IKT a humán tárgyak oktatásában - 1. lecke - Kréta, tábla, monitor IKT és a tanár Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) az oktatásban merőben új tanítási modellnek számít. Olyan új eszköztárnak, mely az információs társadalom számos új csatornáján keresztül kívánja a többnyire még hagyományos tananyagot átadni, értelmezni és elmélyíteni éppen azoknak a diákoknak, akiknek ezek az eszközök már kiskoruktól természetesen belesimulnak mindennapjaikba. A hagyományos, frontális tanári előadás mellett talán nem véletlen, hogy számos országban egyre nagyobb teret kapnak a számítógéppel segített oktatási módszerek és tanórák. A magyar pedagógusok - köztük is leginkább a humán tárgyak oktatói többnyire tanácstalanul vagy éppen ellenségesen állnak a gépekkel szemben. Nem pusztán idegenkedés ez, vagy holmi ösztönös gyűlölet a hideg, műanyagvázas gépek ellen egy madáchias gépromboló gesztussal -, hanem sokkal inkább a felkészületlenségről, a bizonytalanságról tanúskodik. Rugalmatlanságuk valójában ennek a bizonytalanságnak a szülötte, hiszen ami a tanítványaikban szinte már velük született adottság (pl. az egér használata!), az a pedagógus számára csak újabb nyűg, pluszmunka. Kréta, tábla, monitor - IKT és a diák Pedig éppen itt az IKT-val támogatott oktatás egyik kulcsa: a tanítványok nemcsak hogy használják a gépet, de életük szerves részévé is vált. Abban segíthet tehát a gép, hogy lépést tartsunk tanítványainkkal; hogy ha szükséges, saját "eszközeikkel" tárjuk eléjük évezredek szellemi univerzumát. Felgyorsult, "pörgős" és csillogó világban élünk. Reklámok, szlogenek zuhognak ránk az utcán, a tévéből, rádióból, Internetről. Az ember ingerküszöbe igencsak megemelkedett, hogy kivédje az információk záporát. A diákoknak ez a világ már természetes közegük: ebbe születtek. A számítógép e közeg reprezentánsa, közvetítő eszköze. A tanár személyisége, kisugárzása pótolhatatlan. A "felpörgetett világ" gyermekei figyelmének lekötése azonban egyre nagyobb feladat. A számítógép képes hozzájuk szólni, hiszen számukra oly természetes eszköz: mindennapjaik elemi része. A számítógéppel (is)
szólni annyit tesz, mint egy számukra szokványos és közvetlen "nyelven" elmesélni, amit tudunk, fontosnak tartunk. Kréta, tábla, monitor - IKT és (ismét) a tanár A számítógép azonban nem helyettesít, csak kiegészít. Része(se) az órának, de nem a tanári munkát kiváltó, amolyan automata professzor. Az IKT abban segíthet igazán, hogy élményszerűvé varázsolja a tanulás folyamatát, elősegíti a tananyag bizonyos részeinek megértését, könnyebb befogadását. A hangsúly ezúttal is a részen van. Ahogy a digitális eszközökkel segített oktatás is csak részét képezi a tanítás folyamatának, úgy az IKT-s tanórák anyaga is csak töredéke, gondosan szelektált egysége a tananyagnak. Hogy a tananyagból mit érdemes, kell vagy éppen értelmetlen digitalizálni, arról később még bővebben is szólunk. Összességében tehát elmondhatjuk: a számítógép fegyvertára számtalan új lehetőséget ad a tanár kezébe, hogy könnyebben leköthesse és felkelthesse diákjai figyelmét számítógép a tanár igen hasznos, sokoldalúan képzett segédje lehet, akit azért mestere irányít a gép sok szempontból megkönnyítheti a tananyag befogadásának aktusát élményszerűvé teheti az egyébként monoton, száraz tananyagok elsajátítását is olyan új eszközt ad a pedagógus kezébe, mely melynek használata, ismerete mára szinte alapkövetelménynek tekinthető metodikája újabb módszerekkel bővítheti a tanár eszköztárát, illetve új lehetőséget nyit meg a pedagógus személyiségének kifejezésére. A magyar pedagógiai módszerek pedig számos felmérés pl. PISA is alátámasztja megértek egy kis frissítésre, vérátömlesztésre.
Reál kontra humán ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ A reál és humán tárgyak oktatásának eltérő metodikája az informatikai eszközökkel segített órák esetében is megmutatkozik. A jobban szemléltethető és alapvetően gyakorlatiasabb reáltárgyak oktatásával szemben a humán tárgyak oktatásába látszólag nehezebben simulnak bele a digitális taneszközök. REÁLTÁRGYAK HUMÁN TÁRGYAK pontos, egyértelmű definíciók logikai eszközökkel jól körülírható kísérleti (modellezhető) átlátható ismeretrendszer gyakorlatiasabb tárgy egyértelmű értékelési szempontok szemléletesebb több vitatható elem a definíciókban logikai eszközökkel nem mindig definiálható pontosan szövevényes, számos interdiszciplináris elemmel bíró tananyag nem egyértelmű értékelés kevésbé szemléltető jellegű Humán kontra humán Valójában a humán tárgyakon belül meglehetősen nagy eltéréseket figyelhetünk meg. Elegendő, ha csak a történelemre, médiaismeretre vagy olyan művészeti tárgyakra gondolunk, mint a rajz vagy az ének, ahol a szemléltetés (pl. videó- és hangfelvételek, térképek, diasorok, stb.) természetes része a mindennapok gyakorlatának. Más eszköztárral dolgozik azonban pl. a filozófia vagy éppen a magyar nyelv és irodalom tárgyának tanára. Ez utóbbi tárgyat - komplexitása révén - érdemes kicsit górcső alá vonnunk, áttanulmányoznunk! A komplex nyelv és irodalom tantárgy első összetevője sok szempontból közelebb áll a reáltárgyakhoz, hiszen javarészt könnyebben definiálható, átláthatóbb rendszert alkot, mint a szerteágazó, sok más stúdiummal összefüggő, s nélkülük nem értelmezhető irodalom tárgy. Míg a nyelvtan esetében a szemléltetésnél csakúgy, mint a
gyakorlásnál, szintre minden területen és anyagrésznél alkalmazhatjuk a számítógépet, addig az utóbbi esetében jóval bonyolultabb helyzetben vagyunk. Az irodalmat egyrészről szemlélhetjük mint a művészi nyelvhasználat jellegzetes termékeinek elemzőjét így tulajdonképpen a nyelvhasználat egy sajátos formáját láthatjuk benne; másrészről bizonyos értelemben - el is különíthetjük a nyelvtől, hiszen, míg a nyelvtant elsősorban tudományként definiáljuk, addig az irodalmat, rendszerint, művészeti ágként szokás meghatározni. Bár a tudomány és a művészet egyaránt a világmegismerés lehetséges emberi módszerének számít, metodikájuk értelemszerűen eltér egymástól. Magyar nyelv Irodalom reáltárgyak analógiája pontos definíciók átlátható ismeretrendszer gyakorlatiasabb tárgy egyértelmű értékelési szempontok nem annyira tényszerű, definiálós, inkább beszélgetős komplex tárgy nagyobb teret nyer a tanári személyiség irodalmi tabuk Értékközvetítés Ráadásul a magyar irodalom és általában a humán - órákkal szemben nemcsak azt az elvárást szokás támasztani, hogy a diák felkészüljön belőlük az érettségire, illetve megtanuljon műveket elemezni, korszakokat bemutatni valamint gondolatait helyesírási és fogalmazási hibák nélkül közölni. A humán órák értékközvetítő órák is egyben: a magyar-, történelem- vagy épp rajztanár a korszakok és művek értelmezésén keresztül egyfajta értékrendet is átad. Ez az értékrend hagyományos erkölcsi elveket csakúgy, mint nemzeti identitásunk elemeit magában hordozza. Optimális esetben a humánórák a diákok önálló gondolkodását is fejlesztik, segítenek elsajátítani a gondolkodástechnikát, valamint az érvelési és egyéb retorikai eszközök használatát. A tanórákon éppen azért, mert természetükből fakadóan többnyire interaktív jellegű órák ( beszélgetős-vitázós órák), lehetőség nyílik a kulturált, felelősségteljes viselkedés, életvitel és beszéd megvitatására és elsajátítására.
Summázva: a magyar irodalom - csakúgy mint általában a humán - órákon számos hagyományos érték közvetítése is megtörténik. Ergo: az új eszköz használata egyes humán területeken afféle szentségtörésnek is számíthat. Előítéletek, balítéletek és jogos kritikák ELŐÍTÉLETEK sok pluszmunkával jár a gép használata szakembert kíván a gyerekek úgyis jobban értenek hozzá elidegenedés DE: egészen gyorsan látványos eredmények ECDL éppen ezért oly fontos! a tanártól függ, mennyit és hogyan használja ezt a segédeszközt
Előítéletek, balítéletek és jogos kritikák BALÍTÉLETEK a gép átveszi a tanár szerepét a gép helyesírási programja leszoktatja a gyereket a helyesírásról a számítógép helyesírás-ellenőrző rendszere leszoktatja a gyerekeket a helyesírásról, a helytelenül használt alakok gyakori látványa rögzíti a rosszul leírt alakot a fejben a gép megpróbálja átvenni a nyomtatott könyvek szerepét DE: a gép csak cifra szolga az esetek többsége nem éppen ezt igazolja a monitorról nem lehet regényeket olvasni, de nem is ez a cél
Előítéletek, balítéletek és jogos kritikák JOGOS KRITIKÁK A gép gyakori használata, esetleg a tőle való függőség valóban elveszi az olvasástól az időt. A számítógép monitorján megjelenő szöveg nem helyettesítheti a könyvek lapjai őrizte verseket, regényeket monitorról olvasni nemcsak fárasztóbb és egészségtelenebb a szemnek, de személytelensége elveszi az olvasás szépségét. Az Interneten a számos igen hasznos és értékes anyag mellett rengeteg nem hiteles, fals anyag is megbújik. Az irdatlan mennyiségű adathalmaz számos hiteltelen, sőt káros információja közül nehéz kiszűrni a hiteles, megbízható anyagokat. Az iskolák nem mindig rendelkeznek megfelelő eszközökkel. A számítógépes termek rendszerint foglaltak, és délután is egymásnak adják benne a kilincset a különböző tanfolyamok hallgatói. Az informatikai jártasság hiányosságai elbizonytalaníthatják a tanárt, s ezért a járt utat nem szívesen cserélik fel az eddig még kevéssé frekventáltra. A gyakran amúgy is túlterhelt tanároknak főleg akik nem rendelkeznek informatikai jártassággal - sok pluszmunkát jelenthet az órákra való felkészülés. A gép tehát eszköz: olyan eszköz, ami jó kezekben igen hasznos segédeszközzé válhat. Nem több, és nem kevesebb.
Az IKT módszertana a humán tárgyak oktatásában Mire? Az okokat tisztázva - miért merül fel az igény a számítógép használatára a humán órákon vizsgáljuk meg a célokat! Elsőként azt tisztázzuk, hogy mire is használhatjuk a humán órákon a számítógépet. Az egyre általánosabbá váló gyakorlat szerint kettős cél motiválhat bennünket, tanárokat: egyrészről szemléltetésre, másfelől (akár játékos) gyakorlásra használhatjuk a gépet. E két kulcsfunkció mellett azonban folyton feltűnik egy harmadik is: a gyűjtő- és kutatómunkák, kiselőadások, házi feladatok segédanyagának motiválatlan vagy éppen a tanár által motivált - keresése a neten. 1. Szemléltetés. A számítógépes órák egyik legelterjedtebb módszere és célja a szemléltetés, ami megkönnyíti a befogadás folyamatát, s egyben elmélyíti a szerzett tudást. Hagyományos szemléltető eszközök (tábla, ábrák, térképek, írásvetítő, diavetítő, magnó, lemez- és CD-lejátszó, TV, videó, stb.) Számítógépes szemléltetés (Tíz az egyben!) - órára hurcolás - ahány érzék, annyi eszköz - nehézkes kezelés, beállítás - megfelelő részletek keresgélése - egyetlen lemezen elfér - 1 db gép + 1 db projektor - könnyebben kezelhető, kereshető, átlátható rendszer A számítógép segítségével számtalan vizuális és auditív élmény átadható, ráadásul nagyon jó minőségben (ez vonatkozik a CD minőségű auditív, a DVD minőségű vizuális és a magas színvonalon kiállított albumokon is túltevő, nagy felbontásban, az eredeti minőséget szinte tökéletes hűséggel visszaadó képzőművészeti anyagra). És akkor még nem beszéltünk a praktikumáról: a számítógépen ugyanis mindez elfér egyetlen lemezen. A számítógépes órára
nem kell minden egyes hordozóhoz külön lejátszót bevinni. Ráadásul az előre elkészített anyagban könnyebb a tájékozódás köszönhetően a számítógép könyvtárrendszerének. 2. Gyakorlás. Feladatlapok, tesztek akár versenyszerű - kitöltése, gyakorló feladatok, játékos rejtvények megoldása - mind a gyakorlati tudás megszerzésének kiváló eszköze lehet. Ha pedig mindez interaktív módon történik, akkor az azonnali visszacsatolás révén a tanulás máris élményszerűvé válik. A segédszoftverek feladatgyűjteményei csakúgy, mint a MOVELEX segítségével otthon is elkészíthető tesztek, rejtvények, stb. mindezt tudják. 3. Gyűjtő- és kutatómunkák. E funkció hármójuk közül a legátgondoltabb és - körültekintőbb munkát igényli, s a tanár felelőssége is ebben az esetben a legnagyobb. Az irányított kutatásban ott a veszély ugyanis, hogy a diák káros vagy éppen a hibás anyagokhoz jut hozzá. Az Internet órai használata pedig magában hordozza az elkalandozás, elszörfözgetés veszélyét, ami az óra széthullásával, értelmetlenné és értéktelenné válásával jár együtt.
Az IKT módszertana a humán tárgyak oktatásában Mit? Elérkeztünk tehát az IKT-s órák második lényeges kérdéséhez: mit érdemes feldolgozni a tanórán digitális formában? Induljunk ki abból az axiómából amivel talán számos diák nem feltétlenül ért egyet -, hogy a tanár is ember. S mint ilyen bizony túlzásokba eshet, s kezdeti idegenkedését a géppel szemben ( Semmit! ), az első sikerek (izgalmas, jól használható szoftverek felfedezése; az első mozgó prezentációk stb.), s a kitárulkozó lehetőségek hatására felválthatja a rajongás, - kis túlzással szent őrület ( Mindent! ) - és egyfajta feltétlen bizalom a gép iránt. Ha addig nem nyúlt a billentyűk után, eztán szinte minden anyagrészt digitális szemmel néz. Ne feledjük azonban: - a számítógép csak egy eszköz: nem ad megoldást minden felvetődő problémára - a gyerekeknek könnyebb számos anyagot a számítógép adta lehetőségekkel és a PC nyelvén (Internet, mozgó ábrák) megszólaltatni, azonban a feldolgozásra váró művészeti alkotásoknak (irodalom, rajz, média, stb. anyagok) alapvetően nem számítógépes a nyelve! Óvakodjunk tehát a szélsőségektől! Keressük meg ezúttal is az aranyközepet, s ne feledjük az aranyszabályt: Amit nyomtatva is a diák kezébe adhatunk, azt felesleges számítógépen feldolgozni. Ez alapján elmondhatjuk, hogy vannak melegen ajánlott témák, de nem feledkezhetünk meg a langyos és kifejezetten hűs ajánlatokról sem. Melegen ajánlott Ajánlott Nem javasolt - életrajz (fényképekkel, rajzokkal illusztrált PPT) - korrajz (-II-) - stílusok - korszakrajz képekben - források bemutatása (digitalizált corvinák a netről) - bizonyos műelemzések (pl. mindmap nem az elemés egésze, csak részterületének szemlétetésére, stilisztikai elemzésre, szövegtani elemzésre) - mozgó szemléltető ábrák (pl. folyamatábrák flash-sel) - műelemzések (komplett elemzés) - viták (élőszóban ajánlott fontos része a szóbeli érvelés) - dolgozatok (nyomtatva is kézbe adható, a gép mögött ülő diák nem ellenőrizhető) - statikus ábrák
Az IKT módszertana a humán tárgyak oktatásában Hol? A harmadik lépésben lássuk: hol, milyen oktatási környezetben alkalmazható a számítógép! Foglalkozás Foglalkozás módszertana Foglalkozás típusa Foglalkozás célja A számítógép szerepe a foglalkozáson 1. Tanóra 2. Fakultatív óra 3. Szakkör 4. Felkészítés 5. (Felkészülés) Iskolai, nagylétszámú csoportokban zajló ismeretátadó és számonkérő óra pl. történelem óra Az adott szaktárgy felé orientálódó tanulók tudását fejlesztő, felkészítő jellegű óra pl. magyar fakultáció Adott tárgykör iránt érdeklődő tanulók igényeit kielégítő, az adott téma aprólékos, esetleg részterületre bontott, mélyebb tanulmányozását segítő óra pl. versíró szakkör Érettségire/felvételire felkészítő foglalkozás Nem valódi foglalkozás mint inkább a tanár foglalkozásra való felkészülését jelöli (ezért a zárójel) 1. szemléltetés 2. gyakorlás 1. összegzés 2. ismétlés (igen fontos az ismétlésnél, hogy ne száraz formában kérjük vissza az átvett tananyagot, hanem frissítsük fel - tanult szempontok, új példák) Érdekességek, különlegességek (adott szakterület csemegéi ) bemutatása pl. multimédiás eszközökkel 1. szemléltetés 2. gykorlás 3. ismétlés 4. önálló kutatómunkák kiadása (multimédiás segédanyagok megismerése) - 6. (Szakmai Akár az előbb, itt sem -
kapcsolattartás) konkrét foglalkozásról van szó, hanem az órákra való készülés, információcsere folyamatáról Szintén nem konkrét foglakozás, de a 7. (Hírek, újdonságok) foglalkozások tartásához elengedhetetlen hírszerzés, aktualitások felkutatását hordozza -
Az IKT módszertana a humán tárgyak oktatásában Hogyan? A negyedik kérdés a számítógépes órák tanítási körülményeire és metodikájára vonatkozik. Ez alatt értjük az órák tanári módszertanát csakúgy, mint a feldolgozás, a számítógépes munka helyét (iskolai tanórán, szakköri foglalkozáson, otthon, stb.) is, hiszen a kettő szoros összefüggésben áll egymással. Lássunk hát rá néhány példát! 1. lehetőség Feldolgozás típusa szaktermi foglalkozás Feldolgozás helyszíne informatika szaktanterem Feldolgozás módszere 1. minden diák számítógép előtt dolgozik hálózatra kapcsolva ellenőrzött egyéni munka 2. csak a tanár előtt van számítógép frontális munka projektorral Szükséges eszközök 1. számítógépek, hálózat, segédszoftverek 2. számítógép, projektor, segédszoftverek Feldolgozás helye iskolai tanóra, fakultatív óra, szakkör, stb. 2. lehetőség Feldolgozás típusa tantermi foglalkozás
Feldolgozás helyszíne Bármilyen, nem informatikai tanterem Feldolgozás módszere 1. számítógépről kinyomtatott feladatlap, teszt, forrásanyag, kép, stb. kiosztása, órai közös/egyéni feldolgozása, közös javítása/beszedése 2. frontális munka projektorral Szükséges eszközök 1. számítógép, nyomtató 2. számítógép, projektor, segédszoftverek Feldolgozás helye iskolai tanóra, fakultatív óra, szakkör, stb. 3. lehetőség Feldolgozás típusa gyűjtő-, kutatómunka Feldolgozás helyszíne (tanórán vagy azon kívül) informatikai szaktanteremben, otthon Feldolgozás módszere 1. órai irányított keresés 2. órán kívül az iskolában vagy otthon irányított keresés Szükséges eszközök számítógép, Internet, segédszoftverek Feldolgozás helye iskolai tanóra, fakultatív óra, szakkör, stb.
Az IKT módszertana a humán tárgyak oktatásában Mennyit? Végül lássuk: mennyi időt érdemes az órán az IKT-s oktatásra fordítanunk! Egy bizonyos: nem az egész órát. A számítógépes foglalkozások esetében ugyanis elengedhetetlen, hogy megfelelő előkészítés vezesse be, illetőleg a munka befejeztével utólagos megbeszélés zárja az órát. Így ugyanis elkerülhető, hogy a számítógéppel segített tanóra szervetlenül ékelődjék be a tanulási folyamatba. Ráadásul a számítógépes órák igen népszerűek (még a tárgy iránt közömbös diákok körében is!), így megnő a veszélye annak, hogy amolyan meglepő és mulatságos óra váljon belőlük: a hétköznapi tananyagba ékelődő ünnep. (!) Tartsuk szem előtt, hogy a számítógéppel támogatott tanórának szervesen kell beépülnie a tanítási folyamatba! Lássuk hát két példán keresztül, hogyan illeszthető be az órába az adott IKT-s tananyag, s megközelítőleg - mennyi időt vesz igénybe! 1. Szemléltető óra témája: életművet bevezető - Ismétlés (rövid tanári bevezetés) 5 perc - Életrajzi PowerPoint diasor elindítása (tanári magyarázattal kiegészített szemléltetés) 30 perc - Az alkotó műveire hatást gyakorló életrajzi elemek kiemelése (visszapörgetett diasor egyes kockáinak kiemelése) 7 perc - Zárás (tanári összegzés) 3 perc (Ugyanebben a felépítésben elképzelhető adott korszakot bevezető óra is) 2.Gyakorló óra: témája: helyesírási gyakorlás - Ismétlés (rövid tanári bevezetés) (Az adott feladatok megoldásához szükséges helyesírási szabályok közös felelevenítése) 10 perc - Gyakorló szoftver elindítása (önálló gyakorlás gépenként egy tanuló) (Esetleg versenyezhetnek is a diákok, hogy kinek lesz a legtöbb pontja,
ki produkálta a legtöbb helyes választ) 25 perc - Eredmények értékelése (leggyakoribb hibák megbeszélése) 10 perc