaos elolásra korláozza. Így ez a keezés a eek közö ódosío bérkülöbségek száíásáak álaláosabb egközelíésé ele, és a közgazdászok széles körbe haszálák. A /9/ keezés obb oldaláak első agá álalába a eek közö eles bérkülöbség egagyarázo részéek evezk. Eseükbe ez a kövekezőképpe írhaó el: E [ x x ]' βˆ /11/ Más szavakkal, ez a eles bérkülöbség azo részé eez k, aely a ké e uladoságaba vagy adoságaba eglévő álagos külöbségekkel agyarázhaó. Az egyérelű, hogy a /9/ keezés a érak ellezőek álagos kosará haszálva s kszáíhaó. Ilyeorá a /9/ keezés elírhauk a kövekező orába s: l( W ) l( ) [ x x ]'βˆ x '[ˆ β βˆ ]. /12/ W A /12/ keezés uolsó aga a eek közö álagos, ódosío bérkülöbség becslésé ada eg, és vel az dexszá súlyozás probléáa eáll külöbözhe a /10/ keezésől. A /12/ keezés első része ezúal s a eles bérkülöbség egagyarázo részéek becslésé yúa. Az öálló regresszós egyeleek haszálaáak probléá A eek közö álagos, korrgál bérkülöbség kszáíására Blder (1973) és Oaxaca (1973) eredeleg az előzőkbe elvázol ódszer avasolák. Ez egy ge poosa deál, az egyé oglalkozásával vagy ágaza köődésével kapcsolaos kegyelíő bérkülöbségeke és oopoláradékoka eghaároz szádékozó, öbb éyezővel bővíe eberőke-odell speckácóa. A ódszer érvéyessége aól ügg, hogy a becsül egyeleek egelelőe lleszkedek-e az adaokra, és a paraéerek becsléseek sabl, a közgazdaság eléleel kozszes éréke yúák-e. Akor ez a ódszer a ukaerő-pac dszkrácó poos eghaározására kíváuk haszál, száos probléával alálkozuk. a) Mlye erelékeység válozóka haszáluk a béregyeleekbe? Álaláosa gaz, hogy él agyobb a korollválozók száa, aál agyobb a eek közö álagos, ódosío bérkülöbség egagyarázo háyada (azaz a /11/ szer érék), és aál ksebb a eg e agyarázo háyad (azaz a /12/ uolsó aga). Aeybe eek szer dszkrácó áll e oglalkozás vagy ágaza sze, akkor a oglalkozás és az ágazao keező korollválozók a dszkrácós olyaa végeredéyé ükrözk, és ezér e egelelő exogé válozó a béregyeleek. b) Fgyelebe vegyük-e a béregyeleekbe az egyé család állapoá? Iserees, hogy a család állapo elérő haás gyakorol a érak és a ők bérére. Va olya elező, ak gyelebe vesz ez, va, ak e. A ukálaók a család állapoo ú. proxy válo
12 zóak ekk: a érakál a házasság a sabl ukaerő-pac elköelezeség ele, a őkél éppe eek ellekezőé elz. Véleéyük szer a család állapoo el kell ve a béregyeleekbe, hsze segíségével eghaározhauk ez a ukálaó dszkrácóípus. c) Hogya érük a ukaapaszalao? Ez elsősorba az adaokkal kapcsolaos probléa. Néely elérés e yú kelégíő orácó a ukaapaszala, a gyakorla éyleges hosszáról, és a kuaók kéyeleek közelíő éréke száía. A ukaapaszala dőaraá álalába a kövekezőképpe haározzák eg: az élekorból levoák az skolakezdéskor élekor és az skolába ölö évek száá. Az így adódó érék azoba e ükröz hűe a ők éyleges ukaapaszalá. Az rodaloból kderül, hogy a szaka gyakorla dőaraáak lyeé érése a béregyeleekbe egövel vagy elagyía a eg e agyarázo (vagy dszkrácós) összeevő. d) Feléve, hogy a erelékeységre voakozó érések poosak, vao helyes-e a elboás egagyarázo részé (azaz a /11/ szer éréke) bzoyos érelebe ogos külöbségek eke? Mképpe az korábba egegyezük, a ukaerőpacra lépés elő dszkrácó beolyásolhaa a ők erelékeység ellezők avíásáak leheőségé. Így lehe, hogy a egagyarázo rész bzoyos érékbe a eek szer dszkrácó haásá eez k. e) A egagyarázo és a eg e agyarázo összeevők becslése pobecslések. Foos kszáía eze érékek sadard hbá, hogy egállapíhassuk saszka egbízhaóságuka. Leárs regresszós odell eseébe ez e boyolul elada. Tud kell az s, hogy a ér és a ő oglalkozaoak redelkezésükre álló á az alapsokaságból szárazó vélele ák-e? Férak eseébe, alacsoy ukaélkülség elle ez algha probléa. A ők eseébe vszo egy szszeakus éyező akadályozza, hogy a ukaerőpaco dayuka eggyelük. Leheséges, hogy a oglalkozao ők eggyel áa e vélele a, és ez esebe a ők /8/ egyeleébe a hbaag várhaó éréke e ulla. A eggyel ukaerő-pac részvevők bére leheek obbak az álagosál (azaz a agas béraálaoka kapo keresők elül vaak reprezeálva a ába), vagy eseleg rosszabbak aál (azaz a ér ellezők haásá kszűrve az alacsoy béraálaoka kapoak vaak elülreprezeálva). Ilye körüléyek közö az OLS-becsléssel kapo paraéerek (a ők áára kapo ukaerőpac árak) orzíoak leheek. Száos elárás alkalazhauk e probléa egoldására, például odellezheük a ukavállalás döés olyaao, és az ebből yer orácókkal korrgálhauk a béregyeleeke. Az e) ípusú egközelíés haszálaa azoba poos eszközöke köveel eg és sok adaálloáy adaa e s lehe oly ódo csoporosía, hogy skerese alkalazhassuk ez az elárás. Az lye ípusú probléák (Hecka; 1979) kezelésére alkalazo sadard korrekcós elárások sok krká kapak, vel érzékeyek a odell speckácóára és álalába kevéssé robuszusak (Mask; 1989). Ráadásul az lye elárással kszáíhaó eek közö bérkülöbségek a béraálaoko és e a éyleges béreke alapulak. A eek közö bérkülöbség vzsgálaa a oglalkozás s gyelebe véve Sok godo okoz, ha a eek közö bérkülöbségek vzsgálaakor a oglalkozás gyele kívül hagyuk. Ez a probléá ár elíeük (lásd az előző eeze a) poá).
A NEMEK KÖZÖTTI BÉRKÜLÖNBSÉGEK 13 Aeybe a ké e oglalkozás egoszlása dszkrácó ükröz, akkor helyele azoka exogé válozóak eke. A szakrodaloba haszál egyk egközelíés a eek és a oglalkozások szer béregyeleeke a oglalkozás egoszlás odellével együ becsül. Brow, Moo és Zoloh (1980) alkalazák először ez a egközelíés. Eszer a eles, ódosíala eek közö bérkülöbség: l( W ) l( W ) = k P w P 1 k 1 w /13/ ahol P az -edk e aráya a -edk oglalkozásba ( =, és = 1,, k), az dex a érakra, az dex a őkre ual. A w a bér logarusá, a elülvoás az álagéréke elöl, és k oglalkozás csoporo vzsgáluk. A /13/ keezés keve a kövekező elboás kapuk: l( k k W ) l( W ) = P x x βˆ ' + P x β ˆ βˆ 1 1 k k + P P + P P Az egyele égy részből áll. w * 1 P és w 1 * +. /14/ P a érak és a ők éyleges aráya a -edk og- lalkozás csoporba. P * a ők azo aráyá uaa a -edk oglalkozásba, aely akkor alakula k, ha ado uladoságak elle oglalkozás szer egoszlásuk olya lee, a éraké. Ezek az aráyok a ér ukavállalók áából becsül oglalkozásegoszlás odellből száíhaók k, és a érakra voakozó becsül együhaóka a üggele válozók oglalkozás egoszlás egyelebe szereplő ő érékekhez redelk. A /14/ keezés obb oldaláak első ké aga a eek közö eles bérkülöbsége belül a oglalkozásoko belül haás, íg a ásodk ké aga a oglalkozások közö haás haározza eg. Valóba, az első ké ag a /9/ keezés sadard egagyarázo és eg e agyarázo összeevőek úraszáíása oglalkozásspeckus béregyeleek keree közö. Meg kell ég a /14/ keezés obb oldaláak uolsó agá s vzsgál. Eek záróelbe levő része olya külöbség, elyek első aga a ők becsül aráya egyes oglalkozásokba a akkor adóda, ha a érakkal azoos leheőségek leéek a oglalkozás egválaszásába, ásodk aga pedg a ők éyleges aráya ugyaazo oglalkozás csoporba. Eze aráykülöbségek a érak oglalkozásoké logarzál béreek álagával vaak súlyozva, és úgy érelezheők, a oglalkozások szer széválaszás haása. E ódszera haszálaával kapcsolaba öbb oos kérdés kell egelíe. 1. Mlye részlees oglalkozás boás kell haszál? Aeybe kevés (ízél kevesebb) oglalkozás külöbözeük eg, az elkülöülés haásá valószíűleg kevéssé oguk érzékel, er a agy oglalkozás csoporoko belül s verkáls elkülöülés áll e. De él részleesebb a boás, aál valószíűbb, hogy horzoáls elkülöülés uauk k. E ekebe leheőségeke álalába korláozza a redelkezésre álló adaok köre. A oglalkozásoké béregyeleek becsléséhez dké eről egelelő
14 száú eggyelésre va szükség valaey oglalkozás kaegórába. Mél részleesebb oglalkozás boás haszáluk, aál ksebb a redelkezésre álló eleszá a eek közö oglalkozás bérkülöbségek eghaározásához. Mdez probléáka ve el d a béregyeleekkel, d az oglalkozás egoszlás egyeleével kapcsolaba. 2. Mlye odell érdees haszál a ér együhaók kszáíásához, hogy előre elezhessük a ők oglalkozás egoszlásá? Legöbbször uloáls log és redeze (ordered) prob odelleke haszálak erre a célra. Az előbb haszálaához e kell ragsorol a oglalkozásoka, de leheőség szer agyszáú paraéer kell becsül, a háráy elehe, ha a eles a kséreű. 3. Mely válozóka érdees elve a oglalkozás egoszlás egyelebe? A odellek redukál alakúak kell lee, és a béregyelebe e szereplő válozóka kell aralaza. Például a szülő háere keező válozó ekheük úgy, a beolyásolhaa a oglalkozás egválaszásá, de a bérekre ár seképpe scs haással. Ez azoba apaszala kérdés, a az adaok segíségével kell egvzsgál. Köye leheséges, hogy a redelkezésre álló adaok e aralazak elegedő orácó ahhoz, hogy odellezhessük a oglalkozás egoszlás. 4. Kérdés, vao az OLS-ódszer haszálhaó-e a oglalkozás béregyeleek eseébe? Ne szükségszerűe. Mvel a áka edogé szelekcós olyaa alapá válogauk k (a oglalkozás alapá), ezek leheek e vélele ák s, a orzía a becsül együhaóka. A ők eseébe a aszelekcó orzíó haása kééleképpe elekezhe: a ukaerő-pac részvéelről való döés és a oglalkozás egválaszása révé. Vaak a szelekcós orzíás kszűrésére szolgáló elárások, de ezek haszálaához, a szelekcós agok eghaározásához szé egelelő orácóra va szükség. Sok adaálloáy e aralaz lye ípusú orácó. A eek közö bérkülöbségek dőbel válozásáak vzsgálaa Úabb szepoo vo be a eek közö bérkülöbség elboásába Juh, Murphy és Perce (1991), evezeese az dődezó. A eg e agyarázo vagy rezduáls külöbség ovább ké részre bohaó: egy rész a rezduáls béreloszláso belül percels ragsor helyezése közö külöbségekek uladoíhaó, egy ásk rész pedg a bér szóródásáak. Az álaluk aálo részleesebb elboás előye, hogy leheővé esz a eek közö bérkülöbségre e csak egy dőpoba haó éyezők haásáak vzsgálaá. Tegyük el, hogy az -edk ér oglalkozao béregyelee a -edk évbe a kövekező: w x β u, vagy w x β σ Θ, /15/ ahol: w az -edk egyé -edk dőpoba kapo béréek erészees logarusa, x az -edk egyéhez arozó agyarázó válozók vekora a -edk dőpoba, β a érak együhaóak vekora a -edk dőpoba, σ a érak bére hbaagáak szórása, Θ sadardzál hbaag, elyek várhaó éréke 0 és varacáa 1.
A NEMEK KÖZÖTTI BÉRKÜLÖNBSÉGEK 15 A -edk év eek közö bérkülöbség álagos érékekkel keezve (ahol bérkülöbsége elöl): D ez a D w w x βˆ σ Θ, /16/ ahol: x x x, és Θ w x w 'βˆ ˆ x 'β. σ σ A /16/ keezés obb oldaláak első kopoese a eek közö álagos bérkülöbség azo részéek a becslése, aelyk a eggyelheő ellezők közö külöbségekek uladoíhaó. Az uolsó rész ekk álalába a dszkrácós haásak. Ez egyszerűe a /9/ keezésbe s haszál elboás ás orába való elírása. Ké év közö külöbsége (vegyük például az 1996. és 1992. éveke) a /16/ keezés elhaszálva a kövekezőképpe lehe elboa: D = X X βˆ X βˆ βˆ 96 D 92 96 σ Θ Θ Θ σ 92 96 92 96 92. /17/ 96 96 92 92 96 σ92 Az első ag a eggyelheő ellezőkbe az dő úlásával bekövekező, a eek közö bérkülöbségre haó válozásoka eez k (például az skolázoság és a ukaapaszala széek válozása). A ásodk ag a eggyelheő hozaokba (például az olyaokba, a képzés sz és a apaszala hozadéka) az dő úlásával bekövekező válozások eek közö bérkülöbségre gyakorol haásá uaa. A haradk ag, aelye réshaásak s evezek, a érak és a ők rezduáls béreloszláso belül relaív helyzeébe bekövekező, a eek közö bérkülöbségre haó válozásá eez k. A egyedk ag a rezduáls béregyelőleségbe bekövekező válozások szerepé ükröz. Az első és a haradk ag ehez köö éyezőke ér, a ásodk és a egyedk ag a bérsrukúra haása elz. A hagyoáyos bérelboás keree belül a haradk és a egyedk ago redszer a dszkrácó becsléseek ekk. Az elárás haszálaához de vzsgál évre becsül kell a érak béregyeleé. A elboás, ahogy a /17/ egyelebe láhaó, a legksebb égyzeek ódszeréek uladosága haszála k. Ebbe csak a érakra voakozó együhaóka haszáluk, vel azok szább becslése az elezésbe haszál hozaokak, hsze kevésbé valószíű, hogy éréküke az eseleges dszkrácós olyaaok beolyásolák. A /17/ keezés uolsó ké agá Juh és ársa (1991), vala Blau és Kha (1992, 1994 és 1996) úgy ekk, aelyek az álaluk e ér uladoságok és hozaok haásá ükrözk. Sue (1997) érvelése szer ez az érelezés csak akkor gaz, ha a százalékos sorredek üggeleek a bérbecslések hbaagaak sadard hbááól. Ez azoba e ordulha elő, er a réshaás válozása a bér szóródásáak válozása élkül e kövekeze vola be. Mdez e esz érvéyeleé a elboás alkalazásá, de rávlágí arra, hogy a keezésekhez kapcsolódó közgazdaság érelezés óvaosa kell kezel. Külööse az re agába agy hbaleheősége, ha az elíe keezéseke arra haszáluk, hogy a eg e gyelheő hozaok és eységek válozásara voakozó kövekezeése
16 ke ogalazuk eg. Azok a szerzők pedg, akk a réshaás alapá a szóródás haásáól üggeleül a ők elzárkózására kövekezeek, helyeleül árak el. Kvals regresszó Az előbbekbe elvázol ódszerek eles egészébe egy álagérékeke aralazó regresszós egyele elboásá alapulak. Aeybe kzárólag az álagos érékekkel oglalkozuk, csalóka képe kaphauk a eek közö bérkülöbségről. A kvals regresszó ódszerével (lásd például Chaberla; 1994) a eek közö bérkülöbsége válozala körüléyek közö, az eloszlás egy-egy kvalsére uduk egbecsül, e csupá egyszerűe az álagra. A kvals regresszós echkák alkalazásá korábba száíás ehézségek akadályozák. A edá regresszó úgy deálhauk, hogy a hbaagok abszolú érékeek összegé és a e hbaagok égyzeösszegé alzáluk úgy, a legksebb égyzeek ódszeréél. A becslőüggvéy készíéséek ódszere a legksebb abszolú elérések éve ser. Aeybe vsszaérük a ár haszál speckácóhoz, aelybe a érak és a ők béré közös egyele segíségével becsülük, és bevezeük az dexe ( = 1,,), a béregyele a kövekezőképpe írhaó el: w x 'β δg e /18/ A edá regresszós együhaóka az L- alzáló érékekké kaphauk eg az alább egyeleből: L 1 w x 'β δg sgw x 'β δg w x 'β δg, /19/ 1 ahol sg(a) az a előele: 1, ha a pozív, és -1, ha a egaív vagy ulla. A paraéerek becslése leárs prograozás elada. Az OLS-egközelíéssel elleébe a kvals regresszós elárás kevésbé érzékey a kugró érékekre és a oráls eloszlásól való elérésre, ehá robuszusabb becslőüggvéy az előbbél (Koeker és Basse; 1978). A kvals regresszós odellekek heeroszkedaszcás eleléébe az OLS-él előyösebb uladoságak leheek. Érdees a edá elle egyéb kvalsek regresszós becslésé s egvzsgál. E ódszer haszálva a logarkus béregyelee a egado speckácóól üggőe becsülük, és azuá öbb percelsél száíuk k (például a 10., a 25., a 75. vagy a 90. percelsél) az abszolú elérések összegéek alzálásával. A odell segíségével a paraéer a 10., a 25., a 50., a 75. és a 90. percelsre becsülheük eg. A ly ódo kapo becslése a kuaó száára leheővé eszk, hogy egállapísa a eek közö bérkülöbség agyságá a béreloszlás külöböző poaál, válozala körüléyek közö. Ez akkor válha oossá száukra, ha úgy érezzük, az álag élrevezeő képe yú. IRODALOM BLAU, F. D. KAHN, L. M. (1992): The geder eargs gap: learg ro eraoal coparsos. Aerca Ecooc Revew, 82. év. 533 538. old. BLAU, F. D. KAHN, L. M. (1994): Rsg wage equaly ad he US geder wage gap. Aerca Ecooc Revew, (Papers ad Proceedgs), 84. év. 23 28. old.
A NEMEK KÖZÖTTI BÉRKÜLÖNBSÉGEK 17 BLAU, F. D. KAHN, L. M. (1996), Wage srucure ad geder eargs dereals. Ecooca, (Supplee o Ecooc Polcy ad Icoe Dsrbuo), 63. év. S29 S62. old. BLINDER, A. S. (1973): Wage dscrao: reduced or ad srucural varables. Joural o Hua Resources, 8. év. 436 455. old. BROWN, R. S. MOON, M. ZOLOTH, B. S. (1980): Icorporag occupaoal aae sudes o ale/eale eargs dereals. Joural o Hua Resources, XV. év. 3 28. old. CHAMBERLAIN, G. (1994): Quale regresso, cesorg ad he srucure o wages. I: SIMS, C. LAFFONT, J. J. (szerk.) Proceedgs o he Sxh World Cogress o he Ecooerc Socey, Barceloa, Spa. Cabrdge Uversy Press, New York. HALL, B. H. (1996): Te Seres Processor, Verso 4.3, Reerece Maual. Paolo Alo, Calora, USA. HECKMAN, J. (1979): Saple seleco bas as a speccao error. Ecooerca, 47. év. 153 161. old. JUHN, C. MURPHY K. BROOKS, P. (1991): Accoug or he slowdow black-whe wage covergece. I: KOSTERS, M. (szerk.) Workers ad Ther Wages, Aerca Eerprse Isue Press, 107 143. old. JUHN, C. MURPHY, K. BROOKS, P. (1993): Wage equaly ad he rse reurs o skll. Joural o Polcal Ecooy, 101. év. 410 442. old. KOENKER, R. BASSETT, G. (1978): Regresso quales. Ecooerca, 46. év. 1. sz. 33 50. old. MANSKI, C. (1989): Aaoy o he seleco proble. Joural o Hua Resources, 24. év. 343 360. old. MINCER, J. (1974): Schoolg, experece ad eargs. Coluba Uversy Press or he Naoal Ecooc Research, New York. NEWELL, A. REILLY, B. (1996): The geder wage gap Russa: soe eprcal evdece. Labour Ecoocs, 3. év. 337 356. old. OAXACA, R. L. (1973): Male-eale wage dereals urba labour arkes. Ieraoal Ecooc Revew, 14. év. 693 709. old. REILLY, B. (1999): The geder pay gap Russa durg he raso, 1992-96. The Ecoocs o Traso, 7. év. 245 264. old. SUEN, W. (1997): Decoposg wage resduals: ueasured skll or sascal arac. Joural o Labor Ecoocs, 15. év. 555 566. old. SUMMARY The exsece o a derece he paye or labour arke servces bewee e ad woe s a uversal pheoeo alos all coures. The growh eale labour arke acvy, releced creased parcpao raes os coures, proped research eres he opc. The paper dscusses he sascal ehods or aalysg geder wage dereals. The rs seco oules he easuree o he geder pay gap ad laos ha aach o s use. Seco wo explores a uber o sascal ecooerc approaches o adus he geder pay gap o accou or characerscs. Seco hree deals wh probles assocaed wh hese approaches ad seco our oules a ehodology ha could be used o capure he eecs o occupaoal segregao. Seco ve provdes a ehodology ha could be used o explore eporal ovees he geder pay gap ad he al seco hghlghs advaages assocaed wh he use o quale regresso aalyss.