Minőség a számvitelben Dr. Pál Tibor Sopron, 2010.10. 01.
A minőség megközelítése Tudományos Gyakorlati üzleti szempontok A számvitel minősége az előállított információk - valóságtartalmát - teljességét - megfelelőségét fejezi ki ALAPELVEK!
Kinek mi a fontos? Pontos, jól szegmentált információ felhasználói kör (tulajdonos, vezető, befektető, hitelező, stb.) Jogszabályi megfeleltetés - számviteli szakemberek - adóellenőrzés - könyvvizsgálat
Elsődleges (rendelkezésre álló) információk Elsődleges (rendelkezésre álló) információk Környezet által közvetített Cégen belül hozzáférhető Kvalitatív Kvantitatív Számvitel által kimutatott Tartalékban lévő
A számvitel által kimutatott információk Számviteli információk, számvitel által kimutatott információk Szabályozók által meghatározott Nyilvánosságra hozandó A cég döntése alapján képzett Belső használatra fenntartott vagyoni pénzügyi jövedelmezőségi
Ki mit vár el? (Mit akar látni?) Tulajdonos, befektető tőkemegtérülés, a vagyon állapota Vezető, közvélemény jövedelmezőség (megszerezhető jövedelem, fenntartható működés) Partnerek, hitelezők likviditás Állam, adóhatóság adóalap, elvonások Könyvvizsgáló, könyvelő lényeges hibáktól mentes beszámoló
Mi a közös az elvárásokban? A számviteli információk megfelelő minősége Vannak-e eltérések?
Feltételezett okok, kérdések Számít-e a vállalatok nagysága? Használják-e az információk teljes körét? Mennyire fontos az az információk helyessége? Belső vagy külső könyvelés (minőség)? Megfelelő-e az oktatási-továbbképzési rendszer?
Országos reprezentatív felmérés 3 782 darab megfelelően kitöltött és értékelhető válaszadás (megoszlása megyénként egyenletes) 636 darab szakértői interjú (Kántor Béla Ph.D értekezés, Miskolci Egyetem 2010 felhasználásával)
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Kategorizálási probléma Mikro-, kis-, közép- és nagyvállalat Törvényi előírás vs. számvitel (könyvvitel)
Kategória Éves nettó árbevétel Mérlegfőösszeg Foglalkoztatottak száma Mikrovállalat < 580 millió Ft < 580 millió Ft < 10 fő Kisvállalat < 2 900 millió Ft < 2 900 millió Ft < 50 fő Középvállalat < 14 500 millió Ft < 12 470 millió Ft < 250 fő Nagyvállalat > 14 500 millió Ft > 12 470 millió Ft > 250 fő Kategóriák Számviteli bizonylatok mennyisége (db/hó) Számviteli mikrovállalat 50 Számviteli kisvállalat 51 500 Számviteli középvállalat 501 2000 Számviteli nagyvállalat 2001
Kategorizált mintanagyságok Klaszterek Számviteli Törvényi kategorizálás kritériumok alapján alapján mikrovállalkozás 1 740 854 kisvállalkozás 1 324 1 021 középvállalkozás 718 1 437 nagyvállalkozás 0 470
Számviteli mikrovállalkozás Számviteli kisvállalkozás Számviteli középvállalkozás Számviteli nagyvállalkozás
Miskolci Egyetem MISKOLCI Gazdaságtudományi EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI Kar KAR
Számviteli mikrovállalkozás Számviteli kisvállalkozás Számviteli középvállalkozás Számviteli nagyvállalkozás
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar A belső és külső könyvelés aránya
Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás
Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar A számviteli feladatok vállalaton kívül helyezésének fő indokai
A szakértelem hiánya!? Szakértelem = megfelelő minőségű számviteli információk előállítása Oktatás - szakképzési rendszer - felsőoktatás - mérlegképes továbbképzés - könyvvizsgálók továbbképzése
Összegzés 1. A számviteli információ feldolgozása és felhasználása a hazai vállalkozások széles körében elsősorban a beszámoló előállítására és a kötelező bevallások teljesítésére korlátozódik. A felhasználás célja függ a vállalati méretnagyságtól Az adózási szabályok betartása fontos, másodlagos a számviteli beszámoló adatainak helyessége
Összegzés 2. A számviteli információk másodlagos felhasználása a belső könyveléssel rendelkező vállalkozásoknál jellemző elsősorban, ahol ezeket a döntések előkészítéséhez, az utólagos elemzésekhez használják fel. A számvitel kihelyezésének fő indokai a megfelelő szakértelem hiánya, az ezzel összefüggő felelősségek, kockázatok áthárítása, valamint mikro és kisvállalkozások esetében a költségmegtakarítás.
Köszönöm a figyelmet!