D.5. PÁLYAFELÜGYELETI UTASÍTÁS

Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság D.5. PÁLYAFELÜGYELETI UTASÍTÁS Hatályba lépés időpontja: 2006. év december hó 31. nap

Pótlékok és módosítások előjegyzése Tételszám A módosítás száma MÁV Értesítő éve, száma A módosítás tárgya, pótlék száma 1. P-6268/2006. Hatálybalépés. 2

Tartalomjegyzék 1. A PÁLYAFELÜGYELETI SZOLGÁLAT FELADATA, AZ UTASÍTÁS HATÁLYA, ISMERETE, MÓDOSÍTÁSA... 7 1.1. A PÁLYAFELÜGYELETI SZOLGÁLAT FELADATA...7 1.2. AZ UTASÍTÁS HATÁLYA...7 1.3. AZ UTASÍTÁS ISMERETE...8 1.4. AZ UTASÍTÁS HATÁLYBA LÉPTETÉSE, MÓDOSÍTÁSA... 8 2. A PÁLYAFELÜGYELETI SZOLGÁLAT SZERVEZETE...9 2.1. FŐPÁLYAMESTERI SZAKASZON... 9 2.1.1. Vonalgondozó...9 2.1.2. Hídvizsgáló...9 2.1.3. Pályamester...9 2.1.4. Hidász pályamester... 10 2.1.5. Főpályamester... 10 2.1.6. Hidász főpályamester... 10 2.2. MÉRNÖKI SZAKASZON... 10 2.2.1. Pályás szakaszmérnök... 10 2.2.2. Hidász szakaszmérnök... 10 2.2.3. Vezetőmérnök... 10 2.3. PÁLYAVASÚTI TERÜLETI KÖZPONTBAN... 10 2.3.1. Pályás üzemeltetési mérnök... 10 2.3.2. Hidász üzemeltetési mérnök... 11 2.3.3. Hídszakértő mérnök... 11 2.3.4. Pálya és mérnöki létesítményi alosztályvezető, valamint területi hidász mérnök... 11 3. A PÁLYAFELÜGYELETI SZOLGÁLAT IDŐSZAKOS VIZSGÁLATAI... 12 3.1. GYALOGBEJÁRÁS... 12 3.1.1. A vonalgondozó gyalogbejárása... 12 3.1.2. A pályamester, a főpályamester, és a szakaszmérnök gyalogbejárása... 13 3.2. KITÉRŐVIZSGÁLATOK ÉS MÉRÉSEK... 14 3.2.1. A kitérők csoportba sorolása a kitérővizsgálat szempontjából 14 3.2.2. A kitérővizsgálatok típusai... 15 3.2.3. Kitérővizsgálat megszemléléssel... 15 3.2.4. Egyszerűsített kitérővizsgálat... 16 3.2.5. Kitérővizsgálat beméréssel... 17 3

3.2.6. Az egyszerűsített és beméréses kitérővizsgálatokra vonatkozó általános előírások... 17 3.2.7. Kitérővizsgálatokkal kapcsolatos előjegyzések... 19 3.2.8. Sarukidobó szerkezetek vizsgálata... 21 3.3. MOZDONYMENET, VONALBEUTAZÁS... 21 3.3.1. Vonalbeutazások megtartásának gyakorisága... 21 3.3.2. A vonalbeutazásokkal kapcsolatos általános előírások... 22 3.3.3. Vonalbeutazásokkal kapcsolatos előjegyzések... 22 3.4. MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK FELÜGYELETE... 23 3.4.1. Mérnöki létesítmények, mérnöki létesítmény felügyelet nyilvántartásának rendszere... 24 3.4.2. Mérnöki létesítmények ellenőrzése... 26 3.4.3. A mérnöki létesítmények vizsgálata... 27 3.4.3.1. Vasúti hidak vizsgálata... 27 3.4.3.2. Alagút vizsgálat... 32 3.4.3.3. Tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók vizsgálata... 34 3.4.3.4. MÁV kezelésű közúti hidak, átereszek vizsgálata... 36 3.4.4. Mérnöki létesítmények gondozása... 39 3.5. VÁGÁNYGEOMETRIAI MÉRÉSEK... 40 3.5.1. A gépi vágánymérések általános előírásai... 40 3.5.2. Normál nyomtávolságú vasutak vágánymérése... 42 3.5.3. Keskeny nyomtávolságú vasutak vágánymérése... 42 3.5.4. Széles nyomtávolságú vasutak vágánymérése... 43 3.5.5. ROLA vágányok mérése... 43 3.6. ULTRAHANGOS SÍNVIZSGÁLAT... 43 3.7. ŰRSZELVÉNY MÉRÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK... 44 3.7.1. Szabad űrszelvény mérés... 44 3.7.2. Űrszelvény vizsgálat... 44 3.8. EGYÉB VIZSGÁLATOK ÉS MÉRÉSEK... 45 3.8.1. Síndilatációs készülékek vizsgálata... 45 3.8.2. Fordítókorongok vizsgálata... 45 3.8.3. Tolópadok vizsgálata... 46 3.8.4. Vasúti járműmérlegek vizsgálata... 47 3.8.5. Gurítódomb és emelt kihúzó vágányok szintezése... 48 3.8.6. Folyamatos sebességszabályozó berendezések vizsgálata... 48 3.8.7. Sínkenő berendezések vizsgálata... 48 3.8.8. Sínkopás mérések végzése... 49 3.8.9. Vasúti átjárók, kiépített gyalogos átkelőhelyek forgalombiztonsági vizsgálata... 50 3.9. SAJÁT CÉLÚ VASÚTI PÁLYA VIZSGÁLATA... 51 4. FOKOZOTT FELÜGYELET... 52 4.1. FOKOZOTT FELÜGYELET RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK IDEJÉN... 52 4

4.2. FOKOZOTT FELÜGYELET RAKSZELVÉNYEN TÚLÉRŐ, TÚLSÚLYOS KÜLDEMÉNYEK, VAGY KÜLÖNLEGES PRÓBAMENETEK KÖZLEKEDTETÉSE ESETÉN... 52 4.3. FOKOZOTT FELÜGYELET MELEG ÉS HIDEG IDŐJÁRÁS ESETÉN... 53 4.4. FOKOZOTT FELÜGYELET MŰSZAKI OK MIATT... 54 5. ÉPÍTÉSI- FELÚJÍTÁSI- KARBANTARTÁSI MUNKÁK ALATTI PÁLYARÉSZEK FELÜGYELETE... 55 5.1. KIVITELEZŐ A MÁV ZRT. SZERVEZETI EGYSÉGE, VAGY ÉRVÉNYES MÁV ZRT. SZAKVIZSGÁVAL ÉS ÉRVÉNYES KÉPESÍTÉSSEL RENDELKEZŐ KIVITELEZŐ... 55 5.1.1. Általános szempontok... 55 5.1.2. A kivitelező felelőssége... 56 5.1.3. A pályafenntartási szakszolgálat ellenőrzési kötelezettsége... 56 5.1.4. Az építés-, felújítás-, karbantartás alatti pályarészek felügyeletének ellátása... 57 5.2. MÁV ZRT. SZAKVIZSGÁKKAL (KÉPESÍTÉSSEL) NEM RENDELKEZŐ KIVITELEZŐ... 59 5.3. A VASÚTI PÁLYA PRÓBAÜZEMI ÉS IDEIGLENES FORGALOMBAHELYEZÉSE ÉPÍTÉSI ÉS FELÚJÍTÁSI, KARBANTARTÁSI MUNKÁK UTÁN... 59 5.3.1. A kivitelező által végzett ideiglenes forgalomba helyezés... 60 5.3.2. Mérnöki szakasz által végzett ideiglenes forgalomba helyezés60 5.3.3. Az üzemeltetési alosztály által végzett ideiglenes forgalomba helyezés... 60 5.4. MÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEK PRÓBAÜZEMI, IDEIGLENES ÉS VÉGLEGES FORGALOMBAHELYEZÉSE ÉPÍTÉSI ÉS FELÚJÍTÁSI, KARBANTARTÁSI MUNKÁK UTÁN... 60 MELLÉKLETEK... 63 I. SZ. MELLÉKLET: IDŐSZAKOS VIZSGÁLATOK JEGYZÉKE... 64 II. SZ. MELLÉKLET: KIEMELT ÁLLOMÁSOK ÉS RENDEZŐPÁLYAUDVAROK JEGYZÉKE... 78 III. SZ. MELLÉKLET: GYALOGBEJÁRÁSI JEGYZŐKÖNYV... 79 IV. SZ. MELLÉKLET... 81 Egyszerű kitérővizsgálati adatlap... 81 Átszelési kitérővizsgálati adatlap... 83 Vágányátszelés vizsgálati adatlap... 88 V. SZ. MELLÉKLET: SARUKIDOBÓ SZERKEZET VIZSGÁLATI ADATLAP... 92 VI. SZ. MELLÉKLET: HÍDVIZSGÁLÓI VIZSGÁLATI ADATLAP... 94 VII. SZ. MELLÉKLET: HÍDVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV... 95 VIII. SZ. MELLÉKLET: TÁM-, BÉLÉSFAL, KŐRAKAT, SZÁRÍTÓ TÁRÓ VIZSGÁLATI ADATLAP... 96 5

IX. SZ. MELLÉKLET: TOLÓPAD, VASÚTI JÁRMŰMÉRLEG, FORDÍTÓKORONG VIZSGÁLATI ADATLAP... 97 X. SZ. MELLÉKLET: TOLÓPAD-, VASÚTI JÁRMŰMÉRLEG-, FORDÍTÓKORONG SZERKEZETVIZSGÁLATI ADATLAP... 99 XI. SZ. MELLÉKLET : SÍNKOPÁS MÉRÉSI ADATLAP... 100 XII. SZ. MELLÉKLET: VASÚTI ÁTJÁRÓ RÁLÁTÁSI HÁROMSZÖGEI... 101 XIII. SZ. MELLÉKLET: VASÚTI ÁTJÁRÓ VIZSGÁLATI ADATLAP... 104 XIV. SZ. MELLÉKLET: FORGALOMBAHELYEZÉSI JEGYZŐKÖNYV TARTALMI ELŐÍRÁSAI... 106 XV. SZ. MELLÉKLET: FORGALOMBAHELYEZÉSI ENGEDÉLY... 107 XVI. SZ. MELLÉKLET: IDEIGLENES/VÉGLEGES FORGALOMBAHELYEZÉSI VAGY PRÓBAÜZEMI JEGYZŐKÖNYV... 109 XVII. SZ. MELLÉKLET: KAPCSOLÓDÓ UTASÍTÁSOK, ELŐÍRÁSOK, SZABVÁNYOK JEGYZÉKE... 113 6

1. A pályafelügyeleti szolgálat feladata, az Utasítás hatálya, ismerete, módosítása 1.1. A pályafelügyeleti szolgálat feladata A pályafelügyelet a vasúti vágányok és tartozékainak állandó és eseti ellenőrzését, vizsgálatát biztosító a pályahibák, valamint az előre nem látható elemi események következményeinek megállapítását és a felszámolásukhoz szükséges intézkedések megtételét, azaz a vasútüzem folytonosságát szolgáló tevékenység. A pályafelügyeleti munka több szinten való elosztása, az egyes szintek önálló felelőssége biztosítja a pályahibából eredő balesetek megelőzését. A pályafelügyeleti szolgálat ellátása fegyelmezett, utasításszerű munkát kíván meg a felügyeleti munkában részvevő dolgozóktól, melynek minden szinten érvényt kell szerezni. A pályafelügyeleti szolgálat ellátásánál a legkisebb mulasztást sem szabad megtűrni. Ezt az elvet következetesen kell alkalmazni. A pályafelügyeleti munka alapja a balesetek megelőzésének és a tervszerű munkáltatásnak. Ezért a vizsgálatok és ellenőrzések során a pályáról való információgyűjtés tudatosan, a felhasználás figyelembevételével történik. A vizsgálatok eredményeit, a mérések adatait úgy kell rögzíteni, hogy a pálya állapota és annak állapotváltozása megállapítható legyen. Így a pályaállapot ismeretében a forgalombiztonság fenntartásához szükséges feladatok meghatározhatók. 1.2. Az Utasítás hatálya Az Utasítás előírásai V 160 km/h sebesség tartományra érvényesek. Az Utasítás hatálya kiterjed a MÁV ZRt. üzemeltetésében lévő keskeny, normál, széles nyomtávolságú országos, és saját célú vasúti pályahálózatra. Hatálya nem terjed ki a felsővezetéki, távközlési, biztosítóberendezési létesítményekre és vasúti épületekre. A határállomások és az országhatár közötti pályarészek felügyeletét ugyancsak az Utasítás előírásai szerint kell végrehajtani. Az Utasítás szöveges előírásokból és mellékletekből áll. A pályafelügyeleti vizsgálatok megtörténtét az I. sz. melléklet szerinti táblázatos kimutatásba kell bejegyezni, az időpont feltüntetésével. A mérések, vizsgálatok eredményeit a különböző felügyeleti nyilvántartásokban olvashatóan, aláírással hitelesítve kell rögzíteni. A szükséges javításokat szintén aláírással hitelesítve kell megtenni. 7

1.3. Az Utasítás ismerete A pályafelügyeleti szolgálat végrehajtását szabályozó D.5. sz. Utasítást minden, a pályafelügyeletet szabályozó, irányító, ellenőrző és ellátó dolgozónak rendelkezésére kell bocsátani, kivéve a vonalgondozókat, akiket a D.1. sz. Utasítással kell ellátni. Az átvett utasítást minden dolgozó köteles megőrizni és abban a szükséges módosításokat a kiadásra kerülő előírások figyelembevételével, átvezetni. Az utasítás módosításainak megtörténtét az arra kötelezett dolgozóknak ellenőrizni kell. Az Utasítás tartalmát a pályamesternek, főpályamesternek, szakaszmérnöknek, vezetőmérnöknek, üzemeltetési mérnöknek, pálya- és mérnöki létesítményi üzemeltetési alosztályvezetőnek, területi hidász mérnöknek, üzemeltetési osztályvezetőnek, valamint a PML Igazgatóság arra kötelezett dolgozóinak teljes egészében ismernie kell. Más dolgozók csak a munkakörükhöz tartozó előírásokat kötelesek ismerni. Az Utasítás ismeretéről a vezetőmérnök, az üzemeltetési mérnök, az alosztályvezető, a területi hidász mérnök ellenőrzése során köteles meggyőződni. A pályafelügyelet ellátásával, ill. ellenőrzésével kapcsolatos munkakörbe történő beosztásra kijelölt dolgozót a pályafelügyeleti előírások ismeretéből a munkáltatói jogkör gyakorlója, az érvényes oktatási utasításban foglaltak szerint vizsgáztatni köteles. A pályafelügyeleti ellenőrzések, vizsgálatok során be kell tartani a MÁV Munkavédelmi Szabályzat, és a Vasútépítési és fenntartási munkavégzés biztonsági szabályzata vonatkozó előírásait. 1.4. Az Utasítás hatályba léptetése, módosítása Az Utasítást hatályba léptetni, módosítani csak a Közlekedési Főfelügyelet jóváhagyását követően, a MÁV Értesítőjében történő rendelkezés kiadásával lehet. A módosításoknak folyamatos sorszámot kell adni, és azt az Utasítás Pótlékok és módosítások előjegyzése táblázatában kell előjegyezni. 8

2. A pályafelügyeleti szolgálat szervezete A pályafelügyeleti szolgálat ellátását a főpályamesteri szakaszok vonalgondozó, hídvizsgáló, pályamester, főpályamester, hidász pályamester, hidász főpályamester, a mérnöki szakaszok szakaszmérnök, hidász szakaszmérnök, vezetőmérnök, valamint a területi központ hídszakértő mérnök beosztású dolgozói végzik. Feladatuk a pályafelügyelet Utasításban rögzítettek szerinti ellátása, és az irányításuk alá tartozó dolgozók ellenőrzése. A pályafelügyeleti szolgálat ellenőrzését a Pályavasúti Területi Központ arra kötelezett dolgozói végzik. A pályafelügyelet szabályozása, az Utasítás kiadása, és az esetleges módosítás kezdeményezése a PML Igazgatóság feladata. Az Utasítás módosításait a közlekedési hatósággal jóvá kell hagyatni. 2.1. Főpályamesteri szakaszon 2.1.1. Vonalgondozó Feladata a részére kijelölt vonal, ill. vágányrészek felügyelete, és az előírt időszakos vizsgálatok végrehajtása, továbbá a felügyelet végzésével párhuzamosan, vagy azt követően rövid időn belül a kis volumenű hibák helyreállítása és a kisebb munkaigényű zavarok elhárítása, ill. a zavarok gondozással történő megelőzése. 2.1.2. Hídvizsgáló Feladata a részére kijelölt mérnöki létesítmények ellenőrzése és a hidász pályamesteri vizsgálatokban való részvétel, illetve célvizsgálatok végrehajtása, továbbá a vizsgálatokkal megállapított kis hibák helyreállítása és a kisebb munkaigényű zavarok elhárítása, zavarok gondozással történő megelőzése. 2.1.3. Pályamester Feladata a felügyeleti szakasz pályafelügyeletének és időszakos vizsgálatainak előírás szerinti végrehajtása, valamint a vonalgondozók tevékenységének ellenőrzése. Az üzem- és forgalombiztonság szavatolása érdekében a számukra kötelezően előírt vizsgálatokon túl, a kritikus állapotú pályarészeket a szükséges gyakorisággal kötelesek ellenőrizni. 9

2.1.4. Hidász pályamester Feladata a mérnöki szakasz területén lévő mérnöki létesítmények vizsgálatainak előírás szerinti végrehajtása, valamint a hídvizsgálók tevékenységének ellenőrzése. 2.1.5. Főpályamester Feladata a főpályamesteri szakasz pályafelügyeletének koordinálása, és a számára előírt időszakos vizsgálatok megtartása, továbbá a vonalgondozók és pályamesterek pályafelügyeleti tevékenységének ellenőrzése. 2.1.6. Hidász főpályamester Feladata a hidász főpályamesteri szakasz pályafelügyeletének koordinálása, és a számára előírt időszakos vizsgálatok megtartása, továbbá a hídvizsgálók és hidász pályamesterek felügyeleti tevékenységének ellenőrzése. 2.2. Mérnöki szakaszon 2.2.1. Pályás szakaszmérnök Feladata a felügyelete alá tartozó vonalrészek pályafelügyeletének és időszakos vizsgálatainak előírás szerinti végrehajtása, továbbá a főpályamesteri szakasz(ok) pályafelügyeleti tevékenységének ellenőrzése. 2.2.2. Hidász szakaszmérnök Feladata a mérnöki szakasz területén a mérnöki létesítmények vizsgálatainak előírás szerinti végrehajtása. Ellenőrzi a főpályamesteri szakasz(ok) műtárgyakkal kapcsolatos felügyeleti tevékenységét. Elkészíti az elvégzendő hídgondozási, (hídkarbantartási) felújítási munkák jegyzékét. 2.2.3. Vezetőmérnök Feladata a mérnöki szakasz területén a részére előírt pályafelügyelet és időszakos vizsgálatok elvégzése, valamint a szakaszmérnökök és a főpályamesteri szakaszok pályafelügyeleti tevékenységének ellenőrzése. 2.3. Pályavasúti területi központban 2.3.1. Pályás üzemeltetési mérnök Feladata az irányítása alá tartozó végrehajtó egységek (mérnöki- és főpályamesteri szakaszok) pályafelügyeleti tevékenységének és vonalhálózatának ellenőrzése. A pálya állapotát és állapotváltozását évente 10

vonalbeutazással kell ellenőriznie. A végrehajtó egységek ellenőrzését úgy kell ütemeznie, hogy valamennyi egység félévente ellenőrzésre kerüljön. 2.3.2. Hidász üzemeltetési mérnök Feladata a hidász főpályamesteri szakaszok mérnöki létesítmény felügyeleti és gondozási tevékenységének ellenőrzése. 2.3.3. Hídszakértő mérnök Feladata a hatáskörébe utalt hidak hídszakértői, alagutak, tám- és bélésfalak szakértői vizsgálatának elvégzése, ill. irányítása. Összeállítja a hídszakértői vizsgálatok tízéves, ötéves és éves programját. A hídszakértő mérnöknek a 104/2006.(IV.28.) Korm. rendelet szerinti jogosultsággal kell rendelkeznie. Megbízásához a PML Igazgatóság Mérnöki Létesítmények Osztály hozzájárulása szükséges. 2.3.4. Pálya és mérnöki létesítményi alosztályvezető, valamint területi hidász mérnök Feladatuk a tevékenységi körükben meghatározott vonalhálózat rendszeres beutazása, a pályák állapotának (al-, felépítmény és mérnöki létesítmények) ellenőrzése, és a végrehajtó egységek (mérnöki-, főpályamesteri- és hidász szakaszok) felügyeleti tevékenységének irányítása. 11

3. A pályafelügyeleti szolgálat időszakos vizsgálatai 3.1. Gyalogbejárás 3.1.1. A vonalgondozó gyalogbejárása A vonalakat (nyíltvonal, állomási átmenő fővágány) és egyéb vágányokat az alábbi kategóriákba kell besorolni, illetve az alábbi gyakorisággal kell bejárni: I. Kéthetente, ahol az engedélyezett sebesség V > 120 km/h II. Hetente, ahol az engedélyezett sebesség 80 V 120 km/h III. Hetente kétszer, ahol az engedélyezett sebesség a V < 80 km/h IV. Hetente a kiemelt csomópontok vágányhálózatát V. Havonta az állomási fő- és mellékvágányokat, az üzemi vágányokat, a saját célú vágányokat A vonalgondozó gyalogbejárása állapot függvényében, a vezetőmérnök javaslatára, az üzemeltetési mérnök rendelkezésére 80 V 120 km/h vonalakon, 25 évnél korosabb felépítménynél HETENTE kétszerre sűríthető. Két gyalogbejárás között I. kategóriájú vonalon maximum tizenöt, II. kategóriájú vonalon maximum nyolc, III. kategóriájú vonalon maximum három, IV. kategóriájú vágányokon maximum nyolc, V. kategóriájú vágányokon pedig maximum negyven napi kimaradás lehet. A kiemelt állomások és rendezőpályaudvarok jegyzékét a II. sz. melléklet tartalmazza. A területi központoknak minden év X. 31-ig kell felterjeszteniük részletes indoklással azon vonalak (vonalrészek) listáját, ahol a kategóriába történő besorolástól eltérést javasolnak. A Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatóság ezt követően XI. 30-ig dönt a javaslat elfogadásáról. Amennyiben egy vonal (vonalrész) állapotában jelentős romlás következik be, vagy az állapotát rendkívüli esemény (baleset, árvíz, stb.) befolyásolja, a területi központ a gyalogbejárás végrehajtását átmeneti időszakra, saját hatáskörben, a kategóriába történő besorolástól függetlenül sűrítheti. A besorolási feltételek (pl. sebességemelés) lényeges megváltozása esetén a területi központnak az érintett vonal (vonalrész) kategóriába sorolásának 12

megváltoztatására intézkednie kell. (PML Igazgatóság jóváhagyását kell kérnie) A vonalgondozók beosztásáról, a bejárandó vonalszakaszokról és a bejárás gyakoriságáról a vonalgondozók nevének feltüntetésével kimutatást kell készíteni, és azt a főpályamesteri szakaszon hozzáférhetővé kell tenni. A főpályamesteri szakaszt vonalgondozói szakaszokra kell felosztani! Egy vonalgondozói szakasznak átlagosan 8-12 km hosszúságú vonalszakaszt kell kijelölni, melybe állomási vágányok, kitérők és saját célú vágányok (korábban iparvágányok) felügyelete is beszámítandó. A vonalgondozói szakasz hosszát az egyenértékűség szorzók alapján kell megállapítani! (Nyílt vonal + állomási átmenő vágány: 1,0; állomási vonatfogadó vágány: 0,5; egyéb vágány: 0,3; kitérők: A csop: 300 m; B csop: 200 m; C csop: 100 m.) A vonalgondozói gyalogbejárást a D.1.sz. utasítás szerint kell elvégezni. A vonalgondozó gyalogbejárása során megállapított, de általa meg nem szüntethető hiányosságokat a vonalgondozói ellenőrzési és előjegyzési könyvbe köteles bejegyezni, melyet legalább hetente a pályamesterrel láttamoztatnia kell. Az azonnali intézkedést kívánó, a forgalom biztonságát veszélyeztető hiba esetén köteles a vonatforgalmat megállítani, vagy sebességkorlátozás bevezetésére intézkedni. Ebből a célból a szomszédos állomásokkal, vagy a vonalszakaszon közlekedő vonatok személyzetével kapcsolatot biztosító távközlési eszközzel kell rendelkeznie. A tett intézkedéseket rövid úton köteles a főpályamesteri szakasznak jelenteni. Az előjegyzési könyvet az érintett szolgálati helyeken láttamoztatnia kell (bélyegző, aláírás). 3.1.2. A pályamester, a főpályamester, és a szakaszmérnök gyalogbejárása A nyíltvonalak, állomási átmenő fővágányok, egyéb állomási fő- és mellékvágányok, üzemi vágányok, saját célú vágányok gyalogbejárását tavasszal (az I. sz. melléklet szerinti időtartamban) a pályamesternek, főpályamesternek, szakaszmérnöknek közösen kell megtartania. ahol az engedélyezett sebesség V 80 km/h: III-VI. hó ahol az engedélyezett sebesség V < 80 km/h: III-VIII. hó A gyalogbejárásnak a hiányosságok feltárásán túl, a következő évi tervezés alapjául is szolgálnia kell, ezért részletes, mindenre kiterjedő vizsgálatot kell végezni (alépítmény, víztelenítő, vízelvezető létesítmények, 13

felépítményi szerkezetek, műtárgyak és egyéb mérnöki létesítmények, pályatartozékok, űrszelvény, stb.) A kiemelt csomópontokon fentieken túl, a IX-X. hónapban, a pályamesternek, főpályamesternek, szakaszmérnöknek felülvizsgáló gyalogbejárást kell tartania. A gyalogbejárások során ellenőrizni kell a vonalgondozó gyalogbejárását is. A vizsgálatokat és a hibák minősítését az érvényben lévő utasítások, rendeletek és útmutatók előírásai alapján kell elvégezni. (A kapcsolódó utasítások jegyzékét a XVII. sz. melléklet tartalmazza.) A tavaszi gyalogbejárást megelőzően a vezetőmérnök javaslata alapján az üzemeltetési mérnök rendelkezése szerint, részletes alj- és kapcsolószer vizsgálatot kell végezni. A gyalogbejárást hagyományos módon, vagy ahol annak technikai feltételei adottak kézi számítógépes adatrögzítéssel lehet megtartani. A gyalogbejárásról 4 pld-ban jegyzőkönyvet (III. sz. melléklet) kell felvenni (ez a szakaszmérnök kötelessége), melynek tartalmaznia kell a főbb megállapításokat, hiányosságokat al-, felépítmény, mérnöki létesítmények, egyéb megállapítások fejezetekben szelvényezés szerinti sorrendben, állomás, állomásközönkénti felsorolásban. A jegyzőkönyv 1-1 példányát az üzemeltetési mérnök, illetve a vezetőmérnök részére kell eljuttatni, 1-1 példány pedig a szakaszmérnök, illetve a főpályamesteri szakasz példánya. A jegyzőkönyv mérnöki létesítmények fejezetéből 1 példányt a hidász szakaszmérnök részére kell eljuttatni. A gyalogbejárási jegyzőkönyveket összegyűjtve, öt évig meg kell őrizni! 3.2. Kitérővizsgálatok és mérések 3.2.1. A kitérők csoportba sorolása a kitérővizsgálat szempontjából A csoportba sorolandó kitérők Az átmenő fővágányban, a nyílt vonalban fekvő kiágazó, és az állomások ill. rendezőpályaudvarok azon kitérői, ahol az engedélyezett sebesség 40 km/h-nál nagyobb és amelyeket az igénybevételük alapján a Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatóság a területi központ javaslata alapján A ( A1, A2, A3 ) csoportúnak minősít. 14

Az A csoporton belül három kategóriát különböztetünk meg: A1 csoport: ahol az engedélyezett sebesség V > 120 km/h A2 csoport: ahol az engedélyezett sebesség 80 V 120 km/h A3 csoport: ahol az engedélyezett sebesség V < 80 km/h B csoportba sorolandó kitérők A megelőző vágányokban és az állomási vonatfogadó fővágányokban fekvő kitérők, valamint a 30 km/h vagy nagyobb sebességgel engedélyezett csatlakozó vágányban (korábban vontatóvágányban) vagy összekötő vágányban fekvő kitérők és rendezőpályaudvarok illetve más szolgálati helyeknek a Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatósága által idesorolt kitérői. C csoportba sorolandó kitérők A B csoportba nem sorolt egyéb állomási vágányokban fekvő kitérők, valamint a 30 km/h sebességnél kisebb sebességre engedélyezett csatlakozó- (korábban vontató-) és összekötő, valamint saját célú vágányokban (korábban iparvágányokban) fekvő kitérők. A kitérők csoportba sorolásában történő változtatási igényt a mérnöki és főpályamesteri szakaszok javaslata alapján részletes indoklással a területi központoknak minden év X. 31-ig kell felterjeszteniük engedélyeztetésre, a vonalak vonalgondozói gyalogbejárás szempontjából történő kategóriába sorolásával egyidőben. A Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatósága ezt követően XI. 30-ig dönt a javaslat elfogadásáról. 3.2.2. A kitérővizsgálatok típusai Kitérővizsgálat megszemléléssel Egyszerűsített kitérővizsgálat Kitérővizsgálat beméréssel 3.2.3. Kitérővizsgálat megszemléléssel Minden kitérőnél a vonalgondozó gyalogbejárásakor végzi. A megszemléléses kitérővizsgálatot a D.1. sz. Utasításban előírtaknak megfelelően kell végrehajtani. A vonalgondozó a megszemléléses kitérővizsgálatot az Ellenőrzési és előjegyzési könyv -be tartozik előjegyezni. A sarukidobó szerkezet megszemléléses vizsgálatát a vonalgondozó a kitérő szemlével egyidőben tartozik végezni. A megszemléléses vizsgálatot szükség esetén végezheti magasabb beosztású dolgozó is. 15

3.2.4. Egyszerűsített kitérővizsgálat Egyszerűsített kitérővizsgálatra a pályamester, főpályamester és a szakaszmérnök kötelezett. Az egyszerűsített kitérővizsgálatot az alábbi gyakorisággal kell végrehajtani: A1 csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente egyszer I. hó főpályamester évente egyszer XI. hó szakaszmérnök évente egyszer VI. hó vezetőmérnök a 3.2.6.6. szerint A2 csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente kétszer I., VII. hó főpályamester évente kétszer V., XI. hó szakaszmérnök évente kétszer III., IX. hó vezetőmérnök a 3.2.6.6. szerint A3 csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente háromszor I., IV., X. hó főpályamester évente háromszor II., V., VIII. hó szakaszmérnök évente háromszor VI., IX., XII. hó vezetőmérnök a 3.2.6.6. szerint B csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente háromszor I., IV., VII. hó főpályamester évente háromszor V., VIII., XI. hó szakaszmérnök évente négyszer III., VI., IX., XII. hó C csoportba sorolt kitérőknél főpályamester évente egyszer II. hó szakaszmérnök évente egyszer VI. hó Az egyszerűsített kitérővizsgálat során a D.54. sz. Előírások I. kötet 49.14 pontjában leírtaknak megfelelően kell megszemléléssel megvizsgálni a kitérőt. Ezen túlmenően a működési méretek bemérését, ellenőrzését jelenti, összhangban az Utasítás a váltók üzembehelyezésére, ellenőrzésére és szabályozására szerint. Működési méretek: 1. Csúcssín nyitás 2. A váltó vezetéstávolsága 3. Kampóhézag 4. Illesztési hézag 5. Csúcssín lemaradás és támtuskó hézag 6. A tő- és csúcssín egymáshoz viszonyított helyzetének vizsgálata 7. Akadálypróba 8. Keresztezési csúcsnál vezetéstávolság 16

3.2.5. Kitérővizsgálat beméréssel Beméréssel történő kitérővizsgálatot a pályamesternek, főpályamesternek és a szakaszmérnöknek kell végeznie az alábbi gyakorisággal: A1 csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente háromszor IV., VII., X. hó főpályamester évente háromszor II., V., VIII. hó szakaszmérnök évente háromszor III., IX., XII. hó vezetőmérnök a 3.2.6.6. szerint A2 csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente kétszer IV., X. hó főpályamester évente kétszer II., VIII. hó szakaszmérnök évente kétszer VI., XII. hó vezetőmérnök a 3.2.6.6. szerint A3 csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente egyszer VII. hó főpályamester évente egyszer XI. hó szakaszmérnök évente egyszer III. hó vezetőmérnök a 3.2.6.6. szerint B csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente egyszer X. hó főpályamester évente egyszer II. hó C csoportba sorolt kitérőknél pályamester évente kétszer IV., X. hó A beméréses kitérővizsgálat során a D.54. sz. Előírás I. kötet 49.14 pontjában leírtaknak megfelelően kell megszemléléssel vizsgálni, és a beméréses vizsgálatok végrehajtására kiadott utasítás szerinti mérési helyeken bemérni a kitérőt. A bemérésnél az Utasítás a váltók üzembehelyezésére, ellenőrzésére és szabályozására előírtakat mérni és rögzíteni kell. 3.2.6. Az egyszerűsített és beméréses kitérővizsgálatokra vonatkozó általános előírások 1. A központi állítású kitérők vizsgálatát a biztosítóberendezési és pft. szakszolgálatoknak közösen kell végezniük. A biztosítóberendezési szakszolgálat a TB I. sz. utasításban és az Utasítás a váltók üzembehelyezésére, ellenőrzésére és szabályozására szerint végzi az ellenőrző méréseit. 2. A kitérővizsgálatokkal együtt kell a vágányátszelések vizsgálatát is elvégezni. 3. A kitérővizsgálatokat mindig a hó 5. és 25. napja közötti időszakban kell elvégezni. A havonta vizsgálatra kerülő kitérőknél a két 17

vizsgálat között 20 napnál rövidebb és 40 napnál hosszabb időkülönbség nem lehet. 4. A közös kitérővizsgálat pontos időpontjáról a bizt.ber szakszolgálattal a tervezett időpont előtt 8 nappal meg kell állapodni. 5. A kitérővizsgálatok megkezdését az F.2. sz. Forgalmi Utasítás alapján a forgalmi irodában és a váltókezelői szolgálati helyen be kell jelenteni. Csak a forgalmi szolgálattól kapott hozzájárulás után szabad megkezdeni a kitérővizsgálatot. 6. A vezetőmérnöknek a III-VI. hó között kell az A csoportba sorolt kitérők adott hónapra előírt típusú vizsgálatát elvégezni. A vezetőmérnök vizsgálatán a szakaszmérnöknek vagy a főpályamesternek vagy a pályamesternek is részt kell vennie. Vezetőmérnöki vizsgálat esetén az adott hónapra előírt szakaszmérnöki, főpályamesteri, vagy pályamesteri vizsgálatot nem kell megtartani. 7. Kitérővizsgálataik során a pályamesternek a vonalgondozó, a főpályamesternek a vonalgondozó és pályamester, a szakaszmérnöknek az előzőekben felsoroltak kitérővizsgálattal kapcsolatos feladatait ellenőrizni kell. A vezetőmérnök is hasonlóan el kell lássa a fent leírt ellenőrzéseket. 8. A kitérővizsgálat során mért működési méret értékeket és megállapításokat a kitérővizsgálati könyv megfelelő rovatába kell előjegyezni. 9. A kitérő vizsgálati könyvet akkor is vezetni kell, amennyiben kézi vágánymérő készülék helyett a kitérő folyamatos mérésére alkalmas készülékkel történik a mérés. 10. A váltók tő- és csúcssínjei elhasználódásának vizsgálatát (ORE sablon) az alábbi gyakorisággal kell végezni a kitérővizsgálatot végzőknek: A1, A2, A3 csoportba sorolt kitérőknél a III., VII. és XI. hónapban B és C csoportba sorolt kitérőknél a IV. hónapban A mérést az Utasítás a használt kitérők minősítésére, javítására és újra felhasználására szerint kell elvégezni, és a szükséges intézkedéseket megtenni. 11. Az A1, A2, A3 és B csoportú kitérők kopásának vizsgálatát évente egy alkalommal, III-VI. hónapban a területileg illetékes pályamesternek kell elvégezni. A vizsgálati adatlapokat a főpályamesteri szakaszon öt évig meg kell őrizni. 12. Soron kívüli beméréses kitérővizsgálatot kell tartani külön utasításra, illetve azokban a kitérőkben, ahol kitérőcsere, fő 18

alkatrész csere, járműsiklás vagy egyéb baleset, rendkívüli esemény következett be. 13. A kampózáras vagy zárnyelves szerkezettel felszerelt kézi állítású váltóknál is a biztosító berendezésbe bekötött kitérőkhöz hasonló akadálypróbát kell tartani a csúcssín rögzítésének ellenőrzése céljából. Ekkor a vizsgálatot a pft. szakszolgálat végzi, az előírt akadályvas alkalmazásával. 14. Gyökös váltóknál minden egyes gyököt évente egyszer fel kell bontani, meg kell vizsgálni és be kell zsírozni. A gyökcsap kenését a kitérővizsgálati könyvbe elő kell jegyezni. 15. A csúcssínrögzítő szerkezet beszabályozását a pft. és a bizt.ber szakszolgálat csak közösen végezheti az Utasítás a váltók üzembehelyezésére, ellenőrzésére és szabályozására szerint. 16. Zárnyelves csúcssínrögzítő szerkezetnél az állítótengelyeket félévente ki kell szerelni és meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a kitérővizsgálati könyvbe elő kell jegyezni. Ha érvényes rendelet (különböző kenőanyag alkalmazása esetén) ennél ritkább szétszerelést engedélyez, azt kell betartani és előjegyezni. 17. A kitérő ívben, és a kitérőket követő kissugarú ívekben (R 300 m) legalább három helyen nyomtáv és fekszint mérést kell végezni. A mért értékek közül a legkedvezőtlenebbet a kitérővizsgálati könyvbe be kell jegyezni (egyszerűsített kitérő vizsgálatnál is). 18. Az átmenő fővágányban fekvő kitérők előtti, közötti és utáni 100 m hosszú pályaszakaszokat minden kitérővizsgálatnál szemrevételezni kell. 19. A kitérővizsgálatok során a biztonsági betéttel felszerelt kampózáras kitérőkön ellenőrizni kell a támasztólemez és a helyzetbiztosító csap meglétét és épségét. 20. A rugós visszaállító szerkezettel ellátott kitérőkben vizsgálni kell a rugós tag működését. A késleltetési időt kényszerfelvágással, vagy vonatközlekedés alatt meg kell mérni, és a kitérővizsgálati könyvbe az időtartamot be kell jegyezni. A rugós visszahúzó henger olajcseréjének idejét is elő kell jegyezni. 21. A kitérővizsgálat során ellenőrizni kell a csúcssínalátámasztó görgők, és a váltófűtő berendezések szerelvényeinek épségét, rögzítettségét. 22. A valamelyik irányban nem használt (biztonsági betéttel lezárt, kiszögelt, stb.) kitérőknél kitérővizsgálatot csak a járatos irányban kell tartani. 3.2.7. Kitérővizsgálatokkal kapcsolatos előjegyzések 1. A kitérővizsgálatok mérési eredményeit a kitérővizsgálati könyvbe (IV. sz. melléklet) kell előjegyezni. Ugyancsak a kitérővizsgálati 19

könyv megfelelő rovatába kell előjegyezni a tő- és csúcssínelhasználódás vizsgálatának megtörténtét és az esetleges hiányosságokat. 2. Az egyszerűsített és a beméréses kitérővizsgálatokat az állomási (megálló-rakodóhelyi) forgalmi iroda, vagy váltóállító őrhely hibaelőjegyzési könyvébe kell bejegyezni. Ha forgalomveszélyes hiány nem merül fel, akkor a beírás szövege a következő:.év hó.-án az állomás területén lévő. csoportú kitérőkben egyszerűsített (vagy beméréses) kitérővizsgálatot tartottunk, és azokat forgalombiztos állapotban találtuk.... pft. bizt.ber. Forgalomveszélyes hiányosság megállapítása esetén, a megállapított hiányosságot a szolgálati helyen a forgalmi szolgálattevő által vezetett Fejrovatos előjegyzési napló következő üres sorába be kell jegyezni, a tett intézkedésekkel együtt. A bejegyzést a forgalmi szakszolgálat képviselőjének alá kell írnia. Nyíltvonali kitérők vizsgálatának megtörténtét a kiszolgáló állomás hibaelőjegyzési könyvébe kell bejegyezni. 3. A főpályamesternek, szakaszmérnöknek, vezetőmérnöknek és a pályás üzemeltetési mérnöknek rendszeresen ellenőriznie kell a kitérővizsgálatok előjegyzését az állomások hibaelőjegyzési könyvében. Az ellenőrzés tényét a hibaelőjegyzési könyvbe be kell jegyezni. 4. Az ellenőrzésre kötelezett dolgozóknak (főpályamester, szakaszmérnök, vezetőmérnök, pályás üzemeltetési mérnök) rendszeresen ellenőrizni kell a kitérővizsgálatok megtartását, azok előjegyzését. Az ellenőrzés tényét a kitérővizsgálati könyvbe be kell jegyezni. 5. A sarukidobó szerkezet bemérési adatait és egyéb megállapításait a kitérővizsgálati könyvbe bekötött sarukidobó szerkezet vizsgálati adatlapra kell bejegyezni. 6. A kitérővizsgálati könyveket a tárgyévet megelőző december 31-ig fel kell fektetni, és azt a mérnöki szakasszal hitelesíttetni kell. 20

Azon hiányosságokat, amelyek a tárgyévet megelőző kitérővizsgálati könyvben szerepeltek, és nem kerültek megszüntetésre, át kell vezetni a tárgyévi kitérővizsgálati könyvbe. 3.2.8. Sarukidobó szerkezetek vizsgálata Vizsgálat megszemléléssel: Vizsgálat beméréssel: vonalgondozó gyalogbejáráskor A vizsgálatot, a sarukidobó szerkezetre vezető kitérő (egyszerűsített és beméréses) vizsgálatával egyidőben kell végezni. A sarukidobó szerkezet méréses vizsgálatát az alábbi helyeken kell elvégezni: a sarukidobó szerkezet elején az 1. sz. aljon nyomtávolság, fekszint az 5. sz. aljon nyomtávolság, vezetéstávolság, fekszint a 16-17. sz. aljnál (csúcsnál) nyomtávolság, vezetéstávolság ugyanitt be kell mérni a nyomcsatorna méretét sarukidobó szerk. végén a 21. sz. aljon nyomtávolság, fekszint A mért adatokat és egyéb megállapításokat a kitérővizsgálati könyv sarukidobó szerkezet vizsgálati adatlapjára (V. sz. melléklet) kell bejegyezni. 3.3. Mozdonymenet, vonalbeutazás (továbbiakban: vonalbeutazás) 3.3.1. Vonalbeutazások megtartásának gyakorisága A vonalbeutazás mozdonnyal, vagy egyéb, a vasúti pályán közlekedő járművel tartható meg. A vonalbeutazások megtartásának gyakorisága: a.) V > 120 km/h sebességű vonalon pályamester hetente egyszer főpályamester havonta egyszer szakaszmérnök kéthavonta egyszer (II., IV., VI., VIII., X., XII. ) vezetőmérnök évente háromszor (III.,VII., XI.) b.) V 120 km/h sebességű vonalon pályamester hetente egyszer 21

főpályamester havonta egyszer szakaszmérnök háromhavonta egyszer (II., V., VIII., XI. ) vezetőmérnök évente kétszer (III-IV., IX-X.) 3.3.2. A vonalbeutazásokkal kapcsolatos általános előírások V > 80 km/h sebességű vonalakon a vezetőmérnöknek a szakaszmérnöknek és a főpályamesternek a vonalbeutazást a leggyorsabb vonat mozdonyán kell tartani. A pályamesternek havonta két vonalbeutazást a vonal leggyorsabb vonat mozdonyán kell tartani. A vonalbeutazás megtörténtének tényét az igénybevett jármű menetigazolványán ill. menetlevelén elő kell jegyezni. A vonalbeutazás elsődleges célja a vasúti jármű futása alapján a pálya geometriai torzulásának forgalombiztonsági szempontból történő minősítése, a forgalomveszélyessé válható pályahibák kiszűrése, a pálya általános állapotának figyelemmel kísérése. Ezen túlmenően: Fokozott gondossággal meg kell figyelni a vasúti átjárók és jelzők környékét, hogy nincsenek-e olyan akadályok, amelyek a szabadlátást akadályozzák, a jelzőeszközök, a pályatartozékok meglétét, a pálya környezetét, amelyek a vonatok közlekedésére befolyással lehetnek. Figyelemmel kell lenni minden olyan körülményre, amely a forgalom biztonságát veszélyeztetheti. Amennyiben a vonalbeutazás nem menetrend szerint közlekedő járművön történik, és megállásra is van mód, az előírtakon felül vizsgálni és ellenőrizni kell: a gyakori vágányszabályozást igénylő pályarészeket a vonalgondozók, a munkáscsapatok, az idegen kivitelezők munkájának szakszerűségét, a technológiai és a munkavédelmi előírások betartását. 3.3.3. Vonalbeutazásokkal kapcsolatos előjegyzések A vonalbeutazások megállapításait a főpályamesteri szakaszokon az alábbi rovatokkal felfektetett nyilvántartási könyvbe kell bejegyezni: 1. Vonalbeutazás időpontja 2. Az igénybevett jármű, menetigazolvány, illetve menetlevél száma 3. A beutazott vonalszakasz megnevezése 4. Hiányosságok /forgalombiztonságot érintő és egyéb/ 22

5. A hiányosságok felszámolására tett intézkedések 6. A hiányosságok megszüntetésének időpontja 7. A vonalbeutazást tartó személy aláírása A vezetőmérnök, szakaszmérnök mozdonybeutazási megállapításait intézkedés céljából a főpályamesteri szakasz részére meg kell küldeni és a nyilvántartási könyvben kell gyűjteni. 3.4. Mérnöki létesítmények felügyelete Mérnöki létesítmények: vasúti hidak, átereszek alagutak tám- és bélésfalak, kőrakatok szárító tárók MÁV kezelésű közúti hidak, átereszek, utasfelüljárók egyéb mérnöki létesítmények (vizsgáló aknák, buktatók, ürítő hidak, vágányhídmérleg, tolópad, fordítókorong, kerékpár átemelő) A mérnöki létesítmények műszaki felügyeletének alapvető célja meggyőződni azok mindenkori műszaki állapotáról, hogy annak ismeretében az üzembentartó szükség esetén időben intézkedhessen a forgalom biztonságát vagy a vasúti pálya személyzetét veszélyeztető rendellenességek megszüntetése iránt, a mérnöki létesítmények állékonysága, minél hosszabb élettartama érdekében, dönthessen a megállapított elváltozások, hibák kijavításáról, az esetleg szükségessé váló korlátozások bevezetéséről, és indokolt esetben a mérnöki létesítmények átépítéséről. A mérnöki létesítményt az üzemeltető szakszerű és gondos felügyelet alatt köteles tartani. A mérnöki létesítmény felügyelet alatt a létesítmények, létesítmény felügyelet nyilvántartás ellenőrzés vizsgálat gondozás komplex rendszere értendő. A különböző, e körben felsorolt pályalétesítményekhez tartozó gépészeti, biztosítóberendezési, energia ellátó, távközlési berendezések, az ingatlangazdálkodási üzletág kezelésébe tartozó pályalétesítmények 23

(perontető, oldal-/homlok-/magasrakodó) nem tartoznak jelen utasítás hatálya alá. 3.4.1. Mérnöki létesítmények, mérnöki létesítmény felügyelet nyilvántartásának rendszere A közlekedésbiztonság érdekében a mérnöki létesítmények nyilvántartásáról és szakszerű, gondos műszaki felügyeletéről a vasút, illetve a híd üzemeltetőjének, kezelőjének (továbbiakban üzemeltető) gondoskodni kell. A mérnöki létesítmények nyilvántartásának célja, hogy azok üzemeltetőjének mindenkor megbízható adatok álljanak rendelkezésére, a szükséges intézkedések megtétele és az érdekeltek tájékoztatása érdekében. A mérnöki létesítmények nyilvántartása: A mérnöki létesítmények üzemeltetője a mérnöki létesítményekről, azokkal kapcsolatos iratokról, dokumentumokról egyedi és csoportos nyilvántartást készít és vezet. A nyilvántartásokat a működési területére vonatkozóan a mérnöki létesítmények állagot közvetlenül kezelő főpályamesteri szakaszon [I.] (kezelője a pályamester) a gondozást, hiba-, zavarelhárítást végző hidász főpályamesteri szakaszon [II.] (kezelője a hidász pályamester) a vizsgálatokat végző mérnöki szakaszon [III.] (kezelője a hidász szakaszmérnök) az ellenőrzést, felügyeletet gyakorló, szakértői vizsgálatokat végző Pályavasúti területi központokon [IV.] (kezelője a területi hidász mérnök / hídszakértő mérnök) a központi irányítást ellátó, végző Pályavasúti Üzletág Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatóság Mérnöki Létesítmények Osztályon [V.] (kezelője az MLO, ill. kijelölt tervtáros, szervezet) egyaránt vezetni kell. A mérnöki létesítmények nyilvántartása lehet: egyedi nyilvántartás [III.; IV.; V.] o Törzslap o Tervtári borító csoportos nyilvántartás o Kézi nyilvántartás hídvizsgálati könyv [I-III.] nyomtatott kivonat a MÁV HídGazdálkodási Rendszerből (MÁV HGR) [II.; IV.; V.] 24

o alagútvizsgálati könyv [III.] tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók vizsgálati könyv [III.] nyomtatott kivonat az alagút, tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók gépi nyilvántartásból [II.; IV.; V.] Gépi ( elektronikus adattároló) nyilvántartás MÁV HGR [III.; IV.; V.] alagút, tám- és bélésfalak, kőrakatok, szárító tárók nyilvántartása [III.; IV.; V.] A csoportos nyilvántartásban a mérnöki létesítmények adatai vasútvonalanként csoportosítva, a szelvényezés sorrendjében, az üzemeltetői működési területi elhatárolással kerülnek rögzítésre. A csoportos nyilvántartást a mérnöki szakasz hidász szakaszmérnökének kell elkészíteni, illetve annak módosulása esetén módosítani és rendszeresen karbantartani. A mérnöki létesítmények adataiban év közben történt változásokat a nyilvántartásokban lehetőleg a változást követő negyedévben, de legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig át kell vezetni. A nyilvántartások részletes tartalmi előírásait a hidakra vonatkozóan a VHSZ IX. fejezet [428/2002. számon a Közlekedési Felügyelet által jóváhagyott és a 43/2002. (MÁV Ért. 21.) PHMSZ sz. utasítással hatályba léptetett Vasúti Hídszabályzat IX. fejezet A vasúti hidak nyilvántartása, vizsgálata, fenntartása ], alagutakra, tám- és bélésfalakra, kőrakatokra, szárító tárókra a D.11. sz. Műszaki Útmutató [Vasúti alépítmény] tartalmazza. A MÁV közforgalom elöl elzárt, és el nem zárt magánútjain, illetve a vasúti vágányok fölött átvezetett, vasúti terhet nem viselő MÁV kezelésben lévő közúti hidak, átereszek, gyalogfelüljárók utasfelüljárók felügyeletét a KHVM 1/1999. (I.14.) sz. rendeletben [Rendelet a közúti hidak nyilvántartásáról és műszaki felügyeletéről] foglaltak szerint kell ellátni és a hidakat nyilvántartani. Az egyedi nyilvántartás céljára megjelölt dokumentumokat a híd építtetőjének (beruházást lebonyolító) kell a híd használatbavételének engedélyezése után 30 napon belül összegyűjteni és rendezetten, a tartalomjegyzék szerint a híd fenntartójának megőrzésre és kezelésre átadni 3 példányban. A híd törzslapot vagy tervtári borítót a híd fenntartójának kell elkészíteni az átvett dokumentumok alapján. 25

3.4.2. Mérnöki létesítmények ellenőrzése Célja: A pályafelügyeletet végző vonalgondozó a pálya ellenőrzésével kapcsolatos rendszeres vonalbejárással, egyszerű szemlélet útján állapítja meg, hogy a vasút alatt, a vasút felett lévő mérnöki létesítményeken, jelzőtartó hidakon és egyéb szerkezeteken, nincs-e rendellenesség vagy hiány. A hídvizsgáló a pályán kívüli hidak és a közúti, vasúti aluljárók rendszeres ellenőrzésével egyszerű megszemlélés útján állapítja meg, hogy azon nincs-e rendellenesség vagy hiány. Amennyiben azokon a forgalom biztonságát vagy a vasúti pálya személyzetét veszélyeztető rendellenességet vagy hiányt észlel, annak megszüntetése iránt (ha erre módja van) saját hatáskörben intézkedik. A veszélyhelyzetről a szomszédos állomásokat vagy a vonalszakaszon közlekedő vonatok személyzetét a kapcsolatot biztosító távközlési eszközzel tájékoztatja. A rendellenességről, illetőleg hiányról, továbbá az esetleg tett intézkedéseiről a szolgálati felettesének jelentést tesz. A mérnöki létesítmények rendszeres ellenőrzésének gyakorisága, időszaka: A mérnöki létesítmények rendszeres ellenőrzését a vonalgondozó minden gyalogbejárásakor köteles elvégezni a D.1.sz. Utasítás előírásai alapján. Az ellenőrzés során megállapított hiányosságokat a vonalgondozói ellenőrzési és előjegyzési könyvbe kell bejegyezni. Az ellenőrzés szempontjai: A mérnöki létesítmények ellenőrzése, a gyalogbejárást végző vonalgondozó forgalombiztonság szempontjából megszemléléssel végzett ellenőrzése. A felügyeleti tevékenység keretében végzett mérnöki létesítmény ellenőrzés során a felépítmény ellenőrzésén túl alapvetően azt kell megállapítani, hogy nincs-e olyan hiány vagy elváltozás, amely annak üzembiztos használatát veszélyezteti; nincsenek-e olyan hiányosságok, amelyek rövid időn belüli további fokozódása várható, amelyek így a híd üzembiztos használatát veszélyeztetnék és ezért ezen hiányosságok megszüntetéséről soron kívül gondoskodni kell. A hídvizsgáló ellenőrzését a II., V., VIII., XI. hónapban köteles elvégezni. Az ellenőrzés során megállapított hiányosságokat a hídvizsgálói vizsgálati adatlapra (VI. sz. melléklet) kell bejegyezni. 26

Amennyiben a hídellenőrzést végző a hídon olyan elváltozást tapasztal, amelyet nem tud értékelni, akkor I. fokú hídvizsgálat megtartását kell kezdeményeznie. 3.4.3. A mérnöki létesítmények vizsgálata A vizsgálatok célja, meggyőződni a mérnöki létesítmények állapotáról, ennek alapján mérlegelni a felmerült hibákat, hiányosságokat, megszabni azok javítási módját és idejét, meghatározni a javításig szükséges korlátozásokat. 3.4.3.1. Vasúti hidak vizsgálata I. fokú hídvizsgálat Célja a rendszeresen végzett vizsgálati folyamat során jelentkező feltűnő változások feltárása, a híd biztonságos állapotáról való meggyőződés. Végzi: pályamester főpályamester szakaszmérnök Ideiglenes hidak: pályamester gyalogbejárás során II., V., VIII., XI. hónapban Az I. fokú hídvizsgálat a hídnak a vasúti pályáról, a környező terepről vagy az áthidalt létesítményről megszemléléssel végzett vizsgálata, mely kiterjed az átfolyási szelvény, az áthidalt akadály szabad átvezetésének biztosítottságára, a híd felszerkezetére, falazatára, sarukra, tartozékaira. Közúti, vasúti aluljáró esetében a híd alá is le kell menni, és megszemlélni a vasúti terhet hordó híd, illetve a vasút feletti vagy melletti híd felszerkezetét, falazatát. Az I. fokú hídvizsgálat szempontjai: A hídon levő felépítmény vizsgálata A hídhoz csatlakozó pályaszakasz vizsgálata Beton, vasbeton, kő és tégla anyagú szerkezetek vizsgálata Az acélszerkezetek vizsgálata A faszerkezetek vizsgálata A híd tartozékainak vizsgálata A hídra előírt méretek ellenőrzése A híd környezetének vizsgálata 27

A felügyeleti tevékenység keretében végzett hídvizsgálat során a felépítmény ellenőrzésén túl meg kell győződni: A hídon lévő vasúti pálya forgalombiztos állapotáról, a vasúti hídhoz csatlakozó pályaszakaszon nincs-e a hídra káros mértékű fekszint- vagy irányhiba, vaksüppedés, a hídon lévő vasúti pálya, síndilatációs szerkezetek, terelősinek, kapcsolószerek, terelősín véglezáró elemek leerősítése megfelelő-e, a közvetlen sínleerősítésű pályában, az alátétlemez alatti rugalmas alátámasztást szolgáló gumi vagy műanyag lemezek meg vannak-e, nem csúsztak-e el, nem rongálódtak-e meg, az alátétlemez leerősítési elemei hibátlanok-e vagy hiányoznak-e, a nyíltpályás hidakon meg kell állapítani, hogy a hídfák rögzítésére szolgáló csavarok megvannak-e, nem töröttek-e, a hídfák károsan nem töröttek-e, nincs-e egyéb teherbírást befolyásoló károsodás (pl. meleg rakomány miatt megégett hídfa), nyíltpályás hidakon, a mozgósaruknál, a hídszerkezet vége és a dilatációs készülék között fekvő aljakon a felhegesztett geo leerősítő lemezek a sín elmozdulását lehetővé teszik-e, nyíltpályás hidak hossztartó megszakítása fölött, ha a sínek megszakítás nélkül vezetnek át, az előtte és utána lévő öt-öt hídfán a geo leszorító lemezek lehetővé teszik-e a hossztartó sínekhez képesti elmozdulását, a síntalpa és az ágyazatmegtámasztó teteje között min. 3,0 cm-es távolság megvan-e, látható-e a híd felszerkezetén és alátámasztásain jármű vagy rakományütközés, siklás okozta elváltozás, deformáció, törés, repedés, elmozdulás, nincs-e a vasúti, híd vagy áteresz állékonyságát veszélyeztető, a híd alatti, a hídhoz csatlakozó meder megbontására, kimosására utaló elváltozás, a hídszerkezetek vagy azok részei közötti építési hézagok nem nyíltak-e meg, a szerkezeti részek nem dőltek-e és nem mozdultak-e el, a hídon a híd-pálya és gyalogjáró burkolata nem hiányos-e, leerősítése megbízható-e, a hídkorlátok épek-e, megvannak-e, hiánytalanul megvannak-e a híd tartozékai (zajárnyékoló fal, szennyfogó, kábelcsatorna, szolgálati lépcső, hajózási táblák és világításaik, stb.), ill. működőképesek-e (gyalogfelüljáró járólemez fűtés, gyalogaluljáró víztelenítő szivattyú), 28

a híd alatt áthaladó közúti vagy vasúti közlekedés által okozható károktól a híd alátámasztását védő szerkezetek (vb. terelő elem, terelősín stb.) hibátlanok-e, hiányoznak-e, a híd védelmét szolgáló közút feletti védőberendezések (védőkapu, ütközőgerenda) hibátlanok-e, hiányoznak-e, vegyes forgalmú (közös vasúti közúti) hidaknál a közúti burkolat állapota kielégítő-e, a közúti dilatációs szerkezetek épek-e, tiszták-e a híd alatti vízfolyás medre nincs-e feliszapolódva, törmelékkel, vagy egyéb módon elzárva, nincs-e kidöntött, sérült, űrszelvénybe, elsodrási határba érő korlát, a híd környezetében lévő töltés és mederburkolatok hiánytalanok, nincsen rajtuk süppedés, a híd alépítményeit érintő kimosódásra és uszadék felhalmozódásra utaló jelek, a hídfőknél partcsúszások nem láthatók, a hídra vonatkozó korlátozások, forgalmi utasításban előírt jelzések meglétéről és helyességéről, a hídon, híd alatt lévő, valamint egy gyalogfelüljáró feletti felsővezetékhez tartozó védőberendezések meglétéről, közúti tilalmi és korlátozó (Szélesség-, magasság-, össztömegsúly-, tengelyterhelés korlátozás) jelzőtáblák meglétéről a közutakon (utóbbi kettő közös vasúti-közúti hidakon), a különleges kialakítású hidak esetében a megfigyelésre kijelölt részeken elváltozás nem észlelhető-e, vasúti hidat ért környezetvédelmi káresemény (vasúti járműütközés miatti üzemanyag-, ill. rakomány elfolyás) következményeiről, köz-, ill. utasforgalom számára megnyitott alul-, és felüljárókon az akadálymentes használhatóság érdekében kialakított hídtartozékok (lépcsőlift, felvonó, emelőlap stb.) üzemképesek-e, közút feletti, vasúti híd alatt nyitvatartott nyílás- magasság nem csökkent-e (közúti burkolati szint emelése miatt), a provizóriumoknál meg kell állapítani, hogy a felszerkezetén, alátámasztásain elváltozás található-e, nem sérültek-e meg, építési területen kétvágányú, vagy több párhuzamosan haladó, 1-2 vágányú vasútvonal esetén, a provizórium és a forgalom alatt lévő szomszédos vágány ágyazat megtámasztásáról. Az I. fokú hídvizsgálatot végző dolgozók a pálya ellenőrzésével kapcsolatos rendszeres vonalbejárás során egyszerű szemlélet útján állapítják meg, hogy a hidakon és átereszeken, valamint a vasút felett lévő hidakon és egyéb szerkezeteken, jelzőtartó hidakon, továbbá a vasút mellett lévő, a vasúthoz tartozó, vasúti terhet nem viselő hidakon, átereszeken nincs-e 29