Gyömrő Város Önkormányzatának 8/2009. (II. 24.) számú rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról valamint a személyes gondoskodásokról. Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. l. (3) bekezdés és a 16. (1) bekezdés, valamint az 1991. évi XX. tv. 129. és 135., továbbá az 1993. évi III. tv-ben, valamint az 1997. évi XXXI. tv-ben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet A rendelet célja l. (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben valamint természetben biztosított szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit, garanciáit. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya az e.) pontban foglalt eltérésekkel kiterjed Gyömrő város közigazgatási területén élő: a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, e) valamint az 1993. évi III. tv. 3. (2)-(3) bekezdésében felsorolt személyekre. (2) Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére köteles az arra rászorulóknak átmeneti segélyt, étkezést biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (3) Az ellátást a (2) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését.
2 (4) A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv az illetékes, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyként megjelölte. Általános szabályok 3. (1) A rendelet alkalmazása szempontjából meghatározó alapvető fogalmakat a Szoc. tv. 4. -a tartalmazza. Eljárási szabályok 4. (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat az 1993. évi III. törvény, a 329/2006. (XII.23.) Kormányrendelettel módosított 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet, a 10/2006. (XII.27.) SZMM rendelettel módosított 9/1999. SzCsM rendelet, az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet, valamint a 11/2006. (XII.27.) SZMM rendelet határozza meg. (2) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási eljárási törvényt kell alkalmazni. Amennyiben az eljárásban nincs ellenérdekű fél, úgy a döntés egyszerűsített határozat formájában is meghozható. (3) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik. (4) Az eljárás megindítása történhet: kérelemre, a 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet kötelező kérelemnyomtatványai alapján, illetve hivatalból. A kérelmet a Hivatal illetékes ügyintézőjénél kell előterjeszteni, vagy postai úton benyújtani. (5) A kérelem elbírálására az a szociális hatáskört gyakoroló szerv köteles, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. Az igénylő lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik.
3 (6) Ha adott szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást kell benyújtani, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak: a havonta mérhető jövedelmeknél három hónap, egyéb jövedelmeknél egy év. (7) A kérelmező köteles együttműködni az önkormányzati hivatallal a szociális helyzetének eltárásában. Ha arról a rendelet rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírásához elengedhetetlenül szükségesek. (8) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány lefolytatása alapján kérelmező életkörülményeire tekintettel a (7) bekezdésben foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Ha az ellátást megállapító szerv a jövedelmet vélelmezi, a vélelmezett havi jövedelem nem haladhatja meg a család által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosát. (9) A szociális hatáskört gyakorló szerv tájékoztatást nyújt a) a Szociális törvény szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevételi feltételeiről és az igényléshez szükséges iratokról, b) a Szociális törvényben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétel eljárási kérdéseiről. A szociális igazgatási szervei 5. (1) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete, b) a polgármester, c) a Szociális és Egészségügyi Bizottság, d) a jegyző gyakorolja. (2) A Szociális és Egészségügyi Bizottság átruházott hatáskörben gyakorolja a) a lakásfenntartási támogatás megállapítását, b) átmeneti segély megállapítását, c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását, d) a Szociális törvény 43/B. (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj megállapítását, (3) A polgármester hatáskörébe tartozó szociális ellátások:
4 a) azonnali segély megállapítása, b) temetési segély megállapítása, (4) A jegyző első fokon dönt az alábbi hatáskörébe utalt hatósági ügyekben: aa.) időskorúak járadékának megállapítása, ab.) rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapítása, ac.) a Szociális törvény 41. (1) bek. és a 43/A. (1) bek. szerinti ápolási díj megállapítása, ad.) rendelkezési állási támogatásra való jogosultság megállapítása. ae.) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása, af.) közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása, ag.) kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság megállapítása, ah.) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása. a) ellátja a Szociális törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat. (5) Az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra valamint a rendelkezésre állási támogatás feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. H a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani. (6) A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a havi rendszeres szociális ellátás összegét, valamint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság jövedelmi feltételeinek fennállását felül kell vizsgálni, ha az ellátás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok száma megváltozott. (7) Ha a felülvizsgálat eredményekét a havi rendszeres szociális ellátásra vagy a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatal hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. (1) A jogorvoslat az alábbiak szerint alakul: Jogorvoslat 6. Ha az ügyben első fokon a polgármester, illetve a Szociális és Egészségügyi Bizottság döntött, a fellebbezés elbírálására a képviselő-testület jogosult. (2) Az önkormányzat képviselő-testülete valamennyi szociális ellátás vonatkozásában méltányossági jogkört gyakorolhat.
5 (3) Ha a hatósági ügyben első fokon a jegyző döntött, a fellebbezés elbírálására a Középmagyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala jogosult. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése 7. (1) A Szociális és a Gyermekvédelmi törvény, valamint e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, és az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell: a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén pedig a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére, c) személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. (2) A rosszhiszeműen és jogosulatlanul igénybevett szociális ellátást a Ptk. 232. (2) bekezdésében meghatározott kamattal együtt kell megfizetni. Kamat csak az ellátás igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. (3) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül kell elrendelni. Nincs helye a visszafizetés elrendelésének, ha az igénybevételtől, illetve a folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. (4) Megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, akinek a szociális ellátás időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és a szociális ellátásra együttesen nem lett volna jogosult. (5) Az időskorúak járadékát, a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, a rendszeres szociális segélyt, az ápolási díjat és legalább három hónapot meghaladó időtartamú átmeneti segélyt igénylő, illetve ezen ellátások valamelyikében már részesülő személy köteles a rendszeres pénzellátásra irányuló kérelme benyújtását követő 8 napon belül bejelenteni, ha a részére megállapítandó rendszeres pénzellátásra irányuló eljárás a társadalombiztosítási igazgatási szervnél folyamatban van. A bejelentés alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátást megállapító határozatban illetőleg, ha a bejelentés az ellátás folyósítása alatt történik külön határozattal rendelkezik arról, hogy a visszamenőlegesen megállapított rendszeres pénzellátás összegéből a folyósított szociális ellátás levonásra kerüljön. A bejelentés elmulasztása esetén méltányosság nem gyakorolható. (6) A jogosulatlanul felvett jövedelempótló támogatást rosszhiszeműség hiányában is vissza kell fizetni.
6 (7) Ha a Jegyző a hatáskörébe tartozó szociális ellátás és kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megtérítését rendeli el, a Jegyző a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és b) a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti. (8) Ha a jegyző a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve a pénzegyenértékét és a kamat összegét-amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését veszélyeztetné- méltányosságból a) csökkentheti, vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét. b.) részletekben fizettetheti meg. (9) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve a pénzegyenérték és a kamat összegét-amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetnéméltányosságból a) elengedheti, b) csökkentheti, c) részletekben fizettetheti meg. Adatkezelés 8. (1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. (2) A nyilvántartások vezetése számítógépes programmal történik, annak részletes szabályait a Szoc. tv. 18-24. -a tartalmazza. (3) A szociális ellátások nyilvántartását az ún. SZOCIÁL program alkalmazásával kell biztosítani. (4) A személyes szociális gondoskodásban részesülőkről az ellátó szociális intézmény vezetője külön jogszabály által előírt adattartalmú nyilvántartást vezet. (5) A szociális igazgatási eljárás során a szociális hatáskört gyakorló szerv adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, valamint az ingatlanügyi hatóságtól a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása céljából. II. fejezet
7 Pénzbeli ellátások 9. Az ellátások formái (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2) Szociális rászorultság esetén a szociális alapellátás keretében a jogosult számára az alábbi pénzbeli ellátások nyújthatók: időskorúak járadéka aktívkorúak ellátása rendszeres szociális segély rendelkezésre állási támogatás lakásfenntartási támogatás ápolási díj átmeneti segély temetési segély kiegészítő gyermekvédelmi támogatás méltányossági közgyógyellátási igazolvány azonnali segély rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (3) Az e rendeletben szabályozott rendszeres pénzellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a jogosultság megállapítása és felülvizsgálata, illetve két felülvizsgálat közötti időszakban a jogosult családjában az egy főre jutó jövedelem a jogosultság feltételéül meghatározott értékhatárt legfeljebb tíz (10) százalékkal haladja meg. Azonban e bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók az ellátásra való jogosultság felülvizsgálata esetén. (4) A (2) bekezdésben felsorolt ellátások felülvizsgálatát a Szoc tv. (4)-(7) és (8) bekezdése szabályozza. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Időskorúak járadéka 10. (1) Eljárási szabályait jogosultsági és folyósítási feltételeit az 1993. évi III. tv. 32/B-32/D., valamint a 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 14. -a tartalmazza. (2) A jegyző időskorúak járadékában részesíti azt:
8 a) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltő személyt, akinek saját havi jövedelme, valamint saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át. Összege: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a. b) az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át. Összege: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének: 95%-a. c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. Összege: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének: 130%-a. d) Az időskorúak járadékának összege a jövedelemmel rendelkező jogosult esetén a (2) bek. a.) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. (3) A jegyző időskorúak járadékában részesíti az 1993. évi III. tv. 3. (3) bekezdésében meghatározott személyt, amennyiben az e törvényben foglalt feltételeknek megfelel. (4) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti, b) 3 hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik, c) az 1993. évi III. tv. 3. (3) bekezdése alá tartozik és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetőleg engedélyét visszavonták. (5) Amennyiben a támogatás összege az 1.000,- Ft-ot nem éri el, a jogosult részére akkor is 1.000,- Ft összegű járadékot kell megállapítani. (6) A kérelem bármikor benyújtható, annak folyósítása a benyújtás napjától esedékes. (7) Az időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a 32/1993. (II. 17.) sz. Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat (nyugdíjszelvény, jövedelemigazolás, szerződés, stb.). (8) Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit a jegyző kétévente legalább egy alkalommal felülvizsgálja. (9) A megállapítás iránti kérelmet a 63/2006. (III. 27.) sz. Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
9 Aktív korúak ellátása 11. (1) A rendszeres szociális segély igénybevételének módját jogosultsági és folyósítási feltételeinek módját az 1993. évi III. tv 33. 37/G., valamint a 63/2006. (III. 27.) sz. Korm. rendelet 15-19. szabályozza. (2) A jegyző rendszeres aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg a meg annak az aktív korú személynek, aki a Szoc.tv. 33..(1)b (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel. (3) A (2) bek. b) pont szerinti személy esetében az aktív korúak ellátásár való jogosultság megállapításának feltétele, hogy vállalja a Szoc.tv.35.-36..-ban meghatározott feltételek teljesítését. (4) A rendszeres szociális segélyben aktív korú nem foglalkoztatott köteles a Bölcsőde és Gyermekközpont keretén belül működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (továbbiakban CSASE), valamint az illetékes Munkaügyi Központ kirendeltségével együttműködni. (5) A Szoc.tv.35..(1) bekezdése szerinti személyt arra az időtartamra amikor a.) közfoglalkoztatásban nem vesz részt neki fel nem róható és táppénzben vagy távolléti díjban részesül, vagy olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt; szerint keresetpótló juttatást állapítottak meg rendelkezésre állási támogatás illeti meg. (6) A rendelkezésre állási támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos. (7) A helyi önkormányzat a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából az állami foglalkoztatási szerv által szolgáltatott összefoglaló adatok, információk és előrejelzések alapján egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet készít, melyet a képviselő-testület a szociálpolitikai kerekasztal véleményének ismeretében fogad el. A közfoglalkoztatási terv tartalmazza: - A)a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzetség szerinti várható összetételét, - B.)a részben vagy egészben ellátandó közfoglalkozás keretében ellátandó közfeladatok megjelölését, várható ütemezését, - C.) A b.pont szerinti feladatok ellátásához szükséges létszámot, - D.) A közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat, A közfoglalkoztatási tervet az elfogadását követő 5 napon belül meg kell küldeni a kincstárnak.
10 (8) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján - egészségkárosodott személynek minősül, - az 55. életévét betöltötte, vagy - 14 éven aluli kiskorú gye4rmeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani rendszeres szociális segélyre jogosult. (9) A jogosultság egyéb feltételeiről és eljárási szabályairól a Szoc. tv. 37..(2)-37. -a rendelkezik.. (10) A CSASE legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és a mennyiben szükséges a személy bevonásával módosítja a programot. (11) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles a Családsegítő Szolgálattal, valamint a monori Munkaügyi Központtal együttműködni, a beilleszkedést segítő programban részt venni. (12) Beilleszkedést segítő program típusai: kapcsolattartás, képesség fejlesztő és életmódformáló foglalkozások, képzésben oktatásban való részvétel, munkavégzésre való felkészítés, közfoglalkoztatási forma valamelyikében való részvétel, munkaügyi központtal való együttműködés a munkaügyi központ szakemberét is be kell vonni. (13) A segélyezett csak egy típusú együttműködésre kötelezhető. (14) Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményeit a Szoc. törvény 37/B. (2)-(3) bekezdése szabályozza. (15) A (2) bek. a.) pontja alkalmazásában egészségkárosodottnak minősül az a személy, aki: a) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, b) vakok személyi járadékában részesül, vagy c) fogyatékossági támogatásban részesül. (16) A rendszeres szociális segélyre való jogosultság ebben az esetben a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg az Flt. alapján folyósított álláskeresési támogatás, vagy álláskeresést ösztönző juttatás időtartamának kimerítésétől számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg.
11 (17) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni a Szoc. tv. 37/F. (1) bekezdésében foglalt esetekben. (18) Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha a nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást. (19) A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. (20) Ha a rendszeres szociális segély összege a (20) bekezdésben foglalt számítás szerint nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani. (21) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő, illetve a közfoglalkozásban résztvevő és rendszeres szociális segélyben részesülő személy nem a közfoglalkoztatás, illetve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés körébe tartozó keresőtevékenységet kezd és ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének eleget tesz, részére a rendszeres szociális segélyt a) a keresőtevékenység kezdő napjától számított 3 hónapig 50%-os összegben, b) az a) pont szerinti időtartam lejártát követő naptól számított 3 hónapig 25%-os összegben kell továbbfolyósítani, feltéve, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy kereső tevékenysége folyamatosan fennáll. (22) Egy éven belüli együttműködési kötelezettség megszegése akkor áll fenn, ha: első alkalommal való jelentkezési kötelezettséget a kötelezett elmulasztja, második alkalommal való jelentkezési kötelezettség elmulasztása esetén a segély folyósítását meg kell szűntetni. Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha a segélyezett a felajánlott és megfelelő munkát nem fogadja el, közmunkaprogramban nem vesz részt. (23) A közfoglalkoztatásban részt vevő személy esetében a rendszeres szociális segély felülvizsgálatát a közfoglalkoztatás megszűnését követően kell lefolytatni. A felülvizsgálat esetén a rendszeres szociális segélyben részesülő személy házastársa vagy élettársa közfoglalkoztatásból származó jövedelmének 50 %-át kell figyelembe venni. Lakásfenntartási támogatás 12.
12 (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személynek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott támogatás. A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt az e törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban normatív lakásfenntartási támogatás). (2) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20%-át meghaladja. (3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2009. évben 450 Ft, mely összeget a költségvetési törvény határozza meg. (4) A normatív lakásfenntartási támogatás esetén elismert lakásnagyság: a) ha a háztartásban egy személy lakik, 35 m 2, b) ha a háztartásban két személy lakik, 45 m 2, c) ha a háztartásban három személy lakik, 55 m 2, d) ha a háztartásban négy személy lakik, 65 m 2, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d.) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m 2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (5) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege: a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át. (6) A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani, és kifizetni. (7) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától, de külön lakásnak kell tekinteni az albérletet, társbérletet és a jogerős bírói ítélettel megosztott lakás lakrészeit. Ápolási díj 13. (1) Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
13 a) az ápolási díj lehet: a.a.) az ún. alanyi ápolási díj, a.b.) a képviselő-testület által meghatározott feltételek szerint adható ápolási díj, a.c.) fokozott ápolást igénylő személyek ápolási díja. (2) Ápolási díjra jogosult jövedelemhatárra való tekintet nélkül a jegyes kivételével a hozzátartozó (Ptk. 685. b.) pont), ha tartós és állandó felügyeletre szoruló a) súlyosan fogyatékos (Szoc. tv. 41. (1) bek. a.) pontja), b) tartósan beteg 18 év alatti (Szoc. tv. 41. (1) bek. b.) pontja), c) fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi (Szoc. tv. 43. (1) bek.). (3) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján folyósítanak, valamint a Szoc. tv. 41. (1) bek. a.) pontja szerinti jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy számára a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak menősülő ellátást állapítanak meg, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának időpontjában több mint 10 éve folyósítanak. c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, d) kereső tevékenységet folytat és munkaideje az otthon történő munkavégzés kivételével a napi 4 órát meghaladja, e) közös háztartásban elő gyermek után a szülők bármelyike terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül. (4) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, az ápolást végző személy kötelességét nem teljesíti, az ápolt személy meghal. (5) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. (6) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a) a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.
14 (7) A jegyző a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy (Szoc. tv. 43/A. (1-2) bek.) gondozását, ápolását végző személy kérelmére ápolási díjat állapít meg. (8) A Szociális és Egészségügyi Bizottság ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A (8) bekezdés szerinti ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetében annak 150 %-át. (9) A (6) és (7) bekezdésben meghatározott ellátási forma megállapítása során a Szoc. tv. 41. és 43. -ait megfelelően alkalmazni kell. (10) Az ápolási díj havi összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének: a (2) bekezdésben meghatározott esetben 100%-a, a (7) bekezdésben meghatározott esetben 130%-a, a (8) bekezdésben meghatározott esetben 80%-a. (11) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. Az önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett. (12) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. (13) Az Idősek Klubja az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését évente egy alkalommal rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Átmeneti segély 14. (1) A Szociális és Egészségügyi Bizottság a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújthat, feltéve, ha a kialakult élethelyzet önhibájára nem vonatkoztatható vissza, a kérelmező terhére nem róható fel. (2) A polgármester kivételesen méltányos esetben, évente egyszeri 4.000,- Ft-ig terjedő azonnali segélyt állapíthat meg, gyógyszer-, kórházi kezelés esetére. A kérelem indokát bizonyítani kell.
15 (3) Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. (4) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (5) Az átmeneti segély összege egyedülálló és családos esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-a, felső határa 25.000,- Ft, kivéve az elemi károsultak segélyét, ahol a segély felső határa 50.000,- Ft. lehet. (6) Súlyos, az életet, testi épséget veszélyeztető, a veszélyeztetett személy hibájául fel nem róható elemi szintű épületkárra, egyszeri alkalommal 80.000,- Ft összegű segély adható, ezen ellátásban részesülő a segély megállapítását követő év december 31. napjáig lakásfenntartási támogatást nem vehet igénybe. (7) Átmeneti segély annak a családnak adható, ahol az egy főre jutó családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló személy esetén, illetve ha a családban valamely családtag tartós betegsége áll fenn, indokolt esetben átmeneti segély nyújtható akkor is, ha az egy főre jutó jövedelem a (6) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladja, de nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át. (8) Kivételesen méltányosságból jövedelemhatárra való tekintet nélkül átmeneti segély állapítható meg annak a személynek, aki a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül nem részesült szociális ellátásban. (9) Az átmeneti segély egy naptári éven belül maximum négy alkalommal nyújtható be. Temetési segély 15. (1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segély nem állapítható meg annak,
16 a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetében annak 200%-át, b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. 16. -a alapján temetési hozzájárulásban részesült, c) valamint abban az esetben, ha a temetés helye nem Magyarországon van. (3) A temetési segély összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-ától 100%-áig terjedhet. (4) Amennyiben a kérelmező jövedelme meghaladja a (2) bekezdés a) pontjában feltüntetett mértéket, a segély általános összege 10.000,- Ft. (5) A temetési segély iránti kérelem a temetési számla kiállításától számított 30 napon belül nyújtható be. (6) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell: amennyiben a haláleset nem helyben történt, a halotti anyakönyvi kivonatot, jövedelemigazolásokat, a temetési számla eredeti példányát. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 16. (1) A jogosult gyermekek számára a) a jegyző rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, b) a Szociális és Egészségügyi Bizottság rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. (2) Ezen rendelet alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. (3) A természetbeni ellátás különösen a gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. (4) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: a) a Gyvt. 148. (5) bekezdés a.) és b.) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b) a Gyvt. 20. -ában meghatározott egyszeri támogatásnak, c) külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.
17 (5) A jegyző megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg: a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 %-át, aa.) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza vagy ab.) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac.) a nagykorúvá vált gyermek megfelel a Gyvt. 20. (3)-(4) bekezdésében foglalt feltételeknek. b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 125 %-át az a.) pont alá nem tartozó esetekben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a külön-külön vagy együttesen a Gyvt. 19. (6) bekezdésében meghatározott értéket. (6) A jövedelem számításánál a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap havi átlagát kell jövedelemként figyelembe venni. (7) Az ellátás elbírálása szempontjából gyermekét egyedül nevelő szülőnek minősül az a szülő, aki: a) a kérelem benyújtását megelőzően legalább 3 hónapja házastársától (élettársától) különél (különélés valósul meg akkor is, ha a házastárs/élettárs a lakás műszakilag megosztott részében él), b) a szülők között bizonyítható módon házassági bontóper vagy gyermek elhelyezési per van folyamatban, c) a gyermeket nevelő szülő a családi pótlékot egyedülállóként kapja. (8) A jegyző a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a Gyvt. 19. (4) bekezdésében megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a Gyvt. 19. (7) bekezdésében meghatározott vagyonnal rendelkeznek. (9) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult a lakóhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalnál terjeszti elő. (10) A feltételek fennállása esetén az önkormányzat jegyzője 1 (egy) év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. (11) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.
18 (12) A jegyző annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában egyszeri támogatást folyósít, b) tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában egyszeri támogatást folyósít. (13) Az egyszeri támogatás összege 2009. évben 5.800,- Ft,(gyermekenként/,ezt követően annak összegét az éves költségvetési törvény határozza meg. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 17. (1) Az eljárási szabályokat, a jogosultság feltételeit és a folyósítással kapcsolatos eljárási szabályokat az 1997. évi XXXI. tv. 20/B. -a szabályozza. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 18. (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás annak a családnak adható, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át. (2) Gyermekét egyedül nevelő szülő esetében, illetve ha a családon belül a gyermek vagy valamelyik szülő tartós betegsége áll fenn, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nyújtható akkor is, ha az egy főre jutó jövedelem az (1) bek.-ben meghatározott mértéket meghaladja, de nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át. (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása előtt az illetékes gyermekintézmény és a gyermekjóléti szolgálat véleményét is ki lehet kérni. (4) Amennyiben a család részére a tárgyévben rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kerül megállapításra, úgy évente legfeljebb egy alkalommal részesíthető a család rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, kivéve a szervezett táborozás céljára nyújtott hozzájárulást. (5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege családonként éves szinten nem haladhatja meg az (1) bek. vonatkozásában az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a (2) bek. vonatkozásában az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a kétszeresét. (6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetben is adható, különösen a védelembe vett gyermekek esetében.
19 (7) Amennyiben a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást beiskolázás céljára kérelmezik, az abban az esetben nyújtható, ha a gyermek nem részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, és a kérelmet legkésőbb a tárgyév augusztus 15. napjáig benyújtották. (8) Kivételesen, méltányosságból, jövedelemhatárra való tekintet nélkül rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg annak a családnak, aki a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül nem részesült ebben az ellátásban. Térítési díj kedvezmények 19. (1) A szociális ellátásokért fizetendő térítési díjakat az önkormányzat külön rendeletben szabályozza. (2) Gyermekétkeztetés esetén a gyermek és a tanuló nappali rendszerű oktatásban történő részvételéig a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének: a) a bölcsődés, az óvodás, az 1-6. évfolyamon, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a./ pont alá nem tartozó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át e) kedvezményként kell biztosítani. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. Közgyógyellátás 20. (1) A közgyógyellátási szabályokat a 1993.évi III. tv. 49-53. és a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet tartalmazza, kivéve a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságot, melyet az alábbiak szerint szabályoz a képviselő-testület. (2) A kérelemhez csatolni kell: a) a kérelmező háziorvosa, által zárt borítékban megküldött igazolást, b) A közgyógyellátási igazolványt az egészségbiztosítási szerv a jogosultságot megállapító határozat alapján állítja ki. A méltányosságból megállapított közgyógyellátási igazolványok után a Jegyző jogszabályban meghatározott mértékű térítési díjat fizet.
20 (3) Az eljárás során az Sztv. 50/A., valamint a 63/2006.(03.27.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 21. (1) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítható meg szociális rászorultságát. a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-át, b) aki egyedül élő és jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át. (2) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapításáról a Jegyző hatósági bizonyítványt állít ki, melynek érvényességi ideje l év. (3) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapításáról az illetékes társadalombiztosítási szervet értesíteni kell. Természetben nyújtott szociális ellátások 22. (1) Természetbeni szociális ellátásként nyújtható: a) lakásfenntartási támogatás, b) átmeneti segély, c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, e) tanköteles korú gyermekek helyi autóbusz közlekedésének támogatása, f) köztemetés. Szociális szolgáltatások 24. Ezen ellátások a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátások. Szociális alapszolgáltatások
21 25. (1) A szociális alapszolgáltatások körében az önkormányzat étkeztetést, házi segítségnyújtást családsegítéshez való hozzáférést, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, közösségi ellátást, támogató szolgáltatást, nappali ellátást biztosít. (2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve a törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. (3) Étkeztetés: a) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak kell a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodni, akik az önmaguknak és eltartottjaiknak tartósan vagy átmenetileg nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, hajléktalanságuk miatt. b) Étkeztetésre jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 100%-át, egyedül élő esetén a 150%-át nem haladja meg. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt is, illetve az általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota folytán nem képes az (1) bekezdés szerinti étkeztetésről más módon gondoskodni. c) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni, melyet külön önkormányzati rendelet szabályoz. (4) Házi segítségnyújtás: a) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. b) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzéséről, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködésről, A veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtásról. c) A házi segítségnyújtásban részesülő személyeket az ellátás igénybevételét megelőző időszakban előgondozásban kell részesíteni.
22 d) A házi segítségnyújtás térítési díját külön önkormányzati rendelet szabályozza. e) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően az Sztv. 68/A..(4)bek. valamint a (8)bek. kivételével- a gondozási szükségletet vizsgálni kell. A gondozási szükséglet vizsgálatától a Sztv.63..(8)bek. szerinti esetben lehet eltekinteni. (5) Családsegítés: a) A családsegítés feladatait az önkormányzat a Szoc. tv. 64. -a alapján a Bölcsőde és Gyermekközpont keretén belül működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül látja el. b) A Szoc. tv. 115/A. alapján ezen ellátási forma igénybevétele térítésmentes. (6) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: a) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzet elhárítása céljából nyújtott ellátás. b) Az önkormányzat e feladatát a Támogató Szolgálaton keresztül, és vele szerződéses jogviszonyban álló szervezettel látja el. c) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult: az egyedül élő 65 év feletti személy, az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségin állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. d.) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnál a szociális rászorultságot fentieken túlmenően vizsgálni kell. e) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételéért a 2007.január 1-től belépők esetében térítési díjat kell fizetni, melyet külön önkormányzati rendelet szabályoz. (7) Közösségi ellátások: a) A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybeteg lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. b) Ezen ellátás keretében biztosítani kell: lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, a meglévő képességek megtartását, illetve fejlesztését, háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban való részvétel ösztönzését, figyelemmel kísérését. c) A Szoc. tv. 115/A. alapján ezen ellátás igénybevétele térítésmentes.
23 (8) Támogató szolgáltatás: a) A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson kívüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. b) A támogató szolgáltatás feladatait a Szoc. tv. 65/C. (2)-(3) bekezdése szabályozza. c) A támogató szolgáltatás igénybevételénél a szociális rászorultságot vizsgálni kell a Szoc. tv. 65/C. (5)-(7) bekezdése alapján. d) A támogató szolgálat igénybevételéért fizetendő személyi térítési díjat külön önkormányzati rendelet szabályozza. (9) Nappali ellátás: Elsősorban a saját otthonukban élő, 18.életévüket betöltött, egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. (10) A szociális ellátások közül a 10/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet l. sz. melléklete szerinti formanyomtatvány kitöltésével kell kérelmezni: étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, támogató szolgáltatást, idősek és fogyatékosok részére nyújtott nappali ellátást. (11) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését az intézményvezető intézkedése alapozza meg. 26.. Karácsony alkalmából történő támogatás (1) Karácsony alkalmából egyszeri támogatásban részesíti az önkormányzat az állandó gyömrői lakcímmel rendelkező 80 év feletti idős lakosokat. (2) A karácsonyi támogatás összege, valamint az eljárás lebonyolításának részletezése képviselő-testületi döntésen alapul.
24 (3) Az (1) és (2) bekezdés alapján a jogosultakat a helyi Népességnyilvántartás adataiból kapja meg a bizottság külön kérésre. 28. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális törvényt és végrehajtási rendeleteit, valamint a gyermekvédelmi törvényt és végrehajtási rendeleteit kell alkalmazni. Ezen rendelet az önkormányzat szolgáltatástervezési koncepciójának figyelembevételével készült. E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, azzal, hogy a felülvizsgálat során rendelkezéseit a 2009. január 1. után indult ügyekben is alkalmazni kell. Hatálybalépésével egyidejűleg a 18/2008. (XI. 19.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti. Gyömrő, 2009. február 12. Gyenes Levente polgármester Varga Ernő jegyző Záradék: A rendelet kihirdetve: 2009. február 24. Varga Ernő jegyző